Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-31 / 306. szám

Ara: 1 forint Világ proletárjai, egyesüljetek I Dunántúlt napló XXV. értot-om, 306. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. december 31., kedd 4x MSZMP Baranya megyei Bizottságának ál évi üdvözlete a megye lakosságához KEDVES ELVTÁRSAK! A Megyei Pártbizottság szeretettel köszönti a megye lakóit, kommunistáit, aktivistáit az új esztendő küszöbén. Eredményekben bővelkedő esztendőtől búcsúzunk. Ha ezeket számbavesszük, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy erőfeszítéseinknek nem maradt el a jutalma. Erről tanúskodnak a már eddig rendelkezésünkre álló adatok, amelyek képet adnak arról, miként fejlődött, gazdagodott megyénk 1968-ban. Megkezdték az ország egyik legnagyobb új beruházását, a Beremendi Cementgyár építését. Átadták 0 Pécsi Bőrgyár új üzemrészét, bővült a Szigetvári Konzerv­gyár, a Pécsi Kesztyűgyár, korszerűsítik a Pécsi Sörgyárat. Lakások százaiba költöztek be új tulajdonosaik. Rekord eredmények születtek megyénk mezőgazdaságában, először értek el holdanként 17 mázsás búza-, több mint 20 mázsás kukorica termést. Mindez munkások, termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak, a gazdasági, állami és közéleti vezetők, a szocialista munkabrigádok a kommu­nisták szorgalmát, helytállását dicséri. Elismerésre méltóak azok a munkasikerek, termelési eredmények, melyeket a partunk megalakulása 50. évfordulójára kibontakozott ju­bileumi munkaversenyben értek el. Az 1968-as esztendő az új gazdaságirányítási rendszer alkalmazásának első éve volt. Visszatekintve megállapít­hatjuk, hogy nagy ákarattal, sok nehézséget leküzdve, sike­rült előrehaladni a reform célkitűzéseinek valóra váltásá­ban. Több területen fejlődött a gazdálkodás hatékonysága, a termelés, a jövedelmezőség és a nyereséges gazdálkodás. Sok tekintetben előrehaladtunk a szocialista és munka- körülményeink javításában, az életszínvonal reális és foko­zatos emelésében. A gazdasági reform alkalmazásának elmúlt esztendőben szerzett tapasztalatait 1969-ben tovább kívánjuk kamatoz­tatni. A párt megalakulása 50. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott jubileumi munkaverseny a Tanácsköztársaság kikiáltása 50. évfordulója alkalmából vegyen újabb lendü­letet, gyarapodjanak az 1968-ban elért munkasikerek. Az elmúlt esztendőben békés, teremtő munkánkat be­árnyékolták az erőszak, a háború erői, amelyek saját cél­kitűzéseiktől vezérelve mindent megtettek annak érdekében, Hogy a társadalmi fejlődés menetét megállítsák. Erőfeszíté­seink, a szocialista országok összefogása azonban nem egy esetben kényszerítette ezeket az erőket meghátrálásra. Így történt ez Vietnamban, vagy amikor a testvéri Csehszlová­kiában fenyegették a szocialista társadalom rendjét. Az események megtanítottak bennünket arra, hogy a haladó világnak a szocializmus erőinek, az imperializmus ellen küzdőknek összefogására, határozottságára van szükség, hogy megálljt parancsoljanak a béke, a szabadság, a nem­zeti függetlenség ellenségeinek. Ezért is tekintünk oly nagy érdeklődéssel a kommunista és munkáspártok 1969-es nem­zetközi tanácskozása elé, melynek egyik legfontosabb fel­adata az imperializmus ellen küzdő erők összefogásának és aktivitásának fokozása. Kívánjuk, hogy 1969-ben megyénk dolgozói, lakói szá­mára békés, eredményekben gazdag, boldog új esztendő le­gyen. Kívánunk sok örömet, sikert, erőt, egészséget megyénk minden dolgozójának, elvtársainknak. • , MSZMP Baranya megyei Bizottsága A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Végrehajtó Bizottság vezetői, eredményekben gazdag új esztendőt kívánnak Baranya megye és Pécs város lakóinak és ezúton köszönik meg azt a sok jó kívánságot, melyet a végrehajtó bizottsághoz eljuttattak. A Végrehajtó Bizottság nevében: Palkó Sándor BOLDOG ÚJ ÉVET! Mit építettünk 1968-ban? * MI MINDEN SPÜLT A Z ELMÚLT ESZTENDŐ­BEN? A T EU ESSÉG IGÉ NYE NÉLKÜL ERRŐL SZE­RETNÉNK SZÁMOT ADNI OLVASÓINKNAK. Szénbányászat Megyénk iparában a bányá­szat áll az első helyen. A Me­cseki Szénbányák minden év­ben milliókat költ az egyes aknák kapacitásának szinten tartására, bővítésére. Az idei év legjelentősebb bányászati beruházása a komlói szénelő­készítő mű korszerűsítése volt, amely a termeléssel pár­huzamosan folyt. A Zobák- aknai, évek óta tartó beruhá­zás egyedi nagy beruházásnak számít, 1969-ben fejeződik be. A költségek a befejezés idő­pontjában jóval meghaladják az egymilliárd forintot. Építőipar Fejlődött az építőipar, bár az igényeket hosszú évek múlva sem tudják kielégíte­ni. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat megkezdte a panelüzem fejlesztését, mely 1970-ben fejeződik be. Olyan technológiát vezetnek be, amely nemcsak a minőség ja­vítását, de a nagyobb tömeg- gyártást is lehetővé teszi. Az üzem jelenlegi kapacitása több mint kétszeresére nő, a jelenlegi 720 lakásegységnek megfelelő betonelem 1971- beii ezerrel lesz több. Az idén tervbevették a Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat erőteljes fejlesztését, kapaci­tása duplájára növekszik, amennyiben jövőre elkezdik és megépül a négyszáz lakás­egységes poligon üzem. Ami a hagyományos építőanyagokat gyártó ipart illeti: a Baranya- Tolna megyei Téglaipari Vál­lalat gyáregységei 1970-ben 70 millió darab téglával gyárta­nak többet, mint az idén. Eb­ben az évben két új téglagyár építését kezdték meg, így Mo­hácson: teljes kapacitását 1973-ban éri el, azaz az évi 40 millió darab égetett téglát — és Görcsönyben. Ez utóbbi, az épülő Görcsönyi Téglagyár a jelentősebb, Pécs és környéke igényeit hivatott kielégíteni. A legmodernebb technológiai szinten folyik majd itt a gyártás, amely még az idén megindul. A közel 90 millió forint költségen épülő tégla­gyár kapacitása 50 millió da­rab tégla lesz. Csak érdekes­ségként említsük, a babarci tsz, újra üzembe állította tég­lagyárát és megnyitotta ver­send! kőbányáját, tekintettel az építőanyagok kedvező ér­tékesítési lehetőségeire. A Pécsi Porcelángyárban villa­mos égetőkemence kezdte meg üzemelését az elmúlt évben. Ez újfajta ellenál lástestek gyártását tette lehetővé. Jelentőségéhez mérten ta­lán elsőként kellett volna em­lítenünk a beremendi óriást, a Beremendi Cement- és Mész- mű mammutberuházást, en­nek az építését az idén ápri­lisban kezdték meg és 1973- ban fejezik be. Az egyedi nagy beruházás költségei el­érik a két és félmilliárd fo­rintot. Magyarország legna­gyobb cementgyára lesz. Ha­zánk jelenleg évente közel 300 ezer tonna cementet im­portál, ha viszont a BCM ter­melni kezd. az ország déli ré­szeit teljesen ellátja, s még exportálhatunk is. Könnyű- és élelmiszeripar A sort a könnyű- és az élel­miszeriparral folytassuk. Né­hány hete fejeződött be a Hin­di Kendergyár korszerűsítése 30 millió forintos költséggel. — Többek között új szövő- csarnokot építettek, ennek eredményeként a szövődéi ka­pacitás — szovjet exportra ponyvát gyártanak — meg­duplázódott. A magyar bőr­ipar legnagyobb beruházása­ként könyvelhettük el a Pé­csi Bőrgyár új krómos üze­mét, amelyet augusztusban avattak fel. Központi erőfor­rásból épült rheg, a beruházás költségei meghaladták a 100 millió forintot. A gyárrészleg évi termelése egymillió 260 ezer négyzetméter bőr, amely­ből közel 5 millió pár cipő felsőrészét lehet kiszabni. El kezdődött a Szigetvári Cipő­gyár rekonstrukciója is és je lentős költséggel bővítették az idén is a Pécsi Kesztyűgyárat A Kesztyűgyárban toronyház épül, amelyet 1970 közepén kell átadni. Csak érdekesség^ ként: a Mecseki Szénbányák Koroló-kökönyösi munkás- szállójában a Budapesti Má­jus 1 Ruhagyár konfekció üzemet létesített, Pécsett a volt György-akna üzemépüle­teiben pedig a Pécsi Fémipa­ri Vállalat rendezkedett be műanyagipari profillal. Mind­két helyen zömében nőket fog­lalkoztatnak. Ha nem is sokat, de előre­lépett az élelmiszeripar is. Üj létesítményekkel nem gyara­podott, de folyik s Szigetvári konzervgyár nagyszabású re­konstrukciója és a Pannónia Sörgyárban is nagyszabású bővítési munkálatokat végez­nek. Ez utóbbi már évek óta tart, jelenleg az új ászoktér berendezéseit szerelik. A bő­vítés után évenként 100 ezer hektoliterrel több sört adnak, mint ma. Jövőre adják át a 23 millió forint költséggel épülő siklósi kenyérgyárat, ahol a legmodernebb technológiát al. kalmazzák. Napi termelése 18 ezer kiló kenyér és 80 ezer da­rab péksütemény. Ugyanak­kor jövőre Pécsett új ke­nyérgyár építését kezdik meg. Ismeretes Baranya ipara számottevő, szerkezetileg azon ban nem szerencsés. Bár még nagyon is embrionális álla­potban van. Az ipar szerke­zetének megváltoztatására kedvező hatással lenne —. ha a Mohácsi Farostlemezgyár megduplázhatná kapacitását, valamint a Budapesti Szék- és Kárpitosipari Válíalat megépítené új gyáregységét Mohácson. Közlekedés Fejlődött, korszerűsödött a közlekedés is. A MÁV-nál az idén terjesztették a Diesel­vontatást. Korszerűsítik a Go- disa—Abaliget közötti pálya­A Szigetvári Konzervgyár új csarnoka szakaszt, a munkálatokat már meg is kezdték az aknamélyí­tők. Itt több éves munkával kiiktatják a völgyhidakat és 650 méter új alagutat fúrnak. Tanulmányterv -már van, de nincs még róla szó, mikór kezdődik el a Siklósi úti so­rompónál a felüljáró építése. Jó lenne, ha .már végre el­kezdődne! Az idén kezdték meg a 6-os üt szigetvár—bar­csi szakaszának korszerűsíté­sét is. Kereskedelem A nagykereskedelmi válla­latok és a TÜZÉP tárolási gondjait oldja meg Pécsett a Megyeri úton épülő raktár­bázis. Átadására a tervek sze­rint 1969 végén kerül sor. A koordinált beruházás teljes költségelőirányzata megköze­líti a 150 millió forintot. Ez volt tehát nagyjából az ipar gyarapodása. Végezetül a teljesség igénye nélkül né­hány egyéb, de fontos létesít­mény: Az idén kezdték meg a pécsi tv-torony építését, amely megváltoztatta a Me­csek látképét. Az építkezéssel szeptemberben már el is ké­szültek, most már adó besze­relése; a torony körpresszója a torony lépcsőrendszerének kialakítása, valamint az an­tenna van hátra. A tv-adót 1970-ben adják át. Az idén kezdték meg ugyancsak a Pé esi Felsőfokú Építőipari Tech­nikum építését, amelynek 1971-ben kell felépülnie. A beruházás 130 millió forintba kerül, öt karon több mint ezer diák tanul, a technikum diákszállója pedig 340 szemé­lyes lesz. Miklósvári Zoltán A Pécs! Bőrgyár új létesítménye, a cseres műhely — Szokolai felv. Cjabb üzemebben vezetik be a szabad szombatot Az 1968-ban megkezdett munkaidő csökkentési prog­ram keretében eddig több mint harmincezer baranyai munkás tért át, a szabad­szombatos munkarendre. A programot 1969-ben tovább folytatják. Pécs megyei jogú Város Tanácsához ezzel kap­csolatban tizenkét bejelentés érkezett. Eszerint a Sopiana, a Vegyiművek, a Villamos Ipari Szövetkezet, a Közúti Gépellátó Vállalat, a XIV. Autójavító Vállalat, a MÁV Vontatási Főnöksége, a Dél­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság, az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat, a Baromfiipa­ri Vállalat, a Belkereskedel­mi Szállító Vállalat, a XII. Autóközlekedési Vállalat, a Baranya megyei Tanács Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat kí­vánja csökkenteni a munka­időt. A megye területén ugyan csak 11 vállalat rövidíti mun­kaidejét. Ezek a következők: Déldunántúli Vízügyi Igaz­gatóság, Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat, XII. Autóköz­lekedési Vállalat, Országos Földtani Kutató Intézet kom­lói telepe, Bm. Tanács Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat* Helyiipari Vállalat (Komló), 31. sz. Építőipari Vállalat, Temaforg Vállalat (Mohács), Komlói Víz- és Csatorna Mű­vek, Betonút Építő Vállalat és a Hídépítő Vállalat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom