Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-18 / 296. szám
ounantmt napio 196*. december 18. s Lépést kell tartani a tudományok fejlődésével Holland erdészek BeváU a ^,ipar ú’itása Megoldható-e Pécsett a mérnökök továbbképzése Baranya megye ipari üzemeinek termelése — az elmúlt hét évben mintegy 57 százalékkal nőtt, több mint 14 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Nőtt és korszerűsödött a termelés műszaki színvonala, feltételei. Az ipari termelés mennyiségiminőségi növekedése együtt járt a megye műszaki értelmiségének számszerű és ösz- szetételbeli fejlődésével. 1960- ban a megye iparában 3700— 3800 volt a műszakiak száma, ma már 5400—5500. Ezen belül a mérnöki létszám 70 százalékkal, a technikusi közel 100 százalékkal emelkedett Ipari vállalatainknál 1100— 1200 mérnök és mintegy 3600 —3700 technikus irányítja a termelést. Legtöbben a bányászatban dolgoznak, őket követi nagyságrendben az építő- és építőanyagipar, jelentős a gépész-, az elektro- és az általános mérnökök, illetve technikusok száma. Elévülő diplomák A tudomány és technika rohamos fejlődése következtében egyre többet foglalkoznak a külföldi és a hazai szak- irodalomban a műszaki diplomák „elévülésével”, így a műszaki szakemberek szükség szerű, szervezett továbbképzésével. Tapasztalati tények bizonyítják: ha a fiatal műszaki az egyetemről kikerül az iparba, mintegy öt évre van szüksége, hogy területének jó műszaki ismerőjévé válhasson és egyben a gyakorlati tapasztalatok mellé a legújabb ismereteket is megszerezhesse. Ezen túlmenően az egész munkaterületet érintő felfrissítésre, folyamatos továbbképzésre is szüksége van. Vajon e vonatkozásban meg nyugtató-e a megyei helyzet? 1967-ben szakmai továbbképzésben 400 műszaki beosztású személy vett részt; 80—100 mérnök és mintegy 280—300 technikus. A továbbképzés tehát nincs megoldva. Az új ismeretek szerzésének szinte kizárólagos módja — egy-két vállalattól eltekintve — az önképzés, esetenként az MTESZ a Közgazdasági Társaság, vagy a TIT egyes rendezvényein való részvétel, melyek hatékonysága, miután ellenőrzés nincs, erősen vitatható. E megállapításokat támasztotta alá az a nemrégiben megtartott beszélgetés is, amelyet a megyei pártbizottság ipari osztálya és az MTESZ 15 nagy vállalat vezetőinek bevonásával tartott. A vita tárgya az volt, miképpen oldható meg helyileg, Pécsett a mérnököknek és a technikusok egy részének továbbképzése. Ugyanis a budapesti továbbképzéseken való nagyobb arányú részvételt nem lehetett megoldani az anyagi kiadások nagysága és egyéb — munkaidőkiesés, esti időpontok, stb. — problémák miatt 40—60 órás tanfolyamok A Mérnöki Továbbképző Intézet készségesen felajánlotta segítségét: vállalja a heM igények minden oldalú kielégítését A tanfolyamok zömét az Intézet Budapesten rendezi, de kirendeltsége működik Győrött és több sikeres előadás sorozatot tartottak a két vidéki műszaki egyetem székhelyén, Miskolcon és Veszprémben. Pécsett is megvan a lehetősége a tanfolyamok beindításának a főbb szakmákban, — bányász, építész, elektro, gépész, vegyész, általános, mezőgazdasági mérnök, stb. — a nagy vállalatokra alapozva. A továbbképzések lebonyolítása tavaszi, őszi szemeszterben történne, egy-egy tanfolyam általában 40—60 órás, de van 180 órás is, pl. az, amely mérnöki meós igazolványt ad. Vidéken a leginkább elterjedt formák: az egész napos munkaidőkedvezményes továbbképzések vagy céltanfolyamok, — napi 7 órás foglalkozással hat-nyolc alkalommal — valamint az egykét! hetes (a tematikától függően) bentlakásos tanfolyamok, amelyek a legintenzívebb képzést biztosítják. Az 1969. tavaszi tanfolyamok tematikája már rendelkezésre áll, de az intézet és az előadók a helyi, vállalati sajátos igényeket is figyelembe veszik. Az előadásokat Pécsett szintén az adott szakterület legjobbjai tartanák — mintegy 1200 előadó áll az intézet rendelkezésére — és az előadások jegyzékét is biztosítanák a résztvevőknek. Nem elhanyagolandó szempont, hogy e tanfolyamok milyen költségkihatással lesznek a vállalatokra vagy személyekre. A 40—50 órás továbbképzések költségei hallgatónként kb. 250—300 forint, a céltanfolyamoké hasonló. A továbbképzésen rendszeresen résztvevők a tanfolyam eredményes elvégzéséről igazolást, a vizsgaköteles tanfolyamok hallgatói pedig „kitűnő eredménnyel”, vagy „eredményesen” minősítéssel bizonyítványt kapnak. A mérnökökön múlik A lehetőségek tehát megvannak, a fő elvek ismeretesek — most már a vállalati vezetőkön és mérnökeiken múlik, hogy mennyiben ismerik fel ennek hasznosságát, mernek-e anyagiakban is „áldozni” a cél érdekében. Még e hónapban — a főbb szakmák szerinti csoportosításban — az érintett vállalatok veze tői az MTESZ keretein beiül megvitatják a gyakorlati megvalósulás módját. A jelentkezés a tanfolyamokra önkéntes, az eddigi gyakorlat szerint a vállalatok általában csoportos jelentkezéssel gondoskodtak i mérnökeik továbbképzéséről. ! Szükségesnek látszott, hogy a , vállalatok mérnökeik munkaköri kötelességévé tegyék tanfolyamok elvégzését, hogy lépést tarthassanak a műszaki tudományok fejlődésével. Sajgó Jenő, a megyei pártbizottság munkatársa a Mecsekben Holland erdészeti szakemberek látogattak el a Mecsekben lévő Bükkösdre, hogy működésük közben bemutassák a Hollandiában gyártott fűrészgépeket. Baranya, Somogy és Tolna megye mintegy félszáz termelőszövetkezetének erdészeti szakembere, illetve szakmunkása vett részt a bemutatón. Baranyába, ahol a közös gazdaságok több mint 4p ezer hold erdővel rendelkeznek, 42 holland fűrészgép érkezik a közeljövőben. Az egyszemélyes, könnyen kezelhető fűrész- típus alkalmas lesz arra, hogy az erdők kitermelése során — szakszerű döntéssel és darabolással — tovább növeljék az értékes iparifa arányát. A bőséges tej ellátás ellenére gyakran előfordult, hogy egy-egy üzletben délutánra élfogyott a tej,1 kevés volt a j vaj vagy mus tejtermék. Az; ok: az üzletvezetők nem mertek rendelni, mert a megma- I radt tejet literenként csak 60 ■ 1 fillérért vette vissza az ipar, I ; a sajtnál pedig az eladatlan j [ készlet teljes egészében a | bolt kára volt. A Tejipari Tröszt kezde- 1 ményezésére egy hónapja három vidéki városban — köz- i tűk Pécsett — és a főváros három kerületében kísérlet- i képpen új szállítási és visszVirágország télen Nyílik az ázsiai flamingó — Húrozott ketrecekben bontja szirmait a szegtű Virágszőnyeg ciklámenből A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat dísznövényüzemének 15 ezer négyzetméteres üvegfelülete egy darabka nyár a sűrű téli ködben. A melegházakat összekötő folyosó lépcsőzetes kiképzésű tartóin megszámlálhatatlan fikusz, páfrány, aszparágusz zöldell és lemondóan bólint a búskomor, napfényt váró pálma. Ebédidő van, egyedül kószálok az üveglabirintusban. Az áttetsző falak felnagyítják, visszaverik a tarka növényországot Közelebbről szemügyre veszek egy levelet: kusza erezetén mint piciny patak csörgedezik a lecsapódott pára. Ez a „szeplös-virág”. Neve: codi cum. Hazája Dél-Afrika, 6 a „kivándorlók” kizárólag csak A Megyeri úti hatalmas raktírSpdlet több futbaTIpMyányl terUle'tt tetején bebetonozzák köisti hézagokat födémek melegházakban találnak otthonba. Színe: zöldes alapon sárga-vörös pettyeknek tűnő erezet. Mit szeret a legjobban? — páradús levegőt, fényt I és meleget j Idősebb férfi a ciklámenekhez hív. — Ezt nézze meg! Húsz virága van — és kiragad egy fehér virágú ciklámenbokrot a tűzpiros, a halvány- és püs- pöklila, vörös és rózsaszínű káprázatos virágszőnyegből — de volt olyan tő is, melyen huszonöt virágot is számoltam. Ez országos viszonylatban is szép eredmény. Negyven éve vagyok kertész — mondja Ferth Imre — mindig is a cikláment szerettem a legjobban. — Hogy sikerült kitenyészteni e dúsvirágú példányt? — Szakmai titok, de már keresem a fiatalok közül azt, aki majd a helyembe lép. Neki majd elárulom. A szaporítóházban most nyílik az ázsiai flamingó. A vörös fellevélben — melyét bárki virágnak nézne — szégyenlősen bújik meg a sárga dudorokkal ékesített vörös, hengeralakú virág. Egy lépéssel a csalogató kis szépségtől katonás rendben sorakozik, éles leveleit, mint megannyi lándzsát hivalkodóan meredeztetve a sanseviéria-hadsereg. Mögöttük meleg földdunnában terpeszkedik sárga leveleivel tarkálló fehérrel ezer scinda- psus anyanövény. És „akik” már „megszülettek”: a zsenge tíz centiméteres száron álló samedorea csemeték erősen szabdalt levelű fejecskéikkel kíváncsian tekintgetnek a meleget adó, kígyótestű fémcsövekre. melyek behálózzák az üvegtetős növényházat. A szegfűk húrozott ketrecágyakban bontják piros, fehér, rózsaszín virágukat . aruzási rendszert vezettek b*. Eszerint például a szavatossági nap után a kannás tejet literenként mir Jössz# 31 fii» léres. a palackos ejet 51 filléres 1 Vonással, a vajat, l sa'uM, a tejszínt teljes értékkel, a bolt károsodása nélkül veszi ■ l:sza a tejipar, s kívánságra naponta többször is szállít árut az üzleteknek. A november 1-én bevezetett módszer Pécsett sikert hozott A Baranya megyei Tejipari Vállalat egy lépéssel tovább ment a kockázat- vállalásban. hisz — tekintettel a téli évszakra — az említett 31, illetve 51 filléres levonást csak a háromnapos tej visszavásárlásánál eszközölte, s a napi szavatosságú cikkek — kakaó, vanília krémtúró vagy a Pincsi tejszínhab — kivételével valamennyi tejtermékét azonos áron vásárolta vissza a boltoktól. November hónapban 732 esetben történt vissza- áruzás, ez idő alatt összesen 3463 liter palacktejet, 166 liter tejfelt, 158 liter tejszínt, 100 kiló sajtot és 200 kiló túrót vásárolt vissza a vállalat Tejnél ez alig tett ki 3 százalékot, tejtermékeknél pedig nem érte el az egy százalékot sem. A módszer pénzügyi kihatása tehát nem olyan mértékű, hogy az ipar a lakosság jobb ellátása érdekében ne tudná vállalni most és a jövőben is. A boltok éltek az utánren- delés lehetőségével is. Tejből 3234 litert, tejfelből 460 litert túróból 350 kilót, tejszínből 180 litert, adagolt vajból 110 kilót és vegyes sajtféleségekből 200 kilót rendelt meg ily- módon a kereskedelem. Ennek eredményeként egyenletesebbé vált a boltok napi árukészlete, s ma már az üzletek többségében záráskor Is kapható tej és tejtermék. A vállalat egy külön teherautót állított be a napközi és délutáni utánrendelések lebonyolítására. Persze nem minden kereskedelmi egység, nem minden boltvezető élt az új lehetőséggel, ezek közé tartozik például a Tolbuhin úti ABC Aruház is, ahol még december első napjaiban is tar láltak az ellenőrök beszáradt juhtúrót és a szárazságtól eladhatatlan rokfort sajtot a hűtővitrir.ben. A kísérleti időszak sikere a módszer forgalomnövelő hatására arra késztette a tejipart, hogy Pécsett továbbra is fenntartsa, illetve január 1-el kiszélesítse a kedvezményes visszáruzási rendszert és az utánrendelés módszerét. Dr. Csongor Elemérnek, a vállalat osztályvezetőjének tájékoztatása szerint januártól Mohácson, Komlón, Szigetváron és Harkányban is bevezetik a módszert. Nálunk a legolcsóbb! 1 kg diós beigli 39,50 1 kg mákos beigli 35,10 „VIRÁG” cukrászda „KEDVES” eszpressA.„NAPSUGÁR” eszpresszó „RÓZSA” eszpresszó „ÉVA” cukrászda „SAROKHAZ" eszpresszó és a Sallai u. 8. szám alatti árusítóhelyen Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy 1968. december 27-től 1969. január 11-ig éves vagyonmegállapító leltárunk miatt árukiszolgálásunk szünetel Közületi részlegünk viszont már i960, jánuáf 2-tó kedves megrendelőink rendól kérésére áll. ÍITfiN Kereskedőim! V. Pécsi Raktárház? — Napsütés esetén naponta ezer szálat is le tudtunk szedni — újságolja Szebeni Rudolf j üzemvezető — egyébként csak | négy-ötszázat. — A rózsák hogy bírják a telet? •— Lefagyasztottuk őket. Ezt mindig így szoktuk, hogy hús- 1 j vetra szép szálak kerüljenek az üzletekbe. Mi előre dolgo- i zunk. A korállvirágot például úgy időzítettük, hogy ernyős virága március elején, nőnapra legyen a legszebb. Atpillantok a szemközti üvegházba. Egy fiatal lány a j nyíló calleák, másképpen menyasszony-virágok között szorgoskodik, aztán felegyenesedve, mint aki még sosem látott ilyet, tekint egyik-másik fehér sziromra. Majd óvatosan , behajlítja kezét, mintha csők- j rőt tartana karja ... hiába, j szereti a virágokat! Mécs László i Egész nap szálltának árut a boltok ba Az el nem fogyóit tejet és sat.o, visszaveszik
