Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-20 / 298. szám

1968. december 20. DunanTtsit aaoto 9 Az országgyűlés csütörtöki ülése (Folytatás az 1. oldalról.) tere* az együttműködés fej­lesztésében a közvetlen válla­lati tevékenységnek, folytas­suk-e a kétoldalú kiegyenlített árucserét . vagy konvertibilis valuta alkalmazásával térjünk rá a szocialista országok sajá­tos szabadkereskedelmére; vé- .gül, hogy a tudományos kuta­tásokat és a termelés fejlesz­tését az eddigi módszerekkel ... egyeztessük, vagy valamilyen integrációt építsünk ki. Ügy véli, mondotta, hogy ezekre a kérdésekre nem könnyű olyan választ találni, amely a gyors gazdasági fejlődés követelmé­nyeinek és a nemzeti önálló­ság elvének egyaránt megfe­lel. Mindenesetre közösen ele­meznünk kell e kérdéseket. A nagy tetszéssel fogadott gazdaságpolitikai elemző be- , szád után folytatódott a vita, de a képviselők még több esetben vissza-visszatértek egy- egy vonatkozásban a Nyers Rezső által felvetett problé­mára. A költségvetéssel kap­csolatos és elsősorban a vidé­ket érintő kérdések közül erős ■ hangsúlyt kapott egyes járá- : sok, körzetek sürgető iparosí­tási igénye. Bálint Istvánná Békés megyei képviselő példá­ul főleg a sárréti lakosok, a szeghalmi járás ilyen termé­szetű gondjait ecsetelte, mond­ván, hogy csökkenőben a járás lakossága, aminek legfőbb oka, hogy a fiatalok alig-alig talál­nak munkát. Ebből a témából egyébként csaknem kifogyhatatlanok vol­tak a hozzászólók Kurucz Márton, járási pártbizottság! titkár, Csongrád megyei kép­viselő például úgy véli, hogy különösen a mezőgazdasági jellegű települések, erőforrá­saiktól függően, a jövőben erősen differenciálódnak majd, mert központi anyagi támo­gatásra kevésbé számíthatnak. Miből oldják meg hát első­rendű lakás- és közműellátá­si feladataikat? — tette fel a kérdést Úgy gondolja, van még tartalék a helyi taná­csok önálló gazdálkodásában és lehetséges volna ilyen cé­lokat szolgáló fejlesztési .ala­pot is teremteni. Figyelemreméltó, hogy ezek­nek a problémáknak kínál­kozó megoldási lehetőségeire a csütörtöki ülésen hosszab­ban felszólaló budapesti vég­rehajtó bizottsági elnök, Sar­lós István is rámutatott Élénken foglalkoztatja a képviselőket, mint több fel­szólalásból kiderült — az épí­tőipar fejlődése, ezen belül a lakásépítési lehetőségek és feltételek alakulása. Dr. Rad­nóti István például különösen sürgetőnek ítélte az építőipari kapacitás növelését, minthogy ennek kedvezőtlen alakulása éppen a leggazdasagosab.bnak ígérkező vállalati saját beru­házásokat, fejlesztési terveket odázhatja el. vsgy hiúsíthatja meg. Báli Zoltán, Tolna me­gyei tsz-elnők pedig az épít* kezések agyonszabályozását tette szóvá, mondván, bógy a legegyszerűbb tervezésbe is 18 szerv szól bele, s ami leg­alább ilyen hiba, a tervezők még mindig kevéssé érdekel­tek az olcsó megoldásokban. A lakásépítkezések ütemé­nek lehetséges gyorsítását ja­vasolta Nemes István, Pest megyei képviselő. Elmondotta, hogy a megyében az építke­zéseknek mintegy négyötöde eddig magánerőből valósult meg, éppen ezért megfonto­landó, hogy a drágább hitel és az építkezési költségek nö­vekedése nem hat-e majd ked­vezőtlenül az építkezési kedv­re. A lakáshelyzettel foglal­kozott dr. Hargitai Katalin, Vas megyei képviselő és fő­leg a szombathelyi viszonyo­kat ismertette. Dr. Marton Zoltán igazgató főorvos, budapesti képviselő hozzászólását az egészségügy­nek szentelte. Egy nemrég el­készült KNEB vizsgálat ta­nulságait elemezte, amelyek­ből kiderül, milyen jelenté­kenyen fejlődött a járóbeteg ellátás, de még mindig sok a tennivaló e téren. A szo­kottnál is nagyobb súlyt köl- , csönzött e témának dr. Szabó Zoltán, egészségügyi miniszter felszólalása a csütörtöki ülé-: sen. Részletesen kifejtette, hogy az urbanizáció, az ipari vegyianyagok és sugárzó anya, gok fokozottabb használata, a korszerű közlekedés, miként növeli a környezeti ártalma­kat és hogyan kívánnak ezek ellen védekezni. Mindeneset­re elgondolkoztató, hogy ta­valy már a nyilvántartott táp pénzesek 17 százaléka baleset miatt maradt távol munka­helyétől. A legnagyobb figyel­met, mondotta a miniszter, mindenesetre a megelőzésre kell fordítani. Beszélt a to­vábbiakban a család- és gyer­mekvédelem szép eredményei­ről, az élveszületések arányá­nak növekedéséről és a csecse­mőhalandóság csökkenéséről, de a gondról is, amit a sok koraszülés okoz. Ezért is fon­tos az úgynevezett, intenzív ..ápolási ...lehetőségek bővítése. Bejelentette, hogy a jövő év­ben megkezdődik a tömeges méretű kanyaró-védőoltás és a fogszuvasodás elleni tablet­ták kiosztása az iskolákban. Ezekután a figyelem a pénz ügyminiszter válaszbeszédére összpontosult Ha röviden is, de minden lényeges észrevé­telre reagált dr. Vályi Péter, így a többi között az érdek­lődésre joggal számottartó egészségi problémákra is. Hangsúlyozta: minthogy a szolgáltatásokat gyakorlatilag az egész népességre kiterjesz­tettük, ezt olyan mértékű mennyiségi fejlődés követte o magyar egészségügyben1, ame­lyet minőségileg csak hosszú évek áldozatos munkájával lehet kiegyenlíteni. Ez okoz­za az átmeneti feszültséget. Amj egészségügyi költségvetés javára indítványozott 30 mil­liós emelést illeti, ennek el­fogadását javasolja. Mint ahogy elfogadásra ajánlotta az arra irányuló javaslatokat is, hogy mezőgazdasági bekö­tőutak rendbentartására továb bi 50 millió forinttal járul­jon hozzá az államháztartás. Á pénzügyminiszter válasza Után a parlament általános­ságban és részleteiben —- a beterjesztett módosító indít­ványokkal együtt — elfogadta a Magyar Népköztársaság 1969 évi költségvetéséről és a tanácsok költségvetésének 1969—1970 évi költségvetési szabályzóiról szóló törvény­javaslatot. A költségvetési törvényja­vaslat elfogadása után Dégen Imre államtitkár válaszolt Szilágy} Sándor Veszprém megyei képviselő március 29-i interpellációjára, majd Kállai Gyula zárszavával ért véget az országgyűlés ülésszaka. Félévi vizsgák az egyetemen A Pécsi Egyetem Állana* és Jogtudományi Karán ma befejeződnek az első félévi előadások és december 21- tői január 25-ig bezárólag tartják meg a félévi vizs­gákat. A dékáni hivatal tá­jékoztatása szerint 814 nap­pali tagozatos, 350 levelező és 160 esti tagozatú hallga­tó ad számot tanulmányi felkészüléséről. A vizsga- időszak befejeztét egyheti szünet követi és február 3- án kezdődnek pieg a máso­dik félévi előadások­Az Orvostudományi Egye­temen december 21-én fe­jeződnek he az első félév előadásai. December 22-től január l-ig szünet lesz, majd január 2-től 31-ig 'be­zárólag közel ezer hallgató vizsgázik. A félévi vizsgák lezajlása után február első napjaiban kezdik ideg a második félévet. Gépesíteni kell a tsz-bányákat! fontos szere fjük van a helyi szükségletek kielégítésében Baranya megyében 32 beje­lentett termelőszövetkezeti bánya üzemel, de számos ho­mok-, kavics-, kő- és agyag­bányát működtetnek a közös gazdaságok engedély nélkül, hisz a kisebb helyi szükségle­tet kielégítő bánya művelésé­hez nem szükséges az enge­dély. A bányák jelentős hiánypótló szerepet töltenek be a helyi, mindenekelőtt a termelőszövetkezeti építő­anyag-ellátásban. A főleg kézi erővel Üze­melő termelőszövetkezeti bá­nyák fejlesztésének miként­jéről tanácskoztak Pécsett Tolna, Somogy és Baranya bányászattal foglalkozó ter­650 méter alagút Godisa és Abaliget között A két viaduktot lebontják A vonatok száz kilométeres sebességgel haladhatnak majd Nem sokkal A^aiiS^ útón a szántóföldek szürke egy­hangúságát kaviccsal ágyazott bekötőút bontja még, látszik, egészep új. A vasúti töltéshez vezet A Volga befordul, fel­kapaszkodik a lejtős úton. Elhagyunk egy kis fabódét a kompresszor-telepet- imitt- amott, látszik, bozótot irtottak. 200 méter után a vasúti töl­téshez érünk, nem mestersé­ges „természetes töltés” ez tulajdonképpen, és a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat mécsek} körzetének emberei­be ütközünk, A töltés oldalá­ba alagutat vájnak. Ponto­sabban szállítóvágatot Tél van, a vashengerben parázs­lik a koksz, körülötte falazó Idomok melegednek, fagyott idommal nem lehet falazni. ■— Talán szén rejlik a vas­úti pálya alatt? Egészen másról van szó. Hosszú évek óta folyik a vo­nalcsere, a pálya korszérűsí- tése a Budapest—Pécs vasút­vonalom Az elkövetkezendő években a Godisa és Abali- get közötti vonalszakaszt „va­rázsolják” újjá. Igen. valósá­gos varázslat lesz: új alagutat fúrnak ás kiiktatják a vőlgy- hidakat. A kérdéses szakasz jelenle­gi állapotában, a közlekedés ma} követelményei mellett el­avult nem tartható, a vasút átbocsátó képességét, kapaci­A könyvek tükrében A küzdelem többnyire ak­kor válik elkeseredetté, amikot a négy-öt éves apró könyvbarátók megrángatják a papa karját: — De igenis van pénzed! — és húzzák befelé az új- mecsékaljai könyvesboltba. Még egy utolsó mentség: — Ha nem hiszed eV hogy nincs, nézd meg az erszé­nyemet! A papa felnéz az újme- csekaljai égre, de hiába a fohász, egy tizes csak ma­radt a bukszában, a gyerek felfedi a pénzt, mese nincs, meg kell venni a mese­könyvet, a csoda vinné el ezt a betekintő kirakatot, hogy mindent meglát benne ez a kölyök. De a gyerekek mindenütt ilyenek. Vajon túl az üzleti érdekeken, eddigi egy hó­napos tapasztalata révén hogyan látja tíz új könyves­bolt az új városnegyed kultú-áját? — Kultúrigényes város­rész — mondja Szabó Klá­ra eladó. — Nagyon sok értelmisé­gi ember él itt, ez lehet az oka! — Így Czigány Ist- vánné. De az éppen távól lévő Gaál Józsefné üzletvezető nevében is elmondják azt a tapasztalatukat- hogy egyes belvárosi negyedekhez ké­pest is sokkal több a mű­vészeti, továbbá a műszaki érdeklődésű ember. A bel­város tisztviselőnegyed, Uj- mecsekalja értelmisége pe­dig jórészt mérnökökből, technikusokból áll. Ezt tük­rözi az igen sok műszaki könyv, amit eddig elvittek a boltból, a V egy szerisme­ret, Szilárdságtan, Hét je­gyű függvénytáblázat, Me­chanika. Szinte valamennyi a műszaki felsőoktatás szín­vonalán írott mű. De sok itt az orvos, hiszen igen sok és drága orvosi szak­könyvet vettek meg. Aztán orvos, mérnök és technikus viszi a több száz forintos szótárakat, elsősorban né­metet, azonkívül angolt és franciát. A könyvvásárlás hagyo­mányos sorrendje itt sem változik persze sokat, itt is a szépirodalom áll az élen- majd az ifjúsági és gyer­mekirodalom következik, pe utána a művészeti albumo­kat viszik legtöbben, majd a műszaki könyveket. Az viszont már sajátos össze­függés lehet, hogy e mo­dern városrészben az új, modern magyar irodalmat kedvelik — Fejes Endre most megjelent Jó reggelt nyár, jó reggelt szerelem című kötetéből kilencvenet kaptak, s abból négy nap alatt elvittek ötvenet. To­vábbá áz itteni modern la­kásokat igyekeznek modern ízléssel berendezni — nyi­táskor 60 kötet Lakásberen­dezések ABC-jét kaptak, a hét elején már csak három maradt belőle. Végül egy kedves hír: XJ jmecsekalján szerethetik az innét elszár­mazott két fiatal magyar írót, mert Lázár Emin Csonkacsütörtökéből már csak két, Bertha Bulcsú Nyár utolsó napja című kö­tetéből pedig csak egy van. r. d. i tását jelentősen lerontja. Mind- össze 8—9 kilométer hosszú, t de csupa kanyar, 50—60 kilo- , méter/óra sebességgel közle- s kedhetnek itt a vonatok. A- két völgyhíd megérett a le- . bontásra, a régi alagút pedig , ! az átépítésre, A kérdéses sza­- kaszt azonban a jövőben nem . építik újjá, hanem egyszerű^- en kiiktatják. A tervek sze­- rint új ‘szakasz épül, amely z 1,2 kilométerrel rövidebb mint- á régi, a kanyarokat ugyanis t levágják. Mindehhez a jelen­- légi 220 méteressel szemben • egy 650—670 méter hosszú- alagutat kell fúrni. (9—10 mé- 1 terhel lesz alacsonyabb mint- a régi, takarási magassága > 80—100 méter.) 1 A budapest—pécsi .vonal e kiigazított szakaszán már 100 kilométer/óra sebességgel ro­boghatnak a vonatok. így né- . mileg lerövidül a menetidő.- Ami érdekesebb, az új vonal­- vezetés mellett magassági -ér­- telemben is segítettek a pá- 5 lyán, nem kelj a mozdonyok­- nak a púpra felmenni, nem- lesz szükség tolatómozdonyra.- Az a mozdony, amely ma 800 t elegytonnát továbbít, az az új • vonalon 1300—1400 elegyton- nára lesz képes. És ami me­■ ; gint csak nagy szó, az új s pályaszakasszal, a várható fej*- lődést figyelembe véve, 15— t 20 évre elodázható a második vágány építése. A munkálatok során, amely jó pár évig eltart *- az alag- Útnál még nem ismerik a kő­zetviszonyokat — körülbelüli 550 ezer köbméter földet mozgatnak meg. A beruházás összesen 200 millió forintba i kerül. ! Az aknamélyítők szeptem­berben kezdték meg a mun­kát, kezdetben mindössze 6 emberrel, a jelenlegi létszám 30 fő. Tulajdonképpen csak a felvonulásnál tartanak, utat építettek, a töltés Oldalában egy 50 méter hosszú szállító vágatot vájnak. Hátra van még egy 250 méter hosszú, fa- ácsolatokkal biztosított, kuta. tótáró feltárása. Az aknamélyítők eddig egy­millió forint értékben mint­egy ezer köbméter földet moz gattak meg, ennek ötszörösét mozgatják meg még, ennyire van szerződésük a MÁV-val. A munkával a jövő év nya- jrára végeznek. A legnagyobb j létszám 60 fő lesz, ezért a I vasúti pálya mellett két vasi- úti kocsit öltözőnek állítanak be. Az alagút megépítése kö­rülbelül 100 millió forintba kerül, erre versenytárgyalást írnak ki. Ezen ott lesznek ter­mészetesen a Bányászati Ak­náméi vítő Vállalat mecseki körzetének képviselői is. A megbízást ők szeretnék kapni. M. T. „Lánctalpas szentjános* bogarak** A gumikerekű trakto­rok legutóbb már ki­fagytak a baranyai föl­dekről. A szokatlanul korán beköszöntött téli­es, fagyos időjárás fel­borította a szántás nor­mális rendjét; a talaj sokhelyütt 10—15 centi- . méter mélyen megfa­gyott, s Itt már csak a lánctalpas traktorokkal boldogulnak. A gazdasá­gok eredetileg úgy ter­vezték, hogy már decem­ber közepére végeznek a mélyszántással, de a szántásra előirányzott te­rületnek csupán 80 szá­zalékát forgatták meg, vagyis i több mint 30 ézér hold még szántásra vár. Ezért mozgósították a lánctalpas traktorokat, amelyek általában 12 órát dolgoznak: a hajna­li órákban még sötétben kezdik .és este ugyancsak sötétben fejezik be a munkát. A csendes tája­kon magányos szentjá­nosbogarakként világíta­nak a hatalmas gépek. A gazdaságok sokoldalú­an segítik a traktoroso­kat nehéz munkájukban: műhelykocsi áll rendel­kezésükre az esetleges hibák gyors kijavítására és minden most teljesí­tett munka után bérpót­lékot kapnak. melőszövetkezeti vezetői. &f. Székely Gábor, a Pécsi Bér nyaműszaki Felügyelőség bür lyettes vezetője hangsúlyozta hogy a bányák termelésé n^te nö\ ülését mindenekelőtt ®}v aprózottságuk gátolja. Ez 4? alapvető óka. annak is, hogy 3 kitermelt hozadék sokszor minőségi okok miatt nass# versenyképes a piacon a állami bányák termékeivé!. Felhívta a tsz-vezetők figyHí­mét a társulás szerepére é bányák fejlesztésében. Egy- egy tsz anyagi erőforrásai nem teszik lehetővé a bányák korszerűsítését, gépesítését« társulásból azonban ez meg­valósítható, mint ahogy ez ol­daná meg a bányászati szak­emberek alkalmazásának: módját is. A szakértelem^ hozzáértés hiánya miatt gyafcr ran rablógazdálkodás folyik, s ez olykor helyrehozhatatlan* károkat okoz. Kézenfekvőnk látszik például a pécsvánw# községi tanács és a helyi' tsz kőbányáinak fúziója, mart míg a tanács értékesítés# gondokkal küzd, addig a t*x nem kapja meg a bányamű- ködési engedélyt, holott ét*- bez megteremtette $ műsza­ki feltételeket, s a piaci le­hetőségei is kecsegtetőek. Szabó Ferenc, a Szilikát­ipari Kutató Intézet mérnök* felhívta a tsz-vezetők figyel­mét új konstrukcióikra, szóló­ra a mobil bányagépekre, melyekkel a kis bányák .gé­pesítése megoldható, A pécsü szén- illetve ércbánya a - di®. selítés folytán lecserélt barty v síneket és kisméretű csillékét szintén hajlandó átadni * tag bányaüzemek részére. Dr ttív dősi Ferenc, a Dunántúli Tu­dományos Intézet munkatán- sa, aki a sajtóból értesült. * tanácskozásról, eljött, hogy bejelentse, 1968 folyamán egy tanulmányt készített a tsz-ék területén található kővagyou nagyságáról . és kitermelési­nek lehetőségeiről, s . ezt * munkáját szívesen az érde­keltek rendelkezésére , bi»- csátja. A Baranya megyei KÖJÁL 1968-ban megalakult bányaegészségügyi csóportja it képviseltette magát a tanács­kozáson. A csoport nemrég felmérte a tsz. bányaüzemek egészségügyi viszonyait, t azokban az ivóvíz-ellátástól, a munkaruha-ellátáson ke­resztül a védőeszközök és sősegélynyújtási felszerelés®«, kig sok hibát talált. A tag bányaüzemek küszöbönálló fejlesztésével együtt kell jár­nia a bányabiztonsági körül­mények javulásának is szögezték le a tanácskpzáj résztvevői. ,, Fiatalok számára esznresszó nyílt Siklóson a benzinkútnál. \z irtá­sé*! pr’s-.-.rt az 1882-ben alapított cukrászda helyén, kétszázezer fo­rintos költséggel létesítette a Baranya megyei Vendéglátó vállatgt 1* 4 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom