Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-06 / 235. szám
tttt. október K ntmi navta S A récsí Fémipari Vállalat Szigcíi üli lakatos üzemében 5 millió forintos értékben termelőszövetkezetek cs állami gazdaságok részére 40 acélvázas gépszínt készítenek. Itt készülnek az ‘ AGEOKER u j raktárházainak állványai, az Ércbánya Vállalat és a Mecseki Szénbányák részére pedig csille futóművek. A képen szállításhoz készítik elő a raktárállványokat. Foto: Erb János Búzatermesztési tanácskozás Október 9-én szerdán, délelőtt 9 órai kezdettel búza- t Tmesztési tanácskozást rendeznek Pécsett, az újmecsek- pljai Ságvári Endre Művelődési Házban. A tanácskozáson 22 területi tsz-szövetség, illetve mintegy 200 tsz képviselteti magát az ország 10 Megyéjéből, A rendezvényre eszéki mezőgazdasági kutatókat, szakembereket is meghívtak. Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tant bevezető előadást A búzatermesztés Baranya »legyei tapasztalatai 1968-ban címmel, majd az Eszéki Mezőgazdasági Kutató Intézet Igazgatója Lép az emelvényre. Előadásának címe: A Libellu- la búza termesztése. Niért vannak túlterhelve a tsz-elnökök? Nincsenek megosztva a terhek — Sok az ösztönösség a vezetésben hogy helyettük is dolgozzék, még akkor sem szüntették meg az elnökök túlterheltségét. Van ugyanis még egy tényező, mely rengeteg időt vesz el tőlük: a sok társadalmi funkció, tisztség. A vizsgálatok ugyanis kiderítették, hogy sok elnök öt-hat funkció birtokosa még, s nagyon sokat járnak ülésekre, értekezletekre esténként. A párthatározatokhoz híven, hamarosan megvizsgálják ezt a problémát, s ahol csak lehet, csökkentik a tisztségek számát. A főagronómusok, főkönyvelők és más tsz-vezetők Sokkal kevésbé túlterheltek ebből a szempontból, így elvileg lehetőség nyílik arra, hogy megosszák egymás között a munkát. M. L,. Nőtt a felvásárlás 54 Cilikből több mint 1 milliárd forintos forgalom — Több búzát, bort, több húst adott az idén Baranya közellálása — Megdöbbentett az a hír, hogy az egyik tsz-elnök lánya belekeveredett egy galeribe, államellenes célokból szervezkedett, izgató tartalmú plakátot ragasztott. Ez a lány olyan helyzet elé állította az apját, hogy az kénytelen volt lemondani. Amikor ezt hallottam, eszembe jutott, hogy nekem is van családom, s megtörténik, hogy egy hétig sem beszélgetek a gyermekeimiTíel. Eszembe jutott, hogy éjszaka olvasom, mert máskor nincs időm. Talán még egyszer sem éreztem, láttam olyan világosan, mint ekkor, hogy tenni kell valamit ez ellen. Nem mehet így örökké! El kell érni, hogy a tsz-elnök se dolgozzék többet napi tíz óránál! ... „Összedől” a világ A járási párt-végrehajtó bizottság ülésén mondotta ezt egy tsz-elnök. Az utóbbi időben ugyanis minden pártfórumon — járások, megyek, országos szervek — megtárgyalták a tsz-elnökök helyzetét, általában a tsz-ek vezetésének problémáit. Csaknem 3 ezer tsz-elnök helyzetét vizsgálták meg az országban, s a vizsgálatot sok helyütt kiterjesztették a főagronómu- sokra, főkönyvelőkre is. Nem ismételjük el azt a sok jót, ami a vizsgálatok nem egyszer száraz statisztikai adataiból kiderül. Minden részletezés nélkül is nyilvánvaló, hogy a falu egyik legtekintélyesebb embere ma a tsz-elnök, tsz-vezető, mint ahogy az sem titok, hogy nagy többségük nagy hozzáértéssel, szorgalommal látja el a munkáját. Inkább arra keresünk választ, ami minden pártfórumon lezajlott vita egyik kulcskérdése volt: tulajdonképpen miért túlterheltek a tsz-elnökök? Pécsett, Mohácson és Siklóson egyaránt arra a felismerésre jutottak, hogy a tsz-ek tekintélyes hányadában nincs megfelelő munkamegosztás a vezetők között. Az elnök napi 12 órából csak 6-ot fordít elnöki munkára. A munkaidő másik fele avval telik eh hogy átnyúlik a főagronómus, brigádvezetók és más vezetők feje felett és azok feladatkörét látja el. Ahogy Siklóson kifejezték, az ilyen elnök azt hiszi, hogy „összedől a világ”, ha néhány napra eltávozik a fciz-ből. Bizalmatlan a többi vezető iránt, vagy ha nem az, teljesen tájékozatlan a vezetéselméleti kérdésekben, az egész irányítást ösztönösen látja el. Nem veszi észre, hogy azok a I vezetők, akiknek átnyúl a fe- | jük felett, hovatovább elvesztik a kedvüket, csökken a felelősségérzetük stb. Valósággal belehajszolja magát abba a tudatba, hogy csak akkor mennek jól a dolgok, ha ő „mindenütt” ott van, ha „mindent” kézben tart. A vezetés gyenge pontja E helyzeten csak akkor lehet változtatni, ha a tsz-elnökök, vezetők gyarapítani fogják szakmai, politikai és nem utolsósorban vezetéselméleti ismereteiket. Ezért készítenek a járási pártbizottságok tervet az elnökök képzéséről, továbbképzéséről, ezért szervez a vezetők részére továbbképzést a mohácsi tsz-szövetség, budapesti és pécsi előadókkal. Több ilyen kezdeményezésre van még szükség! önmagában viszont ez sem lesz elegendő. Hiába ugyanis a képzett, a vezetés minden csínját-bínját ismerő elnök, főagronómus, főkönyvelő, párttitkár meg főállattenyésztő, arra nem képesek, . hogy mozgásba hozzanak, operatívan irányítsanak, illetve hatékonyan ellenőrizzenek több száz embert. Ehhez már brigádvezetók kellenek, a brigádvezetők, visgont gyenge pontjai a mai tsz-vezetésnek. Bár a vizsgálatok non tértek ki rájuk — még a siklósi járásban is csak a főagronó- musig, főkönyvelőig „mentek” el t— több felszólaló utalt arra, hogy napirendre kell majd tűzni ezt a témát is. Nehéz vállalkozás lesz orvoslást találni! A brigádvezetók többsége ugyanis olyan személy, aki tsz-elnök volt valamelyik kis faluban, mielőtt a sok kis szövetkezet egy naggyá egyesült. Ha pedig nem volt elnök, nagy érdemeket, tekintélyt szerzett még a tsz-ek megalakulását követő években. Többségük ma már koros ember, s nem képes lépést tartani a fiatalok erejét és idegeit is alaposan igénybe vevő rohamosan növekvő követelményekkel. Olyan megoldást kell hát találni, mely mindent kielégít: a fejlődés követelményeit, ugyanakkor tekintettel van a múlhatatlan érdemekre is. Mindenki érzi a probléma súlyát és nehezét — salamoni bölcsességre lesz szükség! öt-hat tisztség Ha a brigádvezetók problémája is megoldódik, az elnök »Kát ri<e»rrH L- á/n n rrn A mezőgazdasági cikkek felvásárlásának háromnegyed- évi helyzetéről és várható alakulásáról adott számot 12 felvásárló, illetve forgalmazó vállalat vezetője péntek délelőtt Pécsett a Megyei Tanácson megtartott tájékoztatón. A vállalatok zökkenő nélkül hajtották végre az új mechanizmusra történő átállást, s ez mindenekelőtt jó felkészülésüknek köszönhető. Hogy az ellátásban nem keletkeztek zavarok, azt az 1967-ben felhalmozott készletek tették lehetővé, ezenkívül az az örvendetes körülmény is segített, hogy a rossz időjárás ellenére a mezőgazdaság hozni tudta bruttó termelési előirányzatát. Ennek megfelelően alakult a megye háromnegyedévi felMinimozi 4 tengelyen — öt év alatt ezerötszázzal csökkent az országban a munka közben megsérült vasutas dolgozók szánna, s ami még ennél is fontosabb: tizennyolccal kevesebben vesztették a sínek között életüket — hangsúlyozta tegnap délelőtt Sárközi Gábor, a MÁV vezérigazgatóságának munkavédelmi előadója, miközben bemutatta lapunk munkatársainak a most első ízben Pécsett tartózkodó guruló munkavédelmi iskolát. Az európai viszonylatban is egyedülállóan korszerű vándor oktatási központ a Vezérigazgatóság és a Vasutas Dolgozók Szakszervezete közös erőfeszítésének szülötte. Az első kocsi tulajdonképpen egy gazdag I? égebben a lónak sokkalta több köze volt a szíjgyártóhoz és megfordítva. Amióta likvidálták a derék ncgylábúakat, jóformán semmi közük egymáshoz. A huszas év ekben Siklóson, ahol Marosszéki István is mesterséget tanult, virágzott a szíjgyártó ipar, kilenc műhely ontotta az új lószerszámokat, ostort, nyerget, igás kantárt, néha egy jó parádéskan tárt és persze javította is. Ha már egy nadrágszíjat kellett készíteni, jó kuncsaftnak számítolt. Most meg? Néha elmegy a KliTI-n keresztül külföldre egy-egy csipkézett vagy sima parádés kantár, valamelyik gazdag nyugati kuriózumgyűjteményébe. — Mit vesznek most? — Nyakörvet. Kutyakultusz van. Marosszéki István, egyetlen pécsi szíjgyártó kisiparos Rákóczi úti kis üzlet-műhelyében, szögre akasztva, mindenféle kutyanyakörv sorakozik. Nyílik, az ajtó, két nyakörvet elvisznek. A mesternek is van kutyája, nem is kutya, kutyus, a pult alatt bujkál. Falon függ berámázott diplomája: Hungária príma junior. Csak a félholdkés maradi A magas polcon pedig leszerszámozott, „kifogott” barna faló pihen, a ringlispileken látni olyat, 10 évig állt a kirakatban, három éve végleg bevette. Szóval a nyakörv. Megtalálható itt mindenféle más, a városi igényeknek megfelelően. De mennyit változtak az igények! A szíjgyártónak kicsit már kereskedői leleménynyel kell rendelkeznie. Igazodnia kell a divathoz. Veretes övék farmernadrágra — fiataloknak, óraszíjak garmadája, vadászoknak tarisznya, tölténytartó, fegyvertok. Pipadohányzacskó, igaz csak mutatóba. A sarokban a földön futballabdák halomba rakva. Rádiótokok, babakocsiszíj, porckorongsérv tartó, motorülés. Készült itt már az egyetemnek kísérleti kutyára haspáneél, ült már itt műlábas férfi... Hívják is a mestert. Megfordult tornatermekben. ment asztalosműhelyek— Hordták ide a gyerekek csőstül az iskolatáskákat. Éjjel nappal dolgoztunk, otthon a lakáson is. Feleségem, meg a segéd ... Az aktatáska nem a szíjgyártó dolga, a bőrdíszművesé. De a bőrdíszművesek csak újat akarnak csinálni dohog Marosszéki mester. A specialitás a kulacs. Még Siklóson tanulta a Harasztiaknál, akik állítólag az Alföldről települtek át. A kulacs, melyik milyen nagy, 200—800 forint. A nyolcszáz forintosnak külön díszsallangja van, 12 óra alatt készül el. („Kulacsaimat a világ minden részére elhurcolták”.) Egyszer elvitte kollekcióját Debrecenbe. Elismerték, hogy az övéi szebbek. Művészi számba mennek. — A szíjgyártó szerszámai mit változtak? — A szerszámok nem változtak. A bőrvágó félholdkés a lelke mindennek. Ha van egy félholdkésem, két áram. be, megreparálnj az elszakadt i két tűm, akkor már dolgozni gépszíjat. Néha táskát csinál- j tudok bárhol, tatnak. Egy életre szól. I — És ee.,, a sámli? — Ez a csikó. A vállán vitte az ember. A huszas évek végén ezzel faluztunk. Jártunk házról-házra, javítottunk. Az Ormánságban majdnem minden falut, házat ismerek. De sokszor feljelentettek, jött utánam a csendőr. Mert engedélyt kellett kérni a bírótól. Nehéz volt. A segédlevél után először három évet kellett mesternél dolgozni, de nem volt akkoriban munka. És le kellett telepedni. Marosszéki mester, közel a hatvanhoz, azt mondja, hiába a nyugdíj, ő élete végéig dolgozni akar. Évente, durván számolva, mert a bőrök egy részét kvadrálban, másik részét kilóban mérik, másfélmázsa bőrt használ fel. Keze közt planck bőrök, a tehénbőr legnemesebb része, sertés és lakkbőrök („A műbőrnek ellensége vagyunk”) változnak át nyakörvvé, rádiótokká ... Néha egy parádés lószerszámmá. Miklós vári Zoltán kép- és dokumemtumanyagot tartalmazó kiállító terem, mig a második egy gazdagon felszerelt előadó, illetve mozihelyiség. A tablók, modellek, oktatási anyagok megtekintése után a továbbképzésre vezényelt vasutas dolgozók rövid — oktatófilmekkel kiegészített —, előadásokat hallgathatnak meg a második kocsiban. A dunántúli körűt után Pécsre vontatott guruló iskolát tegnap délelőtt fél 9 órakor rövid ünnepség keretében dr. Szabó Tibor, a pécsi igazgatóság vezetője nyitotta meg, majd elsőként az igazgatóság vezető beosztású munkatársai ismerkedtek meg a korszerű munkavédelmi objektummal. A kiállító kocsi vitrinjeiben számos pécsi vonatkozású anyag is helyet kapott, a pécsi igazgatóság az elmúlt évek ben ugyanis tucatnyi korszerű munkavédelmi kiadványt bocsátott útjára. Ezek a füze- tecskék nagyobb állomásokra és szolgálati helyekre lebontva ismertetik a különböző beosztású emberek teendőit és kötelességeit. Ennek, s a mind jelentősebb munkavédelmi beruházásoknak a következménye, (idén 5, jövőre 12 milliót fordítanak a biztonság és szociális helyzet javítására), hogy a baleseti helyzet a pécsi igazgatóság területén az átlagosnál is gyorsabb ütemben javul. Sok év átlagában évi 500 körűi volt a jegyzőkönyvezett sérülések száma — idén pedig mindössze 154 sebesülés történt. Az elmúlt években átlagosan 10 ezer munkanap veszett el a balesetek következtében, az idén először azonban minden remény megvan arra, hogy jóval alatta maradjanak ennek a számnak. Az első háromnegyedév vesztesége: 6000 nap. A főpályaudvar csonikavá- gányán álló guruló munkavédelmi kiállítást és oktatási központot hétfőtől — szervezett keretek között —, 40 fős csoportokban kersik fel a legkülönbözőbb szolgálati helyek dolgozói. A kiállítás megtekintése az esedékes negyedévi baleseti oktatást helyettesíti. vásárlási helyzetképe és kedvezőek a kilátások az év három utolsó hónapjában is, Pozsgai József, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője, a jelen helyzet és a felvásárlás várható alakulásának ismeretében leszögezte, hogy az 54 főbb cikk terén a felvásárlás meghaladja az előző évi szintet. Míg 1967-ben az 54 felvásárolt cikk forintértéke 1 003 milliárd volt addig a kalkuláció szerint 1968-ban ez 1 095 milliárd forintra nő, természetesen változatlan áron számolva. Különösen szembetűnő a növekedés a hét legfontosabb cikk vonatkozásában. Kenyér- gabonából a tavalyi 9116 vagonnal szemben 1963 első háromnegyedévében 10 600 vagonnal vásárolt fe] az átvevő vállalat Baranyában, Borból 45 ezer hektoliter a reálisan várható felvásárlás, ami tízezer hektóval több a tavalyinál. A tavalyi viszonylag lanyhább év után várakozáson felüli mértékben nőtt meg a hízott sertés-kínálat. A felvásárlás ennél a cikknél tavaly nem érte el a 100 ezer darabot, most 132 ezer lesz az átvett mennyiség. Vágó- marhából a tavalyi 24 500-zal szemben most 27 ezer darabot vesz át a vállalat. Ennél a cikknél óvatosságra inti a vállalatot a háztáji tehénállomány bizonyos csökkenése, mint tendencia. Vágóbaromfinál az 1967. évi 220 vagonnal szemben 250 vagon a várható felvásárlás, s ebből 150 vagonnal két tsz, Lippó és Mágocs szállít le. Étkezési tojásnál a tavalyi 59 millió darab, tejnél a tavalyi 49 millió liter felvásárlása az idén is biztosítottnak látszik. Az 54 cikkből ez a hét több, mint 930 millió forintot tesz ki értékben, ez is mutatja döntő fontosságukat. A MÉM által nemrég kibocsátott szerződéses alapelvek ismeretében a vállalatok ezekben a hetekben kötik meg a mezőgazdasági üzemekkel az 1969. évi termelési szerződéseket. Ismeretes, hogy az alapelvek nem kötelező érvényűéit a szerződő felekre nézve. A népgazdaság igényéről 1969-re vonatkozóan nagy vonalakban dr. Lénárt Lajos, a minisztérium főosztályvezetője tájékoztatta a vállalatokat. Ez az információ orientálja majd a mezőgazdasági üzemeket is egy-egy cikk termelésére illetve nem termelésére. Lénárt Lajos hangsúlyozta, hogy a szántóföldi termelés 1968. évi szerkezete, 1969-ben is megfelel a piaci igényeknek, s az exportnak. Kertészeti termékekből, zöldségfélékből azonban az ideinél többet igényel a népgazdaság, itt számítani lehet egyes cikkeknél bizonyos árkorrekciókra, melyek ösztönzőbbé teszik a termelést. Sertésnél és baromfinál a szintentartás a cél, tehát árváltozásokra itt sem lehet számítani. Húsjuh esetében azonban 1969-ben is nő a piacigény, mindenekelőtt az export igény. Legjelentősebb anyagi ösztönzőket a szarvasmarhatenyésztés fokozására kívánja érvényesíteni az állam. Ennek mikéntje felől ezekben a napokban döntenek, így még nem dőlt el, hogy a vágómarha és a tej termelői árát emelik-e meg jelentősen, avagy kisebb áremelés mellett az ágazat egyéb állami támogatását növelik. Egy biztos, 1969-ben a szarvasmarha ágazatot az állam az ideinél magasabb érdekeltségi szinten fogja ösztönözni, s jó, ha a tsz-ek ezt már most előre tudják. Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estis: kisebb felhőátvonulások, szórványosan futó esők. Mérsékelt* időnként élénk északi szél. Hajnalban és reggel néhány helyen köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—8, legmagasabb nappali hőmérséklet IS— 17 fok között.
