Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-15 / 268. szám
1968. november 15.DtmatiTuti naoio Hétszázan dolgoznak a TÖVALL-okban Gazda nélkül A kapacitás nagy részét nem a termelőszövetkezetek kötik le Halmozódnak a megoldásra váró problémák őszintén szólva valamiféle központot, felügyeleti szervet kerestem, ahol a TÖVÁLL-ok tevékenységéről információt kaphatnék. Nincs ilyen központ, sem felügyeleti szerv. A bank ugyan rajtuk tartja a kezét, de csak a hitelpolitika szigorú határain belül. Az alapító termelőszövetkezetek „megszülték” a TÖVÁLL-t, egészen minimális tőkét az induláshoz össze is adtak, de ezek az építőipari termelőegységek — akarva, akaratlanul — hamar függetlenné váltak. És a bonyodalmak, problémák- gyökere tulajdonképpen ebből ered. Kinek dolgoznak? Hat termelőszövetkezeti építőipari önálló közös vállalkozás dolgozik a megyében, mintegy hétszáz—hétszázötven fővel. A legnagyobb a siklósi, 240 dolgozóval, évi 15 milliós termelési értékkel. Valameny- nyi részlegre jellemző, hogy évi munkájuk 60 százalékát a termelőszövetkezetek kötik le, a többi negyven megoszlik a lakossági, földművesszövetke- zeti, illetve állami megrendelések között. Ez az arány azért is figyelemre méltó, mert az alapító szabályzat is kimondja, hogy a TÖVÁLL elsősorban a járás tsz-einek igényeit elégítse ki. Emellett foglalnak állást a megye vezető szervei is. Nos, az arányokon valóban kellene javítani, de ehhez a puszta jószándék még nem elég. Ezekben a hetekben tömegével érkeznek az anyag-ajánlatok az, AGROTRÖSZT-től, TÜZÉP-től, TEK vállalatoktól. Az anyagellátó szervek tudni kívánják, miből és mennyit igényelnek a TÖVÁLL-ok a jövő esztendőre, hogy az előjegyzés alapján a folyamatos anyagszállítást megkezdhessék. Természetesen ezt megelőzően az építők — ha csak körvonalakban is —, de ismerni szeretnék a termelőszövetkezetek jövő évi beruházási igényeit. Ez függvénye az anyagtervezésnek. A termelő- szövetkezetek zöme azonban nem informálja az építőket beruházási szándékáról. A múlt év végén a termelő- szövetkezetek is várakozó álláspontra helyezkedtek, nem ismerték az új hitelpolitika rájuk vonatkozó részét. De ennek az óvatosságnak volt más háttere is. A kis volumenű — néhány százezer forintos — beruházások évközi megvalósítását látták célszerűnek, mondván, hogy amikor éppen rendelkezésre áll a szükséges összeg, még mindig ráérnek felvenni a kapcsolatot a TÖVÁLL-al. Csakhogy a járások területein a TÖVÁLL- nak több ilyen „apróbb” munkája van, ezeket a beruházásokat be kell sorolni, anyagot igényelni, a kivitelezést megszervezni és lebonyolítani. Tegyük ehhez még hozzá: a TÖVÁLL-ok hétszáz dolgozójának egész évre kell munkát biztosítani, mégpedig megtervezve, mert a munkások létbizonytalanságát egyetlen munkaadó sem engedheti meg magának. Mi következett ebből? Az, hogy a TÖVALL-ok készségesen elvállalták a nagyvolumenű. néhány milliós termelőszövetkezeti beruházásokat, például a pogányi tsz-nek a csibeneveló felállítását, és a kisebb bár fontos megrendeléseket évközben már nem igazolták vissza. A piackutatók a járás területén túl is elvállaltak munkát, akár állami, akár földművesszövetkezeti szervektől. Ezért épít a Siklósi TÖVÁLL Pécsett az Üdülő szállóval szemben egy élelmiszerpavilont, vagy a földművesszövetkezetnek ABC áruházat. De a siklósiak még mindig eléggé óvatosak, és jövő évre például nem vállalták el a DÉDÁSZ közel kétmilliós rendelését abban a reményben, hogy az így szándékosan fenntartott szabad kapacitást a termelőszövetkezetek lekötik. Nem tsz-tagok Az enyhén szólva zűrzavaros beruházási-kivitelezési viszonyoknak vannak még kellemetlenebb következményei is. Az egyik mohácsi járási termelőszövetkezet tavaly októberben jelentette be igényét egy 108-as istálló létesítésére. De még abban az évben kerüljön sor az átadásra! Ha valaki csak egy kicsit is jártas az iparágban, az tudja, hogy három hónap alatt az egymillió 600 ezer forintos létesítményt felépíteni nem lehet. Mindenesetre elkezdik. A Tö- VÁLL-nak ugyan nincs annyi munkása, ami az építkezéshez szükséges. Adjon hát a tsz a saját építőbrigádjából embereket. Adtak, de újabb probléma merült fel. A szövetkezet még a régi FM-norma szerint fizeti építőszakmunkásait, ez annyit jelent, hogy egy köbméter fal felhúzására a norma 72 forintot ír elő. A TÖVÁLL viszont csak 48 forintot fizethet az új normatívák szerint Ennyit is fizetett, a két norma közötti kü- lönbözetet pedig a termelőszövetkezet fedezte. Most felmerül a kérdés, akkor miért kellett a tsz építőit a TÖVÁLL- nak státusba vennie a kivitelezés idejére? Azért, mert a termelőszövetkezetek építőbrigádjai bizonyos beruházási összegen felül nem vállalhatnak munkát Közbevetőleg: a TÖVÁLL jóformán semmit sem keresett ezen az üzleten. De adta a nevét... A gondok szerteágaznak Különben minden jobb módú termelőszövetkezet rendelkezik saját építőbrigáddal. Ha ezek a részlegek csak nyolctíz fősek lennének, nem is lenne baj, hiszen a helyi toldozó- foltozó munkát saját rezsiben szépen elvégzik. De 60—80 fős, komoly építőrészlegekről van szó, amelyek közelsem csak javításokat végeznek, hanem új létesítmények, nagyon sok esetben családi házak kivitelezésére is vállalkoznak. Megint csak felmerül a másik kérdés: ha a termelőszövetkezetek annak idején létrehozták a TÖVÁLL-okat, mi szükség van még külön építőbrigádokra? Ki tudja? Annyi biztos, hogy az alapítási szabályzatban szerepel egy olyan tétel is, hogy a termelőszövetkezetek kötelesek a TÖVÁLL- nak átadni az építőszakmunkásokat. A Siklósi TÖVÁLL, i! léévé a Mohácsi Járási TÖVÁLL tagjai közül egyetlen egy sem tagja a termelőszövetkezetnek, a Pécsváradi TÖVÁLL 130 dolgozója közül csupán nyolcán tsz-tagok. Gépesítés, hitelkérelem, bérezés, munkásellátás, szociális-ellátás, megannyi megoldásra váró probléma, amelyet a TÖVÁLL-ok e túlzott önállóságukban megoldani nem tudnak. Fej nélküli állami vállalkozás — ez a meghatározás illik a TÖVÁLL-ra legjobban. Igaz, hogy a felügyeleti szerv szerepét az alapitó termelőszövetkezeteknek kelle. ne betölteniök. De hát semmi jó nem származik abból, ha egy termelőegységnek három vagy négy „gazdája” van. A felelősség nemcsak hogy megoszlik, hanem el is illan. Rab Ferenc Ötezer kalóriás gáz 15 ezer pécsi lakásban X Csaknem 120 forint évi megtakarítás minden családnál — A múlt évben még csak 4200 kalóriás gázt szolgáltattunk a város lakosságának. Ez a szám ebben az évben már 4600 kalóriára emelkedett, s ma, déli 12 órától kezdve pedig 5000 kalóriára nőtt — jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Bereczky István, a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatója. Az igazgató elmondotta, hogy Budapest, Győr, Baja, Szombathely, Sopron vezetékeiben már 5000 kalóriás gáz kering. Amíg azonban a főfővárosban az áttérés következtében 75 fillérről 86 fillérre növekedett egy köbméter gáz ára, Pécsett nem emelik az árát, itt megmaradnak a Akikre mindig számítani lehet Pótolhatatlan emberek Még a legjobban szervezett ipari üzemekben is előadódhatnak olyan rendkívüli események, amelyek alaposan próbára teszik az ember találékonyságát, erejét és állóképességét. Még gyakoribbak az ilyen esetek a mezőgazdaságban, ahol az ember meg-meg- újuló küzdelmet folytat a természettel, a kiszámíthatatlan időjárás következményeivel.^ Az ilyen váratlan, kritikus helyzetekben dől el, hogy ki a legény a gáton, kire számíthat a vezetés és az egész közösség. Ezt igazolja alábbi példatárunk is, amelyet a nagypeterdi Március 15 Tsz- ből vettünk. Szénagyüjtés — éjjel Az első történet hősei nem férfiak, hanem nők, a Dobó Katalin brigád 19 tagja. A történet ez év júniusának első felében játszódott le, abban az időben, amikor olyan nagy hőség uralkodott országszerte. Az asszonyok egy reggel kimentek a határba szénát gyűjteni. Meglepve vették észre, hogy az előző nap kaszált vöröshere a fullasztó hőség miatt annyira összeaszott, összeszáradt, hogy ha hozzányúlnak, szinte minden levél lepereg. — Asszonyok! Dolgozzunk éjjel! — javasolta brigádvezetőjük, Kovács Dezsőné. — Akkor átnyirkosodik kicsit a széna, s mire felkel a nap, boglyákban lesz az egész! Ha most azt mondanám, hogy lelkes igennel feleltek, talán nem hinnék. Magam is kételkedtem benne, tizenkét kilométert kocsikáztam a határban (kukoricát törtek ugyanis éppen), hogy megkérdezhessem tőlük: nem parancsra tették? önszántukból fakadt az egész? Mind a tizenkilencen azt válaszolták, hogy a maguk akaratából. Az ilyesmire nem lehet parancsot adni. Egész nap répát egyeltek, mert az is roppant sürgős volt, aztán hazamentek, megvacsoráztak, megfejték a teheneket s utána találkoztak a kocsma előtt. Mindenki megivott egy korsó sört, aztán kimentek a határba — szép, holdvilágos éjszaka volt — dolgoztak éjjel fél kettőig. „Egymást hajtottuk « A következő történet is a júniusi hőségnapok idején játszódott le. Ennek hőseit azonban nemcsak az időjárás állította próbatétel elé, hanem más is. No, de kezdjük az elején! A tsz egy nagy, vasvázas gépszint akart építeni. Abban kívánta az új gabonát tárolni. Még februárban építési engedélyt kért, még akkor mozgósította anyagbeszerzőit, és mégis: akármit tettek, csak május végén lehetett megkezdeni az építkezést. Közben beköszöntött a nagy meleg, a gabona rohamosan ért, s már akkor látni lehetett, hogy két héttel korábban kezdődik az aratás. Minden „összejött” tehát! A szövetkezet öt tagú kőműves brigádja, amelyre az építkezést bízták, azt sem tudta, hová tegye a fejét, csaknem lehetetlent kértek tőle. Normális viszonyok között ugyanis három és fél— négy hónapot vett volna igénybe az építkezés, a tsz- vezetőség viszont másfél—két hónapról beszélt. De még ezt a másfél—két hónapot is úgy képzelte el, hogy a gépszín egy-egy része mehet közben elkészül, s azonnyomban odahordják a gabonát. Tóth István, a kőművesbrigád vezetője így idézi vissza a történteket: — Bármennyire képtelennek tűnt is számunkra, amit a vezetőség kért, éreztük, hogy nincs más választás, hiszen 125 vagon búzáról van szó, s valahol tényleg el kell raktározni azt a rengeteg gabonát. De még ha nem éreztük volna is: megkezdődött az aratás, a vontatók egyenesen hozzánk hordták a kombájntól a terményt. Alig betonoztunk le egy darabot, már „jöttek” a zsákok. Egymást hajtottuk, úgy dolgoztunk, mint sohase még, és a gépszín elkészült. Pótolhatatlan emberek Az előbbi két történetet nyugodt lélekkel le mertem írni, hiszen biztos vagyok abban, hogy a Dobó Katalin brigádnál illetve a kőműveseknél csak egyszer, legalábbis ritkán fordul ilyesmi elő. No, Í e mit szól az olvasó — tet- :m fel magamban a kérdést — Wiener Jenő traktoroshoz, akinél gyakoriak, mondhatnám rendszeresek az ilyen események? Aki hétről hétre 14—16 órát dolgozik naponta, s kétszer annyit szánt, vet, mint mások? Aki vasárnap délután, egyetlen zokszó nélkül a traktor nyergébe ül, s éjfélig fuvarozza a műtrágyát a szigetvári vasútállomásról, csak azért, hogy ne kelljen a tsz-nek kötbért fizetnie? Aki... — sokáig folytathatnám még a példákat. Arra gyanakodtam, hogy önkéntelenül is ellenszenvessé teszem ezt a kissé beesett arcú, sovány és végtelenül szívós embert néhány olvasó szemében. Olyan stréber-félének állítom be, holott esze ágában sincs stréberkednie. Szereti a családját, azt akarja, hogy jól éljenek — ennyi az egész. Másrészt attól tartottam, hogy félreértenek, hiszen sokat beszélnek manapság a munkaidő csökkentéséről, s ez a folyamat a mezőgazdaságban különösen időszerű. Ha pedig az —• tettem fel magamban a kérdést — nem hiba-e olyan embereket népszerűsíteni, akik a napi 10 órán túl még a vasárnapjukat, sőt éjszakájukat is feláldozzák? Most már tudom, hogy nem. Mert bármilyen szépek, nemesek is a céljaink, olyan rendkívüli események, mint amilyenekről az előbb szóltunk, előfordulnak majd a jövőben is. S ugyan mit kezd majd a vezetés, ha nem lesznek olyan áldozatkész férfiak és asszonyok, mint amilyenek a kőművesek. illetve a Dobó Katalin brigád tagjai? Mi lenne ilyenkor Wiener Jenők nélkül? Meggyőződésem: bajba kerülne, sok anyagi kárt szenvedne a tsz, ha nem volnának. Pótolhatatlan emberek ók. M. L. — Keresett cikk a külföldi piacon a magyar házinyúl. A baranyai fogyasztási szövetkezetek október 31-ig 70 ezer darabot vásároltak fel, húsz A Baranya megyei Építőipari Vállalat lakatosüzemében sodronyfonó ezerrel többet, mint tavaly Is működik. Itt készülnek a gépfonatok a vállalat építkezéseihez egesz évben. Legtöbb házinyu- és az építési területek bekerítéséhez. De más megrendelők részére a pécsi Mecsek Kisállatis készítenek bérmunkákat. A képen: Hurucz József gépfonatot | tenyésztő Szövetkezet értéke_ készít Fotos Seb Jáscs 1 sitett — A szekszárdi nyomdában — hazánk „naptár gyárában” — 860 000 zsebnaptárt, 150 000 határidő naplót és 40 000 színes falinaptárt készítenek az új évre. Hetvenezer évkönyvet és 80 000 asztali naptárt is rendeltek a különböző vállalatok főleg reklamációkra. Az utóbbiak 8 nyelven „beszélnek”. köbméterenkénti 1 forint 14 fillérnél. Számításba kell venni, hogy az 1,14 forint így is a legmagasabbak közé tartozik az országban, másrészt — bármilyen furcsán hangzik — a vállalat még így is jól jár. Ha ugyanis nem növelik a gáz kalóriaszámát, nem maradt volna más választás, mint a nyomás fokozása, aa viszont megkívánta volna, hogy cseréljék ki a régi vezetékeket. Ez többször tízmillió forintos kiadást vont volna maga után. A legfőbb nyertes persze mégis a fogyasztó lesz, hiszen erősebb gázt kap ugyanazért az összegért. Gyorsabban tud főzni, előbb melegszik meg a fürdőszoba gáz- boilerében a víz stb., következésképp kevesebb kell az új gázból, mint a régiből. A számítások szerint az átlagos három-négy tagú, fürdőszobával plusz egyéni gáz- boilerrel rendelkező család csaknem 120 forintot takaríthat meg évenként. A vállalat 30 szerelője már május óta megkezdte az átállás előkészítését Mintegy 100 ezer fúvókát és 35 ezer égőrózsát cseréltek ki a város 15 ezer fogyasztójánál. Mindemellett kicseréltek 840 igen régi — nem ritkán 30— 40 éves — készüléket is. Bereczky István az érdekesség kedvéért megemlítette, hogy eközben találkoztak még gázvasalókkal is. A szerelők igyekeztek lelki- ismeretes munkát végezni. Természetes, ennek ellenére is előfordulhatnak rendellenességek, amelyekről Háda Sándor, a vállalat főmérnöke tájékoztatta az újságírókat. Két hiba fordulhat elő leginkább: 1. a készülékeket nem lehet eléggé takarékra állítani, erős a láng, s attól kell tartani, hogy az étel odaég; 2. a szabályozás nem volt egészen tökéletes, nem teljes az égés. Megtörténhet, hogy némi, egészen csekély mennyiségű gáztermék kerül a konyha levegőjébe, mely enyhe fejfájást okoz. Ha a fogyasztó a két hiba bárfhelyikét tapasztalná, reggel — 7 órától délután 4-ig a 22-97. délután 4 óra utón pedig a 60-62-es telefonszámon jelentheti, s két napon beiül megjelennek a szerelők. Magától értetődik, csak akkor telefonáljunk, ha arra nyomós ok van. Nem valószínű például, hogy egy szerelő segíteni tud az olyan fogyasztón, aki egyébként is fejfájós természetű. A fejfájás tehát csak akkor lehet gyanús, ha a konyhában, a gáztűzhely használata közben lép fel. A főmérnök hozzátette, hogy ilyesmi egyébként rendkívül kevés helyen fordulhat elő. A fejfájásról lévén szó, Bereczky István felhívta a fogyasztók figyelmét, hogy ne fűtsenek a konyhában olymódon, hogy a gáztűzhely sütőjében begyújtanak. A sütő ugyanis nem ezért készült, s a modern konyha légterét sem úgy képezték ki; hogy hosszú órákon át használják a sütőt. Aki így tesz, az ne csodálkozzék, ha a feje megfájdul, hiszen a begyújtott sütő elvonja a levegő oxigénjének kisebb-nagyobb részét. Ami a közeledő telet illeti, a vállalat igazgatója elmondotta: 3—4 hetes készletekkel rendelkeznek külföldi szénből, s a benzinbontó sem szenved nyersanyaghiányban. Minden okunk megvan tehát arra. hogy bizakodva nézzünk a tél elé. Ha csak valami egészen rendkívüli esemény nem lép közbe, valószínű, nagyobb panaszok nélkül átvészeljük a zord hónapokat. IDŐ JÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás péntek estig? felhős, hideg idő, többfelé havas- eső. hó. Időnként élénk, helyenként átmenetileg erős északkeleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet északon mínusz 3—mínusz 6, máshol 0—mínusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet é—|íius3b 4 fok köaéífc, Ön... — Szokolai felv. —
