Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

Világ proletárja!, egyesüljetek! UaP'­Ara: 1 lórira Dunántúlt napló XXVI. évfol-sm, 3. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. január 5., vasárnap Készülnek az ország legmodernebb erjesztőkádjai \ Márciusban próbaüzemei a Pécsi Sörgyár új üzemrésze A tartalomból: Önállóság, felelősség, kezdeményezés----------------------------------------------------------------------A--------------------------------------------------------------------­H ol lehet szakmát tanulni? [ Megvalósulóban a sertésprogram--------------------------------------------------------------------A---------------------------------------------------------------------­K ormányrendelet az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekről Ötvenezer hektoliterrel több sör ebben az évben Nem láttam én még a po­kol tornácát, de valahogy ilyen lehet Van itt egy ha­talmas terem oszlopokkal, az oszlopok és körítőfalak pasz- tellzöld csempékkel borítva. (Nem ez a pokol.) Hanem a termet fölosztották sakk- táblaszerűen — mély meden­cékre. Három sorban öt-öt medence, vagy kád, hatszor- hatméteres alapterülettel, két méter hatvan centiméteres mélységgel. A kádak falai szurokfeketék, a kádakban állványokon emberek hajla­doznak, benzinlámpák soka­sága sziszeg és ereszti az el­égett terméket, a levegő füs­tös és gázos. — Itt lesz a sör... — mondják. A szőkébb hazai sörivók ne riadjanak el, a megidézett látványtól: az ország legmo­dernebb erjesztőkádjait épí­tik itt meg a Pécsi Sörgyár­ban. Különálló, töbszintes, betonpilléreken álló, hatal-1 más épület ez, amely a sör­gyári rekonstrukció L szaka­szának része. Informátorunk: Somogyi Jenő főmérnök, a söripar neves szaktekintélye. Elmondja, hogy az úgyneve­zett sörfogadó — manapság legkorszerűbb — berendezé­sét a bécsi Fischer, illetve a svájci FILTROX-eég szállí­totta összesen 23 ezer dollár értékben. Hát Itt ilyenek vannak, hogy „ hőcserélő”, aztán „kovaföldes szűrőberen­dezés” és „automatikus ada­goló”. Tehát az egész foga­dóüzem olyan berendezéssel rendelkezik, amely már er­jesztés előtt szinte tökéletes tisztára szűri a sört és ez tartóssági, illetve biológiai előnnyel jár. De az L szakasz része az Aj ászoktér is, ahol hatvan 400 hektoliteres alumínium- tankot helyeitek el, csempé­iéit falak közé. De ide tar- tozik még az újrendszerű hűtőközpont rekonstrukciója is, ami annyit jelent, hogy a ma ismert legjobb hatásfokú kondenzátorokkal a nagy- mennyiségű hűtővíz 80 száza­lékát a gyár megtakaríthatja. Beszerelik a három egyen­ként 400 ezer kalóriáé am­móniák kompresszort la. De térjünk vissza az erjesz­tőbe, amely jelenleg a leglát­ványosabb. A 15 kád űrtar­talma tízezer hektoliter. A kádak falait betonból építet­ték meg. A betonra ráhúztak egy kiegyenlítő vakolatot, ar­ra az üveglisztes szívóvako­latot. Ez nem más, mint por­rá őrölt üveg, cementtel ve­gyítve. És végül erre jön rá a fedőréteg, 50—60 millimé­teres vastagságban. Ez a fe­kete massza szagtalan, bizto­sítja a biológiai tisztaságot és saválló. A benzinlámpás emberek — Becker Dániel, sörgyári művezetőhelyettes, továbbá Wolf János és Ta­más Ferenc karbantartó üze­mi dolgozók — elmondják, hogy a fedőréteg „felhúzása” kényes, precíz munka. — A speciális fedőréteg kö­rülbelül tíz-tizenkét féle anyagból áll. Talajjavítás, útépítés, csatornázás Té.en is dolgoznak a kotrógépek Nincs meeáltás a belvízlecsapol ás i munkákban Január 3-án, kéthetes szü­net után ismét megindultak a Talajjavító és Talajvédel­mi Vállalat kotrógépei és földegyengető lánctalpas traktorai Sumonyban és Szentegáton. A hathengeres motorokkal ellátott, 250 ló­erős kotrógépek játszi köny- nyedséggel bánnak el a fel­ső, fagyott földréteggel, s ássák, mélyitik a belvizek levezetésére szolgáló csator­nákat. Három műszakban folyik a munka, még a kar­bantartást is menet közben végzik el. A munkaszüneti napoktól eltekintve úgyszól­ván egy percnyi megállás sincs, a belvízrendezést te­hát már a tél sem akadá­lyozza meg. A Talajjavító és Talajvé­delmi Vállalat egyébként néhány éve még egyáltalán nem foglalkozott belvízi e- csapolással. Tíz éven át av­val voltak elfoglalva, hogy meszet, gipszet vagy lignitet hordtak, kevertek a talajba. Az elmúlt tíz év alatt 120 ezer hold savanyú talajt ja­vítottak meg ilymódon Ba­ranyában. A kémiai talajja­vítási munkák előrehaladott­ságéi, a belvízrendezés elma­radottsága magyarázza, hogy ma már nem a m esze zés, gipszezés, hanem a pangó vizek lecsapolása számít a vállalat fő profiljának. A vállalat a Gyöngyös és az Almás-patak által hatá­rolt háromszögben mintegy 2700 holdat szabadított meg e vizek pusztításaitól. Ebből Kétújfalu 200, Királyegyhá­za 400, Hóból 450, Magyar­telek 250, Okorág 180, a Szentegáti AG 900 holddal részesedik. A többit Dráva- szabolcson végezték el, ahol — egy nagyarányú víz­rendezés kezdeteként — négy és fél kilométer hosszú mély csatornát ástak a tsz határában. Mindezen felül 3600 hol­don végeztek mély lazítást, elsősorban a Szentegáti ÁG, Királyegyháza és Sellye ha­tárában. Két és fél kilomé­teres üzemi utat építettek Vérrvénden, az ő nevükhöz fűződik a kórós—adorjási és egerág—szökédi bekötőút épí­tése is. Ebben az évben már 7 ezer hold belvízrendezési munkáit vállalták el, min­tegy 30 millió forint érték­ben. A legnagyobb részt a tavalyi helyeken folytatják a csatornaásást A program­jukban szerepel még mély- lazítás, illetve kémiai talaj­javítás is, hiszen komplex talajjavításra törekszenek, ennyiben még ők is ragasz­kodnak a hagyományaikhoz. A tervek szerint Teklafalun 700, Királyegyházán és Ho- bolban egyaránt 400, Ma­gyarteleken 500, a Szente­gáti ÁG területén pedig 1600 holdon végeznek mély- lazítást. Ami pedig a kémiái talajjavítást illeti, 1360 va­gon lápi meszet, 750 vagon mészkőport szórnak ki öt­ezer holdnyi területre. A lápi meszet Zala és Fejér megyékből, a mészkőport pedig Nagyharsányból szer­zik be. Ünnepi tant csülés Nagydobszán A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendelte a Bara­nya megyei szigetvári járás­hoz tartozó Nagydobsza köz­ségi közös tanács Mcrenys és Tótszentgyörgy községek­kel való kiegészítését. Ebből az alkalomból szombaton ünnepi tanácsülést tartottak a székhelyközségben, Nagy­dobszán. A tanács kilene tagú végrehajtó bizottságot választott. Elnöke: Sánta László, titkára Szakos Sán­dor lett. A közös tanács illetősége ezután: Nagydobsza, Kisdob- sza, Merenye és Tótszent­györgy községekre terjed ki. Speciális szigetelő anyaggal vonják be az óriás betonerjesztő kádakat. — Előmelegítjük, majd ecsettel felhúzunk egy réte­get és a másik kézben lévő benzinlámpával szinte beleol­vasztjuk az anyagot... — Beleolvasztjuk az alatta lévő rétegbe, ugyanis ezt az 50—60 millimétert két milli­méterenként visszük fel a falra. — Egy gombostű fejnyi lyuk nem maradhat, mert ellenke­ző esetben a sör alá fut és leszedi a rétegeket és akkor már minőségi romlás követ­kezhet ... Az épület átadására az ÉVM Baranya megyei Építő­ipari Vállalat jóvoltából feb­ruárban kerül sor, a gépi> be­rendezések felszerelését fnár- ciusban várják. Ez utóbbit a Kiskunfélegyházi Gépgyár és a DIMÁVAG végzi. De még abban a hónapban, tehát már­ciusban már próbaüzemei a gyár az új üzemrészben. Ha minden „stimmel”, akkor a rekonstrukció I. szakaszának belépésével a Pécsi Sörgyár ebben az esztendőben már 50 ezer hektoliter sörrel többet bocsát a „kereskedelmi háló­zatba”. Pontosabban... — mert nem éppen rokonszen­ves kifejezés, tehát inkább így, hogy: — 50 ezer hekto­literrel többet ihatnak a sör­kedvelők. R. F. Elképzelések, tervek Harkány fejlesztésére LJj üdülősor épül »H6, hó, hun a hó, más­nak meleg takaró” — ez a verssor járt az eszemben, tinikor a harkányi víkend- belep mellett elhajtott a ko­csink; akik üdülési remé­nyeiket vetették ezekbe a kis házikókba, vajon nyárra valóra válnak-e, gondtalan lesz-e a hétvége? Dr. Sár ősi Mátyás elvtárs, a Siklósi községi Tanács vb-elnöke biztatott, 1969-ben sok problémát igyekeznek megoldani és 68 második fe­lét sem töltötték tétlenül. Több mint 600 ház van az üdülőtelepen, köztük körül­belül 80 közületeké, válla­latoké. tanács, ktsz tulajdo­na, Szekszárdiéi Pesten át Kiskúnhalasig érkeznek a tulajdonosok üdülni. A te­lep kiépítése befejezettnek tekinthető, mégis nagyon sok igénylés vár kielégítés­re. örökölt probléma, hogy a telepet nem közmű vési tet­ték, így utólag kell a kom­munális beruházásokat elvé­gezni. a 4,5 kilométer hosz- tzú útból 1300 métert kiépí­tettek, a többi utat portala- nították, 1969-ben tovább építenének utat és jártját 1 millió 100 ezer forint költ­séggel és saját építési bri­gáddal, ha... — Január végén, február elején szeretnénk összehívni egy koordinációs értekezle­tet, melyen résztvennének az illetékes tulajdonos vál­lalatok, tanácsok, ktsz-ek, akik annakidején térítésmen tesen kapták meg a telket, kezelésre. Ha vállalnák a négyszögölenkénti körülbe­lül 200 forintos térítést, ak­kor a pénz fedezné felmerü­lő költségeinket Annak la örülnénk, ha nem pénzben, hanem munkával, anyaggal járulnának hozzá a gondok megoldásához. A nyáron panaszkodtak az üdülők az ellátottságra. Ebben az évben még nem tudnak éttermet építtetni, nincs rá anyagi keret de tény, hogy a „Kuckó” büfé már elavult nem felel meg a követelményeknek. Ezen segítenek is úgy, hogy épí­tenek egy modem, stilszerS büférendszert. még egy kis kerthelyiséget is kialakíta­nak. hogy aki le akar ülni egy virslire vagy sörre, le­gyen rá lehetősége is. A Baranya megyei Vendéglátó­ipari Vállalat vállalta az új idényre az új büférendszer beindítását. A meglévő telek mellé a tanács tervezett egy újabb 54 holdas telepet amit 450 telekre osztottak volna feL Engedélyt csak 14 hold ki­sajátítására kaptak az ille­tékesektől. A vikendtelep tehát bővül ugyan, de még nem tudják, hogy egy-egy parcella milyen területű lesz és mennyibe fog kerülni. Jelenleg új üdülősor épí­tésén dolgoznak. Olyan 12 üdülőt építenek, amely egyenként száz férőhelyes. Jelenleg kettő épül, de újabb négyre már van igény, ezek építését több mint valószí­nű 69-ben kezdik el. A MÁV gyógyház és a Bá­nyász üdülő mögötti terüle­ten hozzák létre az üdülő­sort, nemcsak járda, út és közvilágítás lesz, hanem par­kírozó hely, sétány, ennek a költségei 1 millió 200 ezer forintot tesznek ki. — Januárban kezdjük épí ten! a csónakázó tavat, ami belekerül 2,5—3 millió fo­rintba. Hangulatos, roman­tikus környezetet szeretnénk kialakítani. Tulajdonképpen belvíztároló lesz, de úgy alakítjuk ki, hogy az egy méter húsz—egy méter öt­ven centis vízben alkalom nyíljon pecázásra, csónaká­zásra. Az üdülők bizonyára □agyon megkedvelik. A tervek szépek és igazol­ják az elnök mondatát: „Mi őzt akarjuk, hogy ez a vi­kendtelep az itt üdülök ké­nyelmét, pihenését szolgál­ja”, de meg kell jegyezni, épp a koordinációs értekez­let elótt, a siklósi tanács­nak segítségre van szüksé­ge ahhoz, hogy terveit meg­valósíthassa. — wér — A vfkenó-tefep etsffk között épült nyaraiéi a Siklósi «teában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom