Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

” 1968 november f?i •w m Mivel tudna Baranya hozzájárulni a magyar sportmozgalom fejlesztéséhez?] Beszélgetés dr. Csernus Kálmánnal, az MTS megyei tanácsa elnökével Ai MTS megyei Tanácsa el­nökével dr. Csernus Kálmánnal beszélgettünk; a mexikói olim­piai játékok után milyen fel­adatokat vállal a megye sport­ja, milyen elgondolásaik van­nak az MTS megyei Tanács El­nökségének a megye minőségi és tömegsportja fejlesztése ér­dekében. — A mexikói olimpiai Játé­kokon a magyar sportvezetés, a szakemberek és a verseny­zők összefogásával nagyszerű eredménnyel zártuk a verse­nyeket. A tiz arany, tíz ezüst és tizenkét bronz érem előkelő helyet biztosit a magyar sport­nak a világ sportéletében. A kitűnő szereplés után felvetö­ÜJSAGHtS: Két fordulóval a labdarúgó HB I. B 1968. évi bajnoksá­gának befejezése előtt már tisztázódott, hogy jövőre a Komlói Bányász és az Egri Dózsa együttesei szerepelnek a legmagasabb osztályban, Athénból — Komlóra Csák nyolc napig voltam ma- gVarországon, amikor a Komlói Bányász vezetősége megkeresett. A felkérést elfogadtam s hama­rosan szorongások közepette in­dultam a baranyai bányász vá­rosba. Ismeretlen város, isme­retlen csapat és egy szomorú névsor: Kiss, Bérezési, Kelemen, Buppert, Vörös, Jerabek, Tóth kapus és Villányi eltávoztak Komlóról. Akik maradtak, az el­múlt szezon idegi és lelki meg­próbáltatásainak nyomasztó ha­tása alatt — nem sokat remél­tek a jövőtől. Először azt kellett megvárni, hogy a vezetőségből kovácsolód- jon egy jó összhangú együttes, ezután térhettem át a játékosok kezelésére, mert az első lépést nem a szakmai munka Jelentet­te. hanem a lelki egyensúly ípegteremtése. Felkelteni az ön­bizalmat, lássanak célt a jö­vőben, csapatérdek — játékos­érdek összekapcsolása. Rajt, sok örömmel! A fizikai felkészítés és a csa­patkialakítás közben, még két kellemetlen epizódot is át kel­lett élni. Bodai nem sokkal a rajt előtt lábát törte, Sóst pe­dig sorozatos fegyelmezetlensé­gei miatt másfél évre tiltotta el szakosztály-vezetőségünk a já­téktól. Sok kemény munka után ér­keztünk Budapestre. Győzelem az Előre felett, aztán itthon szintén, a következő fordulóban Budafokon ismételtünk, úgy hbgy a negyedik mérkőzésünk után még veretlenül álltunk. Ekkor már valóban elhittük, hogy lehet újra csapattá alakul­ni és tervezni. Kellemetlenkednek a riválisok Most már, hogy ismét a leg­magasabb osztályban érezhet­jük magunkat, mégsem tartom ünneprontásnak, hogy az idei év negatív tanulságairól be­széljek. Vereségeink nagy ré­szét itthon szenvedtük el és pontosan riválisainktól. Nyerni tudott' Komlón az Eger. a Kecs­kemét, sőt a Nagybátony is. Tudom, nehéz dolog megerősí­tett védelemmel szemben ered­ményesnek lenni, de mindhárom vesztes találkozón rengeteg al­kalom adódott a góllövésre. A higgadtság hiányzott a csatárok­Mai sportműsor Labdarúgás: NB. I. B. mérkő­zés: Pécsi Bányász—Bp. Sparta­cus, Péesújhegy, 13.30. NB. n. mérkőzés: Pécsi Ércbányász— Máza-Szászvári Bányász, üjme- csekalja. Ércbányász pálya, 13.30. NB. in. mérkőzések: PEAC—Sár- bogárd. Pécsújhely, 11.30. Pécsi BTC—Lábod, PVSK edzőpálya, 13.00. Mohácsi TSZTE—Kaposvári Dózsa. Mohács, 13.00. Megyebaj­noki mérkőzések: Vasas II. Bá­nyász—Mágocs, Vasas n. Bánya­telep, 13.00, Pécsvárad—Beremend, Pécsvárad, 13.00. siklós—Véménd, Siklós, 13.00. Pécsi Porcelángyár —Pécsi Szikra, Porcelángyári pá­lya. 13.C0. Pécsi Kinizsi—Vajszló, Kovácstelepi pálya, 10.00. Pécs- szabolcs—Pécsi Kesztyűgyár, Pécsszabolcs. 13.00. Bóly—vasas I. Bányász, Bóly, 13.00. Szederkény —Pécsi Vasas. Szederkény, 13.00. Asztalitenisz: NB n. mérkőzés: PEAC—Bp. Tipographia, férfiak. Egyetemi Tornacsarnok, 9.30. Birkózás: NB. n. kötöttfogású esb. a PVSK. Szegedi VSE és a Gar.z-MÄVAG együttesel részvé­telével, PVSK kis-sportcsamok, 10.C0. Kosárlabda: NB. n. mérkőzé­sek- PEAC—Bp. HelyiiDari, fér­fiak. PVSK csarnok, 13.45. PVSK —Bp. Közgazdasági Egyetem, nők PVSK csarnok. 15.00. bői. A legfontosabb találkozókon nem bírták az ideg-harcot. Az Eger például mind a négy pon­tot elvette tőlünk. A túlzott felelősségérzet rész­ben érthető, mert minden kö­zépcsapat ellenünk szeretett vol­na meglepőt produkálni, a volt elsőosztályú és jelenleg lista­vezető ellen. Az őszi hajrá is már korán megkezdődött. An­nak ellenére, hogy legtöbbször sok ponttal vezettünk, ideg­tépő volt ez az idei esztendő. Megtorpannak a csatárok A folyamat megtört, a tavaszi szereplést ősszel nem tudtuk hasonló biztonsággal megismé­telni. Mindössze tizenhét játékos­sal harcoltuk ki a feljutást, te­hát nem panaszkodhatunk sok sérülésre, formaingadozásra, csak a csatársorban akadt moz­gás, kerestem a legütőképesebb ötöst, mert ősszel mintha bű­völet szállta volna meg a csa­patot — nem tudtunk gólt lőnni. Csak jellemzésül: az együttes gólkirálya Takács, mind a tíz gólját tavasszal szerezte. A fia­tal Korom, ősszel csak egyszer talált a hálóba. Egy korábbi években veszélyes csatárunk, huszonkilenc mérkőzésen szere­pelt és mindössze három gólt lőtt. Ellenben dicsérőleg szólha­tok Pataki Miklósról, aki idén mint fedezet is sokszor volt eredményes. Ha már az egyéni értékelésnél tartunk, a Bánfal­vi-Pataki fedezetpár egyenletes, legtöbbször magas színvonalon álló teljesítményét emelhetném ki, komoly értékei a csapatnak, a hátvédsorban pedig Zimonyi- val voltam mindvégig elégedett. Kié le« az aranyérem? Pár hetet kivéve, mindig ve­lünk kezdődött a tabella. Rend­kívül nehéz feladat vár ránk Ózdon, de mindent megtesznek a fiúk, hogy a feljutás első nagy örömét egy bajnoki va­csora is kövesse. Ügy érzem így lenne teljes az idei év! Feljegyezte: 3omogyvári Valéria. eük bennünk a kérdés, mivei tudna Baranya megye hozzájá­rulni a magyar sport további emeléséhez. Az MTS erőfeszíté­sei csak úgy vezethetnek ered­ményre, ha Budapest mellett a vidék sportjára is jobban szá­mítanak majd az illetékesek. Vidéken olyan tartalékok áll­nak a magyar sport rendelke­zésére, melyek kiaknázásával a magyar sport újabb nagy nem­zetközi elismerést szerezhet eredményeivel. — Konkrét elgondolásaik van­nak-e már ilyen irányban az MTS megyei Tanácsa Elnöksé­gének? — Nem kell különösen hang­súlyozni, hogy a minőségi sport alapja, bázisa a jól mégszer­vezett tömegsport. Már az isko­lákban el kell kezdenünk a munkát. Nem közömbös ugyanis, hogy az iskolából kikerülő fia­talok szeretik-e, kedvelik-e a sportot. Eddig, is tettünk már lépéseket. A nagy sikerrel mű­ködött sportnapközik mellett az elmúlt nyáron a megye tíz. helységében szerveztük meg a sportot a napköziben. A sport- kollégium felállítása egy újabb kezdeményezés lesz részünkről. Nem szabad megfeledkeznünk j az ' iskolák sportélete mellett a hivatalok, vállalatok, üzemek, falvak dolgozóinak sportolási lehetőségének további bővítésé­ről. A szabad szombatok sport- lehetőségeinek megteremtését, megszervezését különösen fon­tosnak tartjuk. Legfontosabb a feltételek megteremtése. Ez részben anyagi, részben léte­sítmény, részben pedig szak­ember kérdés. — Az utánpótlás neveléséről az utóbbi időben igen sok szó esett. A megye sportvezetőit is foglalkoztatja a kérdés? — Központi feladatunknak te­kintjük az utánpótlás szerve­zett és tervszerű nevelését. Ezért bővítettük a pécsi és komlói sportiskola kereteit és a jövőben is igyekszünk min­dent megtenni zavartalan mű­ködtetésük érdekében. Kidol­goztuk a sportiskolák fejlesz­tési tervét, ugyancsak elkészí­tettük a minőségi sport szín­vonalának emelése érdekében a megye legnagyobb sportkörei­nél működő bázis szakosztályok tervezetét. Feltétlenül előbbre szeretnénk lépni ezen a téren is. — Baranya megye sportléte­sítmény felújítási és fejlesztési tervéről is tárgyaltak az MTS megyei Tanácsánál. Talán ezek­ről is kaphatnánk tájékoztatást? — Elkészült a negyedik öt­éves terv időszakára megyénk sportlétesítményeinek felújítási és fejlesztési terve. Talán a pé­csieket legjobban érdeklő, a korszerű, nagy befogadóképes­ségű, új pécsi sportcsarnokot említeném meg legelőször. Nagyméretű tornateremhez jut Szigetvár is és Üjmecsekalján a 24 tantermes általános isko­lánál ugyancsak felépül egy nagyméretű tornaterem. Műjég­pályát is terveztünk és szorgal­mazzuk a városi fedettuszoda felépítését. Fedett uszodát kap Komló is, Sellyén tornaterem épül. De már a III. ötéves terv­ben is szerepelnek sportlétesít­mények. Pécsett a vasutas sport­telep, az Ifjúsági Stadion, a bá­nyász sporttelep, az Ércbányász sporttelep kibővítése, korszerű­sítése mellett Komlón, Mohá­cson, Sásdon és a megye szá­mos helységében bővítjük és korszerusíttetjük a sportpályá- kát. hozunk íétjre újabb sport- létesítményeket. Örfűn vízi- és természetjáró telepet alakítunk ki. — A nemrég megjeléftt kor- méhyrendelet, melyet a sport- létesítmények tulajdonjogi ren­dezése céljából hoztak, nagy előrelépést jelent a sportléte­sítmények tulajdonjogának ren­dezésénél. Azon dolgozunk, hogy a hivatalok, vállalatok, üzemek, intézmények mindjob­ban érdekelve legyenek a sport- létesítmények kezelésénél, kar­bantartásánál. — A sportegyesületekben most zajlanak az alapszabályt elfoga­dó közgyűlések. Miről is van most tulajdonképpen szó? — A sportegyesületekben az alapszabályok készítésénél meg­határozzák, hogy tulajdonkép­pen hova tartoznak, melyek a sportegyesületek bázisterületei, kikkel foglalkoznak, örömmel mondhatom, a vállalatok mind­inkább magukénak érzik a sportköröket. Ezt bizonyítja, hogy a megye sportköreinél egymillió 200 ezer forint sze­repel évi tervként vállalati tá­mogatásból. És félévkor a vál­lalatok már több. mint 700 ezer forint támogatást biztosítanak a sportköröknek. A szakszer­vezetek is segítik a sportmoz­galmat és a tanácsok, termelő- szövetkezetek nemcsak erkölcsi­leg. de anyagilag is támogat­ják a sportegyesületeket. Ügy érezzük, hogy a különböző szer­vekkel szorosan együtt dolgoz­va a jövőben még eredménye­sebben tudunk tevékenykedni a megye sportjának fejlesztésén. Hegyi István Csepel—Szombathely 2:0 (0:0) A labdarúgó NB I. SS. for­dulója szombaton délután • Csepeli stadionban a Csepel— Szombathely mérkőzéssel k es­ti ödött el. Változatos, heves küzdelmet vívott a két csapat, a mérkő­zés nagy részéhen fölényben Játszó Csepel rászolgált a győ­zelemre, góljai azonban szeren­csés körülmények között szü­lettek. Jók; Molnár, Pető, Fa­lud!. Losonczi, Illetve Pék, Hal­mos! és Rátkai. Végeredmény: Csépiéi—Szombathely 2:0 (0:0). Csepel 2000 néző, v.: Magyar. Góllövők: Rottenbiller (ll-esből) és Kalmár. ÖKÖLVÍVÁS: PVSK—Győri Dó­zsa: 18:4. NB n. ökölvívó csb. PVSK csarnok, 400 néző. Vezet­ték: Máj Iáth—Várt. LABDARUGÓ NB Hl. Pécsi Volán SC—Steinmetz SE 5« (2:0), Postás-pálya. Kajakszakosztály alakul a Pécsi Vízügyi SE-nél A Vízügyi SE alakulását, há­romnegyed éves munkáját rend­szeresen figyelemmel kísértük lapunk hasábjain. Rövid fennál­lása óta tanúja voltunk egy nagyszerű vitorlás verseny meg­rendezésének, ami Pécs vízi­sportjának megindulását jelen­tette. Az elkezdett úton a Vízügyi Sport Egyesület nem kíván meg­állói A napokban jártak Pé­csett a Magyar Kajak és Kenu Szövetség szakvezetői. A Pécsi­tó megtekintése után — aminek a vízi sportokra való alkalmas­ságát, szép környezetét nagyon dicsérték —, a város vízisport­jának további kiszélesítésének lehetőségéről tárgyaltak. A Pé­csi Vízügyi SE — ahogy már alakulásánál is célul tűzte ki — vállalta egy újabb vízisport meghonosítását a Pécsi-tavoeL. A tóra történő kijárási lehető­ségek egyelőre nagyon nehezek, és ott az indulás a sportoláson kívül egyéb sok munkát igé­nyel. A Vízügyi SE várja azok­nak a fiataloknak (14 évtől 30 évig) a jelentkezését, akik a meglévő vitorlás, vagy az 1968. november 21-én az évzáró köz­gyűlésünkön alakuló kajakszak­osztályban szeretnének sportolni és dolgozni, lelkesedésükkel vál­lalják a kezdeti nehézségeket is. Jelentkezésüket Pécsi Vízügyi SE, Pécs, Köztársaság tér 7. címre levélben, vagy a közgyű­lésünkön 1968. november 21-én du. fél öt órakor személyesen várják. A közgyűlés után a Kajak Kenu Szövetség filmvetítése» olimpiai élménybeszámolót tart. 6 A román fővárosban foly­tatódtak a Bukarest Kupa nem­zetközi férfi kézilabda torna küzdelmei. Magyarország csa­pata a harmadik mérkőzésen Romániával találkozott és el­szenvedte újabb vereségét. — Románia—Magyarország 17:11 (8:4). — További eredmények: Grúzia—Spanyolország 22:21, Ju­goszlávia—Román utánpótlás vál. 22:16. Lovász Lázár olimpiai bronz­érme. Kalandos utazás uián ér­keztek meg Mexikóból a ma gyár sportolók csomagjai, köz­tük Lovász Lázár útipogg7/ásza is, melybe becsomagolta féltett kincsét, a kalapácsvetésben meg­szerzett 3. helyért járó bronz­érmet. A csomagok azonban nem vesztek el, hazaérkeztek, és Lovász Lázár is vitrinjébe helyezhette a ritka sportjel­vényt. A vízilabdázók csaló­dást okoztak az olim­pián, nemcsak az eredmé­nyük, hanem a játékuk is meglehetősen gyenge volt. Dömötör Zoltán, a sokszo­ros válogatott játékos ennek ellenére bizakodó. — Minden jel arra vall, — kezdi a beszélgetést az Új­pesti Dózsa kitűnő játékosa, — hogy ezen az olimpián volt utoljára „vízibirkózás”, vízilabda helyett. Eléggé csú­nya jelenetek zajlottak le a medencében. A közönség pe­dig csak azt láthatta, ami a viz fölött történt, a víz alatti küzdelem azonban még ennél is elszántabb és durvább volt. Ennek most remélhetően vé­ge, mert új szabályok lesznek. — Beválik a változtatás? — Azt hiszem, igen — vála­szolta Dömötör, aki ott volt Rómában, Tokióban és Mexi­kóban. — Újra játék lesz a vízilabda, a technika, a kom­bináció jellemzi majd, nem pedig a nyers erő. Az új szabályok lényege, hogy a durvaságért kiállítás jár. A játékosok nyilván meggondol­ják majd, hogy érdemes-e verekedni, ha azután csak nézhetik a mérkőzést a me­dence széléről. — Mikor vezetik be az új szabályokat? — Nálunk kísérletképpen már a következő bajnokságot így fogják játszani. A Nem­zetközi Szövetség 1970-ben dönt véglegesen a szabályok ügyében. Minden bizonnyal el­fogadják az újításokat, mert a szakértők felismerték, hogy sportágunk csak akkor lehet ismét népszerű, ha sokminden megváltozik, a medencében. Szakemberek az olimpia után: „Vízi birkózás'9 helyett játékot A kardvívók reménye a találat jelző gép A kajakosok, kenusok nagy sikert értek el az olimpián. Granek István már túljutott az első örömökön, fogadta a megérdemelt gratulációkat. Az ismert szakember most aszal foglalkozik, hogyan lehet to­vábbfejleszteni ezt a hamar népszerűvé vált sportágat. — Tódulni fog a fiatalság — mondja Granek, — csak legyen elegendő hajónk, hogy beültethessük azokat, akik a mexikói győzelmek hatására határozták el: kajakosok, vagy kenusok lesznek . .. Eddig a főváros, Győr, Dunaújváros, Szeged, Miskolc, Szolnok volt sportágunk egy-egy központja. Nemcsak ezeket kell erősí­tenünk, fejlesztenünk, hanem újabbakat kell létesítenünk. Elsősorban szakemberekkel 1 kívánjuk támogatni újabb vi­déki tehetségek felkutatását és nevelését. Jelenleg 1200— 1300 igazolt versenyzőnk van az országban, úgy gondolom, ez a szám gyorsan emelkedik majd. — Milyen változások várha­tók majd nemzetközi viszony­latban? — Kettőt említek. Megjelent az olimpiai kajak és kenu­versenyeken Afrika. Most elő­ször. Mindkét hajófajta náluk ősi közlekedési eszköz. Ha céltudatosan foglalkoznak ez­zel a sportággal, akkor akár már 1972-ben fontos szerepet játszhatnak az olimpián. A másik változás ugyancsak a következő olimpiával kapcso­latos. A nyugatnémetek azt tervezik, hogy nemcsak hét számban rendeznek majd ka­jak- és kenuversenyeket, ha­nem tizenegyben — mondta Granek István. — Ez növeli sportágunk jelentőségét. Sokat foglalkoztatta a ma­gyar közönséget a kardvívás eredménye. Megváltozott vala­mi a páston. Ha ez nem is ör­vendetes, akkor is tudomásul kell venni. Ezt a kérdést nem elegendő úgy vizsgálni, mint­ha csak néhány találaton mú­lott volna, a magyar arany­érem. Másról van só. Erről a kényes témáról Pézsa Ti­borral beszélgettünk, aki nem tudta megvédeni tokiói első­ségét. — Nem vívtam együtt az egykori nagy bajnokainkkal, nem volt soha ellenfelem Ge- revich, Kovács Pál, vagy Kárpáti — mondja ,a mexikói olimpia bronzérmes kardví­vója. wb Mégis úgy érzem. hogy ők másként versenyez* tek mint mi. Technikailag ők többet tudtak. Azóta viszont felgyorsult a vívás. Megválto­zott a pást hossza is, akkori­ban 24 méter hosszú volt, most viszont 16 vagy 12 mé­teren vívunk. A mai verse­nyeken nincs idő és hely az akció kidolgozására. Más vál­tozás is van. Egyre kevesebb a szakértő zsűritag. Nem elég a jóindulat. Nem egyszer elő­fordult velem, hogy le kel­lett mondanom egy kitűnően bevált akciómról, mert már előre sejtettem, a zsűri nem ítéli meg a találatot. Nem azért, mert eleve rosszindula­tú velem szemben, hanem azért, mert nem veszi észre, hogy mi történt a páston. — Hogyan lehetne kimozdí­tani a kardvívást erről a holtpontról? — Talán a taldlatjelzőgép- pel. Egyelőre azonban tech­nikai akadálya van, hogy ezt a praktikus szerkezetet a mi versenyeinken is alkalmazzák, vagy nekünk kellene nehéz vi- vóruhőba öltözni, vagy a kar­dunkat fyellene megnehezíte­ni. Nem megoldás azonban egyik sem. Éppen ezért, mert nálunk nem biztos a találat, a mi fiataljaink inkább a tőrt, vagy a párbajtőrt választják. Azokon a versenyeken nincs annyi kétség, mert kigyul­lad a lámpa! Ezért Indul az országos bajnokságon az el­múlt esztendőkben mindösz- sze 30—40 kardvívó. Azelőtt viszont száznál többen is rajt­hoz álltak . . . Hasonló a hely­zet külföldön is. Egyre ke­vesebb lesz a kardvívó. A mi sportágunk tehát nehéz helyzetben van. A sport hű „állampolgára* A TASZSZ jelentése szerint Gavriil Kacsalin, a szovjet lab­darúgó válogatott főedzője nyi­latkozatot adott a Komszomolsz- kaja Pravda munkatársának, s ebben többek között a követ­kezőket mondta: — 1969-ben egész sor ba­rátságos mérkőzést fogunk ját­szani erős ellenfelekkel, orszá«» gunkba várjuk a svéd, a ju­goszláv, és az NDK válogatott­ját, sőt esetleg Hollandiáét is, emellett négy világbajnoki se­lejtezőn szereplünk, mégpedig Törökország és Észak-Irország ellen. Fiatal labdarúgóink előtt jónéhány példakép áll, de ezek közül is elsősorban Lev Jasint nevezném meg, aki nemcsak labdarúgásunk hanem egész sportunk egyik nagy egyéni­sége. Jasin a kapusok „nagy­mestere” jelképe az önmegtar­tóztatásnak, megtestesítője a sportlovagiasságnak és ha sza­bad ezt a kifejezést használ­nom: a sport hű „állampolgá­ra”. A továbbiakban Kacsalin hang súlyozta, hogy az eddigiekhez hasonlóan nincs szándékukban hosszabb időre elszakítani a vá­logatáskor kijelölt játékosokat klubjaiktól, nevelő egyesületeik­től. — A barátságos mérkőzések előtt mindössze három-négy napra a tétre menő találko­zók előtt pedig egy hétre, leg­feljebb azonban tíz napra gyűjtjük csak össze a legjobb labdarúgókat — mondotta. Sport és művelődés Milyen egyszerű eszközökkel dolgoznak és mégis milyen szép eredményeket érnek el! Ez jutott eszembe mikor a Me­cseki Szénbányák legutóbbi párt vb-ülésén a sportkörök nevelő tevékenységéről hallottam be­szélni a felszólalókat. Mert való­ban: a Pécsi Bányász Sportkör­nél rájöttek. hogy ha már amúgy is járják az ország kü­lönböző vidékeit, miért ne köt­hetnék ezt össze a kellemessé? És összekötötték. Míg régeb­ben — ha megérkeztek egy vá­rosba, hogy lejátszanak egy mér­kőzést — edzettek, pihentek, ol­vastak vagy ha sok idejük volt a meccsig, moziba mentek, most nem ezt teszik. A vidékkel, a tájjal ismerkednek, történelmi hagyományaink is érdeklik őket » ezért megnézik az ottani mú­zeumokat, várakat — ha az is van ott — műemlékeinket és a város más történelmi nevezetes­ségeit. A vidék, a város vagy a község történetét jól ismerő embert kérnek fel, hogy kalaü- zolja őket és tájékoztassa a helység történelmi hagyomá­nyairól, népművészetéről, sport­hagyományairól. Nem igaz, hogy a hazafias ne- vetést kizárólag az Iskolákban kell folytatni. A „nevelés” sző pedig nem szabad hogy sértő legyen azokra, akiknek ha mú­zeumainkat megmutatják, törté­nelmi nevezetességeinket ismer­tetik, ezt azzal a szándékkal te­szik, hogy bennük a haza irán­ti szeretetet erősítsék. A szo­cialista haza szeretete erősödhet azzal is, ha egy-egy helyiség­ben személyesen is találkozunk régi hazánkfiainak tárgyaival« feljegyzéseivel, olyan dokumen­tumokkal és emlékekkel, ame­lyek őseink népszeretetét, hősi­ességét dokumentálják. A múlt emlékeiből és tanulságaiból is le­het kedvet és erőt meríteni a ma harcaihoz. Ha pedig valaki mint sport­ember sokat utazik, jó ha ki­használja a lehetőségeket más irányban is. Az utazásnak ren­geteg előnye van: olyankor min­dig lát, hall, tapasztal — aki akar. A Pécsi Bányász Sportkör tag« jainak és vezetőinek ezt a hasaft nos ötletét íme átnyújtjuk ©$ * vasúinknak^ ase * k i Lantos Mihály: Emlékek egy évről A rang MÄR megvan — az arany MÉG nincs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom