Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-24 / 276. szám
If--------------------------------------------------------------------------------------------_____ na nmn naoio -----------H arminc fiatal búcsút int Erdöfunek ki sajnálja Izabellát? Beremend várja a kétkezi munkásokat —- A bólyi gazdaság áj otthont ígér — Munkája less mindenkinek I-1968, nevembsf tfc Xt épülő napközi Jura Makszimov: Sikeres pillafiat Tegnap délelőtt a Tanárképző Kő iskola dísztermében Vasvári Fe- rene, a Pajtás főszerkesztője me gnyitotta a Pionirszkája Pravda a Pajtás által hirdetett nemzetit özi gyermek fotópályázat anyagá- •lak kiállítását.. A 22 ország 760 képéből álló tárlat december 2-lg naponta 0—13, illetőleg 11— 18 ói a között tekinthető meg. Átadták az új városi ideggondozót A jósai Miig áru Megnyílt a detoxikálő részleg — Orvosi és rendőri ügyelet Egyetlen éjszaka két-liaromszáz lóriul A főhercegasszomy, Izabell; nevét kapta a település, késöbl Erdőfűre keresztelték. Északra 13 kilométernyire Mohács, ke Jeten a Duna, alul talán 801 méterre Jugoszlávia és nyuga Ion az erdőség. Ami középület illetve helyiség lenne, az az er dészet háza, a pedagógus lakás a vegyesbolt, italbolt, az 1888 ban épült iskola és ami a légié nyegesebb, a most épülő nap közi. Ezenkívül van 16 — egymás mögött sorakozó — rég cselédház s a cselédházakbar összesen 386 lélek. Sorvad ? Várkonyi Antal iskolaigazgató pedagógus vejére bízza i gyerekeket, aztán átmegyünk az igazgatói lakásba. Mondán neki miért érkeztem: valóbar elsorvad-e a település? — Sorvad? Túlzás ez — mondja kissé tiltakozva. — £ ha igaz is, a jelző akkor is riasztó... Erdőíű-puszta kicsi és szegény. Bár ez a „szegénység’ éppenséggel viszonylagos. M« életszínvonalat bizonyítani Erdőfűn, az 56 TV-készülékkkel a több mint 50 motorkerékpárral, 16 hűtőszekrénnyel, közel száz rádióval — banális felsorolásnak tűnik. A megyei tanács elnökhelyettese, dr. Földvári János — aki gyakran jái ezen a vidéken (kötik ide s gyermekévek) nem hatódotl meg e tényeken, mert — joggal — nem is tartja luxusnak, Mindazonáltal az erdőfűi embereknek megvannak a maguk súlyos gondjai. És e gondok el-' oszlatásán fáradoznak olyanok,! mint dr. Földvári János, aztán! a megyei munkaügyis, dr. | Schmidt Antal, a járási tanács- - tag és egyben erdőmémök Csa- j nádi Béla vagy Tészás Sándor, a B. m. Állami Építőipari ! Vállalat osztályvezetője. Árki \ György erdőfűi párttitkár és j Várkonyi Antal, aki soha sem j „csak” tanítója volt a falunak, j hanem a köz érdekében törek-' vő szellemű „mindenese”. Munka kell az erdőfűieknek. j Tartós, biztonságos, egész évre szóló munka. Az erdőgazdaság csekély létszámot foglalkoztat. Az állami gazdaság jól fizetett, amíg az 1000 holdas kukoricáját kézi erővel műveltette. de már tavaly és főként az idén, még a törést is géppel végezték. Megváltoztathatatlan gazdasági tény ez, amellyel szembe kell nézni: betört a gép. megcsappant a szezonmunkás-'szükséglet. Választhatnak Alkalmam volt beszélni Kis- lakab Lajossal, a Bólyi Állami Gazdaság igazgatójával. Hjte- les-e információm, miszerint a gépesítés miatt kenyér nélkül marad több erdőfűi család? A kérdés nem érte meglepetésként. — Nem teszünk az utcára senkit — mondja — ezt most mindjárt az elején tisztázzuk. Nálunk munka ezután is lesz. i Amikor a nyári idényre az or-1 mág túlsó végéből is több száz > lakást kértek zálogul, meri menni akarnak, el innét Erdő- fűről. Levelet is írtak a megyéhez. I a levél átkerült Nemeskéri ! László igazgatóhoz, aki a válla- : lat autóbuszát kiküldte Erdőfűre. Felült negyven asszony, férfi és Beremenden megnézték az építkezést, az új panelháza- i kát. Mehéz a válás Átmentünk Takó Ferencék- hez, akik a cseléd-kolonián laknak.' A feleség Szabolcs megyéből ideszármazott fiatalasz- szony. — Én jelentkeztem, voltunk már orvosi vizsgán is. De addig nem mehetek, míg a napközi el nem készül. A napközi... Földvári János és Csanádi Béla „harcolta” ki a napközit, méghozzá nagyon rövid idő alatt. A gyerekek (negyven. gyerekről van szó. háromévestől tizennégy évesig) napközbeni foglalkoztatása, őrzése, etetése az asszonyoknak is szabad utat jelent Beremendre. — Kapunk-e lakást? — kérdezi az asszony félénken. Azt mondhatom csak, amit én tudok, hogy Beremenden és Siklóson is épül a cementmű részére néhány száz lakás, és ha a gyár felépül, akkor — hiszen munkaerő ott Is kell — telepedjenek le elsőként azok, akik az építkezésben részt vettek. — Két kisfiúnk van, és jobb lenne. Siklóson gimnázium van, a boltok is tele vannak, forgalmas hely, más ott az élet is — mondja. — Mert így semmire nem megyünk. Fizetjük a tv- részletet egy keresetből. Sok minden drága manapság, nyolcvan-száz forintnál alább még egy gyerek-göncöt is aligha kapni. A férje, szikár, borostás ember, a konyhaszekrénynek támaszkodik. Megszólal: — Itthon is kell valaki. Az illetményföld... Gyökér, ami fogja Takó Ferencet is. Jók erre a földek, főként kukoricának, 40 mázsát is hazavittek illetményben. Ez pedig családonként legalább két sertést jelentett és jelent ma is. Az első csoport Végigballagunk az utcán, Várkonyi igazgató a zsebéből szed elő egy listát, 25—30 név rajta, vegyesen, férfiak, nők. Ha a napközi kész — talán december elején —, ezek Beremendre Indulnak. Legnagyobb mehetnékje a nőtlen 25—30 éveseknek van. Nemcsak a A Hőerőmű közelében, a lapos felvonulási épületek közül szépen bevakoltak egyet, melléje kis kazánházat építettek, külön magasodó kéménnyel és a bejárati ajtó mellé kitették a táblát: Pécs megyei jogú város Ideggondozó Intézete. A hivatalos megnyitó ünnepség csak csütörtök délelőtt tizenegy órakor volt, néhány beteg viszont már bejárt az épületbe, orvosok, egészségügyiek dolgoztak benne. De biztosat nem tudott még a város, ezért furcsa hírek terjengtek az elegánsra formált egykori felvonulási épületről. Ilyenek: a gyárvárosiak megfúrták, hogy itt legyen a detoxikálő, mert tanét gyalog is hazamehetnek. Aztán: négyféle villányi vörössel kísérleteznek, amikor alkoholelvonó kúrára megy a dolgozó... Tegnap végre hivatalosan is megnyílt az intézet, s tír. Oppe Sándor ideggyógyász főorvos, az intézet vezetője mutatta azt be a város vezetőinek, szakembereinek, valamint a sajtónak. Először is a következőket mondotta: — Az intézetnek három feladata van. Egyik: az ideggondozás. Ez nem új feladat, csak most, ennek az épületnek a létrehozásával itt is végezhetjük. Itt tehát neurológiai, vagyis ideggondozó szakreride- lés van. Másik: az alkoholelvonó kúra. Ez sem új feladat Pécsett, dr. Balázs Béla főorvos vezetésével működött eddig Meszesen. Most viszont jantiár elsejétől majd bővülnek a lehetőségek. Végül teljesen új a detoxikálő. Ilyen szervezett formában ahogy i most itt megindult, eddig csak \ Pesten, Miskolcon és Debre- '• cenbcn létezett, bár több na- , gyobb városban egyszerűbb ! formában van már detoxikálő I gondozás. Xr eyykeri esetMhfcafc mcarer* Dr. Balázs Béla főorvos, aki Meszesen eddig is vezette az elvonókúrát, mondja: — Bár január elsejétől bővül az elvonókú -a lehetősége, azokat akik többszörösen visz- szaesnek, vagy esetleg dühön- genek, továbbra is a szekszárdi kórház zárt elvonókúrájára utaljuk. Egyébként az intézet két részlege, az Ideggondozó és az elvonókúra részleg hagyományos, ismert, bemutatásra nem szorul, mert módszereiben, berendezésében megegyezik az eddigiekkel. Legfeljebb néhány érdekes adat az elvo- nóból: jelenleg 16 bejáró ke- zeltjük van, de álfalában napi tíz körül mozog a létszám, s ebből 1—2 ember kényszerű, a többi önkéntes kúrán van. Eddig nehezen volt lehetőség a nők kezelésére, most itt külön helyiség lévén, ez _ is megoldható. Jelenlegi hői létszám: egy fő. S a bor, amire az injekciót adják, egyszerű asztali fehér, mivelhogy ez itt nem minőségi borkóstoló. Az újdonság: a detoxikálő részleg. Kívül-belül szép fehér ajtók, tejfehér üvegek, de rács van rajtuk, kemény vasból. Sőt, abban is van célzatosság, hogy a várostól ennyire távol kapott otthont, innét a dülöngélő vagy dühöngő, s magukat rendkívül erősnek érző szesztestvérek vajmi kevés reménynyel indulhatnak el a városba gyalog. Aztán a zajongásuk sem ver fel túl sok embert. — Ki kerülhet ide? — Kétféle ember: aki részegségében magatehetetlen, vagy aki részegen garázdálkodik. Máshol nyolcvan százalékukat a rendőrségi URH-kocsi hozza be. Egyébként az is tapasztalat, hogy a detoxikálő részlegbe kerülő embereknek általában húsz százaléka krónikus alkoholista, a többi heveny alkoholmérgezésben szenved, tehát az alkoholhoz még hozzá nem szokott szervezetű ember, akit társasága leitatott. esetleg nő, akit szexuális célzattal itattak le. A berendezés egyszerű, legfeljebb a fürdő szokatlan egy ilyen rendelő-küllemű részlegben. A módszer? — Fürdetés, injekció és fektetés. A fürdővíz nem hideg, hacsak a beteg nem dühöng, az injekció nyugtató hybemal, a fektetés pedig általában nyolc óra hosszat tart. Ennyi az egész. Esetleg vérvétel, ha a rendőrség kéri. — Az árak? Maga a kezelés 150 forint, a vérvétel további 40, hozzájön a szállítás, mentő. URH- kocsi, vagy taxi fuvarköltsége, \ de ha illető például útközben | beszennyezi a kocsit, az további kerek 100 forint. Általában összejön 2—300 forint. Aztán nem olyan szolid leI gényeket szoktak ilyen helyre | behozni. Ezért szakképzett férfi és női ápolószemélyzet került ide, megfelelő klinikákról, kórházakból, megfelelő szaktudással és fizikai erővel. Más városban nem egy részeg . nő utólag azzal vádolta meg az orvost, hogy erőszakot akart rajta elkövetni. Ezért itt az orvos csak ápolónő kíséretében megy be a részeg nőkhöz. További szokásos vádak voltak máshol: „Ellopták itt a pénzemet.” Persze, esetleg marke- colók csappantották a részeg vendég ers " ét, már előzőleg. Ezért most állandóan rendőr áll a detoxikálő rész- | légnél, s amint behozzák a j „vendéget”, azonnal kiforgatják a zsebeit, s jegyzőkönyv- 1 be veszik: mit találtak nála. | mennyi pénzt és milyen egyéb j tárgyat. Végül még néhány adat: az intézet létszáma összesen 26 fő, ebből 9 orvos. Az épületet a Mecseki Szénbányák építővállalata alakította át, költsége 550 ezer forint volt, saját központi fűtéssel együtt, továbbá a berendezés mintegy 200 ezer forintot igényelt. A detoxikálő részlég este fél nyolctól reggel fél nyolcig van nyitva orvosi és rendőri ügyelettel. Férőhely 7 férfi és 3 nő számára van, de pótággyal 14 férfi és 6 nő részére. Földessy Dénes Tizenöt üveg sör után Tizenöt üveg sör elfogyasztása után ittasan ment be a pécsi Tavasz presszóba Bruck Zoltán 19 éves pécsi segédvájár. Amikor az egyik vendég arcához akarta nyomni égő cigarettáját, az üzletvezető felszólította, hogy hagyja el a helyiséget. Válaszul a garázda fiatalember az üzletvezetőt durván ellökte. A vendégek értesítették a rendőrörszemet, de Bruck Zoltán őt is megtámadta és bántalmazta. A Pécsi Járásbíróság hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért Bruck Zoltánt 6 hónapi szabadságvesztésre itéjte, amit szigorított bűn tetésvégrehajtá- si munkahelyen kell letöltenie. Az ítélet jogerős. y embert szerződtetünk, akkor éppen az erdőfűieknek ne adnánk. munkát? — De az erdőfűiek aggodalmának mégiscsak lehet valami alapja — vetem közbe. — Nézze, oz az ezerholdnyi kukoricásun!; Erdőfű szomszédságában vau. Valóban kevesebb emberre van szükségünk, amióta beállítottuk a gépeket. De másutt, tehát a gazdaság más üzemegységeiben viszont kell munkaerő. A probléma az, hogy erdőiül munkásaink zömét nagyobb távolságra szállítjuk s ez a tény bizo- nyos ellenállást váltott ki egyesekből. De hát a dolgozok végül is a gazdasággal kötöttek szerződést, tehát, az átcsoportosításhoz a gazdaságinak joga van. Az igazgató elmondja, hogy szándékukban áll, hogy az er- dőfűiekel „kiemeljék.” a régi cselédlakásokból és lakottabb helyeken letelepítik őket. Éppen ezekben a napokban folyik Mohácson egy harminc lakásos panelház műszaki átadása. Ez a gazdaság tulajdona, őszintén megmondja, hogy talán egyetlen erdöfűi család kap itt lakást, mert hiszen az elosztásnál sokféle szempontot vesznek figyelembe. De a különböző •üzemegységekben felszabadult 1 almásokban elsősorban erúö- fűieket költöztetnek be. Tervezik a kislakás-építési akciót is nagyon kedvező feltételek mellett. — Egyébként ne higgye azt, hogy Erdőfűről mindenki, kivétel nélkül szívesen elköltözik. Néhány idősebb munkásunkat már korábban elköltöztettük volna, hogy a cselédházat lebontsuk. De nem szívesen mozdulnak. Megszokták a környéket, ott születtek, ott a Duna, szóval tudja hogy van ez! Volt olyan nyugdíjasunk, aki azt mondta, inkább a Dunának megy, de Erdőfűt nem hagyja el. — Es a fiatalok? — Azok szívesebben mennek. Választhatnak: vagy dolgoznak továbbra is nálunk a gazdaságban, vagy munkát vállalnak Beremenden az építkezésen. De ott öt évig várni kell a lakásra és nem is biztos, hogy éppen Beremenden találnak új otthonra. Viszont mi őt évnél előbb rendezni kívánjuk a letelepítést. De mondom, ez az én véleményem, nekik kell dön- teniök. Háztűznézőben Amikor Erdőfűn ismét találkoztam Várkonyi Antallal, elmondotta a következőket: — Volt itt Tészás Sándor az építőipartól. Mondta, Beremenden lesz munka évekig. Egy gyűlést is összehoztunk az iskolában. A férfiak nehezebben mozdulnak, de az asszonyok ■t dőfún kevés a lány. A halár - i- őrök leszerelnek és viszik feleségnek a lányokat, akik örüm- | mel mondanak búcsút e hatar- menti csendes kis településnek. _ De a legények? Mit tehetnek? _ : Utazhatnak ünnepnaponként - | Mohácsra, Pécsre akár ítéletna- i | pig, nincs lány a világon, aki _ hagyja bekötni a fejét itt az is j tenhátamögött... Ki sajnálja Erdófűt? Azok nem, akik kezüket munkára tudjak mozgatni. Romantikus. " szép vidék ez, de lia élni kei! " ott, Erdöfú szépsége megfakul. Rab Ferenc
