Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-16 / 269. szám

nevemSer fff.­Dtinanttm nat»ta V ilágnézeti-politikai nevelő munka a középiskolákban Együttes ülést tartott a Megyei Tanács vb-a-és a KISZ Baranya megyei vb-a A Megyei Tanács és a Me­gyei KISZ Végrehajtó Bizott­sága tegnap délelőtt 9 órai kezdettel együttes ülést tar­tott. Egyéb napirendek mel­lett — Bemics Ferenc műve­lődésügyi osztályvezető je­lentése alapján — a megyei középiskolákban folyó világ­nézeti-politikai nevelőmunkát értékelték. Az ülésen részt vett Kárpáti Sándor, a KISZ KB titkára, Földes Andrásné és Szentirányi József, a Me­gyei Pártbizottság osztályveze­tői, valamint Verkel Ottó, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője. Élénk vita A hat oldalas jelentésben természetesen nem lehetett részletesen kitérni e rendkívül komplex téma minden össze­tevőjére. Részben az anyag tömörsége miatt, részben pe­dig azért, mert — mint össze­foglalójában Palkó Sándor elvtárs megfogalmazta — eb­ben a kérdésben egy kicsit mindenki szubjektív; a felszó­lalók álláspontja eléggé eltért egymástól mind az írásos anyag, mind maga a kérdés­komplexum megítélésében. A jelentés, melyet egy-két felszólaló úgy értékelt, hogy túl sötét képet fest a középis­kolások világnézeti-politikai állapotáról, valóban meglevő problémákat sorakoztatott fel. íme néhány ezek közül: „Ta­nulóink természetesnek ve­szik, hogy szocialista társadal­mat építünk. Ezt közülük so­kan tőlük független, automa­tikusan megvalósuló folyamat­nak érzik, ezért nem látják feladatukat, felelősségüket a szocialista társadalom építésé­ben.” „Középiskolás fiataljaink életkori sajátosságaik miatt is hajlamosak arra, hogy közéle­tünk negatív jelenségeit kira- gadottan kritizálják. Nem ér­zik át eléggé, hogy majd az ő feladatuk lesz a szocializmus további építése oly módon, hogy a ma még meglevő nega­tív jelenségeket kiküszöböl­jék.” „A hazaszeretet fogal­mát ismerik, de tartalmának változását nem eléggé értik.” Nemzeti büszkeségük inkább a múlt felé fordul, és a mun­kásmozgalmi hagyományokat, a Szocialista építés kiemelkedő eredményeit nem becsülik eléggé.” „Nem eléggé eleven bennük a szocialista táborhoz való tartozás érzése sem.” Mint a felszólalók közül töb­ben szóvá tették, a felvetések alapjaiban reálisak, de a hi­bákért nem lehet egyszerűen a tanulókat felelőssé tenni, lát­ni kell mögöttük a pedagógu­sokat, a szülőket, — az egész — Űj áruház Komlón. A volt Anna presszó közelében (attól keletre) mintegy 2400 négyzetméteres alapterületű, többszintes vegyesiparcikk áruház épül. társadalmat. (Melyben azért szintén lehet hasonló hibák­kal találkozni.) Erre egyéb­ként maga a jelentés is konk­rétan utal: „Aránylag sok fia­tal küzd világnézeti bizonyta­lansággal, kétkedéssel, mert önmaga nem képes egyértel­műen megoldani a világnézeti problémákat, szüleitől, taná­raitól pedig nem kap olyan eligazítást a tanórán vagy azon kívül, amely átsegítené a ne­hézségeken.” „A problémák je­lentős része társadalmunk fej­lődésének átmeneti jellegéből adódik, s ez szükségszerűen megköveteli az iskolai nevelő­munka hatékonyságának foko­zását.” Pozitív vonások De túl ezen, az egész anyag­ban hangot kap a pedagógusok felelőssége is. A' tanórák ne­velő erejét gyengítik a tanári módszerek hibái. „Gyakran csak a nevelők vonják le a vi­lágnézeti következtetéseket.” (Tehát nem aktivizálják kellő­képpen a tanulókat.) „Még nem vált általánossá, hogy az összefoglalások, rendszerezések nevelésközpontúak legyenek.” „Előfordul még a világnézeti­politikai nevelőmunka leegy­szerűsített szemlélete; sok eset­ben megrekednek a külsősé­geknél.” És még idézhetnénk néhány ilyen jellegű mondatot Ugyanakkor a jelentés nem hallgatja el a pedagógusok te­vékenységének pozitív voná­sait sem, s kitér az ifjúsági szervezetre is, mely egyre je­lentősebb tényező az iskolá­ban. „A KISZ politikai-világ­nézeti oktatás színvonala so­kat fejlődött az utóbbi évek­ben. A különböző KlSZ-pró- bák segítik a tanulók nevelt- ségi szintjének fejlődését, mert színes, sokoldalú tevé­kenységi formákat biztosíta­nak. A KISZ fontos szerepet játszik az iskolaközösségek formálásában, gazdájává válik az iskolai élet számos területé­nek ...” De itt is hozzáteszi: „Még kevesen vannak, s ezért túl­terheltek a ténylegesen dolgo­zó KISZ-vezetők; nem elég élénk és vonzó az alapszerve­zeti (osztály) élet, és elég sok az olyan akció, amelynek ke­vés a nevelőhatása.” A tantárgyak közötti világ­nézeti koncentrációt legjobban szolgáló „Világnézetünk alap­jai” című tantárgy hatásának értékelésénél került felszínre a még mindig meglevő tanulói és nevelői túlterhelés, mely a tanácskozás egyik központi kérdésévé lépett elő. Szám sze­rint négy felszólaló vitatkozott a minisztérium képviselőjével, hiszen a megyében már koráb­ban is több vezető szerv részé­ről merült fel az igény, hogy a minisztérium dinamikusab­ban lásson hozzá a túlterhelés megszüntetéséhez. A túlterhe­lés ugyanis nemcsak az okta­tást, hanem a világnézeti-po­az építőipari gépesítő vállalat keres loronydaru-kezelő tanfolyam beiskolázására 18—42 éves korhatárig, változó munkahellyel, vasipari elektroipari alapszakmával, vagy köny- nyűgépkezelői jogosítvánnyal rendelkező, 8 álta­lános vagy ennél magasabb iskolai végzettségű munkaerőket. A tanfolyam időtartama alatt, a bé­rezés megegyezés szerint. A beiskolázott dolgozók tanfolyami elhelyezése Debrecen, ahol kedvezmé­nyes térítés ellenében teljes ellátásban részesülnek, Jelentkezés írásban, rövid önéletrajz melléklettel. Cím: építőipari gépesítő vállalat Budapest XX,, Marx Károly ou 255, szám alatt Vb előtt a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat munkája Ellátatlan városrészek Csökkent a vállalat forgalma — Kevés a pénz korszerűsítésre Bővítik a Tejbisztrót litikai nevelést Is visszaveti, de kihat a KISZ, az úttörő-moz­galom munkájára, károsan je­lentkezik a tanulók életének minden területén. Félmillió forint az iskoláknak Az elfogadott határozati ja­vaslat értelmében a Megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya megvizsgálja a Me- ‘gyei KISZ Bizottsággal való együttműködés további lehe­tőségeit a középiskolás fiata­lok világnézeti-politikai neve­lésében. Palkó Sándor megyei tanácselnök összefoglalójában tett javaslatának megfelelően a vb 500 ezer forintot biztosít a művelődésügyi osztálynak a vidéki középiskolák felszerelt­ségének növelésére. Ugyancsak Palkó elvtárs javaslata alap­ján született az a határozat, hogy a szülői munkaközössége­ket a jövőben fokozottabban bevonják a világnézeti-politi­kai nevelésbe. A végrehajtó bi­zottság a jelentést a vitában és az összefoglalóban elhangzot­takkal együtt tudomásul vette. K. T, A Baranya megyei Vendég­látó Vállalat a forgalmának több mint felét Pécsett bo­nyolítja le. Ez is indokolta, hogy a Pécs városi Tanács végrehajtó bizottsága beszá­moltassa a vállalat vezetőit a jelenlegi helyzetről, a vár­ható fejlesztésről. A vb tegnapi ülésére elő­terjesztett vállalati beszámoló megállapítja többek között, hogy 1968 I—III. negyedévi pécsi forgalmuk közel 100 millió forint, négymillióval kevesebb a tervezettnél. A forgalomcsökkenés oka: szá­mos üzletüket huzamosabb időn át tatarozták, a Tej­bisztró több mint egy hónapig zárva volt pincebeomlás miatt, az Aranyfácán italbol­tot felszámolták. Megszüntet­tek több üzemi előfizetéses étkeztetést is, mert míg a vál­lalat 46 százalékos haszon­kulccsal értékesíthet, addig az Üzemi Vendéglátó Vállalat 37 százalékos haszonkulccsal dol­gozik, tehát olcsóbban étkez­tethet. Jelenleg 700 előfizeté­ses étkezés igénybevételéhez van még szabad kapacitásuk. Javult a fehér és a színes borok aránya az utóbbi hóna­pokban, — több a fehér bor. Két 1919-es — • Május 1. és á gobelinbe a Pécsi Művészeti Gi tályának harmadikos és Fegyverbe — plakátot szövik mnázium szőnyegszövő szakosz- negyedikes növendékei. Hús- és hentesáru-ellátásban nincs hiányosság, zöldárut is beszerezhetnek eleget. Az igé­nyek jobb kielégítése érdeké­ben a Turist, étteremnél szép kerthelyiséget álakítottak ki, a Hullám, Balokány, Állat­kert, Rózsakért és más kert­helyiségek ellátását sikerült megoldani. Pécs város területén a ven­déglátó hálózat jelenlegi hely­zete és állapota nem kielégítő. Különösen az italboltok álla­pota kritikus. Az egységek legnagyobb része régi vályog­épületekben van, és ezeknek is legnagyobb része magán- tulajdon. Ez gátolja az üzle­tek felújítását, tatarozását. Pécsett ebben az évben 23 üzletüket tatarozták, hozták rendbe, a IV. negyedévben felújítják a Borostyán étter­met, a Halásztanya vendég­lőt, a Sarokház, Bon-bon esz­presszót, a Pettyes, a Déli­báb és a Tavasz cukrászdá­kat. Pécsi egységeik fejleszté­sére ez évben több mint 5 millió forintot fordítanak. A végrehajtó bizottság tag­jainak hozzászólásai elismer­ték a vállalat fejlődését, ered­ményeit, amit az is bizonyít, hogy eddig 12 napi nyere­ségnél tartanak. A kérdésekre Katona József, a vállalat igaz­gatója válaszolt. Elmondotta, hogy nyáron akadozott a sör­ellátás, hiába volt lengyel importsör, a fogyasztók ke­vésbé kedvelték. A szolgálta­tás kiterjesztése érdekében menürendszert vezettek be, vasár- és ünnepnapokon 20 százalékos árkedvezményt nyújtanak. Hangzott el kér­dés a fejlesztésről is. Az igaz­gató válaszában elmondotta, hogy a Tejbisztró bővítését tervezik, a vasúti italboltot, a meszesi italboltot bisztróvá alakítják, a makári italbolt átalakításával eszpresszót, cuk rászdát nyitnak. A tanulókép­zéssel kapcsolatos kérdésre megemlítette: az Olimpia ét­teremben tanüzemet „nyitot­tak” — 80—100 tanuló sajá­títja el a szakmát. A vb tagjai felhívták a vál­lalat vezetőinek figyelmét többek között arra is, hogy igyekezzenek egyes éttermek jellegét meghatározó ételeket főzni, egy-egy kedvelt étel legyen „cégére” az étterem­nek. Még mindig nincs meg­oldva Pécsett a különböző cso­portok reggeliztetése — ezen a gondon is enyhítsen a vál­lalat. Vannak ellátatlan vá­rosrészek, mint például Kert­város, Budai Kertváros. Tény, hogy a fejlesztési alap szűk, a gondokat csak lassan, lépés­ről lépésre lehet megoldani. Monográfia Baranyáról és Pécsről A Baranya megyei Hely- történeti Bizottság Pécs- váradon tartott ülésén Ba­ranya és Pécs új monog­ráfiájának tervét tárgyalta. Az ülés bizonyos értelem­ben előkészítése volt a munka megkezdésének. A hatalmas, évekre szóló munka első fázisát kezdték meg azzal, hogy megválasz­tották a monográfia szer­kesztő bizottságát, azaz an­nak elnökéül dr. Babies Andrást, a Dunántúli Tu­dományos Intézet igazgató­ját, helyetteséül pedig dr. Vargha Károly tanszékve­zető főiskolai tanárt. A szerkesztő bizottság a to­vábbiakban kiegészíti ma­gát, és egy kisszámú, ope­ratív testületként fogja Össze és irányítja a mun­kát. A Helytörténeti Bizott­ság titkára, Bernics Fe­renc osztályvezető előter­jesztette a monográfia váz­latos tervezetét is, amiről beható vita folyt már ezen az előkészítő tanácskozá­son is. A monográfiában mindenesetre helyet kell kapnia nagyjából a követ­kező témaköröknek: a me­gye és Pécs város általá­nos jellemzőinek, a megye természeti földrajzának, a gazdasági élet ágainak, a megye népességi viszo­nyainak, népeinek, kultu­rális létesítményeinek, mű­velődésügyi intézményei­nek, a tudományos élet­nek, az irodalom és más művészetek jellemző ada­tainak, a szociális létesít­ményeknek, egészségügy­nek, sportnak és testneve­lésnek, valamint a köz- igazgatásnak, a megye át­fogó történelmének az ős­időktől napjainkig, a mű­emlékeknek és Baranya va­lamennyi községének egy- egy rövid monográfia ere­jéig. A feldolgozáshoz szük­séges dokumentumok kö­zül az első már meg is jelent nemrégiben: dr. Kol- ta János Baranya megye és Pécs népesedése című tanulmánya. Ez idén még két kötet jelenik meg. Kü­lönösen sürgős feladatnak látszik azonban a közsé­gek monográfiáinak fel­dolgozása, illetve a gyűj­tőmunka megkezdése. Éppen ezért a Helytörté­neti Bizottság úgy határo­zott, hogy legközelebb Siklóson ül össze, mégpe­dig ez év decemberében, s addigra a szerkesztő bi­zottságnak be kell számol­nia, hogyan dolgozta ki a monográfia pontos tema­tikáját és a munka üte­mét, valamint a megyében és Pécsett számbajöhető munkatársak, a közremű­ködő intézmények teljes listáját kell átnyújtania a bizottságnak. C ötét az utca is, a ház és ^ az udvar szintén. Pedig postamesteri rezidenciát soha­sem hagynak őrizetlenül. A hivatali ajtót hiába kopogta­tom. Megrázom a kertajtót, rohan «lő egy kutya. Aztán végül jön a postamester, Per­laki József, aki éppen 25 esztendőt „húzott le” itt, So- mogyapátiban. Bent a hivatalban. Barna, nagy és öreg íróasztal. Ernyős lámpa. Érzékeny patikamér­leg. Bélyegzők, kisebbek, na­gyobbak, kopotlabbak. Nyu­galmat árasztó, kellemes han­gú falióra. — Tudom, miért jött. Az Egry küldte, a megyei lap­szervező. — igen. — Így akar bevágódni ná­lam — mondja tettetett bosz- szúsággal. — De hát így megy ez évek óta: Béla kétszer annyi lapot akar eladatni ve­lem, én meg csak annak fe­lét. — Mégis a legjobb lapter­jesztők egyike a megyeben — mondom neki, mert ez való­ban így is van. A terület elég nagy. Ide tartozik Basal, Fatapoklos, A somogifapáfi postamester Somogyviszló, Adorjánfalu. És e területre van két kézbesí­tő. — Melyik lap „futott be” az utóbbi időkben ezen a vi­déken? — Ha most azt mondom, hogy a Napló, azt hiszi majd, udvariasságból állítom. De van más lap is. Például a Fáklya. Két éve harminc da­rab ment el, ma száz érkezik rendszeresen. Jobban kedve­lik, mint mondjuk a Tükröt. Naplóból egyébként 180—200 jön naponta. — Kik olvassák? — Tulajdonképpen minden­ki. De az igazsághoz tartozik az, hogy egy újság, csak egy újság. Vagyis, aki már önmagával szemben igénye­sebb — s ilyenek egyre töb­ben vannak —• és minden ér­dekli, ami a világban törté­nik, az több lapot járat. Én magam is havonta ötven-hat- van forintot fizetek lapokért. — Mit szeretnek a mi la­punkban? — Az olvasók? Először is bármi, ami Somogyapátiról vagy mondjuk Szigetvárról szóL Egyébként a rendőrségi dolgokat, vagy egy-egy szép, emberi írást. Amit hiányol­nak: folytatólagos regényt kö­zölhetne a lap. Ez nagyon sok olvasónak óhaja. — Más igény? — A Népszabadság külpoli­tikai cikkeit és persze a Ma­gyarországét nagyon kedvelik. A Dunántúli Napló külpoliti­kája szürke. Nem olvassák el. — Melyik lapból jár legke­vesebb? — Az Élet és Irodalomból egyetlen példány érkezik. Ez a párttitkáré. Rendszeres ol­vasója. — Személy szerint ön h o- g y a n szervezi a lapot? — Embere válogatja. Is­merem már a falut. Múltkor jön egy fiatalasszonyka, vala­mi esti tanfolyamon vesz részt. Népszavát keresett, munkásmozgalomról tanul. Mondom neki, rendben van, előkerítem azt a számot, de az’ sem árt, ha a baranyai munkásmozgalom történetét is megismeri. Ajánlottam neki a Naplót. Nyafogott, hogy az megint kiadással jár. Mond­tam neki, egy fél pár haris­nya árából egy hónapra meg­ússza. Utána meg már úgy sem mondja le. Egyszer meg a somogyviszlói termelőszö­vetkezet főkönyvelőjét kaptam el. Mondom neki a Naplót, azt válaszolta, rendben van, két hónapra előfizeti. Jól van, lesz az két év is... Szóval így. Mosolyog kedélyesen a lámpaernyő alatt — Nem haragszik, ha meg­kérdezem: ön járatja a Du­nántúli Naplót? Zavartan köhécsel. — Tudja úgy van ez, hogy például a községi tanács pél­dányát vasárnap nem is tu­dom átadni, csak hétfőn. Hát addig elolvasom. Végül is nem kopik, igaz? Mindenesetre, az Egrynek ne mondja el. — Eszemágában sincs... R- F,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom