Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-26 / 302. szám
I 1968. december 2^ Í>tmontan navis Négy csatornán érkeznek az adatok Melyik munka a Rádióadó a védősisakon f Munkaélettani vízaoálalnk; l^nmlnn Pethetyeztk n elektródák*« és a légzésmérő készüléket. A kép al~ Ián jól látszik ftz övre akasztott adó és felül a sisakra szerelt maKéső délután nyirkos kőd 6U meg a síkon dal völgyet A szanatórium környéke is csendes, bent a társalgóban bányászok szemmel láthatóan unatkoznak. A portás átvezet egy szűk folyosón, aztán föl • domboldalba vágott lépcsőn, majd mutatja az izotóp laboratórium üveghomlokzatú épületért A folyosóról nyíló szobák egyikéből Morse-jelekhez hasonló — szaggatott — sípolást hallok. De egy másik helyiségbe invitálnak: dr. Nagy Dezső osztályvezető főorvos szobája. Heverő, szobanövény, mennyezetig éró, falat borító könyvespolc, aztán könyvekkel, jegyzetekkel zsúfolt íróasztal. Dr. Nagy Dezső egyike annak az orvos-mémök- technikus kollektívának, amely sikerrel végzi a rádió-biotele- metriás vizsgálatokat a Mecseki Szénbányák üzemeiben. Telefonon átszól a 'társalgóba, fáradjon át ai laborba valaki, akire „rászerelik” a készüléket a könnyebb érthetőség kedvéért — Kísérleteink célja az volt, hogy kidolgozzunk egy olyan mérőrendszert, amely rögzíti és kimutatja a legfontosabb fiziológiai tulajdonságokat a bányászon munkavégzés közben! — mondja dr. Nagy Dezső. A munkavégzés terhelő hatást gyakorol az emberre. A hatás mértéke aztán a munka jellegétől, körülményeitől, időtől, a szervezet „teherbírásától” függően természetesen változó. De hogyan szerezzék be a pontos információt a fiziológiai tulajdonságokról? — Olyan készüléket szerkesztettünk, amely egyetlen perc alatt folyamatosan adja a következő négy paramétert: légzésszám, pulzusszám, test- hőmérséklet . és oxigénfogyasztás. Az ismert rádiótelemetriás berendezések — kivéve az űrkutatásban alkalmazott rendszereket — általában két csatornásak. A MEDICOR-készü- lék például csak pulzust és időt mér. Az amerikai vagy nyugatnémet készülékek is két csatornásak, viszont' rendkívül drágák. (140 ezer forint) A sikondaiak telemetriás rendszere négy csatornán adja az információkat. (Kb. 20 ezer forint). — Kossuth-bányán hetven bányászból kiszűrtünk tizenkettőt. Egészséges emberekről van szó átlagos munkateljesítménnyel. Olyan munkahelyeket választottunk, ahol meleg, közepes meleg, illetve normál klimatikus viszonyok uralkodnak — mondja dr. Nagy Dezső. — Nem tartottak attól, hogy a r- szülék zavarja munk vájárt? — : a ezért zik. A védősisakra szerelt vékony dróthuzal az antenna. A dobozból leágazó vékony ká beleket a test különböző pontjain — a ruhák alatt elvezetve — tapadó, szivacsszerű anyaggal íelerősítik. A vevő- készüléket — amely nem más, mint kissé átalakított táskarádió — és a csatlakozó magnetofont a munkáját végző vájár közelében helyezik el. „ 30 esetleg 60 méternyi távolságban. A bányaüzem által kijelölt személy, könnyedén, egyszerűen tudja kezeink Az adókészülék jeleit a vervőkészü.-^ lék „átveszi”, majd szaggatott, sípoló hangokat,, továbbítja a magnószalagra. — Műszak végeztével az egész berendezést beküldik hozzánk. Itt a szalagon rögzített jeleket félautmata elektronikus számítóberendezésünkkel „leszedjük”: hat órás mérési programról két óra alatt „beszámol”. Az orvosok most mér pontos diagnózist kapnak arról, hogy X vájár pulzusa, test- hőmérséklete, légzésszáma miként változik meg a munkavégzés hatására. Ebből következtetnek: a megvizsgált dolgozó alkalmas-e arra a munkára, amit végez, melyek azok a munkafázisok, amelyek legjobban leterhelik, megfelelő-e a szellőző berendezés, a munkahelyi klimatikus viszonyok stb. — Az orvosi tevékenység ezzel be is fejeződik. A pontos információk most már meghatározzák a munkaszervezési, műszaki feladatokat. Tóth Tibor mérnök, a Mecseki Szénbányák üzemszervezési osztályának vezetője könnyen áttekinthető táblázatot ismertet Ezen a tablón már konkrét vizsgálat eredményeit rögzítették.“ A vájár nevet' Mári János, KésáSth- bánya VIII. szint, hármas telepi fejtés. A tabló alján a következő jelzések olvashatók: „állt, hajolt, lapátolt. — hajolt, jövesztett — hajolt, kapált — állt, biztosított — állt, bélelt, hajolt, lapátolt — guggolva pihent”. A függőleges rovatokban pedig ez olvasható: „testhőmérséklet, pulzusszám, légzésszám, oxigénfelhasználás”. — Rendkívül meglepő eredményeket kaptunk — mondja Tóth Tibor. — Eddig mi magunk is azt hittük, hogy a bányászatban a legnehezebb a jövesztés, főként természetellenes testhelyzetben. És nézze csak meg a grafikon görbéit! Kiderült, hogy a biztosítás okozza a legnagyobb terhelést, ugyanis a vájár a feje fölött tartja a fémsüveget, míg társa alul megerősíti a támot. A vájár áll mintegy kifeszítve magát, következésképpen egész izomrendszerét lgénybeveszl ez a statikus állapot És a grafikon görbéje i azt mutatja, hogy a biztosí- ,j tásnál 37,5 fok fölé emelkedik a testhőmérséklete Mari Jánosnak, tehát enyhén lázas állapotba kerül. A nála normál (70) pulzusszám pillanatok alatt 140-re ugrik és csak a jövesztésnél mérséklődik kissé. A „guggolva pihen” — rovatban is azt látom, hogy a grafikon görbéje meglehetősen „lomhán” ível vissza a normál szintre. — Ez pedig azt jelenti, hogy a légzésszám, pulzusszám vagy a testhőmérséklet kedvező alakulásit nagyon lassan segíti elő a pihenésnek ez a formája. Az ernyedt, laza pihenést —, amit természetszerűen csakis fekve lehet elvégezni — a guggolás vagy támaszkodás nem helyettesítheti Tóth Tibor elmondja, hogy az információk alapján milyen megoldások várhatók. Például, ha a vájárok párban dolgoznak, felváltva kellene elvégezniük a biztosítást Tehát a statikus és dinamikus munkavégzést ésszerűbben kell váltani — s ez vonatkozik más munkafolyamatokra is. Egyáltalán: hogyan lehetne könnyíteni a biztosításon? Nem a rádiótelemetriás vizsgálatok miatt ugyan — más, korábbi meggondolásból —, de Szabolcs-bánya egyik fejtése rövidesen kap egy angol gyártmányú hidraulikus, mozgó, biztosító berendezést Ez az egy berendezés;, a harminc egynéhány fejtés gondjait ugyan nem oldja meg Arra viszont jó lesz, hogy igazolja a vizsgálatok eredményeit Lényeges feladat: ésszerűen kell beosztani a fejtésben lévő bányász pihenőidejét. .AztáliV a vizsgálatok kiterjesztése' révén ami ugyan hbssrfú' ídSt1? igényéi — végre kell hajtani a dolgozók alkalmassági kiválasztását A mérések ugyanis meglepő adatokat közölnek már most arr ról, hogy az adott munkahelyeken, munkavégzésre nem mindenki alkalmas,, tehát átcsoportosításokra lesz szükség. Csak néhány feladat a sok közül. Annyi viszont biztos, hogy a Sikondai Éjjeli Szanatórium kollektívája — dr. Vá- rady Sándor igazgató-főorvos, dr. Nagy Dezső osztályvezető foőrvos, Kelle Ferenc elektrotechnikus, Fickó Sándor villamosmérnök, továbbá az üzemszervezési osztály vezetője Tóth Tibor ■ mérnök és munkatársaik rendkívül érdekes’ munkát végeztek. Kísérleteik valóságos kis forradalmat idéztek elő a munkaélet- tan területén. Rab Ferenc Márványmederben folyik a patak.., Megint kiürül egy hál Goricán. Varga Istvánék kiköltöznek a fala talán legrégebbi, mintegy 200 éves házából. A fala végi jobb épület, mely új otthonok lesz, már két év óta üresen áll. Mi legyen a kihaló falvakkal? Ideális pihenőhely a teljes csendre vágyók számára f aluüdülők, szociális falvak? — Akar régi vízimalmokat, melegvízú forrásokat és elfelejtett márványbányát látni? Akkor keresne fel dr. Vargha Károlyt a Tanárképző Főiskolán, érdeklődjön tőle és utazzék ki Goricárat — Javasolta Palkó Sándor, a Megyei Tanács elnöke. Az Országházban tudják... Másfél óra múlva már Bük- kösd határában jártam s gyalogosan folytattam az utat Goricára. Komáromi Antal, a körzeti tanács elnökhelyettese kísért el az útra. Tiszta- vizű, kanyargós kis patak mellett mendegéltünk, ligetes hegyoldalak szegélyezték a tájat Már az első látvány arra mutatott hogy a falucska neve nagyon találó. A szláv eredetű Gorica szó fordítása ugyanis hegyecske. Három vízimalmot láttunk a patak szélén. Az egyikben egy agglegény él, már csak az épület formája emlékeztet a múltra. Ä másik kettőben viszont minden megvolt: hengerek, garatok, gabona- és liszttárolók, sőt az egyikben még a hatalmas lapátkerék is. Korhadnak, szú rágja őket, pedig múzeumi tárgyak lehetnének. Egy öreg szabó él a faluszéli házban, s annak egy vasutas fia van, Hoffer Ferenc. Ettől kezdve 6 volt az idegenvezetőnk. Megmutatta az egykori márványbányát, melynek „horpadására” a sok eső már rámosta a földet, ahol mái; megtelepedett a növényzet. Közvetlenül az elhagyott bánya alatt, folyik egy vízesésekkel tarkított kis patak, melynek a szó szoros értelmében márványból van a medre. A víz által hengergetett kövek néhol tükörsimára gyalulták a fenékkőzetet. Komáromi Antal azt állította, hogy éppen ilyen szürke, piros erwáésű márványt látott 1957-ben az Országház néhány termében is. Amikor megkérdezte az idegenvezetőt, hogy ax is Süttőről származik-e, az megrázta a fejét: Nem, ez göncei. A falu neve egyébként szerencsét hozott már a községre. Dr, Vargha Károly mesélte, hogy Szlavóniában is van egy Gorica, s Ferenc József korában ide építették azt az Iskolát, amit oda, a jóval nagyobb faluba szántak. Csak az építkezés befejezése után jöttek rá a tévedésre. A történet hitelességéről bárki meggyőződhet, egy ekkora iskolára — két tanterem, egy konyha, egy fürdőszoba plusz két nagy szoba — a húsz-harminc házból álló kisközségnek sohasem volt szüksége. Az iskola ma már természetesen üres, mint ahogy lakatlan hét ház is, néptelén az egykori tanító villaszerű lakása is. A község 18 családja közül már csak négy őslakó. A többiek elvándoroltak. Az újak már nem tudják átélni az ő?- iakók helyzetét, hiszen annyi helyről jöttek, ahányon vannak. Beszéltem egy Postavölgyből ide származott asz- szonnyal, aki azért költözött ide, mert még sohasem volt saját háza. Dormánékat Má- riagyűdről vetette ide a sors, mert a kicsi asztmás. Alig várják, hogy meggyógyuljon. Emődiék Pest környékét, a HÉV-járatot hagyták ott, mert a férfi tüdőbeteg volt. Ha így haladunk, szanatóriummá válik az egész falu. A betegek tehát már felfedezték, s csak egy lépés, hogy az egészségesek is észrevegyék. Ennek megértéséhez tegyünk azonban egy kis „kitérőt”. ’•ten-árnyi nagysága könnvu, talán 20 rtekás doboz A dobozt a v_.,ár derékszíjára íüIUér lékelik a magnetofonra vett Jelzi seket. Erb János felvételei Illúziókat kergetünk... Korunk világjelensége az urbanizáció és a camping. Az egyik leküzdhetetlen vonzódás a városhoz, a városias * életformához. A másik menekülés füsttől, lármától és hajszától, ‘ehát a városias életmód ártalmaitól. \ Sokan vagyunk, akik illúziókat kergetünk, s az illúzió neve camping. Azt képzeljük, hogy ha va’amelyik sátortáborban töltjük el a hét végét vagy nyári szabadságunkat, akkor új erőre kapunk. A nyáron a balatonföldvári cam- pinben üdültem. Remek „üdü- ' V volt! Egész nap jöttek- mentek az autók. a sátrak olyan közel álltai-: névmáshoz, hogy éjszaka áthri’még % sóhajtás is. Ror-",! ’’ "•’ -i táskarádiók, sorba kellett állni a mosdóban, este tízig szerencsejáték-automata csörömpölt szomszédságunkban. Lehet, hogy sokaknak tetszik ez ez életmód, ám úgy gondolom, nem kevesen vannak, akik így teszik fel a kérdést: ez volna a természet csendje? Hát lehet így kikapcsolódni és pihenni? Ehhez képest vágyálomnak tűnik Gorica és minden Go- ricához hasonló isten háta mögötti kisközség tiszta vizű kis patakjaival, langyos forrásaival (a falu két, korábban meleg vizű forrása még ma, eliszaposodott formájában is langyos), fehérre meszelt, hangulatos kis házaival, ósdi vízimalmaival és komfortjával. Ugyanis még e legeldugottabb településen is van villany, tehát nem kell a büdös petróleumlámpa vaksi fénye mellett elolvasni az újságot stb. Noha természetimádók vagyunk, annyira „vademberek” mégsem ..lettünk, hogy a civilizált élet ilyen kényelmeiről üdülés közben lemondjunk! . Igaza van hát Palkó Sándornak, amikor azt javasolja, hogy az arra alkalmas kihaló- félben lévő falvakban 'vásároljuk meg a házakat és alakítsunk ki faluüdülőt. Cigány* rezervátumok ? Miközben a kihaló falvak jövőjéről töprengünk, elhangzanak olyan .indítványok is, amelyeket a, kétségbevonhatatlan jóindulat sugall ugyan, mégis ellenérzést váltanak ki. Ilyen például az az ötlet, hogy telepítsük be ide a cigányokat. „Puszta” elvi okokból is ellenvetést kell tennünk, hiszen az egész cigánykérdés megoldásának magva az asz- szimiláció, tehát az a törekvés, hogy a cigány lakosság a zárt településekre költözzék. Azt akarjuk, hogy ugyanolyan anyagi, higiénikus és kulturális körülmények között éljenek, mint mások. Kérdés: miféle asszimilációt szolgálnának a tiszta cigány falvak, mondhatnánk cigány rezervátumok? Ezek „csupán” elvi ellenvetések. Arról ugyanis még nem. volt szó, hogy mit szólnak mindehhez a cigányok. Komáromi Antal a bükkösdi ta- nácselnökhelvettes egy alkalommal összehívta és megkérdezte őket. mert benne is felötlött az előbbi terv. Ám a cigányok határozott nemmel feleltek. Hogyisne, — mondták — Goricán nincs út és bolt! Az is elképzelhető, hogy egy-két ilyen' falut megvásárolnak szociális otthonnak — van tehát még egy-két lehetőség. Annyi azonban nincs, amive' a sok kihaló falu prob- I lémáiáf -negclehatnánk Sőt, 1 hoz pontosak legyünk azt sem •••’luk hor.v hány kis-, '•özst- van ijjhalőfélben.•mint hog' az is f minden — melegvízű forrás vagy más kincs — van m 'r azokban a községekben. Magyar . László I k
