Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-09 / 237. szám
Világ proletárja!, egyesüljetek I A,a: 70 Dunántúli naplö xxv. éwoiyam, 237. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968- *>|“°ber *■> sierd» Üdülés — csak nyáron? A nyári üdülés véget ért. " A rádió is beszüntette az üdülőknek szóló zenés műsorát. Hivatalos nyilatkozatokból és szakcikkekből is tudjuk: évek visszatérő üdültetési problémája, hogy szeptember végén, október elején általában kiürülnek az üdülők, s üresen is maradnak a következő tavaszig. Ellentmond ennek azonban az a tény, hogy pillanatnyilag teltek az ország üdülői, a pécsi üdülő pedig egyenesen zsúfolt. Mint hírlik, még az üdülővezető szobáját is a beutaltak rendelkezésére kellett bocsátani. Mi történt? Feloldódott egy régi szokás merevsége? A teóriát kinőtte az idő? Ami a jelenlegi telítettséget illeti, nyilvánvaló magyarázat a zord nyár utáni kellemesnek ígérkező ősz, amely szépségeivel, fanyar melegségével, nosztalgikus hangulataival pompás alkalom a pihenésre. Azt is mondják — legalábbis a rossznyelvek —, hogy ezekre a hetekre régi szokás szerint nyolc-tíz százalékkal több beutalót adnak ki, mint a rendelkezésre álló helykeret. S mivel az idő kellemesre fordult, kevesebben adják visz- sza a beutalót. Ha pillanatnyilag teltek is az üdülők, maga a kérdés — az őszi, béli, tavaszi üdülés — nem megoldott A legtöbb ember nyáron akar üdülni. Ez az igény teljesen érthető. Az üdülés, a pihenés beidegződése nálunk a nyarat tekinti az egyetlen használható évszaknak. Egész életrendszerünk a nyári szabadságra épül, akkor akarunk újjászületni. S valóban, a nyár utánozhatatlan — ha jó a nyár. Üdültetési rendszerünk is túlzottan nyárcentrikus, annál is inkább, mivel az üdülésre alkalmas létesítményeink nagy része csupán három-négy hónapon át használható — sajnos, új üdülőszállóink nagy többsége is — másrészt, ami őszi-téli üdülésre alkalmas, az sem eléggé korszerű. S nem is kap elég propagandát. A z őszi-téli időszak ter** mészetének is megvannak a maga utánozhatatlan szépségei. Sőt, bizonyos szempontokból nézve ezek az évszakok alkalmasabbak a ki- kapcsolódásra, a pihenésre, mint a nyár. A természet nyilvánvaló szépsége azonban egymagában nem elegendő. A kérdés lényege maga az üdülő. Van-e elég olyan üdülő, amely a hűvös, hideg évszakokban is kellemes üdülést, környezetet biztosít. S ha van _ mert van, sőt a t élen kihasználatlan szállodákkal bővítésre is nyílik alkalom — vajon mindent elkövetnek-e, mindent biztosítanak-e, hogy a beutaltak jól érezzék magukat? Biztosítják-e a kellemes időtöltést, vagy pedig a barátságtalan, „utószezoni” ellátás, a rosz- szulzáró, huzatos szobák, a fűtetlen társalgók, az üdülés apró bosszúságai veszik el a kedvét attól, hogy más évben is ősszel vagy télen kérjen beutalót. A téli üdülés propagandája is eléggé langyos. A gyógyüdülők különösebb propaganda nélkül is zsúfoltak, de a nem-gyógyüdülőkre ráférne egy kis propaganda. Vannak jó dolgok, amelyeket meg kell ismertetni az emberekkel, meg kell szerettetni. Híresek vagyunk az üdültetési rendszerünkről. A tömeges és viszonylag olcsó üdültetés nálunk szociális vívmány. De, nemcsak nyáron. A jáfék^ilntszenalc alkalmából A filmszemle legtávolabbról érkezett vendége, a tokiói Sbl- Több nagysikerű film operatőrével, Sára Sándorral készít nobu Horni újságírónó Kosa Ferenccel, a Tízezer nap ren- elö interjút Poor Klári, a tv népszerű riportere dezőjével Erb János felvételei Fogadás az ulánbátori magyar követségen A Kállai Gyula elvtárs vezette parlamenti küldöttség látogatása alkalmából And- rásfí Gyula, hazánk Ulánbátort nagykövete október 7-én fogadást adott az Ulánbátor! nagykövetségen. A fogadáson mongol részről megjelentek: D. Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, N. Luv- szandravdan, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának póttagja, a párt ellenőrző bizottságának elnöke, Sz. Bata, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnök- helyettese, B. Altangerel, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke. Aczél György (jobbról) a mozi páholyában dr. Csendes Bajossal és Takács Gyulával Pécsre érkezett Aczél György elvtárs, az MSZMP KB titkára Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára kedden délután a IV. Magyar Játékfilmszemle alkalmából Pécsre érkezett. A kedves vendéget a Baranya megyei Pártbizottság nevében dr. Csendes Lajos titkár, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága képviseletében Takács Gyula elnökhelyettes köszöntötte. ( Aczél György, a Kos- \ suth moziban megtekin- ) tette Bán Róbert alkotá- | sát, a Mi lesz veled Esz- terke című új magyar í film ősbemutatóját. \ Kedd ói a Mérlegjavító részleg működik Szigetváron Kedd óta üzemel a szövet- j kezeti mérlegjavító részleg j Szigetvárott, a József Attila utcában. A hajdani, öreg kovácsműhely több tízezer forintos ráfordítással alakult át egy jól felszerelt kis fióküzemmé. Ugyanis Pécs és Vidéke Földművesszövetkezetnek Pécsett már régóta működik egy központi mérlegjavító üzeme a Szigeti úton. Azonban a „piaci kör” az utóbbi időben annyira bővült, hogy már Somogy megyéből, de közvetlenül a Balaton környékéről is érkeztek megrendelések. A szigetvári fióküzem létesítését az indokolta, hogy a javításra váró mérlegek szállítási útvonalát lerövidítsék. Az üzletfelek általában termelőszövetkezetek, földműves- I szövetkezetek, állami gazda- I súgok és kereskedelmi szer- I vek. Hídmérlegeket, bolti I mérlegeket javítanak a pécsi ! és szigetvári üzemben. A pécsiek a múlt évben 1 millió 200 ezer forint, 1968. I. félévében 800 ezer forint termelési értéket értek el. Ha már itt tartunk, érdemes megemlíteni, hogy a Pécs és Vidéke Földműves- szövetkezét jelenleg .18 féle ipari szolgáltató tevékenységet folytat. Ebbe tartozik a j mérleg javításon kívül még a kisbútor gyártás a golgotái telepén, a szeszfőzés, a szikvíz készítés, aztán a poroltó készülékek javítása és { ellenőrzése, továbbá a híres óbányai fazekasok tevékeny- ! sége. Az ipari szolgáltatás forint értéke a múlt észtén- I dobén 8 millió volt, 1968. első felében már 6 millió 200 ezer, de az egész évi termelési érték várhatóan eléri a 15 milliót. A szolgáltató tevékenységet természetesen a jövőben tovább bővítik. Jelenleg Olasz község tanácsi szerveivel tárgyalnak egy péküzem létesítéséről. hogy a környék lakosságának zavartalan kenyérellátását ilymódon biztosítsák. 1950 óta mindegyik 5 éves tervben ígéretet kapott Pécs az országos szervektől, megépül az új kenyérgyár. Rendre elmaradt. Közben a város kenyérellátása, a nagy erőfeszítések ellenére sem javult, szombaton, kettős ünnepeken maradt az előregyártott kenyér. De gondoljuk csak meg! A kereskedelem napi átlagos rendelése 620 mázsa, ezzel szemben a Pécsi Sütőipari Vállalat napi kapacitása 580 mázsa. A városban szétszórva, nyolc üzemről van. szó! A kereskedelem igényeit csak tetemes túlórázással tudják kielégíteni, érthetően, gyakori a munkaerő vándorlása. Próbálták áthidalni a problémát, de csak elodázni sikerült, a rekonstrukció távolról sem oldotta meg a zavartalan ellátást, üt év alatt különböző forrásokból 17 millió forintot költöttek e célra, de nem sok előrehaladás történt. Nem vitás, új kenyérgyár kell, annál is inkább, mert a mostani üzemek közül egyesek szanálásra kerülő területen találhá- tók. Mi több, már jelentős előrehaladás történt, legalább is így értesültünk a Pécsi városi Tanács tervosztályán, ahol a napokban összejöttek az érdekeltek. Már készül a program, megtörtént a hely- kijelölés, a kisajátítás, építőipari kapacitás is van. Csak még a legfontosabb hiányzik — a pénz. Mivel sem a tanácsi kassza, sem pedig a sütőipar fejlesztési alapja nem bírja, központi erőforrásból kellene megépíteni az új kenyérgyárat. A sütőipari szakemberek két alternatívát dolgoztak ki, s azok a tanács vb elé kerültek. E szerint napi 45 tonna kapacitású kenyérgyár épülne, két műszakban üzemelne. Ugyanakkor továbbra is megmaradna a jelenlegi központi és a pécsszabolcsi üzem. Mint említettük, a tervek már készülnek, mégpedig a kenyérgyárak tervezésére profilírozott Győri Tervező Vállalatnál. 1969 végére ígérték, hogy elkészítik. 1970-ben már indulhatna a beruházás, illetve először a tereprendezés, felkészülés, majd 1971-ben a tényleges építkezés. Az új kenyérgyárat 1973-ban helyeznék üzem be. Összes bekerülési költsége előzetes becslések szerint 40 millió forint. Helyét a Felszabadulás utcában, a gőzmalom mellett jelölték ki. Itt két raktár- épületet kell majd lebontani. Mivel közel a nyersanyag, s itt vezet majd a 6-os út is, az új kenyérgyár mind technológiai, mind pedig szállítási szempontból tekintve (jelentős megtakarítás!) ideális helyen lesz. A beruházás kulcskérdése: a kemence. A hagyományos gőzkemencc nem jöhet számításba, a nehéz fizikai munka, a munkaerőprobléma miatt. Ezért árajánlatot kértek az egyik belgrádi cégtől, ahonnan meg is érkezett a válaszlevél. Két gáztüzelésű kernen ce kellene, egy-egy 38100 dollárba keiül. A kemence „mindent tud”, automatizált, és a jugoszlávok 5 éves garanciát vállalnak érte. A távlati fejlesztési tervekben, tekintve a város lakosságának növekedését, egyébként még egy kenyérgyár szerepel, Ujmecsekal- ján épülne fel, az 1980-as években. Kapacitását kisebbre tervezik, napi 22 torma kenyérre. A tartalomból: || ixon— Humphrey párharca Jelentés Csehszlovákiából í Választások Finnországban Bombatölcsérek a rízsföldek mellett A lakosság szolgálatában Jo. » és ésszerűség A Dunántúli Napló és az olimpia 40 millió forintot „kér“ az új pécsi kenyérgyár
