Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-15 / 242. szám

'968. október 15. Duna maii navto 5 Másod­virágzás A Mecsek, vidékének ér­dekes, szép színfoltja min­den ősszel a fák és a cserjék másodszori virág­zása, második termése. Az idén — a vénasszonyok nyara eltolódásának meg­felelően — körülbelül egy hónapos késéssel köszön­tött be a természet e kü­lönös újraéledése is. A bőséges esőket követő ve­rőfényes, meleg időjárás hatására egész sor növény bontott újra virágot vagy hozott ismét termést. Sely- lyén kinyílt az ibolya, Pécsett a bazsarózsa és Nagyharsányban az orgona. A Mecsek napsütötte lan­káin a fügecserjék, a mo­hácsi országút mentén pedig az eperfák hoztak másod­termést. A legérdekesebb ,,nyári jelenség’-: a Tenkes hegy déli lejtőjén — Tere- hegy határában — aratásra érett az árpa. fi ÍÜSkRilUÖ €IÖTT Film a siklósi tsz-ről Az ország első termelőszövetkezeti újságja, a Siklósi Napló film­forgatókönyv lett. A Siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelő- szövetkezet kiadásában megjelenő lap nyomán a Magyar Filmhír­adó rövidfilmet forgatott a közös gazdaságban. A felvételek a szer­kesztőbizottság ülésén kezdődnek, majd a kamera az újság egyes lapjait veszi célba, de utána mindjárt abba az üzemegységbe megy, melyről az 3tás iszol. így a harkányi baromfikombinát, a gyűdi bor­kombinát, a terehegyi csikótclep szerepel többek között a filmben. Rendező: Borsodi Ervin, operatőr: Drahos Kálmán. Megkezdődött a lehalászás A tavalyinál jobb „haltermés“ várható Kevés az első osztályú hal a Dunán Aranyhegyi ősz A fogyasztók szerencséjére időben egyre jobban széthú­zódik az „őszi” lehalászás. Egyes gazdaságok ugyanis már a nyáron hozzáfogtak a „haltermés” betakarításához, mint például a Bikali ÁG is, mely szeptember 25-ig csak­nem 12 vagon halat szedett össze 100 holdról. Más gazda­ságok viszont csak most, vagy a közeljövőben fognak hozzá e nagy munkához. A Pellérdi Halgazdaság például október 14 és november 15 között, a somogyapáti tsz viszont októ­ber 20 és november 30 között akarja lebonyolítani a leha­lászást. A „haltermés” most is egyenetlen és váltakozó. Amíg a mágocsi tsz 16, a Bikali ÁG is több mint 10 mázsát taka­rított be eddig egy hold át­lagában, addig a Görösgali ÁG csak 5 mázsa körüli eredményt könyvelhet el ma- | gátiak, legalábbis egyelőre. A j halászati szakemberek szerint [ az utóbbi gyenge hozamnak j számít. Hozzáteszik viszont, I hogy nagy átlagban mégsem 1 rossz az összkép. Bár a tik- j kasztó kora nyári meleg nem i kedvezett a halaknak, mégis jobb „termés” ígérkezik, mint a múlt évben volt, amikor a; tsz-halastavaknál 6 mázsa, a | tsz víztározóknál pedig 482 ; kilogramm halat takarítottak be egy hold átlagában. Ami az abszolút mennyisé­geket illeti, 18 baranyai tsz 767 holdnyi halastóról, 20 tsz 782 holdnyi víztározóról vár | összesen „termést.” Ehhez kell j számítani még az állami és halgazdaságok hozamait is. Mindent egybevetve: Baranya j idei hozama meghaladja a i s 1' ~ vagon halat. A felsoroltakból hiányzik j még a mohácsi halászati szö­vetkezet eredményé, mely 7 ‘ vagon halat fogott szeptem­ber végéig. Negyvenöt mázsá­val többet, mint amennyit tervezett, az első osztályú hal aránya viszont csökkent. Arra számítottak ugyanis, hogy a fenti mennyiségből 170 mázsa lesz az első osztá­lyú, evvel szemben viszont csak 119 mázsa a tény. A szakemberek egyelőre nem tudnak megbízható választ adni erre a jelenségre. Meg­jegyzik, hogy a tikkasztó nyárelő is közrejátszhatott, hiszen alacsonyabb volt a víz­állás, csökkent az árterület, következésképp kevesebb táp­lálék állt a halak rendelkezé­sére. A Mecsek derekánál fekvő kisebb dombok egyikét Arany­hegynek nevezik. A fölötte húzódó hegykaréj óvja a zord északi szelektől, de a nap­nak megengedi, hogy keltétől nyugtáig melengesse. Déli ol­dalával a városra néz, Üjme- csekalja panorámájában gyö­nyörködik. Amióta Probus, a pannóniai származású római császár katonái itt szőlőt ül­tettek, zamatos borokkal tel­nek a Mons Aureus, az Arany, hegy pincéi. A tájat sokszínű ruhába öltözteti most az ősz, a ka­rókon ökörnyál hullámzik és darazsak döngenek az ott fe­lejtett fürtök körül. A szer­pentineken felkapaszkodó autóbuszról kosarakkal, háti­zsákokkal felszerelt emberek szállnak le és szétszélednek a keskeny hegyi utakon. A pincékben szappan színű mustot kínálnak és kecske­lábú asztalok mellett idézik az esőtlen nyarat, a júliusi jégverést, az idő .előtti kény­szerszüretet. A jégverésre — bármiről is beszélgetünk — mindig visszatérnek. Arra, hogy nem tudták a határidőt, ameddig a kárt bejelenteni lehetett. Aki már másnap fu­tott annak elismerték, enged­nek majd az adójából, aki „késve” érkezett, csak sajnál­koztak fölötte. Ha nem volt bejelentési határidő, akkor hogyan lehet lekésni róla? — kérdik. Az öreg présházak közé mind több fiatal épület éke­lődik. Az utóbbi években megnőtt a szőlővásárlási kedv. A régebbi egy-két-három hol­das területek lassan meg­szűnnek, helyükbe a 400—500 négyszögöles kertszőlők lép­nek. Legtöbb vevő a bányá­szok köréből kerül ki. A Fá­cán dűlő elején középkorú férfi kék overálban áll egy félig felhúzott fal mellett, az­tán kapát fog és keverni kez­di a habarcsot. Mielőtt fel­jöttem ide, felírtam néhány szőlősgazda nevét. Tőle ér­deklődöm. „Én nem ismerek itt senkit a környéken, mert csak az ősszel vettem ezt a kis szőlőt — mondja. — Ha­Az IFA W 50-es típusú tehergépkocsik javítója: a XVII. számú Hylőiavitó Vállalat KARBANTARTÁS, KÖZÉrjAVÍTAS, NAGYJAVÍTÁS ES födarabfelüjItAs garanciával Kérjük t. megrendelőinket, hogy idei és 1969. évi igé­nyeiket szíveskedjenek vállalatunkkal mielőbb közölni AFIT XVII. sz. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT TO r k e v e lel.: 34. Telex: 093364. nem kóstolja meg a boromat, ha már erre jár.” Az új gaz­da büszkeségével hozza a lo- pót, aztán már spriccel is a j pohárba a must. Emelem a nap felé, gusztáljuk a szí­nét ... Keskeny, toronyalakú eme­letes kis ház, udvarában fe- hérkötényes férfi áll a fel­függesztett bogrács mellett. „Dénes öcsém névnapját tart­juk, főzök egy kis pörköl­tet ...” — mondja. A diófa alatt asztal, mellette lócák. Csak legyint egyet, amikor a termés felől érdeklődöm. A cukorfok az még csak meg­járja, de a mennyiség kevés. Nézegetem a ház melletti bokrokat, a piros csillagvirá- | gú dáliákat és a. .. De mi- I lyen virág ott az, csak nem jázmin? „Megbolondult ez az idő, meg a virág is — mondja. — Jázmin az! Az apám is elcsodálkozott, ami­kor meglátta. Ki látott már októberben jázmintot virá­gozni?” Harang kondul, hangja el­terül a szőlők felett. Vala­honnan kopácsolás hallat­szik, mint amikor téglát ka­lapálnak, de hiába nézek kö­rül, nincs mozgás a közel­ben, csak egy feketeruhás nénike, a mozdulatlan leve- I lek sárga tengerében egy fe- , kete folt. Mert hiába erjed j már a pincében a must, a j cirfandli, az olaszrizling, a I fehérburgundi, itt. most is, mindig dolgozni kell. Százfé­le munka vár elvégzésre, amíg „fölfelé megy borban a gyöngy...” Esteledik. Ködfelhők gyűl­nek a völgyben. Elszürkül a j táj, csak a televízió új tor- I nya látszik még a távolban. I Villanyt gyújtunk. Akad a pince mélyén még egy kis óbor a vendég tiszteletére, szalonna is kerül az asztalra, aztán körülüljük a kerékasz­talt. Arról beszélnek, hogy hasznos lenne, ha a régi és új gazdák egyaránt jobban vi­gyáznák a földet, árkolnának az esőmosás ellen. Vékony itt a termőréteg, minden rögét óvni kell. Megéri, mert en­nek a területnek közel két­harmada első osztályú. Csak az a baj, hogy szűkmarkú. A mecseki borvidék átlagban j holdanként 16 mázsát terem, — csak összehasonlításként: ! Franciaország sokéves átlaga j 30 mázsa körül, az NSZK-é I túl van a 40 mázsán. Arról is szó esik, hogy jobban kel- j lene ellenőrizni a Makáron, | I Aranyhegyen, Bálicsban, Szko­kon az állattartást, a szenny I az utcára folyik, trágyadom- bök rontják a levegőt... j Jár a lopó pohárról-pohár- j ra, jókedvet fakasztó bort csurgatva öbléből. „Ismertem ' régen egy ellenőrt, azt én jó- j zanul nem láttam. Az én pin- ' cém volt a soron az utolsó, | s amíg elérkezett hozzám, I már mondhattam én, amit j akartam, azt írta” — kezdi a tréfa sorát az egyik ... Demizsonokat cipelő embe­rek indulnak a buszmegálló felé. Sápadt fényű lámpák pislákolnak a völgyben, pat­togó ütemű nótaszót hoz a szél, még a szövegét is érte­ni: .. , jó bor, jó egészség.. Garay Ferene Értekezlet van. NE ZAVARJ? A svéd filmgyártásról köz­véleményünk nem sokat tud. Legfeljebb egy-két névre emlékszik, mindenekelőtt a már életében klasszikus Bergmama, s egy-egy svéd filmre, ami eljut hozzánk. A héten a televízió — több svéd tv-produkció után — Jersild szolidán abszurd rö­vid játékfilmjét mutatta be. Anette és August szirnbo likus története az ebédlő- (és egyben tárgyaló-) asztal alatt valószínűleg nem oko­zott a nézőnek hosszadal­mas fejtöréseket, már ami a film tendenciáját illeti. Amíg a jogtanácsosok, az ezredesek, tisztiorvosok, pénz ügyi szakértők egy új lakó­épület tizedrangú problé­máiról vitatkoznak (ahelyett, hogy felépítenék) amíg bő­séges vacsorákat költenek el és a parkolóhelyek kialakí­tása körül támadt művitá­ban csaknem hajbakapnak — addig két fiatal s türel­mes hősünk éhezik, s köz­ben költői ötletekkel szóra­koztatják egymást, ezután megöregednek, a lányuk es­ténként már elmaradozik, de ők még mindig az asz­tal alatt élnek. A bürokra­ták pedig még mindig vi­tatkoznak, a lakótelep fel­építéséről. Szomorú tanul­ság: a bürokraták ülésez­nek, s az élet közben tőlük függetlenül éli az életét. A film fanyar, szenvedélynél­küli, de annál elgondolkoz- tatóbb hatása jól érvénye­sült. Annál is inkább, mi­vel még nálunk is akadnak ilyen „konfliktusok”. A SOFŐR VISSZATÉR Jó kis komédia volt, s ennek valószínűleg két oka is van. Egyrészt a féltékeny férj mindig nevetséges fi­gura, másrészt a szerző, Sólyom László tisztában volt az alapötletül szolgáló történet határaival, s ezen nem lépett túl. A történe­tet nem nyújtotta ki, s nem szélesítette el fölösleges mel­lékágakkal. Tudja, hogy a helyzetkomikum hatásköre milyen, és nem akart töb­bet ráépíteni, mint amit el­bírhat. A komédiát Mikes, a féltékeny férj indítja el, aki éjszakai útjáról várat­lanul hazatoppanva (mint­egy ifjú felesége hűségét ellenőrizendő) az előszoba­ajtón egy zilált külsejű fér­fit lát kilépni. Mikes, aki­nek eszébe sem jut, hogy esetleg más variációra gon­doljon: a férfiú talán a társbérlő lányától, Gittától jön (valójában a szomszéd emeletről) — fellármézza a lakást, a lépcsőházat, és et­től kezdve a váratlan, mu­latságos fordulatok sorozata következik. A helyzetkomi­kum, a kacagtató komédia alaphelyzete mindig az a körülmény, hogy míg a sze­replők a szituáció által te­remtett teljes bizonytalan­ságban mozognak, nem tud­ják, hogy ki kivel és miért, és mi a helyzet végleges megoldása — ezzel szemben a néző mindezzel tisztában van, és így fölényesen de­rülhet a s ereplők nevetsé­ges, balkezes helyzetein. Sólyom László tv-játéka anélkül, hogy a végtelen­ségig kiélezte volna a szi­tuációt, hisz mindvégig megtartotta egy bizonyos reális szinten — megnevet­tetett. szórakoztatott. Haj- dufy Miklós rendezése nem engedte túljátszani a hely­zeteket, s ez a felfogás csak használt a tv-játéknak. AZ OLIMPIÁRÓL JELENTJÜK . . Szombaton este két órán át ámulbattunk a technika csodáin. Tizennégyezer kilo­méter távolságból kitűnő képminőség mellett, az ese­ménnyel egyidőben tanúi lehettünk a megnyitó ünne­pélyes mozzanatainak. Itt nincs sok mondanivaló, csak arra gondolhatunk egy kis elfogódottsággal, hogy nin­csenek határok, s ezt ezúttal a televízió juttatta eszünk­be, Tizennégyezer kilomé­ter a tv-közvetítés szem­pontjából immár semmi. Egy kis ablakszerű szerkezeteit át nézve bámulatosan kö­zel van... S a technika iránti mély tisztelet után egy-két gyakorlati problé­mát is érdemes megemlíte­ni. A televízió gazdag köz­vetítési programot jelentett be. Naponta kétszer, élő­adásban, illetve képfelvé­telről számol be a mexikói olimpia eseményeiről. Re­méljük, a közvetítési prog­ramban nem lesz különö­sebb fennakadás, de egy bosszantó, zavartkeltő gya­korlat kialakulására már most szeretnénk felhívni a figyelmet. Az utóbbi napok­ban a mexikói riporterek és az itthon maradt ripor­terek többször is kapcsola­tot teremtettek egymással, hogy ilymódon tájékoztas­sák a nézőket. S mi lett belőle? A riporterek állan­dóan félbeszakították egy­mást, helyesebben az ittho­niak időnként egész várat­lanul belefojtották a kin­tiekbe a szót. így, a nézők szemeláttára, fülehallatára nyilván roppant nehéz az ilyen beszélgetéseket zökke­nőmentesen lebonyolítani, de a sorrendet azért mégis ki kellene alakítani. Talán an­nak az elvnek megfelelően, hogy amit a mexikói ripor­terek mondanak, az mégis­csak fontosabb a néző szá­mára <T) Divatújdonságok a Belvárosi Áruházban ! PÉCS, KOSSUTH L. U. 23. ROLLGALLÉROS NŐI ÉS FÉRFI PULÓVEREK RAGYOGÓ SZÍNEK­BEN. ÖSSZECSUKHATÓ NŐI ES FÉRFI ESERNYŐK. FÉRFI NYLON INGEK TÖBB SZÍNBEN. SKAY kabAtok női és bakfis, női HARISNYA CSIZMÁK SZÍNEK­BEN TEKINTSE MEG ÓRIÁSI VÁLASZTÉKUNKAT! SZERETETTELV ARJUK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom