Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-08 / 236. szám
1968. október 8. DtiTia nttsti nauto 3 Országos kerámia biennálé „Gellért-gyű'temény“ Szegeden A Szegedi Orvostudományi Egyetem rendkívüli tanácsülést tartott hétfőn a Kossuth Lajos sugárúti anatómiai intézetben. Ez alkalommal ünnepélyesen leleplezték az országos hírű, külföldön is jól ismert szegedi anatómiai gyűjtemény nemrég elhunyt alapítójának dr. Gell ért Albert professzornak emléktábláját — Tóth Sárrdor szobrászművész alkotását. Ezután dr. Gellért Albert utóda, dr. Csillik Bertalan egyetemi tanár tartotta meg székfoglaló előadását. Az anatómiai intézet híres gyűjteményét a jövőben alapítójáról „Gel- lért-gyűjtemény”-nek nevezik. Száztizennyolc vendéget írtak össze délután négy óráig a szemle rendező irodájában. De ezek csak a magyarok, a külföldiek még hátra vannak, ők a délutáni vonattal érkeznek. A száztizennyolc névből néhányat: Dayka Margit szín- művésznő, Fehér Imre filmrendező, Marx György egyetemi tanár, Margittay Ági színművésznő, Sára Sándor operatőr, Szabó Pál író, Váci Mihály költő és yass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára. Mire a lista véget ér, valaki behozza az első külföldi vendéget, Frantisek Velecki pozsonyi színművészt, aki Gyöngyösi István most készülő Virág- vasárnap című filmjében a pécsi Irányi Józseffel főszerepet játszik. * Délután öt órakor sajtófogadás volt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának hírlapolvasójában. Ezen Papp Imre, a Pécsi városi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese tájékoztatta a szemle újságíró vendégeit Pécs város és Baranya megye földrajzi, gazdasági jellegzetességeiről, majd Bernáth László, az Esti Hírlap filmkritikusa, a szemle rendező bizottságának tagja a filmszemle célkitűzései- J ről, sajátos vonásairól. A sajtótájékoztatón már résztvettek a szemle külföldi filmkritikus és újságíró vendégei is. * Gyorsinterjú dr. Ranódy László Kossuth-díjas filmrendezővel, a szemle rendező bizottságának elnökével. — Az idei filmszemlének milyen sajátos vonásai lesznek, miben különbözik az előző három szemlétől? — Elsősorban az határozza meg a karakterét, hogy húsz éve államosították a magyar filmgyártást, így a középpontjában áll a visszatekintés erre a húsz évre. Aztán idén is jellemzője lesz a vita mégpedig a több féle vita. Ezek közül talán a legérdekesebb a filmművészet és a közönség kapcsolatáról szóló, s a filmklubok vezetői számára rendezett tanácskozás. Eddig minden évben megrendeztük ezt, de valahogy sosem tudott eltávolodni a holtpontról, holott a közönség egyre jobban rétegeződig s többek között ez is indokolja, hogy végre megtaláljuk a megfelelő kapcsolatot az értő közönséggel. Aztán igen fontos, hogy az idén megrendezzük a filmesztétikát tanító középiskolai tanárok tanácskozását. Erre azért vagyunk büszkék, mert világviszonyMi lesz ma? Október nyolcadikén, kedden a IV. Magyar Játék- filmszemle társadalmi zsűrije megválasztja elnökét. Délelőtt 10 órakor a Járási Tanács Kulich Gyula utcai székházában megkezdődik a Hogyan töltheti be szerepét a filmművészet a mai társadalomban? című tanácskozás. Ugyancsak délelőtt 10-kor kezdődik a Pannónia Szállóban a közönség—színész találkozó. Itt rövidfilmeket vetítenek, autogramokat adnak. A házigazda Rudiik Júlia tv-riporter Délután 2 órakor a Nádor Szálló különtermében zártkörű tanácskozásra gyűlnek össze a szocialista országok filmművész szövetségeinek vezetői. Pécsett a Petőfi filmszínházban 18 órakor as Úgy szerelem három éjszakája, 20 órakor a Csillagosok, katonák című filmeket, 16 óra 30 perckor a Kossuth moziban Godard: A férjes asszony, 20 óra 30 perckor a Bakaruhában, 22 óra 30 perckor ismét a Férjes asszony című filmet vetítik. A Godard-film kivételével valamennyi előadáson a film több alkotója bemutatkozik a közönségnek. S vidéken? Komlón 1* órakor a Mi lesz veled Eszterke?, 20 órakor az Egy szerelem három éjszakája, Mohácson 18 órakor a Mocorgó, 20 órakor a Csillagosok, katonák kerül a vetítővászonra. Mindegyik film több szereplője megjelenik a vetítésen. Pécsett a Pannónia Szálló nagytermében este 23 órakor a Bóbita Bábegyüttes és a Fekete Színpad mutatja be műsorát. latban csak Svédországban is nálunk van középiskolai filmoktatás, s ez most már eljutott oda, hogy megfelelő tapasztalatai vannak a tanulságok levonására. De fontos jellemzője az idei filmszemlének az is, hogy a jól bevált hagyományos programokat, a közönséggel való oldottabb találkozás formáit fenntartjuk. * ötezer színész — persze csak fényképen. A játékfilmszemlén ugyanis, a szokásokhoz híven ismét árusítanak sztárfotókat Most ötezer darab érkezett belőle, s a magyar film szinte valamennyi színészének fényképe kapható két forintért, a mozipénztárakban és a Pannónia Szállóban lévő árusítóhelyen. Ma, kedden, és ettől kezdve a szemle valamennyi napján autogramot adnak az itt lévő színészek. Zsúfolásig tele volt a Technika Háza nagyterme vasárnap délelőtt, amikor az I. Országos Kerámia Biennálé megnyitó ünnepségére került sor. A Pécsi Kamarakórus színvonalas műsora után Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács vb-einöke mondotta el ünnepi megnyitó beszédét. — Ez az esemény szerves részét képezi ama törekvésünknek — mondotta —, hogy Baranya és Pécs művészetbarát közönsége, az alkotóművészekkel együttműködve, egyre több művészeti ágban teremtsen országos fórumot a művészetek számára, színvonalas művelődési lehetőséget a közönség számára. Erre ösztönöz bennünket a lakosság művé- szetszeretete, és társadalmunk egyre inkább megteremti a feltételeket e nemes feladat megvalósításához. Társadalmat, természetet és embert formáló építőmunkánk így egészül ki a művészetek adta harmóniával. Ugyanakkor a művészetek fejlődésének szükségletei is megkövetelik, hogy mind következetesebbé, bensőségesebbé, termékenyebbé váljanak a művészek és a közönség kapcsolatai. Minden művészet és művész légüres térben mozog mindaddig, amíg meg nem teremti a maga közvélemény-bázisát. Ezért is vállaltuk örömmel a biennálé megrendezését, amely, reméljük, még közelebb hozza egymáshoz az egyik legősibb eredetű művészeti ág alkotóit és befogadóit, a műveket és az embert. Palkó Sándor megnyitó beszédében ezután kitért a Zsol- nay gyár szerepére a magyar kerámia megteremtésében. Szólt a biennálé korszerűségéről, a magyar kerámiaművészetet gazdagon illusztráló, magas színvonalú anyagáról, a 66 kiállító művész kb. két és félszáz alkotásáról. Végül a következőket mondotta: — Elmondhatom, hogy képzőművészeti hagyományokban és alkotásokban gazdag megyénkben terveink és reálisnak tűnő lehetőségeink vannak arra, hogy Baranyát a modern képzőművészet otthonává, egyik országos központjává tegyük. Ennek jegyében gazdagítjuk megyénk szoborparkját, hozunk létre állandó és időszaki művésztelepeket, alkotó táborokat. Kialakulóban van a kermiaművészek siklósi nemzetközi nyári táborának terve is. A megnyitó beszéd után átadták a díjakat, amelyeket a zsűri szombaton ítélt oda, s amelyeknek névsorát lapunk vasárnapi számában már közöltük. Zománcművészeti kiállítás Az I. Országos Kerámia Biennáléval egy napon nyílt meg a TIT Bartók Klubjának nyári helyiségében a bonyhádi zománcművészeti alkotótelep kiállítása. Právicz Lajos, a TIT Baranya megyei szervezetének titkára mondott megnyitó beszédet, — A változatos anyagot — mondotta többek között — szabadtéri elhelyezésben, természetes környezetben, újszerű kiállítási arculattal helyezték eL E kiállítás egyúttal a nemrég megnyílt és jövőre tovább fejlődő Bartók Klub nyári helyiségének, mint szabadtéri kiállítóhelyiségnek első bemutatkozása. Dicsérendő maga a kezdeményezés gondolata, amelyet Lantos Ferenc és társai igyekeztek eredményessé tenni, dicsérendő a Megyei Tanács és művelődésügyi osztályának a kísérleteket felkaroló támogatása, amellyel létrejöhetett a bonyhádi zománcművészeti alkotótelep. És nem I utolsó sorban dicsérendő a zománcgyári vezetés, amely lehetővé tette a gyárban folyó művészi munkát Az olkató- telep művészei külön kértek, hogy nevükben fejezzem ki hálájukat Bertalan Sándornak, aki a gyakorlati kivitelezésben sokat segített Právicz Lajos ezután hangsúlyozta a kiállított művek korszerűségét, valamint kísérleti jellegét Elmondta, hogy ezek az alkotások részben térplasztikai, részben építészeti célokat hivatottak szolgálni. Beszélt a zománc nagy lehetőségeiről és perspektíváiról. A közönség nagy érdeklődéssel tekintette meg a kertben igen ízlésesen elhelyezett műveket, Bertalan Sándor bonyhádi, Gyarmathy Tihamér budapesti, Lantos Ferenc pécsi, Major Kamii bonyhádi, Papp Oszkár és Pauer Gyula budapesti alkotók munkáit i h IflPtRnyfl «lőtt TUDÓSKLUB Amikor az év elején megszületett a tudósok nyilvános vitaműsora, a Tudósklub, talán maguk a szerkesztők sem gondolták, hogy ilyen népszerű lesz értelmiségi körökben, de azon jóval kívül is. A népszerűség részben köszönhető a viták személyes résztvevőinek, hazánk, tudományos életünk legnevesebb szaktekintélyeinek, de nagyrészben a tárgyalt témáknak, a nyíltságnak s a realitásnak, amely- lyel a vita résztvevői a témákhoz közelednek. E témák egytől egyig korunk gyakorlati kérdései közé tartoznak. A legutóbbi műsorban szereplő problémakör — a két kultúra — egyszerre tükrözi a specializálódás tényét s a nosztalgiát, amelyet a kor embere az „abszolút” műveltség, a poli- hisztorság iránt a mai napig is érez. A kérdés válaszát — vagy válaszait — megfogalmazták a vita soián. Egy tv-recenzió ehhez nem sokat tehet. Az általános műveltség —, hogy a legutóbbi kérdésnél maradjunk — voltaképp a tudás és a magatarás dialektikus egysége, amely kénytelen újabb és újabb területeket hódít meg, vagy készül meghódítani. Az ember nem csak látni, de ismerni is szeretné a körülötte lévő világot, és eközben nemcsak megtanul dolgokat, de a kérdések tömegébe is ütközik. A Tudósklub eddigi vitái e kérdésekre próbáltak elfogadható válaszokat fogalmazni. S hogy nem elvont, akadémikus formában, azt bizonyítják a nézőktől érkezett aktuális telefonkérdések, és az azokra adott válaszok. Nem öt-hat okos ember belterjes vitái ezek, hanem aktuális beszélgetések, népszerű formában, közérthetően — a mai embereket nagyonis érdeklő kérdésekről. VIDÁM PÉNTEK ESTE Harmadszor jelentkezett, és eddig ez volt a legvidámabb. Három ismertebb sporthumoristánk — Feleki László, Peterdi Pál, Tardos Péter — mexikói műsora, a Beszéljünk a sportról — az év témáját „ragadta” meg, az olimpiát. Bár a műsor színvonala eléggé egyenetlen volt, az egyik tréfa jobban tetszett, mint a másik, de körülbelül itt kezdődik egy vidám, kabaré- jellegű műsor. A magyar sport fonákjait, aktuális kérdéseit érintő kis jelenetek közül Kabos László és Bárdi György műsora tetszett a legjobban. A VIP második része Mezei Mária slágerműsorának befejező összeállítása volt. A most hallott filmdalok a közelmúlt slágerei, egyik-másik még most is fel-felhangzik a rádióban. A Hyppolit... mindenesetre lényegesen jobban illik egy vidám pénteki műsorhoz, mint az eddigi komolyzenei részletek. Az est a Szende szélhámosok újabb történetével ért véget Az idő rövidsége miatt a tervezett „Mesterségem a szerelem” helyett a valamivel rövidebb „A boldog hét vége” szerepelt a műsorban. Azt hiszem, az örök rejtély marad a néző előtt, hogy a televíziós szerkesztők milyen okból kifolyólag képtelenek a műsoridőt reálisán beosztani, még az időben zárt műsorok esetében is. A „beugró” rövidebb történet — bár nem valami túl szellemesen, a Budapest és Tapolca között fekvő vasútállomások hosszadalmas felsorolásával kezdődött — vé- gülis egy pajkos, boccaccióá hangvételű megoldásba fordult. Bélus, az ötletes forgalmista egy átlátszó trükkel átvágta Klárikát, úrhatnám családját, a kárpitos Madocsait is, és fizetségül egy vidám hét végét tölt- hetett el Klárikával a nyaralóban. Szélhámosnak talán szélhámos volt, de szende? . VILÁGIRODALMI MAGAZIN Az eddigi Világirodalmi Magazinok tematikus jellegüknél fogva nem nagyon engedték a nézőt eltérni a művek, vagy inkább az összeállítás elvi-társadalmi fővonalától, illetve már a művek kiválogatásában tapasztalható tendencia elejét vette minden fölösleges kalandozásnak. A szerkesztők ezúttal mellőzték a tendencia szigorúságát, a kiválasztott hat művet csak laza kapcsolatok fűzik ösz- sze, ha szó szerinti kapcsolódásokról egyáltalán beszélhetünk. Az összeállítás igényes volt, kellemesen szórakoztató száztíz perc. A hat miniatűr közül mind más-más hangulatot teremtett, mintegy érzékeltetve * szerkesztés kötöttség nélküli válogatókedvét. A hat miniatűr közül a lengedező lumpenérzelmességtől eltekintve a Ház a város szélén tetszett a legjobban, ezenkívül az ügyesen megszerkesztett, feszült Ran- goonból érkezett tetszett még. A tullíraizálás és a befejezés kidolgozatlan száz- nyolcvan fokos fordulata ellenére a látottaknál több volt a bolgár Hajtov írásában. (T) KONGYOTŰJTŐ HETEK 0KTÓBER1.-M0VEMSER9. NYEREMÉNYSORSOLÁSSAL \ Jelentés a szemléről
