Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-12 / 291. szám
tWÍ. december 12.otmanmt« nat»t« Több segítséget kapnak a kedvezőtlen adottságú tsz-ek Népszerű az ártámogatás — Összehívják a „vizes“ tsz-ek vezetőit Újabb patronázsmozgalom indul • A megye 103 termelőszövetkezete közül 28 kedvezőtlen . természeti körülmények között gazdálkodik. Ebből 23 a Mecsek és Dráva menti Tsz-Szö- vetség területén található. Talán ez a három szám is sejtetni engedi, hogy miért tűzte napirendre ezt a témát a pécsi . tsz-szövetség elnökségi ülése, amelyen megjelent dr. Földvári János, a Megyei Tanács vb-elnökhelyettese, Kertész István, a Megyei Pártbizottság munkatársa, a szigetvári, illetve siklósi Járási Tanács több vezetője. Akik kitörnek, s akik nem Az elnökség tagjai, illetve a vendégek egy adatokkal alátámasztott jelentést kaptak, melyből megközelítő pontosságú képet lehet nyerni a 23 tsz idei várható eredményei- ' bői. A tájékoztatóból kiderül, hogy az említettek közül hét szövetkezet — Kishajmás, Zá- dor, Egyházáskozár, Vajszló, . Zaláta, Tormás, Ibafa — olcsóbban termel, mint a megyei átlag, más szavakkal határozott lépéseket tett és tesz afelé, hogy kikerüljön az ún. gyengék Csoportjából. E tsz-ek vezetői jól gazdálkodnak az állami segítség formájában nyújtott pénzforrásokkal, s , nem agy esetben magasabb hozamokat érnek el, mint a meKözös vállalkozás, közös haszon A baranyai szövetkezetek együttműködésének és az állattenyésztés szakosodásának újabb példájaként megállapodás jött létre a drávaszabolcsi és a lippói termelőszövetkezet között. A megye nagyobb gazdaságai közé tartozó két tsz a szarvasmarhatenyésztés és hizlalás révén talált egymásra. A drávaszabolcsiak a 6000 férőhelyes sertéshizlaldájuk üzemének előkészítésekéiig tehenészetük minőségét fejlesztik. A tejtermelés, itatásos borjú- és növendékneveléssel, valamint a fölözött tej hasznosításával kapcsolódik'ebben a gazdaságban. Az itt hizlalásra szánt állatokat a lippói termelőszövetkezet veszi át és ezzel a szarvas- marha hizlalásra specializálódik. A három évre kötött szerződés meghatározza az átadásátvétel súlyát és az árakat is. A végtermék értékesítésének bevételei is közös érdekeltséget jelentenek a két termelőszövetkezet számára. gyei átlag. Ezek közé tartozik például Egyházáskozár, mely 16 és félmázsás búzatermést takarított be és 3500 literes évi fejési átlagot ér el ebben az évben. További három tsz — Sásd, Hóból, Kétújfalu — körülbelül olyan költséggel állította elő termékeit, mint a megyei átlag, hét tsz — Vásárosbérc, Okorág, Felsőmindszent, Aba- liget, Komló, Magyarszék és Magyarhertelend — viszont drágábban, sokszor jóval drágábban termel azoknál. Bár a költségszint csak egyetlen mutató, mégis megállapítható: ha ez így folytatódnék, e tsz- ek sohasem érnék utol a többieket, s a számukra negatív előjelű differenciálódás csak folytatódnék. Nyilván népi lehet tétlenül szemlélni ezt a folyamatot, hiszen felelősséggel tartozunk azokért az emberekért, akik e tsz-ekben dolgoznak és élnek. Patronálnák — ha kérnék! Ez a felelősségérzet hatotta át az elnökségi ülés résztvevőit is, akik — a többórás vitát követeőn — konkrét, gyakorlatias határozatban szögezték le, milyen segítséget nyújtanak a kedvezőtlen adottságú tsz-eknek, különösen az utóbb említett, ún. drágán termelő csoportnak. Elhatározták: szakemberekből álló bizottságot alakítanak, s megvizsgálják, miért csökkent a lucerna, illetve a pillangós területek aránya a hegyvidékeken? Sok szó esett arról is, hogy a hegyvidéki tsz-ek egyik hányada még ma is ún. alapdotációs állami támogatásban részesül, s ez nem olyan ösztönző, mint a ún. termékdotáció,- amit a hegyvidéki tsz-ek másik fele kap. Ez érthető is, hiszen az alapdotáció egy meghatározott összeg, melynek nagysága három éven át nem változik. Az árkiegészítéses dotáció viszont mozgó: minél többet termel egy tsz, annál több árkiegészítést kap. Biz utóbbi támogatásos formát egyelőre csak kísérleti jelleggel vezették be az ország néhány járásában, közöttük nálunk, a sásdi járásban is. Ügy tűnik, mintha néhány országos pénzügyi szakember még nem ismerte volna fel, hogy e forma sokkal előbb és jobban bevált, mintsem remélték, következésképp makacsul kitartani az alapdotációs változat mellett — nem éppen célszerű. Csötönyi Gyula, a szövetség titkára bejelentette, hogy januárban összehívják a „vizes” tsz-ek vezetőit és megvitatják a belvízrendezéssel kapcsolatos problémákat. Szakemberekből álló bizottság alakul, illetve alakult s ez szívesen nyújt segítséget a kedvezőtlen adottságú tsz-eknek a közelebbi és távlati termelési tervek kidolgozásában, általában a gazdálkodási tevékenység megjavításában. Küldöttértek ezlet lesz Rajkai Gyula, a szövetség elnöksége mellett működő szakbizottságok munkájáról tartott beszámolót, majd az elnökség elhatározta, hogy január második felében küldött- értekezletet hívnak össze, ahol a szövetség ez évi munkáját, a jövő évi terveket és a költségvetési részt beszélik meg. Szóba került az is, hogy a szövetség új székházat épít a jövőben. M. L Készül a középiskolák hálózatiejlesztési terve Továbbra is gondot jelentenek a lányok — Legfontosabb a megfelelő szakmunkás-utánpótlás biztosítása — Gimnázium Meszesen — Három kollégium építését tervezik Pécsett Tegnap délelőtt a Leöwey Gimnáziumban ülést tartott az Oktatási Tanács. Megvitatta az 1975/76-os tanévre vonatkozó középiskolai hálózat- fejlesztési tervet, s az ezzel kapcsolatos egyéb gondokat. Jövő év decemberére kell elkészíteni ezt a hálózatfejlesztési tervet, a tegnapi vitán csak a tervezet első változatát ismertették. Kabar Ferenc, a Pécsi városi Tanács vb. Művelődésügyi Osztálya oktatási csoportjának vezetője abból indult ki, hogy 1975 76- ig csökken az általános iskolában végzők száma, ennek ellenére tartani kell a jelenlegi középiskolai létszámot. A megyében ugyanis megszűnik a pécsváradi gimnázium, s Pécsre áramlanak a környék gyerekei. Ezen kívül csökkenhet az általános iskolákban végzők számára az elhelyezI kedési lehetőség. Ugyanakkor I a szakközépiskolák osztályai- ! nak növekedése révén is töb- j ben áramlanak majd Pécsre. | Megoldják a város középis- : kóláinak úgynevezett proíilo- ! zását is. 1975-ben már csak ! két vegyes profilú középiskola j lesz Pécsett. Egyik a Széchenyi Gimnázium és Szakközép- I iskola, másik az Űjmecsekal- | jai Komarov Gimnázium. Mivel a korszerű oktatáshoz el- 1 engedhetetlen előadótermeket, ! szertárakat az elmúlt években ! kénytelenek voltak osztályte- j remnek átengedni, s az elkö- ! vetkező években ezeket vissza ' akarják venni — szükség van Pécsett tantermekre. Ezt elsősorban a Meszesen építendő 16 tantermes gimnázium létrehozásával oldják meg. Nagy gondot jelent a városban a fiúk és lányok helyes arányának kialakítása. Mivel Szállás, étterem, út, vasút Bankosok és kivitelezők Szinte „megszálltuk” a beruházási irodát Beremenden. Terepjárásról érkezik meg éppen Szikszai Tibor, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, aztán munkatársa, Sajgó Jenő, néhány perc múlva pedig a Pest megyei Beruházási Banktól Básti Jenő és Tomrai Miklós. Gyors tájékozódás: a krédésekre „szimultánban” válaszol a Beruházási Vállalat kirendeltségének vezetője, Jaszenovics Miksa mérnök. — Nem egészen egy hónap múltán vége az esztendőnek. Mennyit építettek be tavasz óta? — Körülbelül 125 millió volt a tervelőírás, de több lesz, a százötven milliót elérjük. Elmondja, hogy ez az év tulajdonképpen a felvonulás esztendeje volt. Mintegy 100 holdnyi területen a földmunka után kiépítették a víz- és energiarendszert, Nagyhar- sánytól Kistapolcáig elkészült az aszfaltos út, tavasszal egy fedőréteget húznak még rá, a Kistapolcáról gyár területére’ vezető vasútvonal is kész a mellékvágányokkal együtt. Átadásra került december 10-én a lakótelep három panelépülete: az építőipari vál- lálatoknak mintegy 400 dolgozója itt kap szállást a még hátralevő négy éves időszakra. Ugyancsak 10-től már ötszáz fő rendelkezésére áll az étterem, egyelőre melegítőkonyhás megoldásban. Január végén pedig majd „üzembe” lép a 2000 adagos konyha is. — Melyik a legsürgősebb munka jelenleg? Karácsonyfavásár Fotó: Erb János Erre Básti Jenő válaszol: — A 8 kilométeres közforgalmú vasútvonal, amely Vil- lány-Virágostól Kistapolcáig húzódik. Ennek május elejére el kell készülnie. Tavasszal megkezdődik a magasépítés, a roppant nagy mennyiségű építőanyag szállítását közúton lebonyolítani lehetetlen. Az új vasútvonal készenléti fokán múlik, hogy a jövő évi — mintegy 400 milliós — termelést a vállalatok a tervezett ütemben realizálhassák. Felszedelőzködünk és kimegyünk a villány-virágosi vasútkereszteződéshez. Innét a régi vasútvonal mentén gyalog teszünk meg vagy két kilométert és ott elérjük az új vonal deltáját. Még a tavaszon jártam itt, akkor billenős teherkocsik, dömperek sokasága szállította a földet a töltéshez. Friss, nyerc földillat volt, ma hideg, hűvös szél fúj. A vágányok mintegy 800 méter hosszan előfeszített beton „talpfákon” pihennek. Az első műtárgyat — mély vizesárok fölött átívelő kis be- tonhidat — most építik. A pillérek már elkészültek, a keskeny beton párkányt éppen zsaluzzák. Több vízelvezető árok esik a vonal útjába, amelyeket át kell hidalni műtárgyakkal és ez nem kevés költséget igényel. — Hány műtárgyról van szó? — öt volt, de kettőt lesfr- tunk a vízügytől. A vízelvezetést megoldjuk másként, kevesebb költséggel... A bank két képviselője továbbra is „szőröz”, — hozzáteendő, igazán jó, tisztességes szándékkal. Végülis azért járnak le rendszeresen a BCM építkezésére, hogy megtalálják a lehető legolcsóbb megoldásokat. Nem találják célszerűnek a vasútépítésnek ezt a módját sem. A betonalja- zatra felerősített sínpárokat tizenöt ember igazítja helyére, acél „paiszerokkal”. A csoportvezető ütemesen kiált: — Fogás! Hó... ! Fogás! Hó... ! Collstokkal méricskél, aztán az emberek ismét nekifeszülnek. — Jó, pontos munka, csak lassú. És' a lassúság sok pénzbe kerül — jegyzik meg a bankosok. A vasútépítők egyik művezetője lép hozzánk, mondja, hogy a Nagyharsány, Villány közötti országúiról ideiglenes utat kell „kivágni” a vasútvonalig, hogy az anyagot szállító teherkocsik ne süllyedjenek el a puha, vizenyős „prérin”. öt kilométeres útról van szó. Nagyjából kész már, de pótlólag pénz kell rá. — Erről szó sem volt a költségvetésben —. mondja Básti Jenő. — Akkor az idei két és fél kilométer nem lesz meg, — jegyzi meg a művezető. Major Béla. — Most mi jobb? Egy kis pénzt áldozunk a munkára és akkor tartjuk az ütemet, vagy garasoskodunk és lemaradunk. Érdemleges döntést hozni itt úgy sem lehet. Szokásos — különben egészséges vita ez — a kivitelező és a bank között. Később — amint letérünk már az új nyomvonalról — a bankosok a Belaz-utat firtatják. Közel öt kilométeres — nagyteherbírású — betonút épül majd itt a tavasszal, a gyár és a beremendi kőbánya között. Nehéz, húsz-huszonkét tonnás, — rakománnyal közel negyventonnás, — Belaz típusú dömperek szállítják a mészkövet a gyárnak. Az út költsége meghaladja az 55 millió forintot. De tetemes összegbe kerül a — várhatóan — húsz darab Belaz-dömper is. Ehhez személyzet, javító- műhely, pótalkatrész, üzemanyag kell. Üzemanyag? Egyetlen dömper fogyasztása 100 kilométeren 250 liter nyersolaj » — Ezzel szemben a szállítószalagos megoldás ugyan 72 millióba kerülne, de több ráfordítást tulajdonképpen nem igényel — mondja Básti Jenő. — Pontosabban, folyamatos üzemeltetési költsége jóval kevesebb, mint a Belazé. A vita tovább tart, pedig már bent járunk a kistapolcai átjárón és yelünk szemben közeledő a teherkocsik lámpáinak végeláthatatlan fényfüzére. Rab Ferenc Pécsett kevés a munkalehetőség a lányok számára, s ezzel összefüggésben kevés a szakmunkástanulói lehetőség is — a lányok aránya igen nagy a gimnáziumokban, s kicsi a szakközépiskolákban. Ezt a gondot a közeljövőben nem tudják megoldani. Kevés a kollégiumi férőhely is. Ezért 2, egyenként 200 férőhelyes kollégiumot kívánnak építeni 1975-ig. De ezzel is csak az új igényeket lehet majd kielégíteni, mert a Zrínyi Miklós Közgazdasági Technikum kollégiumát le kell bontani, s ez 60 férőhely elvesztését jelenti. A pécsi középiskolai fejlesztési tervektől nem lehet elválasztani a szakmunkástanuló intézeti fejlesztést. Annak ellenére, hogy a rendkívül gyorsan változó gazdasági élet miatt nem lehet előre megtervezni a pontos munkaerő- igényt, annyi biztos, hogy szükség van újabb szakmunkástanuló intézeti tantermekre, továbbá egy 200 fős új kollégiumra. A megyében is kialakítják a középiskolák sajátos arculatát. Ennek megfelelően Szigetváron és a Mohácsi Kisfaludy Gimnáziumban csak gimnáziumi osztályok lesznek. A Komlói Steinmetz Miklós Gimnázium és Szakközépiskola pedig kizárólag szakközép- iskolává alakul majd át Végülis a megyében a gimnáziumi első osztályok száma 17-ről 13-ra csökken majd. Szakközépiskolákban 8 első osztály indul. Az Oktatási Tanács ülésének második felében vita alakult ki, még pedig két témában. Egyik, az új típusú szak- középiskolák kérdése, másik a szakmunkásképzés és a középiskolai oktatás aránya. Az ülésen jelen lévő technikumi igazgatók, vállalati és tanácsi munkaügyi szakemberek, valamint szakmunkástanuló intézeti vezetők kifejezték aggodalmukat: a megszűnő technikumok helyén kevés tanuló iratkozik be a szakközépiskolába, továbbá kevés lesz a szakmunkás. Takács Gyula, a Megyei Tanács vb- elnökhelyettese, az Oktatási Tanács ülésének elnöke befejezésül elmondotta, hogy országos viszonylatban várhatóan az általános iskolát végzettek 80 százaléka tanul tovább, ebből 40—40 százalék I közép-, illetőleg szakmunkás tanuló iskolában. A középiskolák is fele-fele arányban oszlanak meg a gimnáziumok és a szakközépiskolák között. De Pécsett és a megyében tovább javítják ezt az arányt a szakközépiskolák javára, s így az 55, 45 százalék lesz a gimnáziumok hátránya. Ezzel a szakmunkásképzést segítik elő. (F. D.) Játékvásár a Nick udvarb Kossuth Lajos utca l. szám KARÁCSONYRA JÁTÉK ÁRUT nagy árengedménnyel csak a Nick udvarban vásárolhat TEKINTSE MEG GAZDAG ÁRUVÁLASZTÉKUNKAT! Baranya Kereskedelmi Vállalat
