Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-06 / 286. szám
DunQntmi napló I 1968. december 6. Hol vannak a tizennégy évesek? 1131 tanul középiskolákban, 871 szakmunkástanuló, 210-en munkába álltak mát nem szerző első osztályos gimnazista. Különösen súlyos — 65 százalék — ez az arány a II. kerületben. — Ezen az arányon még segíteni kell. Úgyszintén még mindig tovább kell növelni a fiúk részarányát is a szakmát adó iskolákban, legyen az közép- avagy szakmunkástanuló iskola. Úgy érezzük, a fejlődés ellenére is jogos ez a türelmetlenség. A megoldás pedig csak akkor lehetséges, ha az érdekelt államigazgatási szervek mellett a termelő vállalatok is előrelátó, rugalmas munkaerőgazdálkodást, tanuló, képzést folytatnak. Földessy Dénes A traktorok már ott voltak Sári pusztán... Húsz év a gépállomáson Az első baranyai gépállomási traktoros Ózonizáló berendezés Lengyelországból? Az Országos Vízügyi Hivatal és a Pécsi Víz- és Csatornaművek szakemberei jelenleg Lengyelországban ózonizáto- rok beszerzéséről tárgyalnak. A lengyelek által kikísérletezett új típusú víztisztító berendezés főképp a fenolos vizek tisztítására alkalmas. Ha a tárgyalások eredményesek lesznek, jövőre két ózonizátor, víztisztító berendezés üzemel majd a Pécsi Víz- és Csatornaműveknél. A termelők nem károsodhatnak Százezer szarvasmarha vár átvételre Az idén a húsellátás a vártnál is kedvezőbben alakult, s még az ezer vagonnal magasabbra tervezett mennyiségnél is 600 vagonnal több hús- és húskészítményt adott a lakosságnak az élelnvszeripar, amely exporttervét is túlteljesítette — mondotta tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján dr. Lénárt Lajos. A MÉM termékforgalmazási főosztályvezetője a hús- és a tejtermelés, az ellátás helyzetét, az ezzel kapcsolatos gondokat és a terveket ismertette az újságírók előtt. Hangsúlyozta, a tervezettnél mintegy 350—370 ezer s°rt.ássel és 85 ezer szarvasmarhával többet Két és fél ezer pécsi gyerek fejezte be az idén általános iskolai tanulmányait, túlnyomó többségében tizennégy éves korban. Azóta fél év telt el, s a két és fél ezer pécsi fiatal sorsa most már véglegesen eldőlt. Ezzel lehetőség nyílik arra is, hogy számba vegyük: hol vannak, mit csinálnak, tanulnak-e, dolgoznak-e, esetleg néhányan egyiket sem teszik, hanem otthon a háztartásban tevékenykednek, avagy állástalanok? A válasz pontos számokkal a következő: Az idén a pécsi általános Iskolákban végzett 2427 fiatal közül néhányan elköltöztek, így jelenleg 2378-an élnek a városban. Ebből a 2378 fiatalból 1131 tanul tovább középiskolában, 871 pedig szakmunkástanuló intézményben. Gyors- és gépíró iskolába jár 47 leány, munkába álltak 210-en, s nem dolgoznak 119- en. E számok elemzése, valamint az előző évek adataival történő összehasonlítása sok figyelemre méltó következtetést mutat Többnyire fejlődést, bizonyos vonatkozásbem azonban kívánalmakat jelez. Ezért a két és fél ezer tizennégy éves pécsi fiatal iskolai felvételével, munkába- helyezésével általában elégedettek lehetünk, s ez az elégedettség elismerést jelent az illetékes szerveknek, elsősorban a Városi Tanács vb munkaügyi és művelődésügyi osztályának. Ugyanakkor némi türelmetlenséget is kivált e számok elemzése. Mi az, amit el kell ismerni? Először is: javult a jelentkezés, de a felvétel is az olyan intézményekbe, ahol szakmai képzettséget lehet szerezni, így a szakközépiskolákba, technikumokba, szakmunkásképző iskolákba. Például a szakmunkástanuló intézményekbe 12 százalékkal többen kerültek be, mint tavaly. 'Náluk további eredmény az is, hogy 218-cal nőtt a pécsi fiatalok száma, a tavalyi felvettekhez viszonyítva. Ez ugyancsak 12 százalékos, tehát figyelemreméltó növekedés. Van ezen kívül több más vonatkozású javulás is. így növekedett a munkaviszonyba állók száma. Jelentős ez a növekedés, hiszen eddig évente 85—90 fiatalkorú számára nyílott napi 4—6 órás munkalehetőség, ezzel szemben az idén 210 most végzett tizennégy éves kapott ilyen munkát. Ez a szám 1967-hez viszonyítva 122, 1966-hoz képest pedig 173 százalékos javulást mutat. ' Egy gyerek tegnap, ősz1 szeszorította száját, és han< got nem adott szűri közbén, < pedig ilyenkor előtte mln- ; dig felordította a klinikát. J További kilenc hősiesen S nyelte a szívből gyűlölt ka- j nalas orvosságot és a de- ■ rékhad, akire súlyosabb pa- ') nasz nincsen, mindössze 5 annyi, hogy lemászkál az ) ágyról, lerúgja a takarót, <, nos ez a derékhad is pél- ^ dásan takargatta magát és í kizálólag papucsban lépett le a padlóra, azt is csak ; akkor, ha már nagyon J kellett. Egyszóval rengeteg I jó gyerek volt tegnap a pécsi gyermekklinikán, több mint előtte, és valószínűleg több, mint ezután lesz majd. A titok kulcsa: várták a Mikulást. S a Mikulás, alias dr. Inhof Sándor tanársegéd úgy kérte: a gyerekek Mégis, némi türelmetlenséggel tudjuk csak elemezni ezt a számadatot Mert lássuk csak: A gyerekek közül 119 nem dolgozik. Igaz, ez tavalyhoz képest 50 százalékos csökkenés. Az is igaz, hogy túlnyomó többségük — 59 — nem is akart elhelyezkedni. Ezek többnyire lányok, akik a háztartásban tevékenykednek majd, kisebb testvérüket gondozzák, főzni, háztartást vezetni tanulnak, avagy néhány fiú is akad közöttük, aki egészségi állapota miatt nem jutott megfelelő helyre, s ez már egészségügyi rehabilitációs gond. De 62 szeretett volna munkát vállalni, s mégsem tudott Továbbá az is igaz, hogy e 62-ből 51 leány, s a női munkaerő elhelyezése Pécs régi gondja, s főleg korábbi ipar- telepítési aránytalanságokból ered, abból, hogy nem telepítettek a városban elég köny- nyűipart. De miért nem kapott napi 4—6 órás munkát 11 pécsi fiú? Két és fél ezerhez viszonyítva a 11 elenyésző szám. E 11 fiú mégis munkát szeretett volna, s nem talált. S itt már el kell gondolkodni valamin. Mégpedig azon, hogy az idén a városban közel 2000 férfi munkaerőt kerestek. Persze teljes értékű, 8 órás munkaerőt. De országos tapasztalat, hogy a termelő vállalatok munkaszervezésének színvonala csökkent, bizonytalanabb lett S ez a bizonytalankodás Pécsett is tapasztalható. Éppen azoknak a vállalatoknak az ellenpéldájából, melyek felvettek 4—6 órás munkaerőket. E termelő vállalatok azt példázták, hogy megfelelő munkaerőátcsoporto sítással lehet 4—6 órás munkahelyeket teremteni. Sőt, nemcsak lehet hanem kell is. Különösen a gazdaságirányítás új rendszere nagyobb rugalmasságot kíván meg, az állomány- és bérügyekben Is. Csak egy figyelmeztető tény: a közeljövőben a demográfiai hullámvölgy miatt kevesebb új, fiatal munkaerőre lehet majd számítani. Nos, akkor is ilyen bizonytalanok lesznek majd a vállalatok? Milyen jó lesz akkor azoknak a termelő cégeknek, ahol most felvették a 4—6 órás munkaidőre azt a néhány fiút, hiszen később megismert, némileg gyakorlott saját szakemberük válhat minden egyes, ma még csak 4—8 órát dolgozó fiúbóL Aztán türelmetlenséget fakaszt az a tény is, hogy a lányok részaránya viszonylag kicsi azokban az intézményekben, ahol szakmát szerezhetnek. Túl sok — 34,1 százalék — közöttük a szaknem tudnak felelni, nem keletkezik kisebbségi érzés, nem fáj nekik, hogy a többiek odamerészkednek a Mikulás puttonyához. Az egyetem gazdasági hivatala pedig ezer forintot adott a beteg kisgyerekek ajándékára. további 5900 forintot pedig karácsonyi játékra. Ez a játék persze a klinika tulajdonában marad majd. De „beszálltak” a klinika dolgozói is, hiszen az ő gyerekeiknek is ide jött a Mikulás. Negyed ötkor levonultak a gyerekek a tanterembe, néhányat hordágyon hoztak le, alig egy-két súlyos beteg maradt csak fent a kórtermekben. Az ajtóban egy szakállas bácsi álldogált, többen Mikulásnak hitték, bár némely szemfüles srác megállapította, puttonycipelés helyett valami paravánról beszélget, hogy: Még csak 54 éves, de mikor Jóskát, a fiát behozta a tanműhelybe, egyszeriben idős Márton József lett, s mindenki bácsizni kezdte. Másfél évig két Márton József dolgozott a Villányi Gépállomáson, aztán a fiú elment — úgy kérte ki a villánykövesdi tsz —, de a bácsizást már nem hagyták el. Nem arról van szó, hogy őt nem hívták volna, hisz volt egy időszak, amikor az erősen gépesedni kezdő tsz-ek jóformán minden gépállomási traktorost meg szerelőt megkörnyékeztek, Villányból is mentek el jócskán, a több pénz mindenkinek jól jön. Ö azonban sehogy sem tudta rászánni Munkakönyvében egyetlen bejegyzés van, s az 20 évvel ezelőtti keltezésű. Mikor ez év nyarán a cserkuti központban elhatározták, hogy méltóképpen ünnepük meg a 20 éves jubileumot, elkezdtek nyomozni az alapító dolgozók után. Lehet, hogy többen is vannak, de a nyomozás 1950-nél elakadt, mert abban az évben kezdték kiállítani a munkakönyveket. Negyvennyolcas gépállomási alapító tagot csak kettőt találtak Baranyában, az egyik idős Márton József, a villányi gépjavító állomás dolgozója. November 30-án Budapesten, a SZOT székházban Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Baranyából egyedül Márton Józsefnek adta át a jubileumi emlékpla- kattet a gépállomás kiváló dolgozója kitüntetés mellé. Ez a nyolcadik kitüntetése, mind a nyolcat ugyanazon a munkahelyen «.szerezte. Az 1955-ben épült nagycsar— Kós Lajos vagyok — í mondja később — a Bóbita < Együttes vezetője. Társa- \ dalmi munkában mutatjuk > be a kis betegeknek premierképpen a Mikulás vetélkedő című bábműsort, később, természetesen fel- \ lépti díjért, 12 előadást adunk különböző vállalatoknak. ( Aszmann Anna doktornő és Varga Somogyi Imréné i klinikai főnővér még el- < mondja: a bábjáték után járják végig a kórtermeket, ( a Mikulás felolvassa az elő- í re összeírt intelmeket, kiosztja az ajándékokat, még- pedig száz kis betegnek és \ a klinikai dolgozók 60 gye- j zekének. j öt perc múlva fél öt, $ mindjárt kezdődik a báb- < előadás. r. d. > nők homlokzatán nagybetűs felirat hirdeti, hogy Szocialista műhely. A csarnokrészben csakúgy, mint az oldalműhelyekben csupa fiatal arc hajol a munkadarabok fölé, legtöbbjüknek Márton József valóban az apja lehetne. Termetre a legalacsonyabb mind közül, s vékony is, de abból a szívós, szikár fajtából való, akin a jégeső sem fog ki. Tíz évet rázatta magát a körmö- sökön —, mert annak idején még kevés volt a gumikerekes traktor, a védőfülkét még hírből sem ismerték —, de saját bevallása szerint életében még egyszer sem volt komolyabb betegsége. Váratlanul ért a hir, éppen szántás közben a feleségem hozta a vacsorával. Akkor 1948 őszén Kázmér Gyula nagyharsányi gazdánál dolgoztam olyan mindenes gépészként. A szántás volt már csak vissza, azzal el is fogyott volna a munkám, és kilátásban volt megint a téli munkanélküliség. Télen a gazdák nem adtak munkát, ha adódott is néha egy-egy háznál holmi apróbb villanyszerelés, ebből öt gyereket nem lehetett eltartani. Az üzenetnek, hogy másnap jelentkezzem Sáripusztán az akkor alakult gépállomáson, nagyon megörültem. Reggel át is gyalogoltam, jelentkeztem a főgépésznél és már csak felmondani mentem vissza a gazdához. — Az új gépállomást november 24-én avattuk, vasárnap esett, sosem felejtem el. A traktorok addigra már ott voltak Sáripusztán, tíz R— 35-ös és 5 MÁVAG, vadonatújak. Benn álltak egy lóistállóban. A MÁVAG-ok olyan nehéz indítású gépek voltak, senki sem vállalkozott rá, hogy a szűk istállóból kivezeti őket háttal. Mind az ötöt én vittem ki a térre, ahol már nagy tömeg állt. A szónokra nern emlékszem, de igen büszke és boldog voltam. Másnap aztán a pusztai cselédkertekben próbáltuk ki a traktoroj kát, meg az ekéket. Hát így I kezdődött A szép kezdet után küzdelmes idők jöttek. Nappal a munka kinn a földeken, esténként meg járták a falvakat. Márton József még az év végén belépett a pártba, traktorosnak toborozta a fiatalokat. Jakabfalván, Palkonyán, Be- remenden, Kisharsányban, Nagytótfaluban és végig a Dráva mellett. Majd a termelőszövetkezet mellett agitált. A gépállomás 1949 tavaszán átköltözött Villányba, ahol egyetlen fészer állt, s a traktorokat a szabad ég alatt javították. — Egy nagy hordóban tüzet raktunk, s mikor a franciakulcs már teljesen a kezünkhöz fagyott, körülálltuk és úgy melegedtünk. A szántást sose tudtuk elvégezni időben. Éjszaka is menni kellett, de az akkori traktorokon nem volt dinamó, egyikünk szántott, a másik meg előtte ment az indítólámpával, azzal világította meg a barázdát. A második évben már brigádvezető voltam, hét traktorom volt. Három lány is volt a brigádban. Hányszor vettem ki kezükből a kormányt, mikor mór majd odafagytak a traktorhoz! Aztán egyre könnyebb lett, s 1959-ben a rázós kormost motorkerékpárra cserélte fel, körzeti szerelő lett a bere- mendi, kásádi területen. 28 traktoros tartozott hozzá, de az ő gépei feleslegesen soha nem vesztegeltek, mindig időben odaért, ahol a rossz gép volt A kereset is javult, a traktorosok az ő körzetében megkeresték a havi 2500— 3000 forintot, s az ő bére ennek függvényeként szintén felment ennyire. A gépállomástól új szolgálati lakást kapott, a gyerekeit kitaníttatta. Mióta gépjavító lett Villány, benn dolgozik a műhelyben. Közben törzsgárdista lett/ szeretik, megbecsülik. Azt mondja: — Megértem már egy pár átszervezést, meg még elébe is nézek néhánynak, de bármi legyen is, nekem itt munkám mindig lesz. vásároltak fel a tavalyinál. A túlteljesítés a sertéstermelési többletből adódott, a szarvasmarha-felvásárlás magasabb mennyisége viszont főleg • háztáji és az egyéni tenyésztők állományának sajnálatos csökkenésével járt együtt. Ezt a csökkenési tendenciát különféle, a termelést ösztönző intézkedéssel igyekeznek megállítani. Jelenleg problémát okoz az, hogy mintegy 100 000 szarvas- marhát nem tudnak az év végéig átvenni a termelőktől részben az exportnehézségek, részben a hűtőtér hiánya miatt. Pedig az idén kétszer any- nyi, 730 vagon húst tárolnak központi raktárakban, s a húsipar is 500 vagonnyit tart hűtőiben. Egyébként külföldi, osztrák és NDK bértárolást is igénybe vettek. A minisztérium azt az elvet vallja, hogy a termelők nem károsodhatnak. Ezért a húsipart kötelezte, hogy január 31-ig minden erre az évre leszerződött szarvasmarhát átvegyen, kifizessen, s amennyiben elszállítani nem tudja, továbbtartásl megállapodást kössön a termelőkkel. • y A nehézségek ellenére jövőre nem látszik aggasztónak á húsellátás. A népgazdasági terv szerint az ideinél 2—3 százalékkal több húst kap a lakosság, ezen belül azonban növekszik a fagyasztott hús mennyisége. Baromfiból az idén 550 vagonnal több került forgalomba. Jövőre az idei 2650 vagonnal szemben 3100—3200 vagon baromfi értékesítésével számol az ipar, amely azonban az igények szerint, bármilyen meny- nyiség szállítására képes. Tejből és a tejtermékből as idén minden igényt kielégítettek, amennyiben valahol hiány volt, az a kereskedelem bátortalanságából adódott. Vidéken 20 százalékkal több tejes tejtermék került forgalomba. Az értékesítés további növekedését a kereskedelmi hálózat hiánya gátolja, annak ellenére, hogy a tavalyi 642- vel szemben 213-ra csökkent a szervezett tejellátásban nem részesülő helységek száma. Jövőre a tehénállomány csökkenése ellenére belföldre jóval , több tej és tejtermék jut egyrészt a meglevő állomány terméshozamának tartása, növekedése, másrészt a nem gazdaságos export csökkenése kö- 1 vetkeztében. maradjanak az ágyban, majd ő sorra járja a kórtermeket. így azokban, akik Mikulás a gyermekklinikán — Ott jó lesz, oda tegyétek! Építkezők! Vállalatok! Nem goiul többé a avics beszerzése! Megrendelésére anyagról, fuvareszközről, rakodásról, helyszín] átadásról gondoskodik az É P F U Helyszínre szállítva, az anyagárat, összes költséget tartalmazó egységár osztályozatlan folyamkavicsra: 5 kmig 192 Ft/m3 25 km-lg 248 Ft/m3 10 206 > 30 262 „ 15 • 220 „ 35 . 276 „ 20 «8 234 ,, »0 „ 290 „ Rövid szállítási határidő\ el vállalja még osztályozott folyamkavics, folyamhomok, gyöngykavics, bányahomok, szénsalak, egységdíjas fuvarozását az Építőipari Szállítási Vál’alat Pécsi Szállítási Üzemegység Fuvarválla’ó Irodája Pécs, Felső vámház u. 9. Telefon: 55-40. I V
