Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-14 / 293. szám
fl968. december Ti. Dunantmi n to Nem ül már átok Máré László várán Befejezés előtt a teljes rekonstrukció Mmitnúzeum a boltozatos teremben Felbecsülhetetlen értékű társadalmi összefogás Ferdinánd parancsára a büntető hadjárat katonáival mintegy kilencven bányász is Maré vára alá érkezett. Az ő feladatuk volt üregeket vésni a két- métemél is vastagabb falakba, melyeket aztán puskaporral töltöttek meg. Hogy így volt-e, nehéz eldönteni, Gárdonyi Géza azonban maga is ezt állítja Egri csillagok című könyvében. A rettegett Máré László vára minden esetre „térdrehullt” — ez tény, miníahogy az is kétségtelen. hogy csak a bányászok újbóli megjelenése törte meg a romokon ülő átok sokévszázados erejét... A legépebb reneszánsz vár A Magyaregregy felé kanyargó útról semmit sem látni: a begyet köd lepte el. A farakásokkal szegélyezett hegyi út alig tíz perces: a kocsi balra fordul, s ekkor — mintha egy színes film kockái elevenednének meg —, elébünk tárul a fényben úszó fellegvár. Húsz méteres falak: sziporkázó sárga folt a környező hegyeken nyugvó ég végtelen kékségén. A déli falon vágott boltíves kapu alól deszkafeljáró és ideiglenes jellegű csillevasút fut a völgybe, a vár tövében felvonulási épületek, építőanyagok — mindez azonban már felesleges: a nagy munka kész, Máré vára megfiatalodott. . A szabálytalan ötszöget alkotó kétméter vastag falak visszanyerték eredeti magasságukat, elkészült az északi főkapu, járható a kacskaringós kőlépcső. A keleti falhoz tapadva — az egykori palota- szárnyon —, kétszintes épület: turistaszálló és minimúzeum. A várkút mélyén meleg gőzfél- hő gomolyog: innen nyílnak az újra feltárt titokzatos menekülő alagutak. Valószínűtlenül szép minden — reneszánsz fellegvár az erdők közepén... Fél évtizedes munka A feltárások 1963-baai kezdődtek. A megyei műemléki albizottság sürgetésére elkészül* tek az •állagvédelmi és rekonstrukciós tervek, s aztán röviddel ezután megindult a régészeti feltáró munka is. Takács György, a Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetője, szépítés nélkül mondja: akkor még kevesen hitték, hogy minden terv maradéktalanul megvalósul — Az Ilyen munka rengeteg pénzbe kerül nekünk meg éppen az volt a legkevesebb. Így aztán Máré vára esetében tényleg nem túlzás társadalmi ösz~ szefogásról, önzetlenségről, ezreket érő ügybuzgalomról beszélni. A Megyei Tanács, az Idegenforgalmi Hivatal és a Mecseki Szénbányák segítsége nélkül sehol sem tartanánk. A rekonstrukció papíron 2,5 millióba került, de hát ez csak az egyik tétel... A villanyt, vizet komlói bányászok vezették fel. ők építették a csillevasútat. adták a vontató vítlát, ásták a kutató árkot. A vájáriskola tanulói, a komlói sportkör természetjárói vasárnap reggelenként olyan hosszú sorban jöttek, mint valamikor Máré hazavonuló seregei. Itt egy percig sem volt kapacitáshiány. Ha másképp nem ment, hát a szén- bányavállalat karbantartó üzeme lépett a „színre”... — Hatvannégyben, amikor megérkezett a régésznő, felállítottak az udvaron egy katonai sátrat. Az volt a palotám ... Elgondolkodk, hol is kezdje az élményeket? — Egyik éjjel raotoszkálásra ébredtem. Mintha valaki simogatta volna a ponyvát. Fogom a lámpát, kiugrók, hát egy kígyó. De nagy ám . .. — Es? — Mondom neki: mit akarsz? De az csak néz. Na mondom, menjél szépen innen, mert nem érek én rá veled ... El is ment. De másnap megint megjelent, i s harmadnap megint. Akkor a j földön csúszott, bent a sátorban. Nagyon mérges lettem, ráordítottam — fenébe veled, te kígyó! —, s erre úgy látszott, megsértődött, mert többet sohasem jött. Egyszer pedig kerestem is, vasárnap volt, s senki sera jött erre felé... A fényesre kopott görbebot kusza vonalakat rajzol a földre. Az éjjeliőr sok' mindent tud. — Hát kincset találtak-e? — Most? — Akármikor. — Régen igen. A nagyapám mesélte, hogy amikor Máré László menekült, aranytallérokat szórt az ellenség lába elé. Azok megálltak felszedni, ő #íqmio|ytálan rolni téma az utca n l»ever meg egerutai nyert. Persze olyan tallér is volt, amelyik, elgurult. Ilyeneket gyakran találtak a2 emberek ... A viszonylag épen maradt, s most újra teljes szépségében álló boltozatos teremben kiállítás lesz. Az ásatások alkalmával előkerült kőfaragasok, edények, fegyverek kapnak itt helyet. A titokzatos életű Máré László rövid életrajzával is megismerkedhetnek majd a látogatók. Mert ma legtöbben csak a mondát ismerik. A rettegett rablólovag elment a csatába, s mire visszajött feleségét elcsábította saját testvér öccse. Egy kislány is született e bűnös szerelemből. Így hát a várúr szívéhez legközelebb állókat sújtotta az átok: időtlen időkig szenvedjetek a romos várpince melyen, szeretet nélkül, magúnyosan ... Az új-szagú lépcsők szigorú fehérségű szobákba vézptnek. í Itt lesz a szálló. Tizennyolc ágy. Minden tiszta, egyszerű.. Az ablakok a széltől Is. védett várudvarra nyílnak. A főbejáraton még nincs fenn a díszes vasajtó, de már készül. A kapuállítás lesz az építkezés utolsó stádiuméi. A tervek szerint karácsonyra elvonulnak áz építők; addigra a várfalak belső oldalán futó járópad is elkészül. Onnan még szebb lesz a kilátás, s a fényben hullámzó erdőrengétegre letekintve, nyilván nagyon sokan érzik majd ázt, amit a feljáró korlátjára dőlve most én érzek: nagyon szép ez az ország ... Békés Sándor <i az ember néhány humo- i ros írást útnak engedett, \ utána bőségesen kap már tá- . nácsói, hogy mit írjon meg. Tíz közül tíz hasznavehetetlen. : — Ezt íria meg! — és mond- ■ jak azt, amit egyetlen vala- I mire való lap sem közölhet már. -42: egészben mindössze | csak az az érdekes, hogy velük történt meg. Az eset teljesen érdektelen. Vegyük őket sorra: A hóvégi nyornorüvegek. j az ú bizonyos üvegbetét. A hó* napban űvegbetétre kiadott pénzt a hó végén nyomor esetén beváltják. Hát vicc ez? A szemetes utca. Csak a leg- reméhytelénebb humoristák foglalkoznak vele. Az építőipar. Húszéves ügy. Sok változóid nincs. Otthagyott széfnél, több ellenőr, mint me- lös, rosszul záródó ablakok, hullámos parkett, érkély kijárat nélkül stb. Erről csak mérgesen lehet irhi, humorosán nem. l,ákás~ügyek. 1952-es téma. úe mint hujnoti kiváltó ok, hét év ál ott kimúlott. Ezzel kb. be is fejeződött 9 műsor. Ami még akad, arról rémélem senki sem hiszi, hogy Csak vele fordul elő. Héhányat kapásból felsorolok: udvariatlan elárusítók, későn jövő pincér, hibás aeón-reklárti. Szóval ezek e témák hevernek az utcán. Megír hatatlanok. Én möst mégis megkísérlem ezékből áz utódn hevefő témákból valamit kisibolni. A lél- keni rajtól Elsőül talán vegyük 9 szemetét, 1kost ázónbán ne 9 szemetet, hanem ónnak egyik tartozékát, a Ifcuka-edényt. A Kukát nagyon tirztelem. Még frí a is elméláz vb megállók, amikor a szemetes hengereket magához szippantja a gép, végül szépén leteszi. Éz Igen moruiöm, menp- ftyiVél okós&bb miht én* mert én mindég melléöntöm. Móndóm, tisztelem, 4 Kuka- autókat és azokat az embereket ts. akik foglalkoznak vele. Imponáló a magabiztosságuk, ahogy egyetlen lendülettel feU Selyemkiállítás a T A kiállítás egy részlete ft Technik» Háza nagytermében, — Szokolai felv. —Óriáskígyó, aranytallér A tenyérnyi udvar szinte szívja, vonzza á napot. Balatoni József, a déli falat mutatja: ott szokott álldogálni. Hetvennégy éves, három éve éjjeli őr. Most, hogy szafcadszombatot kaptak az építők, nappal is fent van. (SS*, nyűik sceg is ti* aa- plk tart nyitva a Technika Háza nagytermében s se- SyemkUIlitás, a Magyar Selyemipari Vállalat és a Dél-dunántúli Textil Nagykereskedelmi Vállalat rendezésében. A kiállítást m«g- élőzden tegnap délután sajtótájékoztató volt, amelyen megjelent dr. Nagy József elvtárs, a Megye! Pártbizottság titkára. Seress Ti* bor elvtárs, a MSV vezér- igazgatója, továbbá különbőzé lapok képviselői.) Miélőtt a hallatlanul szép kiállítást ismertetnénk, bemutatjuk a Magyar Selyemipari Vállalatot. Kilenc gyára van, 7 ezer dolgozóval. Az idei esz- téndőben 45 millió négyzetméter selyemárút gyárt, 1 milliárd forint termelési értékben. A hazai selyemipar gyors felfejlesztésére jellemző, hogy az utóbbi 2—3 évben e gy m Ilii á r d forint beruházási költséget realizáltak. Ez annyit jelent, hogy a MSV ma már a világ legkorszerűbb gépeivel rendelkezik. A fejlesztés tovább tart. 1968-hoz viszonyítva 1Ö69- ben pontosan kétszereséré növelik a nyugati országókba irányított exportot. Érdemes megjegyezni itt azt is, hogy például a Lastex anyagból az idén még „csupán” 10 ezer négyzetmé- j tért gyártottak, jövőre már 200 ezer négyzetmétert! Tehát a korábbi években annyira keresett Lastex áruból hiány nem lesz. Figyelemreméltó a Pécsett székelő Dél-Dunántúli Textil Nagykereskedelmi Vállalat és a MSV közötti kitűnő kapcsolat: j 1968-ban 4Ó0 ezer méter se-1 lyemárut és 1 millió 200 ezer ! négyzetméternyi selymet köz- j vetve tehát konfekcióéra* ban — véti át a Magyar Selyemipari Vállalattól. Ami a termékeket illeti, elöljáróban megjegyzendő, hogy néni a hagyományos, tehát tisztaselyeniről van szó. A hazai ipar olyan kevés tisztasely- rtiet állít elő, amelyet százalék- arányban szinte ki sem lehet féjezní. A selyem ugyan az évezredés öltözködési kultúrában mindig vezétő helyen állt, de napjainkban —* az egész világon **- a szintétikus selyem- féleségek hódítanak. Érthető is, mert azon túl. hogy rendkívül sok előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, (nylon, poliészter, Stb.) tehát könnyén rrtóíható, rugalmas, kevésbé, vagy egyáltalán nem gyúródik — még ölcíó is. Ézen a kiállításon például a bemutatott anyagók ára 45—200 forint között van. A kiállításon látható szép anyagok 80 százaléka megvásárolható a helyszínen. A 20 százalékot azok az anyagok képezik, amelyék mint új termékek, a jövő esztendőben kerülnek gyártásra. S ha már itt tartunk, az első kérdésre Nádaskutl Lajos. a MSV áruforgalmi főosztályvezetőjétől kapunk választ:-** Milyen lesz a jövő évi selyem divaj? — A korábbi években még a sötét tónusú selyemruhákat kedvelték a nők. az Idén és jövőre már inkább az élénk színek kerülnek előtérbe. — Hogyan értesül a gyár a mindenkori divatirártyzatok- ról?-* Több módja van. Az európai selyemipar például minden esztendő májusában megrendezi Frankfurtban az úgynevezett ENTERSTóFF-kiáilítást Ezen a nagy nemzetközi találkozón általában a következő év divatját mutatják bé a szakemberek előtt. Gyáritok rendszeresén kiküldi képviselőjét a kiállításra. Ezenkívül- szoros kapcsolatban állunk a nemzetközi sélyómiparrar és szinte negyedé vénként béérkesnék hozzánk a legújabb információk, új szintetikus díszítőfó- nalákról, áínélyek alapvétőén meghatározzák á termékek jellegét. A kiállítási teátémbéh Keré- nyi István á MSV főmérnöke, illetvé Miséta László, a Dél- Dunántúli Textil Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója jóvoltából több, szinte meghökkentően szép termékké! istóer- kédiink még. — Itt van például az „Estike” nevű ahyag. As „Estike” tulajdonképpen egy termék* csoportot jelez, »mélyért bélül színben, mintában akár ötven- hatvárt féle anyag is léhét. Ez például fémszálas, Sőtétebb, inkább estélyirilhártak Váló se- lyém. De a különböző kórosz- tálvnak irtegfélelőért, Változatos színekben is kapható, ezüst, vagy ararty fémszállá! díszítve.-** A Liverpóó! termékcsoport egyik legszebb darabja az úgynevezett Jacquard Siövét A mintázata plasztikus, vagyis domború hatású. Ez szintén estélyi ruhának, de kosztümnek 4 ip mégfelelő anyag. A .párizsi [. nők inkább kosztümként. viselik. Ez az anyag, úgynevezett' terjéÓélmesített fonalát is tar- ! talmaz, tehát nem gyúródó. —* Egyik legszebb tenné-; künk, á Laitéx. Hel^nca fo j nálból készül, nagyon sok szín- ' bért, $z itt például kék, a mátok rózsaszínű és itt van ez a | finom, Olijzöld. Tessék megfogni. nyújtás után visszaugrik, éi*ézni rugalmasságát Nagyon | könnyén tisztítható, gyorsan Sáárad. Legalább tizennyolc színbért gyártjuk. Itt Pécsett, először az országban. mutatjuk bé és árusítjuk is egyik legújabb termékünket, a miniszatyrot Ez a nylon-szérű háló, annyira kis helyét foglal el, hógy egy mel- léöyzeébbert ié élfér. A súlya pontosan égy dekagramm, de hallatlanul erős. Nirtcs az áz élóimiszér, üvegáru, vágy háztartási éikk, améllyél ha megrakják, é! rte bírrtá. Ez perszé ésák kuriózum szintétikus termékeink mellett. Hiszen az itt látható anyagokon kívül mi gyártjuk az órkirt-ányagókat, amélyék szintén Országszerte közismertek. (—) A nő otthon Is legyen eilats! A PÉCSI MVATBEMÜTATÖKÓN ÓRIÁSI SIKERT ARATÓIT PRAKTIKUS OTTHONI RUHAÖARABÓK MEGÉRKEZTEK! otthonka, terliszter, J észter-ruhák, kosztümök, eleső kötöttáruk. Nagt választékban kaphatók? „BUDAPEST” AJÁNDÉKBOLT, Pécs, Kossuth Lajos nu $5. az. dobják c szemetes ibrikeket^ \jagy ki- és begurigázzák. De félek is tőlük. Pontosam azért, amiért tisztelem őket- Amikor elkezdik a hengert Qu* rítani, én megyek. Egyszer ugyanis a lábamra gurítottak és csúnyákat is mondtak. Még Ők nekem! Nein szeretek kánt vallott lenni, többé nem is kb* sérletezem. Legfeljebb' annyi gonoszsság van meg bennem, hogy figyelem., fcí járja meg hasonló módon. Igaz, mit is labatlankodnals ott! Mit matem.aiikáznak, ámfa kor odaguritják ők rögtön mennek. Egyszerűen nincs ig&* zuk, lehet valamit gurítani gyorsan és lassan, sőt, egyezőé gyorsan, másszor lassan. Egyik barátom elmondott egy kedves esetei. Autója van cí épp, amikor egy ilyen átló Kuka-együttes mellett haiacBé el, levált az autójáról egy tár* csa. Megállt a kocsival és üis*® szaindidt a tárcsáért. Látja étaj* hogy a Kuka-vezér villámgyors san odaugrik a tárcsához és féb emel. A barátom még meg hatódott ekkora udvariasságon» Kár volt megha.tódnia. nem erről volt tzó. Az illető villátn? gyorsan bevágta a tárcsát e&jf Kuka-hengerbe és mire odaérj sutty, — a gép máris lenyeli#« Mellesleg azért megértem <S dolgot. Egy Kuka-embernek egyhamar aligha lesz autőjéi* Meg volt benne az a természet tes méreg, amit az auiótlanafy éreznek az autósokkal szembe^ Most vegyük elő tálán a ne&q reklámot. Az OTP-nek van é Széchenyi téren egy hirdetés** Ez így szól: »Érdemes tokáré* k oskodni”. Ez eddig rendben van» valóé bon érdemes, de egyszer régeb* ben kialudt az egyik szó elejék Az új mondat így hangzotiq „Érdemes ko&kodni”. Ez már igen möitdtan$ magamban. Végre cos OTP á# szakít a konzervativizmussal és újít. Ez a reklám ugyan tartozik a profiljába, de életvidám hirdetés. Kijavították. Egy Ideig volt semmi baj vele. Égett» ameddig égett, azután megireő pislákolni kezdett és mégjeleieS az új szöveg: ,,Érdemes taks* rodnV\ Ezzel megdöntött minden kordot. A mi városunkban mefj) a reklám sem akármilyen, még a hiba is értelmes. Már hosszú ideje nzm történtí a reklámmal semmi báj. Vé* rom a következő hibát, refnéletif, az is értelmes lesz. Az elárusítókkal ^történt csaíé a legélkopotiabb téma, ebbeéf az eséfóeii'J kettő szokott um* ' variatálan' lenni,’ gz eladó, me&' a vevő En-' iriost - :á- hafmaditcaß veszem elő, az árut. Itt találkozásom a csodává^. A világ kezdetben, tele van csódával. Ahogy az ember lm, úgy lesz a csoda kevesebb, fft» nőtt korban már legfeljebb ilyen mondatokban marad riéntj. szánalmas nyoma: — Csodá, hogy megúsztan% csoda, hogy nem törött tol e nyákam. Legyünk őszinték, szegényházi ügy ez már. A napokban azután utolért f csodá. Az egyik pesti csemege* üzlet kirakatában csodaszép szó* lót láttam. Ez az egyedüli gyit* mölcs, amivel bármikór le lekéti venni a látómról. Bemegyek. Az elárusító előtti egy megkezdett rekesz, há U& hei, még szebb, mint áfái, $ kirakatban volt. (Ha könnyeit hívő ember vagyok., már mM is csadának tartom). ~ Kérek egy kilót! Az eladó a szemem előtt mfa ta be a zacskóba. A rekeszba& a legszebbeket szedté ki. Amikor kimentem és két ■ugrókkal távolabb enni akartaiig, nem találtam egyetlen ép füfr töt sem. Csupa színehagyotó, ízetlen, sorvadt gyümölcs kerülQ a kezembe. Mi ez, fia néni csodái (Mellesleg áz öröm nem rietetft fel). A másik is áruügy. Ez a Viiúó Rósso eset. Olyan bizárr dolog tynee, amivel engem meg ne lehetnie fogni. Pesten van a Váci utcár ban egy Napoletana nevű óláé* étterem. ilyen ennivalókkal': pizza alia hungherese. Ez csak égy, a többit kt Sem tudora mondani. Az természetes, hogy idé be kellett mennem. A pizzád az tészta. Na, nem is lenne ét* demes ezzel vesződni, há nem lett volna egy csodálatos vörőé* boruk, a Chianti. Piros i& volt, jó is, kedélyes is. A értekezleteket csák így lehetett elviselni. Léóuióbb, amikor bémegyeía, kérek két deci Chiantit, hát - é helyett az van kiírva, „Virtio Rosso”. v<, Hát kérem a Vino &os*>&, Ött az orrom előtt húzták id a dugót, csak kicsit oldalt, ütegre pedig az volt ráírva: Villányi Állami Gazdaság, Burgundi. Hát igazuk, volt, ami azé illeti, ez is Vino Rosso, de azért az olaszok is szélhámosok. Bár az a gyanú is felmerüli bennem, hogy nem is olaszok voltak a széltolók. Elég ebből ennyit Ami még az utcán hevert, majd későbbi alkalommal elmondom. Legyünk őszinték, nem sók hever az utcán. Há ä humorístá korán kel, évp úgy nem. Okád arany a kezebe, v int a többi náiandónak. Vagy ha akad, az sé közéiről, se távólról nem arany. SzöUősy