Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-29 / 280. szám

W68. november 29. napia 3 Látogatás a Tanárképző Főiskolán Közelebb az élethez! Szakdolgozatok a marxizmus-leninizmus köréből Kibernetika a neveléstudományban — Ötven oldalas jellemrajzok Miért késnek a Elavultak, gyakran meghibásodnak a mozdonyok Rendszertelenül érkezik a jobb importszén — Lényeges javulás a jövő év végétől várható A tanárképzés pécsi felleg­várát, a fennállásának husza­dik évfordulóját ünneplő Ta­nárképző Főiskolát — nagy általánosságban legalábbis — nem kell bemutatnunk Pécs— Baraiiyában. A főiskolai okta- tötevékenység sejtjeit, a „mű­helymunka” bázisainak szere­pét betöltő tanszékeket azon­ban annál inkább. Mindenek­előtt a hallgatók általános világnézeti és pedagógiai kép­zésében érdekelt tanszékek házatájára látogattunk. Filozófia — Hallgatóink ideológiai­politikai képzettségének eme­lésében természetesen - nem csupán mi vagyunk érdekel­tek — mondja Fehér István docens, a filozófiai tanszékve­zetője, — hiszen ha úgyvesz- szük, minden tanszék „marxis­ta tanszék” egyúttal. S való­ban nagyon sok segítséget ka­punk a szaktanszékektől. Tizennyolc esztendeje folyik szervezett marxizmus—leni­nizmus oktatás a pécsi főis­kolán, de önálló filozófiai tan­szék csupán 1958-ban alakult; addig a jogi karon székelő közös tanszék látta el az ok­tatási feladatokat. Létszám te­kintetében alaposan felfejlőd­tek, s az is igen jó, hogy a 12 főnyi oktatószemélyzetből jónéhányan, mielőtt a tan­székre kerültek, értékes ta­pasztalatokra tettek szert a gyakorlati pártmunkában. — És a hallgatóság hogyan viszonyul a tanszék oktatási- Revelési célkitűzéseihez? — Véleményem szerint igen JÓL A magunk részéről arra törekszünk, hogy necsak ér­telmileg, hanem érzelmileg is elfogadtassuk hallgatóinkkal a tudományos világnézetet. Ez nem is olyan nehéz, ha — »közelebb az élethez” jelszó­val- — sohasem tévesztjük szem elől a jelenlegi fejlődés alapvető törvényszerűségeit Az eredmény nemcsak a vizs­gaátlagban tükröződik, hanem abban is, hogy gyakran ép­pen a legkiválóbbak válasz­tanak szakdolgozati témát a marxizmus—len in izmus köré­ből. Komolyak, tartalmasak, nem egyszer kifejezetten ran­gosak ezek a dolgozatok, pe­dig esetenként egy-egy szak­tárgy filozófiai problémáit is megkísérlik összefoglalni. A nemzetközi osztályharc kér­dései főként a humán szako­sokat érdeklik, az etika terü­lete viszont általánosan von­zó témaválasztás szempontjá­ból. A megye termelőszövet­kezeti mozgalmának helyzetét a politikai gazdaságtan szak­kör igyekszik felmérni, a fi­lozófiai szakkör tagjai a tudat szerepével, jelentőségével és aktivitásával összefüggő prob­lémákat vizsgálnak, igazán szép eredménnyel. A tanszéki kutatómunkáról csupán any- nyit, hogy igyekszünk minél eredményesebben dolgozni, publikálni, annál Is inkább, mivel kutatási témáink szoro­san kapcsolódnak a tanár­képzés s általában a kommu­nista szakemberképzés alap­vető feladataihoz. Neveléstudomány A neveléstudományi tanszé­ken dr. Szántó Károly tan­székvezető főiskolai tanár a „házigazda”. — Azt javaslom, tekintsük át mindenekelőtt a „tanrend” reánk eső részét. Az első év a gondolkodásra-nevelés, a lo­gika tanításának időszaka, másodéven pedig nevelésel­méletet tanulnak a hallgatók. Igen jelentős reformintézke­dés, hogy az osztályfőnöki munkára való előkészítés — kíílön tantárgyfeladatként — önállósult, így hát eredménye­sebben dolgozhatunk. Okta­táselméletet: didaktikát is ta­nítunk másodéven, melynek tantervéből világosan kitűnik, hogy az információelmélet és a kibernetika mennyire beha­tolt a neveléstudomány terü­letére, gondolok itt elsősorban a programozott oktatásra, amellyel negyedéven mi is megpróbálkozunk. Itt említem meg azt is, hogy a hallgatók megismerkednek nálunk az audo-vízuális eszközök hasz­nálatával. Üj tárgy másod- és harmadéven az „ifjúsági moz­galom pedagógiája”, mely­hez baranyai és csillebérci tá­borozások kapcsolódnak. A harmadév főtantárgya a ne­veléstörténet Evvel párhuza­mosan ismerkednek a hallga­tók a magyar közoktatás rend­szerével és tanulják a „nép­művelési ismeretek” című — megintcsak egészen új — tan­tárgyat Egyszóval: nem va­gyunk munkanélküliek. — És a gyakorló tanítás? — Egy új rendelkezés — igen helyesen — a szaktan­székek vállára helyezte a ta­nítási gyakorlatok vezetésé­nek gondját, a mi feladatunk csupán az elvi irányítás, a tanszékek módszertani felelő­seinek összefogása révén. Na­gyon jó dolog, hogy a nyolca­dik félévet háromhetes vidéki gyakorlattal kezdik hallgató­ink és ezt követően résztvesz- nek egy szintetizáló jellegű pedagógiai szemináriumon, mely mintegy közös nevezőre hozza a főiskolai évek során elsajátított elméleti és gya­korlati ismereteket. —• Az adott valóság pontos elemzésének képességével sze­retnénk felvértezni a leendő pedagógusokat. Hogy ezt meg­tehess ük, magunknak is élet­közeiben kell maradnunk, nem csupán az oktatómunka, hanem a tudományos kutatás területén is. Jelenleg — a pszichológiai tanszékkel közös kutatási program keretében — a szocializálódó falu nevelési problémáit szeretné felvázol­ni tanszékünk nyolctagú kol­lektívája. gyakorló iskola V—VIII. osz­tályában. A kísérletek első- I sorban a tanulók megismerő készségének, érzelmi-akarati adottságainak vizsgálatára irá­nyulnak s a végeredmény: 40 —50 oldalas jellemrajz min­denegyes „vizsgált” tanulóról. Nem egyedül, hanem négyes társszerzőségben készítik a hallgatók ezeket a jellemraj­zokat; elfogadásuk egyúttal „belépő” is az éwégi szigor­latokra. És a „szigorlatozta­tok”? — Hárman vagyunk mind­össze — mondja Dómján Ká­roly —, de azért a tudomá­nyos munkára is szakítunk időt Gondosan ügyelünk ar­ra, hogy kutatási témáink és a végzett hallgatókat befoga­dó pedagógiai gyakorlat kap­csolódjanak egymáshoz. B. M. Ez a vonat már megint ké­sett, pedig tél sincs még — mondogatják gyakran a bosz- szus utasok. Miért késnek hát a vona­tok? * Palla István, a MÁV Pécsi Igazgatóság vontatási osztá­lyának vezetője: — Legújabb, korszerű Die­sel járműveinknél a koráb­biakhoz viszonyítva lényege­sen kevesebb a gyártásból adódó hibalehetőség, de még itt is előfordul. Gőzmozdonya­inknál más a helyzet. Átla­gos életkoruk 50 év, ez a mel­lékvonali személyszállító vo­natok menetrendszerűségére erősen rányomja bélyegét. A személyvonati kocsik is bi­zony már 80 évesek — ez kü­lönösebb kommentárt nem igé­il éí halott, két súlyos sérült Közlekedési baleset Szárnyas csónak a vízvédelem sznlgálatában A korszerű technika eszközeinek igénybe vé­telével fejlesztik a víz­védelmi tevékenységet —- jelentették be a Bara­nya megyei Vízvédelmi Bizottság első plenáris ülésén. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kü­lön laboratóriumot' sze­relt fel vízvédelmi célok­ra. Sürgős esetekben az igazgatóság repülőgépét is igénybe veszik, a Dráván pedig gyorsjáratú szárnyas-csónak segíti ezt a munkát. A mecseki Misina tetőn berendezett kísérleti hidrometeoroló- giai állomás ugyancsak bekapcsolódik a vízvé­delmi programba. Az ész­revételeket 30 rádió adó­vevő továbbítja, hogy hiba esetén minél gyor­sabban megtörténhessék a beavatkozás. A Bara­nya megye felszíni vizeit szennyező vállalatokat az utóbbi évben másfél- millió forint bírsággal ösztönözték megfelelő tisztító berendezések és eljárások alkalmazására, így érthető módon nagy érdeklődés kísérte a ple­náris ülésnek azt az elő­adását, amely a pécsi térség összes szennyvíz- tisztítási problémáinak megoldására hivatott víz­minőségvédelmi tanul­mánytervet ismertette. Pszichológia A pszichológiai tudomá­nyoknak 1963 óta van önálló tanszéke a Tanárképző Főis­kolán. — Az ismeretanyag növeke­dése és az elsajátítás mód­szertana manapság nincs egyensúlyban: a tanítási fo­lyamatot minden mozzanatá­ban korszerűsíteni kell, a korszerűsítés feltétele pedig a finomabb elemzés — egyebek közt pszichológiai szempont­ból is — foglalja össze tömö­ren a lélektan-oktatás és a pszichológiai vizsgálódások je­lentőségét dr. Dómján Ká- roly tanszékvezető docens, í kandidátus. A pszichológia alapozó jel­legű, tehát jellegzetesen „el­sőéves” tantárgy. Általános lélektant, majd pedagógiai pszichológiát és fejlődéslélek­tant oktatnak, különös tekin­tettel a gyermekkori sajátos­ságokra. Oktatnak még a fen­ti stúdiumokon belül némi gyógypedagógiai pszichológiát valamint társadalom- és mun­kalélektant is. — A fejlődés útja, kivált amióta hivatalosan is szakí­tottunk az egyoldalú mennyi- j ségi szemlélettel, a ma még résztantárgyak esetében is az önállósulás. Rendkívül életszerűvé teszi a pszichológia-oktatást az, hogy a hallgatók már a má­sodik hónapban megfigyelése- , két és kísérleteket végeznek a j — Borverseny, A Hazafias Népfront szabolcsfalusi Bi­zottsága és az I. kerületi Ta­nács mezőgazdasági osztálya november 30-án, szombaton a szabolcsfalusi kultúrotthonban ! egésznapos borversenyt ren-1 dez. Az eredményhirdetésre i este 7 órakor kerül sor, ezt | családi est követi. Traglkus közlekedési bal­eset történt tegnap reggel 8 óra 10 perckor a pécs—mohá­csi útvonalon, a babarci útel­ágazásnál. Kosztolányi Vilmos bólyi lakos, a Bólyi Állami Gazdaság tehergépkocsi veze­tője gépjárművével Pécs felé haladt, amikor az úttest szé­lén álló tehergépkocsit került, áttért a menetirány szerinti bal oldalra és összeütközött a Mohácsnak tartó és dr. Nagy László ügyvéd, 62 éves pécsi lakos által vezetett Volkswa­gen személygépkocsivaL A baleset következtében dr. Nagy László a mentőautóban, a gépkocsijában helyet fogla­lók közül dr. Lukács Miklós 24 éves pécsi lakos, járásbíró­sági fogalmazó, a mohácsi kórházban meghalt. A másik két utas, dr. Sarbach Géza 36 éves ügyvéd, pécsi lakos élet- veszélyes és dr. Koncz Endre 48 éves ügyvéd, pécsi lakos súlyos, de nem életveszélyes sérülést szenvedett. A baleset vizsgálata folyamatban van. nyel sem karbantartási, sem higiéniai szempontból. — Késéseinknél az is közre­játszik, hogy esetenként a szén minősége sem megfelelő, je­lenlegi helyzetünket súlyos­bítja, hogy a jó minőségű im­port szén szállítása nem egyenletes. A célszerűség meg­kívánja — tekintettel a kö­zelítő télre, hogy a rendelke­zésünkre álló szénkészlettel takarékosan gazdálkodjunk. Az objektíve adott lehetősé­gek mellett mozdonyvezetőink sem állnak minden esetben hivatásuk magaslatán. * Mészáros András forgalmi osztályvezető helyettes: — Pécs térségében csak egy­vágányú vonalak vannak és azok is zsúfoltak. így szinte törvényszerű, hogy az ilyen, vagy olyan okból késő vona­tok „egymásnak átadják” a késést, amit a menetrend sű- rítettsége, a távolság rövidsége miatt nem tudnak behozni. — Az egész vasúthálózaton, így Pécs környékén is foly­nak a pályarekonstrukciós munkálatok. Ezzel összefügg a pálya egyes szakaszain a se­bességkorlátozás. Ahol a „las­sú jel” nagy időt vesz igény­be, azt a menetrendben már jeleztük. Vannak azonban olyan rövid időtartamú mun­kál: . — például az abaligeti alagút javítása, a Godisa— Abaliget közötti pályaszakasz korszerűsítése —, melyek 5— 15 perces késést okoznak, de miattuk nem érdemes egész évre módosítani a menetren­det. mert viszonylag rövid időtartamra, egy-másfél hó­napra szólnak. —- A szemészet részéről is akad hiányosság, amely ké­sést okoz. Esetenként az állo­más személyzete nem tartja be a csatlakozási normaidőt (már késve indul el az állo­másról a szerelvény). Előfor­dul, hogy késés esetén a köz­lekedés fontossági sorrendjét helytelenül választják meg. Többször, a pontosan érkező vonatot az állomáson kívüli jelzőnél leállítják, mert ép­pen nincs szabad vágány, amin fogadni tudják. Jegy­vizsgálóink tömeges utasmoz­gás esetén nem segítik elő az utasok gyors fel- és leszállá­sát, ez ismét késést eredmé­nyezhet. * Harmati István vontatási osztályvezető-helyettes: — Nem lehet a pécsi igaz­gatóságot elhatárolni az or­szág más területeitől. Ugyanis a késés, ha nálunk jelentke­— Házgyár. Csütörtökön a termelési próbák befejeztével megkezdte az üzemszerű ter­melést a csaknem 400 millió forintos költséggel, szovjet tervek alapján, szovjet beren­dezésekkel felszerelt miskolci házgyár. A gyár évente 4200 lakáshoz elegendő panelt ké­szít majd. Az ügyintéző íróasztala óta járja a vidéket, tehát miie­den bizonnyal úgy ismeri járá­sunkat és benne az embere­ket is, mint a tenyerét. El­vállalná-e hát ügyük intézé­sét?” És Herendi Pál elvállalta a járás építési és közlekedési ügyeinek előadói tisztjét. Arra kértem, mondja el a tizennyolc év történetét amió­ta egyfolytában tartja a posz­tot. — Nem tudom, nem lesz-e közhelyes, ha előhozakodom olyan dolgokkal, amiket majd minden tanácsi dolgozó hoz­zám hasonlóan csinált annak­idején és azóta is. Olyan fel­adatokban mint új házak épí­tési engedélyének kiadása, utak hidak felújítása, egyetlen: tám­pontom az annakidején meg­jelent építési törvény volt, a gyakorlati megvalósítás teljes mértékben a belátásomra, az ítélőképességemre volt bízva. A közületi építkezésekhez kap­tunk ugyan anyagi támoga­tást az államtól, de az már az én dolgom volt, hogy meg­szerezzem az építőanyagot és a kivitelezőket, ügy segítet­tem hát magamon, ahogy Végig motorozta a járás minden jelentősebb községét és a tanácselnökök segítségé­vel felkutatta, majd üzembe állíttatta a rég elhagyott tég­la- és mészégető-kemencéket, homokbányákat, kőbányákat és ezek után már „csak” a kivitelezőkről kellett gondos­kodnia. — Ezt is a tanácsokkal kö­zösen szerveztük meg. Én vé­gigkilincseltem a házakat, ők meg anyagilag soványka, de azért elfogadható szerződések­kel kötötték le napokra, he­tekre a kőműveseket, segéd­munkásokat. Időközben bővült a feladat­köre, előbb a kisipari igények felmérése, kielégítése, majd a vízgazdálkodás gondja is a reszortjába került, de ekkor már másodmagával, „szako­sítva” látták el a teendőket. Később már nemcsak nagy gyakorlatunk, hanem a legkülönbözőbb témájú és szin tű tanfolyamok és rerrdeletek is segítettek eligazodni, s így a spontaneitást, ha lassacs­kán is, de egyre inkább fel­váltotta a szervezett munka, amihez természetesen az is hozzájárult, hogy újabb szak­emberekkel erősítettük meg csoportunkat. Azt már valóban közhelye® volna megemlíteni, milyen könnyítést jelentett a vidékre is kiépített aktívahálózatuk: a körzeti felelősök, vagy az építési állandó bizottságok te­vékenysége. — Ma már jut időm arra, hogy ellássam az idebenti író­asztalmunkát is Főként a fogadónapokra célzott, melyek — ő vezette be azt a szokást is. — heten­ként háromszo reggeltől estig tartsanak. — Nemcsak a panaszok meghallgatásáért, orvoslásáért, van erre szükségünk, hanem azért is, mert ezek a fogadó­napok egyúttal részbizonyít­ványai is a kinti munkáink eredményességének, vagy ép­pen hiányosságainak. Na és a hét másik három napján? — Kijárogatunk, hogy sze­mélyesen is meag: "zöc'iünk az irodai munkák eredmé­nyességéről. Mert tulajdon­képpen úgy kapjuk meg a végbizonyítványunkat. (P. Gy.j zik, a hibaforrás nem bíztad hogy ilt kérésén .’ő. Gyakran előfordul, hogy igazgatósá­gunk területére már késve ér­keznek a vonatok. — A panaszoktól függetle­nül a késési problémák min­dig terítéken vannak a MÁV- nál és amennyiben személyi mulasztás állapítható meg. ■ felelősségrevonás sem marad el. — Átalakulás előtt áll vasúti közlekedésünk. Az új közle­kedési koncepció megvalósí­tásához idő, pénz és türelem kell. A változások kisebb zökkenőket is eredményezned A Pécsi Igazgatóság mellék­vonalain a szolgáltatásba« 1970-től folyamatosan jelen­tős javulás várható. 1969 vé­gével megindul a kistengely­nyomású korszerű Diesel mo­j torosvonatok gyártása, ezzel az új típussal frissítik és te- ■ szik kulturáltabbá a mellék- I vonali közlekedést az igazga- ; tóság területén. IJerendi Pál több mint negyedszázaddal ezelőtt ismerte meg közelebbről is megyénk egyik „legtisztel­tebb” közhivatalát. ( — Egy újsághirdetés révén <■ kerültem az akkori főispáni ; hivatal mellett működő Vil- 1 lamosítási Alap szolgálatába, 1 persze nem hivatali, hanem 5 villanyszerelői beosztásba. De éppen ez adott alkalmat arra, 1 hogy közelről is megismer- > jem ügyeink intézőjét, mert munkám lehetővé tette, hogy 1 akár félórákat is elidőzzek a 1 legkülönbözőbb hivatalokban. | Munkaidőm legjavát vidéken töltöttem s így alkalmam volt ] felülről lefelé is nyomon kö- , vetni az ügyintézések folya- , matát és eredményét egészen . a végállomásig. Nagyon so- j káig olthatatlan ellenszenvet . éreztem minden fajta hivatal , és hivatalnok iránt egészen ] ama napig, amelyiken én ma- j gam is íróasztalhoz jutottam. Ez a nap a tanácsok meg- j alakulásával érkezett meg, i amikor a főispáni hivatalt a : megyei, az alispánit pedig a . Pécsi Járási Tanács vette bir­tokába. — Nos, úgy történt, hogy , már a? első tanácsülést kö- : vető napon magához hívatott : az elnök és a lelkemre be- • szélt: „Maga fiam. nyolc év i ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom