Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-19 / 297. szám

19é& december 1&­Oxinantau naoto Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás at 1. oldalról) egy 300 millió forinttal emel­jük a szarvasmarhatartás tá­mogatását Ugyanakkor egyes olyan támogatási formákat — például a mezőgazdasági gép­javításokra nyújtott díjked­vezményeket — amelyek az üj ár- és jövedelmezőségi viszonyok ismeretében már nem indokoltak, megszünte­tünk. A társadalmi közös fogyasz­tás intézményeinek fenntartá­sára és fejlesztésére a költ­ségvetésben 52 milliárd forin­tot irányoztunk elő, ami az összes kiadás több mint egy- harmadának felel meg. Az el­múlt években hozott szociál­politikai intézkedések ered­ményeként a társadalmi kö­zös fogyasztásra fordított ki­adások gyorsabban nőnek, mint a nemzeti jövedelem. Az 1969. évi állami költség­vetés bevételének és kiadá­sainak egyenlege 1,6 milliárd forint hiányt mutat. A hiány tükrözi a gazdaságban meg­levő feszültségeket, nagysága azonban nem számottevő. A hiány pénzügyi fedezete ál­lami pénzkészletünkből, illet­ve költségvetésen kívüli for­rásokból biztosítható. Nyilván­való azonban, hogy erre tar­tósan nem rendezkedhetünk be. Előzetes számítások sze­rint a következő években a bevételek további növekedé­se az állami terhek mérsék­lődése folytán az államház­tartás helyzete tovább javul és a következő években tar­tós egyensúly alakulhat ki. A közgazdasági szabályozó esz­közök tervbevett következete­sebbé tétele a költségvetési egyensúly kialakulását is elő­segíti. A beruházási piac ellentmondásossága Tisztelt Országgyűlés! Ez évben mintegy 68—70 milliárd forintot költöttünk beruházásokra, 2—4 milliárd forinttal többet, mint a múlt évben. Nagy a beruházási kedv a népgazdaság minden ágazatában és szektorában. A beruházási szándékok azon­ban nincsenek mindig össz­hangban a lehetőségekkel és a pénzügyi forrásokkal. A népgazdaság egészében a be­ruházási javak kereslete meg­haladja a kínálatot. A beruházási piac ellent­mondásossága elsősorban az építőiparban jelentkezik, mert jóllehet az építőipar termelése gyorsan nő, mégis sok beru­házó vár arra, hogy kivite­lezőt kapjon. Az építőipari vállalatok válogathatnak a megrendelésekben, mert az lényegesen több, mint amit el tudnak vállalni. Ezért van itt érezhető áremelkedés és ezért tart sokáig egy-egy el­kezdett építkezés. Amíg az építési-szerelési munkák pia­cán nem jön létre elegendő kapacitás a szükségletek ki­elégítésére, addig az építési piacot közgazdasági-pénzügyi eszközökkel lehet csak az egyensúly irányába befolyá­solni. Ezért a kereslet-kínálat befolyásolására, a járadék jel­legű jövedelmek egy részé­nek elvonására 1969. évtől építési-szerelési adó kerül be­vezetésre, melyet szabadáras munkáik után fizetnek az építési tevékenységet végző vállalatok. Az adó bevezeté­sét sokoldalú megfontolás előzte meg. Nem vonatkozik az adó többek között az ál­lami támogatással megvaló­suló beruházásokra, valamint a lakásépítkezésekre. A népgazdasági terv 1969- ben összesen mintegy 72—71 milliárd forint beruházással számol. Ezen belül az ipari beruházások 34 milliárd fo­rintot tesznek ki. » A költségvetés beruházási kiadásai a jövő évben az ez- évihez képest 14 százalékkal növekednek. Egyes beruházási csoportok, mint például a kő­olaj- és földgázvezetékek épí­tése, a lakásépítés, valamint a közművesítés állami kiadá­sai — nagyobbak az ezévi- nél. A mezőgazdaság beruházá­sai az összberuházásból mint­egy 13,5 milliárd forintot tesz­nek ki, ami a beruházásoknak közel egyötöde. A mezőgazda- sági beruházások növekvő részaránya összhangban van a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseivel. A mezőgazda­ságra fordított beruházási eszközökből 100 szarvasmarha és sertéstelep építését kezdik el, 28—30 €00 szarvasmarha férőhely, illetőleg 70—30 000 sertésférőhely létesül. A fej­lesztés keretében 1500 vagon befogadóképességű gyümölcs- hűtő-tároló építését kezdik meg, és bővül az üzemek szőlőfeldolgozó kapacitása is. Fontos életszínvonal-politi­kai célkitűzésünk a lakásépí­tések növe'ése. 1960-ben mint­egy 62 000 lakás építését ter­veztük. A negyedik ötéves tervben kiugróan nagy lakás- építési program megvalósítá­sát tűzzük ki céluL E feladat teljesítéséhez már a követke­ző két évben előkészületeket kell tenni. Már ez évben megkezdte termelését a győri és miskolci házgyár, ezenkí­vül folyamatban van még há­rom házgyár építése. A ter­vezett lakásépítések megvaló­sításának feltétele a közmű- hálózat fejlesztése. A válla­latok a Vállalatfejlesztési alapból támogathatják dolgo­zóik társasház és családi ház építését és a tanácsokkal együttműködhetnek az épít­kezések megvalósításánál Ezután a pénzügyminiszter nemzetközi gazdasági kapcso­lataink további fejlődéséről számolt be. A szocialista or­szágokkal folytatott árucsere volt ez évben is külkereske­delmünk leggyorsabban nö­vekvő szektora. A szocialista országok iránti kötelezettsé­geinknek eleget tettünk. To­vábbra is fejlődésünk kulcs­kérdésének tartjuk — tehát nagyjelentőségű számunkra — a szocialista országok gaz­dasági együttműködésének fejlesztése, a közös célok és érdekek alapján. Tisztelt országgyűlés! A vállalatok gazdálkodá­sa — az irányítási rendszer reformja következtében — jelentős átalakulásnak indult. A vállalatok és szövetkezetek 1968. évi jövedelmei magas szintéi» alakultak ki és a megnövekedett vállalati fel­adatok teljesítéséhez, a na­gyobb vállalati önállósághoz kedvező feltételeket teremtet­tek. A vállalati összjövedelem 11 százalékkal, azon belül a nyereség több mint 20 száza­lékkal magasabb slz előirány­zottnál. A magas nyereség főként az 1968. január 1. óta érvényes árak nagy nyere­ségtartalmának, továbbá a kereslet változásához jobban igazodó termelés és forgalom emelkedésének, egyes import­árak csökkenésének következ­ménye. Növelte a nyereséget — a vállalatok javuló mun­kája révén — a gazdasági hatékonyság fokozódása is, ennek jelei különösen az év második felében mutatkoztak. Itt rámutatott Vályi Péter: minthogy az ár- és nyereség­viszonyok a számítottnál jó­val kedvezőbben alakultak, számos vállalat- viszonylag kényelmes helyzetbe került, s nincs kellően rászorítva a hatékonyság javítására. A magas nyereségekkel ösz- szefüggésben a vállalati ala­pok a korábbiaknál lényege­sen több eszközt biztosítanak a vállalati fejlesztésekre és a személyi jövedelmek növelé­sére. A vállalatok mintegy 15 milliárd forint fejlesztési alapot képezhetnek, ami kö­rülbelül 3 milliárd forinttal több a tervezettnél. Az átlag­bérek mintegy 2—2,5 száza­lékkal nőnek, emellett a ta­valyinál átlagosan 5—6 nap­pal több nyereségrészesedés fizethető ki a dolgozóknak. A tartalékalapok feltöltődése kedvező ütemben folyik. összességében a vártnál nagyobb vállalati nyereségek hozzájárultak a biztonságos átmenethez. Most azon van a sor, hogy az intenzívebb fej­lődés valóraváltása érdekében egyes szabályozókat korrigál­junk, hogy a nyereségnöve­kedés a jövőben még inkább az eredményesebb munka ré­vén legyen elérhető. Az 1969. évi nyereség vár­ható alakulása már tükrözi a szabályozók következete­sebbé tételével kapcsolatos intézkedések hatását is, úgy­mint a támogatás fajlagos csökkentését, a kivételek szűkítését és egyes átmeneti kötöttségek enyhítését. Számítások szerint 1969-ben a gazdaságban realizálódó mintegy 68—70 milliárd forint nyereség 8—10 százalékkal ha­ladja meg az ez évit, a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek nélkül számítva. A jö­vedelmezőség alakulásában fontos tényező, hogy a válla­latok jobban keresik a na­gyobb jövedelmezőséget biz­tosító értékesítési és beszer­zési lehetőségeket, igyekez­nek termelésüket a piaci igé­nyek alapján megszervezni, eszközeiket jobban kihasznál­ni. A nyereségből képezhető alapok összege mintegy 28— 29 milliárd forint, ezen belül a fejlesztési alap 16—18 mil­liárd forint, a részesedési alap 8—9 milliárd forint. A köz- gazdasági szabályozás követ­kezetesebbé jtételével, a piaci viszonyok erősítésével járó nagyobb kockázat indokolttá tette a vállalati tartalékalapok kötelező szintjének felemelé­sét is. Ez év folyamán a piaci egyensúly általában kielégítő volt A termékforgalmazás új rendszere fokozatosan kibon­takozott Volt ugyanakkor né­hány termék, pl. a hengerelt acél, az építőanyagok, egyes műanyagok, a fenyőfűrészáru, amelyből nem lehetett hiány­talan ellátást biztosítani. A hiányok felszámolására nö­velni kellett az Importot Ármódosítások I960, év folyamán a terme­lői és fogyasztói árakban mó­dosításokat terveztünk végre­hajtani. A termelői árak mó­dosítását főleg termeléspoli­tikai szempontok és kereslet­kínálat meggondolások; a fo­gyasztói árak változtatását pedig az értékarányokhoz va­ló közelítés és a forgalmi adórendszer szükséges egysze­rűsítése indokolja. A fenyőfűrészáru termelői árát január 1-ével átlagosan több mint 20 százalékkal emel jük, a farostlemez termelői árát viszont 7 százalékkal mérsékeljük. A fenyőfűrész­áru áremelését az teszi szük­ségessé, hogy a jelenlegi bel­földi árak mellett a gyorsan növekvő belföldi igényeket szocialista importból nem tud­juk kielégíteni, a jelenlegi bel földi ár a tőkés beszerzési ár­hoz képest pedig alacsony. A nyersbőr világpiaci árának számottevő csökkenése lehe­tővé teszi a készbőrök ter­melői árának mintegy 10 szá­zalékos csökkentését, egyút­tal sor kerül a cipő- és bőr­ipari termékek forgalmi adóz­tatásának újjárendezéséré, ami a fogyasztói árak némi csök­kenését eredményezi. Változnak egyes baromfi- féleségek árai is. Ennek első jeleként már az elmúlt na­pokban csökkent a vágott- csirke felvásárlási és fogyasz­tói ára. Ármódosításokat hajtunk majd végre a tüzelőanyagok termelői és fogyasztói árai­ban, módosítjuk a szénárrend­szert, ezen belül egyes ma­gas kalóriáj ú és kisebb hamu- tartalmu szenek termelői árát mérsékeljük. A hazai terme­lésű brikett fogyasztói árát 20 százalékkal, a tűzifa fo­gyasztói árát 14 százalékkal csökkentjük 1969. január 15- ével. 1969. folyamán sor-ke­rül a fűtőolaj fogyasztói árá­nak 30 százalékos mérséklé­sére, olyan időpontban, ami­kor az árcsökkenés techni­kai és szervezeti feltételei megteremthetők lesznek. Az 1968. évi kedvező ta­pasztalatok alapján 1969-ben bővíteni kívánjuk az olyan termékek körét, amelyek ár- alakulását nem kötik állami árszabályozó előírások. A forgalmi adó módosítás szélesebb körben érinti a ru­házati cikkeket és az italféle­ségeket Egy-egy cikkcsopor­ton belül változni fog az egyes cikkek ára. Egyik termék ára csökken, míg a másik termék ára emelkedik. Az intézkedé­sekre úgy kerül sor, hogy az egyes termékcsoportok fo- gyasztói árszínvonala válto­zatlan marad, sőt némileg csökken. A forgalmi adó vál­tozások hatására tehát nem módosulnak a különböző jö­vedelmi rétegek reáljövede­lem arányai. Továbbra is fenn tartjuk az árakban megmutat­kozó társadalmi preferenciákat, pl. a gyermekruházati cikkek alacsony árszintjét. A forgal­miadó kulcsok és a fogyasztói árak megváltozására zömmel 1969 év folyamán kerül sor. A vállalatok hitel- és pénz­ellátása az év folyamán ki­elégítő volt. Év elején voltak ugyan átmeneti nehézségek, de azok a vállalati pénzforrások növekedésével párhuzamosan, fokozatosan csökkentek. A vállalatok és szövetkeze­tek pénzgazdálkodása, pénz­ügyi helyzete az év folyamán különböző okok következté­ben nem volt egyenletes. Az év elején elsősorban az át­menet problémái okoztak a vállalatoknál pénzügyi gon­dokat. Az év második felé­ben időnként a vállalatok egyes csoportjainál a válla­latok egymás közötti fizeté­sének indokolatlan elhúzódá­sa, a fizetési szerződések ha­táridejének be nem tartása okozott zavarokat Számítunk arra, hogy jövőre az új fi­zetési rendszer megszilárdul és a szerződésben vállalt fi­zetési határidők nagyobb sze­repet kapnak a vállalatok pénzgazdálkodásában. telek kereken 18 százalékkal emelkedtek. E növekedés fő tényezői; a felvásárlás volu­menének és árának emelke­dése, valamint a termelőszö­vetkezeti dolgozóknak kifize­tett nagyobb készpénzelő­legek. A pénzbevételek felhaszná­lása másként alakult, mint a múlt évben: alacsonyabb az áruvásárlásokra fordított ősz- szegek aránya és magasabb a megtakarítások képződése. — Több mint 3,5 milliárd forint­tal növekedett a takarékbe­tétállomány. Ez legalább két fontos dolgot mutat: egyrészt a lakosságnak az új mecha­nizmus sikerébe vetett hitét, a forint stabil vásárló értéké­be vetett bizalmát, másrészt a takarékbetétállomány növe­kedésében kifejezésre jut az is, hogy a lakosság kereslete a nagyobb értékű fogyasztási javak irányába tolódik el, ami előtakarékossággal jár. A lakosság pénzbevételei jövőre kb. 9 százalékkal nő­nek. A jövő évben a létszám- növekedés lassúbbodásával és 2 %-os reálbéremelkedéssel számolunk, összességükben a lakosság fogyasztásának 5—6 százalékos, a kikereskedelmi forgalom 7—8 százalékos nö­vekedése várható 1969-ben. A gazdasági hatékonyság javulása, a termelékenység növekedése nemcsak a dol­gozók reálbérével, hanem a társadalmi közös fogyasztás alakulásával is szoros kapcso­latban van. Figyelembevéve azokat az intézkedéseket, amelyeket a párt és a kormány a lakos­ság életkörülményei rendsze­res javítása érdekében hozott, a költségvetés az előző évinél több mint 2 milliárd forint­tal nagyobb összeget irányoz elő az egészségügyi, a szociá­lis és a kulturális célokra. Az előterjesztett 1969. évi költségvetési előirányzatokból a társadalombiztosításra 1® milliárd forint jut, ami előző évit 7 százalékkal meg­haladja. A gyermekes anyákról való fokozott gondoskodás jut ki­fejezésre abban, hogy tervez­zük a gyermekgondozási se­gély időtartamának hat hó­nap pal való meghosszabbítá­sát és ezzel egyidejűleg a segély igenybevételére jogé- sultak körének kiszélesítését Az utóbbi években örvende­tesen nő a gyermekek szüle­tési arányszáma. A gyermek- gondozási segélyt az 1969. év­ben előreláthatóan mintegy 120 000-en veszik igénybe, ezért e célra a költségvetés az előző évinél mintegy 440 millió forinttal nagyobb asz- szeget biztosít. Egészségügyi és szociális feS adatokra csaknem 7,5 milliárd forint, az előző évinél 5 szá­zalékkal nagyobb összeg for­dítható. A növekedés nagyobb része a gyógyító-megelőző há­lózat további kiszélesítését, a csecsemő- és gyermekgyógyá­szat fejlesztését szolgálja, át lehetőséget nyújt a kórhád higiénia javítására, intenzív therápiás osztályok, laborató­riumok létesítésére is. A költségvetési javaslat kul­turális kiadásokra több mitit 11,5 milliárd forintot irányo* elő, kereken 500 millió fo­rinttal többet, mint az előző évben. F olytatható az okta­tási reform végrehajtása, a népgazdaság távlati szakem­berszükségletének biztosítása és a különböző típusú intéz­mények fejlesztése. Az előző évinél bővebb pénzügyi kere­tek között, magasabb színvo­nalon lehet megoldani a tudo­mányos és népművelési fd-r adatokat is. A tanácsok költségvetése Hitel* és betétkamatok A hitel* és betétkamatok még nem eléggé ösztönzők, nem késztetik kellő meggon­dolásra, mérlegelésre a válla­latokat a pénzforrásokkal va­ló gazdálkodásban, a hitel igénybevételénél, illetve a sa­ját eszközök tartós betétként való elhelyezésénél. Ezért tart­juk indokoltnak a betéti ka­matok növelését és az eszköz­lekötési járulék kiterjeszté­sét a hitelből finanszírozott készletekre és állóeszközökre is. Rövidlejáratú hitelt csak átmeneti és idényszerű kész­letekre nyújt a bank. A vál- lálati saját forgóalap maga­sabb állománya valamint a nyereségből képződő fejlesz­tési és tartalékalap lehetővé teszi, hogy a vállalatok ma­gukra vállaják a készlettar­tás kockázatát is. A jövőben a vállalatoknak csak új, kedvező piaci lehe­tőségek feltárásával, korsze­rű, jó minőségű termékek gyártásával, a választék bő­vítésével kell elérniök a na­gyobb nyereségeket Azok a vállalatok, amelyek e köve­telményeknek nem tudnak eleget tenni, mind kisebb nye reséget realizálhatnak, vagy veszteségessé válnak. Tisztelt Országgyűlés! A lakosság fogyasztása 1968- ban 5—6 százalékkal növeke­dett, s ez lényegében meg­felel a tervezettnek és az elő­ző évek fejlődési ütemének. A kiskereskedelmi forgalom volumene kb. 8 százalékkal emelkedett, ami kisebb a ta­valyi növekedésnél. Jóllehet, egyes árak változtak, a kis­kereskedelmi árszínvonal nem változott érezhetően. A la­kosság pénzbevételei körül­belül 8—9 százalékkal halad­ták meg a múlt évit és azo­nos tendenciát mutatnak a korábbi évekkel. A pénzbevé­telek kétharmadát kitevő fhurt kabérek mintegy 5—6 száza­lékkal nőttek, a nyereségré­szesedési kifizetések várható­an több mint 10 százalékkal haladják meg a tavalyit. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tevékenységből származó lakossági pénzbevé­Fegyveres testületeink: nép­hadseregünk, határőrségünk, karhatalmunk és rendészeti szerveink fenntartása és vé­delmi képességük fokozása, szocialista vívmányaink meg­őrzésének alapvető feltétele. A testületek 1969. évi kiadá­sai az összes kiadások 8 szá­zalékát adják. Ezek az elő­irányzatok lehetővé teszik a fegyveres erők technikai kor­szerűsítésének tervszerű meg­valósítását és a követelmé­nyeknek megfelelő kiképzést. Az előterjesztett javaslat­ban a tanácsok költségvetése pénzügypolitikánknak azt a törekvését mutatja, hogy meg teremtse a tanácsok több évet átfogó pénzgazdálkodásának feltételeit A gazdálkodás eddigi ered­ményei jelzik, hogy a taná­csok a rendelkezésükre álló pénzeszközöket, a helyi igé­nyeket gondosan mérlegelve tervezzék meg, A tanácsi költségvetési szer­vek kiadásai a jövő évben 17,4 milliárd forinttal, 1970- ben 18 milliárd forinttal sze­repelnek. Ezt évente mintegy 1,5 milliárd forinttal növeli a tanácsi vállalatok kezelésé­ben lévő lakóházak fenntar­tásához és felújításához adott állami támogatás. A tanácsok 1969—70. évek­ben előző évi pénzmaradvá­nyaikkal együtt évente több, mint 10 milliárd forint fej­lesztési alappal számolhatnak. Ennek csaknem háromnegye­dét nagyberuházásokra, lakás­építésre és kommunális cé­lokra fordítják. Az 1969. évi költségvetési előirányzat mintegy 70 szá­zalékát a tanácsok saját be­vételeikből, 30 százalékát pe­dig állami hozzájárulásból fe­dezik. A helyi bevételek ará­nya növekvő tendenciát mu­tat, ami tovább erősíti a ta- nácsók gazdasági önállóságát. A kétéves költségvetési sza­bályozás megfelelő alapot nyújt az előrelátóbb pénz­ügyi és gazdálkodási tévé- ! kénység körültekintőbb még- ! szervezésére. A tanácsok en- j rtek révén felszámolhatják a korábbi — az éves szemléié-! ten alapuló — munka hátrá- ] nyos vonásait: a gazdálkodá­si perspektíva hiányát, ax eszközök nem eléggé célszerű,, felhasználását. Az új gazdaságirányítás*: rendszer keretében új ala­pokra helyeztük a költségve­tési szervek gazdálkodását is, A kezdeti eredmények biz­tatóak: célszerűbb az eszkö­zök felhasználása és a mun­kaerő foglalkoztatása. Az el­következő évek feladata, hogy tovább erősítsük az intézmé­nyek önállóságát, felelősségét és a rugalmas gazdálkodás érdekében tartalékok képzé­sére késztessük az irányító és gazdálkodó szerveket Tisztelt országgyűlés! A reform első évének gaz­dasági eredményei meggyőz zően bizonyítják, hogy helye* gazdaságpolitikát folytatunk; hogy gazdálkodási módszere­ink alkalmazkodnak a ma­gyar népgazdaság helyzetéhez. Ügy érezhetjük, hogy ered­ményesen kapcsoljuk egybe szocialista társadalmi céljain­kat és gazdasági építő-mun­kánkat. Társadalompolitikai törekvéseink a dolgozók élet- színvonalának tartós, fokoza­tos emelését, a népgazdaság és az egyén számára egyaránt hasznos munka megbecsülé­sét, az «ifjúság jövőjének biz­tosítását szolgálják. Tudjuk, hogy az ezt megalapozó gaz­dasági munka sikere nagy erőfeszítéseket kíván mind­annyiunktól. Az eddigi ered­ményeket és a jövő lehetősé­geit mérlegelve, bizakodva nézhetünk a gazdasági re­form további kibontakozását hozó 1969-es esztendő elé. A Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány nevében ké­rem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1969. évi állami költ­ségvetést fogadja el. A pénzügyminiszter előter­jesztése után megkezdődött s vita. Felszólaltak: CserVenka Ferencné, az országgyűlés terv- és költségvetési bizott­ságának tagja, dr. Jókai Ló- ránd, Kovács Istvánná, dr. Noszkay Aurél, Busa János, Németh Imre. Horváth Kál­mán, dr. Pilaszanovich Imré- né (felszólalás a 2. old.) és Bartha András. Az Országgyűlés csütörtö­kön délelőtt 10 órakor foly­tatja a költségvetési vitát I I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom