Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-02 / 231. szám

Világ proletárja!, egyesüljetekI Ä!0:70 Dunántúli napló xxv. évfolyam, 231. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ma. októbe, 2., szerda A..«■Ha’ombóij új folyóiratok Csehszlovákiában---------------------------------*---------------------------------­A demokrácia „védelmezői“! 0 lakosság szolgálatában----------------------------------------------«----------------------------------------------­B eszélgetés a pártvezetöségek újjáválasztásáról Elfogták a kisfiúk gyilkosát | A szerkesztőség postájából Közlemény a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság és munkacsoport üléseiről Új út Mecsekrákos és Tekercs között Év vénére befelezik a Pécsi-lé partját kévető Mecsekrákos és Tekeres községeket össze­kötő kövesút építését. A három kilométeres új út nemcsak az ott lakók közlekedését könnyíti meg, hanem a kirándulókét is. Angol bányagépgyártó szakemberek a Mecseki Szénbányáknál Önjáró biztosító berendezést vásárolunk Szívesen fogadott „reklamáció Olyan volt ez. mint egy népszavazás: ankétok tucat­ját tartották minden válla­latnál, emberek százainak véleményét kérték ki, s miután így kialakultak a he­lyi álláspontok, ezeket mara­déktalanul továbbították is í.z illetékeseknek. Az az igaz­ság, hogy mindenkit — a Szakszervezetek Országos Ta­nácsát épp úgy, mint az Or- rzágos Találmányi Hivatalt —, meglepte ez a hatalmas aktivitás, ez a széleskörű érdeklődés. Meglepte — és örömmel töltötte el, hisz a tiltakozások, kritikák, aggódó szavak egyebek mellett azt is bizonyították, hogy az el­múlt évtizedekben oly sok nagyszerű eredményt produ­káló újító-mozgalom nemcsak az újítók ügye. Olvasom a reggeli lapok­ban: a SZOT Elnöksége — az „alulról” jövő sürgetésre azonnal reagálva —, 252 vál­lalatnál és intézménynél ele­mezte a közelmúltban ki­adott újítási törvény beveze­tése óta kialakult helyzetet, s intézkedéseket hozott bizo­nyos módosítások előkészíté­sére. Az elmúlt hónapokban magam is szóvá tettem az új rendelet néhány negatív vonását — jó volt hát látni, hogy nem hiába tettem. S tudom, tízezrek érezték e hírt olvasva ugyanezt. S ez­zel — véleményem szerint —, a korábban „egyszerű” műszaki, közgazdasági prob­lémának számító ügyből po­litikai ügy lett. Mert ez már politika, politizálás — még hozzá okos, előrelátó, szocia­lista vezetéshez méltó politi­zálás. Ha egy rendelet rosz- szul sikerült — akkor azt a rendeletet — a legilletéke- sebb tanácsára hallgatva —, meg kell változtatni... És most lássuk, mit is mu­tat a kérdéses újítási rende­let eddigi mérlege? Jó ben­ne, hogy csak keret, melyet minden vállalat maga tölthet ki tartalommal; jó, hogy ma­gasabb színvonalat követel, s az is helyes, hogy az ed­diginél sokkal fontosabb kér­désnek tartja, mennyi tény­leges hasznot — tehát konk­rét nyereségnövekedést —, hoznak az elfogadott újítási javaslatok? De: nem jó. hogy nem te­remt megfelelő alapokat a valóban értékes újítások do­tálására, jutalmazására; hely­telen, hogy a terheket — közvetve —, a kollektívákra hárítja, hisz a felosztható nyereségalapból való újítási díj-elvonás végső soron az érintett kategória minden tagját sújtja. Gond az újí­tók jogvédelme, nem meg­felelően szabályozott az „öt­let-kereskedelem”. Vita varr a műszaki fejlesztéssel hiva­tásszerűen foglalkozó szemé­lyek körének meghatározása terén, s az is kérdéses, hogy helyes volt-e különbséget ten ni az egyes népgazdasági ágazatok között? Az ipari üzemek például beleszámít­hatták 1965—66, évi bázisbér­színvonalukba az újítási díj­ként kifizetett összegeket — a közlekedés, kereskedelem, mezőgazdaság nem ,. . A hétfőn tartott SZOT el­nökségi ülés határozata ér­telmében szakbizottságok ősz szegezik az elővizsgálatok és az így szerzett adatok bir­tokában megtartott vita ta­pasztalatait, s aztán a legrö­videbb időn belül — az Or­szágos Találmányi Hivatallal együttműködve —, elkészítik a szükséges módosításokat. Tehát: érdemes volt szól- *i ,.. E. & 1968. szeptember 27-től ok­tóber 1-ig Budapesten ülése­zett a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanács­kozását előkészítő bizottság és munkacsoport. Az üléseken a következő kommunista és munkáspár­tok képviselői vettek részt: Algéria Szocialista Élcsapat Pártja, Amerikai Egyesült Államok Kommunista Párt­ja, Argentin Kommunista Párt, Ausztráliai Kommunis­ta Párt, Ausztria Kommunis­ta Pártja, Belga Kommunista Párt, Bolgár Kommunista Párt, Bolíviai Kommunista Párt, Brazil Kommunista Párt, Chilei Kommunista Párt, Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Costa Rica Népi Élcsapat Pártja, Cseh­szlovák Kommunista Párt, Dán Kommunista Párt, Dél- Afrikai Kommunista Párt, Ecuadori Kommunista Párt, Észak-lrország Kommunista Pártja, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Görög Kommunista Párt, Guadeloupei Kommu­nista Párt, Guatemalái Mun­kapárt, Haiti Népi Egység Pártja, Honduras! Kommu­nista Párt, Indiai Kommunis­ta Párt, ír Dolgozók Pártja, Iraki Kommunista Párt, Irá­ni Néppárt, Izraeli Kommu­nista Párt, Kolumbiai Kom­munista Párt, Lengyel Egye­sült Munkáspárt, Libanoni Kommunista Párt, Luxem­burgi Kommunista Párt, Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, Felszabadulás és a Szocializ­mus Pártja (Marokkó), Mar­tinique! Kommunista Párt, Mexikói Kommunista Párt, Mongol Népi Forradalmi Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Német Szocialista Egységpárt, Nyugat-Berlini Német Szocialista Egység­párt, Német Kommunista Párt, Olasz Kommunista Párt, Paraguayi Kommunista Párt, Peru Kommunista Pártja, j Réunioni Kommunista Párt, Román Kommunista Párt, Salvadori Kommunista Párt, San-Marino Kommunista Pártja, Spanyol Kommunista j Párt, Svájci Munkapárt, Szí­ria Kommunista Pártja, Szov- : jetunió Kommunista Pártja,! Szudán Kommunista Pártja, Török Kommunista Párt, Tu­nézia Kommunista Pártja, Uruguayi Kommunista Párt, Venezuelai Kommunista Párt. Több párt levélben tájé­koztatta az Előkészítő Bizott­ságot, hogy képviselői kü­lönböző okokból nem jöhettek el az ülésre. Az Előkészítő Bizottság1 meghallgatta a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő mun­káról szóló tájékoztatót, ame­lyet helyeslőén tudomásul vett. Az Előkészítő Bizottság ülé­sének résztvevői célszerűnek tartják újból megvizsgálni a nemzetközi tanácskozás idő­pontját. Ügy döntöttek, hogy e kérdésben kérik pártuk Központi Bizottságának véle­ményét. Az Előkészítő Bizottság ülé­sének résztvevői megállapod­tak, hogy az Előkészítő Bi­zottság soron következő ülé­sét ez év november 17-re hívják össze Budapesten. Ezen az ülésen megvizsgál­ják a tanácskozás összehívá­sának időpontját és további előkészítésének módját. A munkacsoport és az Elő­készítő Bizottság ülései a nyílt, elvtársi véleménycsere légkörében folytak le és azo­kon újból kifejezésre jutott a testvérpártok törekvése, hogy továbbfejlesztik az együttműködést a marxiz­mus—leninizmus és a prole­tár nemzetköziség alapján. fapasztalatcsere Német vendégek érkeztek Pécsre az NDK ból Gotfried Sperling az NDK Nemzeti Front Országos El­nökségének tagja és Erhard Lotszhart, az NDK Nemzeti Demokrata Párt Halié me­gyei szövetségének elnöke, a Kölcsönös Paraszt Segélye­zési Egyesület titkára kedden délelőtt háromnapos tartóz­kodásra Baranyába érkezett. A német vendégeket a Ha­zafias Népfront megyei Bi­zottságán Sztergár János, me­gyei titkár köszöntötte és tá­jékoztatta a mozgalom me­gyei helyzetéről. Délután a tömegszervezetek és a nép­front együttműködéséről, va­lamint a népfront-mozgalom tapasztalatairól folytattak eszmecserét. A német vendégek, ma, szerdán a mágocsi termelő- szövetkezetbe látogatnak, ahol a tsz vezetőivel beszél­getnek, majd megtekintik a gazdaságot Holnap, csütörtökön Pécs város nevezetességeivel is­merkednek. A Mecseki Szénbányák már 1965 óta foglalkozik me­redektelepi fejtésekben hasz­nálható önjáró biztosítás be­vezetésének gondolatával. Az eltelt, időszakban a szocialis­ta és tőkés államokban tájé­kozódó piackutatást végez­tek, a mecseki bányák tele­peihez hasonló körülmények között működő önjáró bizto­sító berendezések megismeré­se céljából. Ez év első felében folyta­tott tárgyalások eredmé­nyeként a Mecseki Szénbá­nya Vállalat szakembereinek részben Nyugat-Németország- ban, részben Angliában le­hetőség nyílt közvetlen üze­mi tapasztalatszerzésre. En­nek eredményeként a NIKEX külkereskedelmi vállalattal együttműködve szeptember közepén, szerződést kötöttek a GULLICK angol bánya­gépgyártó vállalattal. Meg­A szerződés szerint 1970 nyarán kell, de az építők már 1969 végén szeretnének túl­lenni az elméleti tömb mű­szaki átadásán — így tudó­sítottunk júniusban. A kilá­tások ma már nem ilyen ró­zsásak, az építkezéssel nem készülnek el határidő előtt, ahogyan Bencze László épí­tésvezető tájékoztatott, fenn­akadást okozott a szellőző berendezés. A Csőszerelő Vállalat anyaghiány miatt későn lépett be, két hétig dolgoztak, majd az embere­ket két hétre Tatabányára ‘ irányították, egy hete jöttek meg. Az ED, hátsó, északi szár- nyon jelenleg a vakolás j nyolcvan százalékával elké­szültek, dolgoznak a csősze­relők. Az ABC szárnyon, az épület nyugati oldalán a j homlokzat pirogránittal való j burkolása folyik. Ugyanitt | megkezdték a földalatti bún- 1 egyeztek egy 100 méter hosz- szúságú, 35—40 fokos dőlésű frontfejtés önjáró biztosító berendezésének komplett fel­szerelésében. A gyártó cég vállalta, hogy ezt a’-berende­zést, amennyiben a két érde­kelt állam illetékes hatóságai a szerződést jóváhagyták — 1969 januárban Pécsre szál­lítják. A Mecseki Szénbá­nyákhoz érkezett Birkemeyr, Jeffrey és Stanford urak munkahelyi szemlét tarta­nak. Tisztázzák az építés kö­rülményeit, egyben szaktaná­csokat adnak a bányának, hogy megfelelő formában tudják fejtéseiket előkészíte­ni és a gépi biztosításra al­kalmassá tenni. Az önjáró keretek alkal­mazása mellett egyidejűleg feladat a gépi jövesztés és szállítás megoldása is. A Me­cseki Szénbányák műszaki vezetői tárgyalásaikat ez irányban is kiterjesztették. kér alapozását, folyik a föld- kiemelés. Ide, az ún. dezak- tiválóba kerül majd a szenny­víz. Az F és H szárnyakkal, az aula cs tantermi résszel hamarosan elkészülnek, je­lenleg kőszivacs burkolás, pc-simitás folyik; a negyedik és ötödik emeleten pedig belső vakolás és aljzatbetono­zás. E két legfelső emeleten lesz majd a kísérleti állatok istállója, valamint a gépház. A belső mozaiklap burkolás egy részével már elkészültek. Az építőmesteri munkák kis részben áthúzódnak a jö­vő évre. Jövőre bontják le a kerítést és kezdik a parko­sítást. Jelenleg 130-an, télen 180—200-an dolgoznak az el­méiéi! tömb építkezésén. A beruházás végösszege még nem ismeretes, az átárazás nem történt meg, annyit azonban tudunk: az idén új árakon számolva 28 millió fo­rintot építenek be, Késziil a nagy teljesítményű rakodó Kossuth-bányán Nagyteljesítményű lemeztagos rako­dót készítettek a komlói Kossuth- bánya Gépüzemé­ben. A 350 —400 Ionná óránkénti kapacitású rako­dót — ezt most állítják össze — a Mecseki Szén­bányák négy mér­nöke tervezte. — Néhány hét múl­va bemutatót tar­tanak a szakem­berek részére. — Szokolai fclr. — Hír az egyetemi városrész építkezéséről 1970 nyarára készülnek el az elméleti tömbbel

Next

/
Oldalképek
Tartalom