Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-05 / 260. szám

1968. november 5. Dtitio ntnu notno ■ Uitz Béla Pécsett Uitz Béla 1887-ben született. A bácskai parasztgyermek Temesváron tanult, esz­tergályos lett, majd Budapesten művésznövendék. 1916-ban a San Francisco-i nemzet­közi kiállításon aranyérmet nyert. Az első világháború éveiben itthon lapot szerkesztett, majd a művészeti direktórium egyik vezetője, a Tanácsköztársaság művésziskolájának igazgatója lett. Ö alkotta meg a máig nevezetes vöröskatona-plakátot. A Tanácsköz­társaság bukása után Becsben élt, tagja lett a Kommunista Pártnak. 1920-ban a KMP küldötteként Moszkvában járt, a Komintern III. kongresszusán. Három éven ál Pá­rizsban élt, a FKP magyar szekciójának egyik vezetője volt, s B. U. Martéit álnéven dolgozott, szervezett, festett. 1926-ban telepedett le a Szovjetunióban. Most a Nemzeti Galéria nagyszabású kiállítása mutatta be első Ízben Magyarországon is a közel fél­száz éves munkásságát annak a magyar festőnek, akinek műveit a világ múzeumai, fővárosok épületei, világhírű képtárak őrzik. Uitz Béla ma nyolcvanegy esztendős, s a kiállítás meg­nyitására hazánkba utazott. Szombaton lelátogatott Pécsre is. Megismerkedett a város- ■ sál, ahol most járt először, megnézte a múzeumokat, a műemlékeket, a Mecseket, s természetesen mindenekelőtt a képtárat. Vasárnap délelőtt ott volt a pécsi Modern Ma­gyar Képtár legújabb szerze­ményének, a Kunvári-gyűjte- ménynek legszebb darabjait bemutató kiállítás megnyitá- , sán. Miután Bodnár Éva, a Nemzeti Galéria osztályveze­tője megnyitotta a kiállítást, az ünnepség résztvevői, a Ma­gyar Képzőművészek Szövet­sége Déldunántúli Területi Szervezetének vezetői és tag­jai baráti beszélgetésre ültek le a Bartók klubban. Itt nyílt alkalmunk, hogy az idős mes­tertől néhány kérdésre vá­laszt kapjunk. Emigrációs éveire vonatkoz­tak az első kérdések. A mes­ter szinte kifogyhatatlan a szóból, nem csoda: kalandos, izgalmas évek voltak azok. — Én is börtönbe kerültem 19-ben. Megyek egyik reggel mosakodni, jön a ... hogy is hívják? ör? Megbízott? Szó­val úgy fogad, olyan szavak­kal, hogy bármelyik baka meg­irigyelhetné. Te ilyen meg olyan, csütörtökön mégy ki­hallgatásra, hát idefigyelj, négy szép képet fel fogsz ajánlani,, értetted? Értettem. Úgy is lett. Csütörtökön a ki­hallgatásvezető leszidott min­dennek, tönkretetted a mű­vészetet, miegymás. Mondtam, szeretném látni a képgyűjte­ményét. Menjek el, mondta. Hogyan menjek el, mondtam, mikor maga engem itt börtön­ben tart. Na, végül kienged­tek, hogy kétnaponként je­lentkeznem kell. Meg akar­tam szökni, de nem sikerült. Végül felkerestem azt az em­bert, aki a kihallgatást, vezet­te, vittem neki négy képet, úgy kellett hazalopóznom a műterembe értük. Azt mondta az az ember, hogy én fekete­listán vagyok, egyet tehetek, IFA 900-as (Framo) szerke­zeti, felszerelési és elektro­mos alkatrészeket közületeknek eladunk Érdeklődni lehet: 202-774. telefonon Jármi Péter raktárvezető­nél. sürgősen el kell tűnnöm. Ho­gyan tűnjek, mondtam, nincs papírom. Lett papír, elindul­tunk, én Rómába készültem. Bécsben már várt bennünket Sallai Imre, az nekem igen jó barátom volt. Ott marad­tam Bécsben, nagyon sokat dolgoztam, kiállításokat csi­náltunk, előadásokat tartot­tunk, kijártunk a külvárosok­ba. Nehéz az emigrációs élet, nagyon. Sokan belefáradnak ... Londonba készültem, az nem sikerült, akkor utaztam Pá­rizsba. Kértem letelepedést, de nem adtak. A katonaköte­lezettség miatt. Ha négy évet leszolgálok a Horthy-hadse- regben, mondták, akkor ad­nak. Szép demokratikus aján­lat, mondtam, de ez nékem nem felel meg. Akkor, mond­ták, maga úgyis temesvári, menjen oda. Na mondtam, egyik ajánlat tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Jól oda­mondtám annak az embernek. Erre csak nézett, azt mondta: te úgylátszik született francia vagy. Márpedig egy született francia nem kér engedélyt.. . Rengeteg munka akadt Pá­rizsban. Volt például egy ér­dekes eset. Egy tálján dra­maturg megcsinálta Gorkij re­gényét, Az anyát, színpadra. Csak festő kellett, aki a dísz­leteket elkészíti. Engem kér­tek meg. Neki is fogtam, tű­nődtem a könyvön, Lenin ta­nításain, s kitaláltam, hogy ha „a gyár a szocializmus vára”, akkor nekem ezt úgy kell megcsinálnom... a harmadik és az ötödik felvonást nagyon merészen készítettem el. Az utolsó napig halogattam a munka megmutatását. Akkor aztán kijöttek a párttól, Bar­busse és Duclos voltak akkor a vezetőségben, és elszörnyül- ködtek. Egy pártbeli hivatal­nok azt is mondta: nem állok jót magáért, magát kiteszik a pártból... Jött az előadás, ment minden rendesen, köze­pes tapsok, aztán a harmadik felvonás színpadképénél mo­raj ... aztán kitörő taps. Az örödik felvonás elején meg, mikor felment a függöny, a proletárközönség felállt és el­kezdte énekelni az Internacio- nálét... — Félévszázados tapasztala­tairól, élményeiről nem ké­szül írni is? — Négyszáz oldal készen van már! Onnan kezdve, hogy az az egyszerű kis parasztgyerek, aki én voltam Temesváron, hogyan látott először művé­szetet. Véletlenül. Ott lakott egy vonatvezető, és valahogy hozzákerült egy Michelangelo­album. Én és a bátyám is szerettünk formázni, de mind­addig nem tudtuk, mi az a művészet. És hogy kerültem Pestre? Én Temesváron rossz ' diák voltam. Verekedös. Hu­ligán. ahogy ma mondanánk. De annak is mély okai vol- j tak. Ezért nem küldött végül a város a művészeti főiskolá­ra. De felkerültem, és rögtön j kapcsolatba azokkal az embe­rekkel, akik engem ezen az j úton elindítottak ... — Nem gondolt arra, hogy hazatelepül? — Három év múlva. Körül­belül addig tart, amíg befe­jezek egy tizenegy tablóból álló kompozíciót, amelynek az j a címe. hogy ,.A láncoktól a ! csillagokig''. Az orosz prole- j tariátus történetét dolgozom fel 1860-tól egészen napjainkig. €L0TT A tanács osztja ki a szövetkezeti lakásokat Összefoglaló rendelkezés a lakásszövetkezetekről Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium az Épí­tésügyi Értesítő legújabb szá­mában .fontos közleményt adott ki, amely összefoglalja a lakásszövetkezetek állami felügyeletéről eddig megjelent rendelkezéseket, s az egységes joggyakorlat kialakítása érde­kében most már részletesen meghatározza és elhatárolja a felügyeleti .szervek jogkörét, feladatait. A lakásszövetkezetek feletti állami főfelügyeletet az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter látja el. Jogszabályo­kat, irányelveket ad ki, irá­nyítja az állami felügyeletet gyakorló tanácsi szakigazgatá­si szervek munkáját, s a pénz­ügyminiszterrel és az Orszá­gos Anyag- és Arhivatal elnö­kével együttesen szabályozza a szövetkezeti lakások ármeg­állapításának rendszerét és az állami kedvezményeket. A fővárosi tanács városren­dezési és építészeti főosztályá­nak, valamint a megyei taná­csok építési, közlekedési és vízügyi osztályának az állami felügyeleti jogkörben ellen­őriznie kell a lakásszövetkeze­teknek alapszabály szerinti működését és lakóházfenntar­tási tevékenységét, s egyúttal fokozott segítséget kell nyúj­taniuk az alapszabályok meg­valósításához is. A tanácsi szakigazgatási szervezet — ha a végrehajtó bizottság nem a lakásügyi szakigazgatási szervezetet bíz­ta meg — hatósági jogkörében irányítja a lakásszövetkezeti szervező bizottság munkáját, előkészíti és összehívja az ala­kuló közgyűlést. Ellenőrzi a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelő bizottság munkáját, határozatait, pénzgazdálkodá­sát és ügyviteli, számviteli te­vékenységét. A fővárosban és a megyei jogú városokban a kerületi, a járási jogú városokban a vá­rosi tanács építési és közleke­dési osztályának, a községek- I ben pedig, a helyi tanács szak- igazgatási szervének feladata I a lakásszövetkezetek működé­sének ellenőrzése, a szövetke- i zeti tagok tájékoztatása joga- j ikról, a lakóházfenntartás le­bonyolításáról. Köteles felhívni a lakásszövetkezeti igazgató­ság figyelmét az épületeken tapasztalható műszaki hiá­nyosságokra. Részt kell vennie a rendes és rendkívüli köz­gyűléseken s félévenként tá­jékoztatnia kell az állami fel­ügyeletet gyakorló tanácsi- szakigazgatási szervet. A lakásszövetkezeti lakások elosztásával, cseréjével és elő­vásárlásával összefüggő fel­adatokat a területileg illeté­kes tanács lakásügyi szakigaz­gatási szerve látja el. A ko­rábban érvényesült vállalati elosztás helyett a tanácsi la­kásügyi szakigazgatási szerve­zet veszi nyilvántartásba azo­kat az igényjogosultakat, akik szövetkezeti lakást igényeltek és rászorultságuknak megfele­lően — a lakásügyi állandó bizottság és társadalmi bizott­ság segítségével — besorolja a kérelmeket, valamint javas­latokat tesz a szövetkezeti tag személyére. A szövetkezeti la­kás eladása esetén — ha a la­kásszövetkezeti igazgatóság él­ni kíván elővásárlási jogával és kéri — ugyancsak javasla­tot tesz az elővásárlásra jogo­sult személyre. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy a szövetkezeti lakásépí­tés lebonyolítását intéző taná­csi beruházó a lakásszövetke­zet megbízottja. Köteles telje­síteni tehát a polgári törvény- könyvnek a megbízási szerző­désekre vonatkozó szabályait, s így öt éven belül — a szer­ződés lejártáig — gondoskod­nia kell az épületek hibáinak megszüntetéséről vagy kárté­rítésről. Mohács épülő új vá rosrészére ilyen kilátás nyillk a moatt épülő víztoronyhői. — Szokolai felv. Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: időnként felszakadozó felhőzet, ; helyenként esővel, zivatarral. — j Többfelé élénk délkeleti, déli, majd elsősorban a Dunántúlon ! északnyugati, északira forduló és | néhány helyen megerősödő szél. ! A nappali felmelegedés keleten is gyengül. Várható legalacsons^abb | éjszakai hőmérséklet 6—11, legma- gasabb nappali hőmérséklet 10—15 i fok között. TV-HtRADÖ Az egyik „legtömegesebb” műsor, napi két kiadásban, körülbelül negyven össz- percnyi műsoridőben. Hogy a kritika általában kevéssé fog­lalkozik a TV-Híradóval, va­lószínűleg két oka van. Az egyik, hogy kizárólag infor­mációs műsor, s ahogy a napi­lapok sem tárgyai a kritiká­nak, úgy a televízió képhír­adója sem. A másik ok pedig az, hogy a TV-Híradó eléggé egysíkú is, már-már konzer­vatív vonalvezetésű ahhoz, hogy a recenzor felfigyelhetne akár egy-egy érdekesebb új mozzanatra. Nos, most itt a kedvező alkalom, hogy meg­dicsérjük a TV-Híradót. Már hétközben is keresték egy-egy „szokatlan” mozzanattal az eddigi jellegtelen egysíkúság feloldását, de pénteken az első kiadásban már valamivel több sikerült. Johnson beje­lentése a VDK bombázásának beszüntetéséről a pénteki nap világszenzációja volt. Öröm­mel tapasztaltuk, hogy a TV- Híradó szerkesztői hasonló módon gondolkodtak, s „rend­hagyó” módon kezdték a mű­sort — egy vezető kommen­tátorral (Avar Jánossal) és a Moszkvából, New Yorkból, Londonból, Párizsból bekap­csolt tudósítókkal — ezzel érdekes, átfogóbb képet adva az eseményekről, ötlet kérdé­se az egész. Az is tetszett — ugyanabban a híradóban, bőgj' a televízió munkatár­sai hét vége lévén újszerű „tájékoztatást”' adtak például a vasárnapi piaci helyzet vár­ható képéről. A körülmények miatt nyilván csak a fővárosi piaci felhozatalról lehetett szó, de alkalomadtán majd orszá­gos, vidéki áttekintést is le­het adni. Uj kezdeményezé­sek ezek, ötletesség, gyors szerkesztői manipuláció, a ré­gi merev sémák áttörése. A kezdet első lépései. Még szá­mos más módon is fel lehet oldani a TV-Híradó sokéves merev, idejétmúlt rendsze­rét, s főként megmerevedett légkörét, örülünk a változás­nak. FEKETE PÉNTEK A mi számunkra távoli, ismeretlen világot tárt fel Everding tv-filmje, mint ahogy csupán történelmi dá­tum az 1929. október 29, amikoris az óriási árfolyam- zuhanás után összeomlott a New York-i tőzsde. Az ese­mény 39. évfordulójának nap­ján mutatta be a televízió e filmet. A tőkésvilág nagy meg rázkódtatása volt ez az idő­szak. A dokumentumfilm egy gátlástalan tőzsdevezér, a hi­deg számítások alapján élő Whitney alakján keresztül vázolta fel a színfalak mögötti hátteret. Egyrészt a 13 millió amerikai munkanélküli, a koldusbotra jutott kisembe­rek millióinak kilátástalan helyzetét, másrészt a tőke rideg, mindig embertelen manővere­zését, a kapitalista pénzvaló­ság könyörtelen láncolatát, amelynek a „tartozik” végén mindig a kisemmizett kisem­ber áll. Érdekes dokumentum­szerű film volt. Fellebbentette a börzespekuláció módszereit, s ha vázlatosan is, de képet adott egy olyan pénzügyi krízisről, amely néhány nap leforgása alatt 30 milliárd dollár veszteséget okozott az Egyesült Államokban, ameny- nyi az USA egész elsővilág- háborús vesztesége volt. A film eseleben művészi érték­től nagyorr nem beszélhetünk — deltát, nem is ez volt az j induló cél — annál inkább viszont a kortörténeti és gaz- ! daságpolitikai érdekességek- | ről. holtág A soknemzetiségű Baranyá­ban. legalábbis az érzelmi emlékei még élnek az nem­zetiségi gyűlölködésnek. Ma­napság már nem mennek szenzációszámba a nemzetisé­gi vegyesházasságok, az idő s a reális nemzetiségi politika nagyrészt feloldotta az embe­rekben a merev nacionalista görcsöket, az előítéleteket, de volt idő ... örsi Ferenc, több sikeres tv-játék írója ezúttal a nemzetiségi ellentéteket he­lyezte írói mikroszkópja alá, e drámai sűrűségbe állította az érzelmek két örök ideál­ját, Rómeót és Júliát. A sokac Markó, aki partizánként har­colt a németek ellen, a há­ború utárr hazatér, s belesze­ret a magyar Molnár Veroni­kába, akit a szülei s az ér­dek már a spekuláns kulák Farkasnak ígért. A két fiatal szerelme tragikus véget ér. A kissé hosszadalmas tv-film- ben sajátos dramaturgiai ada­golásban váltakozott a dráma és az idill, a háttér társadal­mi vonásai és az önmagáért való naturalizmus. A tiszta belső szenvedélyeket időnként lehűtötték a mesterkélt per­cek, az élet s a föld embe­rének szép belső mozzanatait zavaros irányba vezették el a naturálisán kidolgozott ese­mények. <T) BOROSHORDÓ nagy választékban VASAROLHATÖ A komlói mezőgazdasági szakboltban ROMLO, Kossuth L. u. 13. Ugyanott az iparcikk be­mutató teremben kapható SZÍNES MŰANYAG ASZTALTERÍTŐ 13 forintért Az élelmiszerboltban tisztított törmelékrizi 9,60 forintért A NAGY TELJESÍTMÉNYŰ I VIII. tip. villamos terménydaráló OTP HITELLEVÉLRE IS MEGVÁSÁROLHATÓ A BARANYA KÉR. VÁLLALAT PÉCSI. MOHÁCSI. KOMLOI, SIKLÓSI ÉS SZÁSZVÁRI VASBOLTJAIBAN! Ára: 2110,— Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom