Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-08 / 236. szám

1968. október 8. DtiTia nttsti nauto 3 Országos kerámia biennálé „Gellért-gyű'temény“ Szegeden A Szegedi Orvostudományi Egyetem rendkívüli tanács­ülést tartott hétfőn a Kossuth Lajos sugárúti anatómiai in­tézetben. Ez alkalommal ün­nepélyesen leleplezték az or­szágos hírű, külföldön is jól ismert szegedi anatómiai gyűjtemény nemrég elhunyt alapítójának dr. Gell ért Al­bert professzornak emléktáb­láját — Tóth Sárrdor szob­rászművész alkotását. Ezután dr. Gellért Albert utóda, dr. Csillik Bertalan egyetemi ta­nár tartotta meg székfoglaló előadását. Az anatómiai in­tézet híres gyűjteményét a jövőben alapítójáról „Gel- lért-gyűjtemény”-nek neve­zik. Száztizennyolc vendéget ír­tak össze délután négy óráig a szemle rendező irodájában. De ezek csak a magyarok, a külföldiek még hátra vannak, ők a délutáni vonattal érkez­nek. A száztizennyolc névből néhányat: Dayka Margit szín- művésznő, Fehér Imre film­rendező, Marx György egye­temi tanár, Margittay Ági színművésznő, Sára Sándor operatőr, Szabó Pál író, Váci Mihály költő és yass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára. Mire a lista véget ér, valaki be­hozza az első külföldi vendé­get, Frantisek Velecki pozso­nyi színművészt, aki Gyöngyö­si István most készülő Virág- vasárnap című filmjében a pécsi Irányi Józseffel főszere­pet játszik. * Délután öt órakor sajtófoga­dás volt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának hírlapol­vasójában. Ezen Papp Imre, a Pécsi városi Tanács végrehaj­tó bizottságának elnökhelyet­tese tájékoztatta a szemle új­ságíró vendégeit Pécs város és Baranya megye földrajzi, gazdasági jellegzetességeiről, majd Bernáth László, az Esti Hírlap filmkritikusa, a szem­le rendező bizottságának tag­ja a filmszemle célkitűzései- J ről, sajátos vonásairól. A saj­tótájékoztatón már résztvettek a szemle külföldi filmkritikus és újságíró vendégei is. * Gyorsinterjú dr. Ranódy László Kossuth-díjas film­rendezővel, a szemle rendező bizottságának elnökével. — Az idei filmszemlének milyen sajátos vonásai lesz­nek, miben különbözik az elő­ző három szemlétől? — Elsősorban az határozza meg a karakterét, hogy húsz éve államosították a magyar filmgyártást, így a középpont­jában áll a visszatekintés er­re a húsz évre. Aztán idén is jellemzője lesz a vita mégpe­dig a több féle vita. Ezek közül talán a legérdekesebb a film­művészet és a közönség kap­csolatáról szóló, s a filmklu­bok vezetői számára rendezett tanácskozás. Eddig minden év­ben megrendeztük ezt, de va­lahogy sosem tudott eltávolod­ni a holtpontról, holott a kö­zönség egyre jobban rétegező­dig s többek között ez is in­dokolja, hogy végre megtalál­juk a megfelelő kapcsolatot az értő közönséggel. Aztán igen fontos, hogy az idén megren­dezzük a filmesztétikát tanító középiskolai tanárok tanács­kozását. Erre azért vagyunk büszkék, mert világviszony­Mi lesz ma? Október nyolcadikén, ked­den a IV. Magyar Játék- filmszemle társadalmi zsű­rije megválasztja elnökét. Délelőtt 10 órakor a Járási Tanács Kulich Gyula utcai székházában megkezdődik a Hogyan töltheti be sze­repét a filmművészet a mai társadalomban? című ta­nácskozás. Ugyancsak délelőtt 10-kor kezdődik a Pannónia Szál­lóban a közönség—színész találkozó. Itt rövidfilme­ket vetítenek, autogra­mokat adnak. A házigazda Rudiik Júlia tv-riporter Délután 2 órakor a Ná­dor Szálló különtermében zártkörű tanácskozásra gyűlnek össze a szocialista országok filmművész szö­vetségeinek vezetői. Pécsett a Petőfi film­színházban 18 órakor as Úgy szerelem három éjsza­kája, 20 órakor a Csillago­sok, katonák című filme­ket, 16 óra 30 perckor a Kossuth moziban Godard: A férjes asszony, 20 óra 30 perckor a Bakaruhában, 22 óra 30 perckor ismét a Fér­jes asszony című filmet vetítik. A Godard-film ki­vételével valamennyi elő­adáson a film több alkotó­ja bemutatkozik a közön­ségnek. S vidéken? Komlón 1* órakor a Mi lesz veled Eszterke?, 20 órakor az Egy szerelem három éj­szakája, Mohácson 18 órakor a Mocorgó, 20 óra­kor a Csillagosok, kato­nák kerül a vetítővászonra. Mindegyik film több sze­replője megjelenik a vetí­tésen. Pécsett a Pannónia Szálló nagytermében este 23 óra­kor a Bóbita Bábegyüttes és a Fekete Színpad mu­tatja be műsorát. latban csak Svédországban is nálunk van középiskolai film­oktatás, s ez most már elju­tott oda, hogy megfelelő ta­pasztalatai vannak a tanulsá­gok levonására. De fontos jel­lemzője az idei filmszemlének az is, hogy a jól bevált ha­gyományos programokat, a közönséggel való oldottabb ta­lálkozás formáit fenntartjuk. * ötezer színész — persze csak fényképen. A játékfilmszemlén ugyanis, a szokásokhoz híven ismét árusítanak sztárfotókat Most ötezer darab érkezett be­lőle, s a magyar film szinte valamennyi színészének fény­képe kapható két forintért, a mozipénztárakban és a Pannó­nia Szállóban lévő árusítóhe­lyen. Ma, kedden, és ettől kezdve a szemle valamennyi napján autogramot adnak az itt lévő színészek. Zsúfolásig tele volt a Tech­nika Háza nagyterme vasár­nap délelőtt, amikor az I. Or­szágos Kerámia Biennálé meg­nyitó ünnepségére került sor. A Pécsi Kamarakórus színvo­nalas műsora után Palkó Sán­dor, a Baranya megyei Tanács vb-einöke mondotta el ünnepi megnyitó beszédét. — Ez az esemény szerves részét képezi ama törekvé­sünknek — mondotta —, hogy Baranya és Pécs művészetba­rát közönsége, az alkotóművé­szekkel együttműködve, egyre több művészeti ágban teremt­sen országos fórumot a művé­szetek számára, színvonalas művelődési lehetőséget a kö­zönség számára. Erre ösztönöz bennünket a lakosság művé- szetszeretete, és társadalmunk egyre inkább megteremti a feltételeket e nemes feladat megvalósításához. Társadal­mat, természetet és embert formáló építőmunkánk így egészül ki a művészetek adta harmóniával. Ugyanakkor a művészetek fejlődésének szük­ségletei is megkövetelik, hogy mind következetesebbé, benső­ségesebbé, termékenyebbé vál­janak a művészek és a közön­ség kapcsolatai. Minden mű­vészet és művész légüres tér­ben mozog mindaddig, amíg meg nem teremti a maga köz­vélemény-bázisát. Ezért is vállaltuk örömmel a biennálé megrendezését, amely, remél­jük, még közelebb hozza egy­máshoz az egyik legősibb ere­detű művészeti ág alkotóit és befogadóit, a műveket és az embert. Palkó Sándor megnyitó be­szédében ezután kitért a Zsol- nay gyár szerepére a magyar kerámia megteremtésében. Szólt a biennálé korszerűségé­ről, a magyar kerámiaművé­szetet gazdagon illusztráló, magas színvonalú anyagáról, a 66 kiállító művész kb. két és félszáz alkotásáról. Végül a következőket mondotta: — Elmondhatom, hogy kép­zőművészeti hagyományokban és alkotásokban gazdag me­gyénkben terveink és reális­nak tűnő lehetőségeink van­nak arra, hogy Baranyát a modern képzőművészet ottho­nává, egyik országos központ­jává tegyük. Ennek jegyében gazdagítjuk megyénk szobor­parkját, hozunk létre állandó és időszaki művésztelepeket, alkotó táborokat. Kialakuló­ban van a kermiaművészek siklósi nemzetközi nyári tá­borának terve is. A megnyitó beszéd után át­adták a díjakat, amelyeket a zsűri szombaton ítélt oda, s amelyeknek névsorát lapunk vasárnapi számában már kö­zöltük. Zománcművészeti kiállítás Az I. Országos Kerámia Biennáléval egy napon nyílt meg a TIT Bartók Klubjának nyári helyiségében a bonyhádi zománcművészeti alkotótelep kiállítása. Právicz Lajos, a TIT Baranya megyei szerve­zetének titkára mondott meg­nyitó beszédet, — A változatos anyagot — mondotta többek között — szabadtéri elhelyezésben, ter­mészetes környezetben, újsze­rű kiállítási arculattal helyez­ték eL E kiállítás egyúttal a nemrég megnyílt és jövőre to­vább fejlődő Bartók Klub nyári helyiségének, mint sza­badtéri kiállítóhelyiségnek el­ső bemutatkozása. Dicsérendő maga a kezdeményezés gondo­lata, amelyet Lantos Ferenc és társai igyekeztek eredményes­sé tenni, dicsérendő a Megyei Tanács és művelődésügyi osz­tályának a kísérleteket felka­roló támogatása, amellyel lét­rejöhetett a bonyhádi zománc­művészeti alkotótelep. És nem I utolsó sorban dicsérendő a zo­máncgyári vezetés, amely le­hetővé tette a gyárban folyó művészi munkát Az olkató- telep művészei külön kértek, hogy nevükben fejezzem ki hálájukat Bertalan Sándornak, aki a gyakorlati kivitelezés­ben sokat segített Právicz Lajos ezután hang­súlyozta a kiállított művek korszerűségét, valamint kísér­leti jellegét Elmondta, hogy ezek az alkotások részben térplasztikai, részben építésze­ti célokat hivatottak szolgál­ni. Beszélt a zománc nagy le­hetőségeiről és perspektívái­ról. A közönség nagy érdeklő­déssel tekintette meg a kert­ben igen ízlésesen elhelyezett műveket, Bertalan Sándor bonyhádi, Gyarmathy Tihamér budapesti, Lantos Ferenc pé­csi, Major Kamii bonyhádi, Papp Oszkár és Pauer Gyula budapesti alkotók munkáit i h IflPtRnyfl «lőtt TUDÓSKLUB Amikor az év elején meg­született a tudósok nyilvá­nos vitaműsora, a Tudós­klub, talán maguk a szer­kesztők sem gondolták, hogy ilyen népszerű lesz értelmi­ségi körökben, de azon jó­val kívül is. A népszerűség részben köszönhető a viták személyes résztvevőinek, hazánk, tudományos életünk legnevesebb szaktekintélyei­nek, de nagyrészben a tár­gyalt témáknak, a nyíltság­nak s a realitásnak, amely- lyel a vita résztvevői a té­mákhoz közelednek. E té­mák egytől egyig korunk gya­korlati kérdései közé tartoz­nak. A legutóbbi műsorban szereplő problémakör — a két kultúra — egyszerre tükrözi a specializálódás tényét s a nosztalgiát, ame­lyet a kor embere az „ab­szolút” műveltség, a poli- hisztorság iránt a mai napig is érez. A kérdés válaszát — vagy válaszait — meg­fogalmazták a vita soián. Egy tv-recenzió ehhez nem sokat tehet. Az általános műveltség —, hogy a leg­utóbbi kérdésnél marad­junk — voltaképp a tudás és a magatarás dialektikus egysége, amely kénytelen újabb és újabb területeket hódít meg, vagy készül meghódítani. Az ember nem csak látni, de ismerni is szeretné a körülötte lévő világot, és eközben nem­csak megtanul dolgokat, de a kérdések tömegébe is üt­közik. A Tudósklub eddigi vitái e kérdésekre próbál­tak elfogadható válaszokat fogalmazni. S hogy nem el­vont, akadémikus formá­ban, azt bizonyítják a né­zőktől érkezett aktuális te­lefonkérdések, és az azokra adott válaszok. Nem öt-hat okos ember belterjes vitái ezek, hanem aktuális be­szélgetések, népszerű for­mában, közérthetően — a mai embereket nagyonis ér­deklő kérdésekről. VIDÁM PÉNTEK ESTE Harmadszor jelentkezett, és eddig ez volt a legvi­dámabb. Három ismertebb sporthumoristánk — Feleki László, Peterdi Pál, Tardos Péter — mexikói műsora, a Beszéljünk a sportról — az év témáját „ragadta” meg, az olimpiát. Bár a műsor színvonala eléggé egyenet­len volt, az egyik tréfa jobban tetszett, mint a má­sik, de körülbelül itt kez­dődik egy vidám, kabaré- jellegű műsor. A magyar sport fonákjait, aktuális kérdéseit érintő kis jelene­tek közül Kabos László és Bárdi György műsora tet­szett a legjobban. A VIP második része Mezei Mária slágerműsorának befejező összeállítása volt. A most hallott filmdalok a közel­múlt slágerei, egyik-másik még most is fel-felhangzik a rádióban. A Hyppolit... mindenesetre lényegesen jobban illik egy vidám pén­teki műsorhoz, mint az ed­digi komolyzenei részletek. Az est a Szende szélhámo­sok újabb történetével ért véget Az idő rövidsége miatt a tervezett „Mester­ségem a szerelem” helyett a valamivel rövidebb „A boldog hét vége” szerepelt a műsorban. Azt hiszem, az örök rejtély marad a néző előtt, hogy a televíziós szerkesztők milyen okból kifolyólag képtelenek a műsoridőt reálisán beoszta­ni, még az időben zárt műsorok esetében is. A „be­ugró” rövidebb történet — bár nem valami túl szel­lemesen, a Budapest és Tapolca között fekvő vasút­állomások hosszadalmas fel­sorolásával kezdődött — vé- gülis egy pajkos, boccaccióá hangvételű megoldásba for­dult. Bélus, az ötletes for­galmista egy átlátszó trük­kel átvágta Klárikát, úrhat­nám családját, a kárpitos Madocsait is, és fizetségül egy vidám hét végét tölt- hetett el Klárikával a nya­ralóban. Szélhámosnak ta­lán szélhámos volt, de szen­de? . VILÁGIRODALMI MAGAZIN Az eddigi Világirodalmi Magazinok tematikus jelle­güknél fogva nem nagyon engedték a nézőt eltérni a művek, vagy inkább az összeállítás elvi-társadalmi fővonalától, illetve már a művek kiválogatásában ta­pasztalható tendencia ele­jét vette minden fölösleges kalandozásnak. A szerkesz­tők ezúttal mellőzték a ten­dencia szigorúságát, a ki­választott hat művet csak laza kapcsolatok fűzik ösz- sze, ha szó szerinti kapcso­lódásokról egyáltalán be­szélhetünk. Az összeállítás igényes volt, kellemesen szórakoztató száztíz perc. A hat miniatűr közül mind más-más hangulatot terem­tett, mintegy érzékeltetve * szerkesztés kötöttség nél­küli válogatókedvét. A hat miniatűr közül a lengedező lumpenérzelmességtől elte­kintve a Ház a város szé­lén tetszett a legjobban, ezenkívül az ügyesen meg­szerkesztett, feszült Ran- goonból érkezett tetszett még. A tullíraizálás és a befejezés kidolgozatlan száz- nyolcvan fokos fordulata ellenére a látottaknál több volt a bolgár Hajtov írásá­ban. (T) KONGYOTŰJTŐ HETEK 0KTÓBER1.-M0VEMSER9. NYEREMÉNYSORSOLÁSSAL \ Jelentés a szemléről

Next

/
Oldalképek
Tartalom