Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-05 / 234. szám
Dunammi nmtifl 1968. október 3. A jövő feladatairól Részletek dr. hagy József elvtárs beszámolójából Pénteki lapunkban beszállítunk: a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei csoportja közgyűlést tartott, ahol számot adtak az elmúlt három esztendő mun- 1 rá járói, megválasztották az új vezetőséget és az országos küldötteket. A csoport tevékenységét és az elkövetkezendő időszak feladatait dr. Nagy József, a társaság elnöke, a Megyei Pártbizottság titkára ismertette. Az alábbiakban a beszámolónak azt a részét ismertetjük, amely a jövő feladataival foglalkozik. * A társaság Baranya megyei csoportja a közgazdászok szakmai fejlődésének és gazdaságpolitikai továbbképzésének biztosításán túl igyekezett a megyében jelentkező közgazdasági problémákat rövid tanulmányokban feldolgozni és a témáknak megfelelő munkakörű és érdeklődésű szakemberekkel megvitatni. Többen vitatták e módszer helyességét, illetve alkalmazhatóságát. Ma már a jelentkező újabb igények, valamint az elért eredmények alapján, nyugodtan megállapítható, hogy a helyi problémák ilymódon történő feldolgozása és megvitatása hasznosnak bizonyult. Ami az előadásokat illeti, az elkövetkezendő időszakban elsősorban olyan előadásokat kíván a társaság rendezni, amelyek a megváltozott gazdálkodási körülmények következtében érvényesülő közgazdasági eszközök problémáját tárgyalják, elméletileg és gyakorlatilag egyaránt, országosan éppen úgy, mint megyénk keretein belül, az új vezetési módszerekkel együtt. Tovább bővítjük kapcsolatainkat a Fiatal Műszakiak Klubjával és a Fiatal Agrárszakemberek Klubjával. Az első közös program ez év novemberében lesz. A vezetőképzés területén a jövőben két irányban terjesztjük ki tevékenységünket. Elsősorban a középvezetők továbbképzése kerül előtérbe, részükre előadás-sorozatokat szervezünk, ami pedig a káderfejlesztést illeti, biztosítjuk a fiatal műszakiak és közgazdászok továbbképzését. A jövőben még több segítséget adunk a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi esti kihelyezett tagozatának, hogy a megyében jelentkező közgazdász-hiány minél előbb megszűnjön. A társaság Baranya megyei csoportjában az elmúlt közgyűlés óta több olyan köz- gazdasági problémát dolgoztunk fel a megye területéről, amelyek kimunkálásával és megvitatásával segítséget nyújtottunk az illetékes gazdasági és állami szerveknek. Az elkészített tanulmányok és | a megtartott viták igazolják { e törekvés helyességét. A j módszert továbbra is alkal- I mázzuk. A közeljövőben vi- I latjuk meg azt a Pécs város j fejlődésével kapcsolatos unya- | got, amelyet dr. Dányi Pál | tervosztályvezető irányításá- I val a Pécsi városi Tanács tervosztálya állít össze. Novemberben két tanulmány készül el, a Magyar Nemzeti Bank közgazdász kollektívája Baranya megye vásárló erő és árualap mérlegét ismerteti, dr. Kapitány István, az ÉGSZI tudományos munkatársa pedig Baranya megye építőipari kapacitásának helyzete és várható fejlődése címmel készít tanulmányt. Mindkét témát megvitatjuk. Ami a vállalatok jogi tagságát illeti, a tőlük kapott támogatás »agy segítséget jelentett a szervezet anyagi feltételeinek megteremtésében. A jogi tagságból adódó lehetőségek és a jogi tagok igénye alapján tovább gyü- mölcsöztetjük az együttműködést, ennek keretében az egyes vállalatoknál konkrét problémák megvitatásával és tanácsadással nyújtunk segítséget. Tervezzük tapasztalatcserék megszervezését is, továbbá tevékenységünk bővítéseként országos konferenciákon veszünk részt. Még számos olyan terület van, ahol szükséges lenne a társaság Baranya megyei csoportja tevékenységét bővíteni, a munka színvonalát növelni. Ehhez elsősorban a tagoktól várjuk az ötleteket és a segítséget K OZfiMMSÍBI Pécs—Baranya, 1968. okt. 5—12, közgazdasági hét A közgazdasági ismeretterjesztés 10 éves jubileumán A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, amely a természettudományok terén több mint száz esztendeje fejt ki ismeretterjesztő tevékenységet. az utóbbi évtizedekben igyekezett pótolni azt a mulasztást, amit a társadalom- tudományi ismeretterjesztés terén eddig elhanyagolt. Tíz évvel ezelőtt alakult meg Országos Közgazdasági Választmánya és az egyes megyékben a közgazdasági szakosztályok, melyek azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a lakosság széles rétegeiben felkeltsék a közgazdasági kérdések iránti érdeklődést, fejlesszék a köz- gazdasági gondolkodást. A gazdaságirányítási rendszer reformja széles körben felkeltette a közgazdasági érdeklődést. Az elmúlt években igen sok előadáson, vitadélutánon magyaráztuk meg és ismertettük- a reform lényegét, azokat az okokat, melyek a reform bevezetését szüksé- I gessé tették. A jelenlegi szakaszban új feladat hárul a közgazdasági ismeretterjesztésre. A reform csak akkor lehet eredményes, ha konkrét közgazdasági ismerettel párosul. A gazdasági élet különböző területein, posztjain dolgozók számára nem elégséges egyszerűen az, hogy a reform tartalmát, céliát, a változások lényegét megértsék, önálló vállalati gazdálkodást, üzlet- politikát kel] folytatniuk. Es ez nemcsak a vállalatvezetők számára jelent új helyzetet. Az ország számos megyéjében október 6—13 között köz- gazdasági hetet rendeznek. A í közgazdasági hét megtartását ! nemcsak az tette időszerűvé, , hogy tíz esztendős jubileumát üli a közgazdasági ismeretter- j jesztés. A közgazdasági hét I megrendezésének kettős célja van: egyrészt az, hogy a dolgozók széles körében ébren tartsuk az érdeklődést a köz- gazdasági kérdések, az ország gazdasági problémái iránt, másrészt az, hogy ráirányítsuk a figyelmet a gazdasági továbbképzés fontosságára. Szükséges a közgazdasági szemlélet további terjesztése és bővítése a dolgozók, a gazdasági középszintű vezetők között? Azt hiszen) nagyon is szükséges. Sokan még ma sincsenek eléggé tudatában annak, hogy a mindennapi munka elvég7.ésén túl több is szükséges ahhoz, hogy a fizetés a borítékban emelkedjen: ehhez szükséges a közgazdasági gondolkodás, a közösség gondjaival való törődés, a jobb gazdálkodás, a gazdasági szemlélet a mindennapi munkánkban. Tudom, hogy nagyon sokan egyből határozott véleményt mondanak komoly köz- gazdasági kérdésekről akár üzemi, vállalati vagy országos szinten, de már abban nem vagyok biztos, hogy minden esetben megalapozott és szakszerűen megfontolt ez a vélemény, számol-e a gazdasági adottságokkal? Különösen napjainkban van ennek jelentősége, amikor egyes gazdasági kérdésekben való döntés köny- nyen kihat a vállalat gazdasági eredményére, ezen keresztül a dolgozók anyagi helyzetére. Azt hiszem ilyen j esetekben még a legkisebb poszton levő dolgozónak is j szüksége van bizonyos fokú j gazdasági alapismeretekre, hogy véleményét kellő megfontolással alakíthassa ki. A gazdasági vezetőktől, álljanak bármilyen szinten is, ennél sokkal többet kell meg- ! kívánnunk. Az új gazdasági ! mechanizmus éppen azért, 1 mert az állami vezetés már Közgazdászokat kér Dél-Dunántúl Szakemberszfikséglet = közgazdasági kar Jóllehet, a kívánság nem mai keletű, megyénk nyilvánossága előtt mégis most hang zik el először: legyen a Pécsi Tudományegyetemnek a jogi kara mellett közgazdasági kara is. Nemcsak Baranya, de egész Dél-Dunántúl ügye ez, közgazdászokat kér és keres Tolna, Zala, Somogy ipara és mezőgazdasága, de közéjük sorolhatjuk Bács-Kiskun megyét is. Közismert a megnövekedett közgazdász szakember-szükséglet, egyszersmind közgazdász szakember-hiány. A Megyei Pártbizottság megbízásából a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Csoportja (dr. Kovács Attila és Szűcs Pál) felmérést készített a megye vállalatainak, intézményeinek felsőfokú közgazdasági képzettségű szakemberekkel való ellátottságáról. E szerint így fest a helyzet. O Húsz híján 500 vállalat van Baranyában, pontosabban vállalat, ktsz, fmsz, állami gazdaság, tsz, kereskedelmi és közlekedési vállalat, tanács, pénzintézet és egyéb intézmény; felsőfokú végzettségű — közgazdaságtudományi egyetemi, számviteli főiskolai és okleveles könyvvizsgáló — szakemberek száma 220; az egy felsőfokú végzettségű szakemberre jutó foglalkoztatottak száma 1600. O A minisztériumi ipar- vállalatok közül a Mecseki Szénbányáknál és a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál együttesen 15 egyetemi, 15 főiskolai és 16 okleveles könyvvizsgáló végzettségű közgazdasági szakember tevékenykedik. Ez a minisztériumi iparban foglalkoztatott közgazdászok több mint fele. O Az egyéb intézményeknél 15 egyetemi végzettségű szakember közgazda- sági technikumban tanít. O Nem rendelkeznek felsőfokú közgazdasági képzettségű szakemberekkel a következő nagyobb vállalatok: Tejipari Vállalat, Pécsi Bútorgyár, XIV. sz. Autójavító Vállalat, Pécsi Fémipari Vállalat; egy sor állami gazdaság, a görösgali, bogádmindszenti, zengőaljai, bikali és a bük- kösdi gazdaság. A MÁV Pécsi Igazgatóság 2 fő egyetemi végzettségű közgazdasági szakemberrel rendelkezik. O A tanácsi ipar 26 vállalatánál csak mindösz- sze 8, a szövetkezeti ipar 25 vállalatánál pedig 5 közgazdász dolgozik. © Legrosszabb a helyzet a mezőgazdaságban, Baranya termelőszövetkezeteinek mindössze néhány százalékában található közgazdász. A felmérés eredménye, bár mindezt e nélkül is megállapíthattuk volna, a megye vállalatainak, intézményeinek fel sőfokú közgazdasági végzett- J ségű szakember-szükséglete j kielégítetlen, közgazdászokból hiány van. Holott az új gazdasági mechanizmusban csak egyre nő a szakember-szükséglet, fokozódik a kereslet. Általános vélemény, egy kisebb tanácsi vállalatnál minimum egy. de három jól képzett közgazdász is elképzelhető. Nagyobb vállalatoknál 5—10 közgazdász sem sok. A termelőszövetkezet sem képzelhető el minimum egy közgazdász nélkül, de még három is elkél. Az első lépés már megtörtént. Az 106566-os tanévben megszervezték a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi esti kihelyezett tagozatát Évenként átlagban nyolcvanan jelentkeztek, közülük 1965-ben huszonhatot, a következő évben már csak tizenötöt vettek fel. Az elmúlt tanévben az alacsony létszám miatt nem indítottak első osztályt, csak az idén indult meg újra az első évfolyamon az oktatás, 21 hallgatóval. Ebből a forrásból viszont nem fedezhető a szakember-szükséglet. A Megyei Pártbizottság, az állami szervek, a Pécsi Tudományegyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem vezetői közgazdasági kar megszervezését szorgalmazzák, mégpedig ha lehetséges a jövő tanévben való indulással. A közgazdasági kar általános szervező közgazdászok képzését látná el és az első négy évben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem irányítása alatt végezné munkáját. Az elképzelés az, hogy évente 100 jelentkezőt vesznek fel, mégpedig két szakra 50—50 hallgatót Az egyik szakon a tervezésben és szervezésben, a másik szakon a vállalati gazdálkodásban és a kereskedelemben jártas közgazdászokat képeznének ki. A tárgyi és személyi feltételek adottak. Az általános, illetve alapozó tantárgyakat (politikai gazdaságtan, filozófia, tudományos szocializmus, matematika, gazdaságföldrajz, gazdaságtörténet) oktathatnák a Pécsi Tudományegyetem jelenlegi tanárai, az MTA Dél- Dunárrtúli Intézetének munkatársai és a Pécsi Tanárképző Főiskola tanárai. A szakmai tárgyakat előadhatnák a gyakorlatban tevékenykedő szakemberek, akik címzetes egyetemi docensek, illetve meghívott egyetemi előadók. Az egyetem elhelyezésére is több lehetőség kínálkozik. A döntés joga országos szervek, párt- és állami szerveké. Azt szeretnénk, ha a döntést hamarosan meghoznák, hiszert az előkészítési munkának már most meg kellene kezdődnie. mUösvárf ZottÁm nem „terv-lebontással” irányít, hanem a gazdasági környezet kialakításával, a gazdasági szabályzókkal, az ismeretek folyamatos bővítését kívánja meg tőlük, a gazdasági környezet konkrét vizsgálatát, az ismeretek legjobb felhasználását a vállalat, üzem gazdasági működéséhez. Ezért a vállalati gazdálkodásban résztvevők gazdasági továbbképzését éppúgy folyamatnak kell tekinteni, mint amilyen folyamat maga a gazdasági élet. Ez a felismerés vezette a kormányt, amikor a vezető- képzésre, a gazdasági vezetők továbbképzésére vonatkozó határozatát meghozta. A kormány kiemeli a vállalatok feladatait a dolgozóik továbbképzésében azzal, hogy erről saját erőből, valamint a társadalmi szervek segítségével gondoskodjanak. A TIT Baranya megyei Szervezetének Közgazdasági Szakosztálya és a Közgazdasági Társaság is kiveszi részét a gazdasági élet alsó- és középfokú vezetőinek továbbképzéséből. A TIT az elmúlt hetekben közölte a vállalatok vezetőivel a gazdasági továbbképző programját, melyből kitűnően több tanfolyam megszervezésével kívánja elősegíteni a gazdasági szakemberek továbbképzését. Ezek a tanfolyamok tárgyalják a vállalati gazdálkodás új módszereit népgazdaságunk új irányítási feltételei között. Speciális oktatást adunk a különböző szakterületeken funkciókban dolgozók számára. Több sorozatot dolgoztunk ki a komplex vezetési ismeretekről. A gazdasági helyzetről szóló sorozat a hazai és világ- gazdasági helyzetről ad tájékoztatást Reméljük, a vállalatok vezetői megértik, hogy dolgozóik közgazdasági továbbképzése meghozza a maga hasznát, mert növekedik a konkrét I szakmai ismeretük, fejlődik közgazdasági gondolkodásuk, önálló döntésre képes gazdasági vezetőkké válnak. A köz- j gazdasági hét megrendezésével ezekre szeretnénk ráirányítani a figyelmet Dr. Erdélyi Ernő, a TIT Közgazdasági Szakosztályának elnöke* A közgazdasági hét programja A Tudományos ismeretterjesztő Társulat közgazdasági választmánya, a TIT Baranya megyei szervezete közgazdasági szakosztálya és a Magyar Köz- gazdasági Társaság Baranya megyei csoportja október 5—12 között közgazdasági hetet rendez. Az ünnepélyes megnyitót október 5-én, szombaton dél előtt fél 11-kor tartják a Technika Háza Bartók klubjában. A gazdaságirányítási reform a megvalósulás útján címmel dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezési miniszter első helyettese tart megnyitó előadást. A közgazdasági hét további eseményei: Komlón, október 7-éo délután 4 órakor a Városi Pártbizottság székháza nagytermében: A korszerű vezetés módszerei címmel dr. Kovács Attila, tudományos főmunkatárs előadása. Mohácson, október 8-án délután 4 órakor a városi tanács dísztermében: A mezőgazdasági üzemek érdekeltsége és a gazdaságirányítás reformja címmel dr. Major Ferenc, a Megyei Tanács pénzügyi osztálya tsz-csoportvezeíőjének előadása. A Pécsi Rádióban ugyanezen a napon délután 6 órakor: közgazdasági ke- rekasztal-beszélgetés Baranya megye gazdasági fejlődéséről. A beszélgetés résztvevői: dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Nagy József, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója, Jakabos Zoltánná, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője, dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója és dr. Erdélyi Ernő, a TIT megyei közgazdasági szakosztályának elnöke. Pécsett október 9-én délután 3 órakor a Mecseki Szénbányák újmeszesi munkásszállása kultúrtermében: Az új gazdaság- irányítási rendszer kihatásai a Mecseki Szénbányák gazdálkodásában címmel Tóth Tibor bányamérnök, munka- és üzemszervezési osztályvezető előadása. Pécsett október 10-én délután 2 órakor a Technika Háza Bartók klubjában an- kétot rendeznek. A termelés, feldolgozás és értékesítés kapcsolatának tapasztalata címmel Keserű Já- nosné. belkereskedelmi miniszterhelyettes tart előadást. Szigetvárott október 11-én délután 2 órakor a városi tanács dísztermében: Az új irányítási rendszer köz- gazdasági szabályzói címmel dr. Csendes László, a Magyar Beruházási Bank megyei igazgatójának előadása. A Pécsi Rádióban október 12-én délután 6 órakor hangzik el a záró előadás: Mindannyian közgazdászok vagyunk címmel dr. Erdélyi Ernő, a TIT közgazda- sági szakosztályának elnöke tartja. Rövid múlt, két sikeres esztendő A hálódiagram módszerrel ismerkednek a fiatalok Rövid múlt, két sikeres esztendő áll a Fiatal Közgazdák Klubja mögött. Mindenekelőtt, különös tekintettel a gazdasági mechanizmus reformjára, szervezett keretek között tette lehetővé a fiatalok továbbképzését, a tagok vitafórumot alakítottak ki aktuális közgazdasági kérdésekről, intenzív klubélet folyt, s ezen felül még egy-két színesemlékezetes megmozdulásra is futotta energiájukból, köztük közgazdász—művész találkozóra. Megkértük Szűcs Pált, a Fiatal Közgazdák Klubja elnökét, ismertesse az idei „évad” programját. — A korszerű közgazdaságtudományi munka, legyen szó akár elméleti vagy gyakorlati közgazdászról, nem nélkülözheti a há- lódiagramos tervezési-szervezési és irányítási módszerek ismeretét. E témából előadás-sorozatot rendezünk, ugyanakkor látogatás j alkalmával ismerkedünk meg a korszerű adatfeldolgozó gépekkel. Vállalatom és a mechanizmus — a fiatal közgazdász szemével, ilyen címen folytatjuk az új gazdasági mechanizmus megismertetését. További előadások keretében foglalkozunk a mindenkori aktuális bel- és külpolitikai, valamint gazdasági kérdésekkel, klubnapjainkon, mint eddig is, élménybeszámolók hangzanak majd el, filmvetítéseket tartunk. Munkánkat természetesen összehangoljuk a közgazdasági társaság megyei csoportjával, hiszen a társaság egy klubja vagyunk, rendezvényeikre mi is mozgósítunk, a különböző munkabizottságok tevékenységébe bekapcsolódunk. A jövőben szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a Megyei KISZ Bizottsággal, valamint a Fiatal Műszakiak és a Fiatal Agrárszakemberek Klubjával. Továbbra is szorgalmazzuk pályázatok kiírását. Jól sikerültek eddigi üzem- látogatásaink, a jövőben is tervezünk néhányat, sőt egy-egy vasárnap délelőtt természetjárásra is elvisszük a fiatalokat. A gárda egyébként összekovácsolódott, pedig korábban nem is ismerték egymást, kialakult egy mag. amelyre mindig lehet támaszkodni. A Technika Háza Széchenyi klubja állandó és ideális otthonunk, felszerelése állandóan gyarapszik, J