Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-11 / 290. szám

TW8. december it. § Napirenden a legfontosabb nemzetközi kérdések Nevelőtestületi politikai viták Kétféle ideológiai-politikai továbbképzési fórum, a megye iskoláiban Napjaink sokat vitatott kér­dései — a közel- és távol-ke­leti helyzet, cseh események, kínai, jugoszláv, kubai állás­pontok, a nemzetközi munkás- mozgalom célja, feladata, perspektívája — sok ezer diá­kot, nevelőt foglalkoztatnak nap mint nap megyénkben. A pedagógustól a kérdező diák elvárja, hogy helyes választ adjon. A helyes válasz felté­tele viszont az, hogy - a neve­lők az egyetemeken, főiskolá­kon tanult anyagot rendszere­sen kiegészítsék, napjaink zaj­ló eseményeit figyelemmel kí­sérjék, megvitassák. A szervezett állami ideoló­giai továbbképzés hivatott in­tézményesen segíteni a peda­gógusokat az általános és konkrét társadalmi, politikai feladatok megértésében. En­nek megfelelően ideológiai­politikai továbbképzési mun­kánkat a múlt, illetve az idei tanévben úgy szerveztük meg, hogy a lehetőségekhez mérten * maximális segítséget tudjuk nyújtani nevelőinknek. Kétfé­le ideológiai-politikai tovább­képzési formát szerveztünk; egyik a szakosított ideológiai továbbképzés, ennek kereté-, ben alkalmanként 350 nevelő szakterületéhez közel álló ideológiai-politikai kérdések­kel foglalkozik, másik a ne­velőtestületi politikai viták rendszere, amely a nevelők döntő többségét, 2100 főt fog­lalkoztatja, a kijelölt tovább­képzési napokon évi öt alka­lommal. A szakosított tanfo­lyamok mellett ideológiai-po­litikai továbbképzésünknek te­hát egy másik, szélesebb körű területe is van, amely aktuá­lis napi politikai, elméleti anyagot dolgoz fel 60 kijelölt közép és általános iskolában. Előadóknak, vitavezetőknek megyei, járási párt és állami vezetőket, politikailag jól kép­zett igazgatókat, az MSZMP Baranya megyei Bizottság Ok­tatási Igazgatóságának és a Tanárképző Főiskola marxiz­mus—leninizmus tanszékének tanárait kértük fel. A tapasztalatok szerint a politikai viták anyaga érdekli a nevelőket. A hallottakat al­kalmazni tudják munkájuk­ban. Biztosított a rendszeres tájékoztatásuk a legfontosabb kül- és belpolitikai kérdések­ben. Mivel pedig a témákat év elején megkapták, lehető­ségük volt arra, hogy előre felkészüljenek a vitákra. A jelenlegi 1988'69-es tanév ideológiai-politikai tovább­képzési munkáját a múlt év tapasztalatait figyelembe véve készítettük elő és a nevelő- testületi politikai viták témái­ként az alábbiakat vettük fi­gyelembe: a szocializmust épí­tő kommunista pártok törté­nelmi tapasztalatai (általános törvényszerűségek, nemzeti sa­játosságok), az állami mono­polkapitalizmus sajátosságai : és hatása a tőkés országokj gazdasági, politikai életére, az európai béke és biztonság kérdése, az USA távol-keleti politikájának következményei (főleg Japán és Indonézia vo­natkozáséban), végül aktuális kül- és belpolitikai kérdések. Középiskoláinkban ma az érettségi anyagra felkészítő történelemtanárok óráikon ér­vekkel tudják bizonyítani, hogy a szocializmust építő kómmunista pártok elfogadott gyakorlata a nemzeti sajátos­ságok figyelembevétele. A vi­ták eredményeként nevelőink és tanulóink tudják, hogy a társadalmi átalakulások üte­mébe mindegyik ország bele­visz valami sajátosat. A viták előtt valamennyi általános és középiskolában felmerült — gyakorta helyte­len megfogalmazásban — az általános törvényszerűségek témakörén belül a sajátossá­gok kérdése. Például a párt vezető szerepével, a munkás­paraszt szövetséggel, a tőkés osztály felszámolásával, a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésével kapcsolatban. Ma tapasztalható, hogy a nevelők és tanulók helyesen értelme­zik a nemzeti sajátosságok kérdését és alkalmazásuk so­rán tekintetbe veszik az inter­nacionalista kötelezettségeket is. Az emberek millióit érintő és foglalkoztató kérdések vol­tak és vannak napirenden a baranyai iskolákban. E kér­désekkel való foglalkozás szükségszerű. Bebizonyosodott, hogy a jó nevelői munka elő­feltétele a bonyolult nemzet­közi kérdésekben való tájéko­zottság és helyes állásfogla­lás. Ezt kívánják előmozdítani a pedagógusok ideológiai to­vábbképzésével. Yarga Tibor A szőlőfa titka Pécsett, a Kulich Gyula utca egyik kis házának ud­varán áll az ország legöre­gebb szőlőtőkéje, amely több mint háromszáz éve megszakítás nélkül terem. A szakemberek előtt mind ez ideig rejtély volt, honnan szerzi be táplálékát ez a csodálatos életerejű „szőlő­fa”, a tőke körül ugyanis mindössze egy négyzetmé­ternyi szabad földterület van. Gázvezetéket építő munkások fedték fel a „tit­kot”: rábukkantak a tőke hatalmas gyökérlabirintusá­ra. Körülbelül 30—35 méter hosszan követték nyomon a szerteágazó gyökereket. A szakemberek megállapítot­ták, hogy legalább ezer négyzetméter kiterjedésben terül el a szőlő gyökérzete a városrész alatt. Egyébként a gázművek dolgozói, amint megtudták, hogy a hires „szőlőfa” gyökérsetére buk­kantak, nagy körültekintés­sel folytatták a munkát. Száztíz kisplasztika, hatvankét modern váza Az iparművészet j és közönsége Találkozás 25 év után az édesanyával Karácsonyi vásár a Szigetvári Szövetkezet ruházati boltjaiban december II—23-ig! FÉRFI INGEK, KÖTÖTTÁRUK VASARA 26—40%-os engedménnyel A KÖTÖTT ÁRU BOUTBAN FÉRFI -SZÖVETV ASAK 30%-os engedménnyel A MÉTERARUBOUTBAN MC BŐR KÁBÁIG K ÉS • TERUYSZTER SZOKNYÁK VÁSARA . 30—-30%-os engedménnyel AZ ÁRUHÁZBAN NŐI ÉS FÉRFI CIPÓK VASARA 30%-os engedménnyel AZ ÁRUHÁZBAN Tamuridisz Nikiforosz Hel- j lász legfestőibb vidékén, az i Olymposz lábainál fekvő apró 1 falucskában, Olymbiadaban ! született és 17 esztendővel | később ott érte meg azt a , szörnyű napot is, «mire így i emlékezik. ] — A németek 1943. augusz­. tus 10-én árasztották el a fa- i lunkat, de csak néhány órára | táboroztak le nálunk, amíg j összeterelték a laltosságot és ! néhány spicli közreműködésé- I cél kiválogatták közülük a i kommunista-gyanúsakat, köz- ! tűk apámat és a két fivérét i is. Az asszonyoknak és ne- ; künk, gyerekeknek csak any- ; nyi időt adtak, hogy a leg- i szükségesebb motyóinkat ösz- szekapkodhassuk, aztán kiza­vartak bennünket a faluból... A közeli erdőség évszázados platánfái különös, de kegyes oltalmat adtak a menekültek­nek. A halódó faóriások kor­hadás vájta üregeiben húzód- I tak meg hosszú hónapokig, és ' csak éjszakánként merészked- I tek le a felégetett faluba, ! hogy összekaparják a szinte , csodának megmaradt gabona- I szemeket és más élelemnek- ' valót. ! — Egyik ilyen éjszakán ta­j lálkoztunk odalent egy idegen | emberrel, aki elmondta, hogy ' szemtanúja volt, amikor apá- j mat és társait még az elfoga- j tás napján kivégezték a né- ! me tek... I És hónapokkal később újra I találkoztak az Idegennel. De ; ekkor már fegyver voll nála j es csak a nagyobb fiúkat hív- I ta félre, hogy üzenetet küld­jön velük az erdőlakóknak: „Aki erőt érez a karjában és bátorságot a szívében, az ne bújdokoljon, ne tétlenkedjen az asszonyok szoknyája mellett, — mondotta. — Anyáitok, nő- I véreitek már elég bátrak és edzettek ahhoz, hogy nélkü­letek is boldoguljanak. Nek­tek ettől a naptól a férfiak mellett a helyetek. Már vár­nak Íj rátok, messze innen más tartományban Grammosz hegyeiben, mert azon a tájon tobzódnak most a fasiszták és spiclijeik. És Tamuridisz Nikiforosz több társával együtt még azon az éjszakán útnak in­dult. A Grammosz katonája Azóta nincs béke odahaza faluja volt a fasiszta barbár­ság előtt. — Nem hallottam hírét, azóta felépült-e újra, mert az anyáméit rég elköltöztek még a tájáról is — mondotta, — de azt tudom, ha fel is épült, csak a képét, a formáját kap­hatta vissza. Hát ez a különb­ség fáj nekem és ezt anyám szeméből is kiolvastam, ami­kor meglátogatott És a sza­va sem olyan volt, mint az itteni parasztasszonyoké. Ifi ha búcsúzkodnak a fiútól, ak­kor így kérlelik: Gyere visz- sza minél előbb... És az én anyám? — Maradj drága fiam, itt biztonságod és jó helyed van, mi meg majd megőrizünk a jó emlékeze­tünkben ... __ Így búcsúzkor dott tőlem szegény. — De én hiszek abban, hogy látni fogom őket, csak az ideje bizonytalan, ismeret­len még előttünk.,. így mondta, többesszámban. Mert így gondolkodnak, s így remélnek ebben Tamudirisz Nikiforosz honfitársai is, Ba­ranyában és az országban mindenütt. P. Gy. Időjárásjelentés Dolgozókat felvesznek Bm, Tanácsi tervetö Vánaiat ’ fúráshoz, munkást keres. Nyug- | díjas is lehet. Jelentkezés 13-én . Zrínyi u. 11. Tabajdi kartársnaL (88«*2> * ! A Pécsi Fémipari Vállalat felvé- j telre keres érettségizett, gépírni tudó dolgozót, számlázási ea üzemi 1 adminisztrátori munkakörbe, to^ j vabbá szerszámkészítő lakatos, esztergályos szakmunkásokat, fű- I töt és férfi segédmunkásokat. Je- ! lentkezés Felsőmalom u. IX, (S3SOT) t ☆ Keresünk perfekt g> óra- es »ép- írónőt 1969. január 1-tol napi i órás munkakörbe. „Bizalmas” jel- í igére a faltai utcai hirdetőbe» (ax&u) * | Lehajtókat és ’VÜK-* foKo- sz&nk. Építőipari Szállítási Válla­lat g. sz. üzemegység, Pécs, Me­gyeri Üt <£8843) ❖ Hálózat; villany szerelőt felt esz 5. EPFU, Megyeri üt 66, munka- i ügyön. <83851) * Autószerelőt, személy-, beket* j autóbuszvezetőt alkalmazunk. Mü- ; szaki Erdészet, Pécs» Megyeri út m. ■ Baraayu—Tohui megyei Húsipari Valialat keres egy közgazdasági íechnikumot végzett fiatal térti munkaerőt raktári adminisztráció* munkakörbe. Jelentkezés a válla lat munkaügyi osztályán, Siklósi út 37. az. ^ (1«84) A ül. kér. Tanács VB Igazga­tási Osztálya gyakorlattal re» delkexő gépírói azonnali belépés. Sél feltesz. Jelentkezés Pécs. Szi­geti «t 33. n. cm. 21$. fisat» A Pécsi Hőszolgáltató V. azonnali felvételre keres kazánfűtő, fűtésszerelő és csőszerelő szakmunkásokat, hótechníkai műszerészt és segédmunkásokat. Jelentkező, a Pécs, Tüzér u. 2$, ssém aü*«aa Wep ceaetöjéaél. — Tizenkét éves öcsémre Gyorgoszra bíztam anyám vigasztalását. Azt mondtam neki, hogy néhány hét múlvc visszajövök és együtt építjüh majd fel házunkat, istállón­kat és még a tél előtt fel­szántjuk a kis földünket is.. De több mint 25 tél utáf láthatta csak újra viszont as édesanyját, ö jött el titánt Pécsre, hogy elmondja, amii ő úgy is tudott. Azt, hogy az­óta sincs béke odahaza, az­óta is vérükkel fizetnek el­veikért / a görög hazafiak. És az édesanyja is csak itt, Pé­csett tudta meg, hogy az el­múlt'25 év alatt milyen utal járt be „szökevény” fia. It ; tudta meg, hogy „Niki” parti­zánként harcolt előbb a meg­szállók, majd a hazaáruk moharchofasiszták ellen, egé­szen 1949-ig. a hősi ellenállás letöréséig. S itt, Pécsett mond­ta el a fia azt is, hogy art- i nakidején hogyan vette á | Grammosz erdejében apji ! örökségét. Sok-sok harci vál­lalkozás és két súlyos sebe- | sülés után ott vették fel a j kommunista pártba, i — A harmadik és legsúlyo- i sabb sebesülést már menekü­lés közben kaptam és a tár­saim hordágyon mentettek ái Albánia földjére. Aztán on­nan sokadmagammal előbl Jugoszláviába, majd Magyar- országra szállítottak a szovjet repülők, és egy évig tárté ápolás után itt is gyógyultam I fel egy budapesti kórházban. I És a nővérek jóvoltából ott | ragadt rám a Miklós név is. • A keresztelővel nemcsak men- j helyet, hanem új otthont, új j hazát is kaptunk az enyéim­mel. Tudom, túl ünnepélyei j ahogy mondom, de sajnos még | mindig kevés a magyar szó­kincsem ahhoz, hogy a gondo­lj tataimat ügy fejezzem ki, ’ ahogy valójában is érzem ... I — Kilenc éven át tanítta­tott és tartott a magyar ál- i lám. majdnem ingyen. Előbb • szakmát adott a kekembe és ! nem neheztelt rám„ amikor j az újra kiújuló betegségem miatt feladtam a vaseszter- gályosságot. Tovább tanítta­tott. Elvégeztem a tanácsaka­démiát, később a Marxista Esti Egyetemet és végre meg­értem, hogy ha apránként is, de már viszonozhatom a sok- 1 sok gondoskodást. ' Több mint 10 éve már an­nak, hogy Pesten majd »Szekszárdim hivatásszerűen is bekapcsolódott a tanácsi munkákba, jelenleg pedig a Pécsi Járási Pártbizottság munkatársa. Évek óta szorgal­masan járja a baranyai fal­vakat, ámetyekrőj az a véle­ménye, hogy hasonlítanak js mej* nem is az övéhez, a tá­volihoz. Fehérfal uak, piros- cserepesek, és virágos udva- rúak, olyanok, mint az o kis | ötezer művészi tárgy, fél- i ezer művész, aztán rajongók, | múértők, szobát berendező fa­lusi asszonyok, avagy szno­bok, — mindez együtt a Kép- ; zőművészeti Alap pécsi kép- i csarnoka. Kiállitó terem, ahol j árusítanak is, — de nem ha- ■ gyományos értelmű üzlet. Több annál: közvetítő a mü- ! vészét és a közönség között. Reklámra nem szorulj itt „a ; jó bor a cégér”, a műalkotá­sok önmaguk hírverői. De ar­ra jó, hogy lemérjünk egy s mást: mit alkotnak ma a kép­zőművészek? Mit kíván tő­lük a közönség? Nemzetközi viszonylatban hol tartunk az j ipar- és képzőművészeti tár­gyak színvonalával? Milyen a j : sznob, milyen a laikus és mi-! | lyen a műértő ember? : A pécsi Kossuth utcai kép- j j csarnokban tehát félezer kép­zőművész ötezer alkotása ta- ; Várható időjárás szerda estig időnként kisebb felhősödé», leg följebb néhány helyen kisebb ha vágással. Mérsékelt, főként kele ten időnként élénk északkeleti keleti szél. Hideg idő. Varhat- legalacsonyabb éjszakai hőmér séklet általában mínusz «—XI : északkeleten mínusz 10—XI fok legmagasabb nappali hőmérsékle I plusz X—mínusz * fok között. lálható. Csak néhány szám: • 900 rézkarc, 560 festmény, 110 1 kisplasztika, csak modern vár ; zából 62 féle. A számok per- I sze keveset mondanak, a szép- 1 séget nem könnyű leírni, mind- ! ezt látni kell. Egy biztos: az ' iparművészet kissé jobban a j gyakorlatiasságra, a köznap? használhatóságra is törekszik, i tehát arra, hogy minél széle sebb rétegek mindennapi esz köze, dísze legyen. Ezt mutat j ja a közönség igénye is, ami ! már könnyebben leírható. Pél­dául, ma már művészi fatál- cávai veszik a kerámia íeke- téskészletet, mégpedig fakar I nálkákkal.. A könyvet sokan j bőrtokba téve olvassák, ha- ! sorúéképpen használják a ; jegyzettömböt is egyre többen. 1 A rézkarcok alkotói közül vál- j tozatlanul Borsos Miklós a i kedvenc, kisplasztikában Pá- ! tzay. újabban Antal Károly, j aki a budai Julianus barát \ szobrot, valamint a Pécsett most felállított Kórösi Csorna Sándor szobrot megformálta A kerámia? Abban Gorka, az­tán Bőd Éva és Kiss-Roóz mű­veit szeretik. Sokan vesznek egyedi bútort, íróasztalt, köny­vespolcot, előszobafalat, zsúr- asztalt, habszivacs szkáj fali- azönyegeket De nemcsak a hazai közön­ség igénye mérhető le a kép­csarnokban, hanem a külföl­dieké is, továbbá ezen keresz­tül a magyar képzőművészet színvonalának nemzetközi ér­tékelése, legalább is a nagy- közönség szintjen. Mégpedig biztató eredménnyel. A pécsi képcsarnokból vittek már Ausztráliába is tárgyakat Becsbe sokszor naponta hár­mat Ügy látszik, elsősorban a modern magyar ötvösművé­szet népszerű külföldön, mert a turisták többnyire ezt kere­sik. S a nézők, a vevők? Három féle van belőlük: laikus, sznob és műértő. A s2nob megjátssza a szakértőt, de nem egyszer kinevetteti magát Van egy vi­déki orvosházaspár, rendszere­sen bejár a képcsarnokba, de mindenre azt mondja, hogy ezt már látta Pesten, meg is vette ott. Arra nem gondol, hogy ezekért a tárgyakért kár Pestre utaznia, itt is ugyan­az van. Legtermészetesebbek a laikus vevők. Két év óta sok van belőlük, főleg falusi asz- szonyok. ök természetes egy­szerűséggel hivatkoznak a szomszédasszonyra, aki itt vett valamit, avagy a fiukra, aki szerint nem való már fénykép a falra. Árián igen kedvesek ax idős, s eléggé műértő vá­rosi nyugdíjas asszonyok, akik nagyon kihasználják a részlet- i kedvezményt. Egyébként sehol j sem ilyen könnyű a részlet. : csak személyi. igazolvány kell J hozzá. Az igazi műértők per- j sze sokat válogatnak. Ez a ho- i lyiség mindenesetre valóban közvetítő a képzőművészet és a közönség között, P. O

Next

/
Oldalképek
Tartalom