Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-31 / 256. szám

TMS. október 31. onnantnn not»to 3 Egymilliárd a takarékban Tíz hónap alatt 161 millióval nőtt a megyei betétállomány az OTP-nél — 135000 betétkönyv-tulajdonos — 17543-an várnak a gépkocsinyereményre A pénztakarékossági mozga­lomnak Baranya megyében igen szép eredményei vannak. A betétállomány fejlődésében bekövetkezett nagyméretű vál- tozáist érzékelteti az, hogy 1956. végén Baranya megye betétállománya csak 10,5 mii- | Hó forint volt a jelenlegi egy­milliárd 127 millió forinttal szemben. Országos viszonylat­ban az egy főre eső átlagbe­tét és a betétállomány forint- összegét tekintve a legjobbak között van. Három lakosra egy betétkönyv Az OTP által kezelt lakos­sági betétállomány az év ele­jétől kezdve 161 millió forint­tal emelkedett és egymilliárd 62 millió forintra nőtt. Ez a betétnövekedés minden ko­rábbi eredményt felülmúl. Összehasonlításképpen: 1967­ben az állomány-emelkedés mindössze 29 millió forint volt'. Baranya megye teljes be­tétállománya a takarékszövet­kezeti betétekkel együtt egy­milliárd 127 millió forint. A betétállomány túlnyomó részét a könyves betétek al­kotják, melyek együttesen egymilliárd 60 millió forintot tesznek ki. Ebből az OTP 461 milliót, a postahivatalok 436 milliót, a takarékszövetkeze­tek pedig 163 milliót kezelnek. Szeptember 30-án megyénkben 135 ezer betétkönyv volt for­galomban, ami annyit jelent, hogy átlagosan majdnem min­den harmadik lakosra jut egy betétkönyv. A könyves betétek közül a legtöbb a kamatozó betét, de évről évre növekszik a nye- renaénybetét-könyyek szárny, különösen á ,gépkocsinyeré- mény-betétkönyveké. A múlt hónap végén megyénkben 17 543 gépkocsinyeremény-be- tétkönywel rendelkeztek, az azokba elhelyezett betétösszeg ' 110 millió forintot tesz ki. Ed­dig 168-an nyertek ilyen mó­don gépkocsit a megyében. Változatlanul népszerűek és elterjedtek a KST-betétek. Je­lenleg 169 munkahelyen mű­ködik KST, melyekben közel 29 ezer dolgozó havonta mint­egy 5 millió forintot takarít meg egyéves lejárattal. Jelen 11 „Baranyában így kezdődőit. nek túlnyomó részét még az év vége előtt felveszik a ta­gok. A takarékoskodás mel­lett a KST-tagok jelentős se­gítséget kapnak rövidlejáratú hitelek révén is. Bár csak néhány éves múlt­ra tekint vissza, mégis egyre ismertebbé, kedveltebbé vált az úgynevezett átutalási be­tétszolgálat, melynek segítsé­gével az OTP gondoskodik a különféle számlák kiegyenlíté­séről. Ezt a szolgáltatást csak Pécsett vezették be, jelenleg 1850 ilyen ügyfele van az OTP-nek. A legtöbb hitelt építésre kérik Szélesedik az OTP hitelezé­si tevékenysége is, melynek alapját a betétállomány képe­zi. Ily módon a betétgyűjtés nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is a lakosság érde­két szolgálja, mert a hitel- nyújtási lehetőséget a betétál­lomány növekedése szabja meg. Szeptember 30-án 56 867 adóst tartott nyilván az OTP, akiknek együttes tartozása 829 millió forint. A legtöbb hitelt építésre és ingatlanvásárlásra adták, 411 millió, illetve 302 millió forint összegben, de rintot, mezőgazdasági termelé­si célra pedig 16 millió fo­rintot adtak. A kisiparosok és kiskereskedők tevékenységét 239 ezer forinttal támogatták. A takarékszövetkezetek is foglalkoznak hitelnyújtással építési, termelési és fogyasz­tási célokra. A takarékszövet­kezetek szeptember 30-án 20 646 adóst tartottak nyilván, akiknek együttes hiteltartozá­sa 63 millió forint volt. Takarékos községek A pénztakarékossági mozga­lom eredményeképpen a me­gyében valamennyi város és ezen kívül 110 község érte el el eddig a takarékos szintet, ami annyit jelent, hogy ezek­ben a városokban és közsé- j gekben a családoknak leg- ! alább 80 százaléka rendelke­zik betétkönyvvel. Lassanként megszokjuk, hogy a pécsi Hírlapolvasó — eredeti funkciójának megőrzése mellett — érde­kes és színvonalas kiállí­tások színhelyévé válik. Legújabban a „Baranyá­ban így kezdődött...” cí­mű kiállítást tekinthetik meg itt a látogatók, me­lyet a Baranya megyei Könyvtár rendezett az őszirózsás forradalom és a Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásá­nak 50. évfordulója emlé­kére. A 12 tárlóból álló együt­tes tartalmasán és esztéti­kusán idézi fel a félévszá­zad előtti történelmi ese­ményeket, 1918 őszének forradalmi emlékét. Meg­emlékezik a KMP meg­alakulásáról, mely 50 esz­tendővel ezelőtt még nem lehetett baranyai esemény. „Iszonyú dolgok mostan történőinek” — vezetik be Ady szavai az első tárlót, mely a háború utolsó esz­tendejének, nem utolsó sorban a katonáknak állít emléket, akik már „ötö­dik éve menetelnek”. A következő „fejezet” a hát­ország nyomoráról vall be­szédesen s egyebek közt olyan helyi eseményekre utal, amelyekre még a polgári napilap: a Dunán­túl is felfigyelt akkoriban. Az ipari- és bányászmun- kásság forradalmi tiltako­zása nem is késik soká: sztrájkokra, tiltakozó meg­mozdulásokra emlékeztet a kiállítás, s azokra, akik a munkásság harcát vezet­ték. Külön tárlót szentel­tek a rendezők a pécsi „Piros pünkösd” esemé­nyeinek. Igen jól sikerült összeállítás foglalja össze a nemzeti tanácsok pécs— baranyai megalakulását, Doktor Sándor, valamint Hajdú Gyula életművét és a szerb megszállás két és féléves történetét. A kiállítás — Pécsett — november 3-ig tart nyitva, azután vidéki körútra in­dul. |J 1970-ben megérkeznek a gépek igen jelentősek, 104 millió fo­rinttal a rövidlejáratú hitelek is. Ebben az évben eddig 845 személy részére engedélyezett az OTP építési kölcsönt 38 millió forint összegben. Az előző évről 604 építkezés hú­zódott át, melynek kölcsön­igénye további 28 és fél mil­lió forint. A kölcsönök segít­ségével szeptember végéig 454 lakás készült el. Az igatlan- értékesítés keretében ebben az évben 340 szövetkezeti lakást adnak el. Eddig 202 szövetke­zeti lakás adás-vételét bonyo­lították le. A többire előrelát- 1 hatólag még az év végéig sor kerül. Értékesítésre került ezen kívül Mohácson 36 tár­saslakás, Pécsett pedig meg­kezdődött 48 öröklakás eladá­sa. Az év folyamán 242 állami tulajdonban volt lakást és 345 telket adott el az OTP. . Igen jelentős az a hitelösz- szeg, amit az OTP fogyasztá­si és termelési célokra folyó­sít. Áruvásárlásra ebben az évben eddig 18 ezer hitelleve­let szolgáltattak ki, amivel 96 millió forint értékű áru leg mintegy 43 millió forint | megvásárlását tették lehetővé. KST-betét gyűlt össze, mely- l Személyi célokra 32 millió fo­Dr. Talabér József, a Szilikátipari Kutató Intézet igazgatója az új Beremendi Cement- és Mészmű beru­házásának előzményeit, illetve helyzetét ismertette a Technika Házában mintegy nyolcvan szilikátipari szak­ember előtt. A témával kapcsolatosan az alábbi tájé­koztatást adta. — Mielőtt indokolnánk a BCM létesítését, néhány szi­gorú gazdasági tényt tisztázni kell. A cementipar ma már kulcshelyzetet foglal el az or­szág gazdasági potenciáljában. 7 ervezte és kivitelezte: a komlói sjépiizem Korszerű lemeztagos meddőfelhordó vtóo-Töo ímuutoos moo6mvo*DÓ Modern, nagy kapacitású épí­tőipart korszerű cementipar nélkül elképzelni sem lehet. Magyarország a legrosszabb cementteiTnelő volt Európá­ban, jóval alatta a világátlag­nak. 1938-ban a hazai cement­termelés 400 ezer tonna volt és tizenegy esztendő múlva, 1949-ben is éppen csak meg­duplázódott. Ebben az idő­szakban — vegyünk 1949-re is tízmillió lakost — az egy fő­re jutó cemerstmennyiség évi 80 kilogramm volt a világát­lag 200—250 kilogrammjával szemben. A negyvenes évek végén megkezdődött a cement­ipar fejlesztése. Hejőcsaba, Lá­batlan cementgyárai után na­gyon sokáig vajúdott a Du­nai Cement- és Mészmű létre­hozása. Az 1953—I954-es elég­gé zavart és áttekinthetetlen gazdasági esztendőkben egy­szerűen nem jutott pénz arra, hogy ennek a különben na­gyon fontos alapanyagnak ter­melését fejlesszük. Való igaz, hogy a cement­ipar rendkívül beruházás-igé­nyes, nagyon magas költség- ráfordítással lehet csak szép eredményeket elérni. 1955-ben már javult a helyzet, a hazai termelés egymillió 200 ezer tonna volt, majd a DCM tel­jes belépésével 1965-ben 2 millió 400 ezer tonnára nőtt az évi termelés. 1970-re 3 millió 200 ezer tonna lesz az a mennyi­ség. amelyet az iparág majd ad és ez azt eredményezi, hogy a hajdani 80 kilogrammról 300 kilogrammra növekszik az egy lakosra jutó cementmeny- nyiség évi viszonylatban. Ér­demes megjegyezni, hogy az 1965-ös adatok szerint az USA- ban egy lakosra jutó cement- termelés 400. Ausztriában 535, Szovjetunióban 350, Csehszlo­vákiában 450 kilogramm volt. Természetesen ezek az emlí­tett államok azóta nagymér­tékben fejlesztették az ipar­ágat, tehát az egy főre jutó mennyiség már ennél jóval több. De nálunk is több lesz, hiszen 1972-ben teljes kapa­citással belép a Beremendi Cementmű évi egymillió ton­nával. E fenti tények, továbbá a hazai építőipar rendkívül gyors fejlődése, illetve népgaz­dasági célkitűzéseink, vissza­vonhatatlanul indokolják egy cementgyár létesítését. És ép­pen Beremenden. Ugyanis a már meglévő gyárak többnyi­re az ország északi területein helyezkednek el, Tatabányán, Bélapátfalván, Hejőcsabán, Lábatlanon, Vácott. Az ország déli megyéiben zajló erőtel­jes építkezésekhez viszont hosszú a szállítási útvonal, el­képzelhető, hogy millió ton­nás tételek szállítása meny­nyire költséges és bonyolult lenne. Részben ezért esett a választás Beremendre. Indo­kolta az is, hogy a régi bere­mendi üzem kitűnő törzsgár­dával rendelkezik, ez a törzs­gárda pedig szilárd alapot ké­pez majd az új cementmű­ben. Indokolta továbbá az, hogy a régi gyár nagyon ki­váló minőségű mészkő bá­nyával rendelkezik, amely az előzetes számítások szerint 45 évig fedezi az anyagszükség­letet. Utána — mert csupán jó fél kilométernyi távolság a különbség — a nagyharsá- nyi kőbánya anyagával táp­lálják, ez a bánya pedig szin­te kimeríthetetlen. Az üzemrészek — azon túl, hogy tömörtelepítésűek — bi­zonyos mértékben szalagrend­szerben helyezkednek el. A kőbányától húzódó négy és fél kilométeres Belaz-úton 38 tonnás óriás Belaz-dömperek szállítják a követ a törőig, majd következik a tároló, a malom és a különböző ren­deltetésű silók. Az építkezés ütemét — a terveknek meg- ■ felelően — szigorúan tartani j kell, hogy 1970 végén a' Klöckner—Humboldt cégtől érkező gépek szerelését tde- j jében meg lehessen kezdeni 1 Jő munka — jó beosztás Október Sl-e világtaka­rékossági nap. Az. első taka­rékpénztár 100 éves jubileu­ma alkalmából 1924-ben nyil­vánították takarékossági nap­nak október utolsó munka­napját. Azóta a világ sok or­szágában megünneplik ezt a napot. A világtakarékossági nap nem egy programot, hanem éves célt tűz ki. A cél: új embereket, családokat bevon­ni a takarékoskodók tábo­rába, akik viszont már eddig is takarékoskodtak, azoknak felhívni a figyelmüket arra, hogy a jövőben még éssze­rűbben, még hatékonyabban folytassa ezt a hasznos élet- szemléletet. A világtakarékossági nap ünnepi megemlékezései nem ésszerűtlen zsugoriságra moz­gósítanak, hanem a jövede­lemmel történő gondos be­osztásra, józan számvetésre hívnak fel. Kérdezhetné va­laki, miért szükséges a ta­karékosság gondolatának pro­pagálása, hiszen nálunk év­ről évre folyamatosan növek­szik a takarékbetétállomány és ritka az olyan ember, aki a pazarló életmódot tartja helyesnek, szemben a takaré­kos életformával. Elvben minden ember el­fogadja a takarékos, beosztó élet igazát, de gyakorlatban végrehajtani már nem min­denkinek sikerül. A gyakor­lati megvalósításhoz hosa- szabb-rövidebb időre van szükség. Egyre többen van­nak ilyenek, hiszen ezt pél­dázza az idei esztendő is: az év elejétől októberig 3 mil­liárd 412 millió forinttal emelkedett az ország lakosa­inak betétállománya, amely most több mint 28 milliárdot tesz ki. Baranya megyében ugyancsak növekedett a be­tétállomány, mivel ebben az évben 161 millió forintot he­lyeztek el betétkönyvbe és ezzel a takarékbetétállomány elérte az egymilliárd 127 mil­lió forintot. A betéttel együtt növekedett a takarékoskodók száma is, megyénkben ma már 135 ezer darab betét­könyv van forgalomban, ami az összlakosság 29 százaléká­nak felel meg. Az 1968-as esztendő azért is nevezetes, mert ez év tavaszán haladta meg betétállományunk a bű­vös határt, az egymilliárd fo­rintot. Az ismertető adatok szerint megyénkben minden családra jut egy-egy betét- könyv. A családok előrejutásának az eszköze a jó munka, célja tartósabb javak megszerzése. A jó munka mellett azon­ban ésszerű gazdálkodásra is szükség van. A család boldo­gulásának, gyarapodásának és az eredményes takarékosko­dásnak tehát két forrása van: a jó munka és a jó beosz­tás. Az elmúlt évek statisztiká­ja azt mutatja, hogy megnö­vekedett a betétek „elfekvé- si ideje”. Ez részben arra utal, hogy értékes, hosszabb takarékoskodást igénylő ja­vak megszerzése a cél, de utal arra is, hogy a lakos­ság bízik a párt és a kor­mány politikájában, a forint értékállandóságában. A takarékoskodás egyéni és társadalmi érdek. Aki a csa­ládban takarékoskodik, az gondosan bánik munkahe­lyén a közösség vagyonával is. Ez utóbbinak mindig na­gyobb lesz a jelentősége a vállalatok gazdálkodásában. A takarékos életszemlélet te­hát a családban és a munka­helyen is mind nagyobb fon­tosságú. Aki pedig így él és gondolkodik, az előbbre vi­szi a család, a munkahely, a vállalat, s nem utolsó sorba» az ország gazdálkodását is. Ezekkel a gondolatokkal üdvözlöm a világtakarékoe- sági napot és kérem me­gyénk lakosságát, hogy mi­nél többen tegyék magukévá a jelszót: Józan trk"-Akosság — gondtalanabb élet! Sztergár János Nagy érdeklődéssel várt technikai bemutató volt teg­nap délelőtt Komlón a Kos- suth-bányai gépüzemben: „be­mutatkozott” VKSG—700 elne­vezésű lemeztagos meddőfel­hordó, amely a tervezéstől a ] kivitelezésig teljes egészében t a gépüzem szakembereinek. terméke. A hatalmas szállítógép a meddővágathajtás gyorsítását J hivatott segíteni. Az elmúlt esztendőkben tucatnyi új, min den eddiginél nagyobb telje­sítményű rakodógép jelent j meg a világpiacon, e gépek kapacitását azonban csak rész­ben tudták értékesíteni: nem volt olyan segédberendezés, mely folyamatossá tette vol­na a csillék töltését. A VKSG —700-as magasra emelt vég­tagja alá vonatnyi csillesor állhat be, percnyi időveszteség nélkül biztosítva a töltés fo­lyamatosságát. Mint azt Korda Rudolf gé­pészmérnök, a meddőfelhordó [ egyik tervezője elmondotta, i alapelvként az egyszerűséget, a kereskedelmi árukból tör- ' ténő kivitelezési lehetőséget tartották szem előtt. A gé- : pet sújtólégbiztos villanymo­tor hajtja, melyből sok tucat üzemel a vállalatnál, s így az esetleges cserék sem okoz­hatnak gondot. A gépüzem udvarán felépített, a bemutató vágatban elhelyezett gép le­mezszőnyege 0,75 méteres má­sodpercenkénti sebességgel szállítja az anyagot. A gép hasznos szélessége 700 milli­méter.“ A kőzet oldalirányú lehullását takarólemezek gá­tolják meg, melyek a lánc védelmén túl a nagyobb szál­lítási teljesítményt is bizto- \ sítják. A berendezés egyéb­ként a teljesítményszámítá­1 sok szerint 350—400 köbméter j követ képes elszállítani egyet- I len óra alatt. Á VKSG—700-as egyik leg- | szellemesebb része az előre- j haladást biztosító berendezés: a szállítópálya a biztosító ele­mekre szerelt sínpályán függ­ve üzemel, melyen — önma­gát vonszolva —, emberi erő­feszítés nélkül halad előre. Hossza egyébként 20—40 mé­ter között tetszés szerint vál­toztatható. A napszinti bemutató siker­rel zárult, november elején lesz azonban az igazi vizsga: a gép lekerül a bányába. Ha itt is beváltja a hozzáfűzött reményeket, megkezdődik a i sorozatgyártás. ■ ■ -V-- ■ •• . r. Miért éppen Beremenden?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom