Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-01 / 257. szám

1968. november 1 otmontmi naoto 3 A tsz-asszonyok foglalkoztatottsága a mohácsi járási párt-vb napirendjén Télen kevés a munkaalkalom A párt-végrehajtóbizottság javasolja: írjanak jóvá munkanapokat a tsz-en keresztül értékesített állatok után Fontos kérdést tárgyalt leg­utóbbi ülésén a mohácsi járás párt-végrehajtóbizottsága: a járás termelőszövetkezeteiben dolgozó nők foglalkoztatottsá­gának helyzetét. Ebben a já­rásban a tsz-tagok 53 százalé­ka nő. Az új tsz-törvény élet­beléptével — amely az évi le­dolgozott munkanapok szá­mához kapcsolja a tagsági vi­szonyt, a táppénzt, a nyug­díjjogosultság, a fizetett sza­badság és egyéb szociális jut­tatások megszerzését — az év elején a járás vezetői, de maguk a termelőszövetkezetek sem látták biztosítva, hogy a zömmel kampánymunkákban foglalkoztatott nők meg tud­ják szerezni a jogosultságot ezekhez a kedvezményekhez. Félő volt, hogy a tsz-ek több­ségében nem tudnak elég mun­kát adni a nőknek, s ezzel önhibájukon kívül kerülnek hátrányos helyzetbe a férfiak­kal szemben a kedvezmények igénybevétele terén. Tsz—ipari együttműködés E fontos napirendet meg­előző vizsgálat csak aláhúzza, hogy az aggodalom korántsem volt alaptalan. S bár a ter­melőszövetkezeti nők foglal­koztatása általában megoldott a járásban, egyes helyeken mégis komoly feszültséget okoz a nők időszaki munka- nélkülisége. A himesházi tsz- ben például a téli hónapokban 100, Bárban 70, Dunaszekcsőn 40, Lánycsókon 60—70, Lip- pón 40—50, a geresdlaki tsz- ben januárban 60, februárban 70, márciusban 50 és decem­berben 80 tagnak, zömmel női dolgozónak nem tudnak mun­kát adni. A felsorolt tsz-ek- ben megvan a törekvés a téli munkalehetőség megteremté­sére, de ez nem mindig sike­res. A lánycsóki tsz és a mo­hácsi TEMAFORG V. között sikerrel indult kooperáció — a tsz-asszonyok rongyot válo­gattak a vállalatnak — pél­dául érdektelenségen bukott meg. A himesházi tsz dohány- termelés, a lippói tsz seprű­üzem beindításával keresi a megoldást. A bólyi Kossuth Tsz például pacskerkészítő részleget indított be, ahol az asszonyok exportra készítik majd ezeket a lábbeliket. Nyugat-Németországból egy­millió párra kapott megren­delést a tsz. Másutt zsák­üzemet akarnak beindítani, több tsz-ben megvan a lehe­tőség például arra is, hogy a Gabonafelvásárló Vállalat­tal kooperálva az asszonyok a téli szezonban kukoricát morzsoljanak a vállalat ré­Az ipari kooperációkat azonban nehezítik a vállala­tok bérgazdálkodási problé­mái. Bérmunkást ugyan szí­vesen alkalmaznak a vállala­tok, de a munkabér járulékai­val — táppénzt, regulativ adó stb. — a tsz-t terhelik be más tagok rovására. A női mun­kanélküliséget enyhítő segéd­üzemágak beindítása elsősor­ban a fiatalabb nők szem­pontjából fontos, mivel a fia­talokra a nagy lekötöttség miatt már korántsem gyako­rol olyan vonzóerőt a háztáji gazdaság, mint az idősebbek­re. Nem beszélve arról, hogy a háztájiban végzett munka után ez idő szerint semmiféle szociális juttatást nem élvez­hetnek. A fiatalok érdekeit szolgál­ná a női szakmunkásképzés kiszélesítése is. A női szak­munkások aránya ma még igen alacsony a férfiakéhoz képest, pedig a lányoknál a városbaáramlás sokkal kisebb mértékű. Ebben az évben a járásban csak 92 gyerek nem tanult tovább középiskolában illetve ipari és mezőgazdasági szakiskolában, s mind a 92 lány. A szakképzetlenség, va­lamint az egyes szakágak — szarvasmarha- és sertéságazat stb. — alacsony műszaki szín­vonala az oka, hogy a nők, ha teljesíteni akarják az alap­szabályban előírt munkanap­számot, kénytelenek gyakran nehéz férfimunkát, még a férfiaknak is megerőltető ne­héz fizikai munkát _ vállalni. A vizsgálat is rámutat, hogy ma sokkal több nő végez a tsz-ekben olyan munkát — kazalozás, zsákolás, árokásás stb. — mely korábban kife­jezetten férfimunka volt. Az idősebb asszonyok gondja Az idősebb korosztályhoz tartozó nők foglalkoztatási problémáit jórészt megoldja a közösben végzett munkát mintegy kiegészítő háztáji gazdaság. Ezek a nők azon­ban, akik leginkább rászorul­nának már a táppénz- és nyugdíjkedvezményekre, hát­rányban vannak a többiekkel szemben, mert a háztájiban végzett munka után semmifé­le kedvezmény nem jár. A végrehajtó bizottság azért úgy foglalt állást, hogy a közös­höz szervesen kapcsolódó ház­táji tevékenységre is jóvá kell írni bizonyos számú munka­napot Több tsz kezdeménye­zett már ilyet az országban. Van olyan közös gazdaság, ahol minden 20 kiló ráhizlalt súly után egy 10 órás munka­napot írnak jóvá a tagnak, ha az a háztájiban meghizlalt jószágát a közösön keresztül értékesíti. A tsz-ek jelenlegi foglalkoztatási problémái nem teszik lehetővé, hogy minden tsz-tag a közösben végzett munkával szerezze meg nyug­díjévéit. Hatványozottan vo­natkozik ez éppen azokra az idős nőkre, akik a nyugdíj előtt állnak. Emberileg és po­litikailag egyaránt súlyos hi­ba lenne önhibájukon kívüli okok miatt megfosztani őket a nyugdíj megszerzésének a lehetőségétől. Ezért a mohá­csi járási párt-végrehajtóbi­zottság állásfoglalása és ja­vaslata mélyen humánus és követendő példa a megye töb­bi járásában is. Tizenegj. lakást alakítanak ki emeletráépítéssel a Munkácsy Mi­hály és Felsőmalom utca sarkán. Az Építő és Tatarozó Vállalat jövő év májusára adja át a lakásokat. A télre elkészül Most már több mint fél millióba kerül az az élel­miszer-pavilon, amely fönt épül a Mecseken az üdülő­vel szemben. Azért „most már”, mert az új műszaki árrendezésen túl a rossz talajviszonyok is növelték a költségeket. És épül 1967 őszétől.. . Éppen ez tűnt fel nem­csak a környéken lakók­nak, hanem a beruházó Baranya megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat­nak is. A kivitelező a Siklósi TÖVAL. Vezetője, Magyari Ferenc elmondot­ta, hogy a pavilon egy 196fcbau szerkesztett típus­terv alapján készül. A ter­vezők — tekintettel a kör­nyék sziklás talajára — mindössze S0 centiméter vastagságú alapozást írtak elő. Tavaly ősszel — ami­kor a munkát elkezdték — kiderült, hogy a talaj la­za, tömedékes. Ugyanis az üdülőszálló építése idején — & harmincas években — törmelékkel, zsaluzathulla­dékkal, salakkal, téglada­rabokkal töltötték fel a több méter mély mélye­dést. Persze, ha a tervezők elvégezték volna a talaj- mechanikai vizsgálatot — amit meg kell csinálni minden építmény kivitele­zése előtt —, akkor nem éri meglepetés a TÖVAL embereit. Így aztán 80 centiméter helyett több mint négy mé­ter mélységig ki kellett emelni az alapot. Közben bejött a tél, a betonpillé­rek beépítéséhez csak ta­vasszal foghattak hozzá. A brigádot átcsoportosították a ni. kerületi tanács régi épületének bontásához. Ezt viszont be kellett fejezni és csak utána folytathatták a pavilon építését. A Tö- VAl vezetőjének ígérete szerint november végén az építményt átadják rendel­tetésének. \z élménytől a műalkotásig „Pótszékes “ ismeretterjesztés Zenei és irodalmi előadássorozat a Megyei Könyvtár szervezésében Tizenegyezer baranyai külföldön Olcsó külíöldi utak télen — Jövőre mintegy 80 útvonalon szerveznek turistautazást Sajtótájékoztatót tartott Pé­csett a Technika és Tudo­mány Házában az IBUSZ. A tájékoztatón részt vett Szik- szai Tibor, a Megyei Pártbi­zottság ipari osztályának ve­zetője, Linter Emil, az IBUSZ vezérigazgatóság propaganda osztályának helyettes vezetője, Avar Ferenc, a belföldi pro­pagandacsoport vezetője. Bér­ei Pál, az IBUSZ pécsi kiren­deltségének vezetője. Újságírók kérdéseire vála­szolva elmondották, hogy az IBUSZ útján ebben az évben szeptember 1-ig mintegy 324 ezer turista látogatott hazánk­ba, 17 százalékkal 'több, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Az IBUSZ szolgálata­inak igénybevételével közel 85 ezren utaztak külföldre cso­portosan. Az utazások nagy­szerűen sikerültek, jól érez­ték magukat a turisták. Az ósszel és télen is szer­veznek külföldi társasutazáso­kat. „Soha ilyen olcsón nem lehetett külföldre utazni, mint most” — mondották. Csak né­hány példa: 6 napos út Moszk­vába 1700 forint, Leningrádba 2100 forint, 8 napos út szil­veszterkor Moszkvába 2300, Leningrádba 2400 forint, no­vemberben és decemberben 8 nap a Magas-Tátrában 1300, ötnapos utazás autóbusszal Besztercebányára, Losoncra, az Alacsony-Tátrába 720 forint, 10 nap Zakopanéban 1650 fo­rint. A baranyaiak is szívesen vesznek részt turistautazás­ban. Ebben az évben szeptem­ber 1-ig több mint 11 200-an jártak külföldön, de részt vet­tek belföldi társasutazásban is — mintegy 18 000-en. Jövőre is bőven nyílik le­hetőség új tájak, országok megismerésére: az IBUSZ 1969-ben körülbelül 80 útvo­nalon szervez turistautazást. Baranyából máris van érdek­lődés. A tsz-szövetségek szer­vezésében eddig 20 csoport je­lentette be utazási igényét, ta­pasztalatcsere jelleggel láto­gatnak a környező baráti ál­lamokba. Pécsett a Technika és Tu­domány Házában az IBUSZ szolgáltatásait bemutató kiál­lítás nyílt. A kiállítás — no­vember 10-ig lesz nyitva — megtekintői részletes úlmuta- j tást kapnak a külföldi utazá- 1 sok tennivalóiról. Ez idő alatt az IBUSZ a pécsi gimnázi-; umokban filmvetítéseket ren­dez, a Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, az NDK leg­szebb tájait, életét mutatják j be a TIT földrajzi szakosztá- | lyával közösen. I Az előadó „menetlevelén” az áll, hogy „Az élménytől a műalkotásig” című irodalmi előadással este 6-kor Peterden kell lennie, 8 órakor pedig Egerágon. továbbá az, hogy ugyanerről a témáról — más alkalommal — Kozármisleny- ben és Pécsudvardon is kell „értekeznie”. — Nem zavarja a négysze­res ismétlés? — Ha akarnék, sem tudnék ismételni — tiltakozik az elő­adó. Négy község — négy külön világ; ehhez kell iga­zodnia a mondandónak. Min­denfajta merevség érdektelen­séget szül. Nos, ez kedvemre való „hakni”! Gondolok egyet hát s az előadó nyomába szegő­döm, vagyis — félreértés ne essék — beülök mellé a ko­csiba. Nem jártam még Peterden, így meglep kissé, hogy a köz­ség határában — táblával je­lölt „szabályos” parkolóhelyen — hátrahagyjuk az autót és afféle Jákob lajtorjáján eresz­kedünk le a mélyen fekvő fa­luba. Ki hitte volna, hogy ez a háromszázegynéhány lakosú „süllyesztett” település való­ságos kultúrkombináttal ren­delkezik. Az egykori kocsma helyén szélesvásznú mozi üze­mel, de itt találjuk a nagyon ízlésesen kialakított könyvtá­rat, a klubhelyiségeket, a ta­nácsot, az orvosi rendelőt és a tejcsarnokot is. Előadónknak mindez nem: újdonság, néhány héttel ez-; előtt ő már járt itt és a köl­tészet értelméről igyekezett meggyőzni hallgatóit nem csu­pán a szavak erejével, hanem a modem szemléltető eszkö­zök sokoldalú bevetésével is. Hogy vállalkozása sikerrel járt-e, korai volna még el­dönteni. Annyit azonban „lá­tatlanban” is megállapítha­tunk, hogy a Megyei Könyv­tár igen hasznos feladatra vállalkozott, amikor a zenei ismeretterjesztő program ke­retében — kiváló előadók be­vonásával — elindította nem csupán tartalmi, de módszer­tani szempontból is igen je­lentősnek ígérkező előadásso­rozatát. A tv-műsorok sokat idézett elszívó-hatására gon­dolva ugyanis már-már köve­telmény, hogy az előadássze­rű ismeretterjesztési formák meglehetősen elavult mód­szertanát kissé felfrissítsék, és amíg az új módszertan téte­lesen is meg nem születik, a lehető legszínvonalasabb „gyakorlatot” állítsák az is­meretterjesztéssel foglalkozó intézmények elé követendő példaként. Így lett a zenei so­rozat gazdája Ivasivka Mátyás karnagy, az irodalmi sorozaté pedig — nevezzük most már a nevén — Tüskés Tibor író, aki időközben meg is kezdi előadását. — Hogyan születik az el­beszélés? — boncolgatja a nem is olyan gyakorlati problémát, aztán rátér a modern novella különböző sajátosságainak is­mertetésére. Az „ismertetés” szó persze nem tükrözi he­lyesen a valóságot, mert Tüs­kés Tibor nem ismereteket akar adni elsősorban; inkább az irodalmi művek elemzé­sére való készség megalapo­zására törekszik. — Nem gondolná az ember, miközben olvas, hogy hány­féleképpen lehet foglalkozni egyetlen regénnyel — mondja igen őszintén egy őszhajú bá­csi. — „Az egy nyáron át tán­colt” is a végén kezdődik — veti közbe magabiztosan egy fiatalember, míg az előadó az irodalmi művek szerkesztési különlegességeiről beszél. Peterden mintegy húszán hallgatták végig az előadást, a nagyobb lélekszámú Egerá­gon pótszékekkel kellett „ki­bélelni” a rendkívül hangula­tosan berendezett klubtermet. — Ha akarnék sem tudnék ismételni — mondotta Tüskés Tibor még Peterd előtt, s bi­zonyíthatom — nem beszélt a levegőbe. Ö maga is méatóét alkalommal fog „bizonyítói”: Kozármislenyben és Pécsud­vardon. Boda Miklós Kultúrház­épííés OTfMiiteliel Kátolyban két héttel ezelőtt magyar—délszláv barátsági es­tet rendeztek. A mintegy 550 lakosú kis községből közel 200-an vettek részt az ünnep­ségen, szorongtak a művelő­dési házban. Művelődési házat írtam, pedig az épüiet rogy- gyant falaival, korhadt padló­jával, törött lábú székeivel egyáltalában nem szolgál arra, hogy művelődési háznak ne­vezzék. — Kis község vagyunk, a magunk erejéből képtelenek vagyunk egy új művelődési ház költségeit előteremteni — mondta Tanó Nándor, a köz­ségi tanács vb-elnöke. — Pe­dig önkéntes munkát is szí­vesen vállalna a lakosság, ed­dig 5600 munkaórát ajánlottak fel, szakemberek is szívesen segítenének. Körülbelül 1 millió 200 ezer forintba kerülne az új műve­lődési báz, amelynek terv­dokumentációja is készen van, sót építési kapacitásban sem lenne hiány. „Segítsenek ne­künk. talán valami ötlet ki­mozdíthatná ügyünket a holt­pontról — mondták a község vezetői, kérve Ognyenovics Milán elvtársat, a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkárát, aki a barátsági est szónoka volt. „Van némi anyagi alapunk, mintegy 250—300 ezer forint, de ez kevés” — tették még hozzá. Jogos a kátolyiak ké­rése, — támogatjuk — ez volt a véleménye a Járási Pártbi­zottság képviselőjének és a Hazafias Népfront megyei tit­kárának is. — Eljött a kéréssel hozzánk Ognyenovics elvtárs — mond­ja Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb-elnöke. — Ismer­jük a kátolyiak gondját, mi is egyet értünk abban, hogy új művelődési házat építsenek. A Megyei Tanácsnak azonban nincs pénze. De találtunk egy lehetőséget. Vegyen fel a köz­ségi tanács az OTP-töl hitelt, ml garantáljuk ennek vissza­fizetését. Mintegy 500—600 ezer forint erejéig jótállunk értük. — Nagy örömmel értesültünk a Megyei Tanács segítőkész­ségéről — mondja Tanó Nán­dor vb-elnök. — Ha megkap­juk a pénzt, szinte már hol­nap hozzákezdhetünk az épí­téshez. Most már csak az OTP vezérigazgatóságán mú­lik .. . Tudjuk, hogy sokféle igény érkezik az OTP-hez. ott Is csak addig gazdálkodhatnak a pénzzel, ameddig a „takaró ér”. De kérjük, hogy nézzék meg jól azt a „takarót”, ta­lán „alá/ér” még a kátolyiak gondja is. Igenlő döntésükkel nagy örömet szereznének a község minden lakójának. (Garay) November 15-től változnak egyes postai díjtételek A postai és táviródíjak 1945 óta lényegében nem változtak. Ezek már nem fedezik a pos­ta tényleges költségeit. Szük­ségessé vált tehát a belföldi és a külföldi postai díjtételek egy részének felemelése. November 15-i hatállyal emelkednek a levél, a levele­zőlap, az utalványok és a cso­magok bármentesítési díjai. A belföldi tarifák emelése egy­idejűleg egyszerűsítést is je­lent: a helyi és a vidéki dí­jakat Összevonják. A belföldi­ekkel arányosan állapítják meg a külföldi bérmentesítési díjakat is. Bulgária, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, Lengyel- ország, a Német Demokratikus Köztársaság viszonylatában a levél és levelezőlap bérmen­tesítési díja azonos marad a belföldivel. A módosítások következté­ben például a helyi levél 30 filléres és a vidéki levél 60 filléres bérmentesítési díja 1 forintra, a képeslevelezőlap 20 filléres díjtétele 40 fillérre, a helyi és vidéki levelezőlap dija 20. illetve 40 fillérről 60 fillérre emelkedik. Nagyobb mértékű emelés történik a különleges szolgáltatásoknál, például az expresszdíj — mind helyben, mind vidéken — egységesen 4 forintra nő. A távirati díjtételeket szintén összevonják és a szódíj az ed­digi helyi 20 és vidéki 40 fillérrel szemben egységesen 60 fillér lesz. A fentiekben fel nem sorolt országokba irányuló küldemények közül a levél eddigi 1 forintos bér­mentesítési dija 3 forintra, a levelezőlapé pedig 60 fillérről 2 forintra emelkedik. A posta a leveleknél beve­zeti a szabványformát, mert ez a kezelés gépesítésének előfeltétele. A szabványosítás kihatása a díjtételekre azon­ban csak 1971. január 1-tól érvényesül; eddig az időpon­tig a posta nem alkalmaz a szabványtól eltérő alakú leve­lekre magasabb díjtételt. — 1971. január 1. után azonban a szabványtól eltérő méretben feladott levelekre magasabb tarifa lép életbe. A távbeszélő szolgáltatásnál csupán kisszámú előfizetőt érintő változásra kerül sor. 4 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom