Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

Vlffigl proletárjai, egyesüljetek f Aki: 1 torta! Dunántúli napló XXV. érfotram, 235. tzűt* Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ' 1968. olrt ■ 6., vasárnap Köszöntjük a IV. Magyar Játékfilmszemlét ’T'alín csak JOvőne, vagy ■*- két év múlva kellene el­mondani — mégis csábítja az embert a lehetőség, hogy ki­jelentse: felnőtt, a szemünk láttára nőtt fel egy kezdemé­nyezés itt, Pécsett, a Magyar Játékfilm Szemle. Talán korai még „felnőttségről” beszélni, hiszen ez a szemle mindössze négy éves, azaz éppen most lép be negyedik évébe. A fel- növekedés, a kibontakozás és a karakter meglelése azonban nem évek kérdése, hanem a tényéké. Mindazok, akik ott voltak az elsőn és a másodi­kon is, tavaly már örömmel és megelégedéssel nyugtáz­ták, hogy a bizonytalan in­dulásé seregszemle kezdi meg találni saját hangját, saját ke­reteit, saját feladatait Az el­ső, kezdeti tapogatózások után egyre világosabbá vált, hogy a pécsi filmszemle nem a nemzetközi fesztiválokkal akarja felvenni az egyébként is esélytelen versenyt Nem sztárparádét akar és nem nép­ünnepélyt Olyan, lehetőséget kíván megteremteni az egész magyar filmművészet szá­mára, hogy felmérhesse egy esztendő elért eredményeit, mérlegre tehesse mindazt az anyagi és szellemi energiát, amit a eelluloidszalagokba ölt Mindenki előtt világos ma már, nemcsak a szakmabéliek előtt, hogy a pécsi szemle két fővonása: az alkotók és kriti­kusok egymásközti vitalehe­tősége és a közönséggel való intenzív, szoros, széles kö­rű találkozás lehetősé­ge. Az idei program vi­lágosan kifejezi ezt A vita cí­me az idén: Hogyan töltheti be szerepét a filmművészet a mai társadalomban. Már az első évben jelentkezett az igény, hogy legyen a pécsi filmszemle „központi vitája” olyan hasznos, elmélyült és előrevivő vita, amelynek ke­retében a filmszakma egy-egy fontos, az adott időszakban konkrétan jelentkező problé­mát beszélhet meg, kihasz­nálva egy ilyen széleskörű, filmbemutatókkal tűzdelt és a közönségre is számító alka­lom minden lehetőségét. A filmfclubvezetők találkozása és a filmművészeti közízlés fej­lesztéséről szóló vita sze­rencsésen egészíti ki a mai magyar filmgyártás nagy kér­dését a másik oldalról, a mű­vek hatásának, fogadtatásának oldaláról. A szemle hetében tizenkét alkalommal találkozhatnak majd közvetlenül, beszélgetés keretében az alkotók és a kö­zönség. A szemle egész programja — amelyet fölösleges lenne itt ismételni — átgondoltság­ról tanúskodik. Mind a pécsi, mind pedig a vidéki találko­zók, vetítések, bemutatók és beszélgetések a vázolt célki­tűzések jegyében kerültek a műsorba, s bízunk benne, hogy meg is felelnek majd a céljaiknak. A pécsi film­szemle a maga egyre jelleg­zetesebbé váló profiljával méltó arra, hogy a magyar filmművészet fejlődését év­ről évre reprezentálja, s kí­sérje tanácsokkal, észrevéte­lekkel, „belülről” és „kívül­ről” jövő bírálatokkal a to­vábbfejlődés útján. Az Idei szemlének ezeken kívül még egy megtisztelő szerep is ju­tott: a IV. Magyar Játékfilm Szemle egyben az államosított magyar film jubileumi ünne­pe is, a szocialista filmgyár­tásunk egészét felmérő, bemu­tató, ünneplő alkalom. Alka­lom a meditációra és elmé­lyülésre: hogyan jutott el húsz év alatt a szocialista ma­gyar filmművészet azokra az elismerésre méltó csúcsokra, amelyeket az egész világon elismeréssel, csodálattal, ba­ráti kézszorítással vettek és vesznek tudomásul. Oécs városa és Baranya 1 megye természetesen tu­datéiban van a felelősségnek és megtiszteltetésnek, hogy a magyar filmművészet se­regszemléjét éppen itt rende­zik meg immár negyedik éve. A vezető szervektől kezdve egészen a közönségig minden­ki azt kívánja, hogy Pécs és Baranya méltó otthona legyen a szemlének. Olyan otthona, ahová — reméljük — még sok-sofc éven át mindig úgy térnek vissza október dere­kán a filmvilág képviselői, sok elgondolással, nagy kí­váncsisággal és vitára kész kedvvel, hogy az egy hét el­teltével még telibb a tarso­lyuk, még világosabb a ben­nük élő hivatástudat, még több az alkotásra Ingerlő gon­dolatuk. S ha ez így lesz, a szemle újra és újra eléri cél­ját. Hazaérkezett a csehszlovák delegáció Cemik nyilatkozata a moszkvai tárgyalásokról Prága: A szombatra virradó éj­szaka hazaérkezett Moszkvá­ból a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának küldöttsége. A kül­döttség tagjai voltak: A. Dubcek, a CSKP KB első titkára, O. Cemik, a cseh­szlovák kormány elnöke és G. Husak, az SZLKP KB első titkára. A Prágába való visszaér­kezéskor a delegációt J. Smrkovsky, a nemzetgyűlés elnöke, E. Erban, a nemzeti front elnöke, Z. Mlynar és Spacek, a Központi Bizott­ság titkárai, a CSKP KB Elnökségének tagjai, vala­mint V. Slavik, a CSKP KB titkárságának tagja, C. Cisar, a Cseh Nemzeti Tanács el­nöke, a kormány tagjai és más személyek fogadták. Megjelent továbbá SZ. V. Cservonyenko, a Szovjetunió prágai nagykövete. Megérkezése után Oldrich Cemik miniszterelnök a re­pülőtéren a prágai rádió ri­porteréhez fordulva a követ­kezőket mondta: „Elégedett vagyok az ered­ménnyel. A mindkét felet érdeklő kérdések széles kö­rét tárgyaltuk meg.” Majd elmondotta, hogy komolyan elemezték a moszkvai meg­állapodások teljesítését. Ez­zel kapcsolatban megmutat­koztak a CSKP és a cseh­szlovák kormány pozitív eredményei, de a hiányossá­gok is, Arra a kérdésre válaszol­va, mit jelentenek a kom­müniké azon szavai, hogy a szovjet fél segítséget nyújt a normalizálásra irányuló fel­adatok teljesítéséhez, Cernik így válaszolt: vannak dolgok, amelyek a mi kezdeményező és aktív munkánkat jelentik, ugyanakkor azonban a szov­jet fél kezdeményező és ak­tív munkáját is”, A kommünikének azzal a részével kapcsolatban, amely a hadseregek csehszlovákiai tartózkodására vonatkozik, megemlítette a miniszterel­nök, hogy a kormányok köz­ti szerződés a legközelebbi Ma nyílik az I. Országos Kerámiai Biennálé 1 zsűri odaítélte a díjakat Tegnap délben odaítélte a csűrt az L Országos Kerámia Biennale dijait Az I. díjat (10 000 forint) Gar&nyi Jó­esel Naphimnusz című fali­képé nyerte eL A II. díjat (7000 forint) Benkő Ilonának, a ÜL díjat (5000 forint) Né­meth Jánosnak ítélte a zsűri a kiállításon bemutatott munkásságukért. A finomke­rámiai ipari művek 5 ezer forintos különdíját, amelyet a pécsi kerámia fejlesztéséért ajánlottak fel, Gazder Antal nyerte el a kiállításon bemu­tatott műveiért. Az Üveg- és Porcelán Nagykereskedelmi Vállalat 5000 forintos díját Horváth László kapta fehér porcelán kávéskészletéért Az Iparművészeti Vállalat 5000 forintos díja Gálócsy Edit birtokába jutott, szintén a kiállításon bemutatott mun­kásságáért Baranya megye Tanácsa nagydíját Gádor Ist­ván Kossuth-díjas érdemes­és kiváló művésznek ítélte a csűri, Pécs megyei jogú Vá­gni Tanács nagydiját pedig Kovács Margit Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész kapta. A zsűri döntését Berwics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője ismertette a sajtó képviselőivel szombaton a koradélutáni órákban. Ez alkalommal a jelenlévő Gá­dor István, Kossuth-díjas ke­rámia művész indokolta a zsűri döntését Elmondotta, hogy Garányi József művé­szetét mindenek előtt azért jutalmazta első díjjal a zsűri, mert szakmailag tökéletes, stílusában egyéni, monumen­tális jellegű kerámiái kivá­lóan kapcsolódnak a mai épí­tészet problémáihoz. Benkő Ilona, a H. díj nyertese egyi­ke a fiatal kerámikusok leg­jobbjainak, az utolsó években végzett munkája, fejlődése miatt rászolgált a zsűri el­ismerésére. A IIL díjat Né­meth János, a fiatal zala­egerszegi kerámikus kapta. Róla Gádor István elmondot­ta, hogy hajdan növendéke volt, tehetséges, kitűnő fia­tal művész, akinek az utóbbi években kimagasló munká­ja mellett egyik legkiválóbb tulajdonága, hogy erőteljesen kötődik a magyar népi faze­kassághoz, s e mellett alko­tásai a modern művészet je­gyeit is magukon viselik. Bis délelőtt 11 órakor Palkó Sándor, a Baranya megye! Tanára vb-elnöke nyitja meg az L Országos Ke­rámia Biennálét Pécsett, a Tudomány és Technika Házá­ban. Az ünnepélyes megnyi tón közreműködik a Pécsi Kamarakórus Dobos László és Tillai Aurél vezetésével. A Biennale megnyitása után, 11.30-kor a TIT Bar­tók Klubja nyári helyiségéb en Právicz Lajos, a TIT me­gyei titkára nyitja meg a Bonyhádi zománcművészeti al­kotó telep díszítőművészeti kiállítását. napokban kerül aláírásra A hadseregek fokozatos kivo­nása első szakaszának reális lépéseiről van szó, amennyi­ben kölcsönösen teljesítik azokat a követeléseket és feltételeket, amelyek ehhez elengedhetetlenül szüksége­sek, — hangoztatta Cemik. Prága: Frantisek Vlasak, csehszlo­vák népgazdaság-tervezési miniszter a Rudé Právo pénteki számában tájékozta­tót adott az 1980-ig szóló gazdaságfejlesztésről. Elmondotta, hogy Cseh­szlovákiában jelenleg az 1975-ig szóló gazdaságfejlesz­tési terven dolgoznak és most vázolják fel az 1980-ig szóló gazdaságfejlesztés főbb vonalait. A terv alapvető célja — hangsúlyozta —, hogy tovább növeljék az életszínvonalat, mégpedig az ipar korszerűsítése és a gaz­dasági struktúra oly módon történő megváltoztatása ré­vén, hogy az eddigieknél na­gyobb arányt nyerjen a vegy ipar és könnyűipar. A miniszter hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia általános gazdaságpolitikájának egyik elepvető elve továbbra is a szocialista országokra való orientálódás. A tartalomból: Csehszlovák felszólalás az ENSZ-ben Miért terhelik túl a tsz-elnököket? A filmszemle programja T Mennyi lesz a nyereség? ▼ A hősok nyomában Kiváló a magyar árvízvédelem A koldus Közkedvelt tüzelő a mecseki minibrikett Téli nagyüzem a gyárakban A közönség néhány hónap alatt megszerette a nagy ka­lóriaértékű, kiváló égési tu­lajdonságokkal rendelkező mecseki minibrikettet. Most — a nagy téli szénbevásárlá­sok napjaiban —, egyre töb­ben keresik, s népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint hogy már rémhírek is szárnyra kaptak jövőjével kapcsolat­ban. >rA vállalat számára gaz­daságtalan a brikett-termelés, s ezért rövidesen beszünte­tik. .Felhívtuk hát a leg­illetékesebbeket, a hidasi és a nagymányoki brikettgyárak vezetőit Igaz? — A válasz: nagyon határozott nem. Gon­dok, problémák azonban mind két helyen vannak... NAGYMÁNYOK: Az éves terv 230 ezer tonna. A III. ne­gyedévet 1400 tonnás adósság­gal zárták. A főok: baj van az alapanyaggal. Mint isme­retes, a Mecseki Szénbányák termelő üzemei az elmúlt hónapokban jelentős mennyi­ségű adósságot szedtek ösz- sze, s ez — ha közvetve is —, de a brikettgyárakban is érez­teti hatását. A tervezett meny nyiségnél jóval kevesebb ki­váló minőségű fekete szenet kaptak, s így megnőtt a fel­dolgozásra váró iszapszén aránya. A tervekben csak 20 százalékos részesedési arány­nyal szerepelt a pécsi iszap) — a valóságban azonban a 32 százalékot is meghaladta. Ez körülményesebbé tette a ter­melést, sőt az alapanyagok arányváltozásának megfele­lően bizonyos gépészeti át­Mígérkezett a téli tüzelő alakításokat te végre kellett hajtani. A pillanatnyi kép azonban már biztató: a gyár hozzáidomult az új helyzethez, Korszerű gépek az építőiparban A Baranya megyei Építő­ipari Vállalat az idén közel 15 millió forint értékben újabb korszerű gépeket vá­sárolt, melyek nagyrészét már be is állították a terme­lésbe. Közöttük egy NDK gyártmányú nagyteljesítmé­nyű útépítő „aszfalt-finisért”, komplett tartozékaival: 5 da­rab egyenként két tonnás te­herautóval és négy lakóko­csival. Megérkezett és már mun­kába is állt a panelüzemben három új önrakodós dömper, továbbá 5 darab olajtüzelé­se, gyorsgőzfejlesztő beren­dezés is, melyeket néhány hé­ten belül a téliesített munka­helyek szolgálatába állítanak. icndefflgoásOtee állnak már az NDK-ból ren­delt MULTI CAL szállítótar­goncák, továbbá a különböző rendeltetésű szállítószalagok, gyors felvonók, forgácsológé­pek, Diesel motoros hegesztő- berendezések is. A napokban várják azt a két francia, illetve szovjet gyártmányú univerzális kot­rógépet is, amelyeket még a tavaszi BNV-n rendeltek meg a moszkvai és a párizsi oégéktőL Es mindez csak egy része a vállalat gépesítési program­jának, mert a jövő évben még nagyobb, mintegy 17 milliós beruházással tovább növeli, korszerűsíti gépállo­mányát. s teljes erővel folyik a ter­melés. Ha a vállalat értékesí­tési szervei szükségesnek lát­ják — a lemaradást is pótol­ni tudják. HIDAS: a fogand azonos — sok az iszap. A keverési arányt megváltoztatták, s mint azt Takács üzemvezető elmondotta: a brikett minő­sége semmivel sem romlott, sőt. Munkaerőgond nincs — ahogy nőnek a rakodási, tá­rolási feladatok, úgy tudják az ezzel foglalkozó brigádokat is erősíteni. Az éves terv 195 ezer tonnát ír elő, az év első kilenc hónapját azonban itt is adóssággal zárták. Ezer ton nával vannak mínuszban — a pótláshoz azonban minden személyi és műszaki feltétel adott. A cukorrépa-szállítások beindulása óta gond az üres­vagon. Beszélgetésünk idő­pontjában is egy 500 tonnás brikett-hegy várt elszállításra. Az év első felében egyéb­ként mindkét gyárban külö­nös gonddal végezték el a nagyjavításokat és a megelő­ző karbantartást, s így a fű­tőanyagiparban hagyományos téli hajrá zavartalannak ígér­kezik. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom