Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-30 / 305. szám

{968. december 30. Dunantmt aaoio 9 líjabb lakások, utak épülnek a megyében Gyors ütemben fejlődik Orfü — További vízművek, csatornázások Radikális intézkedések az építőipar kapacitásának bővítésére — Egészséges ivóvizet kell adnunk 150 ezer embernek, építenünk kell több, mint öt és fél ezer lakást, 285 ezer négyzetméter utat, csaknem 600 ágyas kórházi, 1700 óvodai férőhelyet és még sok mást a megyében. Minderre joggal formál igényt Baranya lakos­sága. E létesítmények a nor­ma szerint is megjárnak. Csakhogy már évek óta nagy gondokat okoz az építőipari kapacitás hiánya. Kiszámítot­tuk, hogy ha a jelenlegi ka­pacitásra alapozunk, 80 esz­tendőre van szüség, hogy a fenti létesítményeket felépít­sük. A kérdés most már így hangzik: várhatunk-e 80 évig? Űj tó Orfűnél A fenti kérdést Palkó Sán­dor, a Megyei Tanács vb-el- nöke tette fel a Megyei Ta­nács tegnapi ülésén. A ren­dezvényen megjelent Gergely Lajos, Halasi Lajosné, dr. Pilaszanovich Imréné. Szabó Mátyás országgyűlési képvise­lő és Czégény József, a Me­gyei Pártbizottság osztályveze­tője is. A Palkó Sándor által fel­tett kérdésre adott válasz nem volt kétséges. Nem nézhetjük ölhetett kézzel, hogy évről évre halasztódik a megyei KÖJAL-székház, a siklósi 12 tantermes iskola stb. építése. Ezért nagyon megfontolandó, nem kellene-e összevonni az Építő és Tatarozó, illetve Ba­ranya megyei Építőanyagipari Vállalatot, sőt velük együtt, esetleg a Baranya megyei Ter­vező Vállalatot is. Ha e vál­1968-ban Közgazdasági Technikumot végzett fiatalokat továbbá műszaki rajzolókat felveszünk. Jelentkezés: B. m. Állami Építőipari Vállalat személyzeti osztályán. Pécs, Rákóczi út 56. re degradálta“. Ügy vélték, hogy a „Gutenberg-dalkör”, a „Munkás Műkedvelők Kö­re” a „Munkás Testedző Kör” és ifjúsági önképzőkörök olyan szervezeti lehetőségek, amelyek mindenirányú törek­vést kielégítenek. A párton belüli baloldali ellenzék 1919 végén, de kü­lönösen 1920 elején, helyesen alkalmazta a KMP-nek 1918 decemberében az országos if­júsági szövetség megszervezé­sére vonatkozó taktikáját. Pé­csett is a pártoktól független, önálló ifjúmunkás szervezet létrehozásán fáradoztak Dok­tor Sándor, Matusán Béla, Lefkovics Ernő, Kozma Jó­zsef, majd Komor Imre. 1920. március elején a PSZP szer­vezési munkálataival párhu­zamosan Kellner Sarolta, Ra- dó János, Havas Kázmér if­júmunkások javaslatára „20- as bizottság” alakult. E bi­zottság tevékenysége nyomán jött létre a Szocialista Ifjú­munkások Baranyai Szövetsé­ge. Az egész megszállt terüle­ten szervezeteket hoztak lét­re, amelyeknek központja Pécs lett. Doktor Sándor a szövetség márciusban tartott alakuló ülésén: „Határozatok és irányelvek” címen tartott előadása a szövetség prog­ramját jelentette. Célkitűzé­seiben leszögezték, hogy 1. az ifjúmunkások szocialista rendért küzdenek, 2. az ifjú­ságot mételyező antiszociális és klerikális nevelést meg­szüntetik. 3. az ifjúmunkáso­kat forradalmasítják, 4. szo­cialista gyermekcsoportokat létesítenek, 5. az Ifjúmunkás Szövetség a pécsi szocialista lalatokat egyesítjük, erőtelje­sen gépesítjük, fejlesztjük — a többi között panelüzemmel bővítjük — akkor nem kell tartanunk a kapacitáshiány­tól, s megszűnik a beruházók kiszolgáltatottsága. A tanácstagok egyetértéssel fogadták e bejelentést, hiszen mindez annyit jelent, hogy a beruházások üteme belátható időn belül meggyorsul. Magá­tól értetődik, hogy még így — a kapacitáshiány ellenére is — elég sokat építkezünk. Palkó Sándor erről is részle­tesen beszámolt. A többi kö­zött elmondotta, hogy a jelen ötéves tervben felépítettünk illetve vásároltunk mintegy 220 pedagóguslakást, s továb­bi százat létesítünk a terv­ciklus végéig. Gyors ütemben fejlődik az orfűi üdülőövezet Befejeződött a 10—15 ezer fé­rőhelyes strand, megkezdődött a klubkönyvtár, étterem épí­tése, gombamódra szaporod­nak a vlkendházak. Lényegé­ben elkészültek az övezetben fekvő új, 50 holdas, Hermann Ottó tó földmunkáival. A ta­vat az üdülőtelep szennyvizé­nek derítésére használják fel, s halrezervátumot, illetve sza­badtéri akváriumot létesítenek benne. Hol épülnek utak? A Megyei Tanács jóváhagy­ta az 1969-es útépítési progra­mot is. Eszerint 1969-ben Sző­kéd, Várad—Bürüs, Lothárd, Velény. Márok, Kiskassa, Sós- vertike, Dióspuszta települé­sekhez építenek bekötőutat Ugyancsak a jövő évben meg­kezdik, illetve . folytatják a mohács—udvari, boly—töttösi, Villány—iván dárda—majsi, vajszló—sellyei. szlgétvár— dencsháza—szentegáti, rózsafa —katádfá—bánfai, siklós—al­sós zen tmártoni, drávafok— drávakeresztú rí, bogád—pécs- váradi, ligeti, valamint nagy­hajmás—mekényesi utak kor­szerűsítését Újabb községek­ben létesítenek törpe vízmű­veket, 1969 első negyedévében átadják a Megyei Kórház szü­lészetét Befejezik a siklósi vár rekonstrukcióját illetve az ottani szálloda építését is. pártot minden politikai akci­ójában támogatásával bizto­sítja, A Szocialista Ifjúmunkások Baranyai Szövetsége tekinthe­tő az első legális kommunista irányzatú pécs—baranyai if­júsági szervezetnek. A fellen­dülő mozgalom nyomán a KMP bécsi emigrációjából Pécsre érkező kommunisták közül többen a szövetség munkájába kapcsolódtak be. Élvezték a PSZP baloldali, el­lenzéki csoportjának teljes tá­mogatását 1920. április—1920. október között Ifjúmunkás címen lapot adtak ki. Az „If­jú Proletár” és „Az Írás” cí­mű lapok ugyancsak ismertek voltak e szövetségben. 1921. május—július között „Ifjú Harcos” címen jelentették meg újságjukat. A PSZP-n belül reformista, az annexiós frakció, vala­mint a baloldali ellenzék éles harcot vívott a párt irány­vonaláért. A SZ1BSZ az el­lenzék mellé állt. Linder be­folyása alatt álló pártvezető­ség megtorlásul az ifjúsági szervezet felosztására hozott határozatot. Helyi csoportjait beolvasztotta szakmai szerve­zetekbe. Lapjait beszüntette. 1920 december végén azon­ban az újjáalakult „20-as bi­zottság” szervezése nyomán a szövetség megkezdi munkáját 1921. január 31-én az SZIBSZ kongresszust hívott össze. Hetven küldött a megszállt terület 24 helységét képvisel­te. Jelentősebb helyi csoport­jai a következő helyeken vol- j tak: Pécs, Szabolcs-telep, Va- ] sas, Pécsbánya, Mohács, Sik-1 lós, Barcs. Németbóly, Sziget- j Ezt követően Kiss György, a Déldunántúli Vízügyi Igaz­gatóság vezetője számolt be a Megyei Tanács tagságának megyénk vízgazdálkodásáról. A filmvetítéssel illusztrált előterjesztésből kiderült, hogy előreláthatólag 1972-ig befe­jeződik a Duna menti védvo­nal fejlesztése, s még 1068- ban megkezdődött a Dráva szabályozása. A Drávaszabolcs és Majláthpuszta között folyó munkálatok magyar—jugoszláv kooperációban realizálódnak. Újabb patakokat, vízfolyáso­kat rendeznek. 1980-ig előre­láthatólag 35 ezer holdat sza­badítanak meg a pusztító bel­vizektől. Terveket készítenek Pécs és Komló távlati vízellá­tásának megoldására, víztor­nyot építenek Szigetvárott Megkezdték Pécsett a déli fő­gyűjtő csatorna építését, új szennyvíztelepet létesítenek Komlón. Folytatják Szigetvár csatornázását, s bővítik a szennyvízelvezető hálózatot Mohácson is. Tanulmányter­vek készültek a nagyobb köz­ségek csatornázására is. Vizsgálat a lakásépítésről A Megyei Tanács ülése el­fogadta a Megyei Tanács 1969 első félévi munkatervét és második félévi munkaprog­ramját, amelyet Vértes Tibor, a Megyei Tanács titkára ter­jesztett elő. Gödrekeresztúr, valamint Gödreszentmárton falvak lakóinak kérésére úgy határozott, hogy hozzájárul a két község Gödre néven tör­ténő egyesítéséhez. Határoza­tot hozott a Villányi Általá­nos Iskola mellett működő to­vábbképző iskola megszünte- tésérőL Ezen iskola tanulólét­száma ugyanis már 15 fő alá csökkent A tanácsülés elfogadta a Baranya megyei NEB 1969 el­ső félévi múnkatervét is. A többi között a tervben szere­pel az is, hogy megvizsgálják a magánlakásépítések helyze­tét az azt befolyásoló ténye­zőket Az interpelláció, illetve a tanácsülés során több kérdést tettek fel a tanácstagok a Me- 1 gyei Tanács vezetőinek. vár. Pécsvárad, Baja. A kongresszus jelentéséből tud­juk, hogy a küldöttek 3000 szervezett ifjúmunkást képvi­seltek. Az elfogadott határo­zatok világosan utalnak az újjáalakult szervezet jellegé­re. A kongresszus megállapí­totta, hogy az ifjúmunkás szövetség „ osztályharcos, for­radalmi tartaléksereg”, amely támogatja a „felnőtt elvtársak harcát a munkásság végső győzelméig Az ifjúmunkás szervezetek és a párt viszo­nyáról megállapítja: „Az ifjú­munkásság tudatában van a proletáriátus forradalmában való részvételének döntő fon­tosságával. megalkuvás nél­küli forradalmisága predeszti­nálja arra. hogy a forradalom avangardeja legyen...” „Test­véri összeműködésben a pro- letáriátus igazi pártjával.” 1921. május végén, június elején tartotta a PSZP rend­kívüli kongresszusát. Az ifjú­munkás-mozgalom külön „na­pirendi rangra” emelkedett A kommunista és baloldali szo­ciáldemokrata küldöttek a SZIBSZ mellett szólaltak fel, hangsúlyozva: „Az ifjúmun­kásokat, mint egyenrangú elvtársakat lehet csak kezel­ni. A Szövetség által párt- kongresszushoz terjesztett ha­tározati javaslatokban végleg leszögezték, hogy önállóan kí­vánnak működni, de ugyan­akkor „kijelentik szolidaritá­sukat a felnőtt elvtársakkal”. Azonban a „szolidáris együtt­működés” semmi esetre sem öltheti a „gyámkodás jellegét magára”. Ez nyilván a régi vezetés hibáinak bírálata volt Világos azonban az is, hogy Híradástechnikai üzem a volt irodákban A Somogy megyei Tab községben a közeljövőben a Budapesti Vegyigép­gyár közreműködésével tartályberendezéseket gyártó üzemet létesítenek 100 millió forintos költ­séggel. Az építési mun­kákat máris megkezdték. A székesfehérvári Video­ton ugyancsak telepít egy üzemet Tabra. A megye és a Videoton vezetői megállapodtak, hogy a siófoki és a tabi járás egyesítése folytán felsza­baduló hivatali épületek egy részében híradástech­nikai üzemet létesítenek, amelyben kezdetben 300 főnyi munkásgárdát fog­lalkoztatnak, később a bővítés' során a munkás­létszám körülbelül ezerre emelkedik. Szilveszterre az Isten véled édes Piroskám elmfl mlnl-O] tűzte műsorára a Pécsi Nemzeti Szlnbáz. A képen Domji rika a párizsi bárjelenetben. LELTÁR A RENDELŐBEN [ Tegnap délután ünnepélyes tanácsülésen búcsúztatták el dr. hubics György kiváló orvost nyugdíjba vonulása alkalmából a gyöngyösmelléki művelődési házban. Ropog a friss hó a néptelem falusi utcán. A rendelő dísz­telen, kopott faajtaja nyitva. Bent a leltár nyomai: karto­tékhalmok, üres gyógyszer­szekrény, sorbarakott injek­ciósdobozok és egy orvosi tás­ka. Egy magányos orvosi tás­ka. Iszonyúan kopott orvosi táska, a bőr nyers színe már mindenütt átüt a barna fel­színen, és a fogantyú mellett hasadás. A sülthús-illat után végig­megyek a lakáson, egészen a konyháig. A doktomé leteszi kötényét — Átment a patikába. Nem tudom, mikor jön, nem talál­ja ám már a helyét, folyton j ár-kel, még idegcsillapítót is szed... De fél perc se telik bele, már feltűnik a doktor. Át­vág a ropogó friss havon, átjön a fölleltározott rende­lőn. úgy siet át a kartotékok és elárvult injekcióstűk között, HOHHBnBMB ezek az elhatárolási törekvé­sek abból adódtak, hogy a baranyai ifjúmunkás-mozga­lom lényegében baloldálibb irányzatot követett, mint ma­ga a PSZP. A határozati ja­vaslatok (amelyet a kongresz- szus elfogadott) 4. pontja to­vábbi lépést jelentett. Így szólt: „Az ifjúmunkás mozga­lom döntő jelentőségű, köve­teljük a kongresszustól azt, hogy utasítsa a pártot az if­júmunkás szövetség legmesz- szebbmenő támogatására, amely a gyakorlati kivitel­ben abban nyilvánul meg, hogy az ifjúmunkásoknak he­lyet biztosítanak határozati joggal minden szervekben (ki­véve a pártvezetőséget), ahol irányítás történik.” 1921 nya­rán lezárult az „önállóságra” irányuló törekvés. Vele pár­huzamosan minden nagyobb helységben alapszervezeteket hoztak létre. A terebélyesedő mozgalmat — amelyben foko­zatosan a KMP irányítása ju­tott érvényre — a szerb meg­szállást követő ellenforradal­mi rendszer illegalitásba kényszerítette. Tagjai jugoszláviai és bécsi emigrációba kerültek. De ott találunk többet közülük a 20- as évek végén meginduló il­legális kommunista ifjúsági mozgalomban. A pécsi—baranyai ifjúmun­kás mozgalomnak eddig alig ismert történetéhez ajánlom e sorokat Szita László * az egész furcsa, feldúlt és ér­teimé^ vesztett rendelőn, mint a rossz úszó, aki . a partra igyekszik. — Régi lehet ez a táska — mondom. — Régi — mondja az orvos. — Hányszor akartam neki másikat venni — mentegető­zik a felesége — de nem kellett neki. Ezzel kezdte, ki­tartott egy életen át * 1930-ban végzett dr. Lubics György, de csak 1935 óta ha­tósági orvos, mivelhogy ak­koriban „nem kínálgatták tál­cán az állásokat”. Egészen 1948-ig kalandos élete volt, dolgozott a Felvidéken, Igái­ban és Buzsákon, a háború alatt az 549-es hadikórházban. Aztán húsz éve egyfolytában itt Körzetében eleinte 4 ezer, mostanában körülbelül 3 és félezer ember élt köztük fél- ezernyi cigánylakosság. Hét falu — Pettend, Várad, Két- újfalu, Teklafalú, Szörény, Zá- dor és Bürüs — tartozik még hozzá. Beleértve három föld- utat. És néhány kisebb tele­pülést, tanyát. Eleinte bicikli­vel járta a körzetet, aztán motorral, de néhány esés, kar­törés és számtalan defekt után autóval. Éveken át napi 60—80 kilométert is megtett biciklin. Két évig tizennyolc falu tartozott hozzá, a szom­szédos, gazda nélkül maradt körzettel együtt. Szekrényé­ben több régi kitüntetés, egyi­ken Ratkó Anna aláírása. Munkaérdemérem 1959-ből. — Kiváló orvos cím 1962-ből. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozata 1968. december 2-i keltezéssel. Tizenöt éve ta­nácstag, megszámlálhatatlan I előadás, elsősegélynyújtó tan­folyam és anyák iskolája elő­adója, a megye első Vörös- kereszt szervezetének megala­pítója. Arra a legbüszkébb, hogy az ő körzetében 120 li- tér vért adnak egyszerre az emberek, többször országos élsök voltak. Egyszóval arra büszke, amit meg tudott ér­tetni az emberekkel, s nem a tulajdon orvosi bravúrjaira. Holott volt olyan is bőven. ¥ — Ari mondta az adjunk­tus a fiamnak az egyetemen; meséld csak el apádat, hány méhperforációt csinált! Az ilyen magamfajta régi orvo­sokat büszkévé tesz, jóllehet az ember tudja, hogy az a helyes, ami ma van. Mintha Kongóban lettem volna, mon­dogatom a gyerekeimnek né­ha, merthogy a lányom is orvos lett; mit tudjátok ti, akik ilyen kulturált országban éltek ... Micsoda esetek voW tak, istenem! Az a tetanuszoe csecsemő... a szülésznő le­kötötte a köldökét, de le­szedték és pipabagót tettek rá. Mire idehozták, már nem le­hetett rajta segíteni. Azok a régi szülések! Nem volt akkor még mentőautó. Nem volt ultraseptyl sem, nemhogy pe­nicillin, tetránok! Ruha tetű, tífusz... Egy ekkora körzetben ha napi tíz beteg jött, az már soknak számított. Manapság 50—60 beteg a napi norma, sokszor száz. A régi „vad” cigányok is... Most fürdő­szobás házat építenek és már csaknem valamennyien letele­pedtek. Az ember beküldi Szigetvárra a problematikus eseteket. A nyugdíjba vonult orvoa most régi nagy havas telek­re emlékezik, keserves száa- utakra az éjszakában. És nem annyira régi havas telekre, amelyeken úgy elakadt a ko­csija, hogy traktort kellett elé állítani. Aztán a traktor is beragadt, és csak egy .má­sodik traktor tudta őket ki­szabadítani. — Elköltözünk — mondja a doktor — elmegyünk aZ unokák közelébe. Csak azt nem tudom, mit fogok csinál­ni? Én, őszintén szólva, min­den máshoz kétbalkezes vagyok. Nem kertészkedtem, nem fabrikáltam, semmit se csináltam, csak dolgoztam. Ez kérem, huszonnégy órás szol­gálat volt. És hiányozni fog­nak a kollégák, akikkel elbe­szélgettünk ... — Ott is mesélhetsz majd — veti közbe a felesége. — Mesélhetek, de kinek? Az öreg doktor csendesen szívja a cigarettáját. Lehet, hogy az jut az eszébe: miért nem merrt soha be a városba, akárhogy hívták. Vagv egyik betegére gondol: meg kellene még mondani a helyettesé­nek. hogy nála azzal a gyógy­szerrel vigyázni kell. mert egyszer is ... Vagy arra. hogy tavalyelőtt is készült már nyugdíjba, de meggyőzték: Gyurka bácsi, te még olvan jó erőben vagy... Vagy a be­tegekre. akik meg-megállítják: emlékszik, doktor úr? — Én. mint vidéki paraszt­orvos — mondja lassan — úgy vagyok ezekkel az emberek­kel, mintha a gyerekeim len­nének. Az egészbe az a leg­szebb, hogy van köztük jó- pár, akiről biztosan tudom, ha én nem vagyok itt. hát már nem él Akármilyen szí­vós a természete .. Igen, de- hát már annyira nehéz volt nekem az a napi tíz-tizenkét óra. Azt mondogattam: na i majd végre jól kiaV-om ma­gam. Most meg: tessék., nem tudok aludni. Hallama Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom