Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

Dunontmt nmi io-t96i, nsvsmber It* TRANSZ” SZAMARAI FŐÚTVONAL Algéria, Mali, Niger és Tu­nézia képviselői az ENSZ- programnak megfelelően egyezményt írtak alá arról, hogy tanulmányozni fogják a Szaharát észak-déli irány­ban átszelő műút megépíté­sének lehetőségeit. A terv e készítésére az ér­dekelt országok 51 ezer dol­lárt, az ENSZ pedig 241,9 ezer dollárt, folyósít. A kutató munkálatokat csehszlovák és francia szak­emberekre bízzak. A munkálatok koordinálá­sára Bamako székhellyel kü­lönbizottság alakult. DUNA-RA JNA CSATORN/ A Duna—Rajna-csatorna Erlangen és Nürnberg közöt­ti szakasza munkáinak a terv szerinti sikeres elvégzése után most már semmi akadálya annak, hogy 1970 végére Nümbergig kiépüljön a csa­torna. 1966-ban a munka oly jól haladt, hogy az év végére Nürnberg és Bamberg között már megnyitottak egy 60 kilométeres szakaszt, 1967 első felében pedig a hajó- forgalom már Forchheimig nyílt meg. A még hátralévő Nürnberg—Kélheim szakasz nyomvonalát már véglegesen megállapították, s így a ter­vezési munka folyamatban 7gn. E gy szemfüles újságíró megkérdezett néhány film­színészt, mit érez a filmcsók felvétele közben. Meglepő, hogy a színészek nagy több­sége kitérő választ adott. Le­het, hogy a kérdés zavarba hozta őket, de csak azért, mert nősek, illetve férjnél vannak. Nadja Tiller például, akit többek között .lean Gabin, Jean-Paul Be'mondo és Mar­tin Held csókolt a kamera előtt, kijelentette, hogy a ha­lálozási jeleneteket sokkal iz- gatóbbnak tartja. Elisabeth Taylor és Richard Burton biztosan más vélemé­nyen van. Kilenc évvel ez­előtt a Cleopatra forgatása közben a kamera előtti szerelmi jeleneteket any- nyira élethűen játszották, hogy senki sem kétel­kedett benne: szíwel-lé­lekkel csinálják. A csókjele­netek olyan sokáig tartottak, hogy egy-egy jelenet filmre rögzítése után a forgatócso­port tagjai kimentek a műte­remből, hogv ne zavarják a világról megfeledkezett szerel­meseket. SZTÁROK CSÓK KÖZBEN Michele Morgan a kamera előtt ismerte, meg és csókolta meg először férjét, Henri Vi- dalt, Robert Hussein pedig első feleségét, Marina Vladyt. Brigitte Bqrdot is a leg­gyakrabban kamera előtt gyűlt szenvedélyre. A nő mindig csábító című filmben hosszadalmas csókolózási jele­netek voltak. Partnerével, Jean-Luis Trintignant-nal, minden színészi alakoskodás­tól mentes, természetes mó­don oldották meg az érze’mi részleteket. Brigitte-et az sem zavarta, hogy a filmet akkori férje, Roger Vadim rendezte. Egy év múlva Brigitte és Ro­ger elváltak, s a szőke szex­bomba állandó kísérője Jean- Luis Trintignant lett. Robert Hossein is mint iz­gató, szenvedélyes nőt ismerte meg B. B. . „Együtt játszot­tam vele a „Csendes csók”- ban. Egy hosszú jelenetben mindketten egy ágyban feküd­tünk. Hát bizony, Brigitte a csókot mindig komolyan gon­dolta, nem elégedett meg az utánzásával. Nem! Olyan szo­rosan ölelt át és olyan lelke­sen csókolt, hogy a végén azt sem tudtam, mit csináljak. — Hosseint a rendező segítette ki: mértékletességre intette B. B.-t. Sokkal kevesebb problémája adódott ezen a téren , Ho.v seinnek Sophia Lorennel: So­phia Brigitte-nek éppen az el­lenkezője. Csók közben csak arra gondol, hogy minél elő­nyösebb szögből filmezze őt a kamera. Sosem csókol szív- vel-lélekkel. Több mint egy óráig tartottam őt a karom­ban, egészen elkábultam a szépségétől, de nem vettem észre, hogy ő csak egy pilla­natra is együtt érzett volna velem ...” Nem minden színésznek si­kerül az egész filmstáb szeme láttára úgy ölelkezni, hogy a2 természetesen hasson. Persze, a rendezők szereplőik segít­ségére sietnek. Georges Clu- zot például nemegyszer azl ajánlotta színészeinek, hogy a csókjelenetet előzőleg próbál­ják ki az öltözőben, ahol nem zavarják őket az asszisztensek, világosítók, maszkmesterek, technikusok, operatőrök, de még maga a rendező sem. A néző a filmvásznon látott csókjelenetet mindenképpen tökéletesnek érzi. Nem tudja, előzőleg hányszor ismételték meg, mennyit fáradozott a ren­dező, az operatőr, a világosí­tó, amíg minden szempontból előnyösen beállították. S nem tudja azt sem, hogy új szere­lem született-e közben, avagy a színészek csupán egy ruti­nos pózt mutattak be, s köz- ^ n. b. — France Angit* ben a másnapi programjukra <*e francia színésznő* a Carolin* drága főszereplőjét tekintik BrU gondoltak. gitté Bardot utódjának. ÉVI 15-16 VOS JÖVEDELEM­EMELKEDÉS Amikor Libia elnyerte függetlenségét, az országban az egy főre számított évi jö­vedelem mindössze 3,5 lí­biai font volt. Jelenleg ez a mutató elérte a 270—300 fon­tot, vagyis évente 15—16 szá­zalékkal emelkedett. Az 1967/68. pénzügyi évben a kőolajból származó nyereség 200 millió líbiai fontra szö­kött fel. Az ország sikerei javarészt földrajzi helyzetével magya­rázhatók. A tartályhajóknak ugyanis a líbiai partoktól a dél-európai kőolajvezeték ki­indulási pontjáig Marseille- en keresztül és vissza nem egészen 2 ezer tengeri mér­földet kell megtenniük, míg az út Kuwaitból a Szuezi csatornán keresztül 9200 mér­föld. 5ZUDÁN MEC/YEIBEN Szudán hegyeiben ei az utolsó természeti törzsek egyike. Idegenek nehezen kö­zelíthetik meg őket.. A/.ok az újságírók, akiknek mégis si­került elujtniuk ehhez a vad törzshöz, elmesélték, hogy milyen kivételes harmónia és megértés uralkodik tagjai kö­zött. Minden család öt tor­nyos erődben él és minden egyes családbelinek külön he­lyiség áll rendelkezésére. A legérdekesebb, hogy vala­mennyi otthonban található tussoló berendezés, noha a »met messziről kell hozniuk. HATVANHAT NYELVEN BESZÉL A legtöbb ember, aki má­sodik nyelvet tanul, hőstett­nek tekinti ezt, pedig az Egyesült nemzeteknél van egy férfi, aid 66 nyelven be­szél. — Ez a szám persze nem tartalmazza a tájszólásokat — mondja George Schmidt, 53 éves specialista az ENSZ fordítói osztályán. — Például én 15 arab dialektust tanul­tam meg, de egy nyelvnek számítom őket. Schmidt szeme felcsillan, amikor felsorolja a nyelvek tucatjait, amelyeket az isko­lában, illetve 88 országban tett utazásai során elsajátí­tott. Hobbym lett a nyelvészet, mert érdekelnek a népek — mondta Schmidt, aki 10 éves korában kezdett nyelvekkel foglalkozni. — Legjobb út egy nép megismerésére, hogy megtanuljuk a nyelvet, ame­lyet beszél. A legtöbb, ENSZ-fordító két, alkalmasint három nyel­ven dolgozik az ENSZ hiva­talos nyelvei közül anya­nyelvükön kívül. Schmidt mind az ötön dolgozik és sok másikon, mint terminológus , vagy új szavak és nehezen kifejezhető mégha tározások szakértője. — Az angolt, franciát, spá- nyolt és oroszt rendszeresen használom, a kínait kevésbé gyakran — mondja egyszerű tényközlő hangnemben. —És gyakran más nyelvekhez is kell folyamodnom. Strasbourgban, Franciaor­szágban született, a franciát és elzászit gyermekkorában beszélte. Felsőbb iskolás ko­rában latin, görög, angol, olasz és német kurzusokat végzett el. Mielőtt diplomát szerzett, megnyerté áz orszá­gos latin' nyelvi versenyt, és olyan nyelvész lett, akivel számolni kellett. Párizsban Schmidt beirat­kozott a Sorbonne-ra, és kül­ügyi szolgálatra készült. De a nyelvek még mindig elbű­völték, így beiratkozott a te­kintélyes Keleti Nyelvek Is­kolájába is. Mielőtt diákévei leteltek volna, Scmidt igen alapos is­mereteket szei-zett a spanyol, orosz, kínai, arab, török, perzsa, urdu, maláj, japán, cseh, lengyel, szerb-horvát és magyar nyelvben. — A nyelvtanulás köny- nyebb lesz, ahogy az émber megszerzi az alapismereteket a különböző csoportokban. — mondta Schmidt, aki fele­ségével Nerv Yorkban lakik 3000 könyvtől körülvéve. — Melyik a legnehezebben tanulható nyelv? „Azt mon­danám, a japán, hacsak előtte persze nem tanult meg valaki kínaiul. Mindkét nyelvnek kb. 8000 írásjele van, egy-egy különböző jel minden szó számára”. SZAKÁLL ÉS MINI Az amerikai főnökök nem veszik szívesen, ha alkalma­zottaik túl divatos öltözék­ben jönnek munkára. Az Ad­ministrative Management So­ciety New York-i felmérése azt mutatja, a vállalatveze­tőknek nemcsak joguk van keresztülvinni nézeteiket, de élnek is vele, így például egy 30 évnél idősebb férfinak megtiltották, hogy szabadság idején nőtt szaké Hát a hivatalban is hordja. „Az a véleményem, hogy az üyesnhit munkaidő előtt vagy után lehet, meg­felelően viselni” — volt fő­nöke első megjegyzése. ,A felmérés egyértelműen azt. mutatja, hogy a főnökök semmiképpen sem rokon­szenveznek divatos dolgok­kal, mint miniszoknya, sza­káll és csizma. Álláspontjuk­ra jellemző egy menedzser megjegyzése: ez munkahely, s nem lelkiző barbárok me­nedékhelye. Néhány jellemző pontja a felmérésnek: A megkérdezett boszok 75 ^százaléka meg­tiltja női Alkalmazottainak, hogy munkaidőben csizmát hordjanak, csak 52 százalék engedi meg a nőknek, hogy miniszoknyát viseljenek, amelyek 5—7 és fél centire végződnek a térd fölött. A szuperminit minden cégveze­tő elutasította. A szakállt _a cégek 75 százaléka megtiltot­ta. kis bajuszt megtűrt 73 százalék — kikötve, hogy azok érettebb férfiak díszei. Hosszú sörényű és pofasza­kállá munkatársak csak az elektrotechnikában, a tudo­mányban és a nevelésügy te­rületén számíthatnak megér­tésre. Florida az Apolló 7-ről. A kelő nap ragyog Florida, fölött, abogy az Apolló 7-röl látták, A felvételt a 11 napos út kilencedik napjan készítették 225 kilometer g*. | magasságból. Előtérben a Mexikói-öböl, hátul az Atlanti- ócean. m SZÁZÖTVEN FELSZÁLLÁS ÓRÁNKÉNT PARIS-NORD Le Bourget és Orly után a Párizstól északkeletre fek­vő Roissy-en-France-ban épül Párizs harmadik közforgalmi repülőtere, amely az 1980-as években lesz készen és Pá- rizs-Észak (Paris-Nord) cí­men áll forgalomba. A repü­lőteret egész városka veszi majd körül, mintegy 50 000 lakossal. Ezt a várost min­denestül a légiforgalom ki­szolgálására építik, amely csúcsforgalomban eléri az óránkénti 150 felszállást is. A Paris-Nord repülőtér tel­jes kiépítése után öt légi- pályaud varból, négy 3600 vagy esetleg 5000 méteres ki­futópályából, toVábbá jelen­tős raktárépületekből áll majd, mert egyes árukat helyben fognak feldolgozni. A szakemberek ugyanis úgy vélik, hogy a jövőben ipari övezetek veszik majd körül a légikikötőket, mint aho­gyan korábban a tengeri ki­kötőket körülfogták. A kereskedelmi repüléssel kapcsolatos tevékenység sok­oldalúbbá és nagyobb mére­tűvé válása magyarázza a va­lóságos repülőtéri városok ki­alakulását. A jelentős építkezések kö­zül meg kell említenünk négy, egyenként 60 méteres ívű hidat, amely az 1-es szá­mú autópályát íveli át, és amelyeken áthalad majd a kifutópálya. A repülőtéri komplexust egy 30 000 kilo wattos erőmű látja el ön­állóan árammal. Egy elektro­nikus telefonközpont 30 000 vonalat egyesít majd. A Mame-folyó vize szolgáltatja a „friss” vizet, az elhasznált vizet pedig egy 7 kilométeres csatorna gyűjti egy 700 mé­ter hosszú víztárolóba. A re­pülőteret és az azt kiszolgáló várost egy 7 méter széles, összesen 30 kilométer hosszú út szegélyezi majd. A repülőtér és a hozzá tartozó várqsterület 3000 hek­tár, ami körülbelül egyhai- mada Párizs város területé­nek. A körbefutó út északi szakaszát csakhamar befeje­zik. Az autópályán átívelő négy híd most épül. Még az idén megkezdődik az első légipályaudvar építkezése. 1972 végére egy légipályaud­var, egy 3600 méteres kifutó­pálya, egy fuvarpályaudvar és több karbantartó hangár működik is. Az építkezésnek ez az első szakasza 900 mil­lió frankba kerül. BIKINI LAKOSAI HAZATÉRNEK A Fehér Ház szóvivője be­jelentette, hogy megszerve­zik Bikini-sziget lakosainak hazatérését. Ezek jelenleg Kili-szigeten élnek, 500 ten­geri mérfölddel délre szige­tüktől, amely a szóvivő be­jelentése szerint „ismét lak­ható”. Bikini szigetén, ezen a rendkívül gazdag növény- és állatvilágú szigeten 1946-ban • 166 mikronéz bennszülöttéül 20—30 család tagjai. A szi-J get azokhoz a területekhez tartozott, amelyeket az ENSZ a háború után az ’ amerikai igazgatásra bízott: a Mar­shall szigetcsoportról van szó, amely 1914-ig német volt, azután a japánok száll­ták meg, majd az amerikaiak vették át tőlük 1945-ben. Bikini-sziget lakosainak az amerikai haditengerészet egy magasrangú tisztje azt mond­ta. hogy ideiglenesen ki kell üríteni a szigetet, mert ott fontos hadgyakorlat fog le­játszódni. Azt nem mondták meg, miféle hadgyakorlatról van szó. A lakosok beleegyez tek. 1946. március 6-án az U. S Navy kétéltű járműve meg­érkezett Bikini szigetére, fel­szedte az egész lakosságot?, és elvitte őket a közeli Rongerik szigetre, 1946, július 1-én robbantották fel a szigeten a történelem első hidrogénbom­báját. A bomba megrázta az egész szigetet, radioaktív felhőt hozott létre, amely megmér- • gezte a vizeket, az állatokat, a levegőt és — amit már nem láttak előre — átterjedt a kö­zeli Rongelap szigetre, és megmérgezte annak lakosait.. Bikini lakosai nem térhet­tek vissza szigetükre. Először Ujelangba, aztán Kwajalein- be, végül 1948 novemberében Kili szigetére vitték őket, egy elhagyott mikronéziai szige­tecskére. Itt élnek 20 éve. Bikini lakosai szüntelenül könyörögnek az amerikai ha­tóságoknak, hogy engedjék őket vissza Bikinire. Miután 1946 és 1958 között 20 atom­kísérlet zajlott le a szigeten, az Atomenergia Bizottság kö­zölte, hogy á tengerparton élő nagy teknősbékák. a ha­lak és a növények nem mér­gezettek többé, tehát nincs többé fertőzési veszély. Bi­kini volt lakosainak száma közben Kili szigeten 307-re emelkedett. Ez az első nép földünkön, amelyet az atom­bomba menekültjének tekint­hetünk. Johnson elnök közlései sze­rint Bikini népe most végre a legrövidebb időn belül ha­zatérhet. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom