Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-21 / 299. szám

1963. december 21. Dunanimi aooio 3 Jo ez a* fény,,, TlZ0V0S a Nevelők Háza Kamarakórusa Minden év növeli a kórus hírnevét Tíz esztendeje, 1958 októbe­rében, az akkori Doktor Sán­dor Művelődési Házban az egyik klubszobában gyűlt ösz- sze huszonnégy főiskolás, ze­netanárképzős és középiskolás fiatal. Kiosztották a kölcsön­kért Lassus-kottákat és Do­bos László intésére rázendí­tettek a Libanótára. Ezzel kéz dődött a kórus élete. Dobos László és Tillai Aurél — akik azóta is a kórus karnagyai és vezetői — persze határozott célokkal kezdtek munkához: úgy gondolták, szüksége lenne Pécs zenei életének egy szín­vonalas, kisebb létszámú együttesre, amely megszólal­tathatna igényesebb hangzást kívánó, ritkán vagy sose hal­lott műveket. Hőskorszak Mindezeket pedig most ol­vasom abban a nyomdából éppen kikerült füzetkében, amelyet a Nevelők Háza adott ki neves kórusának jubileu­mára. A füzetben olvosható az egész tíz esztendő törté­nete. Rövid méltatást a kó­rusról a füzet elején dr. Vok- sárr József, a Pedagógusok Szakszervezete központi veze­tőségének titkára írt, előszót dr. Borsos József, a Városi Tanács népművelési csoport- vezetője. De a hőskorszakra magam is emlékszem. Riportot ké­szültem írni a munkáját nem­régiben megkezdett kórusról. A Doktor Sándor Művelődési Ház termeiben azonban nem lehetett őket megtalálni. Más rendezvények folytak éppen minden egyes szobában. Hol lehet a kórus? A kórus az udvaron állt a sötétben, majd került néhány - gyertya, hogy a kottákat látni lehessen. Ki­szorultak *— sebaj, a próbát azért megtartották. Gyertya- fény mellett énekelték a cso­dásszép, lepkeíinom . madri­gálokat Igen, az az este lett a hőskorszak szimbóluma, mint olvasom most a füzet­ben. Véletlen volt a riport is, véletlen, hogy épp fényképet is készített akkor Kemény Miklós, a kórus első eínöke, de ilymódon emlék maradt erről a szimbolikus próbáról — s a kórus alapítótagjai, ■vezetői, de mindenki, aki az­óta énekelt vagy most éne­kel a kamarkórusban, büszke lehet arra, hogy hiányosságok, kényelmetlenségek, akadályok nem tudták csírájában meg­fojtani ezt a tíz év alatt szé­pen nagyranótt kezdeménye- zést Csak az alakulás után egy évvel léptek fel először, szak­emberek előtt, meleg sikerrel, majd újabb két hónap szü­nettel először álltak a közön­ség elé a „Jó ez a fény” cí­mű reneszánsz-esttel. A forró tapsok egycsapásra bebizonyí­tották, hogy helyes volt a kezdés, helyes a munka, he­lyes az elképzelés is, hogy szükség van rájuk. Igen sok bensőséges, szép este követte aztán az elsőt. 1960-tól helyet kaptak a fil­harmóniai hangversenyprog­ramban is. A döntő változás akkor történt, amikor 1962- ben több évi hánykódás után végleges otthonra talált a kó­rus, a pécsi Nevelők Házá­ban. A kórustagok nagyrésze ekkor már pedagógus volt. S most hadd idézzek a füzet­ből: „Ideális, számunkra szin­te álomnak tűnő körülmények között dolgozhattunk. Mindig volt próbatermünk, a kotta- másolásnak is végeszakadt”. S ugyanebben az évben lét­rehozták a baráti kört is a kórus mellett Ez volt fenn­állásuk ötödik éve. A baráti kör alkalmat adott, hogy a muzsika barátai kötelezettsé­gek nélkül összegyűlhessenek, és mégis szervezett formában jussanak hozzá a számukra nélkülözhetetlen zenéhez. Elő­adások, klubestek, élménybe­számolók, együttmuzsikálások vonzották azt a rendszeres 100 főnyi tagságot, amely évről évre a kórus körül csoporto­suk A baráti körnek országos visszhangja lett, nemegyszer kérték fel őket, adják át ta­pasztalataikat más városok zenei vezetőinek. Az elismerés Lehetetlen volna végigkö­vetni a tíz év történetét, mert — különösen ettől fogva —• a kórus. . .rengeteget szerepelt, itthon is, külföldön is. Szere­peltek kiállítások megnyitó­ján, a TIT nyári szabad- egyetemén, a Baranyai. Vasár­napok rendezvényein, nyug­díjas pedagógusok tiszteletére rendezett hangversenyekén, filharmóniai bérletsorozatban, az abaligeti barlangban, Zala­egerszegen, országos kórus- fesztiválokón, rádióban, könyv napon, politikai-társadalmi események alkalmával és Finnországban is. 1964-ben Aranykoszorú-fo- kozatot kaptak az I. Országos Énekkari Mihősítő Hangver­senyen Székesfehérváron, — 1965-ben megkapták a Kiváló Együttes címet, 1966-ban Aranyplakettet és ismét arany koszorút nyertek az akkor Pé­csett rendezett II. Országos A szocialista családi ünnepek tapasztalatai Pécs-baranyai monográfia ülésezett a Baranyai Népművelési Tanács Minősítő Hangversenyen, s aranydiplomát a debreceni II. Bartók Béla Nemzetközi Kó­rusfesztiválon, 1967-ben újabb Aranyplakettet és újabb Ki­váló Együttes címet, 1968-ban pedig ismét Aranykoszorú- fokozatot kaptak, immár a harmadik minősítő hangver­senyen. Egyszóval eddigi működé­sük második felének minden egyes éve meghozta számukra a hivatalos elismerést is, annyj más, baráti és hallga­tói tapson, köszönetén túl. A tízéves kórusnak nem is le­hetne jobbat kívánni, mint hogy ez most már mindig így maradjon. (h. e.) Vietnami műszak a bányákban A Mecseki Szénbányák párt- és tömegszervezeti vezetése december 23-ára vietnami műszakot szervezett. A szer­vező munka dandárját végző KISZ-bizottság tájékoztatója szerint hét termelő üzemben — Kossuth-bányán, Bétán, Zobákon, Szászváron, Vasa­son, Pécsbányán és István- aknán — szállnak le hétfőn reggel a társadalmi . munká­sok. Dolgozik a , két szénfel­dolgozó — az újhegyi és a komlói előkészítőmű — is. A tervek szerint az idei év má­sodik vietnami különműszak- ján 7000—7300 tonna szenet adnak az üzemek. A szolida­ritási munkaakció alkalmából a DNFF budapesti képvisele­tének tagjai is Baranyába lá­togatnak. Komlón röpgyűlés lesz, a műszak után pedig ba­ráti beszélgetésre kerül sor. A Baranya megyei Népmű­velési Tanács tegnap délelőtt Berni cs Ferencnek, a Bara­nya megyei Tanács vb műve­lődésügyi osztálya vezetőjének i elnökletével ülést tartott, ame­lyen részt vett Szentirányi Jó­zsef, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának osztályve­zetője is. Tímár Irmának, a Megyei Népművelési Tanács művé­szeti bizottsága vezetőjének beszámolója nyomán megvi­tatták mindenek előtt a szo­cialista családi ünnepek ren­dezésének helyi tapasztalatait. Megállapították, hogy bár si­keres erőfeszítések történnek a rendezvényekkel kapcsola­tos tartalmi, formai, személyi s nem utolsósorban anyagi problémák folyamatos rende­zésére, a munkafeladatot konkrétabb megjelölésére é* megosztására volna szükség. Megyei szinten elkerülhetet­len a koordináció megvaló­sítása, a művelődésügyi osz­tály, az igazgatási osztály és a tömegszervezetek megy«* szervezetei között, de országo­san is megérett az idő a csa­ládi ünnepek rendezésével kapcsolatos eddigi rendelke­zések felülvizsgálatára. 4 Megyei Népművelési Tanács végülis megállapodott abban, hogy a felmerült problémákat az elhangzott értékes javasla­tokkal együtt — minthogy az országos helyzet felmérése f * rendezés amúgy is folyamaté ban van —, az illetékes otv szágos szervek elé terjeszti. A tanács ezután jóváha­gyólag tudomásul vette Antsí Gyulának, a megyei művelő^ désügyi osztály népművelés# csoport vezetőjének tájékoz­tatóját az Országos Népmíjr velési Tanács 1968. október 24-i üléséről, melyen a ma­gyei népművelési tanácsok; eddigi tevékenységét értékel­ve megállapították, hogy ki­emelkedően aktív tevékenysé­get folytat a Fővárosi Nép­művelési Tanács valamint Ba­ranya, Békés és Somogy me­gyék népművelési tanácsa. Bemics Ferenc a követkéz zókben tájékoztatta a taná­csot azokról a javaslatokról, melyeket a helytörténeti bi­zottság terjesztett — állásfog­lalás céljából — a Megyei Népművelési Tanács elé. A Tanács hozzájárult ahhoz, hogy alakuljon meg Baranya megye és Pécs város ötköte­tesre tervezett új monográfiá­jának szerkesztő bizottsága* dr. Babits Andrással, az MTA Dunántúli Tudományos Inté­zetének igazgatójával az élen, s dr. VÍrgha Károly tanszék­vezető főiskolai- tanár társ­elnökletével, akit egyúttal ■•if két kötetes község-lexikon szerkesztői tisztére is javasol­tak. Egyetértett áwal is, hogy a dokumentum kötetek folya­matos megjelenésével lassan­ként megteremtődik a fel­tétele annak, hogy megírják a pécs-baranyai munkásmoz­galom utolsó száz évének tör­ténetét, éppen ezért a kozel- iövőben sor kerülhet a meg­bízások kiadására. Egyetértett továbbá azzal, hogy a Bara- nya-lexikon kéziratos elkészí­tését helyes lenne a felszaba- iulás 25. évfordulójára befe­lezni Utolsó napirendi pontként Berrrics Ferenc előterjesztése lyomán, elfogadták a Megyei Mépművelési Tanács 1969. évi munkatervét, mely egyebeit íözt kitekint a tanács mun- iájában résztvevő társadalmi ;zervek kulturális nevelőmun- cájára, a járási népművelési anácsok munkájára, s figye- emmel van arra is, hogy az Országos Népművelési Tanács övőre itt helyben vitatja meg 1 pécs-barahyáj közművelő- iési intézményhálózat helyze- ével kapcsolatos problémá­Ma reggel Jugoszláviába indul a Pécsi Nemzeti Színház Vendéglátó; a Horvátországi Magyarok Szövetsége Grófica Marica lett a szép szőke Cseh Máriából. Ez per­sze lényegében irigylésre mél­tó név . külföldi vendég- szereplést jelent, külföldi si­kert ígér. Aztán a vámőrök ezúttal operettdíszleteket vizs­gáltak át, egy hegedűs gyan­tát akar venni Eszéken — Pé­csett hiánycikk — és egy 28 éves horvátországi színlapon ez áll a Sybill művészeinek névsorában: Kálmán Mándoki. A színház titkárságán hir­telen tisztelettel mondják: — Nahát! Ez te voltál Kál­mán?! És Kálmán Mándoki, azaz' Mándoki Kálmán, a Pécsi Nemzeti Színház művészeti titkára és 40 éve tagja, emlé­kezik: 1940-ben volt a cseresze­replés az eszéki és a pécsi színház között Ok a Zrínyi című operával jöttek át es egy horvát nyelvű prózai da­rabbal, s az Üdülő Szállóban laktak. Mi, Körösi Zoltán egyik színművét és a Sybillt adtuk elő odalent, természe­tesen magyarul. Négy napig jártunk lent, régen volt... Abból a társulatból egyedül én vagyok még a színháznál. Fogalmam sincs, kik lehet­nek, de üzentek Eszékről, hogy várnak. Egyébként tegnap két jugo­szláv panoráma-busz jött át Téli tábor Abaligeten Ma kezdődik a vakáció Ma, december 21-én meg­kezdődik a téli Iskolái szü­net Utána ugyan lesznek még „nagy napok” a gye­rekek számára, de ez már a távollétükben történik. Még karácsony előtt megtartják az osztályozó értekezleteket majd utána a félévi tantes­tületi értekezleten véglege­sítik a jegyeket. Ilyenkor rendezik meg a pedagógusok továbbképzé­sét is, most azonban a pi­henés biztosítása céljából a két ünnep között Pécsett semmiféle továbbképzés nem lesz, legfeljebb napközi ott­honi ügyeletre osztják be a pedagógusokat. Az ideoló­giai továbbképzést január 7-én szervezik meg, a szak- mai továbbképzést pedig január 2. és 6. között. Ez utóbbit nagymértékben se­gíti a Pécsi Tanárképző Fő­iskola. Országos rendezvény is lesz: január 2-án, 3-án és 4-én Pécsett rendezik meg a matematika-fizika szak­felügyelő háromnapos to­vábbképzését. A megyében hasonló mó­don következnek egymás Után az események. Kará­csony és újév közöt ott sem tartanak semmiféle tovább­képzést, kivéve a december 28-i, 29-i kétnapos szigetvári rendezvény, ahol a honvé­delmi nevelés időszerű kér­déseit vitátják meg. Január 3-án és 4-én bentlakásos tanfolyamot szerveznek Kom­lón az iskolai pályaválasz­tási felelősök részére. Az ideológiai továbbképzés 7- én, a különböző szakmai to­vábbképzések 2-a és 6-a kö­zött lesznek. A szünet újévi utáni nap­jait rugalmasán használja ki a pécsi Jókai utcai álta­lános iskola Sziklai Sándor úttörőcsapata. Január 2-án, 3-án és 4-én háromnapos téli tábort szervez Abalige­ten. Ott 30 úttörővezetőt, il­letőleg őrsvezetőt képeznek ki. Kihasználják a tél és a táj minden lehetőségét, töb­bek között gyalogtúrát szer­veznek. Ilyen tábort egye­dül ez a pécsi csapat szer­vez. A pécsi gzabó István Üt- tőrőház szünidei programja 22-én délután 5 órakor a hagyományos karácsonyfa­ünnepéllyel kezdődik. A „Csillogó fenyőfa” elnevezé­sű karácsonyi műsor sze­replői az úttörőház irodalmi szakkörének és a zeneked­velő gyerekek klubjának tagjai. Az úttörőház úttörő- tanácsa által meghirdetett „csatakiáltás” verseny ered­ményhirdetését és díjkiosz­tását is ekkor tartják. „Hóember” címmel 26-án délelőtt ló órakor filmvetí­tés lesz a gyermekotthonok­ban lakó pajtásoknak. Az újév második napján délután 3 órakor indul és 5-ig tart az úttörőhází rex- bajnókSág. A bajnokságot két korcsoportban bonyo­lítják le; külön versenyez­nek az 5.—6. és külön a 7. ■—8. osztályos tanulók. Pécsre, a Horvátországi Ma­gyarok Szövetsége bérelte mindkettőt, meg a díszletszál­lító hatalmas teherkocsit is. Ma reggel háromnegyed 7-kor befordulnak a Kossuth utcába és a színház előtt állnak, mert a Perczel utcán nem fér el a két busz. Ezzel az utcacserével meg is oldották a kényelmes személyszállítás gondját, de a díszletekkel, a technikai berendezésekkel so­kat bajlódtak. Azt mondja Tóth József szcenikai vezető: — Millió gond, bútor, dísz­let, világítás, ezt mind sajá­tos módon csomagolni. Sze­rencsére az eszéki színpad megközelítően azonos méretű, mint a pécsi. Erről vázlatraj­zot is küldtek. Hogy Pélmo- nostoron milyen lesz? — Hát élég sokat tájolunk innét Pécsről, s akármilyen megfe- izitett munkával, de megjele­lő színpadot alakítunk majd ki a rendelkezésre álló fél nap alatt. Jön „Grófica Marica”, azaz Marica grófnő: — Ötödször indulok Jugo­szláviába. A nyáron Mester Pistával, Mendelényi Vilivel jártunk lent, utána négy ön­álló estét adtam. Operett da­lokat, Bartók-, Kodály-műve­ket, magyarnótákat énekel­tem. Tapsviharral és hatalmas rózsacsokrokkal köszönte meg a zömmel magyar közönség mindegyik estémet. A síkét alapján január 8-ára ismét meghívtak néhány önálló est­re. A horvátországi programot pedig Nógrádi Róbert igazga­tó mondja el: — December 21-én délután és este Pélmonostóron, 22-én délután és este pedig Eszéken adjuk elő a Marica grófnőt, tehát összesen négy előadás lesz. A Horvátországi Magya­rok Szövetségének vendégei leszünk, s reméljük, hogy ez a kapcsolat rendszeres és köl­csönös lesz. Egyébként Lodz után ez a második legnagyobb I külföldi vendégszereplésünk. Ma reggel tehát indul a j Pécsi Nemzeti Színház: Nóg­rádi Róbert, Dobai Vilmos, Korocz Balázs, Mándóki KáJ- I mán, Dunai József, aztán [ Cseh Mária, Faludy László, Mester István, Mendelényi ! Vilmos, Vári Éva, Karikás Pé- 1 tér, Fülöp Mihály, Bakos I László, továbbá Sík Fei'enc, Szabó László, a zenekar, több balett-táncos —- összesen 88 színházi ember. A város párt és állami szerveit Szent- istványi Gyuláné, az MSZMP várósi Bizottságának osztály- vezetője és dr. Borsos József, a Városi Tanács népművelési csoportvezetője képviseli. A társulattal utaziü egy rádió­riporter- Kovács Imre és égy újságíró: . Főldessy Dénes Elismert fajta a Starcross Az Országos Fajtami­nősítő Tanács legutóbbi ülésén államilag elismert fajtává nyilvánította a Shaver Starcross 288-as tojóhibridet. Ezt a nagy tojástermelő képességű, fehérszínű, Leghorn tí­pusú tyúk-hibridet ha­zánkban a hatvanas évek elején a Bólyl Állami Gazdaság bari baromfi­nemesítő telepén honosí­tották meg, s ma is ki­zárólag éz a gazdaság foglalkozik szaporításá­val. Az eredetileg Kana­dából származó tojóhib- riddel a gazdaság orszá­gosan is kiváló eredmé­nyeket ért el, S tartásá­val ma már több nagy- \ * üzemi tsz és állami gaz­daság foglalkozik siker­rel az országban. A Starcross 288-as volt az ország első intenzív tojó- hibridjé. Megjelenése óta több versenytársat ka­póit, mint a bábolnai Lohmann-féle Nich-Chik, és más külföldi hibride­ket. De, hogy a Starcross állja a versenyt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1969-ben a gazdaság már jelentős exportot is bonyolít lé belőle. A fajta méltán érdemelte ki az állami elismerést, mely nem kis- részt a bólyl gazdaság­ban folyó magas színvo­nalú tenyésztői munka érdeme. — Karácsonyra ajándéknak gyér- mékmelegitít, sötétkék, 2—4 éves­nék, 10« forint helyett 43.20 fo­rintért. gyercneksapka-, sálgami- túrát 46,30 forintért ajánl a Lé- ért ékelt Aruk Sallal utcai bolt­ja. (x) Magyarország területén élő rokonainak, ismerőseinek karácsonyra9 újévre küldjön virágot Fleurop szolgálatunkon keresztül. Rendelését pontos határidőre szállítjuk. Keresse fel megrendel ésével virágüzleteinket Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom