Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

!>uTiQmmi namo 1968. nov«mi»*r U A kommunista mozgalom kezdetei Baranyában Aztfk a források, amelyek a kommunista párt megalaku­lására, a kommunista szerve­setek kiépülésére vonatkoznak arra elegendők, hogy nyomon kövessük a legfontosabb ese­ményeket. részleteklve történő bepillantáshoz azonban vajmi keveset nyújtanak. Szinte a születésétől illegalitásban dol­gozó mozgalom írott források­ban alig örökítette meg tör­ténetét. Láttatni engedik... Felkutatott és sokoldalú for- rdskritikának alávetett adatok a kommunista ideológia, a tu- datáialakulas főbb irányait, a szervezkedés útját, a baranyai mozgalom egyéb jelenségeit hol halványan, másutt hatá­rozott biztonsággá! láttatni engedik. Mint országunk más terüle­tén, Baranya megyében is a háború és a szociális megpró­báltatások készítették elő a talajt a forradalmi tömegmoz­galmak. a kommunista párt szervezkedése részére. A pécsi munkásosztály és a haladó gondolkodású értelmi­ség tudatának formálásában jelentős szerepet töltött be, a századfordulótól rendszeressé váló szocialista agitáció, amely különböző szervezeti formá­kat öltött. A szabadtanítás, a munkásiskolák kurzusai,* a materializmust hirdető elő­adások, szakszervezeti felol­vasások fogékonnyá tették a forradalmi tanok iránt a tö­megeket Kezdetben hajszálereken, nehezen utat törve, majd egy­re erőteljesebben hallatja sza­vát a munkásság. 1912-ben Leninnek és a bolsevikoknak Báselben a II. Intemacionálé kongresszusán megfogalmazott háborúellenes és forradalmi tartalmú tanítása visszhang­zik a szervezkedő hirdi bá­nyamunkások között: „ ... ha esetleg a katonaság háborúba behívatik, ők rögtön belhábo- rút kezdenek...” 1918 áprilisában a komlói bányászok annexiómentes bé­ke megkötésére, a munkásság felszabadítására „bolseviki módot” hirdetnek. A bánya­vidéken 1918 nyarán megis­métlődő sztrájkok politikai líövetelését, a pécsbányatelepi munkások mozgalmáról szóló jelentés a következőképpen fogalmazta meg: „ ... békét kívánják és kibontakozást, de­mokratikus jogokat, szociális felszabadítást, ha szükséges fegyverrel is elérendik...” A májusi 6-os katonai felkelés legújabban kgzrebocsájtott dokumentumai a bolseviki propagandát, valamint az Oroszországból hazatérők sze­repét húzza alá. Látható és láthatatlan csa­tornákon táplálkozik a forra­dalmi hangulat. Míg 1914. évi nagy Pécs vidéki bányász­sztrájk idején a helyi szociál­demokrata párt biztosan tar­totta a vezetést a kezében, 1918 nyarán újjáválasztott bi­zalmi testület .. állandó ön­álló cselekvése ejtette gondol­kodóba a pártvezéreket...”, akik a reformizmus vizein eveztek. Megérett a helyzet 1918. november végén, de különösen decemberben, ami- kor a vidéken: Szegeden,''Deb­recenben, Pozsonyban, Miskol­con kommunista csoportok, pártszervezetek alakulnak, a pécsi szociáldemokrata nép­gyűlés értelmiségi szónoka ki­jelenti: ...... a szocializmus ■ ,'an napirenden, de nem tud­ni annak orosz vagy lassúbb Variációja fog megvalósulni, 'vár az előbbi módért harco- ' ók esélye megnövekedett...” .V leginkább tisztánlátok pl. Doktor Sándor valamivel ké­sőbb így jellemzi a helyzetet: . A kapitalizmus kultúrá­ja a világháborúban megérett odáig, hogy tisztító áradattal söpörjenek végig rajta... a bolseviki kommunizmus lesz látszik ez az áradat... Amit a háború előtt csak utó­piának véltünk: a kollektív gazdasági rend kialakulása . . rövidesen világszerte megin­dul ...” Ezért, írja a további­akban: .....a 'kommunisták a f orradalmi erőszak hívei és a munkásság felszabadítása nem történhet másképp mint for­radalommal ... a munkások, katonáit, parasztok erőszaka a burzsoázia felett nem csak nem rossz, hanem az ilyen erőszak szent,. „A régi és az új rend” c. 1-919-ben Pécsett megjelent tanulmányában a párt meg­alakulására célozva kijelenti: . . szerencsét kívánhatunk önmagunknak, hogy a prole- társágban is akadt egy marok­nyi olyan vezető ember, akik szerencsés kézzel fogtak hoz­zá az új rend megalapozásá­hoz ...” Budapest és különösen a vidéki szervezkedés jó kato­nákat nyert a községek taní­tóiban is. Baranya megyében a legelsők között csatlakoz­nak a KMP-hez, és lesznek a Tanácsköztársaság helyi veze­tői. Így Csillag Jenő, Huber János, Bóna Sándor, Lecztán János, Albauer János, Forrai István és mások. A megyében tehát 1918 de­cemberében a párt szervezé­sétiek szociális bázisát a há­ny amunkásság legöntudato- sabb rétegei, a progresszív gondolkodású városi értelmi­ség, továbbá a falu forradal­mi tanítósága és a földmun­kások legjobbjai jelentették. Közöttük jelentős azoknak a száma, akik oroszországi ha­difogságból a forradalmi gya­korlat tapasztalatával tarso­lyukban vették ki részüket e küzdelemből. E bázis jelentékeny része a szociáldemokrata pártnak tag­ja volt. A pécsi szociáldemok­rata szervezetben a politikai polarizáció ekkorra erőteljes­sé vált. A vezetőség azonban a reformizmusról nem tért le. Amikor a KMP a vidéki szervezés terén mind több eredményt ért el, előbb bi­zonytalanul. majd 1918 decem­berében határozottan, 1919 elején még erőteljesebben szembefordul a KMP-vel. Régi alapon? 1918. december 25-én a ve- vetöség tendenciával jelenti ki, hogy a megyében alakult pártszervezetek a „régi ala­pon” állanak. A MUNKÁS 1918. december 30-1 számában ..összetartani” c. cikke félre­érthetetlenül elítéli azokat a törekvéseket. amelyek „. . . akár a párton belül vagy akár azon kívül, egyelőre megvalósíthatatlan célokért indíttatnak meg...” A KMP nyilvánosságra hozott prog­ramját, mint „ ... túlhajtott célokat... meggondolatlan lé­péseket ...” kommentálják. 1918 .december 28-án hatalmas gyűlés előtt külön program­ként: „Radikalizmus, szocia­lizmus. bolsevizmus” címen tartanak előadást, amelyben Hajdú Gyula helyesen meg­ítélve a tömegek hangulatát, tárgyilagos magyarázatot ad a kommunista szervezkedés ál- ta'ános céljairól. 1919 február­jában a pécsi vezetés ts csat­lakozott a Népszava vezényel­te kórushoz, amely követelte a kommunisták kizárását a pártból, sőt mint a Munkás írta. még a szakszervezetekből is. A Tanácsköztársaság győ­zelméig e felfogás nem is vál­tozott, ami megnehezítette a kommunisták helyi kezdemé­nyező tevékenységét: A társadalom (az egész tor­1 lénél em) formálása ban nagy szere inét jó1 szik a tér és az i dő i [a történelmi s színtér és a kor). Ez alól nem íz vrtel a kommunista mozgalom sem. Ha ez általában igaz. még in­kább jellemző Baranyára tör­ténetünk idején 1918—1921 között. Az említett két dimen­zió — számos egyéb mellett — a kommunista mozgalmat plasztikussá és' gazdaggá for­málta. Korábban úgy tűnt, hogy nem így van. Ma már látszik, hogy több síkban be­szélhetünk és írhatunk róla. Ügy mint önálló, szervezeti­leg függetle“h KMP-ről. majd később az egyesült Szocialista Pártról, önálló kommunista csoportokról, valamint kom­munista üzemi sejtekről, mun­kástanácsokról. Bonyolult és szerteágazó, egyben rendkívüli történet ez. Miként az egyik helyen csak egy név, máskor egy és csak egy szervezet, megint máskor maga a mozgalom, a kommu­nizmus, a leninizmus fejlődé­se, kibomlasa az emberekben, rétegekben, csoportokban, lé­pésről lépésre haladva a ré­gitől (a szociáldemokratizmus- tól) elválva mutatja, mutat­hatta az addig „egységes” munkásmozgalom kettészaka­dását. Befolyásolva a megszál­lás körülményei által. Ám, mik voltak mik lehet­tek ennek az elválásnak he­lyi gyökerei és formái? A kö­zeget s azt, amely magába szívta és önmagában tovább érlelt^ a leninizmus eszméit, a tudati alapot, már fentebb körvonalaztuk. Most az a tisztünk, hogy a mozgalom konkrét tényeit megpróbáljuk összegezni. A kezdet: 1918 novembere, a KMP mega’akulása. Közvetlenül ez indította el a kommunisták mozgalmát megyénkben. KMP Sásdon A Mecsek északi előterében szabadabb volt a mozgás, te­hát a szervezkedés is lendü­letesebb. Sásdon létrejött a KMP önálló szervezete. Erre Pécsi Mihály — az egyik ala­pító — így emlékezik: „... 1918 november 20-án Budapestre utaztam, tudomást szerezve arról, hogy a Párt ott fog meg­alakulni ... november 21-én ott találkoztam a többi elv­társakkal, akik javasolták, hogy mi Baranyában is ala­kítsuk meg a pártot. Novem­ber 22-én Sásdra utaztam és közöltem az üzenetet.. A KMP vidéki agitációja de­cemberben kezdett igazán be­érni. (A párt lapja, a Vörös Üjság 7-én jelent meg és a párt programja is ebben a hó­napban került nyilvánosság­ra.) Decemberben jelentik be sorra a vidéki szervezetek és csoportok csatlakozásukat a KMP-hez. Nem maradt a KMP agi­tációja hatástalan Baranyá­ban sem, csakhogy itt a tör­ténelmi helyzet rendkívül bo­nyolult volt. A párt agitáto­rai szembe találták magokat az illegalitás addig alig is­mert módszereivel, a féllegá­lis fedő tevékenységgel. Nem kétséges, hogy ez lassította és nehezítette a szervezetek ki­alakulását. Am mégsem volt eredménytelen. December má­sodik hetében kommunista csoportok alakulnak Komlón és Hosszúhetényben és nyilván ezek kisugárzása ez északi bá­nyavidéken éreztette hatását. A pécsi kommunisták egyik legjelentősebb gyülekezési he­lye a vasút volt. Kovács Jó­zsef vonatkezelő ellen 1921- ben fegyelmit rendelitek el a következő Indoklással: ,;... a vádlott a hazafiatlan szociál­demokrata, illetve kommunis­ta pártnak — az ellenforra­dalmi hatóságok forrásai rendszerint azonosítják a két pártot. — mindvégig tagja volt ... a kommunista pártot mun­kájával is támogatta . . .” Tud­juk. hogy a KMP központ egyik pécsi megbízottja Leí- kövics Ernő MÁV távirdász, aki kommunista sejtet hozott létre. ’Ti i Kos esendői regi jelentés­ből következtethetünk arra, — egyébként a jelentésből a be- épilóit besúgók tevékenységé­ről is képei alkothatunk — hogy u pécsi „conspiró torok” már három isiben a KMP a gi­tárt ú;. anyagát, cserélték Ba­jával és Budapesttel anélkül, hogy azt a demarkációs vona­lon bárki is meg tudta volna akadályozni. Mindez egv jó hét alatt történt. Feltűnő élénkség! Arról is tudunk, hogy a pécsi vasutasok között pesti szervező járt két ízben. Végül további adat: a pécsi szociáldemokrata pártban lévő „simpatizőr” elemék és a pes­ti kommunista központ között december 21—28-án jött létre kapcsolat. Szocialista körök Az alighogy kitáguló szaka­dást — 1919 márciusában —, hirtelen az egység váltotta fel. Az egyesült új párt a Ma­gyarországi Szocialista Párt volt. Az MSzP folytatója a KMP-nek, de változott körül­mények és feltételek alapján. Az MSzP történetéről Bara­nyában már jelentős forrás áll rendelkezésünkre. Mágyareg- regytől Sásdig, Mágocstól Pé­csig. A Tanácsköztársaság idején sorra alakulnak szocialista „pártkörök” és „egyletek”, amelyek nyilván az egyesült párt szervezetei voltak. Szo­cialista pártkört alakítottak Püspöknádasdon, Óbányán, Klsújbányán, Püspökszent- lászlón, Hidason, Vasason stb. A munkástanácsok, mint funkcionáló önigazgatási szer­vek gyűjtő helyei, befogadói a legforradalmibb elemeknek, így a kommunistáknak is. Itt kitűnő alkalom nyílott arra, hogy a kiválasztódás megtör­ténhessen. A pécsi munkásmozgalom — már szóltunk róla — rendkí­vül nehéz helyzetben volt, en­nek ellenére ha lassan is, de egyre nagyobb tért nyert a forradalmi szocializmus, a Ta­nácsköztársaság után is. A Pécsi Szocialista Párt 1920 februárjában lényeges lépés volt előre a Pécsi Szo­cialista Párt újjászervezése. A bécsi Ideiglenes Bizottságtól Pécsre küldött kommunisták sokat dolgoztak azon, hogy a PSzP valóban forradalmi párt legyen. 1921-ben megkezdte a párt szervezeti átalakulását a demokratikus centralizmus el­vei szerint. Fontos ténynek kell értékelnünk a pártnak a III. Intemacionáléhoz való csatlakozását. A párt elfogad­ta a 21 pontot. Közben kiépí­tette nemzetközi kapcsolatait is a jugoszláv kommunisták­kal, valamint a KMP emigrá­cióban lévő szerveivel. És megerősödött a kapcsolat a csehszlovák kommunista bá­nyászszervezetekkel is. A pécsi forradalmi szocia­lizmus erejét bizonyítja, hogy amikor maguk is emigrációba kényszerültek, beléptek szá­mosán a JKSz tagjainak so­rába. A Vajdaságban széles- köi'ű legális és illegális tevé­kenységet folytattak. Mások itthon harcoltak az ellenfor­radalom éllen, egy szebb és boldogabb Magyarországért. Ügy véljük, e néhány sor­ban sikerült — ha nem is tel­jesen — a baranyai kommu­nista mozgalom kezdeteit és fejlődését vázolni. Végül a költő szavait idéz­zük: Időben tőle egyre távolabb, Lélekben hozzá egyre köze­lebb, Emléke bennünk nemcsak megmarad, De nőve-nö, s mint óriás mered Szeműnkbe...” Fancsovits György— Szita László ,A KMP és K1MSZ megalakulásának 50. évforduló}» alkalmából a Puskin Művelődési Házban rendezett kiállítá­son korabeli dokumentumok láthatók a Pécsi Janus Pan­nonius Múzeum anyagából. K. épünkön egy 1819-es plakát. MIT ßKßMUNK? KiSZi'íkifí&t*- 9tfp.b , h- , >.• Ab'ft}!? t >Y4> <9 <cw h • ?«<'# Ävn-X /"> i&t)-Mw* }•■&<.*<■<.■■■<■'>. Miftü A-> *.W' - * <•><'< >' dU>;-v>Y U'vWSru >Vó>í'}<':;ö>’ fkcqfámtítf,. itytíjitl. f ?>&?{<■ /#&<.*<<• y<fXiKVti '■ <*>■: ■' AfW. í Vürtv ■;> .V: • ><>, ' /<: y.r (*<**■ <klóí.iU <i >*V< is *•<*> *<•<';<» •< .>W­fy 'Aiiy fetizilftHr Sic* *•>#> *>>&&>.> >yf<úi> .1 -Aiy 'ViV ilfdóx. táitissaidvv <> • * Á:,<r<>.\,.' . -v.,> • ■: <tú-:> '&*<&'.<$■ kVíVMÍ.' . 6# s.täräiivhypi'f <&.',<>#***>>»' i xiä&iiay *'<'>•$ < nwrb-t '.tyr >;•» tátúti kiforjjt \-:s áfát a ..<£•' >$■<<&?&?_ > wV/xV Ha&is ;-*>v fy-■*$«.'*>>; ti&te&iSy'?­­f. .< ákvtpjr' .< Ätibr ' m*í ***** -í : fa<a <T>'< •':»■iyf<. «f» toaxp-a h<s:Ü<< v><& f\ i'W-v i-iftriu itKigfoíftet s* &íÜhr-> is'mW* ■■■'■%. *-'■>■'*<* &&#**,&&&■< '<*' tiíf aktvyy f (MUAi A W&* Pílianatiitjiíaq kkäzs!iic:vsäva iijje.'n^atwI.iKHai tkérfálgok misrtl eiwí számané esek íiécty : .vtóar jéknhirtrt mrt). Ä követíu-aV azuaimn mér r. >/!c Jáaí terjedelmi) < A saeerkeszliőitég. A pécsi szerkesztésű és kiadású Aktivista röpirat A KMP alapító tagjainak a portréi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom