Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-19 / 271. szám
1968. november 19. Duna nta« nav%ii 3 L! Délszláv dalnobverseny Szalántán A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége vasárnap rendezte meg Szalántán az egyik tehetségkutató népdaléneklési versenyt, melynek első és második helyezettjei résztvesznek az országos döntőn, január 25-én. A hattagú zsűrinek, melynek elnöke Gyúrok György, a MDDSZ főelőadója, nehéz dolga volt, végülis úgy döntött, hogy két első díjat ad ki. Az egyiket Bunyevác Anna, a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatója, a másikat a pécsi szerb-horvát iskola triója kapta. Ugyancsak két második helyet adtak ,ki, és a harmadik helyre három versenyző került. A versenynek nagy sikere volt, elismerően nyilatkoztak a jugoszláv nagykövetség képviselői is, akik vendégekként vettek részt rajt. Angyel- ko Gerolszki, katonai és légügyi attasé és Csedo- mir Bajics, a nagykövetség első titkára felhasználták a novemberi vasárnapot arra is, hogy ismerkedjenek a baranyai délszlávokkal. A következő baranyai „elődöntő” 24-én lesz Felsőszen tmártonban. — Otezerhatszáz pécsi lakásba vezetik be 1980-ig a gázfűtést — közölték a Déldunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalatnál. Jelenleg több száz kérelem fekszik bent, s ezek zömét még a jövő évben kielégítik. Elsősorbán a belváros területén bővítik a gázfűtést. A bútoripar fő törekvése a választék bővítése Előretör a műanyag — Märklin bútor — Olcsón, jó árut — A vevőkről akarunk információkat szerezni, arról, hogy mit igényelnek a kereskedelemtől? — többek között erről beszélt Rieperger László, a Budapesti Bútoripari Vállalat igazgató-főmérnöke, amikor szombaton délelőtt köszöntötte a Pannónia Szálló nagytermében rendezett bútorkiállítás közönségét. Most viszont mi kérünk információt a bútoriparról. Először is arról, hogy milyenek a bútorigények, például hogyan oszlik meg az igény falu és város között? Erre Szántó György, a Bútorértékesítő Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója válaszolt: — A bútorszakmát sajnos sok kereskedő még ma is úgy ítéli meg hogy ebben mindent el lehet adni. Igaz, ez így volt 15—18 éven keresztül. Ez nem serkentette az ipart sem, a kereskedelmet sem s így hosszú éveken át ugyanazt a 14 féle hálóbútort árulták Magyarországon, amit 15—18 éve árulnak. De kísérletképpen behoztunk Jugoszláviából 24 ezer forintos hálóberendezést és megvették, holott megszokott magyar hálóbútorok ára csak 8—12 ezer forint Tehát nem volt igaz, hogy a vásárló igénytelen. Vagyis nem lehet tovább folytatni azt, amit 18 évig tettünk, s a választékot komoly értékítélet alá kell vetnünk. Nem a mennyiség a fő probléma. mert ezt importtal és a belföldi termeléssel együtt most már megközelítőleg ki tudjuk elégíteni. — Milyen különbség van a falu és a város igényei között? — Semmilyen. Földrajzi rétegződés alig van a kereslet során. E helyett anyagi a rétegződés, vagyis falun és városon egyaránt vannak kis- és Miért expressz a Mecsek Expressz? A tavasz óta jellegzetes kék-sárga kocsijaival reggel oda Pestre, este pedig visz- sza Pécsre közlekedik a Mecsek Expressz. Szemre szép, elegáns, az utazással kapcsolatos tapasztaltatok azonban már nem ennyire egyértelműek. A pécsi expressz már az első útján hazafelé a legnagyobb meglepetésre huszonöt percet késett. Ez, úgy tűnik, „hagyományossá” vált, mert a Budapestről induló esti járat gyakran késik azóta is tizenöt-húsz perceket, s alig fordul elő, hogy percnyi pontossággal érkezik. Percnyi pontosság? Egyik este, csütörtök este — a Mecsek Expressz pontosan egy órát késett. A menetidőnek nyilván vannak korlátái. A vonat ezen belül közlekedik, így állapítják meg a hivatalos menetidőt. De milyen menetidő az, amit a legritkább esetben tartanak be? A tavaszi sajtóértekezleten jól hangzott, hogy Pécs is kap expresszvonatot. Dehát, milyen expressz ez. amelyik csaknem pontatlanabbul közlekedik, mint a régi szimpla gyorsvonat. Persze, mondani mondhatjuk, hogy ez expresszvonat, dehát a cégér önmagában nem sokat ér. Legfeljebb bosszankodni lehet, hogy nem az van mögötte, amit hirdet. <T) nagy jövedelmű emberek, s ez határozza meg az igényüket Ezért most — mint a kiállításon látható Modul 69 típusú bútornál is — sok elemből álló berendezést gyártatunk, s azokat elemenként meg is lehet vásárolni. A jövő' év második felében például forgalomba hozzuk az úgynevezett Marklin-rendszerű bútort. A vevő prospektust kap, azon minden elemet egy számmal jelzünk, ő bemondja a számot és megkapja a bútorelemet. Ha megunja és némi pénzhez jut, újabbat vehet hozzá és tovább variálhatja. Sőt ehhez szervizszolgálatot is létesít az egyik gyár. De mit mond az ipar, vagyis ezúttal annak képviselője, Rieperger László igazgató-főmérnök a mennyiségről, választékról, minőségről? — A Budapesti Bútoripari Vállalat az ország legnagyobb bútorgyártó cége. Hat gyárunkban évente közel 400 millió forint értékű bútort készítünk, ebből 300 millió forintnyi hazai, 30—30 millió pedig részben a szocialista, részben kapitalista országok piacaira megy. A hat gyárban 150— 180 féle terméket állítunk elő. Ezek között néhány évek óta állandóan keresett és igen nagy mértékben vásárolt berendezés szerepel. így a Va- ria-készletet minden évben 60 millió forint értékben gyártjuk és elfogy. Ez a legnagyobb méretű termelésünk. De nem tudunk eleget készíteni a Csillag nevű lakásbútorokból sem. Aztán például az egyik gyárunk kizárólag aszfalt készít, de azt évente 80—100 ezret. — Ennyit a mennyiségről és választékról — folytatta Rieperger László. — A minőség? Hát furcsa dolog, hogy erről éppen én nyilatkozzak, mert úgy tűrrik ilyenkor, hogy a cigány dicsén a lovát. Egy azonban mégis biztos: a minőségünkkel nincsen baj. Erre bizonyíték, hogy a garanciális alapunknak eddig csak negyven százalékát használtuk fel. Sőt, azt hiszem minőségileg . a nemzetközi versenyt is áll- juk. Most adtunk el például tizennégyezer szekrényt Párizsba. Nem tudjuk azonban tálalni az igazi belefektetett munkát Nem elég a választék a bútorszövetből, nincsenek szép vasalásaink. Aztán, amiről már beszélt kollégám: a kirakati tálalásunk sem jő. Nyugaton például mindenütt úgy rakják ki a bútort, hogy' alá is lehet látni, mondjuk az asztal lapja alá, s látszik: nem szálkás. — Es a habszivacs? A műanyag? — Nos. hát ha így vizsgáljuk a kérdést, akkor nehezebb 8 ® €RnUŐ €LÖTT A TV JELENTI a helyzetünk. Mi a lényeg ebben a kérdésben? Megváltozott, felgyorsult az emberek életritmusa, ezzel párhuzamo san gyorsabban változik a divat, s így a bútordivat is. E gyors változást elősegítette a műanyag térhódítása. Mindezek következtében fokozódik a bútorgyárak termelése. Ez világjelenség. — Magyarországon sajnos az alapanyaggyártás — forgácslap-, pozdorjalemez- és farostlemez-termelés — nem fejlődik a bútortermeléssel párhuzamosan. Oka: drága a beruházás. Pedig anyag van, az erdészetek nem tudnak mit termi az alacsony minőségű fával. A habszivacs? Sajó- bábonyban gyártják, de kis kapacitással és a felületkezelő anyagok, a színes pigmentált festékek használata kialakulatlan, — Végűi: a jSvő? , — Mindezek ellenére sok jót mondhatok. A mennyiségről annyit, hogy 1971-ig nagy mértékben rekonstruáljuk a gyulai gyárunkat, és egy újat építünk fel Egerben. Ezzel évi termelésünk megközelíti majd a félmilliárd forintnyi értéket. A minőség? A hagyományos faanyagokkal elért jó minőség ellenére sem vágyjunk elégedettek, a műanyag felhasználását növeljük, s jövőre már minden fiókot műanyagból készítünk. Megszűnik tehát a harisnyaszakító, vagy deformált fiók. Minőségi javulás az is, hogy a vásárló számára eddig 12 havi garanciát 18 hónapra növeljük, a kereskedelem számára pedig 24 hónapra. Továbbá megkezdjük a különböző színű elemekből álló bútor gyártását. Végül a választékról annyit, hogy követjük a differenciált ízlésbeli és anyagi igényeket. Ezért sok fajta elemből készült bútorberendezéseket gyártunk, s ezeket elemenként lehet megvásárolni. Az itteni pécsi kiállításon látható Modul 69 típus jelenleg 30 elemből áll, de ezt a számot 170-re növeljük. Végülis olcsón akarunk jó árut adni, s ezzel keresetté tenni cikkeinket. F. 0. műsorában most már bevett l szokás, hogy alkalmanként i „tollhegyre” tűz közérdekű ; problémát, mintegy a közhan- ' gulatot képviselve, és válaszadásra, magyarázatra mindig j meghív egy- vagy több nyilatkozatra illetékes személyt. Érdekes, hasznos és népszerű módszer. Legutóbb a postai tarifa változása szerepelt a TV jelenti „interjú rovatában”. s a Posta együk vezetője vállalkozott a válaszra. A tarifaváltozás ténykérdés, de a magyarázatul szolgáló év-ösz- szehasonlítások (a tarifa 1946- os és a szolgáltatás 1937-es alapéve) nem voltak egymással szinkronban, másrészt a postai szolgáltatás nem minden téren áll a feladata magaslatán. Ezt az ellentmondást próbálta kiaknázni a vezetőriporter, és valóban, mindennél többet mondott az a gyors zavar, amely elfogta az inter- j júalanyt, amikor Kovalik Ká- i roly makacsul érdeklődni kéz- j dett a táviratok maximális | kézbesítési ideje után Kár, hogy a jó lendülettel kezdődő, kritikai élű műsor végülis egy szokványos megnyugtatással zárult — mintha a riporter váratlanul feladta volna a párbeszédet. Pedig a postai szolgáltatásnak van még néhány Achilles-sarka, amelyek rendezése, bővítése, pontosítása a tarifarendezés után egyenesen kötelessége lesz a postai szervezetnek. A beszélgetéshez talán még csak annyit tennék hozzá, hogy ezek a beszélgetések hasznos, érdekes, közérdekű színfoltjai a TV- jelentinek, s csak biztatni tudjuk a riportereket, hogy jól felkészülve, közéleti bátorsággal és az összefüggések feltárásával próbáljanak választ keresni a közvéleményt foglalkoztató kérdésekre. A BÍRÓ ES A HÓHÉR végre, harminc év után legyőzi „örök ellenfelét”, a ravass bűnözőt, Gastmannt. Dürrenmatt kitűnő jellemépítményt tár elénk Bärlach felügyelő alakjában, és ezt az építményt Páger Antal hallatlan egyszerűséggel. de életteli vibrációval tölti meg. Kár, hogy az ellenfelét (Gastmann) játszó Ajtay Andor külsőséges volt, és egy operettbe illő rezgő eleganciával próbált lelket lehelni az egyébként eléggé zárt szerepbe. A lendületes rendezés (Mihályfi Imre) taláa egyetlen lényeges hibája épp a két öregember közös jelenete, amely elsősorban Ajtay monológjai révén végülis két öregember szentimentális, ker- tipad-csevegésébe torkollott. ÉRETLEN SZIVEK A hosszabb időn át szünetelt „éjszakai mozi” ezúttal valóban egy érdekes, koiunk konkrét kérdéseit érintő filmet tűzött műsorára, amely a tv-nézés lakásbeli körülményeit tekintve csakis éjszakai előadásként képzelhető eL Edouard Luntz három évvel ezelőtt készült filmje (amelynek szereplői egytől-egyig amatőrök) igyekszik elfogulatlan képet rajzolni a francia fiatalok egy tetemes számú rétegéről. A befejezés fájdalmas szomorúsága döbbenti rá a nézőt e fiatalok társtalan- ságára Jean Pierre a rendőrségi autó mélyén zokog kétségbeesetten, Fernand pedig borzadva néz a zsúpkocsi után. ö révbeért, a szürke hétköznapok automatizált rév- jébe, s joga van egyensúlyozni a magasságban a vékony vasszerkezeteken. A film a francia fiatalokról szólt, a tőkés társadalomban elfoglalt sajátságos, perifériás helyzetükről. De suta, éretlen érzelmeik, melankolikus táncaik, zavart bolyongásaik, töredékes párbeszédeik, váratlanul — Az Agrárklub november 19-én délután 14 órai kezdettel tartja első rendezvényét Pécsett, az MTESZ klubhelyiségében. A sorozatnyitó előadás címe: „A pecsenyenyúl eladás piacj helyzete, és a termelés célkitűzései” tartja: dr. Szentirmai László, a MÉM termelésfejlesztési főosztályának munkatársa. előtörő erőszakosságuk — is- A péntek esti. kissé szőve- j merős vonások. (T) vényesnek tűnt svéd bűnügyi film után — amelynek vég- j leges „tisztázása” valószínűleg | Mikes Györgyre hárul majd a | Show-hivatalban — szombaton este az élő európai iro- i dalom égjük legjelentősebb ■ írójának, Dürrenmattnak te- j levízióra írt művét láthattuk. ! Dürrenmatt gyakran nyúl j bűnügyi témákhoz, hogy a * szövevényes, nem egyszer az, alapkérdéseket kutató törté-1 netekben a maga írói kérlel- j hetetlenségével mondja el a j véleményét. A bíró és a hó- I hér egy matematikailag tökéletesen kidolgozott bűnügyi építmény — a megfelelő helyen bekövetkezhető váratlan és szellemes fordulatokkal — amelyben Dürrernantt egy szürke, öreg nyomozó nagy játszmáját s ezen belül egész életművét pergeti le. A rendőrhadnagy halála indítja el ennek az életnek a fináléját, amelyben a ravasz Bärlach Lapunk szeptember 21-i számában az AUTÓKER cég hirdetése hibásan jelent meg. A vállalat helyes neve és címe: AUTÓKEH Új Autó Kereskedelem Bpest, XIII., Gogol u. 13. — Román színjátszás. Dohai Vilmost, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezőjét, a Magyar Színművészek Szövetsége, valamint a Művelődésügyi Minisztérium a román színjátszás tanulmánjozására Romániába küldi ki. A méhészkedés szerelmese 1969-re bármilyen típusú Csepel gyártmányú JÁRMŰRE elfogadunk megrendelést 1969-ben a jármű igényeket a rendelések beérkezésének sorrendjében elégítjük ki. Külön megállapodás alapján előre megjelölt időpontra is szállítunk. FELVILÁGOSÍTÁS: TELEFON: 494-738. ÜJ AUTÓ OSZTÁLY BUDAPEST, XIII., GOGOL U. 13. flUTÖKíR i I I 1 A novemberi délutánok is | kicsalják még némi röptére a j kaptárak apró szárnyasait, de | csak néhány percre, amíg kő- j rülzsongják a téli szállásukon ügyködő gazdájukat. — Látja milyen aranyosai?, értelmesek, dicsérte őket dr. Marton Aladár a 30 kaptár, 60 méhcsaládjának tulajdonosa. — Ilyenkor véletlenül sem csípik meg az embert, mondotta, s hogy bizonyítson is, óvatosan lepöcköl gette a karján, nyakán, vállán fürtökben megkapaszkodó, valóban békés szándékú jószágokat. — Nem a magam, hanem az ő épségüket féltem, magya- j rázta az óvatoskodás okát, miközben hozzáfogott a „téli- esítéshez”. Családonként 6—8 lépet helyezett el a kaptárokban, majd ezek fölé rétegesen nádfonatot és újságpapír-bélelést tett, és úgy látszott, hogy ezzel végére is ért az egy-egy családot megillető komfortnak. Pedig ez a művelet csu- ! pán a télre szóló „központi J fűtés” megoldását szolgálja, | mert a kiadagolt élelemből j legfeljebb csak karácsonyig j futja. I — Sajnos az aszály miatt meglehetősen silányak a lépek, mondotta. — Másfél-két kilósnak kellene lennie egy- egy mézkoszorúnak és sokat mondok, ha elérik a kilót. Ezért hát úgy rendezem a dolgokat, ahogy tudom. Karácsonykor sajnos már csak cukorlepényt kapnak háromszori elosztásban és a harmadikat már gyógyszeresen, hogy baj nélkül érjük meg a tavaszt. Dr. Marton Aladár, aki különben a pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum tanulmányi vezetője, közel 25 éve foglalkozik méhészkedéssel. Mégpedig igen magas színvonalon. Az ország minden jelentősebb városában szakelőadásokat tart és tanulmányai jelennek meg számos külföldi szakfolyóiratban is a korszerű méhészkedés új és újabb tapasztalatairól, fejleményeiről. És mindezek mellett még egy igen fontos társadalmi megbízatása is van: hosszú évek óta a megyei bíróság méhészeti szakértője. De van, illetve volt — mert csak múlt időben nyilatkozott róla —, egy igen érdekes kézi deményezése is, amely ahogy ő mondotta, sajnos már a | hamvában halt meg, mielőtt 1 a közönség szolgálatára bocsáthatta volna. A külföldi szakirodái«« sokéves tanulmányozása és természetesen a saját megfigyelései, tapasztalatai révén kikísérletezte a közismert méhpempőnek egyik különleges felhasználási, illetve tárolási módját, amelynek tulajdonságairól a következőket mondotta: — Különböző virágporokból, továbbá a méhek fejmi- j rigy-váladékából sokévi kísér- j let után sikerült előállítanom | egy olyan masszát, amely : rendkívül kedvező hatással j van a különböző betegségekben szenvedő emberekre. A kísérletek természetesen legálisan folytak, hiszen szovjet, pontosabban a leningrádiak munkájára magam is egy szűk- körű orvos-méhész közösséget szerveztem meg és készítményemből az első kísérletet magamon hajtottam végre orvosi felügyelet mellett, amihez a sajnálatos alkalmat egy nagyon súlyos lábtrombózisom adta annak idején. Ahogy elmondotta, az eredmény csodálatos volt. Az ellenőrzést végző orvos is meglepődött, amikor a különben 4—6 hetes kórházi kezelést igénylő betegségből két hét múltán teljesen felgyógyult. — Ezen felbuzdulva az Orvos egészségügyi Szakszervezethez fordultam támogatásért — mondotta. — Egyrészt, hogy tegyék lehetővé az általam előállított méhpempő klinikai kísérleteit, másrészt legyenek segítségemre abban, hogy kapcsolatot teremthessek magasabb egészségügyi fórumokkal. illetve ezek névén esetleg a Találmányi Hivatallal is. Az eredmény? Ridegen elutasítottak és még örülhettem is, hogy nem ragasztották rám a ku- ruzslás bélyegét. Pedig.!. Pedig —és ezt külföldi példákkal is alátámasztotta — szinte minden környező országban gyári készítmények formájában, patikában árusítják — „Apifortil”, „Amino- stress”, „Apiszérum” stb. néven az övéhez hasonló készítményeket. Nem érti hát az elzárkózás okát, hiszen ahogy mondotta is, ő az említett szervektől csupán közvetítő segítséget kért készítményének klinikai kísérleteire. r. Gy.