Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-21 / 16. szám
1969. január 21. uunanttui napia 9 Igények és lehetőségek Háromszoros túljelentkezés A felvételik általában gyengébbek, sikerülnek — Hol számítanak kisebb ostromra? — A főiskola német tanszékén tizenhatan pályáznak egy helyre A Művelődésügyi Miniszté- lagos négyes osztályzatból rium és a Munkaügyi Minisz- nagy valószínűséggel csak 2,60, tórium megbízásából az Egyetemi Számítóközpont felmérte és elemezte az idén végző középiskolások pályaválasztási szándékait. Mivel e fiatalok pályaválasztási szándéka túlnyomórészt egyetemi, főiskolai, felsőfokú technikumi továbbtanulással azonos, továbbá ezeket az oktatási intézményeket csak országosan egybevetve lehet vizsgálni — ezért megszereztük az Egyetemi Számítóközpont említett felméréséről készült kiadványt Csak 15 százalék A sokoldalú, szociológiai elemzésre is alkalmas kiadványban az ország most érettségiző vagy képesítőző 53 ezer tanulójából 51 ezernek a véleményét, szándékát gyűjtötték össze és elemezték. Többségük — 23 359 — felsőfokú oktatási intézményben akar továbbtanulni. Részükre kb. nyolcezer férőhely áll rendelkezésre. Néhány összehasonlító adat: 1967- ben a végzettek 46,5 százaléka, 1968-ban 47,9 százaléka akart továbbtanulni, de csak 15,1, illetőleg 14,7 százaléknak sikerült 1967-ben az érettségizettek 9,7 százaléka, 1968- ban 9,0 százaléka, az idén pedig 8,6 százaléka kíván szakmunkástanuló intézetbe iratkozni. 1967-ben végülis 12,7, 1968-ban pedig 12,4 százalékukból lett szakmunkás- tanuló. Az előző évek tapasztalatai szerint kétszer annyian dolgoznak majd fizikai munkakörben. mint ahányan előzőleg akartak. 1967-ben az érettségizők 35 százalékának kellett megváltoztatnia a szándékát, ezek közül 31 százalék a felsőoktatásba sikertelenül jelentkezők aránya. E két százalékarány 1968-ban: 38, illetőleg 33 százalék. A továbbtanulni kívánkozó érettségizők egyik fő gondja: milyen eredmény várható a felvételi vizsgán? Erről is érdekes adatok állnak rendelkezésre. Először is a felvételi vizsgán kapott jegy általában gyengébb az érettségi bizonyítványban lévő jegynél. Nagyon sok adat együttes vizsgálatából kitűnt, hogy csak a legjobb jelesek kapnak a felvételin is jelest, s például a legjobb jók kapnak csak jót. Országos átlagban az érettségi vizsgák osztályzatait 0,65-szö- rösükre változnak a felvételi vizsgán. Tehát például egy átvagyis kettes vagy hármas kerekedik a felvételi vizsgán. Még annyit: az ország összes felvételi vizsgatárgya vonatkozásában 1967-ben az írásbeli vizsgák átlageredménye 2,35, a szóbeli vizsgáké pedig 2,84 volt. Ezzel szemben a felvettek eredményeinek átlaga: írásbeli 3,21, szóbeli 4,08. Hová jelentkezzenek? Kigyűjtöttük: hol van a legtöbb jelentkező, s hol a legkevesebb. A férőhelyekre a legtöbb jelentkező az Eötvös Lóránt Tudományegyetem pszichológia-biológia szakán van, mégpedig 2875 százalék. Továbbá általában kétezer százalék a tanárképző főiskolák földrajz-testnevelés szakára, a Felsőfokú Gépjárműközlekedési Technikum hajózási szakára 1657 százalék, a Pécsi Tanárképző Főiskola magyarnémet szakára 1600 százalék és a Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1522 százalék. De hová jelentkezzenek a férőhelynél kevesebben? — A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipari karának közlekedési szakára 88, kereskedelmi karának agrár- közgadász szakára 80, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki kar gépgyártás-technológiai szakára 70,4, a bányamérnöki kar bányaművelési szakára 54,5 százalék, továbbá a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki kar erdőgépészeti szakára 72,7, a villamosmérnöki kar híradás- és műszeripari technológiai szakára 71,8. a közlekedésmérnöki kar építőgépész-mérnöki szakára 70 százaléknyi jelentkező várható. Nyolcvankettő százalékos a jelentkezési arány az Agrár- tudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karára. A Szegedi Tanárképző Főiskola orosz-ének-zene szakára 88,9, biológia-rajz szakára 50, a Pécsi Tanárképző Főiskola biológia-mezőgazdasági ismeretek szakára 85,7, matematika-műszaki gyakorlat szakára 63 százalékos a jelentkezés, a Zeneművészeti Főiskola miskolci zene-ének-tanárképző szakára pedig 70 százalékos. A Szegedi József Attila Tudományegyetem kémia-fizika szakára 77,8, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bontott anyagból űj épületek A múlt évben hat kétszo- irányítja. Ez az intézkedés bás családi ház épült fel részben a pécsi „szanált” házak bontási anyagának felhasználásával, újabb három családi ház pedig most van átadás előtt. A Blaha Lujza utcai új házakban cigány családok találtak otthonra. Tavaly a szociális követelményeknek nem megfelelő lakótelepek felszámolása során 89 lakóépületet laktalanítottak a Megyeri, a Szigeti úton, az Erreth Lajos, a Madách Imre és a József Attila utcában, melyekből már 28-at le is bontottak. Mi lett a bontási anyag sorsa? A Pécs városi Tanács vb. építési és közlekedési osztálya az 1965-ben kiadott miniszteri rendelet értelmében engedélyt adott az építkezőknek, hogy a szóbanforgó épületeket lebonthassák és a bontásból kikerült építőanyagot lekóépítkezésük céljára — az elvégzett bontási munka ellenértékeként — felhasználják. A bontási munkákat felelős ■Miszaki vezető irányította és megkönnyítette a családi házat építők gondjait. A Pécsi ingatlankezelő Vállalatnál — mely a bontási munkákat végzi — elmondták, hogy a múlt évben 19 lakóépületet a hozzájuk tartozó melléképületekkel együtt bontott le részben a vállalat, részben pedig a magánosok és intézmények. így a bontásnál a MÁV alkalmazottak, OTP dolgozók, PIK dolgozók működtek közre és munkájuk fejében a hasznosítható bontási anyagokat felhasználhatták saját építkezésüknél. A PIK szakszervezeti bizottsága is részt vett a bontásban, ugyanis a szakszervezet vállalati üdülő építését tervezi, az építőanyag egy részét ily- módon biztosítják. A Városi Tanács eddig kilenc cigánycsaládnak adott engedélyt egy-egy ház lebontására. Egy családnak mindegy 12—15 ezer tégla, több használható gerenda, ajtó, ablak és cserép jutott építkezésükhöz. A további tizenegy epület bontását is majd cigánycsaládok végzik. matematika-ábrázoló geometria szakára 62,5 százalékos jelentkezés várható. Szakmunkásokat jelenleg 31 főbb szakmai csoportban képeznek, ezek mindegyike több szakmát foglal magában. Az érettségire épülő szakmunkás- képzés terjedelme rohamosan emelkedik: 1963-ban 3800, 1967-ben 7500 érettségizett ifjút vettek fel szakmunkás- képző iskolába. Mind az 1968- as, mind az 1969-es évre 8—8 ezer érettségizett szakmunkás- tanuló felvételére volt illetőleg van lehetőség. Ezzel szemben 1968-ban 6600-at vettek fel és az 1969-ben végzők közül csak 4393-an jelentkeztek ezidáig. Porányi rózsák Kaposváron Három év óta nagy építkezési munka folyik a Kaposvári Húskombinát ipartelepén, mely ez év végén fog befejeződni. A meglévő vágóhidak, hűtőház és feldolgozó üzem mellé a bővítés során új húsfeldolgozó részleget, irodaházat és szociális létesítményeket, fürdőt, öltözőt stb. építenek. A hatalmas, több katasztrális holdon elterülő telep környékét rózsával akarják betelepíteni. E munkával az egyik legnagyobb rózsatelepet fenntartó baranyai tsz-t, Pogányt bízták meg. A rózsaliget kialakítását tavasszal kezdik meg a pogányiak. Milyen a városperem ellátottsága? Friss kenyeret kérnek Közkedvelt a kaposvári „hálós“ burgonya és vöröshagyma Új élelmiszerboltok a külterületeken Középkorú asszony mosóport tesz bevásárló hálójába, tőle kérdezem: — Milyen az ellátás itt a meszest 138-as tűszer- és csemegeüzletben? Szívesen válaszol: — Több éve járok ide vásárolni, ahogy én tapasztalom, mind több az áru és van választék is. Kér, menjek az egyik pulthoz. — Itt van például ez hálós krumpli, meg - vöröshagyma. Ezekbe a piros hálókba csomagolva válogatott árukat vásárolhatunk, két kiló hagymát vagy krumplit. Finom, gülbaba. Talán egy hónapja rukkolt ki vele a kaposvári MÉK. Két kiló burgonya ára 8,60, két kiló vöröshagyma 7,80-ba kerül. — Panasz? — A kenyér minőségére van a legtöbb panaszom, de nemcsak nekem, másoknak is, főként szombaton és vasárnap. Most vasárnap is kemény, nem friss kenyeret árusítottak. Hát nem lehet ezt már megoldani? Az üzlet vezetőjének is hasonlók a panaszai: — Mennyiségileg nincs panasz a kenyérre, kivéve a kettős, hármas ünnepek előtti napot. De ma például szép, friss kenyeret kaptam. Ez a bolt vasárnap is nyitva van, amikor sajnos nem tudok friss árut adni. Sőt már szombaton sem egészen friss a kenyér. Nagyon keresik a vevők a 2 kilós, finom fehér kenyeret, ebből azonban keveset kapok. Semmi kifogás a süteményellátásra, tejellátásra. Keresik a nylonba csomagolt csirkeaprólékot, de ebből nincs elegendő. Az üzlet mellett a 819-es húsbolt. — Szép, friss marhahús van, disznóhúsból fagyasztottat tudok adni — mondja az üzletvezető. — Ellenben keresett és hiánycikk a füstöltszalonna. A pulton szép és sokféle töltöttáru. — Van most árunk, inkább az a hiba, hogy a forgalom alacsony. Teherautó érkezik, új árut hoztak, marhahúst, virslit, töltelékeket. Nem lehet panasz, a választék is mondhatni kielégítő. «9 A kenyér késel szállítását panaszolják a Surányi Miklós úti üzletben vásárlók is. — Sajnos így van — mondja az üzletvezető. — A vevő reggel eljön a süteményért, tejért, aztán dél felé ismét jöhet a kenyérért. Szombaton a kenyér sokszor nem friss. Tejet, ha kell kora reggel, dél után is szállítanak, mindig időben. Nincs tejpanasz — nagyon hasznos volt az intézkedés vagy kezdeményezés, hogy a megmaradt tejet az üzem visszaszámlázza. A pulton drágább téli szalámi és gyulai kolbász mellett van 4,80-as, 3,80-as felvágott is. Ellenben keresik a kon- zervkészárukból a szalontüdőt, a káposztás készítményeket. Nincs. Csemegeuborkából szintén* akadozik az ellátás. Ellenben-itt a pultban van nylont ba csomagolt tisztított csirke — 32 forint kilója. — Szombaton még veszekednem is kellett a kenyeresekkel — mondja a kertvárosi 162-es fűszerbolt vezetője. — Szegények, ők isz- szák meg a levét a dolognak, hát kivel pöröljön az ember hirtelenjében? Két óra körül hozták a kenyeret, de kemény volt Az a helyzet, hogy természetesen mindenki friss kenyeret akar, várják, lesik mikor jön a kenyeres. Hiába van itt a másik kenyér, nem viszik. Ha pedig megérkezik a friss, természetesen köteles vagyok adni ameddig van. Amikor aztán elfogy, csak másnaposat tudok kiszolgálni. Nekem miért nem ad frisset? — veszekednek velem is a vevők. Van kristály, kockacukor is, de porcukorral nem szolgálhatok. Ami még hiányzik: narancs, jugoszláv nápolyi, a 2,90-es Fincsi tejszín, de hát kis üzlet ez, minden nem lehet Lapunkban már helyt adtunk az aranyhegyi lakók panaszának; késve kapják a kenyeret. Változott azóta a helyzet? — Semmit — mondja a 161- es bolt vezetője. — Ide a sütemény is későn jön, mig más üzletek általában már reggel megkapják. Délben fél 11 és fél 12 között jönnek a kenyeresek, ekkor érkezik a sütemény is. Ebédre a reggeli \ sütemény... Vevőim 8 órakor eljönnek a tejért, aztán 10 óra felé ismét megnézik, megérkezett-e a kenyér, aztán 11 óra felé újra a kenyérért jönnek... Viszont a Magyarürögi úti 184-es bolt eladója nem panaszkodik: mindig friss kenyeret kap, szombaton is. A „szögön'’ kis darab szalonna árválkodik. — Itt legtöbben vágtak, nem keresik a füstöltárut — mondja. * Kőrútunkon végigkísért a kenyérpanasz. A gondot még jobb, még alaposabb szerve■Ív crroglóhus VAS ÉS ACÉL TAK VÁLLALAT RÖVID HATÁRIDŐN BELÜL SZÁLLÍT jelenlegi készletéből kerítéselemekhez leggazdaságosabb GÖRREDÖNYACÉLT (23x23x1,75) továbbá Z—ACÉLT (40x25x4), L—ACÉLT (63x40x3), EGYENLŐSZÁRÜ SZÖGACÉLOKAT, ZÁRT-, NÉGYZET- ÉS TÉGLALAPSZELVÉNYEKET hidegen alakított kivitelben. RAKTÁRRÓL SZÁLLÍTUNK melegen hengerelt köracélokat (80—180 mm) I- és U-acélokat, kovácsolt köracélokat is. Rendeléseiket a Rúd-idom Osztályra kérjük Budapest, VI., Lehel n. 3/b. Telefonérdeklődés: Bárdos Lenke (203-702). A rendeléseket a beérkezés sorrendjében teljesítjük. Állni kell a versenyt GyértmányfeUesités a Sopianában Őt gép közül négy külföldre megy Alaposan megjavította exportrekordját tavaly a Sopiana Gépgyár. Termelési értékének 83 százalékát értékesítette külföldön, a korábbi évek 30 —35 százalékos exporthányadával szemben. A gyár idej tervében is hasonló volumenű exporttal számolnak. A nagyarányú felfutás magyarázata mindenekelőtt az, hogy elsőszámú külföldi megrendelőjük, a szovjet élelmiszeripar jelenleg rendkívül dinamikusan fejlődik. Egymásután épülnek a konvezrv- gyárak, a húsüzemek és egyre több kolhozvágóhidat helyeznek üzembe, és természetesen egyre több gépet igényelnek a pécsi gyártól is. Hozzájárult az export ilyen jelentős növekedéséhez az is, hogy a gyárban az elmúlt rom-négy évben jelentős mén* tőkben korszerűsítették a fo lyamatosan gyártott gépeket és új gépek gyártását is megkezdték. Ilyen új gépük például a lékiszerelővonal folyamatos pasztörözője és palack- töltője. A Kőbányai Vas- é* Acélöntöde gyümölcslégyártó berendezéseihez hét lékiszerelővonalat gyártottak a múlt évben, tizenhárom készül 196®- ben. A fokozottabb export persze nem csupán minőségi követelményeket támaszt Ha a gyár kezében akarja tartani a piacot fokozottabb fejlesztési tevékenységet is kelj folytatnia. Jó példa erre a borsótöltőgépükkel szemben támasztott igény. A szovjet partner bejelentette, hogy 1970—71-ben már csak 4000 kg 'óra kapacitású borsótöltőgépeket hajlandó átvenni, a jelenleg gyártott 2000 kgúra kapacitású gépekre nem tart igényt. Hasonlóképpen a hazai hunipar igényeit is csak korszerűbb gépekkel lehet kielégíteni a jövőben. A gyártmány- fejlesztés tehát manapság már meghatározó szerepet kap a gyárban. zéssel lehet enyhíteni, azonban alapvető változást egy új kenyérgyár létesítése hozhat. Mikor? — A kenyérgyár létesítésének előkészületein dolgozunk — mondja Horváth Lajos, a Pécs városi Tanács vb-élnöke. — Az építést természetesen szeretnénk mielőbb megkezdeni. Pillanatnyilag a helyzet: talán 1971-ben hozzákezdhetünk az építéshez. A kenyérgondot kivéve legfontosabb élelmiszercikkekből általában kielégítő ellátást tapasztaltunk. Ellenben számos terület lakói az élelmiszer- bolthálózat elégtelenségére panaszkodnak. Milyen fejlesztéssel számolhatunk? — Ebben az évben Ujme- csekalján Veress E. úton élelmiszerbolt, zöldségesbolt nyílik — mondja Herbszt Ferenc, a városi Tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Kis ABC áruház épül a Kodály Zoltán úton, a Ledinán, Vasason, valamint a Magaslati út és a Szőlő u. sarkán. Élelmiszerbolt létesül a Damjanich utca környékén, a daindoli és az ürögi út elágazásánál, Patacs újtelepen, a mecseki SZOT üdülőnél. — Ebben az évben általában az ellátatlan területek bolthálózatát kívánjuk fejleszteni. Ezé ken kívül meghirdetjük, hogy az ellátatlan területeken milyen üzleteket kívánunk létesíteni, — várjuk a különböző kereskedelmi vállalatok jelentését az üzletek megépítésére. Éppen az idén kezdenek majd üzemi kísérleteket a Szovjetunió egyik konzervgyárában már működő folyamatos pasztőröző géppel. A jelenlegi gép ugyanis csak palackos áru pasztőrözésére alkalmas. A szovjet külkereskedelem azonban közölte, ha a gépet megfelelő átalakítással alkalmassá tudnák tenni dobozolt és konzerves üvegbe kiszerelt áru pasztőrözésére is* nagyobb mennyiségű gépet tudnának a szovjet élelmiszeripar számára vásárolni. Egyebek mellett ez most a* egyik fontos gyártmányfejlesztési téma a gyárban. A szovjet élelmiszeripar egy olyan végeredményben Ida gyár számára, mint a Sopiana, kimeríthetetlen piacot jelent, de csak akkor, ha folyamatosan bizonyítanak. Számolni kell azzal, hogy a bolgár és egyre inkább a román élelmi- szeripari gépgyártás is megjelenik a piacon, tehát állni kell a versenyt az ő gépeikkel is. A gyár vezetői számítanak arra, hogy a konzervipar rohamos fejlődése folytán előbb kerül sor a meglévő gépek lecserélésére és új, korszerűbb, nagyobb teljesítményű gépek munkába állítására. Ez nagy lehetőséget kínál a gépgyárak számára. De csak azok számára, amelyek lépést tudnak tartani a fejlődéssel és a felmerülő új igényeket maradéktalanul ki tudják elégíteni. A Sopiana ezek közé a gyárak közé szeretne tartozni. Garay Ferenc
