Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-01 / 230. szám

f968, október t.

Duna ntnti nat>to

3

Eladatlan téglahegyek

Csak papíron van lekötve a termelés — Falun még idegenkednek a korszerű

Hatezer éves a tégla. Elűny ös biofizikai tulajdonságai — bang- és hőszigetelés, hőtartás, 1 evegőcsere. páraelszívás stb. — olcsósága ma is rangos építőany aggá teszik. Megjelent a panel, de a tégla maradt. A tégla helyi anyag, mindig lesz Jövője, a kislakásépítkezéseknél, különleges d omborzatl viszonyok mellett csak a tégla jöhet számításba. A téglaipar a hagyományos mellett ma már korszerű termékeket is gyárt, megjelent a magasított és üreges áru. Sajnos, általános el terjedésűkről még nem beszélhetünk.

Á szükségletek lényegesen meghaladják a téglaipar kapacitását, az év elején a gyárak több tízmilliós rendelést mondtak vissza. Az idén 200 millió téglát gyárt a Baranya- Tolna megyei Téglaipari Vállalat 22 gyára, ebből 132 millió lakossági kontingens, a kiutalásos rendszer ugyanis az idén megszűnt; a többi érkezési sorrendben a vállalatoké, termelőszövetkezeteké.

„A téglát nálunk tárolják“

— Papíron lekötött a termelés, a gyakorlatban nem, időszakonként piacproblémáink vannak. Több gyárunk húsz százalékkal többet gyárthatna, ha időben elvinnék a téglát — panaszkodik Takács László igazgató.

Az értékesítés a TÜZÉP- telepeken keresztül történik, a fogyasztó közvetlenül a gyárból szállítja el a téglát Sem a TüZÉP-nek, sem pedig a gyáraknak nincs tároló- kapacitása. Ha a gyárakból nem szállítják el időben, ütemesen a kemencékből kikerülő téglát, hátráltatják a termelést, elveszik a helyet a nyerstéglától. Ha a kemencéktől messzire kell elhordani a késztermékeket, lassítani kell az égetést, a gyártási folyamatot, szűkül a kapacitás.

A tégla a kislakásépítkezőké, elsősorban a vidéké. Építési kedv van. De — gondolják, magyarázzák a téglagyáriak — késik a telekkijelölés, drágábbak a telkek, késik az ÖTP-kölcsön. A tégla pedig marad a gyárban. A kötbér nevetségesen alacsony, napi egy ezrelék. De hátráltatnak a szállítási gondok is. Nincs rakodó.

— Miért nem segít magán a téglaipar? Felajánlhatná szolgálatait a vásárlóknak, saját gépkocsijaival fuvarozhatna.

— Az alapítólevél a szállítást tiltja — mondja az igazgató.

Az alapítólevelet nem lehetne megváltoztatni az új helyzetnek megfelelően. Érdemes lenne megvizsgálni a saját fuvarozás lehetőségeit és kiverekedni gépkocsikat. Addig is: az ÉPFU-val közösen kísérleteznek olyan markolószerkezet megszerkesztésén, amely- lyel a rakodás gépesíthető.

A korszerű tégla

A'másik probléma: mindenki a kisméretű téglát keresi és sajnos ehhez az igényhez igazodni kell. Holott korszerű gyártmányaik is vannak: a magasított, üreges áru, melyekből eddig mindössze az évi termelés 20—25 százalékában gyártottak. Ugyanolyan, sőt sokkal jobb biofizikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a hagyományos kistégla, ez vitát nem is képez, csak megértést kíván. Ezenkívül lényegesen könnyebb, következésképp szállítása olcsóbb. Mivel a mérete nagyobb, az építkezés gyorsabb, gazdaságosabb, az élőmunka felhasz- lás kevesebb, de kevesebb habarcs is kell. Igaz, kényesebb, törékenyebb építőanyag, szállításakor, felhasználásakor nagyobb gondosságot igényel. A korszerűbb termék gyártása nyilván vállalati szempontból is előnyös: kevesebb földet használnak fel, nagyobb a termelékenység, kedvezőbb az önköltség, azonos kapacitással több falnégyzetméter készük Miért idegenkednek falun a korszerű téglától? Évszázados megszokásról van szó, nehéz megváltoztatni. A falusi kőműves a noteszából épít, „vegyen kérem 35 ezer kistéglát’’. A kistéglára számított méreteket át kellene számolni az újra. Az idegenkedés miatt bosszantó keresztszállításokra kerül sor. A tégla helyi anyag, a Baranya-Tolna megyei vállalat mégis az ország minden részébe szállít téglát, Győrtől az Alföldig. Szekszárdon kisméretű téglából hiány van, ugyanakkor a 30-as blokktéglát Bács megyébe vitték. Év elején rendeléseket kellett visszamondani, most a téglaiparnak van piacproblémája.

Nagyobb

vertikalitást

Korszerű termékeikből több TÜZÉP-telepen mintafalakat állítottak fel, de talán elkelne a nagyobb propaganda. Megkockáztatnék egy javaslatot. A fejlettebb piacgazdálkodó országokban a vállalatok vertikalitása nagy. Miért ne építhetne a téglaipari vállalat lakásokat? A kemencéket télen építik, s ilyenkor a kőműves- gárda létszámát felduzzaszt- ják. És ha begyújtották a kemencéket? Maradhatnának

Jugoszláv export? üreges téglától

azután is a kőművesek, sőt < még jobban felduzzaszthatnák a létszámot, építőbrigád ala- < kulhatna. Van is saját építő- S ipari kapacitásuk, építettek! már szolgálati lakásokat. Miérti ne rendezkedhetne be a tégla- j ipar a kislakásépítkezésekre? < Ha nem is kulcsátadásig, de í tető alá hozásig, vagy alvál-í lalkozókkal kooperációban j kulcsátadásig. Abban az idő- j szakban, amikor a téglagyár- < fásban a pangási időszak van. < építhetnének, legkorszerűbb í termékeikből, és a dolgozókat sem kellene fagyszabadságra j küldeni.

Egy ilyen vállalkozásnak si-! kere lenne és saját belső problémáit is megoldhatná a vál- j lalat. Lenne hová elszállítani* az egyes téglagyárakban idő-J szakonként veszteglő készterméket.

Miklósvári Zoltán

Védőoltás kanyaró ellen

Űjabb fertőző betegség ellen veszik fel a küzdelmet védőoltás segítségével. Ezúttal a kanyarót akarják így megelőzni. Ezen a gyermek- betegségen ugyanis gyakorlatilag minden kisgyermek átesik, s a megbetegedések mintegy 25 százaléka komoly betegség formájában zajlik le, sőt, 5 százalékuk súlyos szövődményeket is okoz. A Szovjetunióban és az Egyesült Államokban viszont évek óta több millió védőoltást adtak, s igen jó eredménnyel. Most Magyar- ország is beszerezte az oltóanyagot, méghozzá jelentős anyagi áldozattal, egy személynek megfelelő adagot 50 devizaforintért. Így rövidesen védőoltásokat kezdenek, mégpedig önkéntes alapon. Pécsett október végén, november elején kezdődnek ezek az oltások.

A ®€RnyŐ €LÖTT

Miért magasak a halárak?

Pécsett tartózkodott néhány napig Földényi Sándor, a Halértékesítő Vállalat igazgatója. Elutazása előtt megkértük, válaszoljon néhány kérdésünkre.

— Közismert, hogy a halárak magasak, a halfogyasztás viszont alacsony Magyar- országon. Mit kíván tenni ez ellen a Halértékesító Vállalat?

— Harminc éve, amikor a szakmába kerültem, fél kiló volt az egy főre eső halfogyasztás Magyarországon. Ma már több mint 2 kilogramm. De még mindig kevés, hiszen Csehszlovákiában például 5— 7 kilóval számolnak. Mi is magasnak tartjuk a halárakat. Már többször szóvá tettük ezt az Országos Árhivatalnál, a MÉM-nél és másutt. Remélem, lesz némi eredménye. Nem hinném viszont, hogy lényegesen csökkentik az árakat, a múlt évhez viszonyítva ugyanis növekedtek a takarmányárak, a vízdíjak, a kereskedelmi-forgalmazási költségek stb. Mindennek tetejébe, egyelőre még a rosz- szul termelő gazdaságok termelési költsége határozza meg az árakat.

— Ügy hallottuk, akadozik a halexport. Ez a hír nyugtalanságot keltett a termelők körében.

— Változatlanul szállítunk az NSZK-ba, NDK-ba, tárgyalunk az osztrákokkal, olaszokkal. Legfőbb piacunkon, Csehszlovákiában viszont értékesítési problémák léptek fel. A jelekből ítélve azonban a közeljövőben ismét kapcsolatba

KÖNNYŰZENEI STÚDIÓ

A dob megelőzte a gitárt? — Táncdalénekeseket is képeznek

Ma, október elsején indul Pécsett a könnyűzenei oktatás évadja, s az itteni továbbképző stúdió a tavalyi félszáz továbbtanuló zenészszel szemben hatvanhat főnyi gárdával kezdi meg tevékenységét. Sőt, mivel további jelentkezéseket is elfogadnak a közeli napokban, a stúdió résztvevőinek létszáma előreláthatólag meghaladja majd a hetvenet.

Az OMSZK már a nyáron hozzálátott az új oktatási évad előkészítéséhez, a többnapos továbbképzésre hívta fel a stúdiók tanárait Pestre. Ezen kívül azzal is segített, hogy a hosszú évek óta kért, de meg nem kapott engedély megérkezett: a kategorizált, valamint a regiszteres zenészek mellett az utánpótlás biztosítása céljából tehetségkutató versenyt is rendezhettek, s a jelentkezők közül kiválogathatták a stúdióra alkalmas fiatalokat. De segített a

Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalat is: felhívta

azokat a zenészeket, akik nem vesznek részt a továbbképzés munkájában, hogy jelentkezzenek a stúdióba, mert ha ennek elvégzéséről nem mutatják fel az igazolást, munkaviszonyukat megszüntetik, illetőleg január

1-től nem hosszabbítják meg.

Bár a tehetségkutató versenyre a várt körülbelül hatvan fiatallal szemben csak tizenhárom jött el, s közülük tizenegyet találtak alkalmasnak, a stúdió előreláthatólag hetven főt meghaladó létszáma bizonyítja: a pécsi gyakorló könnyűzenészek belátták, hogy hasznos dolog résztvenni a továbbképzésben. Különösen a regiszteres muzsikusok számára az, hiszen egy esetleges dekonjunktúra idején munka nélkül maradnának, s ezt akadályozza meg a továbbképzés. Hiszen így növelhetik színvonalukat, ■

az országban másutt is el—! helyezkedhetnek. Továbbá az is újdonság, hogy az új évadban táncdalénekeseket is képeznek a stúdióban.

Végül is a máig felvett hatvanhat jelentkező a következő szakokra oszlik: zongorista 6, táncdalénekes 6, ütőhangszeres 19, hegedűs 1, szaxofonos 4, trombitás 2, bőgős és basszgitáros 8, végül akkordgitáros 6. Ez ösz- szesen 52, ők egyénileg tanulnak. Mellettük összesen 14 népi zenész vesz részt a csoportos, tehát zenekaronkénti továbbképzésben. De két további érdekessége is van ennek a néhány számnak. Az egyik: a gitárral szemben előretört, népszerűbb lett az ütőhangszer, vagyis a dob. A másik: a fiatalok számára kiírt tehetségkutató versenyen egész Pécsről és Baranya megyéből egyetlen fiatal népzenész sem jelentkezett, pedig ott az alsó korhatár mindössze 14 év.

lépünk egymással. Bár még nem rendezett a helyzet, szerintem nincs ok nagy borúlátásra. Hogy mást ne mondjak, 2600 vagon Magyarország évi „haltermése”, s ebből mindössze 200—250 vagont tesz ki az összes export A „termés” zöme itthon marad, s mind elkel, ha egy kicsit több halat fogyasztunk.

— Az idén már több hal volt január és május vége között, mint más esztendőkben, de még mindig nem elegendő. S ha már itt tartunk, közismert, hogy a népszerű halászlé-kocka hiánycikk. Bár ez már nem tartozik szorosan a vállalat profiljába, hiszen a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat gyártja a kockákat, mégis megkérdezzük: nem lehetne többet előállítani belőlük?

— Valóban, még mindig lökésszerű ai élőhal-kínálat, ősszel sok van belőlük, az év első öt hónapjában pedig kevés. Ezért mint a múlt év őszén, most is azt javasoljuk, a gazdaságoknak, hogy próbálják átteleltetni a halak egy részét. Tisztában vagyunk avval, hogy ez milyen pénzügyi kihatásokkal jár, ezért tárgyalásokat folytatunk a bankkal, s arra törekszünk, hogy még az ősszel kifizessük a halat e gazdaságoknak. Ilyen értelmű tárgyalásokat folytattunk már a Tolna—Baranya megyei

Halgazdasággal, sőt a mágocsi tsz-szel is.

Ami a halászlé-kockát illeti, egy kicsit a mi profilunk is, hiszen a kocka „megszületésénél” mi is .jbábák” voltunk. Tudomásom szerint a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat mindent elkövet, hogy jövőre még egy gépet beszerezhessen, s bővítse a termelést.

— örömmel fogadjuk, hogy új boltot nyitnak üjmecsek- alján. Ügy érezzük viszont, hogy nagyon szűk már a Bem utcai bolt, s Meszesen Is elkelne egy korszerű halárusító.

Földényi Sándor és Jánosi Gyula, a vállalat pécsi fiókjának üzletvezetője válaszul megmutatta munkatársunknak az újmecsekaljai boltot. A csupa csempe, hatalmas tartályokkal, hűtőtérrel ellátott korszerű létesítmény az uránvárosi postával szemben fekvő A-alakú épület Építők útjai oldalán fekvő szárnyán kapott helyet Egy hónap múlva adják át, este 6 óráig tart nyitva. Evvel egyidőben — esetleg még előbb — meghosszabbítják a Bem utcai bolt nyitvatartási idejét is.

Így búcsúzott munkatársunktól:

— ötéves tárgyalás, előkészítés eredménye ez a bolt — mondotta a Halértékesítő Vállalat igazgatója. — Elismerjük, hogy korszerűbb boltra lenne szükség a belvárosban, illetve Meszesre is kellene egy ilyen létesítmény. Készek vagyunk ilyen boltokat berendezni, ha a tanácstól helyet kapunk, esetleg az építé- | si költségekhez is hozzájárulhatunk, ha merőben új építményről van szó.

— Magyar — I

| EZÜSTLAKODALOM p

Egy váratlan írói ötlet révén a néző egy fura s nem érdektelen irodalmi helyzet tanúja lesz. Benedek Marcell, a magyar irodalom jeles öregje — szabad időkezeléssel és a görög mitológia mozzanatainak szinte játékos, mintegy shakes- peare-i kezelésével — egy játékra, a képzelet szárnyalására és bölcselkedésre alkalmas szituációt teremt. A Szentivárréji álom Oberonja és Titániája „ezüstlakodalmukat ünnepük, s e meghitt, öregedő órában a negyedszázados múlt alakjait idézik fel: Zubolyt (aki első drámaírói sikerén felbuzdulva írói pályára adta a fejét) Theseust (aki voltaképp már Racine drámájából lép elő, a szép Phaedra kérlelő karjaiból) és a többi kedves ismerőst. A kitűnő írói ötlet egyszerre groteszk és elgondolkoztató, egyszerre fakaszt mosolyt és szájbiggyesztést — egyszerre játékos, az idő múlásával csufolkodó és szomorkás, fanyarul bölcselkedő.

A tv-játék — amely nem is csupán utójáték a Szentivárréji álomhoz, hanem átmenet, mintegy közjáték a shakespeaere-i mű és Racine drámája közt — szereplői derűvel, a mű egyszerű tisztaságát érzékeltetve játszottak. A televízió többször is meríthetne a magyar irodalom kincstárából. Sok a felfedezésre váró érdekes mű, amelyek közül nem egy — íme Benedek Marcell tv-játéka is — ötletgazdagságban, korszerűségben vetekszik az abszurddrámák modernségével. S kitűnő rendezőink vanrrak, mint ahogy kitűnő színészeink is.

MELYIK A LEGKEDVESEBB

SZEREPE?

Hosszú évtizedek óta a magyar közönség nagy kedvencei közé tartozik. Az idősebbek személyesen is emlékeznek bámulatos tánctudására, régi, híres szerepeire, humorára, melyben nem a szavaknak, hanem a mozgásnak, az arcjátéknak jut a főszerep. S emlékezhetnek a fiatalabbak is, hisz a filmszalag megőrizte legjobb alakításait. A szombatesti összeállítás mintegy keresztmetszetet adott a több évtizedes pályáról. Arról talán lehetne vitatkozni, hogy miért ez a részlet szerepelt a műsor- í ban, és miért nem a másik, de végüüs az egész mű- j sor bevilágította a művészi pályát. Szívesen láttuk a talán legjobb Latabár-film, a fel a fejjel egyik legjobb : részletét, a váratlan szituációba keveredett, esetlenül vágyakozó szenesembert, a | virtuózlábú Juarez Dulci- neát egy régi filmből, a szenilis Guidó grófot a Liliből, stb. De azt nem tudtuk I megfejteni, hogy mi szűk- I

ség volt a camping jelenet

végén Latabár Kálmánt a tábortűzhöz cipelni, „gi- tároztatni”, s végül elénekeltetni vele a Nemcsak a húszéveseké a világ kezdetű dalt, amire a tábor- tüzező fiatalok a dal újra- éneklésével válaszoltak. A forgatókönyvet hárman írták — Simon Zsuzsa, Latabár Kálmán és Szenes Iván

— de egyikük sem érezte meg, hogy ez a dal-ügy messze kilóg az összeállításból, értelme se sok. Ameny- nyiben azt igazolta, hogy Latabár Kálmán derűje, életkedve a régi, úgy erre sziporkázóbb megoldást kellett volna kiválasztani, nem pedig egy lejárt határidejű slágert. A forgatókönyvírás- ban résztvevő Szenes Iván

— egyben.e dal szövegének írója — elkerülhette volna ezt a kis „ütközést”.

S VÉGÜL: EGY BEFEJEZETLEN RIPORTRÓL

A TV-jelenti nézői szombaton este furcsa, szokatlan pillanatok tanúi lehettek. Az egyik riporter (Kovalik Károly) különös erőszakossággal belefojtotta a szót a másik riporterba (Vitray Tamás) aki egy érdekesnek ígérkező beszélgetésbe kezdett. Ugyanis a TV-jelenti előtt a Magyarország ötletes, szellemes külpolitikai vetélkedője folyt, amelynek során a tv-nézők a versenyzők segítségére siethettek. Két ilyen tv-néző is volt, akik végülis döntő szerepet játszottak a nagyösszegű nyeremények sorsában. Kitűnő riporttéma, s Vitray Tamásék be is hívták a két tv-nézőt. helyesebben a harmadik gimnazista Major Árvácskát a nézők kifejezett kívánságára hívták be. A Tv-jelenti idején átkapcsoltak a másik stúdióba. Müncz György még beszélhetett, de Major Árvácska már nem válaszolhatott a feltett kérdésre, mert Kovalik Károly félretéve a legelemibb szabályokat — megvonta tőle a szót. Miért? Az ezután következő hosz- szadalmas riportfilm végén még ott maradt a kérdés: miért? A kínos eset egyik oldalát a riporterek majd elintézik egymásközt. De van egy másik oldal is, és ez a közönség. Nem először fordul elő a Tv-jelentiben az ilyen erőszakos műsorbefejezés. A legtöbbször Kovalik Károly vezetése alatt. Az idő valóban kérlelhetetlen. De be lehet osztani, s legfőképp pedig ha már időzavar állt be (nem egyszer fordul elő a televízió műsorában) — akkor a legelemibb szabályokról és udvariasságról ne feledkezzünk meg. Ha a közönség kíváncsi volt Major Árvácskára, akkor a közönség dominál, nem pedig a vezetőriporter. Legalábbis ötvenhatvan másodperc eldöntésénél.

(T)

Edzést, me^ercsztést, normalizálást, nemesítést és cementálást

GÁZCEMENTALÁST IS) r ö V i d határidőre VÁLLALUNK.

Hőkezelő üzemünk szabad kapacitású kem?ncéiben — 10 kg darab súlyig — bármilyen mennyiségben vállal hőkezelést, rövid határidőre a KGM 11/39. sz. árjegyzékben megállapított árakon. 1 tonna feletti megrendelés eseten megegyezés szerint árengedményt adunk.

Cím:

MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT Kereskedelmi Osztálya

MISKOLC, Besenyői u. 10.

Telefon: 13-084. — Telex: 062209.

s