Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
19é& december 1&Oxinantau naoto Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás at 1. oldalról) egy 300 millió forinttal emeljük a szarvasmarhatartás támogatását Ugyanakkor egyes olyan támogatási formákat — például a mezőgazdasági gépjavításokra nyújtott díjkedvezményeket — amelyek az üj ár- és jövedelmezőségi viszonyok ismeretében már nem indokoltak, megszüntetünk. A társadalmi közös fogyasztás intézményeinek fenntartására és fejlesztésére a költségvetésben 52 milliárd forintot irányoztunk elő, ami az összes kiadás több mint egy- harmadának felel meg. Az elmúlt években hozott szociálpolitikai intézkedések eredményeként a társadalmi közös fogyasztásra fordított kiadások gyorsabban nőnek, mint a nemzeti jövedelem. Az 1969. évi állami költségvetés bevételének és kiadásainak egyenlege 1,6 milliárd forint hiányt mutat. A hiány tükrözi a gazdaságban meglevő feszültségeket, nagysága azonban nem számottevő. A hiány pénzügyi fedezete állami pénzkészletünkből, illetve költségvetésen kívüli forrásokból biztosítható. Nyilvánvaló azonban, hogy erre tartósan nem rendezkedhetünk be. Előzetes számítások szerint a következő években a bevételek további növekedése az állami terhek mérséklődése folytán az államháztartás helyzete tovább javul és a következő években tartós egyensúly alakulhat ki. A közgazdasági szabályozó eszközök tervbevett következetesebbé tétele a költségvetési egyensúly kialakulását is elősegíti. A beruházási piac ellentmondásossága Tisztelt Országgyűlés! Ez évben mintegy 68—70 milliárd forintot költöttünk beruházásokra, 2—4 milliárd forinttal többet, mint a múlt évben. Nagy a beruházási kedv a népgazdaság minden ágazatában és szektorában. A beruházási szándékok azonban nincsenek mindig összhangban a lehetőségekkel és a pénzügyi forrásokkal. A népgazdaság egészében a beruházási javak kereslete meghaladja a kínálatot. A beruházási piac ellentmondásossága elsősorban az építőiparban jelentkezik, mert jóllehet az építőipar termelése gyorsan nő, mégis sok beruházó vár arra, hogy kivitelezőt kapjon. Az építőipari vállalatok válogathatnak a megrendelésekben, mert az lényegesen több, mint amit el tudnak vállalni. Ezért van itt érezhető áremelkedés és ezért tart sokáig egy-egy elkezdett építkezés. Amíg az építési-szerelési munkák piacán nem jön létre elegendő kapacitás a szükségletek kielégítésére, addig az építési piacot közgazdasági-pénzügyi eszközökkel lehet csak az egyensúly irányába befolyásolni. Ezért a kereslet-kínálat befolyásolására, a járadék jellegű jövedelmek egy részének elvonására 1969. évtől építési-szerelési adó kerül bevezetésre, melyet szabadáras munkáik után fizetnek az építési tevékenységet végző vállalatok. Az adó bevezetését sokoldalú megfontolás előzte meg. Nem vonatkozik az adó többek között az állami támogatással megvalósuló beruházásokra, valamint a lakásépítkezésekre. A népgazdasági terv 1969- ben összesen mintegy 72—71 milliárd forint beruházással számol. Ezen belül az ipari beruházások 34 milliárd forintot tesznek ki. » A költségvetés beruházási kiadásai a jövő évben az ez- évihez képest 14 százalékkal növekednek. Egyes beruházási csoportok, mint például a kőolaj- és földgázvezetékek építése, a lakásépítés, valamint a közművesítés állami kiadásai — nagyobbak az ezévi- nél. A mezőgazdaság beruházásai az összberuházásból mintegy 13,5 milliárd forintot tesznek ki, ami a beruházásoknak közel egyötöde. A mezőgazda- sági beruházások növekvő részaránya összhangban van a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseivel. A mezőgazdaságra fordított beruházási eszközökből 100 szarvasmarha és sertéstelep építését kezdik el, 28—30 €00 szarvasmarha férőhely, illetőleg 70—30 000 sertésférőhely létesül. A fejlesztés keretében 1500 vagon befogadóképességű gyümölcs- hűtő-tároló építését kezdik meg, és bővül az üzemek szőlőfeldolgozó kapacitása is. Fontos életszínvonal-politikai célkitűzésünk a lakásépítések növe'ése. 1960-ben mintegy 62 000 lakás építését terveztük. A negyedik ötéves tervben kiugróan nagy lakás- építési program megvalósítását tűzzük ki céluL E feladat teljesítéséhez már a következő két évben előkészületeket kell tenni. Már ez évben megkezdte termelését a győri és miskolci házgyár, ezenkívül folyamatban van még három házgyár építése. A tervezett lakásépítések megvalósításának feltétele a közmű- hálózat fejlesztése. A vállalatok a Vállalatfejlesztési alapból támogathatják dolgozóik társasház és családi ház építését és a tanácsokkal együttműködhetnek az építkezések megvalósításánál Ezután a pénzügyminiszter nemzetközi gazdasági kapcsolataink további fejlődéséről számolt be. A szocialista országokkal folytatott árucsere volt ez évben is külkereskedelmünk leggyorsabban növekvő szektora. A szocialista országok iránti kötelezettségeinknek eleget tettünk. Továbbra is fejlődésünk kulcskérdésének tartjuk — tehát nagyjelentőségű számunkra — a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlesztése, a közös célok és érdekek alapján. Tisztelt országgyűlés! A vállalatok gazdálkodása — az irányítási rendszer reformja következtében — jelentős átalakulásnak indult. A vállalatok és szövetkezetek 1968. évi jövedelmei magas szintéi» alakultak ki és a megnövekedett vállalati feladatok teljesítéséhez, a nagyobb vállalati önállósághoz kedvező feltételeket teremtettek. A vállalati összjövedelem 11 százalékkal, azon belül a nyereség több mint 20 százalékkal magasabb slz előirányzottnál. A magas nyereség főként az 1968. január 1. óta érvényes árak nagy nyereségtartalmának, továbbá a kereslet változásához jobban igazodó termelés és forgalom emelkedésének, egyes importárak csökkenésének következménye. Növelte a nyereséget — a vállalatok javuló munkája révén — a gazdasági hatékonyság fokozódása is, ennek jelei különösen az év második felében mutatkoztak. Itt rámutatott Vályi Péter: minthogy az ár- és nyereségviszonyok a számítottnál jóval kedvezőbben alakultak, számos vállalat- viszonylag kényelmes helyzetbe került, s nincs kellően rászorítva a hatékonyság javítására. A magas nyereségekkel ösz- szefüggésben a vállalati alapok a korábbiaknál lényegesen több eszközt biztosítanak a vállalati fejlesztésekre és a személyi jövedelmek növelésére. A vállalatok mintegy 15 milliárd forint fejlesztési alapot képezhetnek, ami körülbelül 3 milliárd forinttal több a tervezettnél. Az átlagbérek mintegy 2—2,5 százalékkal nőnek, emellett a tavalyinál átlagosan 5—6 nappal több nyereségrészesedés fizethető ki a dolgozóknak. A tartalékalapok feltöltődése kedvező ütemben folyik. összességében a vártnál nagyobb vállalati nyereségek hozzájárultak a biztonságos átmenethez. Most azon van a sor, hogy az intenzívebb fejlődés valóraváltása érdekében egyes szabályozókat korrigáljunk, hogy a nyereségnövekedés a jövőben még inkább az eredményesebb munka révén legyen elérhető. Az 1969. évi nyereség várható alakulása már tükrözi a szabályozók következetesebbé tételével kapcsolatos intézkedések hatását is, úgymint a támogatás fajlagos csökkentését, a kivételek szűkítését és egyes átmeneti kötöttségek enyhítését. Számítások szerint 1969-ben a gazdaságban realizálódó mintegy 68—70 milliárd forint nyereség 8—10 százalékkal haladja meg az ez évit, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül számítva. A jövedelmezőség alakulásában fontos tényező, hogy a vállalatok jobban keresik a nagyobb jövedelmezőséget biztosító értékesítési és beszerzési lehetőségeket, igyekeznek termelésüket a piaci igények alapján megszervezni, eszközeiket jobban kihasználni. A nyereségből képezhető alapok összege mintegy 28— 29 milliárd forint, ezen belül a fejlesztési alap 16—18 milliárd forint, a részesedési alap 8—9 milliárd forint. A köz- gazdasági szabályozás következetesebbé jtételével, a piaci viszonyok erősítésével járó nagyobb kockázat indokolttá tette a vállalati tartalékalapok kötelező szintjének felemelését is. Ez év folyamán a piaci egyensúly általában kielégítő volt A termékforgalmazás új rendszere fokozatosan kibontakozott Volt ugyanakkor néhány termék, pl. a hengerelt acél, az építőanyagok, egyes műanyagok, a fenyőfűrészáru, amelyből nem lehetett hiánytalan ellátást biztosítani. A hiányok felszámolására növelni kellett az Importot Ármódosítások I960, év folyamán a termelői és fogyasztói árakban módosításokat terveztünk végrehajtani. A termelői árak módosítását főleg termeléspolitikai szempontok és keresletkínálat meggondolások; a fogyasztói árak változtatását pedig az értékarányokhoz való közelítés és a forgalmi adórendszer szükséges egyszerűsítése indokolja. A fenyőfűrészáru termelői árát január 1-ével átlagosan több mint 20 százalékkal emel jük, a farostlemez termelői árát viszont 7 százalékkal mérsékeljük. A fenyőfűrészáru áremelését az teszi szükségessé, hogy a jelenlegi belföldi árak mellett a gyorsan növekvő belföldi igényeket szocialista importból nem tudjuk kielégíteni, a jelenlegi bel földi ár a tőkés beszerzési árhoz képest pedig alacsony. A nyersbőr világpiaci árának számottevő csökkenése lehetővé teszi a készbőrök termelői árának mintegy 10 százalékos csökkentését, egyúttal sor kerül a cipő- és bőripari termékek forgalmi adóztatásának újjárendezéséré, ami a fogyasztói árak némi csökkenését eredményezi. Változnak egyes baromfi- féleségek árai is. Ennek első jeleként már az elmúlt napokban csökkent a vágott- csirke felvásárlási és fogyasztói ára. Ármódosításokat hajtunk majd végre a tüzelőanyagok termelői és fogyasztói áraiban, módosítjuk a szénárrendszert, ezen belül egyes magas kalóriáj ú és kisebb hamu- tartalmu szenek termelői árát mérsékeljük. A hazai termelésű brikett fogyasztói árát 20 százalékkal, a tűzifa fogyasztói árát 14 százalékkal csökkentjük 1969. január 15- ével. 1969. folyamán sor-kerül a fűtőolaj fogyasztói árának 30 százalékos mérséklésére, olyan időpontban, amikor az árcsökkenés technikai és szervezeti feltételei megteremthetők lesznek. Az 1968. évi kedvező tapasztalatok alapján 1969-ben bővíteni kívánjuk az olyan termékek körét, amelyek ár- alakulását nem kötik állami árszabályozó előírások. A forgalmi adó módosítás szélesebb körben érinti a ruházati cikkeket és az italféleségeket Egy-egy cikkcsoporton belül változni fog az egyes cikkek ára. Egyik termék ára csökken, míg a másik termék ára emelkedik. Az intézkedésekre úgy kerül sor, hogy az egyes termékcsoportok fo- gyasztói árszínvonala változatlan marad, sőt némileg csökken. A forgalmi adó változások hatására tehát nem módosulnak a különböző jövedelmi rétegek reáljövedelem arányai. Továbbra is fenn tartjuk az árakban megmutatkozó társadalmi preferenciákat, pl. a gyermekruházati cikkek alacsony árszintjét. A forgalmiadó kulcsok és a fogyasztói árak megváltozására zömmel 1969 év folyamán kerül sor. A vállalatok hitel- és pénzellátása az év folyamán kielégítő volt. Év elején voltak ugyan átmeneti nehézségek, de azok a vállalati pénzforrások növekedésével párhuzamosan, fokozatosan csökkentek. A vállalatok és szövetkezetek pénzgazdálkodása, pénzügyi helyzete az év folyamán különböző okok következtében nem volt egyenletes. Az év elején elsősorban az átmenet problémái okoztak a vállalatoknál pénzügyi gondokat. Az év második felében időnként a vállalatok egyes csoportjainál a vállalatok egymás közötti fizetésének indokolatlan elhúzódása, a fizetési szerződések határidejének be nem tartása okozott zavarokat Számítunk arra, hogy jövőre az új fizetési rendszer megszilárdul és a szerződésben vállalt fizetési határidők nagyobb szerepet kapnak a vállalatok pénzgazdálkodásában. telek kereken 18 százalékkal emelkedtek. E növekedés fő tényezői; a felvásárlás volumenének és árának emelkedése, valamint a termelőszövetkezeti dolgozóknak kifizetett nagyobb készpénzelőlegek. A pénzbevételek felhasználása másként alakult, mint a múlt évben: alacsonyabb az áruvásárlásokra fordított ősz- szegek aránya és magasabb a megtakarítások képződése. — Több mint 3,5 milliárd forinttal növekedett a takarékbetétállomány. Ez legalább két fontos dolgot mutat: egyrészt a lakosságnak az új mechanizmus sikerébe vetett hitét, a forint stabil vásárló értékébe vetett bizalmát, másrészt a takarékbetétállomány növekedésében kifejezésre jut az is, hogy a lakosság kereslete a nagyobb értékű fogyasztási javak irányába tolódik el, ami előtakarékossággal jár. A lakosság pénzbevételei jövőre kb. 9 százalékkal nőnek. A jövő évben a létszám- növekedés lassúbbodásával és 2 %-os reálbéremelkedéssel számolunk, összességükben a lakosság fogyasztásának 5—6 százalékos, a kikereskedelmi forgalom 7—8 százalékos növekedése várható 1969-ben. A gazdasági hatékonyság javulása, a termelékenység növekedése nemcsak a dolgozók reálbérével, hanem a társadalmi közös fogyasztás alakulásával is szoros kapcsolatban van. Figyelembevéve azokat az intézkedéseket, amelyeket a párt és a kormány a lakosság életkörülményei rendszeres javítása érdekében hozott, a költségvetés az előző évinél több mint 2 milliárd forinttal nagyobb összeget irányoz elő az egészségügyi, a szociális és a kulturális célokra. Az előterjesztett 1969. évi költségvetési előirányzatokból a társadalombiztosításra 1® milliárd forint jut, ami előző évit 7 százalékkal meghaladja. A gyermekes anyákról való fokozott gondoskodás jut kifejezésre abban, hogy tervezzük a gyermekgondozási segély időtartamának hat hónap pal való meghosszabbítását és ezzel egyidejűleg a segély igenybevételére jogé- sultak körének kiszélesítését Az utóbbi években örvendetesen nő a gyermekek születési arányszáma. A gyermek- gondozási segélyt az 1969. évben előreláthatóan mintegy 120 000-en veszik igénybe, ezért e célra a költségvetés az előző évinél mintegy 440 millió forinttal nagyobb asz- szeget biztosít. Egészségügyi és szociális feS adatokra csaknem 7,5 milliárd forint, az előző évinél 5 százalékkal nagyobb összeg fordítható. A növekedés nagyobb része a gyógyító-megelőző hálózat további kiszélesítését, a csecsemő- és gyermekgyógyászat fejlesztését szolgálja, át lehetőséget nyújt a kórhád higiénia javítására, intenzív therápiás osztályok, laboratóriumok létesítésére is. A költségvetési javaslat kulturális kiadásokra több mitit 11,5 milliárd forintot irányo* elő, kereken 500 millió forinttal többet, mint az előző évben. F olytatható az oktatási reform végrehajtása, a népgazdaság távlati szakemberszükségletének biztosítása és a különböző típusú intézmények fejlesztése. Az előző évinél bővebb pénzügyi keretek között, magasabb színvonalon lehet megoldani a tudományos és népművelési fd-r adatokat is. A tanácsok költségvetése Hitel* és betétkamatok A hitel* és betétkamatok még nem eléggé ösztönzők, nem késztetik kellő meggondolásra, mérlegelésre a vállalatokat a pénzforrásokkal való gazdálkodásban, a hitel igénybevételénél, illetve a saját eszközök tartós betétként való elhelyezésénél. Ezért tartjuk indokoltnak a betéti kamatok növelését és az eszközlekötési járulék kiterjesztését a hitelből finanszírozott készletekre és állóeszközökre is. Rövidlejáratú hitelt csak átmeneti és idényszerű készletekre nyújt a bank. A vál- lálati saját forgóalap magasabb állománya valamint a nyereségből képződő fejlesztési és tartalékalap lehetővé teszi, hogy a vállalatok magukra vállaják a készlettartás kockázatát is. A jövőben a vállalatoknak csak új, kedvező piaci lehetőségek feltárásával, korszerű, jó minőségű termékek gyártásával, a választék bővítésével kell elérniök a nagyobb nyereségeket Azok a vállalatok, amelyek e követelményeknek nem tudnak eleget tenni, mind kisebb nye reséget realizálhatnak, vagy veszteségessé válnak. Tisztelt Országgyűlés! A lakosság fogyasztása 1968- ban 5—6 százalékkal növekedett, s ez lényegében megfelel a tervezettnek és az előző évek fejlődési ütemének. A kiskereskedelmi forgalom volumene kb. 8 százalékkal emelkedett, ami kisebb a tavalyi növekedésnél. Jóllehet, egyes árak változtak, a kiskereskedelmi árszínvonal nem változott érezhetően. A lakosság pénzbevételei körülbelül 8—9 százalékkal haladták meg a múlt évit és azonos tendenciát mutatnak a korábbi évekkel. A pénzbevételek kétharmadát kitevő fhurt kabérek mintegy 5—6 százalékkal nőttek, a nyereségrészesedési kifizetések várhatóan több mint 10 százalékkal haladják meg a tavalyit. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tevékenységből származó lakossági pénzbevéFegyveres testületeink: néphadseregünk, határőrségünk, karhatalmunk és rendészeti szerveink fenntartása és védelmi képességük fokozása, szocialista vívmányaink megőrzésének alapvető feltétele. A testületek 1969. évi kiadásai az összes kiadások 8 százalékát adják. Ezek az előirányzatok lehetővé teszik a fegyveres erők technikai korszerűsítésének tervszerű megvalósítását és a követelményeknek megfelelő kiképzést. Az előterjesztett javaslatban a tanácsok költségvetése pénzügypolitikánknak azt a törekvését mutatja, hogy meg teremtse a tanácsok több évet átfogó pénzgazdálkodásának feltételeit A gazdálkodás eddigi eredményei jelzik, hogy a tanácsok a rendelkezésükre álló pénzeszközöket, a helyi igényeket gondosan mérlegelve tervezzék meg, A tanácsi költségvetési szervek kiadásai a jövő évben 17,4 milliárd forinttal, 1970- ben 18 milliárd forinttal szerepelnek. Ezt évente mintegy 1,5 milliárd forinttal növeli a tanácsi vállalatok kezelésében lévő lakóházak fenntartásához és felújításához adott állami támogatás. A tanácsok 1969—70. években előző évi pénzmaradványaikkal együtt évente több, mint 10 milliárd forint fejlesztési alappal számolhatnak. Ennek csaknem háromnegyedét nagyberuházásokra, lakásépítésre és kommunális célokra fordítják. Az 1969. évi költségvetési előirányzat mintegy 70 százalékát a tanácsok saját bevételeikből, 30 százalékát pedig állami hozzájárulásból fedezik. A helyi bevételek aránya növekvő tendenciát mutat, ami tovább erősíti a ta- nácsók gazdasági önállóságát. A kétéves költségvetési szabályozás megfelelő alapot nyújt az előrelátóbb pénzügyi és gazdálkodási tévé- ! kénység körültekintőbb még- ! szervezésére. A tanácsok en- j rtek révén felszámolhatják a korábbi — az éves szemléié-! ten alapuló — munka hátrá- ] nyos vonásait: a gazdálkodási perspektíva hiányát, ax eszközök nem eléggé célszerű,, felhasználását. Az új gazdaságirányítás*: rendszer keretében új alapokra helyeztük a költségvetési szervek gazdálkodását is, A kezdeti eredmények biztatóak: célszerűbb az eszközök felhasználása és a munkaerő foglalkoztatása. Az elkövetkező évek feladata, hogy tovább erősítsük az intézmények önállóságát, felelősségét és a rugalmas gazdálkodás érdekében tartalékok képzésére késztessük az irányító és gazdálkodó szerveket Tisztelt országgyűlés! A reform első évének gazdasági eredményei meggyőz zően bizonyítják, hogy helye* gazdaságpolitikát folytatunk; hogy gazdálkodási módszereink alkalmazkodnak a magyar népgazdaság helyzetéhez. Ügy érezhetjük, hogy eredményesen kapcsoljuk egybe szocialista társadalmi céljainkat és gazdasági építő-munkánkat. Társadalompolitikai törekvéseink a dolgozók élet- színvonalának tartós, fokozatos emelését, a népgazdaság és az egyén számára egyaránt hasznos munka megbecsülését, az «ifjúság jövőjének biztosítását szolgálják. Tudjuk, hogy az ezt megalapozó gazdasági munka sikere nagy erőfeszítéseket kíván mindannyiunktól. Az eddigi eredményeket és a jövő lehetőségeit mérlegelve, bizakodva nézhetünk a gazdasági reform további kibontakozását hozó 1969-es esztendő elé. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1969. évi állami költségvetést fogadja el. A pénzügyminiszter előterjesztése után megkezdődött s vita. Felszólaltak: CserVenka Ferencné, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, dr. Jókai Ló- ránd, Kovács Istvánná, dr. Noszkay Aurél, Busa János, Németh Imre. Horváth Kálmán, dr. Pilaszanovich Imré- né (felszólalás a 2. old.) és Bartha András. Az Országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja a költségvetési vitát I I i
