Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-27 / 278. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! km; re Dunántúli napló XXV. évfolyam, 278. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. november 27., szerda Verseny és gazdálkodás J ubileumot ünnepiünk az idén; a KJUP és a K1MSZ megalakulásának 50. év­fordulóját. Tiszteletére az üzemekben, vállalatoknál széleskörű jubileumi munka­verseny bontakozott ki. A verseny sikerében ■ ezúttal már induláskor bizakodhat­tunk. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­mének 50. évfordulója tisz­teletére kiszélesedett ver­senymozgalom és a dolgozók bizakodó felkészülése az új gazdasági mechanizmus be­vezetésébe — kedvező felté­teleit teremtette meg' a ju­bileumi riiunkaversenynek. Az idén tovább növekedett a versenyben résztvevők szá­ma. A vállalások konkrétebbek, sokszínűbbek lettek, közvet­lenebbül elősegítik a válla­lati gazdálkodás eredményes­ségét. Ez az új gazdasági mechanizmusban magától ér­tetődő, nem is lehetne más­képp. Mondjuk ki, a válla­lásoknak konkréteknek kell lenniük, elő kell segíteniük a vállalati gazdálkodás ered­ményességét A verseny nem lehet önmagáért a verseny­ért, a termelés egyes önké­nyesen kiválasztott mutató­számának javításáért, de nem lehet ugyanakkor mások fcul- Uci tálásáért sem. A verseny csak úgy képzelhető el, ha annak céljai összhangban vannak a vállalat gazdasági érdekeivel. Jellemző az is, bogy a legtöbb vállalás a mi­nőséggel kapcsolatos, a mi­nőség emelésére irányuL A mennyiség kérdése ugyanis — bár a vállalások termé­szetesen irányulhatnak erre is — a műszaki fejlesztés kérdése, mi több, a piac függ­vénye, s bármilyen szépen hangzó felajánlás, hogy a brigád tíz százalékkal több terméket állít elő a terve­zettnél, ha erre a többletre nincs szüksége a vállalatnak, mert a piacon nem lehet ér­tékesíteni. A vállalásoknál tehát mindenekelőtt a válla lat gazdasági célkitűzéseiből kell kiindulni Az építőipari dolgozók vál­lalásaiban a fő helyet az épí­tési határidő lerövidítése fog­lalja el egyes gyárak tmk- javító brigádja garancia-le­velet ad a gépjavításra. A kereskedelmi vállalatok az eszközlekötési járulék és a kamatterhek csökkentését, az élelmiszeripari vállalatok dol­gozói a termékek minőségé­nek javítását, a választékbő­vítést, valamint az export növelését tűzték ki célul. Szaporodtak a szakma sajá­tosságaihoz igazodó verseny- formák, itt a mezőgazdaságra gondolunk, — szántó-, íejé- si-, fásítási- stb. versenyek. A szocialista brigádok válla­lásai tartalmasabbak, rend­szeresebben vezetik a brigád­naplót is, a naplóba eseten­ként pótvállalások is beke­rülnek, az eredményeket rendszeresen kiértékelik. A fiatalok nagy számban vesz­nek részt a Kiváló ifjú mér­nök, technikus, valamint a Szakma ifjú mestere mozga­lomban. Ez utóbbiba az ipa­ri üzemekből a különböző termelési versenyek formájá­ban 5500 fiatal nevezett be, köztük több, mint 300 ifjú­sági brigád. A jubileumi versenyválla­lásokat a dolgozók túlnyomó többsége időarányosan telje­sítette, illetve túlteljesítette, néhány vállalat kiemelkedő eredményt ért el. Egyes vál­lalatoknál a kiszélesedett versenymozgalom segítségé­vel sikerült kiemelkedni az év első hónapjainak mély­pontjáról. A jubileumi mun­kaverseny eredményességé­nek értékeléséről szólva meg­állapítható, az értékelések mechanikus, bürokratikus formájáról, mint például a pontozásos rendszerről, a ko­rábban megbírált vállalatok igyekeznek áttérni a vállalá­sok konkrét értékelésére. Né­hány nagyvállalatnál sajnos nem történt még változás ezen a téren, változatlanul alkalmazzák a különböző üzemek eredményeinek me­chanikus összehasonlítását, holott ezt az értékelési rend­szert mind a SZOT, mind pedig az SZMT újra meg újra élesen bírálta. Lassan hódit teret az a felfogás, hogy minden munkahely kol­lektívája elsősorban saját fel­adatainak teljesítéséért és ne mások túllicitálásáért ver­senyezzenek. A jubileumi munkaverseny eredményei a vállalati gaz­dálkodás eredmenyességét fo­kozzák, év végén nyilván na­gyobb lesz a nyereség, a ré­szesedési alap. A dolgozók, amikor év elején a jubileum tiszteletére megtették válla­lásaikat, nem igen gondoltak a dolog másik oldalára, az ellenszolgáltatásra. Márpedig a többletmunkát megilleti az elismerés, örvendetes, hogy komoly fejlődés figyelhető meg a versenyben élenjárók anyagi és erkölcsi elismeré­sének rendszerében. Ahogyan homályosan megfogalmazott célokért nem lehet versen­geni, úgy előre meg nem ha­tározott elismerésért sem. A munkaverseny hatékonyságát csökkenti, ha a jutalmakat utólag, jóval a munka elvég­zése után, év végén, s nem is mindig a kifejtett erőfe­szítéssel arányosan (osztják ki, vagy ha a jutalmakat el­aprózzák. K edvezően fogadták a dol­gozók a Kiváló dolgozó kitüntetéssel járó juta­lom fél havi átlagkereset összegéig való felemelését és egyes vállalatoknál a nyere­ségrészesedésből és a juta- lomszabadságból további jut­tatások biztosítását. A vál­lalatoknál a kollektív szer­ződésekben rögzítették a ki­váló dolgozó kitüntetésre biz­tosított keretet és a kiemelt feladatok végrehajtására ren­delkezésre bocsátott mozgó prémium és cél jutalom ösz- szegeket Az elismerésnél több új formát is alkalmaz­nak. A versenyben jó ered­ményt elért dolgozóknak he­lyenként órabér vagy alap­bér emelést, másutt „mozgó­bért” adnak, vagy jutalom­szabadságot, tárgyjutalma­kat, üdülőjegyeket, külföldi jutalomüdülést, jutalomki­rándulást, elismerő oklevelet és versenyzászlót. Álljanak itt végezetül . az SZMT múlt hónapban tartott ülésének megállapításai a munkaverseny tapasztalatai­ról és a további feladatok­ról; A jubileumi munkaver­seny fejlődést hozott a mun­kaverseny mozgalomban, és jól segítette a vállalatokat az üj gazdasági mechanizmus beindulásával előállt bonyo­lult és nagyon összetett fel­adatok eredményes megoldá­sában, valamint jó lehetősé­get teremtett a párt múltbeli küzdelmeinek és mai aktuá­lis politikájának ismertetésé­hez. De a KMP és a K1MSZ megalakulásának 50. évfor­dulója tiszteletére kibontako­zott munkaverseny mozga­lomnak még sok olyan tar­taléka van, amelyek kihasz­nálásával tovább fokozhatok a vállalatok gazdasági ered­ményei és népünk életkörül­ményen iSlfelósvárí holtán Űjabb Kossuth-bányai vállalás December közepére teljesítik éves tervüket Csökkent a szén kitermelési költsége Egész évben biztosították a termelés egyenletességét Leírni is sok: száztizenegy- J ezer-kétszáz vagon szenet I kell termelnie az idén Kos- j suth-bányárfak. Ez több mint 1300 vonat — nagyobb meny- nyiség, mint amennyit há­rom évtizeddel ezelőtt az egész mecseki szénmedencé- böl elszállítottak. Az 1 mil­lió 112 ezer tonnás szakmai tervet azonban a jubileumi verseny jegyében jelentősen túl akarják szárnyalni a „kossuthiak”. November 24- én már csak 64 ezer tonna hiányzott az éves tervből, mely mennyiség utolsó ton­náját — napi 420 vagonos termeléssel számolva .— de­cember 13-án vagonba rak­ják. A Mecseki Szénbányák leg­nagyobb üzeme az idén — mintegy pótolva a tavalyi adósságot —, egész évben1 egyenletesen termelt, s szak­mai tervének időarányos ré­szét ez idáig 104,4 százalék­ra teljesítette. Napi 420 vá­gómnál számolva az év vé­géig 42 ezer tonna szenet ígérnek tervei? felül. De nemcsak mennyiségi vonatkozásban kimagaslóak az eredmények. A tervben meghatározott hamuszázalék 36 százalék volt, a tény; 34,6. Még jelentősebb az ön­költség terén elért eredmény.' Az év I—III. negyedévében a tervezett 304,5 forintos tonnánkénti ár helyett 294,87 forintos ráfordítással dolgoz­tak, ami 9,64 forint megta­karítást jelent tonnánként. Tovább nőtt az összüzemi tel jesítmény is. A tervszám 1556 tonna volt műszakon­ként — a tény 1599. A fej­lődést mi sem szemlélteti jobban, mint a tavalyi év tényszóma, mely 1365 tonna volt műszakonként. A válto­zások hátterében egyebek mellett a műszaki vezetés minden eddiginél hatéko­nyabb munkája áll, mely hónapról hónapra jobb fel­tételeket teremt a termelő brigádok részére. A hozzáértő, felelősségtel­jes vezetés és a lelkiisme­retesen végzett fizikai mun­ka lehetőségeinek reprezen- tálására érdemes közzétenni egy számsort, mely az össz­üzemi teljesítmények alaku­lását mutatja. A kiinduló pont: 1968. július. A telje­sítmény ekkor 1,59 tonna volt műszakonként. Augusz­tus: 1,62, szeptember; 1,69, október: 1,715... .4 tartalomból: Riadalom as NSZK-ban ▼ Diáktüntetések Alexandriában T Saigon hajlandó tárgyalni V Fillérekből lenz a forint ▼ A 11. — Andrea Julianna ▼ Kísérletek a Komarov Gimnáziumban T Hogyan történi? Jövőre elkészül Megérkezett a Komlói Erőmű korszerű pernyeleválasztó ja Nap! 25—28 tonna por és füst száll ma Komlóra a vá­ros közepén „pipáló” erőmű- kéményből — a helyzet azonban rövidesen megválto­zik. Megérkezett és beszere­lésre vár az a korszerű elektrosztatikus pemyelevá- lasztó-berendezés, melyet az NDK-beli PKM-cégtől vásá­rolt a vállalat. A 16 millió forintos költséggel beindult építkezés a tervek szerint 1969. őszén fejeződik be, amikoris a jelenlegi por­mennyiség alig 1—1,5 száza­léka jut majd a levegőbe. A pernyeleválasztó szere­lését több nagy vállalat vég­zi, a munkálatok időbeni megkezdését azonban bizony­talanná tette az a tény, hogy a 49-es Építőipari Vállalat az eredetileg kért és ígért 3,5 millió forint értékű épí­tőipari munka helyett csak 2 millió forint értékű meg­bízatást vállalt. Az erőmű vezetése és a Városi Tanács most a Sásdi Építőipari Ktsz­szel és a szekszárdi építő­ipari vállalattal tárgyal a hiányzó kapacitás biztosítása érdekében. A nagy munka lebonyolítását egyébként az erőmű dolgozói a legkisebb termeléskiesés nélkül szeret­nék biztosítani: a komlóiak­nak tehát nem kell fűtési zavaroktól félniük. Mint ismeretes, a* Komlói Hőerőmű csúcsidőben közel 26 millió kalória hőt ad a városnak, illetve a Mecseki Szénbányák üzemeinek. Ez a hőmennyiség azonban még nem jelenti az erőmű telje­sítőképességének felső hatá­rát: a négy kazán közül ugyanis ma még csak kettő áll a város szolgálatában. 1969. januar 1-től egyébként hivatalosan is fűtő-erőművé alakul át az objektum; tehát míg eddig a villamosenergia- termelés képezte főfeladatát, ez a tevékenység most má­sodlagos lesz. Korszerűsítik a Mohácsi Selyemszövőt Új munkalehetőség lányoknak, asszonyoknak Igazgató hivatalos úton, Jörg Ottó főmérnök — aki a diploma után a Mohácsi Selyemszövő valamennyi munkahelyét végigjárta — e rövid kis interjúra készsé­gesen hajlandó. — Mennyi idős a gyár? — Hatvanhárom évvel ez­előtt épült. Tehát nem is öreg. Azonban a több mint százhatvan nehéz szövőgép rezgését átveszi a födém. — Ezért kell födémcserét végrehajtani? — Nem lesz födémcsere, hanem megerősítés. Méghoz­zá úgy, hogy a földszinti helyiségben a Budapesti Híd­építő Vállalat emberei áll­ványt építettek és onnét egy­szerűen fellövik a folyékony betont a mennyezetre. Ezt nevezik torkrétozásnak. Meg is néztük. Az állvá­nyon egy férfi áll, széles karimájú védő kalapban, szemén szemüveg, köpenyt visel, kezében a sűrített le­vegővel működő „pisztoly”. Szinte párává porlasztja a betont, amint „lövi” fel a mennyezetre. Másfélmilliós munka. Húsz. millióba viszont a két új üzemcsarnok kerül, amely­nek építését a Mohácsi Épí­tő Ktsz kezdi el jövő esz­tendőben. Az új szövőcsar­nok — amelynek homlok­zatát üveggel borítják be — a Ságvári utca felől határol­ja a gyárat. A Timár ut­cában hasonló kivitelű épület kerül: a földszinten lesz a TMK-műhely, az emeleten fürdő, öltöző. Jelenleg a gyár létszáma 320 fő, de ha az új — emeletes •— szövő­csarnok elkészül, akkor hat­van-nyolcvan nőt vesznek fel szövőmunkásnak. Ez fi­gyelemreméltó lehetőség Mo­hácson, ahol jelenleg na­gyon sok asszonynak, lány­nak nem tudnak munkát adni. Év végére elkészül az uj orvos! rendelő az Ady Endre és az Alsóhavi utca kereszteződésénél. Az új orvosi rendelőt a Mecseki Szénbányák dolgozói építik Elismerés pártmunkásoknak Emlékplakett kiváló propagandistáknak A párt megalakulásának 30. évfordulója alkalmából hét­tőn a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának székhazában Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője, bensőséges ünnepségen jubileumi emlék- plakettet nyújtott át több kiváló propagandistának. Kö­zöttük volt Schvearcz Jó­zsef, a Mecseki Szénbánya Vállalat Pártbizottságának osztályvezetője és Rendes Péter, a MÁV Pécsi Igazga­tósága Pártbizottságának tag­ja, az agitációs és propagan­da osztály vezetője. A Mecseki Szénbányák te­rületén 14 elvtars húsz éves eredményes propagandista és agitációs munkája elismeré­séül a Központi Bizottság emlékplakettjét és oklevelét — 7 pártmunkás 15 éves, és 12 propagandista 10 éves ki­emelkedő pártmunkájáért a Megyei Pártbizottság okleve­lét kapja. A MÁV Pécsi Igazgatósá­ga területén is ünnepélyes párttaggyűléseken 60 párt­tagnak a Központi Bizottság emléklapját, egy pártmun­kásnak a Megyei Pártbizott­ság oklevelét adományozzák /

Next

/
Oldalképek
Tartalom