Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-05 / 285. szám

UM. december S. Dtmontnti not>t<* Bemutató a Nemzeti Színházban Köpeny és Gianni Schicci A muzsika fél éve hallat­szik a színházból. A zeneértő járókelők is először csak fel­kapták fejüket a muzsika szépségére, de többnyire nem ismerték fel. Puccini két ke­vésbé játszott eg'yfelvonásos operája, a Köpeny és a Gian­ni Schicci bemutatására vál­lalkozott a színház opera­együttese, ezek énekpróbái kezdődtek el már májusban. Tegnapra aztán a muzsiká­hoz elkészült a látvány is, s „színpadra állt” a mozgó, élő két opera. Párizs, Szajna-part, háttér­ben a Notre Dame. Puccini szerette ezt a várost, itt ját­szódik első nagysikerű operá­jának, a Manón Lescaut-nak története, itt él a Bohémélet Mimije is. A Köpeny is pári­zsi történet, csak más kör­nyezetben zajlik, mint a töb­bi: egy Szajna-parti bárká­ban. Érdekessége: ősbemutatója decemberben, a pécsi premier­rel majdnem nap szerint egyező időben volt New York­ban, csak félévszázaddal ez­előtt, 1918-ban. Aztán a Gianni Schicci. — Puccini életművének másik véglete. A Köpeny zenedrá­ma, ez a mű pedig vígopera. A XIII. században játszódik, a zeneszerző maga is komé­diának nevezte. S a főpróba közben megkérdeztük a szín­ház új zenei vezetőjét, Nagy Ferencet:’ — A pécsi közönség számá­ra nem túlságosan végletes-e így együtt ez a két egyfel- vonáso6? — Igaz, két véglet a két darab, de mégis Puccini van a két végletben, s így ad igazi egységet Az is igaz, hogy rit­kán játszott két mű, s zenei­leg rendkívül igényes. De igé­nyei ellenére nemcsak a ma­gas zenei képzettségű néző számára érthető, hanem cse­megét jelent szinte mindenki­nek. Végül Horváth Zoltán ren­dező: — Mint már annyi éve, most is célom, hogy igényes és magasszintű színházi elő­adást produkáljunk. Ennél a bemutatónál a legjobb opera- dramaturg segítségét kaptuk: Puccini ugyanis nem „csak” zeneszerző, hanem színházi szerző volt. így darabjai dra- maturgiailag is, zeneileg is tömörek, nincs bennük „feles­leges” hang sem. A két darab rendkívül Igényes színészi munkát követel az énekesek­től, s a drámai és vígjátéki helyzetek végletekig való ki­aknázását a rendezőtől. Földessy Dénes Georgette (Horváth Észtéig és Henri (Juhász Pál) a Köpeny-ben Erb János felvétele 1967. december 3. Az első emberi szívátültetés A világlapok sorra megem 1937. december 2-áról 3-ára vir emberi szívet dr. Christian ban. Azóta száz szívátültetést a világban. Noha a szívátültetést hírek gokban, noha időről időre ne nak ebben a kérdésben, még az előadás, amelyet dr. Kiss Egyetem I. Sebészeti Kllnikájá körzeti orvosolc számára és az ezekkel kapcsolatos gon ről. lékeztek az évfordulóról: egy éve, radó éjszaka ültette át az első Barnard a dél-afrikai Fokváros­kísérletet hajtottak végre szerte hétről hétre feltűnnek az újsá- ves orvosok, jogászok nytlatkoz- is úgy éreztük, kapóra jött az Tibor, a Pécsi Orvostudományi nak docense tartott szombaton szívműtétekről, a szívátültetésekről dókról, lehetőségekről, remények­A kezelőorvosoknak elsősor­ban a szívbetegségek felisme­rése a fontos, illetve az, hogy ismerjék az egyes betegségek műtéti gyógyításának lehető­ségeit, tudják, milyen sikerrel járnak, mennyire fejlettek, milyen arányban eredménye­sek ezek a műtétek. Tudják, hogy a szívbetegségek közül a szájadékszükületek és a nagyéranomáliák a viszonylag könnyebb, a billentyűelégte­lenségek és a szívsövényde- fektusok a viszonylag nehe­zebb műtéti beavatkozásokat jelentik. Hazánkban minden­féle szívműtétet végeznek, a ; legbonyolultabbakat is ma- í gas szinten. A szívátültetés akkor válik i szükségessé, ha a beteget ágy- ! hoz köti, munkaképtelenné teszi, a betegsége és a halál bármely pillanatban bekövet­kezhet. Általában koronaérel­meszesedésről van szó, amely hez több átvészelt trombózis . további fenyegető lehetősége társul. Ha a szívfal egy része már elhalt, akkor más műtéti beavatkozástól nem lehet ered­ményt várni. Ilyenkor nyer létjogosultságot a transzplan­táció. Az utóbbi idők legsúlyosabb közúti balesete Meghalt a Volkswagen harmadik utasa is Beszélgetés dr. Budvári Róbert professzorral, a Baranya megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács tagjával November 28-án reggel a pécs—mohácsi útvonalon a babarci útelágazásnál tragikus közlekedési baleset történt, amelynek következtében dr. Nagy László ügyvéd, 62 éves pécsi lakos és dr. Lukács Miklós 24 éves pécsi lakos, járásbírósági fogalmazó meg­halt, dr. Sarbach Géza 36 éves ügyvéd, pécsi lakos élet- veszélyes és dr. Koncz Endre 48 éves ügyvéd, pécsi lakos, súlyos sérülést szenvedett Űjabb tragikus hírről kaptunk értesítést: december 3-án dél­után a pécsi Ideg- és Elme­klinikán meghalt dr. Sarbach Géza is. Az immár három halálos áldozatot követelő balesetről, illetve a balesetekhez kapcso­lódó néhány tapasztalatról be­szélgettünk dr. Budvári Ró­bert professzorral, a Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézet vezetőjével, aki mint a Ba­ranya megyei Közúti Baleset- elhárítási Tanács tagja vetett fel néhány gondolatot. — Az utóbbi idők egyik legsúlyosabb közúti balesete történt a babarci elágazásnál — mondotta. — A felelősség megállapítása végső soron a bíróság dolga, ehhez nem is kívánok most hozzászólni. De ez a tragédia időszerűvé te­szi, hogy néhány szót ejt­sünk a közúti balesetekről. A szóban lévő baleset is bizo­ERTESITJÜK KEDVES VEVŐINKET, HOGY CJMECSEKALJA, YBL M. V. 1. SZÄM ALATT TÍZÉP megrendelő irodát és bemutató termet nyitunk december 6-án. Nyitvatartási 10—12-ig, 14—18-ig, szombaton 8—12 óráig. A bemutatott minták, katalógusok alapján . vásárolt tüzelő és építőanyagok házhozszállí­tását vállaljuk. pécs-szekszAedi tüzép VÄLLALAT denekelőtt ismételten hangsú­lyozni kell a közlekedési sza­bályok szigorú betartását. — Baleseteknél orvosi és műszaki szakértők együttes vizsgálata ad képet a történ­tekről. Már külön tudomány- ággá fejlődik a közlekedési orvosszakértő munkája. — Valóban így van. A mű­szaki szakértők szerepe na­gyon jelentős a baleset, az összeütközés körülményeinek tisztázásában, a felelősség megállapításában, vagy a gép­jármű műszaki állapotának megítélésében. Mindezek a nyomozás által felvetett kér­dések egy részére adnak vá­laszt Más, nem kevésbé fon­tos kérdésekre az orvosszak­értő vizsgálata hivatott vá­laszt adni. Csak egy példát ehhez. Az év elején a 6-os úton a Petőfi laktanya köze­lében az árokban talált férfi holttestéről a boncolás meg­állapította, hogy közlekedési baleset áldozata lett a bal­eset után még huzamosabb ideig élt. Amikor a tettesek megkerültek, ezek a feltevések bizonyítást nyertek. Még any- nyit, hogy a gépjárművezető vezetői képességét befolyáso­ló körülményekre (ittasság, szervi megbetegedés) is csak az orvosszakértői vizsgálat deríthet fényt. Mindezekből az következik, hogy a közle­kedési balesetek lefolyását és okainak feltárását a helyszí­nelő rendőri, a műszaki és orvosszakértői, a technikai la­boratóriumi vizsgálatok együt­tesen eredményezhetik. (Garay) A földön a legelső írásos nyom arról, hogy szervet ül­tettek át, időszámításunk előtt 750—800-ból származik. Susru- ta hindu sebész fület és orrot „pótolt”, a feljegyzések sze­rint. Hogy hetero- vagy auto- trarrszplantációt végzett, arról nincs adat, vagyis nem tud­juk, valakinek a leszakadt or­rát (fülét) varrta vissza, vagy valóban idegen szervet vitt át betege testére. Az azonban biztos, hogy a jelen időkig nem sikerülhettek a hetero- transzplantációk.Az átültetések egyik kulcspontja ugyanis az az immunbiológiai jelenség, amit közönségesen úgy fogal­mazunk: a test kilöki magá­ból az idegen anyagot. Visszatérve a régmúltra: egy-két évszázados időközök­kel ránkmaradtak adatok, amelyek szerint az emberi­séget már akkor is izgatta a szervátültetés kérdése, ami­kor még technikai tudása, kémiai-biológiai ismeretei kez­detleges foka miatt nem volt képes megoldani ezt a fel­adatot. 1912-ben Carell azért kapott Nobel-díjat. mert ki­dolgozta azt az érvarrat tech­nikát, amelynek alapelvei ma is érvényesek. Carell vese- transzplantációs kísérletei is nagy lökést adtak a kutatás­nak. A század 20-as éveiben igen nagy lendülettel indult meg a Szovjetunióban is a kísérleti munka. Ott, majd később Amerikában kezdték a sebészek a szívátültetési kísérleteket. mirigy-kiirtással, a főnyirok- törzsön sipoly készítéssel és egy seregnyi gyógyszerrel. Úgy tűnik a szívátülte­tés általánossá válása egészen rövid idő kérdése. A vele kap­csolatban felmeriilt jogi, eti­kai problémák, amelyek fel­rázták az orvosi és a jogi szakemberek köreit, már szin­tén kezdenek tisztázódni. A francia tudósok, szakemberek azon a véleményen vannak, hogy magasszintű konzíliumot kell összehívni, amelyben a transzplantációt végző team egyetlen tagjának sem szabad részt venni, ez a konzílium eldöntheti, végrehajtható-e a szervátültetés, vagyis valóban halottnak, menthetetlennek bizonyult-e a szóbanforgó do­nor. Ettől függetlenül világ­szerte folynak a viták, meg­beszélések, hogy revidjalni kell a halál kritériumáról szóló álláspontot, hiszen — ez egyre nyilvánvalóbb — a ha­lál nem a szívverés megszű­nésével, hanem az agy halálá­val áll be. Másfél év garázdaságért Karács József S3 érés, büntetett előéletű és felté­teles szabadságon volt pé­csi rakodó munkás szep­tember egyik estéjén ba­rátjával Űjmecsekalján zár­óráig több vendéglátó egy­ségben szórakozott. Haza­felé menet a Hajnóczy ut­cában egy parkoló Trabant autó ajtaját kinyitotta és beült a volán mellé. A kocsi tulajdonosa a lakasa ablakából észrevette a tör­ténteket, kirohaut az ut­cára és kiabálni kezdett. Kovács ekkor kiugrott az autóból, futásnak eredt, de feltartóztatták. Amikor az autótulajdonos felelősségre vonta, Kovács durva szi­dalmak közepette tettleg bántalmazta és egy honvé­det is pofon ütőit. A Pécsi Járásbíróság Ko­vács Józsefet visszaesőként elkövetett garázdaság bűn­tettéért i évi és 6 hónapi börtönre ítélte, és egyide­jűleg a feltételes szabad­ságát is felfüggesztette. Sebészi szempontból a szív­átültetés nem fantasztikus tel­jesítmény, igaz, hogy négy-öt munkacsoport nagyon precíz, egybegyakorolt munkáját igényli. Az, hogy mégis most jutott el az orvostudomány a megoldáshoz, két előzményre vezethető vissza. I 1. A technikai fejlődés most | jutott el olyan szintre, hogy a felmerülő problémákat vala­mennyit meg lehet oldani a műszerek, felszerelések segít­ségével. (Szív-tüdő pumpa, pacemaker, cardioverter, de- fibrillátor, stb.) A szerv kon­zerválása sem egyszerűen hű- ! tést jelent, — hogy csak egy | példát említsünk, — hanem ; az optimális 4- 2 Celsius fokos hűtés mellett a kivett szer­vet túlnyomásos oxigénnel kell ellátni, s különféle gyógy­szerekkel meg kell állítani a j sejtekben végbemenő kémiai | folyamatokat 2. Az immunbiológiai prob­lémák csak a legutolsó évek- j ben kezdtek tisztázódni. 1962- ben két kutató azért kapta meg a Nobel-díjat mert ki­derítették, hogy a fehérvér­sejteknek egy bizonyos cso­portja indítja el a reakciót a testbe jutott idegen anyagok­kal szemben. E fehérvérsejte­ket kell tehát csak bénítani, más kérdés, hogy ezek ter­mészetesen védelmi funkciót ' is elláttak, s ha ez kiesik, a szervezet védtelenné válik mindenfajta mérgező hatással szemben;. Ma ezt többféleképpen old­ják meg: kobalt-besugárzás­sal, lépkiirtással, csecsemő­Lesz-e Magyarországon is szívátültetés? Lehet, hogy lesz, méghozzá nem is biztos, hogy sokára. Szervezésen, a meg­felelő munkacsoportok ki­alakításán és felszerelésen múlik. (S nem a sebészek tu­dásán!) Az említett előadás azonban felvetett egy érde­kes gondolatot. Ha már van, ha már lehetséges a transzplan­táció, akkor — megfelelő er­kölcsi normák mellett — ter­mészetesen végezni kell. A szocialista egészségügy alap­elve azonban, tudjuk, a pre­venció. A betegségeket jobb megelőzni, mint gyógyítani' Az átültetésnél szóbajöhető szívbetegségek mind szerzett szívbetegségek — gyulladás, érelmeszesedés és hasonló okok következtében. Egy töké­letesen szervezett egészségügy megakadályozhatja a súlyos betegségek kialakulását — ily- módon feleslegessé teheti a legsúlyosabb beavatkozást, az átültetést is. Tömegekkel szá­molva elsősorban tehát ez kell, hogy legyen a jövő útja A szívátültetés — bármilyen nagy tett is — nem alkal­mas arra, hogy tömegmére­tekben a gyógyítás eszköze legyen. Arrafelé tart az or­vostudomány, hogy ne szen­zációs módszerekkel gyógyít­son, hanem elérje, hogy az emberek nagy tömegei egész­ségesek tudjanak maradni. H. E. A Pécsi Hőszolgáltató V. azonnali felvételre keres kazánfűtő, fűtésszerelő és csőszerelő szakmunkásokat, hőtechnikai műszerészt és segédmunkásokat. Jelentkezés > Pécs, Tüzér u. 20. szám alatti telep vezetőjénél. Barnard professzor i nyítani látszik, hogy a gép- i kocsik egyes biztonsági be- > rendezései nagymértékben , csökkenthetik a következmé- . nyék súlyát Gondolok itt el- i sősorban a biztonsági övekre i és az első ülések fejtámaszai- , ra. — 'Ogy tudom, hogy ez a i Volkswagen nem rendelkezett ■ az említett berendezéssel. t — Sajnos nem. A fejtá- , maszról sokan azt hiszik, hogy . csak „divatos” holmi, egysze- : rű fejpihentető. Pedig nagy a . jelentősége. Például a hirte­• len gyorsulás okozta túlfeszí- i tettségből származó nyaki ge­rincoszlop szakadását meggá­i tolja. Ilyen sérülés jön létre , például akkor is, ha a gép­■ kocsi az összeütközéskor elő­• re, majd hátrafelé vágódik és ■ a vezető feje hirtelen hátra l csuklik. Hasonló sérülés szár- t mazhat akkor is, ha a gépko­■ csiba hátulról egy másik gép­• jármű szalad bele. A bizton- , sági öv a test hirtelen előre­lendülése által okozott sérülé­. seket csökkenti az utasoknál ! is. Az előrelendülésnél sérülés lehet: a fej beütése, koponya- ; törés, agyroncsolódás, amelye- [ két szinte tipikusan a vezető i melletti ülésen helyet foglaló : személyeken tapasztalni. A i mellkas hirtelen összenyomása 1 által okozott főérrepedés pe~ dig a hátsó ülésről előrevágó- dókat fenyegeti. — Professzor úr véleménye szerint tehát biztonsági be­rendezésekkel lényegesen csök­kent hető lett volna a sérülés? — Feltétlenül. Különösen a j biztonsági hevedernek lettvol- i na nagy jelentősége az utasok halálos sérülésének megaka­dályozásában. — A közlekedési szabályok betartásán kívül van-e más lehetőség a balesetek megelő­zésére? — Általában a balesetek megelőzéséhez tartozik annak a felvetése is, hogy ki vezet­het gépkocsit? Például a ma­gas életkor egymagában nem akadálya a jogosítvány kiadá­sának. De a magas életkorral : járhatnak idült megbetegedő- ! sek, a hirtelen rosszullétre! hajlamosító cukorbaj, szívko­szorúér megbetegedések, vagy a kritikai készséget csökken­tő, a reflex-tevékenységet las­sító agyi érelmeszesedés ugyanolyan vezetésképtelensé- 1 ! get eredményezhet, mint pél­dául a vezetés közbeni alko­holfogyasztás. Ezeket a körül­ményeket fokozottabban figye­lembe kellene venni a jogo­sítványok kiadásánál. De min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom