Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-24 / 250. szám

1968. október 24. Dmiontfiii notHfl A mohácsi újszülött Mindjárt, ahogy beérünk Mohácsra, az ugyancsak az idén emelt víztorony tőszom­szédságában, elegáns homlok­zatával vadonatúj épület hív­ja fel magára a Pécsről ér­kező autós figyelmét. A feke­te táblácskán: 502-es Ipari Szakmunkásképző Iskola. A napokban költöztek be, hétfőn reggel csengettek az órákra először. Plusz két tanterem A szakmunkásképző iskola, amelyet még 1954-ben hívtak életre, óriásit fejlődött, s kü­lönösen most lépett mérfölde­ket előre. Akkoriban a bel­városi fiúiskola két tantermé­ben este folyt az oktatás, hogy a tanítást ne zavarják, és fő­hivatású tanárok sem voltak, csak óraadók. És ma? Az ava­tóünnepségen a minisztérium képviselője bejelentette: a mohácsi iskola, amely eddig a pécsi 500-as intézethez tar­tozott, önálló, sőt a jövő tan­évtől kezdve emelt szintű ok­tatás folyik falai között. Ami azt jelenti, hogy az iparitanu­lók 3 év alatt elvégeznék a gimnázium első-második osz­tályát, s miután megszerezték a szakmunkásbizonyítványt, felvételi vizsga nélkül beirat­kozhatnak a gimnázium har­madik osztályába, s mint esti hallgatók, újabb két év után leérettségizhetnek. A beruházás 3 és fél millió forintjába került a Munka­ügyi Minisztériumnak, az új épület a réginek teljes felújí­tásából és jelentős bővítésé­ből jött létre. A szakmunkás- képző iskola ugyanis koráb­ban is itt volt, de mindössze négy tanteremmel rendelkez­tek, Nagyszerű eredmény, hogy a tervek átrendezésével cs jelentős társadalmi mun­kával — dicséret illeti az oda­adó szülőket, az ipari tanuló­kat és az építőt, a Tolna me­gyei Építőipari Vállalatot — az eredeti tervekben szereplő nyolc tanteremből 10 lett, eb­ből hét egészen új. Ugyancsak terven felül és körülbelül 300 ezer forint értékű társadalmi munkával egy hatalmas, 26x6 méteres ifjúsági klubhelyisé- j get alakítottak ki. Itt még ugyan vissza van a parkettá­zás és várják a 100 ezer fo­rint értékű berendezést, amely­ből telik majd mindenre, ami egy modem ifjúsági klubba kell, ahol vetítéseket is tar­tanak, s természetesen büfé is van. A szertárak és a ta­nári szobákon kívül említsük még az ifjúsági könyvtárat, ahol a szakmai és a szépiro­dalmi könyvek mellett a kö­telező olvasmányokat is meg­találják az iparitanulók. Már kinőtte magát Reggel fél 8-kor kezdődik a tanítás, öt perces szünetek vannak, délután fél 3-kor fe­jezik be, utána szakköri fog­lalkozásokat tartanak. A fotó és irodalmi szakkör mellett ifjúmunkás kórust és tánccso­portot szeretnének beindítani. Az iparitanulók hetente két­ezer járnak be elméleti okta­tásra, amelynek ideje 15 óra. 46 szakma van képviselve az irodagépműszerésztől a koz­metikusig, a kesztyűstől a me­zőgazdasági gépészig. A leg­népesebb szakma a lakatoso­ké. Minden 46 féle szakmának megfelelő tantárgyat, külön- külön szakmai ismeretet, anyagismeretet és szakrajzot jelent. A főhivatású tanárok száma 12, a szakoktatóké 13, S ezen kívül népes az óraadó tanárok száma. Az 502-es is­kolának különböző vállalatok­nál összesen 13 nagyobb tan­műhelye van, zömmel Mohá­cson, ezen kívül Bolyban, Vil­lányban, Palotabozsokon stb. A saját tanműhelyeken kívül vannak kisebbek, ktsz-eknél, vállalatoknál. Az ipari tanuló létszám év­ről évre nő. Tavaly még 780, az idén százzal több és az idényeket tekintve jövőre már 950—1000 lesz a létszám. A 884 iparitanulóból 722 fiú, 162 lány, közöttük soha ennyien, 64-en érettségizettek! Ez utób­bit az idei jobb propagandá­val magyarázzák. A tanulók 70 százaléka Mohácsról és a mohácsi járásból jár be. Ér­dekes, hogy a járás szinte va­lamennyi tsz-e egyenként tíz­tizenöt tanulót szerződtetett a tsz-ek szakember kereslete igen nagy. Az idei tanévben 380 jelent­kezőt vettek fel, de ennél a számnál sokkal többen jelent­keztek, úgy hogy már válo­gattak is az elégséges ered­ményűeket nem vették fel. Főleg lányokat kellett eluta­sítani, éspedig azért, mert olyan szakmára jelentkeztek, amelyre nincs keret, nincs munkahely. A szakmunkás­képző iskola jelenleg kielégíti a környék igényét. Hangsú­lyozzuk, csak jelenleg. Azért is említettük a fél 8-as iskola- kezdést és az öt perces szü­neteket, az iskola máris ki­nőtte magát. A két kesztyűs osztályt már most máshol kel­lett elhelyezni, mert csak dél­utánra volna hely számukra. Kollegium Egyelőre csak terv, pénz nincs rá, bár a tanács veze­tői is rokonszenveznek a ja­vaslattal. 1969-ben, vagy 1970- ben szeretnék felépíteni a 150 —200 férőhelyes kollégiumot, amelyben 2—3 ágyas szobák lennének. Már most is sok vi­déki jár ugyanis be 20—30— 40 kilométerről. Fáradságos, időrabló. A kollégium mellett szól még, hogy idegenforgalmi szempontból sem közömbös, Mohácson egyben szállodát is jelentene, különös tekintettel a busójárásra és természete­sen az egész nyárra. Bizonyos idő múlva talán megtérülne a beruházás. A távolabbi ter­vekben szerepel még az udvar megnagyobbítása. Az iskola szomszédságában, ahol a kol­légium is épülne, előrelátha­tóan szanálnak és az itt fel­szabaduló telekből bővítik majd az udvart. M. Z. Magyar—délszláv barátsági estek Czeglédi László kárpitos szakmaismereti órát tart — ünnepnappal érnek fel a községekben a magyar—dél­szláv barátsági estek — j mondja Ognyenovics Milán, a I Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára. Nem túlzás ez, bizo­nyítják azok a barátsági es­tek, amelyeket immár évek óta rendez a délszláv szö­vetség országszerte, így Bara­nyában is. Ez a hónap ismét a magyar—délszláv barátsági estek megtartásának jegyében telik. Október 18-tól Olasz, Kásád, Alsószentmárton, Ver­send, Kátoly és tegnap Nagy- kozár délszláv lakossága jött össze, hogy kifejezésre juttas­sák: egyetértésben élnek, a közösen végzett munkában ta­lálják meg boldogulásukat. Importgépek az ipar részére« A Technoimpex külkeres­kedelmi vállalatnál nagy­arányú importprogram le­bonyolításáról adtak tájé­koztatást. A többi között megbízást kapott a Tech- noimpex, hogy szerezzen be a Győri Magyar Vagon­gyár részére kerékagymeg- munkáló karusszeiesztergát is. A beérkezett ajánlatok elbírálása most folyik. A Csepel Autógyárnak csak­nem egymillió rubel érték­ben a Szovjetunióból vásá­rolt a Technoimpex hen­gerfej-megmunkáló célgép­sort. A Szerszám- és Gép­elemgyárak békéscsabai üzemében állítják fel azo­kat a gépsorokat, amelye­ket az NSZK-ból szereztek be, hogy évente 2,5 millió esztergakést gyártsanak az elektrotikus köszörűkkel. A könnyűipar több nagy- beruházásához importál gé­peket a Technoimpex. Meg­bízást kapott, hogy a bé­késcsabai Kner Nyomda re­konstrukciójához szerzze be a szükséges berendezé­seket. Ez mintegy 700 000 rubel és több mint egy- . millió dollár értékű im­portot jelent. Pénztáros­verseny Kétnapos pénztáros ver­senyt rendezett a KPV- DSZ a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat pécsi központjában. A versenyen a vállalat 22 legjobb pénztárosa indult. Az első három helyezett pécsi versenyző lett, név- szerint Lehőcz Józsefné, Kutas Györgyné és Józsa Györgyné, akik 280, 315, il­letve 326 másodperc alatt állították be a pénztárgé­pet és blokkoltak le 10 ko­sárban lévő és 100 külön­böző tételből álló áruféle­séget. A három első helye­zett igen jó időeredménye miatt eséllyel indul a Bu­dapesten a közeljövőben megrendezésre kerülő or­szágos pénztáros versenyen. Fél óra alatt milliós üzlet Marhavásár olasz módra Két Csehszlovák gyártmányú csigás rakodógép érkezett Magyar országra. Az egyik nagyteljesítményű gépei, a Baranya megyei Építőipari Vállalat kapta meg kipróbálásra. A kavics, homok és más ömlesztett áruk rakodására alkalmas gép a vállalat újmecsek- aljai anyagtelepén vizsgázik és amennyiben az eredmények kielé- gitóek, többet la rendelnek belőlük. / Tegnap vásár volt Szalán- tán. Giovanni Andretta, pa- dovai marhakereskedő kilenc­ven hízott marhát vett meg fél óra leforgása alatt a tsz- től és a háztáji állattartóktól. A nagy üzlet eredménye egy­millió forint bevétel a szö­vetkezetnek. A vásár után rövid interjút kértünk Andretta úrtól. Az első kérdésre, hogy mi a vé­leménye a megvett hízó­anyagról a következő választ adta: — Elégedett vagyok a vé­tellel, hisz több, mint a fele Baby-beef és nálunk Olasz­országban ezt keresik a fo­gyasztók a legjobban. A Baby- beef fiatal, legfeljebb 470— 540 kilós, tehát kissúlyú bika, ma is ez megy a legjobban a világon. De mi megveszünk érinél nagyobb súlyút is, mert otthon kell a hús és mi csak 40 százalékban vagyunk ön­ellátók. Olaszországnak ötven­milliónál több lakosa van ma már, vegyen hozzá évente 18—20 millió turistát, nekünk ezeket is el kell látni hússal. Andretta úrnak darabon­ként több mint 250 dollárjá­ba került itt ma egy hízó­marha, s köztudott, hogy Argentínából már 100 dol­lárért lehet marhát venni. — Ez igaz, de az argentin hús nyomába sem jöhet a ma­gyar marhahús minőségének, igen magas a szállítási költ­ség és sok elpusztul szállítás- közben. Ami ideér, abból is csak a ..feje meg a szeme marad meg", a bőrt meg nem lehet húsként eladni. — Korábban Jugoszláviából vásárolt, rendszeresen, miért pártolt át Magyarországra? — A minőség miatt. Ott tá­pokkal hizlalják a marhát, felfújják, magas a víztartal­ma, éretlenebb, gyorsabban romlik. Míg a jugoszláv mar­ha húsa 2—3 nap alatt veszít az értékéből, a magyar egy hétnél is tovább bírja. Oka? A magyar gazdasági takar­mányok rendkívül jó minő­ségű húst képesek produkálni, a magyar marhahús a legjobb ízű a világon. A mi hús­boltjainkban jobbal elmegy a másik hús is, Ira magyart is árulnak, az a csemege, az viszi a többit is. Sajnos, a Közös Piac minket, olasz ke­reskedőket eléggé sújt a ma­gas vámokkal, amit be kell fizetnünk egy-egy szocalista országból történő vétel esetén. Ide ennek ellenére mindig örömmel jövök, főleg Bara­nyába, mert ez a megye kü­lönösen jó. Rendszerint meg­előznek a nagyobb kereske­dők, akik 1500—2000 darabot vesznek, én csak pár százat vihetek ebből a kiváló mar­hából. — Egy utolsó kérdés, mi­kor jön legközelebb? — Amikor szerencsém lesz. Először húsz éve jártam itt, de még 20 évig idejárnék. Mi mindaddig megvesszük a ma­gyar hízómarhát, amíg ilyen kiváló minőségű lesz, amíg az olaszok szeretik a finom fa­latokat. A délszláv lakta — 550 la­kosú kis község — Kátolyban közel kétszázan szorongtak a művelődési ház termében, amikor kezdetét vette a ba­rátsági est. De nemcsak dél­szlávok, hanem magyarok, rémetek is eljöttek, hogy együtt ünnepeljenek. Tanó Nándor, a községi tanács vb- elnökének köszöntő szavai után Sztergár János, a Haza­fias Népfront megyei titkára méltatta a magyar—délszláv barátsági estek jelentőségét, majd Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára, országgyűlési képvi­selő mondott beszédet. Szerb- horvát nyelven beszélt, de a legjelentősebb gondolatokat magyarul is megismételte. Hangsúlyozta, hogy ezek a barátsági estek most a KMP megalakulásának 50. évfordu­lója és az őszirózsás forra­dalom ünneplésének jegyében zajlanak. Kiemelte a szocia­lista nemzeti egység jelentő­ségét és azt, hogy pártunk politikája segíti és támogatja a nemzetiségieket. Ezzel a politikával egyetértenek ma­gyarok, nemzetiségiek egy­aránt. A parasztság helyzetét előmozdító kormányintézke­dések — nyugdíj, biztosítás és a többi — a délszlávok, a nemzetiségiek javára is szolgál. Megemlítette: a jövő év elején a nemzetiségiek kongresszust rendeznek, ez is elősegíti és erősíti a barát­ságot. Beszédében szólt a gondokról is, amelyek közös gondok, de együttes erővel úrrá lehetünk rajtuk. Beszá­molt a külpolitikai helyzet­ről is. A nagysikerű beszéd után színpadra lépett a Pécsi Ta­nárképző Főiskola délszláv művészegyüttese. Mint minde­nütt ahol felléptek a barát­sági esteken, itt is vastapsos sikert arattak. Az egy éve alakult 29 tagú ének-, zerte- és táncegyüttes a Dráva men­ti horvátok táncával kezdte műsorát, majd ének, szava­lat után a nemzetiségiek tán­cait mutatta be, mindig ä tánchoz illő népviseleti ru­hákba öltözve. A sikerre jel­lemző, hogy számos műso­rukat kellett ismétdniök. A magyar—délszláv barát­sági estek sorozata azt bi­zonyította, hogy pártunk nemzetiségi politikája mindé* nütt támogatásra talál. MZ JAVA motorkerékpár­vásár Siklóson SZÉCHENYI U. 10. Földművess zövetkezetoél ingyen bukósisakot kapnak. > Tovább csökkentik a termékforgalom kötöttségeit A központi anyaggazdálko­dást ez év január 1-én lénye­gében megszüntették, csupán a hús és gabona forgalmára tartották fenn. A korábbi, mintegy 300 kontingentált cikk közül már csak 28-nak a kontingensét írják elő, azt is csupán a nagy fogyasztó vállalatok részére. Lényegesen csökkent azoknak a termékek­nek a köre is, amelyekre be­hozatali, vagy kiviteli kontin­genst írtak elő. Mint az Országos Anyag­os Arhivatalban elmondották, a tapasztalatok kedvezőek. A termékforgalmazás új elvein változtatni nem . kell. Általá­ban bevált a szabad értéke­sítés és vásárlás rendszere. A tapasztalatok alapján 1969. ja­nuár 1-től tovább csökkentik a termékforgalom kötöttsé­geit. Az idén még kontingen­tált áruknak majdnem 40 szá­zalékát szabadítják fel a kö­töttségek alól. Vagyis nem írják elő hogy ezekből a cik­kekből mennyit vásárolhat­nak a nagyfogyasztók. A leg­jelentősebb változások az energiahordozók forgalmában lesznek. Mivel 1968-ban már a szén, a tűzifa, a fűtőolaj és a gázolaj piacán egyaránt egyensúlyi helyzet alakult ki, e termékeket a jövőben min­den megkötöttség nélkül vá­sárolhatják a vállalatok. A belkereskedelem ugyancsak korlátlanul kaphat minden­fajta tüzelőanyagot, kivéve a külföldi brikettet, de ez az egyetlen korlátozás sem érin­ti az egyéni fogyasztókat, ók a külföldi brikettből is bár­milyen mennyiségben vásárol­hatnak a kereskedelemtől. Teljesen felszabadítják a sze­mély- és tehergépkocsi-gu­mik, különféle borfajták, egyes műanyagok, vegyicik­kek forgalmát. \ c Á 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom