Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-07 / 262. szám

1968. november 7.

Dtmotvraii nat»u*

A jövő az önkormányzat irányába mutat

Az ünnepi alkalom és a felmerült témák közösen adták a lehetőséget, hogy a Dunántúli Napló képviseletében felkeressem Tímár Mátyás elvtársat; a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnökhelyet- ’tesét és választ kérjek néhány időszerű kérdésre, úgy is mint a kormány Gazdasági Bizottságának vezetőjétől, úgy is mint közgazdasági írótól, s végül úgy is, mint Baranya megye szülöttjétől.

— A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok témája, mint első kérdés, szorosan összefügg az ünnepi évfordulóval. Miért fontos számunkra ez a kapcsolat? Mit jelent a magyar népgazdaság fejlődése szempontjából?

— A magyar gazdasági életben igen jelentős szerepe van b külkereskedelemnek. Kis ország lévén nagyon intenzíven kell bekapcsolódnunk a nem retközi munkamegosztásba, s ezt jól fejezi ki az, hogy bruttó nemzeti termelésünknek az export mintegy 30 százalékát teszi ki. Külkereskedelmünk körülbelül kétharmadát szocialista országokkal, egyharmadát pedig tőkés és az úgynevezett fejlődő országokkal bonyolítjuk. A szocialista országok közül a legnagyobb partnerünk természetesen a Szovjetunió. A Szovjetunióból jelentős mértékben kapunk energiahordozókat, olajat és gázt, ami jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a világviszonylatban meglehetősen elmaradott energiastruktúránkat rövid időn belül modernizáljuk, hatékonyabbá tegyük. Igen nagy jelentőségű Magyarország legfontosabb nyersanyag-kincsének, a bau- xitnak feldolgozásában a magyar—szovjet bauxit-alumínl- um egyezmény, ami ezen a területen lehetővé tette a -fejlődés gyorsítását Sok szállal kapcsolódik egymáshoz a magyar és a szovjet vegyipar és gépiparunk. Jelentős együttműködést bonyolítunk le az autóbuszgyártásban, együttműködést építünk ki az elektronikában és más területen. Igen fontos piac a Szovjetunió a magyar gépiparon kívül mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk és könnyűiparunk számára is. A fejlett tőkésországok részéről is nagy az érdeklődés a gyorsan szélesedő és szilárd szovjet piac iránt Messzemenő érdekeink fűződnek ahhoz, hogy áruinkat itt megfelelően bevezessük és értékesítsük. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal is keressük az együttműködésnek azon újabb formáit, amelyek alkalmasak a gazdasági fejlődés gyorsítására.

— A gazdaságirányítási reform első gyakorlati évének a végéhez közeledünk. Milyenek az eddigi tapasztalatok?

— A reformig hosszú út sok munka vezetett., de már az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy bevezetése helyes és érdemes volt. Az új irányítási módszer alkalmas arra, hogy jobban kibontakoztassa a szocialista rendszerben rejlő lehetőségeket. Alátámasztják ezt az idei népgazdasági terv teljesítésének várható eredményei, és reméljük, hogy a következő években, amikor a reform a maga egéBeszélgetés dr. Tímár Mátyás elvtárssal, a borradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettesével

szében kibontakozik, ezek az eredmények kézzelfoghatóbbá lesznek az egész lakosság számára is.

— A reform jelentősége messze túlnő a gazdasági területeken. Jelentősek a társadalmi vonatkozásai. Ezek közé tartozik például a tanácsok önállósága a reform kedvező viszonyai között.

— A tanácsok önállóságának a reform kibontatkozása során határozottabban kell érvényesülnie. Az x átmenet problémái természetesen itt is jelentkeznek. A jövő az ön- kormányzat kibontakozása irányába mutat. Egy-egy ötéves terv periódusára a tanácsoknak előre meg kell határozni a bevételi forrásaikat, nemcsak a fenntartási kiadásokra, hanem fejlesztés seik legnagyobb részére is, és ezen belül nagymértékben érvényesíteni kell az önkormányzat elvét. Ilyen irányban jelent előrelépést például az, hogy a jövőben a lakásépítési kereteket a költségvetés előreláthatólag egy összegben fogja a tanácsok részére biztosítani. Azon belül lehetőségük lesz, természetesen elsősorban a megyéknek és a nagyobb városoknak, hogy ezt legjobb belátásuk szerint használják fel. Ügy gondolom, hogy különösen a nagyvárosok fejlesztésére kell nagy súlyt fektetni. Ezek között van Pécs is. Ez nemcsak a nagyobb városok érdeke, hanem országos érdek is. Nálunk viszonylag még mindig nagy különbség van Budapest és a nagy vidéki centrumok között. Lényegesen nagyobb, mint a bennünket környező országokban. E különbség fokozatos csökkentése érdekében szükséges, hogy ezek a nagy vidéki gócpontok az eddiginél gyorsabban fejlődjenek. Emellett, persze sok más feladat is áll előttünk a tanácsok vonatkozásában.

— Az «többiekhez kapcsolódva, azt hiszem megemlíthetek egy sajátságosán baranyai aggodalmat. Az utóbbi években érthető módon elsősorban az ország iparilag elmaradottabb területei fejlődtek. Ez logikus volt. Baranya korábban az iparilag legfejlettebb megyék közé tartozott. Az utóbbi idők területi statisztikái viszont azt mutatják, hogy ipara kissé egysíkú léét, az iparban dolgozók hatvan százaléka bányász, és az a bizonyos fejlettségi szint most már elmarad a legjobbaktól. A közvéleményben is egyre inkább találkozni lehet ezzel az aggodalommal. A kérdéshez még megemlíthetném, hogy a Minisztertanács határozata szerint 1975-ig I mintegy 15 ezer munkahelyet kell a fővárosból vidékre telepíteni. Tudomásom szerint Baranyába ezek közül egyet sem telepítenek.

tájon fogjuk a következő években a házgyárakat felépíteni, ahol a leggazdaságosabb. I Ami a feldolgozó iparunkat, a fővárosból kitelepítendő ; üzemeket illeti? Ezen a téren elsősorban a mezőgazdasági i jellegű területeket kell támo- | gatni. Itt nyolc megye bizonyos előnyt élvez. De szeret- j ném hangsúlyozni, hogy a fel- | dolgozó ipar vidékre telepítése I terén is verseny van. A hitel- J nyújtásnál nagy súllyal esik j latba a hatékonyság. Sokat ! jelent, hogy a megye mennyit I tud az önerejéből biztosítani. ; Amelyik megye előnyösebb feltételeket teremt, az jobb telepítési lehetőségekhez jut.

— Befejezésül személyes Jellegű kérdést szeretnék feltenni, hisz köztudomású; Baranyában született. Kérem. mondjon néhány szót életéről, munkájáról.

— Igen, Baranyában születtem, Mohácson. Ott is nőttem fel tizennyolc éves koromig. Sok élményem kapcsolódik a szülővárosomhoz, ahol az iskoláimat is végeztem. Ez a kapcsolat azóta sem szakadt meg, bár mostanában ritkábban jutok el Baranyába. De, azért általában minden évben felkeresem a megyét, a tájat. 1941-ben Bajára kerültem, majd később Üjpestre, és a felszabadulás után végleg pesti lakossá lettem. Egy ideig az ifjúsági mozgalomban dől- j goztam, később közgazdasági I pályára kerültem, és ez aj munkám, most már több mint j húsz éve. Ennek a húsz év- ! nek nagyobbik részét a Pénzügyminisztériumban töltöttem különböző beosztásokban! Hosszú ideig vezettem az államháztartási munkát. Jelenleg a kormány Gazdasági Bizottságát vezetem. Gazdasági j tapasztalataimról a nyáron jelent meg második könyvem, amely lényegében az elmúlt húsz év gazdaságpolitikájának, gazdaságvezetési módszereinek elemzését tartalmazza, a nagyvilágban elfoglalt helyünket, a gazdaság- irányítási reformot és fejlesztési elképzeléseinket elemzi.

— Köszönöm > beszélgetést.

Thiery Árpád

Kitüntetések november 7. alkalmából

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulója alkalmából számos dolgozó kitüntetésben részesült.

Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta Fischer Jánosnak, a Mohács városi Tanács vb-elnökhelyettesének, a Munka Érdemrend bronz fokozatát Ernyei Béláné, a nemeskei tanács vb-titkára és Gruber Ferenc, a véméndi községi tanács vb-elnöke kapta. A kitüntetéseket Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács vb- elnöke adta át.

Palkó elvtárs nyújtotta át Kárpá'.i Józsefnének a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója és Nagykovács Józsefnek a Kiváló Pénzügyi Dolgozó jelvényt. Megyeri Péter és Koestler Viktor oklevelet és jutalmat kapott.

A Pécs városi Tanácson Papp Imre, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese nyújtotta át a kormánykitüntetéseket. Kárpáti Ferencnek, az újhegyi üzem vezetőjének a Munka Érdemrend ezüst, Laki Istvánná dr.-nak a II. kerületi Tanács vb-elnökének a Munka Érdemrend bronz fokozatát adományozták.

*

A Munkásőrségnél végzett eredményes munkájuk elismeréseként a Haza Szolgálatában Érdemérem arany fokozatával tüntették ki Borbíró Sándor, Csatlós Ferenc, Gábor Domonkos, Molnár József, a Haza Szolgálatáért Érdemérem

ezüst fokozatával Bognár József, Rózsahegyi Mátyás és Varga Józsefné, a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával Cseke József és Kovács Imre munkásőröket. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát kapta Hangos Lajos és Hessz Ferenc. A Közbiztonsági Érem ezüst fokozatát kapta Nyúl Ferenc munkásőr. A kitüntetéseket Duga József, a Munkásőrség Baranya megyei területi parancsnoka adta át. *

A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Ábel József, a Baranya megyei Kereskedelmi Vállalat, Bánki Istvánná a Ruházati Kereskedelmi Vállalat, Hajdú Jenöné, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat, Karácsonyi Jánosné, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat. Molnár Györgyné, a Ruházati Kereskedelmi Vállalat és Stenczer Béla, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi V. dőlA RMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére a 12. AKOV Patócs Miklós brigádjának tagjai vállalták, hogy az egy évvel ezelőtt leégett Ikarus 66 típusu autóbuszt teljesen felújítják. A vállalás eredménye: tegnap délben átadták a forgalomnak a felújított autóbuszt.

gozója. A jelvényeket Tálcáé* Gyula, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese adta át.

*

A KISZ Pécs városi Bizottságán Novak Szilveszter városi titkár nyújtott át kitüntetéseket. Baráth László, a MÉV kutató-mélyfúró üzemének KISZ- titkára KISZ Érdeméremben részesült, Müller Ferencné, a Fodrászipari Vállalat KlSZ-til- kára és Marinov Dezső, a MÉV KISZ Végrehajtó Bizottságának tagja aranykoszorús KISZ- jelvényt kapott, tizenhat KISZ vezető pedig a KISZ KB dicsérő oklevelét vette át.

Kaszper Ferencnét, a Szigetvári járási Tanács szakszervezeti bizottságának titkárát kiemelkedő szakszervezeti munkásságáért a Szakszervezeti munkáért arany fokozatával tüntették ki.

•k

Pécs valamennyi egészség- ügyi intézményének közös jubileumi ünnepségét a városi tanácson tartották meg. Ezen Szentistványi Gyuláné, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osztályvezetője tartott ünnepi beszédet, majd dr. Hal Tamás a rendelőintézet igazgatója értékelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. jubileumának tiszteletére két éve indult, a város jobb egészségügyi ellátását célzó, s azóta is folyamatos mozgalmat, majd kiosztotta a vándorzászlókat, mégpedig a rendelőintézet sebészeti osztályának, a dr. Ba- ezur Kálmán vezette 16. számú orvosi körzetnek, a dr. Köpata- ki Mária vezette 16. számú új- mecsekalji gyermekorvosi körzetnek, a dr. Káplár Imre vezette porcelángyári üzemi orvosi rendelőnek, dr. Zsolt Zsig- mond középiskolai és dr. Vár- konyi Amália általános iskolai iskolaorvosnak, a 7. számú Köztársaság téri bölcsőde és a 2. számú Tüzér utcai szociális otthon kollektívájának, majd 20 oklevelet és 590 egészség- ügyi dolgozónak pénzjutalmat adott át

— Baranya iparilag elmaradott volna? Ez nem fedi a valóságot. Baranya még mindig messze az ország legiparibb megyéi közé tartozik. Persze, van egy-két terület, ahol az utóbbi években erőteljesebb volt az ipari fejlődés. De mondom, Baranya még mindig az elsők között van. A baranyai szén az országban a jó szenek közé tartozik. Az ország egyik legkomolyabb beruházása az épülő Beremendi Cement-Művek. S persze, a lehetőségekhez képest újabb ipartelepítések is lesznek még Baranyában. Végre akarunk hajtani egy jelentős cellulózé fejlesztési programot, tekintve, hogy ezen a téren jelentős, jórészt tőkés importra szorulunk. Jelenleg három-négy variáció van előtérben. Ezek közt szerepel a baranyai telepítés is, de döntés még nem született. Bizonyos érvek Mohács mellett szólnak. De szeretném hangsúlyozni, hogy ez még nem eldöntött dolog. A következő ötéves terv folyamán valószípűleg újabb házgyárakat építünk. A házgyárak, ha az ország térképére nézünk, félkör alakban helyezkednek el: Győr, Miskolc, Szeged ... Baranya is szóba jöhet, de itt is bizonyítani kell, hogy melyik a legrentábilisabb meg- I oldás. Valószínűleg azon a '

Névadójuk emlékének áldoztak

Több szocialista brigád dolgozik a megyei Rendőrfőkapitányság kötelékében, közülük az egyik, az ellenforradalomban mártírhalált halt Sziklai Sárrdor -nevét vette fel. Névadójuk özvegye tavaly decemberben meglátogatta a szocialista brigádot, elbeszélgetett velük munkájukról, jobban megismertette őket Sziklai Sándor munkásmozgalmi életével.

A brigád négy tagja hétfőn Budapestre utazott, hogy a Kerepesi temetőben koszorút helyezzen el névadójuk sírján, találkozzanak özv. Sziklai Sándoméval és elmondják: munkájukkal továbbra is méltók névadójuk emlékéhez.

Több százan látogattak aznap a temetőbe, az ellenforradalom mártírjainak családtagjai, rokonai, hozták a megemlékezés virágait. Sziklai Sándor sírjánál ott állt családja és a szocialista brigád küldöttei is.

A koszorúzás után özv. Sziklai Sándorné és a brigádtagok az ellenforradalom alatt Pest megyében hősi halált haltak emléktáblájánál a i Pest Megyei Tanács udvarán is lerótták kegyeletüket. Az emléktáblán aranybetűkkel a

A Sziklai brigád

névsor, köztük Sziklai Sándor neve is.

— Nagyon köszönöm, hogy eljöttek, együttéreznek velem ezen a napon — mondta névadójuk özvegye — Jöjjenek el a Hadtörténeti Intézetbe is, ahol férjem emléktáblája áll.

Sziklai Sándor a Hadtörténeti Intézet parancsnoka volt, amikor 1956. október 26-án lakásukon. Budakeszin az ellenforradalmárok gyilkos golyói kioltották életét.

Az özvegyet és a szocialista brigád küldöttségét Otta István vezérőrnagy', a_ Hadtörténeti Intézet vezetője üdvözölte, majd a brigád tagjai tisztelegtek az emléktábla előtt. A Hadtörténeti Intézet közelében a várfalon is emléktábla őrzi Sziklai Sándor vezérőrnagy emlékét. Itt is koszorúzlak, sokan állták körül az emléktáblát, budapesti iskolások, úttörők, szocialista brigádok tagjai, akik Sziklai Sándor nevét viselik ...

A küldöttséget beszélgetésre hívta özv. Sziklai Sándorné az otthonába; A szocialista brigád tagjai meghatottan álltak az egyik vitrin előtt, amelyik névadójuk emlékeit őrzi. Törött zsebóra; 11 óra előtt 7 perccel állt meg, mutatva halála idejét, vérfolt rajta ... Elefántcsontból kifaragott kis tárgy, Sziklai Sándor készítette Afrikában, ahova kommunista tevékenysége miatt szám űzték Spanyolországból, és ahol fegyverrel a kézben harcolt a spanyol nép szabadságáért. Kis vörös csillag, amelyet a Vörös Hadsereg komiszárjaként viselt a Szovjetunióban ...

A brigád tagjai elmondották a beszélgetés során, hogy' jól dolgoznak, 1966-ban 91

ezer, 1967-ben 72 ezer forintot takarítottak meg jó munkájukkal. Számos kitüntetést, jutalmat is kaptak, remélik ebben az évben ismét — immár negyedszer — kiérdemlik a szocialista brigád címet.

— Mindig szeretettel gondolok a pécsiekre, ahol több szocialista brigád viseli a Sziklai Sándor nevet — mondotta az özvegy. — Ott voltam a MÁV pécsi Igazgatósága KISZ szervezeténél is, amely szintén férjem nevét viseli, a Jókai utcai általános iskola úttörőcsapata is ezt a,

nevet vette fel. őket is Üdvözlöm, kívánok nekik sok sikert a tanulásban.

Az özvegy — mint elmondotta — a Kossuth és a Zrínyi könyvkiadó gondozásába* megjelenő Forradalmak, katonák című könyvben megírta férje emlékeit.

— A könyvet feltétlen elolvassuk — mondta Balázs József főtörzsőrmester, a küldöttség és a szocialista brigád vezetője.

A látogatás befejeztével kérték: írjon emléksorokat a brigád naplójába. ..Névadójuk 1956. október 26-i hősi halála 12. évfordulója alkalmából a koszorúzási ünnepségeken való megjelenésükkel együttérzésükkel enyhítették a nehéz órákat. Egész családom nevében köszönöm. További sikereket kívánok” — írta az özvegy.

— Emlékezetes nap volt, beszámolunk róla a brigádnak mondták a küldöttség tagjai, özv. Sziklai Sándorné meghatottan mondott köszönetét a látogatásért és megígérte: ha Pécsett jár, ismét felkeresi a szocialista brigádot.

(—raj)

i