Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-29 / 254. szám
T948, október 29. Dtmfl ntmi nafna Néhány év alatt megkétszereződik a hasai farostlemez-szükséglet Új gyár Mohácson? Hat és fél év alatt megtérülne — Kiváló minőséget lehetne előállítani — Ölszázmillióba kerülne Három-négy év óta vajúdó kérdés: megduplázhatja-e kapacitását a Mohácsi Farost- lemezgyár, rendelkezésére bo- csátják-e — központi erőforrásból — egy új gyár építéséhez szükséges 500 millió forintot? Nyersanyag van ötszázmillió forint óriási összeg, nyilván, indokolni kell, miért kapja éppen a farostlemez. Vegyük sorra talán az indokokat! Az utóbbi 10—15 évben sok új erdőt telepítettünk, s ez bőségesen lehetővé teszi, hogy jóval több fát termelhessünk ki, mint amennyit pillanatnyilag kitermelünk. Cserfából például a jelenlegihez képest másfél- szeresére lehetne növelni a kitermelt fa mennyiségét Mi a helyzet ezzel szemben? Szűk a feldolgozó-kapacitás, alapvető ellentmondás van a fakitermelő, illetve a faipari kapacitás között. Európában a harmincas években, nálunk csak 30 évvel később, 1959-ben indult meg a farost- lemezgyártás. Egyetlen gyárunk Mohácson vart. Az ország tavalyi felhasználása 60 ezer köbméter, az idei 20 százalékkal több lesz. Az átlagokat tekintve ez a fogyasztás nem valami magas, az európai fejenkénti fogyasztásnak csak közel 80 százaléka, az északi államokénak pedig alig a felét éri el. De nem is ez a baj. Az 1975-ben várható hazai szükséglet, a tendenciákat figyelembe véve 120—130 ezer köbméter lesz. Ezzel szemben a Mohácsi Farostlemezgyár évi kapacitása 46 ezer köbméter, a szükségletek fennmaradó részét szovjet, bolgár, lengyel és osztrák importból fedezzük. Tekintve az elkövetkezendő évek növekvő szükségletét, gorombán nő majd az import. Uj gyár kell tehát, mégpedig Mohácson, a régi gyár mellett. Itt azért is kedvező a. gyártelepítés — ha másutt építenék fel, 50—100 millióval többe kerülne, — mert egyben az ittlévő hőtartalékokat is kihasználhatnák és a járulékos beruházások is feleslegesek. Devizát takaríthatnánk meg Az új gyár az elképzelések szerint 500 millió forintba kerülne és azért az 500 millióért évi 60 ezer köbméter farostlemezhez jutna az ország. Ez a mennyiség megközelítően kielégítené a hazai igényeket, az import feleslegessé válna. És nem is akármilyen minőségű termékkel! A leendő gyárban egészen új, fejlett technológiát alkalmaznának, s keményfát, kifejezetten cserfát dolgoznának fel. A cserfából nagyszilárdságú, kiváló minőségű farostlemez készíthető, s ezzel szinte egyedül állana Európában a mohácsi gyár, hiszen ilyen minőséget csak néhány tőkés cég képes produkálni. Kedvező a dollár-ki hozatal is, mert a mohácsiak 48—49 forintért állítanak elő 'egy dollárt. Hogy pontosak legyünk a beruházást nem teljes egészében központi erőforrásból képzelik el. Vegyes finanszírozású lenne, vagyis a központi erőforrás mellett a vállalat- fejlesztési alapot is igénybe vennék. A mohácsi gyár e kérdésben nagy megértést tanúsít és vállalja a tőle telhetőt. Ha kedvező döntés születik és zöld az út: az építkezés 197C-ben meg is kezdődhetne, s ebben az esetben 1972 végére elkészülne, a következő esztendőben pedig termelne. Az 500 millió forintból 100 millió az építési volumen, a többi gép. A gépeket import útján, tudomásunk szerint arról van szó, hogy tőkés import útján hoznák be és részben késztermékkel, farostlemezzel fizetnénk érte. Már most folynak is a puhatolózó tárgyalások egy osztrák és egy svéd céggel, nyilván az előnyösebb ajánlatot fogadják majd eL Az automatizált gépek tiszta, rendkívül kulturált munkahelyet biztosítanak, s ez nyilván vonzóan hat majd a munkaerőre. A beruházás megtérülése a jelek szerint kedvező, a jelenlegi árakat, az éves nyereséget és az eszközlekötést számítva hat és fél év a megtérülési idő. Lesz gyár? Az új farostlemezgyár szükségessége sokoldalúan bizonyított. Nyersanyag van, belőle kitűnő terméket lehet előállítás* s a piaccal sincs baj. Feleslegessé válna az import, devizát takaríthatnánk meg. Mellesleg: a külföldi tapaszfalatok és tendenciák azt mutatják, hogy a farostlemezgyártás még ma is a faipar leggyorsabban fejlődő ága. Nálunk 30 éves kihagyás volt, nálunk tehát méginkább. A vita jó néhány éve folyik, a döntést eddig elhalasztották. Márpedig a beruházás központi erőforrás igénybevétele nélkül nem valósítható meg. Dönteni kell tehát, lesz-e új farostlemezgyár Mohácson, nehogy továbbra is kihasználatlanul maradjon egy nagy lehetőség. Miklósvári Zoltán Utat terveznek a Mecsekre A Felszabadulás útja folytatását, az úgynevezett Pólya utca kiépítését — mely a Dömör-kapuig terjedne — a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya napirendre tűzte. Az új út a Mecsekre való feljárást könnyíti meg, mivel az épülő tv-torony, vendéglátó egységével, várhatólag megnöveli az amúgy is túlterhelt Hunyadi út forgalmát. Az út tervezése folyamatban van. A terveket a Mélyépítő Tervező Vállalat készíti. A terv készítéséhez elengedhetetlenül szükséges geodéziai felméréseket most végzik. A Városi Tanács kéri az érintett lakókat, hogy a felmérési munkálatokat segítsék elő. €L0TT ÉVFORDULÓ Ifjúsági nagygyűlés Mágocson Nyolc autóbuszra való vidám fiatal érkezett a Sásdi járás falvaiból a mágocsi kul- túrotthonba vasárnap délután, hogy résztvegyenek' azon az ifjúsági nagygyűlésen, melyet a KIMSZ, a KMP, a Tanács- köztársaság és a Komszomol 50. évfordulójának jegyében rendezett a járási és helyi KISZ-bizottség. A megyénkben állomásozó szovjet katonai alakulattól mintegy negyven komszomolista látogatott el az ifjúsági találkozóra. Az ifjúsági nagygyűlésen Ri- bánszki Róbert, a KISZ KB titkára mondott ünnepi beszédet. Méltatta a történelmi évfordulókat a történelem tükrében. Először a forradalmak szükségszerű kitörésével foglalkozott, az 1918-as magyar forradalommal, mely az őszirózsa jegyében a magyar nép számára a szabadság ki virágzását is jelentette. Nemcsak egyszerűen Habsburg-ellenes felkelés volt az, hanem felcsillant a proletáiforradalom lehetősége is. A magyar forradalom a Nagy Október példáján fejlődött és jutott el addig, hogy dicsőséges lapokat írjon a történelemkönyvbe. A Komszomolról szólva elmondotta, hogy 1918. október 29-én jött létre a Komszomol, a világ első kommunista pártjának tartalékcsapata. A Kom- szomol az ifjúság nevelésének irányát mutatta meg a társadalomnak — mondotta az előadó. — Osztrovszkijnak igaza volt: úgy edződött ez az ifjúság, mint az acél és a világ legerősebb acélja lett belőle. A Nagy Honvédő Háború után tizenegyezer szovjet katona kapott kitüntetést, ebből hétezer komszomolista volt. Mai ifjúságunk is olyan erőt jelent, hogy meg tudjuk oldani vele társadalmi és politikai célkitűzéseinket. A KISZ Központi Bizottsága titkárának beszéde után V. Pagyelka, a komszomilsták nevében megköszönte a meghívást és méltatta néhány szóban az évforduló jelentőségét Az ifjúsági találkozó programjának második felében a járás kultúrcsoportjai műs< adtak a szovjet katonákl közösen. Baranya megye első szabadtéri néprajzi múzeum létesítményét avatták fel vasárnap délelőtt a sellyei Kiss Géza Ormánsági Múzeum udvarán. A múzeum állandó kiállításának harmadik részeként megnyíló talpasház „bemutatkozását” igen szépszámú érdeklődő nézte végig. Részt vett az ünnepségen Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács VB-elnökhelyet- tese és Keserű Sándor, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője is. Pápay Jenő, a Hazafias Népfront helyi szervezetének elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd az általános iskola énekkara mutatta be népdalokból összeállított műsorát, alkalomhoz Illő, szép ormánsági viseletben. A tájegység népi hagyományait idézte a Pápay Judit által előadott népballada is. Ünnepi megnyitóbeszédében Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács VB Művelődési Osztályának vezetője méltatta a sellyei „kollektíva” és a Janus Pannonius Múzeum erőfeszítését a legújabb A kisgrafikák technikája A Kisgrafika Barátok Köre és a Pécsi Szikra Nyomda közös rendezésében vasárnap Sütő László budapesti grafikusművész a Technika Házában előadást tartott ólom- és linómetszetek, plakátok és kisgrafikák technikájáról. Hétfőn délután az előadást ugyancsak a fenti helyiségben gyakorlati bemutatás követte, amelyen a pécsi művészeti gimnázium növendékei is részt vettek Lantos Ferenc tanár vezetésével. A hallgatóság nagy érdeklődéssel hallgatta a mindvégig magas színvonalú előadást. és igen jelentős múzeumi objektum létrehozására, majd megnyitották a „kiskaput”, s a léckerítéssel övezett talpasház, mely a száz évvel ezelőtti népi építkezés és „lak- berendezés” viszonyait idézi, fogadta első látogatóit. Szerencsésen egészíti ki az új látnivalót az ormánsági szakirodalom legjelentősebb példáit bemutató múzeumi kiállítás is. A megnyitót követően a községi tanács tanácstermében tartotta nyilvános alakuló ülését a Baranya megye Szabadtéri Múzeumának előkészítő bizottsága: a skanzenbizottság. Az orfűi—abaligeti rendezési terv részeként az orfüi kis tó mellett felépülő szabadtéri néprajzi múzeum most már a megvalósítás stádiumába lépett. A sellyei „házavató" — a skanzen-bizottság alakuló ülésével együtt — a múzeumi hónap egyik legsikeresebb rendezvényének bizonyult. Mostanában a televízió örvendetes módon fokozott figyelemmel kíséri az irodalmi jellegű, írói évfordulókat. Gondoljunk csak több más között Hemingway, Lev Tolsztoj, vagy most Krúdy Gyula születésének 90. évfordulójára, melyről csütörtök este emlékezett meg a Magyar Televízió. De, hogyan? Már a Hemingway- évforduló alkalmából kissé meglepődve tapasztaltuk, hogy a megemlékezés voltaképpen nem más, mint ismételgetés, de akkor még találtunk magyarázatot. Nem találtunk viszont magyarázatot arra, hogy a század egyik kiemelkedő, különös egyéniségű írójának utókori megemlékezése csupán egy több mint öt esztendős — egyébként kitűnő — tv-já- ték megismétléséből állt. Helyesebben egy Weöres Sándor versrészletből Sőtér István egyetemi tanár, kitűnő, atmoszférikus bevezetőjéből. és A hírlapíró és a halál című Krúdy-novellá- ból készült tv-játék ismétléséből. Hisszük, hogy a modern magyar próza egyéni stílusú mestere, a Színbád- regények, A vörös postakocsi. Az élet álom s más művek írója jobb, értékesebb megemlékezést érdemelt volna. Művei közt sok kitűnő alapot szolgáltathatott volna egy jó magyar tv-játékhoz — amiben egyébként is hiányt szenvedünk — és ez nem csupán új élményt jelentett volna a nézők százezreinek, de nem maradt volna hátra ez a furcsa lelkifurdalásunk Krúdy Gyula emlékével szemben. Ez már megtörtént. Magyarázat nemigen van. De lesz még jeles évfordulónk nem egy. S ha emlékezünk — nagyobb igénynyel, irodalmunk iránti lel- kesültebb megbecsüléssel tegyük. OLIMPIA Két hét maratoni közvetítésének végére értünk. Pontosabban ma délután felvételről még közvetítik a záróünnepélyt. Az apró s végülis lényegtelen kifogások mellett (így utólag egész lényegtelenek) a legnagyobb dicséret hangján kell szó- lanunk a kéthetes kitűnő televíziós teljesítményről, amelyben úgy a technikai apparátus, mint a sportrovat itthoni s távoli munkatársai egyformán s jól kivették a részüket. Zavar alig volt, a 14 ezer kilométeres kép pompás minőségben érkezett el, mintha a Népstadionból közvetítettek volna, és ebben a külföldi apparátusokon, a műholdon kívül nagyon fontos szerep jutott a mi szakembereinknek is. Szólni kell a fáradhatatlan riporterekről. itthon és Mexikóvárosban. Szólni kell arról a lelkesültségről, amellyel versenyzőinkkel együtt végigizgulva közvetítették a küzdelmeket, szólni kell tájékozottságukról, tárgyila- gosságukró1 és szemíülessé- gükről, amelyre a mexikói mostoha információs viszonyok közt nagy szükség volt. Csak újságíró érzékeli igazan, hogy milyen információs körülmények között dolgozhattak a televízió riporterei. Szólni kell az itthoni stábról, a kezdeti r bizonytalankodás után kialakult jó közvetítési mechanizmusról, a szakemberek szerepeltetéséről, a gyors és jó riportötletekről. Hogy voltak kis bosszúságaink? Voltak. Hogy egyes riportereink — pláne az uszodából — ismét bosszantóan összekeverték a dolgokat? Hogy az amerikai tv-társa- ság érthetetlen elfogultsága miatt gyakran nem azt láttuk a képernyőn, amit milliók szerettek volna, hanem ami az amerikai operatőrnek megtetszett? Ami viszont megmaradt: a dicséret. A Magyar Televízió első — s ugyanakkor maratoni — tengerentúli közvetítése kitűnően sikerült. Sok kellemes órát hozott. Miként mexikói olimpiai csapatunk legtöbb tagja. vasárnap délelőtt Miután e hét túlnyomórészben az olimpia jegyében telt el, van alkalom, hogy szóvátegyünk egy állandó jellegű műsorproblémát: a • vasárnap délelőttök jelleg- telenségét. A vasárnap délelőtti műsor lényegében a gyerekek számára készül. Bár több visszatérő jellegű műsort találhatunk a programban, s mind a gyerekek igényeit igyekszik kielégíteni, az egész együtt mégis a rendetlenség, a jellegte-' lenség benyomását kelti. A korareggeli Iskolatévé nyelv- tanfolyamai, a Hétmérföldes kamera és a sakktanfolyam például állandó programok, de ezeket aligha lehet műsornak nevezni. Időnként egy-egy intervíziós közvetítés jelent érdekes színfoltot, összességében azonban a vasárnap délelőtti műsor nem vonzó. Felnőtteknek sem, kamaszoknak sem, a kisebbeknek sem. Néhány ötlettel, változtatással okvetlenül segíteni kellene a szerkesztőknek, hisz négy-ötórás műsorprogramokról van szó (s ez nem kevés idő) és olyan időszakról, amely tv- nézői szempontból eléggé ideális. A koncepció végülis elfogadható: a vasárnap legyen a gyerekeké. Dé a jelenleginél sokkal céltudatosabb, szerkesztettebb, színvonalasabb s légióként érdekesebb formában. <T> A lottó jutalom-sorsolása ) Hétfőn, Nádor utcai székházi636 398 éléskamra utalvány ban tartotta a lottó októberi jutalomsorsolását a Sportfogadási és ! 639 108 zenegépek 651 114 utalvány 655 290 méteráru i Lottóigazgatóság A húzáson * 665 095 rádió 41. játékhét szelvényei vették 665 473 utalvány részt, öszsesen 1024 tárgynyere8 005 008 magnó ményt sorsolták ki. 8 011 846 televízió 8 019 662 írógép 1 GXOKSLISTA 8 043 142 éléskamra utalvány 8 045 904 zenegépek ax 1968. október 28-án megtartott 8 052 867 utalvány j 41. heti jutalomsorsolásról: 8 061 123 éléskamra utalvány 8 061 556 televízió \ 053 834 utalvány 055 793 bútor 8 067 152 televízió 8 067 808 éléskamra utalvány 8 072 217 óra 070 991 utalvány \ 072 801 éléskarma utalvány 8 074 800 televízió > 073 539 rádió 3 089 383 rádió í 076 741 zenegépek 8 100 407 filmfelvevőgép 078 089 BÁV-utalvány 3 101 491 éléskamra utalvány S 081 039 ki mit választ 8 113 123 OFOTÉRT-utalvány 083 399 utalvány 8 129 024 BAV-utalvány 108 13.1 éléskamra utalvány 8 137 697 ki mit választ !> 109 856 éléskamra utalvány 8 139 461 éléskamra utalvány 3 217 101 háztartási gép 8 139 615 televízió 3 218 376 ki mit választ 8 1 40 616 OFOTÉRT-utalvány 3 222 383 éléskamra utalvány 8 141 726 televízió 3 225 521 éléskamra utalvány 8 150 852 utalvány 3 225 782 ruházati cikk 8 151. 145 méteráru 3 228 725 fényképezőgép 8 151 858 lemezjátszó 3 230 896 éléskamra utalvány 8 157 837 írógép 3 232 211 utalvány 8 162 102 éléskamra utalvány 3 233 314 fényképezőgép 3 176 179 televízió 3 403 429 televízió 8 132 318 fényképezőgép 3 419 802 éléskamra utalvány 3 219 571 rádió í 613 951 BÁV-utalvány S 230 341 rádió 618 307 ruházati cikk » 344 606 mosógép é* centrifuga 1 8 262 061 fényképezőgép 8 294 830 háztartási gép 3 297 710 éléskamra utalvány 8 301 651 hűtőgép 3 318 842 bútor 8 322 754 OFOTÉRT-utalvány 8 340 040 lakástextil 8 348 748 filmfelvevőgép 8 351 629 OFOTÉRT-utalvány 8 377 789 BÁV-utalvány 3 383 107 zenegépek 8 406 335 lemezjátszó 8 406 659 magnó 8 415 744 utalvány 8 454 409 méteráru 8 464 236 lemezjátszó 8 466 032 magnó 8 480 809 televízió 8 482 889 bútor 9 217 991 televízió 9 218 530 éléskamra utalvány 9 234 375 óra 9 234 408 mosógép és centrifuga 9 416 205 ruházati cikk 9 418 283 televízió 9 423 403 filmfelvevőgép 9 424 291 BÁV-utalvány 9 427 087 éléskamra utalvány A nyertes szelvényeket 1968, vemben 20-ig kell eljuttatiU Sportfogadási és Lottó iga;;gí ság lebonyolítási osztályához (Bt** dapest, V., Nádor u. 15.). Á gyorslista közvetlenül a *>»- solás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem Itália** lató* Felavatták az ormánsági lalpasházat „Skanzen bizottság“ alakult