Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-10 / 264. szám
\ jVIt&g proletárjai, egyesüljetek f Ara: 1 forint Dunántúli napló xxv. Mátrám, *64. utm Az MSZMP Baranya megyei Btzottsága és a Megyei Tanács lapja ma. no«. 10., vasárnap Meditáció egy bekezdésről A műit vasárnap Jelent meg a KSH Baranya megyei Igazgatóságának — ösz- szességében megnyugtató és kedvező — jelentése az év első háromnegyedéről. Volt azonban ebben a jelentésben egy, a gazdasági kérdéseket figyelemmel kísérő olvasókban aggodalmat keltő bekezdése Is. Idézem: ^A termelékenység alakulása már nem mutat hasonlóan kedvező képet, mint a termelésé. Az iparban a termékenység — az egy foglalkoztatottra jutó termelés — még egy százalékkal sem növekedett, és az építőiparban sem alakult kedvezően. Mindkét szektorban a foglalkoztatottak létszáma megközelítően úgy növekedett, mint a termelésé, aminek következtében a termelés növekedése túlnyomó- részt a létszámnövekedés eredményének tekinthető.” Kiegészíthetem ezt azzal, hogy míg a termelés 5 százalékkal növekedett az előző év megfelelő időszakához viszonyítva, addig a létszám-emelkedés a következőképpen alakult az utóbbi években: 1965- ben 2,1 százalék, 1966-ban 0,8 százalék, 1968-ban 5 (!) százalék ... A termelékenység kissé már kopott, az évek során elszürkült kifejezés, de a gazdasági élet alapkérdései közé tartozik — matematikailag a termelésnek és a létszámnak a hányadosa. A termelés volumene nálunk is növekszik — ha nem is kielégítő ütemben —, de ezzel csaknem egyenlő arányban a létszám is növekszik. A „hányadosban” nincs semmi, vagy alig valami. Gazdasági fejlődésünk alapkérdéséről van szó, és szembe kell nézni a valósággal. A termelékenység mérésének a módja világviszonylatban vitatott kérdés, de a mi szakembereink módszere alkalmas a valós helyzet ábrázolására, és ezek a mérések azt mutatják, hogy a termelékenység körül nálunk valami nincs rendben. Mi az optimális termelékenység? Erről is lehet vitatkozni, de egy biztos: nem egy, és nem két százalék. Hazánk — ami a termelékenység adatait illeti — a KGST-országok között nem foglal el valami előkelő helyet. S az is mélyen elgondolkoztató, ha nyugati szomszédunk, Ausztria idevonatkozó adatait vizsgáljuk. Az egészen friss összehasonlítások szerint az osztrák iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés 38 százalékkal magasabb, mint nálunk. Mi utói akarjuk érni az arányainknak megfelelő kapitalista országokat? Természetesen. De évi egy-két százalékos termelékenység-emelkedéssel ez bizony, nehezen fog sikerülni. A termelékenység emelkedése az alapkérdések egyike, sőt számítani kell arra, hogy lassan mi is elérkezünk oda, amikor a termelékenység lesz a gazdasági továbbfejlődés legdöntőbb tényezője. A műszaki fejlettség . az egyik leghatékonyabb tényező a termelékenységben. Népgazdaságunkban a műszaki fejlesztés beruházásaira fordított összegek viszonylag magasak, gépekben mégsem tudjuk felvenni teljes mértékben a versenyt, mégsem tudunk eléggé lépést tartani a világszínvonallal. Mi marad a termelékenység növeléséhez? A jobb, célszerűbb munkaszervezés, az ügyesebb, pontosabb s több munka A munka intenzitása. A munka- intenzitás felhígult, és ennek többé-kevésbé reális külső okai is vannak. Gyakran a munkaszervezés ilyen vagy olyan okból képtelen a folyamatos munka feltételeit biztosítani. Az anyagi érdekeltség, la Jobb ts, mint korábban volt — még nem érvényesül eléggé. De, beszélni kell a rosszhangzású tényezőnek, a munka intenzitásának más oldalairól is. A kapitalista maximálisan kizákmányolja a munkását, a tisztviselőjét. A szocialista gazdaság — alapelveiből kiindulva — humánus. De kevés munkával, szervezetlen munkával, hiányos munkával nem juthatunk előre. Ennek a „lehetősége” seholsem szerepel a szocialista alapelvekben. Szocialista országban élünk, szocialista elvek szerint, de felelősek is vagyunk — ugyancsak az elveink szerint — a szocializmus vívmányaiért, le egészen az üzem teljesífményéig, saját munkánkig bezárólag. Nyugodtan ki lehet mondani: ahhoz, hogy boldogulhassunk, jól kell dolgozni. Azt is megkockáztatom, hogy sokat kell dolgozni. Az eddigi átlagnál messze jobban és többet, mert egy-két százalékos termelékenységgel sokra nem jutunk. Természetesen nem mindegy, hogy mennyiért dolgozunk. A munka intenzitása nem kapcsolható le az anyagi érdekeltségről. Legyen érdemes többet és jobbat dolgozni! A több munka, a jobb munka érezhetően jelentsen a munkás vagy a szaktisztviselő számára több pénzt, kedvezőbb anyagi viszonyokat! Jelentsen a számára jobb életkörülményeket! S még valamiről nem szabad megfeledkezni: nem csak munkások dolgoznak a szocialista gazdaságban. Időnként hajlamosak vagyunk a termelékenységet, a munka- intenzitást csak a termelő- munkára, a munkásra korlátozni. Nyilván nem így van a valóságban. Szakszerű, átgondolt munkaszervezés hiányában a legjobb, a leglelkesebb munkások is csak tengődhetnek az üzemben. Az üzemi közgazdászok, a vállalati statisztikusok, akik a „nagy műszer”, az üzem legkisebb rezdülését is képesek érzékelni, és felhívhatják — és fel kell, hogy hívják — az igazgató figyelmét Vajon nem éppoly fontos láncszemei a termelésnek, mint a munkapad mellett dolgozó munkás? Dehogynem. S az igazgatók, a gazdasági vezetők, akiknek az önállóságáról, a felelősségéről mostanában oly sok szó esik, és akik a szó teljes értelmében felelősek is az üzem munkájáért, felelősek a dolgozók előtt — vajon nem részei a folyamatnak? De még menynyire fontos, döntő részek Itt mindenkiről szó van. A z illetékes szervek máris megkezdték a mélyebb, elemző vizsgálatokat, hogy felkutassák: milyen okai vannak ennek az aggasztó, alig egyszázalékos termelékenység emelkedésnek. Kétségkívül számolni kell az új gazdasági mechanizmus átmeneti problémáinak jelentkezésével. Néhány részletkérdésben várható bizonyos korrigálás, ami majd valószínűleg kedvezően fog hatni a termelékenységre. De a szakszerű munkaszervezésről, a munkaintenzitásról semmilyen körülmények között sem mondhatunk le. Nincs olyan gazdasági csodaszer, amely ezek mellőzését lehetővé teszi. Arról nem is beszélve, hogy — többek között — az új gzadasági mechanizmus az itt rejlő tartalékokra épüL A háromnegyedévi statisztikai jelentésnek ez a bekezdése sürgető kérdéseket vet fel. TWery Árpád Természet-fitalalift6 jubileum Épül a 20. völgytó a baranyai dombok között A mezőgazdaság szocialista átszervezését követő természetátalakító munka — a völgy- zárógátas tavak építésének nagy programja — kettős jubileumához ért Baranyában. Az idén van öt éve annak, hogy a belvárdgyulai Közös Űt Tsz területén elkészült a megye első mesterséges víztárolója és most kezdték meg a pécsváradi Dózsa Tsz területén a 20. völgytó építését. A mecseki és a zselici völgyeket elzáró hatalmas gátak felfogják az őszi-téli csapadékvizet, s az így felduzzasztott tavakból nyáron öntözővizet nyernek, továbbá halat tenyésztenek bennük és vízi- szárnyasokat nevelnek rajtuk. A Zengő alján épülő pécsváradi völgytó, amely három lépcsős víztároló lesz, ily módon ötéves programot zár le. Ez idő alatt mintegy 800 holdat kitevő mesterséges vízfelületet teremtettek a baranyai gazdaságok és ezekben a tavakban roppant mennyiségű — majdnem tízmillió köbméternyi — vizet tárolnak. Hétfőn Összeül a LEMP kongresszusa Y, Fokozódó terror Görögországban ▼ Egy hét a világpolitikában ▼ Mit tud a Titánia? ▼ Nem a kínálat nagy —a kereslet kicsi ▼ Miért van füstköd Pécs felett? A DNFF és a DNBSZ közös nyilatkozata Hanoi: A VNA a Giai Phong hír- ügynökségre, a dél-vietnami hazafiak hivatalos hírközlő szervére hivatkozva ismerteti a Dél-Vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front és a Dél- Vietnami Nemzeti és Békeerők Szövetsége _ közös közleményének szövegét A közlemény tanúsága szerint ez év november 3-a és 5-e között a DNFF és a DNBSZ Központi Bizottságának küldöttsége tanácskozást tartott, amelyen a két küldöttség kicserélte nézeteit a dél-vietnami nép harcának jelenlegi szakaszáról. A küldöttségek egyöntetűen úgy vélik — hangzik a közlemény —, hogy a jelenlegi helyzetben a dél-vietnami kérdés igazságos politikai rendezésekor az alábbi öt pontból kell kiindulni: O Dél-Vietnam eltökélt szándéka, hogy küzd a függetlenségért, demokráciáért, békéért, semlegességért és felvirágzásért, a haza békés egeysítéséért; © Az amerikai imperialistáknak meg kell szűntetniük vietnami agresszív háborújukat, ki kell vonni az Egyesült Államok, továbbá a csatlós államok csapatait, s fel kell számolniuk haditámaszpontjaikat Dél-Vietnamban; © Dél-Vietnam belügyelt magának a dél-vietnami népnek kell intéznie a DNFF politikai programjával összhangban, külföldi beavatkozás nélkül; széles alapokon nyugvó nemzeti és demokratikus koalíciós kormányt kell létrehozni, s Dél-Vietnamban általános szabad választásokat kell tartani; © Vietnam egyesítését fokozatosan fogja végrehajtani a vietnami nép az ország két részében, békés úton, a két országrész konzultációinak és megállapodásainak alapján, külföldi beavatkozás nélkül; © Dél-Vietnam békés és semleges külpolitikát folytat majd: nem lép katonai szövetségre külföldi államokkal és baráti kapcsolatokat létesít az összes országokkal. Jószomszédi kapcsolatokat alakít ki a Kambodzsai Királysággal, az 1954-es genfi megállapodások alapján. Jószomszédi kapcsolatokat alakít ki Laosz-szal is, a Laosz kérdésében megtartott 1962-es genfi megállapodások tiszteletben taratásávaL Végül, mindkét delegáció felhívja a békére és igazságosságra törekvő kormányokat és népeket, felszólítja az amerikai népet is, hogy még álhatatossabban támogassák a dél-vietnami nép és a DNBSZ igazságos álláspontját, s még tevékenyebben támogassák a dél-vietnami népinek az amerikai agresz- szióval szemben vívott ellenállási harcát, a hazájának megmentéséért, a teljes győzelméért folytatott küzdelmét Most már külsőségeiben is kibontakozik a* újmeesekaljai posta mellett a több év óta épülő új áruház épülete* Az impozáns épület homlokzati részének tetejére már felszerelték a feliratot: Mecsek Aruház. A külső és belső építéssel párhuzamosan már készül az áruház előtti park kőfalazása és területrendezése is. Foto Erb János Felavatták a DÍVSZ új székházát Szombaton a fővárosi II. kerületben, az Ady Endre utca és a Szemlőhegy út sarkán fölavatták a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség új budapesti székházát. Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese avató beszédében megemlékezett arról, hogy a világ haladó ifjúságának képviselői 23 évvel ezelőtt, 1945. november Új könyvtár nyílt Kertvárosban Szombaton délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyílt a Kertvárosban a Horvéd téren a város első, valóban könyvtári célra épült fiókkönyvtára. A nyitáson a kertvárosi érdeklődők mellett megjelentek a város kulturális vezetői. A megnyitó beszédet Gábriel József, a Városi Tanács v. b. művelődésügyi osztályának vezetője tartotta. A könyvtár a Kertváros kö zpontjában egy új, modern épületbe» kapott elhelyezést Ezzel még nem fejeződött be a Kertváros könyvtári ellátása, mert a jövő nyárra megvalósítják a nyári olvasóparkot, valamint a téli helybenolvasási lehetőséget is. A kertvársoiak nevében Gulyás Józsefné városi tanácstag mondott köszönetét mindazoknak, akik a könyvtár létrehozásában közreműködtek. MfiHer Ed« 10-én, a londoni Albert Hallban alakították meg a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetséget. Felidézte, hogy Párizsban volt a DÍVSZ első székhelye, de a francia kormány, amely hadat viselt Indokínában, 1951-ben betiltotta tevékenységét Franciaországban. Kormányunk és ifjúságunk ekkor hívta meg Budapestre a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséget. A magyar ifjúság — folytatta — mindig nagyra értékelte a DÍVSZ tevékenységét, nemzetközi szerepét, tekintélyét és erejéhez mérten minden támogatást megadott feladatainak megoldásához. Ennek a segítőkészségnek a példája az új székház is, amelynek tervezői és építői arra törekedtek, hogy méltó otthont teremtsenek a világ 180 ifjúsági szervezetét és több, mint százmillió fiatalját tömörítő szövetség számára. A tizenötmillió forintos beruházás nemcsak a magyar ifjúság, hanem a felnőttek ügyévé is vált. A ki- szisták védnöksége mellett ez tette lehetővé, hogy alig több, mint egy évvel az alapkő letétele után felavassuk a DÍVSZ székházát. Kelemen Lajos végül sok sikert kívánt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség további felelősségteljes munkájához, majd átadta az épület kulcsát és alapítólevelét Michel Jouet-nak, a DÍVSZ főtitkárának. Az ünnepség részvevői megtekintették a DÍVSZ tevékenységének elmúlt 23 évét bemutató kiállítást. Az ünnepséget fogadás zárta, amelyen Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára pohárköszöntőt mondott t *
