Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-19 / 271. szám

1968. november 19. Duna nta« nav%ii 3 L! Délszláv dalnobverseny Szalántán A Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövetsége vasárnap ren­dezte meg Szalántán az egyik tehetségkutató nép­daléneklési versenyt, melynek első és második helyezettjei résztvesznek az országos döntőn, ja­nuár 25-én. A hattagú zsűrinek, melynek elnö­ke Gyúrok György, a MDDSZ főelőadója, ne­héz dolga volt, végülis úgy döntött, hogy két el­ső díjat ad ki. Az egyi­ket Bunyevác Anna, a Pécsi Tanárképző Főis­kola hallgatója, a mási­kat a pécsi szerb-horvát iskola triója kapta. Ugyancsak két második helyet adtak ,ki, és a har­madik helyre három ver­senyző került. A versenynek nagy si­kere volt, elismerően nyi­latkoztak a jugoszláv nagykövetség képviselői is, akik vendégekként vettek részt rajt. Angyel- ko Gerolszki, katonai és légügyi attasé és Csedo- mir Bajics, a nagykövet­ség első titkára felhasz­nálták a novemberi va­sárnapot arra is, hogy ismerkedjenek a bara­nyai délszlávokkal. A következő baranyai „elődöntő” 24-én lesz Felsőszen tmártonban. — Otezerhatszáz pécsi la­kásba vezetik be 1980-ig a gázfűtést — közölték a Dél­dunántúli Gázgyártó és Szol­gáltató Vállalatnál. Jelenleg több száz kérelem fekszik bent, s ezek zömét még a jö­vő évben kielégítik. Elsősor­bán a belváros területén bő­vítik a gázfűtést. A bútoripar fő törekvése a választék bővítése Előretör a műanyag — Märklin bútor — Olcsón, jó árut — A vevőkről akarunk in­formációkat szerezni, arról, hogy mit igényelnek a keres­kedelemtől? — többek között erről beszélt Rieperger László, a Budapesti Bútoripari Válla­lat igazgató-főmérnöke, ami­kor szombaton délelőtt kö­szöntötte a Pannónia Szálló nagytermében rendezett bú­torkiállítás közönségét. Most viszont mi kérünk információt a bútoriparról. Először is arról, hogy mi­lyenek a bútorigények, például hogyan oszlik meg az igény falu és város között? Erre Szántó György, a Bútorérté­kesítő Nagykereskedelmi Vál­lalat igazgatója válaszolt: — A bútorszakmát sajnos sok kereskedő még ma is úgy ítéli meg hogy ebben min­dent el lehet adni. Igaz, ez így volt 15—18 éven keresz­tül. Ez nem serkentette az ipart sem, a kereskedelmet sem s így hosszú éveken át ugyanazt a 14 féle hálóbútort árulták Magyarországon, amit 15—18 éve árulnak. De kísér­letképpen behoztunk Jugosz­láviából 24 ezer forintos háló­berendezést és megvették, hol­ott megszokott magyar háló­bútorok ára csak 8—12 ezer forint Tehát nem volt igaz, hogy a vásárló igénytelen. Vagyis nem lehet tovább foly­tatni azt, amit 18 évig tet­tünk, s a választékot komoly értékítélet alá kell vetnünk. Nem a mennyiség a fő prob­léma. mert ezt importtal és a belföldi termeléssel együtt most már megközelítőleg ki tudjuk elégíteni. — Milyen különbség van a falu és a város igényei kö­zött? — Semmilyen. Földrajzi ré­tegződés alig van a kereslet során. E helyett anyagi a ré­tegződés, vagyis falun és vá­roson egyaránt vannak kis- és Miért expressz a Mecsek Expressz? A tavasz óta jellegzetes kék-sárga kocsijaival reggel oda Pestre, este pedig visz- sza Pécsre közlekedik a Me­csek Expressz. Szemre szép, elegáns, az utazással kapcso­latos tapasztaltatok azonban már nem ennyire egyértel­műek. A pécsi expressz már az első útján hazafelé a leg­nagyobb meglepetésre hu­szonöt percet késett. Ez, úgy tűnik, „hagyományossá” vált, mert a Budapestről induló esti járat gyakran késik az­óta is tizenöt-húsz perceket, s alig fordul elő, hogy perc­nyi pontossággal érkezik. Percnyi pontosság? Egyik es­te, csütörtök este — a Me­csek Expressz pontosan egy órát késett. A menetidőnek nyilván vannak korlátái. A vonat ezen belül közlekedik, így ál­lapítják meg a hivatalos menetidőt. De milyen menet­idő az, amit a legritkább esetben tartanak be? A ta­vaszi sajtóértekezleten jól hangzott, hogy Pécs is kap expresszvonatot. Dehát, mi­lyen expressz ez. amelyik csaknem pontatlanabbul köz­lekedik, mint a régi szimpla gyorsvonat. Persze, mondani mondhatjuk, hogy ez exp­resszvonat, dehát a cégér ön­magában nem sokat ér. Leg­feljebb bosszankodni lehet, hogy nem az van mögötte, amit hirdet. <T) nagy jövedelmű emberek, s ez határozza meg az igényüket Ezért most — mint a kiállítá­son látható Modul 69 típusú bútornál is — sok elemből álló berendezést gyártatunk, s azokat elemenként meg is le­het vásárolni. A jövő' év má­sodik felében például forga­lomba hozzuk az úgynevezett Marklin-rendszerű bútort. A vevő prospektust kap, azon minden elemet egy számmal jelzünk, ő bemondja a szá­mot és megkapja a bútorele­met. Ha megunja és némi pénzhez jut, újabbat vehet hozzá és tovább variálhatja. Sőt ehhez szervizszolgálatot is létesít az egyik gyár. De mit mond az ipar, vagy­is ezúttal annak képviselője, Rieperger László igazgató-fő­mérnök a mennyiségről, vá­lasztékról, minőségről? — A Budapesti Bútoripari Vállalat az ország legnagyobb bútorgyártó cége. Hat gyá­runkban évente közel 400 mil­lió forint értékű bútort készí­tünk, ebből 300 millió forint­nyi hazai, 30—30 millió pedig részben a szocialista, részben kapitalista országok piacaira megy. A hat gyárban 150— 180 féle terméket állítunk elő. Ezek között néhány évek óta állandóan keresett és igen nagy mértékben vásárolt be­rendezés szerepel. így a Va- ria-készletet minden évben 60 millió forint értékben gyárt­juk és elfogy. Ez a legnagyobb méretű termelésünk. De nem tudunk eleget készíteni a Csil­lag nevű lakásbútorokból sem. Aztán például az egyik gyá­runk kizárólag aszfalt készít, de azt évente 80—100 ezret. — Ennyit a mennyiségről és választékról — folytatta Rieperger László. — A minő­ség? Hát furcsa dolog, hogy erről éppen én nyilatkozzak, mert úgy tűrrik ilyenkor, hogy a cigány dicsén a lovát. Egy azonban mégis biztos: a mi­nőségünkkel nincsen baj. Erre bizonyíték, hogy a garanciális alapunknak eddig csak negy­ven százalékát használtuk fel. Sőt, azt hiszem minőségileg . a nemzetközi versenyt is áll- juk. Most adtunk el például tizennégyezer szekrényt Párizs­ba. Nem tudjuk azonban tá­lalni az igazi belefektetett munkát Nem elég a válasz­ték a bútorszövetből, nincse­nek szép vasalásaink. Aztán, amiről már beszélt kollégám: a kirakati tálalásunk sem jő. Nyugaton például mindenütt úgy rakják ki a bútort, hogy' alá is lehet látni, mondjuk az asztal lapja alá, s látszik: nem szálkás. — Es a habszivacs? A mű­anyag? — Nos. hát ha így vizsgál­juk a kérdést, akkor nehezebb 8 ® €RnUŐ €LÖTT A TV JELENTI a helyzetünk. Mi a lényeg eb­ben a kérdésben? Megválto­zott, felgyorsult az emberek életritmusa, ezzel párhuzamo san gyorsabban változik a di­vat, s így a bútordivat is. E gyors változást elősegítette a műanyag térhódítása. Mind­ezek következtében fokozódik a bútorgyárak termelése. Ez világjelenség. — Magyarországon sajnos az alapanyaggyártás — for­gácslap-, pozdorjalemez- és farostlemez-termelés — nem fejlődik a bútortermeléssel párhuzamosan. Oka: drága a beruházás. Pedig anyag van, az erdészetek nem tudnak mit termi az alacsony minőségű fával. A habszivacs? Sajó- bábonyban gyártják, de kis kapacitással és a felületkezelő anyagok, a színes pigmentált festékek használata kialaku­latlan, — Végűi: a jSvő? , — Mindezek ellenére sok jót mondhatok. A mennyiségről annyit, hogy 1971-ig nagy mér­tékben rekonstruáljuk a gyu­lai gyárunkat, és egy újat építünk fel Egerben. Ezzel évi termelésünk megközelíti majd a félmilliárd forintnyi értéket. A minőség? A hagyományos faanyagokkal elért jó minőség ellenére sem vágyjunk elége­dettek, a műanyag felhaszná­lását növeljük, s jövőre már minden fiókot műanyagból készítünk. Megszűnik tehát a harisnyaszakító, vagy defor­mált fiók. Minőségi javulás az is, hogy a vásárló számára eddig 12 havi garanciát 18 hónapra növeljük, a kereske­delem számára pedig 24 hó­napra. Továbbá megkezdjük a különböző színű elemekből álló bútor gyártását. Végül a választékról annyit, hogy követjük a differenciált ízlés­beli és anyagi igényeket. Ezért sok fajta elemből készült bú­torberendezéseket gyártunk, s ezeket elemenként lehet meg­vásárolni. Az itteni pécsi ki­állításon látható Modul 69 típus jelenleg 30 elemből áll, de ezt a számot 170-re nö­veljük. Végülis olcsón aka­runk jó árut adni, s ezzel keresetté tenni cikkeinket. F. 0. műsorában most már bevett l szokás, hogy alkalmanként i „tollhegyre” tűz közérdekű ; problémát, mintegy a közhan- ' gulatot képviselve, és válasz­adásra, magyarázatra mindig j meghív egy- vagy több nyi­latkozatra illetékes személyt. Érdekes, hasznos és népszerű módszer. Legutóbb a postai tarifa változása szerepelt a TV jelenti „interjú rovatá­ban”. s a Posta együk vezetője vállalkozott a válaszra. A ta­rifaváltozás ténykérdés, de a magyarázatul szolgáló év-ösz- szehasonlítások (a tarifa 1946- os és a szolgáltatás 1937-es alapéve) nem voltak egymás­sal szinkronban, másrészt a postai szolgáltatás nem min­den téren áll a feladata ma­gaslatán. Ezt az ellentmondást próbálta kiaknázni a vezető­riporter, és valóban, minden­nél többet mondott az a gyors zavar, amely elfogta az inter- j júalanyt, amikor Kovalik Ká- i roly makacsul érdeklődni kéz- j dett a táviratok maximális | kézbesítési ideje után Kár, hogy a jó lendülettel kezdődő, kritikai élű műsor végülis egy szokványos megnyugtatással zárult — mintha a riporter váratlanul feladta volna a párbeszédet. Pedig a postai szolgáltatásnak van még né­hány Achilles-sarka, amelyek rendezése, bővítése, pontosítá­sa a tarifarendezés után egye­nesen kötelessége lesz a pos­tai szervezetnek. A beszélge­téshez talán még csak annyit tennék hozzá, hogy ezek a be­szélgetések hasznos, érdekes, közérdekű színfoltjai a TV- jelentinek, s csak biztatni tud­juk a riportereket, hogy jól felkészülve, közéleti bátorság­gal és az összefüggések fel­tárásával próbáljanak választ keresni a közvéleményt fog­lalkoztató kérdésekre. A BÍRÓ ES A HÓHÉR végre, harminc év után legyő­zi „örök ellenfelét”, a ravass bűnözőt, Gastmannt. Dürren­matt kitűnő jellemépítményt tár elénk Bärlach felügyelő alakjában, és ezt az építményt Páger Antal hallatlan egysze­rűséggel. de életteli vibráció­val tölti meg. Kár, hogy az ellenfelét (Gastmann) játszó Ajtay Andor külsőséges volt, és egy operettbe illő rezgő eleganciával próbált lelket le­helni az egyébként eléggé zárt szerepbe. A lendületes rende­zés (Mihályfi Imre) taláa egyetlen lényeges hibája épp a két öregember közös jele­nete, amely elsősorban Ajtay monológjai révén végülis két öregember szentimentális, ker- tipad-csevegésébe torkollott. ÉRETLEN SZIVEK A hosszabb időn át szüne­telt „éjszakai mozi” ezúttal valóban egy érdekes, koiunk konkrét kérdéseit érintő fil­met tűzött műsorára, amely a tv-nézés lakásbeli körülmé­nyeit tekintve csakis éjszakai előadásként képzelhető eL Edouard Luntz három évvel ezelőtt készült filmje (amely­nek szereplői egytől-egyig amatőrök) igyekszik elfogulat­lan képet rajzolni a francia fiatalok egy tetemes számú rétegéről. A befejezés fájdal­mas szomorúsága döbbenti rá a nézőt e fiatalok társtalan- ságára Jean Pierre a rendőr­ségi autó mélyén zokog két­ségbeesetten, Fernand pedig borzadva néz a zsúpkocsi után. ö révbeért, a szürke hétköznapok automatizált rév- jébe, s joga van egyensúlyoz­ni a magasságban a vékony vasszerkezeteken. A film a francia fiatalokról szólt, a tő­kés társadalomban elfoglalt sa­játságos, perifériás helyzetük­ről. De suta, éretlen érzel­meik, melankolikus táncaik, zavart bolyongásaik, töredé­kes párbeszédeik, váratlanul — Az Agrárklub november 19-én délután 14 órai kezdet­tel tartja első rendezvényét Pécsett, az MTESZ klubhelyi­ségében. A sorozatnyitó elő­adás címe: „A pecsenyenyúl eladás piacj helyzete, és a termelés célkitűzései” tartja: dr. Szentirmai László, a MÉM termelésfejlesztési főosztályá­nak munkatársa. előtörő erőszakosságuk — is- A péntek esti. kissé szőve- j merős vonások. (T) vényesnek tűnt svéd bűnügyi film után — amelynek vég- j leges „tisztázása” valószínűleg | Mikes Györgyre hárul majd a | Show-hivatalban — szomba­ton este az élő európai iro- i dalom égjük legjelentősebb ■ írójának, Dürrenmattnak te- j levízióra írt művét láthattuk. ! Dürrenmatt gyakran nyúl j bűnügyi témákhoz, hogy a * szövevényes, nem egyszer az, alapkérdéseket kutató törté-1 netekben a maga írói kérlel- j hetetlenségével mondja el a j véleményét. A bíró és a hó- I hér egy matematikailag töké­letesen kidolgozott bűnügyi építmény — a megfelelő he­lyen bekövetkezhető váratlan és szellemes fordulatokkal — amelyben Dürrernantt egy szürke, öreg nyomozó nagy játszmáját s ezen belül egész életművét pergeti le. A rend­őrhadnagy halála indítja el ennek az életnek a fináléját, amelyben a ravasz Bärlach Lapunk szeptember 21-i számában az AUTÓKER cég hirdetése hibásan je­lent meg. A vállalat he­lyes neve és címe: AUTÓKEH Új Autó Kereskedelem Bpest, XIII., Gogol u. 13. — Román színjátszás. Do­hai Vilmost, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezőjét, a Ma­gyar Színművészek Szövetsége, valamint a Művelődésügyi Mi­nisztérium a román színját­szás tanulmánjozására Ro­mániába küldi ki. A méhészkedés szerelmese 1969-re bármilyen típusú Csepel gyártmányú JÁRMŰRE elfogadunk megrendelést 1969-ben a jármű igényeket a rendelések be­érkezésének sorrendjében elégítjük ki. Külön megállapodás alapján előre megjelölt időpontra is szállítunk. FELVILÁGOSÍTÁS: TELEFON: 494-738. ÜJ AUTÓ OSZTÁLY BUDAPEST, XIII., GOGOL U. 13. flUTÖKíR i I I 1 A novemberi délutánok is | kicsalják még némi röptére a j kaptárak apró szárnyasait, de | csak néhány percre, amíg kő- j rülzsongják a téli szállásukon ügyködő gazdájukat. — Látja milyen aranyosai?, értelmesek, dicsérte őket dr. Marton Aladár a 30 kaptár, 60 méhcsaládjának tulajdono­sa. — Ilyenkor véletlenül sem csípik meg az embert, mon­dotta, s hogy bizonyítson is, óvatosan lepöcköl gette a kar­ján, nyakán, vállán fürtök­ben megkapaszkodó, valóban békés szándékú jószágokat. — Nem a magam, hanem az ő épségüket féltem, magya- j rázta az óvatoskodás okát, miközben hozzáfogott a „téli- esítéshez”. Családonként 6—8 lépet helyezett el a kaptárok­ban, majd ezek fölé rétegesen nádfonatot és újságpapír-béle­lést tett, és úgy látszott, hogy ezzel végére is ért az egy-egy családot megillető komfort­nak. Pedig ez a művelet csu- ! pán a télre szóló „központi J fűtés” megoldását szolgálja, | mert a kiadagolt élelemből j legfeljebb csak karácsonyig j futja. I — Sajnos az aszály miatt meglehetősen silányak a lé­pek, mondotta. — Másfél-két kilósnak kellene lennie egy- egy mézkoszorúnak és sokat mondok, ha elérik a kilót. Ezért hát úgy rendezem a dolgokat, ahogy tudom. Kará­csonykor sajnos már csak cu­korlepényt kapnak háromszori elosztásban és a harmadikat már gyógyszeresen, hogy baj nélkül érjük meg a tavaszt. Dr. Marton Aladár, aki kü­lönben a pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Techni­kum tanulmányi vezetője, kö­zel 25 éve foglalkozik méhész­kedéssel. Mégpedig igen ma­gas színvonalon. Az ország minden jelentősebb városában szakelőadásokat tart és tanul­mányai jelennek meg számos külföldi szakfolyóiratban is a korszerű méhészkedés új és újabb tapasztalatairól, fejle­ményeiről. És mindezek mel­lett még egy igen fontos tár­sadalmi megbízatása is van: hosszú évek óta a megyei bí­róság méhészeti szakértője. De van, illetve volt — mert csak múlt időben nyilatkozott róla —, egy igen érdekes kéz­i deményezése is, amely ahogy ő mondotta, sajnos már a | hamvában halt meg, mielőtt 1 a közönség szolgálatára bo­csáthatta volna. A külföldi szakirodái«« sokéves tanul­mányozása és természetesen a saját megfigyelései, tapaszta­latai révén kikísérletezte a közismert méhpempőnek egyik különleges felhasználási, illet­ve tárolási módját, amelynek tulajdonságairól a következő­ket mondotta: — Különböző virágporok­ból, továbbá a méhek fejmi- j rigy-váladékából sokévi kísér- j let után sikerült előállítanom | egy olyan masszát, amely : rendkívül kedvező hatással j van a különböző betegségek­ben szenvedő emberekre. A kísérletek természetesen legá­lisan folytak, hiszen szovjet, pontosabban a leningrádiak munkájára magam is egy szűk- körű orvos-méhész közösséget szerveztem meg és készítmé­nyemből az első kísérletet ma­gamon hajtottam végre orvosi felügyelet mellett, amihez a sajnálatos alkalmat egy na­gyon súlyos lábtrombózisom adta annak idején. Ahogy elmondotta, az ered­mény csodálatos volt. Az el­lenőrzést végző orvos is meg­lepődött, amikor a különben 4—6 hetes kórházi kezelést igénylő betegségből két hét múltán teljesen felgyógyult. — Ezen felbuzdulva az Or­vos egészségügyi Szakszerve­zethez fordultam támogatásért — mondotta. — Egyrészt, hogy tegyék lehetővé az általam előállított méhpempő klinikai kísérleteit, másrészt legyenek segítségemre abban, hogy kapcsolatot teremthessek ma­gasabb egészségügyi fórumok­kal. illetve ezek névén esetleg a Találmányi Hivatallal is. Az eredmény? Ridegen elutasítot­tak és még örülhettem is, hogy nem ragasztották rám a ku- ruzslás bélyegét. Pedig.!. Pedig —és ezt külföldi pél­dákkal is alátámasztotta — szinte minden környező or­szágban gyári készítmények formájában, patikában árusít­ják — „Apifortil”, „Amino- stress”, „Apiszérum” stb. né­ven az övéhez hasonló készít­ményeket. Nem érti hát az elzárkózás okát, hiszen ahogy mondotta is, ő az említett szervektől csupán közvetítő se­gítséget kért készítményének klinikai kísérleteire. r. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom