Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-31 / 256. szám
Ära: 70 finér Világ proletárja!, egyesüljetek I Dunámon napló XXV. évfolyam, 256. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968-október 31 •csütör,ök ________________ • - _________________________——————MM— G yőzelmes népforradalom a polgári demokratikus forradalom, amely 1918 október 3Ó-áról 31-ére virradó éjjel győzött Magyarországon, 1848 félbenma- radt művének befejezésére vállalkozott. Kimondta a Habsburgok trónfosztását, és igyekezett a háború vesztés után darabokra hulló monarchia romjai alól kimentett független magyar államot elfogadtatni a győztes hatalmakkal. A függetlenség kikiáltásával együtt a demokratikus hagyomány feltámasztása, időszerű alkalmazása is célja volt a győztes forradalomnak. Általános, egyenlő és titkos választójog, a földkérdés progresszív megoldása, szociális vívmányok biztosítása és még jó- néhány haladó intézkedés jellemzi a Károlyi Mihály irányítása alatt — a szociáldemokraták, a radikálisok és a függetlenségi pártiak koalíciójaként munkához látó polgári kormányzatot. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a forradalom mindenekelőtt a négy évi vérontásnak vé- getvető béke programjával győzedelmeskedett, nem kell sokáig magyaráznunk népszerűsége okait. Ez a forradalom kirobbanása pillanatától több volt hagyományosan polgári mozgalomnál. Vezetőinek helyeslése mellett, de némiképpen közvetlen irányításuk nélkül, s egy kicsit őket is meglepve vitte győzelemre a munkások, parasztok és katonák, a budapesti pép elszántsága. A tömegek akarata söpörte el a király bukott rendszerét. Károlyi kormánya ezt jórészt felismerte, és igyekezett — ha nem is mindig, s nem elég következetesen — ehhez szabni cselekedeteit, az új hatalom gyakorlatát. Amikor emlékezünk és ünnepelünk, a jelképéről őszirózsásnak is nevezett forradalom ötvenedik évfordulóján, együtt idézzük a változást kivívó nép tetterejét, és azokat a politikusokat, akiket a tömegmozgalom hajtóereje egy időre vezető szerepbe, az események élére juttatott. Volt idő, amikor az előbbi, volt amikor az utóbbi került a hallgatás árnyékába. Mindkét változat torzít Ami az igazság első _ és dö ntő! — felét illeti: a közvetlen célok polgári jellege ellenére nyilvánvaló volt, hogy a tömegmozgalmak sodra és ereje lehetővé teszi, sőt követeli a gyors átmenetet, a szocialista forradalom kivívását. Nemcsak a Nemzeti Tanács vezetőit is váratlanul érő október 31-i éjszaka eseményei mutatnak erre. Hiszen már a következő napokban olyan munkásgyűléseket tartottak, amelyeken a kormánnyal szembeni elégedetlenség, a szocialista forradalom éltetése a vezérszólam. A munkásság körében mind többen sürgették az orosz példa követesét, üdvözölték a szovjet kormány november 3-i táviratát. A Lenin, Szverdlov és Kame- nyev által aláirt híres távirat a bolsevik vezetőknek azt a reményét fejezte ki, hogy Magyarországon is rövidesen létrehozzák a munkás- és katonaküldöttek tanácsait. Szovjetoroszország kormányának meggyőződése: ha „a német, cseh, horvát, magyar, szlovén munkások, katonák és parasztok kezükbe veszik a hatalmat és végig viszik a nemzeti felszabadulás művét, akkor megkötik a szabad népek testvéri szövetségét, és egyesült erővel legyőzik a tőkéseket". A munkástömegek határozott követelésére kiáltották ki 1918 november 16-án a népköztársaságot, s ezzel egy- időben a falusi szegénység is elkezdte felszámolni a közigazgatás és a karhatalom helyi szerveit. Valóságos parasztforradalom tünetei halmozódtak. A megoldatlan — és akkor már a kormány elképzelései szerint rendez- hetetlen — nemzetiségi kérdés is súlyosan szorongatta Károlyi Mihályt és minisztereit. Az évtizedes vagy éppen évszázados ellentmondásokat a korántsem egységes koalíciós kormány a háborús összeomlás rendkívüli nehézségei, az ellenforradalom nyomása és az antant fenyegetései közepette próbálta feloldani. Ez a felemás polgári program szerint nem sikerülhetett, a néptömegek pedig ezt felismerve, a győzelmi mámorból ocsúdva, mind határozottabban fordultak szembe az őszirózsás kormányzattal. Érlelődött és hamarosan napirendre is került a szocialista forradalom. Ez azonban nem zárja ki, sőt megköveteli, hogy kimondjuk az igazság másik felét is. Azt, hogy a polgári forradalom utat nyitott 1919 március 21-éhez. Szervezte és felvilágosította a munkás- és katonaszázezreket, történelmi példával bizonyította a lenini felismerés igazságát: az imperializmus korában a polgári forradalom vívmányai is csak úgy őrizhetők meg, ha a forradalom vezetésében és védelmében a proletariátusé és vezető pártjáé a hegemon szerep. Károlyi Mihálynak és kormányának néhány tagjának — sok egyéb mellett — az is érdeme, hogy többé-kevésbé világosan maguk is értették és osztották ezt az igazságot. Károlyi e felismeréstől vezetve engedte át a kormányt 1919 március 21-én a proletariátusnak és pártjának. Világtörténelmi érvényű és nevezetességű példa ez arra, hogy a szocialista forradalom győzelme békés formát is ölthet. Ami Károlyit illeti, őt a forradalmak bukása, a fasizmus felülkerekedése balra fordította, a kommunisták közelébe vitte, szövetségesükké tette. Ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül 1918-as szerepének megítélésében. Gondolnunk érdemes az előzményekre is. Az 1917/18- as oroszországi események olyan nemzet progresszív erőinek szószólóira hatottak, amely forradalomra éretten sem tudta megoldani torlódó problémáit M indez a legjobbak ban is a kiúttalanság, a remény-, telenség szorongását erősiti, megrendíti a hitet a forradalmi megoldás lehetőségében. Elég talán Ady Endre lírájára és publicisztikájára utalni. A forradalmi átalakulás szükségességének és elmaradásának drámai feszültségét, a ki nem elégülő várakozás tragikumát ő élte át legmélyebben, ő fejezte ki legmesszebbhang- zóan. Erre a gyötrelmes, szorongató útkeresésre, a „mit ér az ember, ha magyar." kérdésére, egy nagyszerű nemzedék élet-halál problémájára adott választ 1918. október 31. A történelem üzenete pedig — Ady szavával — így hangzott: a prolé- társág visszaadta a népet a népnek; a munkásosztály vezetésével a XX. században is — Közép-Euröpában is! — lel ml győzelmes népforradalmat csinálni. Emlékünnepség az őszirózsás forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából Az 1918-as polgári demokratikus forradalom 50. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, valamint a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa szerdán délután 4 órai kezdettel emlékünnepséget rendezett Pécsett a Kamara Színházban. Megjelent az ünnepségen és az elnökségben foglalt helyet dr. Csendes Lajos, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, a Pécs m. j. Városi Tanács vb-elnö- ke, Benkő Gyula, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, Garat Istvánná országgyűlési képviselő, B. Hagy Gusztáv és Matakovics Jánosné munkásmozgalmi veteránok, valamint Szabó Illés, a Mecseki Szénbányák szocialista brigádvezetője. Az ünnepséget megnyitó dr. Pilaszanovich Imre, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának elnöke ismertette az egybegyűlt közönséggel — melynek soraiban a mun- kásmozg&l im .számos véle ránja foglalt helyet — dr. Hajdú Gyula táviratát: ..Az emlékünnepély alkalmából szeretettel köszöntőm egykori harcostársaimat, a bányászokat, munkásokat, Pécs és Baranya szocialista népét. A forradalmi emlékek és sikerek emeljék mai kommunista harci készségünket. Meleg üdvözlettel HAJDÚ GYULA.” Ezt követően dr. Ádám Antal egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Baranya megyei elnöke, az emlékünnepség szónoka emelkedett szólásra. — ötven évvel ezelőtt, 1918. október 30-án és 31-én Magyarországon győzött a polgári demokratikus forradalom. Az ünnepi megemlékezés óráiban önként adódik a kérdés, mit idézzünk fel a félévszázados eseményekből, miért emlékezünk meg ezekről a napokról, miért hajtjuk meg az elismerés zászlaját az őszirózsás forradalom vívmányai, e forradalom hősei előtt. Az ünnepi előkészületek elmélyült komolysága félreérthetetlenül kifejezésre j juttatja, hogy pártunk és dol- J gozó népünk az őszirózsás j forradalomra, mint dicső nemzeti hagyományaink egyikére tekint vissza, a Rá- kóczi-féle szabadságharc, a magyar jakobinus-mozgalom, az 1848—49. évi polgári forradalom és szabadságharc méltó folytatásaként értékeli. Az ünnepi szónok rámutatott a forradalmi helyzet ki- •üakulásában szerepet játszó eseményekre, majd így folyatatta: 1 * Ismeretes, hog;* a .Hrhs- .burg-birodalom politikai és [ úrsadalmi rendszere sohasem jutott el a polgári demokratizmus -színvonalára. Ezen a helyzeten IV. Károly néhány elkésett reformintézkedése sem változtatott. Ebben az időben tehát a polgári demokrácia követelése — mely magában kellett hogy foglalja az agrárkérdés és a nemzeti kérdés rendezését is — egyértelműen progresszív célkitűzés volt. Dr. Ádám Antal különösen hangsúlyozta azoknak a szervezett erőknek a tevékenységét — a baloldali szociáldemokratákét és a forradalmi szocialisták csoportjáét —, melyelvnek jelentős részük volt a forradalom kivívásában. ..Fáradhatatlan agitációt végeztek a tömegek körében, küzdöttek az imperialista háború ellen, s szocialista köztársaságot követeltek.” — Bár a kormány József főherceg kezébe tette le az esküt, hamarosan tapasztalnia kellett, hogy a tömegek nem azért vitték győzelemre a forradalmat, hogy fenntartsák a Habsburg Monarchiát. A kormány kénytelen volt József főhercegtől felmentést kérni esküje alól. November 16-án a Nemzeti Tanács kibővített ülésén, miközben százezres tömeg tüntetett a parlament előtt, a Habsburg- dinasztiát megfosztották a tróntól és kikiáltották a köztársaságot. — A polgári demokratikus forradalom győzelme nyomán I ‘megvalósultak a magyar nép j legsürgősebb követelései — szögezte le végezetül az ün- I népség szónoka. — Létrejött a fegyverszünet az antanttal s ezzel sikerült az országot kivezetni a háborúból. A .köztársaság kikiáltása véget vetett a négyévszázados Habsburg-uralomnak s az ország visszanyerte függetlenségét. Az évszázadokon át jogfosztott, a politikától távoltartott tömegek a politikai élet elsőrendű tényezőivé váltak; a munkásosztály vezette nép a korábbinál kedvezőbb körülmények között vehette fel a harcot azok ellen. akik a forradalomtól nem vártak többet, mint a polgári viszony megszilárdítását. S mert az őszirózsás forradalom vezetőereje a munkásosztály volt, a magyar októberi forradalom nem a szocialista forradalom ellenpólusa, hanem annak dicsőséges előfutára lett, s éppen ez a legnagyobb érdeme. Az ünnepség hivatalos része Beck Ferenc, az SZMT elnökének zárszavával ért véget. A belvárosi iskola úttörői virággal köszöntötték a jelenlevőket, az ünnepi műsorról a József Attila Művelődési Ház irodalmi színpada és a 12. sz. AKÖV Bartók Béla férfikara gondoskodott. ; A Hazafias Népfront és a SZOT együttes ülése Az 191o-as októberi polgári demokratikus forradalom 50. évfordulójának tiszteletére együttes ünnepi ülést tartott szerdán a parlament kongresszusi termében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Major Tamás Kossuth-díjas színművész- szavalata után Négynapos űrutazás után Leszállt Beregovoi ezredes Moszkva: Október 30- án, moszkvai idő szerint 4.08 órakor megkezdődött Georgi j Beregovoj ezredes új munkanapja a világűrben, Bere- j govoj tornagyakorlatokat; végzett,, megreggelizett, majd : munkához látott. A 61. körben a Szojuz 3 űrhajóval rádiöelektronikus j úton különböző értesüléseket j szereztek. Ezek szerint az űrhajó berendezései norma- i lisan működnek. Beregovo.i közölte, hogy kitűnően érzi magát, a kabin fülkéiben a légnyomás és a hőmérséklet a megadott határok között mozog, azt is elmondta, hogy munkaképessége változatlanul igen jó. A Szojuz 3. szovjet űrhajó, j amelyet Georgij Beregovoj ür- J hajós pilóta vezetett, október 30-án, moszkvai idő szerint 10.25 órakor, leszállt a Szovjetunió területének előre megadott térségében. A Szojuz 3. leszállása, miként a Szojuz 2. is, aerodinamikai tényezők felhasználásával és irányítottan történt. Az irányított leszálláshoz betájolták az űrhajót a szükséges irányba, a fékezőmű 145 másodpercig működött, közölte az űrhajóval a kellő fékező impulzust, mire a Szojuz 3. megkezdte a leereszkedést űrbéli pályájáról. Ezután a leszállásra kerülő berendezést leválasztották az űrhajóról és az irányító- mű segítségével a légkör sűrű rétegeibe való behatoláshoz szükséges irányba fordították. A légköri repülés során az irányító berendezés biztosította a pontos leszállást. Az utolsó szakaszban működésbe lépett az ejtő- ernyőrendszer, a Föld közvetlen közelében pedig bekapcsolásra kerültek a sima leszállást biztosító hajtóművek. A Szojuz 3. űrhajó repülése négy napig tartott. Beregovoj űrhajós pilóta sikeresen elvégezte a programban kitűzött tudományos és műszaki vizsgálatokat. Beregovoj ezredes a leszállás után jól érzi magát. A földreérés színhelyén barátai és tudósítók fogadták, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke tartott elnöki megnyitót. — Népünk életében — mondotta Kállai elvtárs meg nyitójában — nevezetes évfordulók sorozata következik. Ötven évvel ezelőtt, rövid idő leforgása alatt két — egy mással szorosan összefüggő forradalom zajlott, le Magyar- országon. A dolgozó nép folytatta .évezredes küzdelmeit -— ismételten próbát tett, hogy kezébe vegye sorsának irányítását. Mai ünnepségünkön az 50 évvel ezelőtti dicsőséges harcok kezdetére, első nagy állomására, az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalomra, az őszirózsás forradalomra emlékezünk. Népünk, pártunk, kormányunk tisztelettel és megbecsüléssel tekint vissza a történelmi múltra — hang-, súlyozta. — Óvjuk és ápoljuk a haladó hagyományokat. Mai ünnepségünk sem csupán egyszerű megemlékezés a régmúlt eseményekről, hanem egyben harci mozgósítás is a szocialista haza- fiság erősítésére, nagyszerű szocialista forradalmunk továbbfejlesztésére, hazánk, a Magyar Népköztársaság erejének növelésére. A megnyitó után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára mondott ünnepi beszédet.
