Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
Dunontmt nmi io-t96i, nsvsmber It* TRANSZ” SZAMARAI FŐÚTVONAL Algéria, Mali, Niger és Tunézia képviselői az ENSZ- programnak megfelelően egyezményt írtak alá arról, hogy tanulmányozni fogják a Szaharát észak-déli irányban átszelő műút megépítésének lehetőségeit. A terv e készítésére az érdekelt országok 51 ezer dollárt, az ENSZ pedig 241,9 ezer dollárt, folyósít. A kutató munkálatokat csehszlovák és francia szakemberekre bízzak. A munkálatok koordinálására Bamako székhellyel különbizottság alakult. DUNA-RA JNA CSATORN/ A Duna—Rajna-csatorna Erlangen és Nürnberg közötti szakasza munkáinak a terv szerinti sikeres elvégzése után most már semmi akadálya annak, hogy 1970 végére Nümbergig kiépüljön a csatorna. 1966-ban a munka oly jól haladt, hogy az év végére Nürnberg és Bamberg között már megnyitottak egy 60 kilométeres szakaszt, 1967 első felében pedig a hajó- forgalom már Forchheimig nyílt meg. A még hátralévő Nürnberg—Kélheim szakasz nyomvonalát már véglegesen megállapították, s így a tervezési munka folyamatban 7gn. E gy szemfüles újságíró megkérdezett néhány filmszínészt, mit érez a filmcsók felvétele közben. Meglepő, hogy a színészek nagy többsége kitérő választ adott. Lehet, hogy a kérdés zavarba hozta őket, de csak azért, mert nősek, illetve férjnél vannak. Nadja Tiller például, akit többek között .lean Gabin, Jean-Paul Be'mondo és Martin Held csókolt a kamera előtt, kijelentette, hogy a halálozási jeleneteket sokkal iz- gatóbbnak tartja. Elisabeth Taylor és Richard Burton biztosan más véleményen van. Kilenc évvel ezelőtt a Cleopatra forgatása közben a kamera előtti szerelmi jeleneteket any- nyira élethűen játszották, hogy senki sem kételkedett benne: szíwel-lélekkel csinálják. A csókjelenetek olyan sokáig tartottak, hogy egy-egy jelenet filmre rögzítése után a forgatócsoport tagjai kimentek a műteremből, hogv ne zavarják a világról megfeledkezett szerelmeseket. SZTÁROK CSÓK KÖZBEN Michele Morgan a kamera előtt ismerte, meg és csókolta meg először férjét, Henri Vi- dalt, Robert Hussein pedig első feleségét, Marina Vladyt. Brigitte Bqrdot is a leggyakrabban kamera előtt gyűlt szenvedélyre. A nő mindig csábító című filmben hosszadalmas csókolózási jelenetek voltak. Partnerével, Jean-Luis Trintignant-nal, minden színészi alakoskodástól mentes, természetes módon oldották meg az érze’mi részleteket. Brigitte-et az sem zavarta, hogy a filmet akkori férje, Roger Vadim rendezte. Egy év múlva Brigitte és Roger elváltak, s a szőke szexbomba állandó kísérője Jean- Luis Trintignant lett. Robert Hossein is mint izgató, szenvedélyes nőt ismerte meg B. B. . „Együtt játszottam vele a „Csendes csók”- ban. Egy hosszú jelenetben mindketten egy ágyban feküdtünk. Hát bizony, Brigitte a csókot mindig komolyan gondolta, nem elégedett meg az utánzásával. Nem! Olyan szorosan ölelt át és olyan lelkesen csókolt, hogy a végén azt sem tudtam, mit csináljak. — Hosseint a rendező segítette ki: mértékletességre intette B. B.-t. Sokkal kevesebb problémája adódott ezen a téren , Ho.v seinnek Sophia Lorennel: Sophia Brigitte-nek éppen az ellenkezője. Csók közben csak arra gondol, hogy minél előnyösebb szögből filmezze őt a kamera. Sosem csókol szív- vel-lélekkel. Több mint egy óráig tartottam őt a karomban, egészen elkábultam a szépségétől, de nem vettem észre, hogy ő csak egy pillanatra is együtt érzett volna velem ...” Nem minden színésznek sikerül az egész filmstáb szeme láttára úgy ölelkezni, hogy a2 természetesen hasson. Persze, a rendezők szereplőik segítségére sietnek. Georges Clu- zot például nemegyszer azl ajánlotta színészeinek, hogy a csókjelenetet előzőleg próbálják ki az öltözőben, ahol nem zavarják őket az asszisztensek, világosítók, maszkmesterek, technikusok, operatőrök, de még maga a rendező sem. A néző a filmvásznon látott csókjelenetet mindenképpen tökéletesnek érzi. Nem tudja, előzőleg hányszor ismételték meg, mennyit fáradozott a rendező, az operatőr, a világosító, amíg minden szempontból előnyösen beállították. S nem tudja azt sem, hogy új szerelem született-e közben, avagy a színészek csupán egy rutinos pózt mutattak be, s köz- ^ n. b. — France Angit* ben a másnapi programjukra <*e francia színésznő* a Carolin* drága főszereplőjét tekintik BrU gondoltak. gitté Bardot utódjának. ÉVI 15-16 VOS JÖVEDELEMEMELKEDÉS Amikor Libia elnyerte függetlenségét, az országban az egy főre számított évi jövedelem mindössze 3,5 líbiai font volt. Jelenleg ez a mutató elérte a 270—300 fontot, vagyis évente 15—16 százalékkal emelkedett. Az 1967/68. pénzügyi évben a kőolajból származó nyereség 200 millió líbiai fontra szökött fel. Az ország sikerei javarészt földrajzi helyzetével magyarázhatók. A tartályhajóknak ugyanis a líbiai partoktól a dél-európai kőolajvezeték kiindulási pontjáig Marseille- en keresztül és vissza nem egészen 2 ezer tengeri mérföldet kell megtenniük, míg az út Kuwaitból a Szuezi csatornán keresztül 9200 mérföld. 5ZUDÁN MEC/YEIBEN Szudán hegyeiben ei az utolsó természeti törzsek egyike. Idegenek nehezen közelíthetik meg őket.. A/.ok az újságírók, akiknek mégis sikerült elujtniuk ehhez a vad törzshöz, elmesélték, hogy milyen kivételes harmónia és megértés uralkodik tagjai között. Minden család öt tornyos erődben él és minden egyes családbelinek külön helyiség áll rendelkezésére. A legérdekesebb, hogy valamennyi otthonban található tussoló berendezés, noha a »met messziről kell hozniuk. HATVANHAT NYELVEN BESZÉL A legtöbb ember, aki második nyelvet tanul, hőstettnek tekinti ezt, pedig az Egyesült nemzeteknél van egy férfi, aid 66 nyelven beszél. — Ez a szám persze nem tartalmazza a tájszólásokat — mondja George Schmidt, 53 éves specialista az ENSZ fordítói osztályán. — Például én 15 arab dialektust tanultam meg, de egy nyelvnek számítom őket. Schmidt szeme felcsillan, amikor felsorolja a nyelvek tucatjait, amelyeket az iskolában, illetve 88 országban tett utazásai során elsajátított. Hobbym lett a nyelvészet, mert érdekelnek a népek — mondta Schmidt, aki 10 éves korában kezdett nyelvekkel foglalkozni. — Legjobb út egy nép megismerésére, hogy megtanuljuk a nyelvet, amelyet beszél. A legtöbb, ENSZ-fordító két, alkalmasint három nyelven dolgozik az ENSZ hivatalos nyelvei közül anyanyelvükön kívül. Schmidt mind az ötön dolgozik és sok másikon, mint terminológus , vagy új szavak és nehezen kifejezhető mégha tározások szakértője. — Az angolt, franciát, spá- nyolt és oroszt rendszeresen használom, a kínait kevésbé gyakran — mondja egyszerű tényközlő hangnemben. —És gyakran más nyelvekhez is kell folyamodnom. Strasbourgban, Franciaországban született, a franciát és elzászit gyermekkorában beszélte. Felsőbb iskolás korában latin, görög, angol, olasz és német kurzusokat végzett el. Mielőtt diplomát szerzett, megnyerté áz országos latin' nyelvi versenyt, és olyan nyelvész lett, akivel számolni kellett. Párizsban Schmidt beiratkozott a Sorbonne-ra, és külügyi szolgálatra készült. De a nyelvek még mindig elbűvölték, így beiratkozott a tekintélyes Keleti Nyelvek Iskolájába is. Mielőtt diákévei leteltek volna, Scmidt igen alapos ismereteket szei-zett a spanyol, orosz, kínai, arab, török, perzsa, urdu, maláj, japán, cseh, lengyel, szerb-horvát és magyar nyelvben. — A nyelvtanulás köny- nyebb lesz, ahogy az émber megszerzi az alapismereteket a különböző csoportokban. — mondta Schmidt, aki feleségével Nerv Yorkban lakik 3000 könyvtől körülvéve. — Melyik a legnehezebben tanulható nyelv? „Azt mondanám, a japán, hacsak előtte persze nem tanult meg valaki kínaiul. Mindkét nyelvnek kb. 8000 írásjele van, egy-egy különböző jel minden szó számára”. SZAKÁLL ÉS MINI Az amerikai főnökök nem veszik szívesen, ha alkalmazottaik túl divatos öltözékben jönnek munkára. Az Administrative Management Society New York-i felmérése azt mutatja, a vállalatvezetőknek nemcsak joguk van keresztülvinni nézeteiket, de élnek is vele, így például egy 30 évnél idősebb férfinak megtiltották, hogy szabadság idején nőtt szaké Hát a hivatalban is hordja. „Az a véleményem, hogy az üyesnhit munkaidő előtt vagy után lehet, megfelelően viselni” — volt főnöke első megjegyzése. ,A felmérés egyértelműen azt. mutatja, hogy a főnökök semmiképpen sem rokonszenveznek divatos dolgokkal, mint miniszoknya, szakáll és csizma. Álláspontjukra jellemző egy menedzser megjegyzése: ez munkahely, s nem lelkiző barbárok menedékhelye. Néhány jellemző pontja a felmérésnek: A megkérdezett boszok 75 ^százaléka megtiltja női Alkalmazottainak, hogy munkaidőben csizmát hordjanak, csak 52 százalék engedi meg a nőknek, hogy miniszoknyát viseljenek, amelyek 5—7 és fél centire végződnek a térd fölött. A szuperminit minden cégvezető elutasította. A szakállt _a cégek 75 százaléka megtiltotta. kis bajuszt megtűrt 73 százalék — kikötve, hogy azok érettebb férfiak díszei. Hosszú sörényű és pofaszakállá munkatársak csak az elektrotechnikában, a tudományban és a nevelésügy területén számíthatnak megértésre. Florida az Apolló 7-ről. A kelő nap ragyog Florida, fölött, abogy az Apolló 7-röl látták, A felvételt a 11 napos út kilencedik napjan készítették 225 kilometer g*. | magasságból. Előtérben a Mexikói-öböl, hátul az Atlanti- ócean. m SZÁZÖTVEN FELSZÁLLÁS ÓRÁNKÉNT PARIS-NORD Le Bourget és Orly után a Párizstól északkeletre fekvő Roissy-en-France-ban épül Párizs harmadik közforgalmi repülőtere, amely az 1980-as években lesz készen és Pá- rizs-Észak (Paris-Nord) címen áll forgalomba. A repülőteret egész városka veszi majd körül, mintegy 50 000 lakossal. Ezt a várost mindenestül a légiforgalom kiszolgálására építik, amely csúcsforgalomban eléri az óránkénti 150 felszállást is. A Paris-Nord repülőtér teljes kiépítése után öt légi- pályaud varból, négy 3600 vagy esetleg 5000 méteres kifutópályából, toVábbá jelentős raktárépületekből áll majd, mert egyes árukat helyben fognak feldolgozni. A szakemberek ugyanis úgy vélik, hogy a jövőben ipari övezetek veszik majd körül a légikikötőket, mint ahogyan korábban a tengeri kikötőket körülfogták. A kereskedelmi repüléssel kapcsolatos tevékenység sokoldalúbbá és nagyobb méretűvé válása magyarázza a valóságos repülőtéri városok kialakulását. A jelentős építkezések közül meg kell említenünk négy, egyenként 60 méteres ívű hidat, amely az 1-es számú autópályát íveli át, és amelyeken áthalad majd a kifutópálya. A repülőtéri komplexust egy 30 000 kilo wattos erőmű látja el önállóan árammal. Egy elektronikus telefonközpont 30 000 vonalat egyesít majd. A Mame-folyó vize szolgáltatja a „friss” vizet, az elhasznált vizet pedig egy 7 kilométeres csatorna gyűjti egy 700 méter hosszú víztárolóba. A repülőteret és az azt kiszolgáló várost egy 7 méter széles, összesen 30 kilométer hosszú út szegélyezi majd. A repülőtér és a hozzá tartozó várqsterület 3000 hektár, ami körülbelül egyhai- mada Párizs város területének. A körbefutó út északi szakaszát csakhamar befejezik. Az autópályán átívelő négy híd most épül. Még az idén megkezdődik az első légipályaudvar építkezése. 1972 végére egy légipályaudvar, egy 3600 méteres kifutópálya, egy fuvarpályaudvar és több karbantartó hangár működik is. Az építkezésnek ez az első szakasza 900 millió frankba kerül. BIKINI LAKOSAI HAZATÉRNEK A Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy megszervezik Bikini-sziget lakosainak hazatérését. Ezek jelenleg Kili-szigeten élnek, 500 tengeri mérfölddel délre szigetüktől, amely a szóvivő bejelentése szerint „ismét lakható”. Bikini szigetén, ezen a rendkívül gazdag növény- és állatvilágú szigeten 1946-ban • 166 mikronéz bennszülöttéül 20—30 család tagjai. A szi-J get azokhoz a területekhez tartozott, amelyeket az ENSZ a háború után az ’ amerikai igazgatásra bízott: a Marshall szigetcsoportról van szó, amely 1914-ig német volt, azután a japánok szállták meg, majd az amerikaiak vették át tőlük 1945-ben. Bikini-sziget lakosainak az amerikai haditengerészet egy magasrangú tisztje azt mondta. hogy ideiglenesen ki kell üríteni a szigetet, mert ott fontos hadgyakorlat fog lejátszódni. Azt nem mondták meg, miféle hadgyakorlatról van szó. A lakosok beleegyez tek. 1946. március 6-án az U. S Navy kétéltű járműve megérkezett Bikini szigetére, felszedte az egész lakosságot?, és elvitte őket a közeli Rongerik szigetre, 1946, július 1-én robbantották fel a szigeten a történelem első hidrogénbombáját. A bomba megrázta az egész szigetet, radioaktív felhőt hozott létre, amely megmér- • gezte a vizeket, az állatokat, a levegőt és — amit már nem láttak előre — átterjedt a közeli Rongelap szigetre, és megmérgezte annak lakosait.. Bikini lakosai nem térhettek vissza szigetükre. Először Ujelangba, aztán Kwajalein- be, végül 1948 novemberében Kili szigetére vitték őket, egy elhagyott mikronéziai szigetecskére. Itt élnek 20 éve. Bikini lakosai szüntelenül könyörögnek az amerikai hatóságoknak, hogy engedjék őket vissza Bikinire. Miután 1946 és 1958 között 20 atomkísérlet zajlott le a szigeten, az Atomenergia Bizottság közölte, hogy á tengerparton élő nagy teknősbékák. a halak és a növények nem mérgezettek többé, tehát nincs többé fertőzési veszély. Bikini volt lakosainak száma közben Kili szigeten 307-re emelkedett. Ez az első nép földünkön, amelyet az atombomba menekültjének tekinthetünk. Johnson elnök közlései szerint Bikini népe most végre a legrövidebb időn belül hazatérhet. i
