Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-04 / 233. szám

I n to 1968. október 4. Gromiko beszéde az ENSZ közgyűlésen A blrgmtnghaml szülészeti klnfkán Sheila Ann Thorns asszony hatos Ikreket hozott a világra, A hat bébi — négy kislány és két kisfiú — két h »nappal korábban született, súlyuk 900 és 1360 gramm között váltakozik. Néhány órával a szülés után az egyik kislány meghalt. A képen: az öt életben maradt újszülött az inkubátorban. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ- közgyűlésen mondott beszédé­ben kijelentette: a nemzetkö­zi problémák megoldásának elmaradásáért azok a nyugati körök felelősek, amelyek a népek érdekei helyett a kato­nai szövetségekhez, a fegyver­kezési verseny folytatásához ragaszkodnak. A Szovjetunió és a szocialista országok, — együtt azokkal az országok­kal, amelyek küzdenek a gyarmati rendszer ellen, — olyan külpolitikát folytatnak, amely a béke megszilárdítá­sát, a társadalmi és gazdasági haladást szolgálják. Kijelentette: a szocialista országok közös érdekei, kö­zös elvi alapjai jelentik a biztosítékot arra, hogy az időnként felmerülő nehézsége­ket meg lehessen oldani. Gro­miko ezzel kapcsolatban fog­lalkozott azokkal a vádakkal, amelyekkel az imperialista kö­rök illetik a Szovjetunió és más szocialista országokat a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban. „A Szovjetunió és a többi szocialista ország számos alkalommal figyelmez­tette azokat, akik a szocia­lista közösségből ki akarnak szakítani egy láncszemet, el lehetnek készülve arra, hogy nem tűrjük és nem engedjük meg ezt” — mondotta. — „A Szovjetunió szükségesnek tartja, hogy erről a fórumról is leszögezze: a szocialista országok nem engedik meg Államcsíny Peruban A hadsereg csütörtökön ál­lamcsínyt hajtott végre Peru­ban — jelenti gyorshírben Li­mából az AFP francia hírügy­nökség. — A fegyveres erők megszállták a limai kormány­palotát és megfosztották tiszt­ségétől Fernando Belaunde Terry elnököt. Az AFP nem közli értesülésének forrását. + TBILISZI: Keza Pahlavl Iráni ■ah Jerevánból Tbiliszibe érke- lett. ♦ BOMBAY: A „Vaszilij Golovnyin’’ óceán járó fedélze­tén a Szonda 5. automatikus űrállomás csütörtökön Bom- bayba érkezett. A Szonda 5-öt Bombayból különrepülőgép szállítja majd a Szovjetunió­ba. MOSZKVA: A lengyel SZEJM Szovjetunióban tartózkodó küldött­sége látogatást tett a Szovjetunió Legfelső Tanácsánál. ♦ MOSZKVA: Csütörtökön Moszkvába érkezett a lengyel SZEJM küldöttsége Czeslaw Wycech parlamenti elnök ve­zetésével. i + ATHÉN: A görög kormány Csütörtökön szabadon bocsátott 42 politikai foglyot, akiket az 1967-es katonai államcsíny óta tartottak fogva Jarosz és Lerósz szigetén. Két szigeten körülbelül 2300 po­litikai foglyot őriznek, akik úgy­mond veszélyesek a közbiztonság­ra és nem hajlandók olyan nyi­latkozatot aláírni, hogy a jövő­ben: távoltartják magukat a köz­élettől. ♦ BANGKOK: Szerdán Bangkoktól délre egy 50 em­bert szállító teherautó a fo­lyóba zuhant. Az utasok kö­zül tizenegyen életüket vesz­tették, heten megsebesültek, harmincketten eltűntek. ♦ RIO DE JANEIRO: Mi­nas Gerais brazíliai állam húszezer kohóipari munkása sztrájkba lépett, követelve a bérek 50 százalékos emelését. Kétnapos sztrájkot hirdetett Rio de Janeiroban a bank- tisztviselők szakszervezete is, mert a munkáltatók a bér­emelési követeléseket csők részben elégítették ki­A LONDON: Nagy rombolást végzett egy fiatalember a 900 éves londoni Westminster apátságban. Saját készítésű, nyersolajjal töl­tött bombájával behatolt a kora reggel még zárt katedrális terü­letére és hozzávágta bombáját egy sírkőhöz. Az olaj lángralob- bant és a keletkezett heves tűz megrongálta a főoltár mellett lévő gobelint, valamint hitvalló Ed­ward angol királynak, az apátság alapítójának sírkő-feliratát.. A rendőrök a 23 éves fiatalembert őrizetbe vették. A LOS ANGELES: Csaknem egy kilométer hosszúságban lángbaborult' Los Angeles bel­városától északra a Golden Gate nevű autósztráda. A tü­zet az okozta, hogy egy nagy, üzemanyagot szállító teherautó az esőtől síkos úton összeüt­között egy személyautóval. Nagy mennyiségű benzin öm­lött ki az úttestre és valósá­gos robbanássorozattal lángba­borult. A személyautó veze­tője feltehetőleg életét vesz­tette. + QUEBEC: Quebec kana­dai tartomány miniszterelnö­kévé szerdán megválasztották Jean-Jacques Bertrand ko­rábbi igazságügyminisztert. Hírügynökségi jelentések sze­rint Quebecben azt várják, hogy Bertrand, elődjéhez ha­sonlóan, arra törekszik majd, hogy több autonómiát harcol­jon ki a tartomány számára. 4- DALLAS: Dallasban szer­dán Watts Webb professzor vezetésével egy sebészcsoport új szívet ültetett Floyd Pratt 46 éves néger építőmunkás testébe. A donor, akinek ne­vét nem közölték agyvérzés­ben hunyt el. Az újszívű pá­ciens állapota az első jelen­tések szerint kielégítő. A kongresszusok statisztikája . Az elmúlt évben össze­sen 3059 nemzetközi kongresszust tartottak földünk öt világrészében. A kongresszusok száma 1967-ben háromszor na­gyobb volt, mint 1956- ban. A legtöbb kongresz- szust Európában tartot­ták, 2267-eL ♦ MELBOURNE: A nyugat- iriáni felföldeken holtan talál­tak egy amerikai és egy auszt­rál misszionáriust. Az auszt­rál külügyminisztérium uta­sította dj akartai nagykövetsé­gét, hogy kérjen bővebb fel­világosítást az esetrőL ♦ DAMASZKUSZ: Mint az Al Thaurah című damaszku­szi lap jelenti, Szíria és a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának képviselői egyezményt írtak alá, amely­nek értelmében az NDK 8 millió dollár összegű hitelt nyújt Szíriának. r ' Újabb súlyos összecsapás Mexikóban Október 7-én dönt a NOB ax olimpiai játékok sorsáról Tíz nappal az olimpiai já­tékok megnyitása előtt szerda este a mexikói fővárosban az eddigi legsúlyosabb és legvé­resebb összecsapás zajlott le a júliusban kezdődött diákza­vargások óta. A diákok és a rendőrség, illetve katonaság kétórás tűzharca folyamán meg nem erősített hírek sze­rint húszán meghaltak és a sebesültek száma meghaladja az 500-at. A sebesültek között van Hernandez Toledo ejtő­ernyős tábornok is. A súlyos lövöldözés színhelye a fővá­ros északi részében fekvő „a három kultúra tér”, volt, ma­gas lakóépületekkel és egy templommal körülzárt térség, ahol a katonaság által meg­szállt műszaki főiskola is ta­lálható. A tér$e hívta össze a diákok országos sztrájkbizott­sága a szerdai gyűlést, ame­lyen a diákokkal együtt mintegy 10 000 ember gyűlt össze. A tervek szerint a gyű­lést követően a fiatalok a műszaki főiskola elé akartak vonulni, követelve, hogy a katonaság az egyetemi negyed után ezt a főiskolát is ürítse ki. Garcia Barragarf tábornok, mexikói hadügyminiszter a diákokat tette felelőssé a vé­res incidensekért, majd ki­jelentette, hogy „a helyzet nem fog megismétlődni”. Egy újságírónak a kérdésére, va­jon a kormány ostromállapo­tot szándékszik-e elrendelni, azt válaszolta, hogy nem, mert a helyzet ezt nem indo­kolja. A szerda esti véres esemé­nyek nyomán ismét felmerült a kérdés Mexikó-városban, vajon sor kerülhet-e az olim­piai játékok október 12-ére kitűzött ünnepélyes megnyitá­sára. Noha az olimpiai szabá­lyok nem tartalmaznak meg­határozott rendelkezéseket ar­ra vonatkozólag, hogy mi tör­ténjék. ha a játékokat polgári rendzavarások előzik meg, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egy magasállású -munkatársa kijelentette, joggal lehet fel­tételezni, hogy a játékokat veszély fenyegeti. Az olimpiai falu látogatói emlegettek egy szabályt, amely szerint a já­tékokat le kell mondani, ha a megnyitó ünnepséget meg­előző 40 nappal rendzavarás történik, de a NOB körei­ben kijelentették, ilyen sza­bály csak a Görögországban megtartott régi olimpiai ver­senyek idején volt érvényben. A NOB végrehajtó bizottsága, amely jelenleg is ülésezik, foglalkozik majd a szerda esti incidensekkel, de azt, hogy az olimpiai játékokat lemond­ják-e vagy sem, a NOB kong­resszusának október 7-i ülésén döntik el. Miután a résztvevő atléták fele már megérkezett az olimpiai faluba, a többszáz külföldi tudósítóról nem is beszélve, az illetékesek nyil­ván nem akarják a játékokat lemondani, s ezt a lépést csak akkor teszik meg, ha a kö­rülmények rákényszerítik őket. Magyar parlamenti delegáció Mongóliában Kállai Gyulának, az MSZ­MP KB Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés el­nökének vezetésével Mongó­liában tartózkodó magyar par­lamenti delegáció csütörtökön látogatást tett Zs. Szambunál, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségé­nek elnökénél. A nap folyamán a magyar parlamenti küldöttség tagjai találkoztak a. Nagy Népi Hu- rál képviselőinek egy csoport­jával, a találkozón mongol részről résztvett M. Luvszan- ravdan, a Nagy Népi Hurál elnökségének tagja és C. Go- tov, a Nagy Népi Hurál el­nökségének titkára. A találkozót követően a ma gyár küldöttség megkoszorúz­ta Szuhe-Bator és Csojbal- szan síremlékét. olyan helyzet kialakulását* amely a szocializmus létérde­keit veszélyezteti, amelyben megsértik a szocialista közös­ség határait, és ezzel veszé­lyeztetik a nemzetközi békét A szovjet külügyminiszter beszédének további részében határozott intézkedéseket sür­getett a fegyverkezési verseny megakadályozására. A Szov­jetunió nevében új javaslato­kat terjesztett elő leszerelési intézkedésekre. Beszédének jelentős részé­ben a szovjet külügyminiszter Európa kérdéseivel foglalko­zott. Leszögezte.,a Szovjetunió aktívan együttműködik mind­azon európai országokkal, amelyek a béke, az euró­pai biztonság, a kapcsolatok megjavítása, a kelet-nyugati kapcsolatoknak a kölcsönös ér­dekeken alapuló fejlesztése mellett vannak. Ismét felve­tette az európai országok kon­ferenciájának tervét Részletesen szólt a vietnami háborúról. A közel-keleti kér­déssel kapcsolatban Gromiko ismét határozottan követelte, hogy Izrael hajtsa végre az érvényes ENSZ-határozatokat Gromiko beszéde befejező részében méltatta az ENSZ szerepét és kifejezésre juttatta a Szovjetuniónak azt a törek­vését, hogy a jövőben is elő­segíti a világszervezet mun­káját. Cáfo^ák az állítólagos ke’et-nigériai népirtást Egy külföld» megfigyelőkből álló csoport, amely beutazta a ni­gériai polgárháború frontjait, uta­zásáról visszatérve Lagosban visz- szautasitotta és alaptalannak mi­nősítette a biafrai vezetőknek azt az állítását, hogy a Lagos! Szö­vetségi Kormány csapatai nép­irtást hajtanak végre a keleti tartoinányban. A külföldi megfigyelőket a le­go si kormány hívta meg a pol­gárháború színhelyére és azok egy hetet töltöttek a szakádár kő­iét! tartomány területén. Biafrai részről azonban váltó zatlanúl ragaszkodnak a népirtás vádjához és Biafra most az ENSZ- hez fordult, hogy vizsgálja ki * nigériai részről állítólag elkövetett embertelen cselekményeket. Elfogták a bolgár katona gyilkosait Mint ismeretes, szeptember 9-ről 10-re virradó éjjel Prá­ga közelében egy erdőben meggyilkolták Nikolaj Cvet­kov Nikolovot, a bolgár nép­hadsereg szakaszvezetőjét. A rendőrség a tetteseket elfog­ta. Mindhárman büntetett elő- életűek. A prága—kladnói úton ket­ten utaztak egy tehergépko­csin, amikor a bolgár katona megállította őket, és kérte, vegyék fel. Felvették, majd egy közeli faluban további személyt is felengedtek a ko­csira, akivel előzőleg közöl­ték, hogy idegen katonát visz­nek. Később közösen meggyil­kolták a 21 éves szakszerve­zetőt, holttestét az erdőbe von szólták és kifosztották. A gyilkosok bíróság elé ke­rülnek. A Birrenbach-misszió Október első felében az ag­resszív Észak-atlanti szövetség, a NATO tagállamai miniszteri szintű tanácskozást tartanak, hogy — atlanti szóhasználattal élve — az „új európai hely­zetben” megbeszéljék teendői­ket. Maga a szóhasználat arra utal; a bonni kormány elfo­gadtatta a NATO vezető hatal­maival azt a valóságnak még nem felelő álláspontot, hogy a csehszlovákiai események „megváltoztatták a katonai erőviszonyokat Európában?’. A legutóbbi néhány hét ese­ményei azt mutatják, hogy a bonni politika a végsőkig ki akarja használni a lehetősége­ket az Atlanti Blokkon belül elfoglal? helyzetének megerősí­tésére és ezen keresztül az európai légkör feszítésére. Szinte szimbólumnak tekint­hető, hogy a Kiesinger-kor- mány éppen a második világ­háború előkészítésében oly kárhozatos szeredet játszó Thyssen-tröszt egyik felügye­lőbizottsági tagját, Birren­bachot küldte szeptember vé­gén Washingtonba, hogy ér­vényt szerezzen az új bonni elképzeléseknek. A Birrenbach-misszió és kö­vetkezményéi meglehetősen vi­lágos képet adnak a nyugat­németországi agresszív politi­ka elképzeléseiről. Bonn első manővere az volt, hogy hívjanak össze „NATO csúcsértekezletet”, amely hoz­zon határozatokat az Atlanti Blokk szigorú katonai-politikai megerősítéséről. Kiesingernek ez a kísérlete kudarcot vallott. Egyrészt azért, mert Washing­ton erőit nagymértékben lekö­ti a vietnami háború és az el­nökválasztási hadjárat. Más­részt azért, mert De Gaulle tábornok es a francia kor­mány nyilatkozatai, majd De Gaulle bonni látogatása vilá­gossá tették: Franciaország semmi okot nem lát arra, hogy lényegesen megváltoztas­sa a NATO jelenlegi szerveze­tével kapcsolatos elutasító, vagy legalábbis tartózkodó ál­láspontját. Az első Kiesinger-Ja vaslat kudarca után módosították a bonni kívánságot úgy, hogy hívják össze az atlanti kül­ügyminiszterek rendkívüli kon­ferenciáját. Birrenbach, Clif­ford amerikai hadügyminisz­terrel és Rusk külügyminisz­terrel folytatott megbeszélései után úgy döntöttek, hogy a külügyminiszterek októberben összeülnek, de ezt nem tekin­tik „rendkívüli” tanácskozás­nak. Mindamellett távolról sem le­het azt mondani, hogy Birren­bach üres kézzel tért vissza Washingtonból. Tarsolyában számos agresszív határoza­tot hozott. Mindenekelőtt: a Pentagon úgy döntött, hogy lemond a Nyugat-Németor- szágban állomásozó katonai egységek úgynevezett „rotá­ciójáról”, tehát nem von ki katonákat Nyugat-Ncmetor- szágból. Sőt, kötelezettséget vállal arra, hogy 1969. január­jában „tartós hadgyakorlatra” újabb 12 ezer katonát dob át Nyugat-Németországba. Má­sodszor: Rusk és az amerikai külügyminisztérium kötelezett­séget vállalt arra, hogy a kü­lönböző NATO-értekezleten szorosabban működnek majd együtt az amerikai küldöttek a nyugat-német megbízottak­kal, hogy ilymődon szilárdít­sák a katonai szövetség egé­szét. Ez az ígéret azt jelenti, hogy a Washington—Bonn „tengely” az eddigieknél bru- tálisabb és határozottabb arcu­latot kap. Nyugat-Némctország megerősíti kulcspozícióját az Atlanti Szövetségen belül, mint az amerikai agresszív tervek első számú bázisa. Harmad­szor: Birrenbach és Clifford amerikai hadügyminiszter kö­zött megállapodás jött létre. E szerint az Egyesült Államok a belátható jövőben nem csök­kentik a NATO fenntartási költségeiben vállalt részesedé­süket — ugyanakkor pedig Nyugat*-Németország felemeli hozzájárulását! Politikai és katonai szakér­tők általános véleménye sze­rint ez az utóbbi megállapo­dás különösen veszélyes és je­lentős. A Birrenbach-megbe- szélésekről kiszivárgott hírek szerint az amerikai tárgyaló- partnerek figyelmeztették Nyu- gat-Németórszágot, hogy fo­koznia kell a fegyverkezés ütemét. A bonni állam már eddig is (hivatalosan) évi 23,1 milliárd márkát költ fegyver­kezésre. Többet, mint az Egye­sült Államok kivételével az Atlanti Blokk bármely tagál­lama. A Pentagon szakértői azonban felhívták Birrenbach figyelmét, hogy ez az összeg még mindig csak 4.5 százaléka a nyugat-német bruttó társa­dalmi terméknek. A fegyver­kezési költségek aránya az Egyesült Államokban a bruttó társadalmi termék 10,5, Nagy­Britanniában pedig 6,5 száza­lékát teszik ki. Ügy tűnik, hogy Birrenbach tárgyalásai nyomán a bonni államban az eddigieknél sza­badabb kezet kapnak a fegy­verkezés hívei. Schröder had­ügyminiszter máris úgy nyi­latkozott, hogy a Budenswehr- nek a költségvetésben elő­irányzott összegen felül továb­bi milliárdokat kell kapnia. (Mellékesen me? kell jegyez­ni, bogy a bonni fegyverkezési hajsza meggyorsítása az Ame­rikai Egyesült Államok számá­ra gazdasági szempontból is kifizetődő. Hiszen az Egyesült Államok Nyugat-Németország első számú fegyverszállitója, s így a nyugatnémet militari- zálás ütemének fokozása egy­ben busás hasznot hoz Ame­rika nagy fegyverkezési mono­póliumainak). Az utóbbi hetek ilvmódon a NATO keretében Nyugat-Né- metorsZág katonai kulcsszere­pének minden eddiginél vilá­gosabb megerősítését hozták. Ez természetesen aligha marad hatás nélkül Nyugat-Németor­szág belpolitikai helyzetének alakulására: számítani lehet arra. hogy a keresztényde­mokraták Strauss és Barzel által képviselt agresszív szár­nya az eddiginél nagyobb sze­repet kap a hivatalos bonni külpolitika kiállításában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom