Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-29 / 254. szám

T948, október 29. Dtmfl ntmi nafna Néhány év alatt megkétszereződik a hasai farostlemez-szükséglet Új gyár Mohácson? Hat és fél év alatt megtérülne — Kiváló minőséget lehetne előállítani — Ölszázmillióba kerülne Három-négy év óta vajúdó kérdés: megduplázhatja-e ka­pacitását a Mohácsi Farost- lemezgyár, rendelkezésére bo- csátják-e — központi erőfor­rásból — egy új gyár épí­téséhez szükséges 500 millió forintot? Nyersanyag van ötszázmillió forint óriási összeg, nyilván, indokolni kell, miért kapja éppen a farost­lemez. Vegyük sorra talán az indokokat! Az utóbbi 10—15 évben sok új erdőt telepí­tettünk, s ez bőségesen lehe­tővé teszi, hogy jóval több fát termelhessünk ki, mint amennyit pillanatnyilag kiter­melünk. Cserfából például a jelenlegihez képest másfél- szeresére lehetne növelni a kitermelt fa mennyiségét Mi a helyzet ezzel szem­ben? Szűk a feldolgozó-kapaci­tás, alapvető ellentmondás van a fakitermelő, illetve a faipari kapacitás között. Euró­pában a harmincas években, nálunk csak 30 évvel később, 1959-ben indult meg a farost- lemezgyártás. Egyetlen gyá­runk Mohácson vart. Az or­szág tavalyi felhasználása 60 ezer köbméter, az idei 20 szá­zalékkal több lesz. Az átlago­kat tekintve ez a fogyasztás nem valami magas, az euró­pai fejenkénti fogyasztásnak csak közel 80 százaléka, az északi államokénak pedig alig a felét éri el. De nem is ez a baj. Az 1975-ben várható hazai szük­séglet, a tendenciákat figye­lembe véve 120—130 ezer köb­méter lesz. Ezzel szemben a Mohácsi Farostlemezgyár évi kapacitása 46 ezer köbméter, a szükségletek fennmaradó részét szovjet, bolgár, lengyel és osztrák importból fedez­zük. Tekintve az elkövetke­zendő évek növekvő szükség­letét, gorombán nő majd az import. Uj gyár kell tehát, mégpe­dig Mohácson, a régi gyár mellett. Itt azért is kedvező a. gyártelepítés — ha másutt építenék fel, 50—100 millióval többe kerülne, — mert egy­ben az ittlévő hőtartalékokat is kihasználhatnák és a járu­lékos beruházások is felesle­gesek. Devizát takaríthatnánk meg Az új gyár az elképzelések szerint 500 millió forintba ke­rülne és azért az 500 millió­ért évi 60 ezer köbméter fa­rostlemezhez jutna az ország. Ez a mennyiség megközelí­tően kielégítené a hazai igé­nyeket, az import feleslegessé válna. És nem is akármilyen minőségű termékkel! A leen­dő gyárban egészen új, fej­lett technológiát alkalmazná­nak, s keményfát, kifejezetten cserfát dolgoznának fel. A cserfából nagyszilárdságú, ki­váló minőségű farostlemez ké­szíthető, s ezzel szinte egye­dül állana Európában a mo­hácsi gyár, hiszen ilyen mi­nőséget csak néhány tőkés cég képes produkálni. Ked­vező a dollár-ki hozatal is, mert a mohácsiak 48—49 fo­rintért állítanak elő 'egy dol­lárt. Hogy pontosak legyünk a beruházást nem teljes egészé­ben központi erőforrásból kép­zelik el. Vegyes finanszíro­zású lenne, vagyis a központi erőforrás mellett a vállalat- fejlesztési alapot is igénybe vennék. A mohácsi gyár e kérdésben nagy megértést ta­núsít és vállalja a tőle tel­hetőt. Ha kedvező döntés születik és zöld az út: az építkezés 197C-ben meg is kezdődhetne, s ebben az esetben 1972 vé­gére elkészülne, a következő esztendőben pedig termelne. Az 500 millió forintból 100 millió az építési volumen, a többi gép. A gépeket import útján, tudomásunk szerint ar­ról van szó, hogy tőkés im­port útján hoznák be és rész­ben késztermékkel, farostle­mezzel fizetnénk érte. Már most folynak is a puhatolózó tárgyalások egy osztrák és egy svéd céggel, nyilván az elő­nyösebb ajánlatot fogadják majd eL Az automatizált gé­pek tiszta, rendkívül kultu­rált munkahelyet biztosítanak, s ez nyilván vonzóan hat majd a munkaerőre. A be­ruházás megtérülése a jelek szerint kedvező, a jelenlegi árakat, az éves nyereséget és az eszközlekötést számítva hat és fél év a megtérülési idő. Lesz gyár? Az új farostlemezgyár szük­ségessége sokoldalúan bizo­nyított. Nyersanyag van, be­lőle kitűnő terméket lehet elő­állítás* s a piaccal sincs baj. Feleslegessé válna az import, devizát takaríthatnánk meg. Mellesleg: a külföldi tapasz­falatok és tendenciák azt mu­tatják, hogy a farostlemez­gyártás még ma is a faipar leggyorsabban fejlődő ága. Nálunk 30 éves kihagyás volt, nálunk tehát méginkább. A vita jó néhány éve folyik, a döntést eddig elhalasztották. Márpedig a beruházás köz­ponti erőforrás igénybevétele nélkül nem valósítható meg. Dönteni kell tehát, lesz-e új farostlemezgyár Mohácson, ne­hogy továbbra is kihasználat­lanul maradjon egy nagy le­hetőség. Miklósvári Zoltán Utat terveznek a Mecsekre A Felszabadulás útja foly­tatását, az úgynevezett Pó­lya utca kiépítését — mely a Dömör-kapuig terjedne — a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya napi­rendre tűzte. Az új út a Mecsekre való feljárást könnyíti meg, mi­vel az épülő tv-torony, ven­déglátó egységével, várható­lag megnöveli az amúgy is túlterhelt Hunyadi út for­galmát. Az út tervezése folyamat­ban van. A terveket a Mély­építő Tervező Vállalat ké­szíti. A terv készítéséhez elengedhetetlenül szükséges geodéziai felméréseket most végzik. A Városi Tanács ké­ri az érintett lakókat, hogy a felmérési munkálatokat segítsék elő. €L0TT ÉVFORDULÓ Ifjúsági nagygyűlés Mágocson Nyolc autóbuszra való vi­dám fiatal érkezett a Sásdi járás falvaiból a mágocsi kul- túrotthonba vasárnap délután, hogy résztvegyenek' azon az ifjúsági nagygyűlésen, melyet a KIMSZ, a KMP, a Tanács- köztársaság és a Komszomol 50. évfordulójának jegyében rendezett a járási és helyi KISZ-bizottség. A megyénk­ben állomásozó szovjet kato­nai alakulattól mintegy negy­ven komszomolista látogatott el az ifjúsági találkozóra. Az ifjúsági nagygyűlésen Ri- bánszki Róbert, a KISZ KB titkára mondott ünnepi beszé­det. Méltatta a történelmi év­fordulókat a történelem tük­rében. Először a forradalmak szükségszerű kitörésével fog­lalkozott, az 1918-as magyar forradalommal, mely az őszi­rózsa jegyében a magyar nép számára a szabadság ki virág­zását is jelentette. Nemcsak egyszerűen Habsburg-ellenes felkelés volt az, hanem fel­csillant a proletáiforradalom lehetősége is. A magyar for­radalom a Nagy Október pél­dáján fejlődött és jutott el addig, hogy dicsőséges lapo­kat írjon a történelemkönyv­be. A Komszomolról szólva el­mondotta, hogy 1918. október 29-én jött létre a Komszomol, a világ első kommunista párt­jának tartalékcsapata. A Kom- szomol az ifjúság nevelésének irányát mutatta meg a társa­dalomnak — mondotta az elő­adó. — Osztrovszkijnak igaza volt: úgy edződött ez az ifjú­ság, mint az acél és a világ legerősebb acélja lett belőle. A Nagy Honvédő Háború után tizenegyezer szovjet katona kapott kitüntetést, ebből hét­ezer komszomolista volt. Mai ifjúságunk is olyan erőt je­lent, hogy meg tudjuk oldani vele társadalmi és politikai célkitűzéseinket. A KISZ Központi Bizottsá­ga titkárának beszéde után V. Pagyelka, a komszomilsták ne­vében megköszönte a meghí­vást és méltatta néhány szó­ban az évforduló jelentőségét Az ifjúsági találkozó prog­ramjának második felében a járás kultúrcsoportjai műs< adtak a szovjet katonákl közösen. Baranya megye első sza­badtéri néprajzi múzeum lé­tesítményét avatták fel vasár­nap délelőtt a sellyei Kiss Géza Ormánsági Múzeum ud­varán. A múzeum állandó ki­állításának harmadik része­ként megnyíló talpasház „be­mutatkozását” igen szépszá­mú érdeklődő nézte végig. Részt vett az ünnepségen Takács Gyula, a Baranya me­gyei Tanács VB-elnökhelyet- tese és Keserű Sándor, a Ba­ranya megyei Idegenforgal­mi Hivatal vezetője is. Pápay Jenő, a Hazafias Népfront helyi szervezetének elnöke üdvözölte a megjelen­teket, majd az általános is­kola énekkara mutatta be népdalokból összeállított mű­sorát, alkalomhoz Illő, szép ormánsági viseletben. A táj­egység népi hagyományait idézte a Pápay Judit által előadott népballada is. Ünnepi megnyitóbeszédében Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács VB Művelő­dési Osztályának vezetője méltatta a sellyei „kollektíva” és a Janus Pannonius Mú­zeum erőfeszítését a legújabb A kisgrafikák technikája A Kisgrafika Barátok Köre és a Pécsi Szikra Nyomda közös rendezé­sében vasárnap Sütő László budapesti grafi­kusművész a Technika Házában előadást tartott ólom- és linómetszetek, plakátok és kisgrafikák technikájáról. Hétfőn délután az elő­adást ugyancsak a fenti helyiségben gyakorlati bemutatás követte, ame­lyen a pécsi művészeti gimnázium növendékei is részt vettek Lantos Fe­renc tanár vezetésével. A hallgatóság nagy ér­deklődéssel hallgatta a mindvégig magas színvo­nalú előadást. és igen jelentős múzeumi ob­jektum létrehozására, majd megnyitották a „kiskaput”, s a léckerítéssel övezett tal­pasház, mely a száz évvel ezelőtti népi építkezés és „lak- berendezés” viszonyait idézi, fogadta első látogatóit. Sze­rencsésen egészíti ki az új látnivalót az ormánsági szak­irodalom legjelentősebb pél­dáit bemutató múzeumi kiál­lítás is. A megnyitót követően a községi tanács tanácstermé­ben tartotta nyilvános alakuló ülését a Baranya megye Szabadtéri Múzeumának elő­készítő bizottsága: a skanzen­bizottság. Az orfűi—abaligeti rendezési terv részeként az orfüi kis tó mellett felépülő szabadtéri néprajzi múzeum most már a megvalósítás stá­diumába lépett. A sellyei „házavató" — a skanzen-bizottság alakuló ülé­sével együtt — a múzeumi hónap egyik legsikeresebb rendezvényének bizonyult. Mostanában a televízió ör­vendetes módon fokozott fi­gyelemmel kíséri az irodal­mi jellegű, írói évforduló­kat. Gondoljunk csak több más között Hemingway, Lev Tolsztoj, vagy most Krúdy Gyula születésének 90. év­fordulójára, melyről csütör­tök este emlékezett meg a Magyar Televízió. De, ho­gyan? Már a Hemingway- évforduló alkalmából kissé meglepődve tapasztaltuk, hogy a megemlékezés volta­képpen nem más, mint is­mételgetés, de akkor még találtunk magyarázatot. Nem találtunk viszont magyará­zatot arra, hogy a század egyik kiemelkedő, különös egyéniségű írójának utókori megemlékezése csupán egy több mint öt esztendős — egyébként kitűnő — tv-já- ték megismétléséből állt. Helyesebben egy Weöres Sándor versrészletből Sőtér István egyetemi tanár, kitű­nő, atmoszférikus bevezető­jéből. és A hírlapíró és a halál című Krúdy-novellá- ból készült tv-játék ismét­léséből. Hisszük, hogy a mo­dern magyar próza egyéni stílusú mestere, a Színbád- regények, A vörös postako­csi. Az élet álom s más művek írója jobb, értéke­sebb megemlékezést érde­melt volna. Művei közt sok kitűnő alapot szolgáltatha­tott volna egy jó magyar tv-játékhoz — amiben egyéb­ként is hiányt szenvedünk — és ez nem csupán új élményt jelentett volna a nézők százezreinek, de nem maradt volna hátra ez a furcsa lelkifurdalásunk Krú­dy Gyula emlékével szem­ben. Ez már megtörtént. Magyarázat nemigen van. De lesz még jeles évfordu­lónk nem egy. S ha emlé­kezünk — nagyobb igény­nyel, irodalmunk iránti lel- kesültebb megbecsüléssel tegyük. OLIMPIA Két hét maratoni köz­vetítésének végére értünk. Pontosabban ma délután felvételről még közvetítik a záróünnepélyt. Az apró s végülis lényegtelen kifogá­sok mellett (így utólag egész lényegtelenek) a legnagyobb dicséret hangján kell szó- lanunk a kéthetes kitűnő televíziós teljesítményről, amelyben úgy a technikai apparátus, mint a sportro­vat itthoni s távoli munka­társai egyformán s jól ki­vették a részüket. Zavar alig volt, a 14 ezer kilo­méteres kép pompás minő­ségben érkezett el, mintha a Népstadionból közvetí­tettek volna, és ebben a külföldi apparátusokon, a műholdon kívül nagyon fon­tos szerep jutott a mi szak­embereinknek is. Szólni kell a fáradhatatlan ripor­terekről. itthon és Mexikó­városban. Szólni kell arról a lelkesültségről, amellyel versenyzőinkkel együtt vé­gigizgulva közvetítették a küzdelmeket, szólni kell tá­jékozottságukról, tárgyila- gosságukró1 és szemíülessé- gükről, amelyre a mexikói mostoha információs viszo­nyok közt nagy szükség volt. Csak újságíró érzékeli igazan, hogy milyen infor­mációs körülmények között dolgozhattak a televízió riporterei. Szólni kell az itthoni stábról, a kezdeti r bizonytalankodás után ki­alakult jó közvetítési me­chanizmusról, a szakembe­rek szerepeltetéséről, a gyors és jó riportötletekről. Hogy voltak kis bosszúságaink? Voltak. Hogy egyes ripor­tereink — pláne az uszo­dából — ismét bosszantóan összekeverték a dolgokat? Hogy az amerikai tv-társa- ság érthetetlen elfogultsá­ga miatt gyakran nem azt láttuk a képernyőn, amit milliók szerettek volna, ha­nem ami az amerikai ope­ratőrnek megtetszett? Ami viszont megmaradt: a di­cséret. A Magyar Televízió első — s ugyanakkor ma­ratoni — tengerentúli köz­vetítése kitűnően sikerült. Sok kellemes órát hozott. Miként mexikói olimpiai csapatunk legtöbb tagja. vasárnap délelőtt Miután e hét túlnyomó­részben az olimpia jegyében telt el, van alkalom, hogy szóvátegyünk egy állandó jellegű műsorproblémát: a • vasárnap délelőttök jelleg- telenségét. A vasárnap dél­előtti műsor lényegében a gyerekek számára készül. Bár több visszatérő jellegű műsort találhatunk a prog­ramban, s mind a gyerekek igényeit igyekszik kielégíte­ni, az egész együtt mégis a rendetlenség, a jellegte-' lenség benyomását kelti. A korareggeli Iskolatévé nyelv- tanfolyamai, a Hétmérföldes kamera és a sakktanfolyam például állandó programok, de ezeket aligha lehet mű­sornak nevezni. Időnként egy-egy intervíziós közve­títés jelent érdekes szín­foltot, összességében azon­ban a vasárnap délelőtti műsor nem vonzó. Felnőt­teknek sem, kamaszoknak sem, a kisebbeknek sem. Néhány ötlettel, változta­tással okvetlenül segíteni kellene a szerkesztők­nek, hisz négy-ötórás műsorprogramokról van szó (s ez nem kevés idő) és olyan időszakról, amely tv- nézői szempontból eléggé ideális. A koncepció végül­is elfogadható: a vasárnap legyen a gyerekeké. Dé a jelenleginél sokkal céltuda­tosabb, szerkesztettebb, szín­vonalasabb s légióként ér­dekesebb formában. <T> A lottó jutalom-sorsolása ) Hétfőn, Nádor utcai székházi­636 398 éléskamra utalvány ban tartotta a lottó októberi juta­lomsorsolását a Sportfogadási és ! 639 108 zenegépek 651 114 utalvány 655 290 méteráru i Lottóigazgatóság A húzáson * 665 095 rádió 41. játékhét szelvényei vették 665 473 utalvány részt, öszsesen 1024 tárgynyere­8 005 008 magnó ményt sorsolták ki. 8 011 846 televízió 8 019 662 írógép 1 GXOKSLISTA 8 043 142 éléskamra utalvány 8 045 904 zenegépek ax 1968. október 28-án megtartott 8 052 867 utalvány j 41. heti jutalomsorsolásról: 8 061 123 éléskamra utalvány 8 061 556 televízió \ 053 834 utalvány 055 793 bútor 8 067 152 televízió 8 067 808 éléskamra utalvány 8 072 217 óra 070 991 utalvány \ 072 801 éléskarma utalvány 8 074 800 televízió > 073 539 rádió 3 089 383 rádió í 076 741 zenegépek 8 100 407 filmfelvevőgép 078 089 BÁV-utalvány 3 101 491 éléskamra utalvány S 081 039 ki mit választ 8 113 123 OFOTÉRT-utalvány 083 399 utalvány 8 129 024 BAV-utalvány 108 13.1 éléskamra utalvány 8 137 697 ki mit választ !> 109 856 éléskamra utalvány 8 139 461 éléskamra utalvány 3 217 101 háztartási gép 8 139 615 televízió 3 218 376 ki mit választ 8 1 40 616 OFOTÉRT-utalvány 3 222 383 éléskamra utalvány 8 141 726 televízió 3 225 521 éléskamra utalvány 8 150 852 utalvány 3 225 782 ruházati cikk 8 151. 145 méteráru 3 228 725 fényképezőgép 8 151 858 lemezjátszó 3 230 896 éléskamra utalvány 8 157 837 írógép 3 232 211 utalvány 8 162 102 éléskamra utalvány 3 233 314 fényképezőgép 3 176 179 televízió 3 403 429 televízió 8 132 318 fényképezőgép 3 419 802 éléskamra utalvány 3 219 571 rádió í 613 951 BÁV-utalvány S 230 341 rádió 618 307 ruházati cikk » 344 606 mosógép é* centrifuga 1 8 262 061 fényképezőgép 8 294 830 háztartási gép 3 297 710 éléskamra utalvány 8 301 651 hűtőgép 3 318 842 bútor 8 322 754 OFOTÉRT-utalvány 8 340 040 lakástextil 8 348 748 filmfelvevőgép 8 351 629 OFOTÉRT-utalvány 8 377 789 BÁV-utalvány 3 383 107 zenegépek 8 406 335 lemezjátszó 8 406 659 magnó 8 415 744 utalvány 8 454 409 méteráru 8 464 236 lemezjátszó 8 466 032 magnó 8 480 809 televízió 8 482 889 bútor 9 217 991 televízió 9 218 530 éléskamra utalvány 9 234 375 óra 9 234 408 mosógép és centrifuga 9 416 205 ruházati cikk 9 418 283 televízió 9 423 403 filmfelvevőgép 9 424 291 BÁV-utalvány 9 427 087 éléskamra utalvány A nyertes szelvényeket 1968, vemben 20-ig kell eljuttatiU Sportfogadási és Lottó iga;;gí ság lebonyolítási osztályához (Bt** dapest, V., Nádor u. 15.). Á gyorslista közvetlenül a *>»- solás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem Itália** lató* Felavatták az ormánsági lalpasházat „Skanzen bizottság“ alakult

Next

/
Oldalképek
Tartalom