Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-20 / 247. szám
IMA. október 20. Duna mull napta 3 Nem segély — járandóság Minden 3. tsz-tag nyugdíjas —- Sokféleképp támogatják az öregeket Jó megoldás-e a formális munkakör? Gépkocsinyeremény betétkönyvsorsolás A Pécsi Járási Part-vég- j rehajtó Bizottság a vita végén elhatározta, hogy a párt- j és KISZ-szervezetekben il- j letve társadalmi szervezetek- | ben is megvitatják majd ezt j a témát. Biztosra vehető, hogy a viták nem lesznek öncélúak, s egy seregnyi gyakorlati intézkedés fogja követni a polémiákat. Jó lenne, ha a többi járás [ is követné a példát, hiszen i nemcsak Pécs környékén sok az idős tsz-tag. A megye többi részén is hasonlóak a: problémák: 7L L. í Az Országos Takarékpénztár egy hónap múlva, november 19-én, Budapesten rendezi meg a gépkocsinyeremény-be .étkönyvek 30. sorsolását.’ A húzáson a július 31-lg váltott betétkönyvek vesznek részt, s közöttük több mint 3C0 gépkocsit sorsolnak ki. Ezzel ötezerkétszáz fölé emelkedik a betétkönyvsorsolásokon nyert, szerencsegépkocsik száma. A személyautóra takarékoskodók egyébként még készülődhetnek a következő sorsolásra. A februári húzásra ugyanis október 3-ig válthatók 5000—10 000 forintos beiét- könyTek. Panelszerelők az éjszakában — Járásunk minden harmadik tsz-tagja nyugdíjas, vagy járadékos. Arányuk a jövőben még növekedni fog, hiszen a járás szövetkezeti tagságának átlagos életkora 56 év, tehát nagyon magas ... Talán ez a kétmondatos felszólalás-idézet is képet ad arról, milyen fontos napirendet tárgyalt és milyen úttörő munkát végzett legutóbbi ülésén a Pécsi Járási Párt-végrehajtó Bizottság, amikor elhatározta, hogy megvizsgálja és megvitatja a járásban élő nyugdíjas és járadékos tsz- tagok szociális helyzetét. Nagyon sok embert érint és érdekel ez a téma! Ember módra élhetnek A számok tanúsága szerint az átlagos tsz-nyugdíjas havi 500—600 forintot, a járadékos pedig 260—300 forintot kap. A szövetkezetek egy seregnyi más juttatással egészítik ki ezen összegeket. A legfontosabbak egyike a háztáji. A tsz-ek egyötöde legalább 800 négyszögöl háztáji földet ad az öregeknek, további kétötöd pedig a korábban végzett munka alapján állapitja meg a háztáji földterület nagyságát. Így van egy seregnyi olyan nyugdíjas-járadékos is, aki a maximumot, t 'hát 1600 négy szögölet használ. Felsorolni is sok volna, l ogy milyen sok formája, változata van még a járásban az öregek támogatásának. Té- j ítésmentesen ad kenyérgabonát Bükkösd és Berkesd, tejet és tűzifát Belvárdgyula. Mindenféle szállítást díjtalanul végez, az öregeknek Bioérd, — az öt mázsás felső határig — lehetővé teszi, hogy igen olcsón, tehát 170 forin- t rt jussanak minden mázsa k okori cához. Minden tsz-ben sok a pénzjuttatás: milliókat fi zetnek ki különböző címeken az öregeknek. Kissé merész dolog volna s zt állítani, hogy most már semmiféle, anyagi gond nem ferdul elő a tsz-nyugdíjasok é> járadékosok körében. Biztosak lehetünk viszont abban is, hogy senki sem nélkülöz, senkit sem kényszerít az élet arra, hogy rongyos ruhában járjon illetve hideg, időszak, amikor ember módra élhetnek. Önérzet kérdése ez Amint ilyenkor történni szokott, elvi kérdések is felvetődtek. Ilyen elvi jelentőségű állásfoglalás például, hogy a tsz-eknek nem egységes, hanem differenciált tá- : mogatásban kell részesíteniük j az öregeket. Nyilván, több | juttatásban kell részesíteni | azokat, akik egyedül illetve I rossz anyagi körülmények kö- ! zött vannak, mint azokat, j akik jól kereső felnőtt fiaik és lányaik támogatására is1 számíthatnak. Kertész István, a Megyei Pártbizottság munkatársa vetette fel, hogy több figyelmet kell szentelni az öregek önérzetének. Kérdéses például, helyes-e szociális segélynek nevezni, még inkább annak tekinteni a különböző pénz- beni juttatásokat, hiszen az öregek jogos járandóságukat kapják meg. Ténykérdés ugyanis, hogy az a tsz fizet, melynek létét és gazdasági erejét jórészt a mai nyugdíjasok, járadékosok alapozták meg. Többször szóba került, hogy a tsz-ek egy csomó formális beosztást, munkakört létesítettek. csak azért, hogy minél több idős embert foglalkoztassanak. Sokkal több éjjeliőr, raktáros, stb. van ma a tsz-ekben, mint amennyire szigorúan véve szükség volna. A felszólalók helyesen mutattak rá arra, hogy az öregek foglalkoztatása nemcsak anyagi, hanem erkölcsipszichológiai kérdés is. Tehát nemcsak arra szolgál, hogy kiegészítse a nyugdíjas jövedelmét, hanem arra is, hogy az idős ember a társadalom hasznos tagjának érezze magát Kár, hogy nem boncolgatták tovább ezt a témát hiszen — ha már ide eljutottak — szükségszerűen le kellett volna vonni azt a következtetést is, hogy a teljesen formális beosztással nem lehet elérni ezt a hatást. Több száz forintot ki lehet utalni havonta például azon a címen, hogy X. Y. nyugdíjas ápolja, gondozza a tsz- iroda előtt lévő néhány virágágyást. Mérget vehetünk viszont arra is, hogy a nyugdíjas ettől még aligha fogja a társadalom aktiv tagjának vélni magát, hiszen észreveszi a kegyes csalást. Idő: éjfél után 1 őrá, magasság: 31.86 méter. Reflektorsorozat emeli ki az éjszakából a befejezés előtt álló 1S0- es épület koronáját, az attikák. felfénylő pereme — jó lenne még magasabbra emelkedni, hogy egészében érzékeljük — éles keretbe foglalja az éjszakai kép főszereplőjét, a Pintér-brigádot. Az Vjmecsekaljdt északról lezáró középmagas épületek sorában ez a tízemeletes már a negyedik, s a panelszerelók hamarosan munkába vehetik a következő „ ikerpanelt” is, mert itt e ,.holdbéli” munkahelyen csupán a tetőépítményt lezáró két elem beemelése van hátra. Kérem a 886-os elemet — kiálthatná megfelelő karmozdulat kíséretében a brigádvezető, de az utasításoknak ebben a magasságban nincs éle, csupán értelme van. A toronydaru kezelője Is érti a dolgát és a hatalmas betonlepény máris fénykörben himbálódzik. A műszak végéig még öt teljes óra van hátra. B. M. Gyakran erősebben fog a ceruza... Milliós túlszámlázások T eegyszerűsítve ez a ke- \ ^ reskedelmi ügylet: meg kapom a pertékát, számláznak, fizetem. Ha pedig töb- i bet számláznak, a vevő' kifogást emel. Ez ebben a természetes. De ha ezt a példát í az ember felnagyítja vállalatok közötti viszonyokra, már egyáltalán nem biztos, hogy az érdekelt vállalat minden esetben szót emel a túlszámlázásért. Mert itt már. különböző érdekek összefonódásáról van szó. És ha nem t létezne egy .olyan intézmény, | mint a Beruházási Bank, ak kor az ilyen ügyletekre aligha derülne fény. Pedig sok . esetben milliókról van szó. I amelyek többletszámlázásból erednek, s mögöttük nincs termelés, nincs anyag, a ..háttér’' fiktív. Kinek van ebből haszna? A kivitelezőnek. A kár viszont népgazdasági szinten jelentkezik és a megrendelő vállalatnál. A Beruházási Bank azonban — legalább is hatáskörén belül — rendszeres ellenőrzést végez, azaz csak az állami költségvetésből megvalósuló I beruházásoknál. A saját beruházások számlaellenőrzését csak bérmunkában vállalja | el, ha van rá megfelelő ka- ! pacitása. Az év elejétől idáig 127 millió 223 ezer forintot rögzítő — kivitelezők által j benyújtott — számlát vizsgált felül a Reruház-ási Bank Ba- j ranya megyei fiókja. Az ellenőrzés kiderítette, hogy hét. j millió forinttal (!) túlszámláz- | tak a kivitelezők. Ebből négy i milliót elismertek, a benihá- ■ zóknak vissza is fizették, d«: | a fönnmaradó hárommillión [ vitatkoznak, így a végső szót : majd a Központi Döntő Bi- j zottság mondja ki. Helytelen bruttó-haszon- I kulcs alkalma zásával az ÉVM ! 26. Állami Építőipari Válla-1 lat (Dunaújváros) 714 ezer forinttal számolt többet a Pécsi Állami Pincegazdaságnak a toronypince építésénél. A Bólyi Állami Gazdaság Harkányban szakoktatási szék házat építtetett. A Bm Állami Építőipari Vállalat benyújtotta a számlát; a többlet 147 ezer forint volt, amely a helytelen panelárak alkalmazásából adódott. Ugyancsak ez az építőipari vállalat ' építi a raktárbázist. Egy 13 millió forintos rész-számlánál a bank négy és fél milliót kifogásolt A kivitelező elismert 2,2 milliót, viszont 2,3 millió sorsa a Központi Döntő Bizottság elé került. A Mohácsi Építő KTSZ elvállalta, a Lánycsoki Takarékszövetkezet irodaházának építését A teljes bekerülési költség 300 ezer forint volt, ebből a bank 46 ezer forintot kifogásolt. A kivitelezők mindig ..megmagyarázzák'’ tévedéseiket s utána a többlet összeget visz- sza fizetik önként vagy a KDB döntésének kényszerítő hatására. A közmondást, miszerint „minden szentnek maga felé hajlik a keze...” — elfogadni nem lehet, de egyelőre kénytelen-kelletlen tudomásul veszi az ember. Hanem ami érthetetlen, az éppen az, hogy a megrendelő vállalatok — egy-két kivétellel — hallgatnak. E kényelmes álláspontban könnyen felfedezhet0 az a régi szemlélet, hogy ha az állam egyszer odaadta a pénzt, akkor a garasoskodásnak mi értelme lenne? És különben is, a bank majd -vigyáz a pénzre... A passzivitásnak más oka is van: „Jobb elkerülni mindenféle vitát a kivitelezőkkel, mit lehet tudni, még szükség lehet rájuk. . .” Mert. a kivitelezési besorolásnál néha a rokon- szenv is számít... Hiszen előfordult már, hogy a megrendelő — miután szigorú vizsgálat alá- vette a végszámlát — a legközelebbi alkalommal már hiába kilincselt a kivitelezőnél, „kapacitás- hiány” miatt eltanácsolták., Sajnos, bizonyos rendelkezések is érvényben vannak, amelyek szinte menlevelet adnak a túlszámlázó vállalatoknak. Például a beruházási vállalatok a bekerülési költségnek I százalékát kapják, amiért a beruházást lebonyolítják. Ha feladatát lelkiismeretesen hajtja végre, és mondjuk egy HM) milliós tételből hárommilliót megtakart ttat, a jutalék akkor is változatlan, sem több, . sem kevesebb. De az érdektelenséget nyomban meg lehetne szüntetni a ■ rendelet olyan módosításával, amely ara nyosan emelt jutalékot biztosítana a túlszámlázás kiderítése esetén. Necsak a ban,c ügyeljen az elszámolások tiszta lebonyolítására: teljesen mindegy, hogy egy beruházás költségeit milyen alapból, saját, vagy állami fonásból fedezik, a lényeg mégis csak az, hogy a népgazdaság ne károsodjék. Ezen az elven sok-sok milliót meg lehet fogni. r. r. fütetlen lakásban vacogja át 8 telet. Lehet, hogy mindez n cm sok még, de ne feled- jük: amíg a tsz-mozgalom nem győzött, amíg a parasztok nem kaptak nyugdíjat, járadékot, amíg a tsz-ek nem erősödtek meg — az idős parasztok még ezt a keveset Bem kapták meg. Nyomor és megaláztatás volt a legtöbbjük osztályrésze, ez az első Mások is! Az olyan munkakörök, melléküzemágak az ideálisak tehát ahol a nyugdíjas hasznos dolgokat állíthat elő, vagy olyat tehet a közért, amit más valóban nem produkál. Ahol valóban dolgozhat, de nem kell, hogy elfárassza magát. Az új gazdasági mechanizmus, az önállóság növekedése nagyon sok lehetőséget tért fel a tsz-vezetők előtt. A Hazai Fésűsíonógyár GYŰRTELENÍTETT TERLISZTER SZÖVETEI érkeztek nagy választékban a HATTYÚ méferáruiioltba Kossuth Lajos u. 15. Zöld pázsitos parcellák között Az épület falán ez olvasható: „...A dolgozó munka közben elszenvedett legkisebb sérülését vagy rosszullétét köteles vezetőjének azonnal jelenteni és elsősegélyt kérni.” Az étterem mellett vezet el az út hátra a régi és az új krómcserző üzemhez. A konyha falára írt intelem különösen indokolt itt a bőrgyárban. Nem csak a veszélyes gépek, hanem a kénsav, sósav, hangyasav és más vegyianyagok gőze, vagy a nyersbőrök gyomrot felforgató bűze miatt is. A látvány mindenképpen biztató: a nyáron avatott új üzemet zöldpázsitos parcellák fogják körül, s ez a kis parkosított sáv egyben határvonalat húz a régi, szürke homlokzatú üzem elé is. Mondják, hogy a harmincas évek közepén épült, tulajdonképpen cipőüzem lett volna, de aztán gyorsan megkezdődött a haditermelés, így maradtak a bőrcserzésnél. A cserzőhordókat az alagsorba építették, és bár a technológia sokat fejlődött, a környezet már kevésbé. A mennyezet annyira alacsony, hogy a marhabox gyárrészleg helyettes vezetője, Vajda József csak lehajtott fejjel képes lépkedni mellettem. A meglehetősen sötét munkaterem betonpadlózatán zöldes-fekete cserzőanyag csordogál, odébb pedig vasráccsal elkerített részen üveg-ballonokban őrzik a vegyianyagokat. A hordók alatt kis betonmedence, nyitáskor ebbe zuhan a bőr, amelyet azután kirángatnak és úgy nedvesen kézikocsira raknak. A hordókat falépcsős pódiumon lehet megközelíteni, itt bonyolítják le a „rocská- zást”, azaz, kis dézsákkal hordják fel a vegyianyagot és öntik át a hordók nyílásán. Ronda, nehéz munka ez, aki egy kicsit is hajlamos bőrbetegségekre, az nem menekül az ekcémától. — És az újban? — Nézzük megt A festőhordóknál — legalább is ami a munka lebonyolítását illeti — nincs változás. A régi üzemben egy szinten végezték el a festést, itt három szintre osztották: a harmadikon van a festékadagoló tartálysor, itt dolgozik három em I bér. Egy emelettel lejjebb a : hordósor, ott rakják be a bőröket — szintén három ember, — s végül az alsó szinten szedik ki a festett bőröket, ugyancsak három ember közreműködésével. A három szint emberei telefonon érintkeznek egymással. Ha nem működik, akkor teletorokkal kiabálnak egymásnak. De ez még nem is lenne nagy baj, hiszen valami biztosabb jelző- rendszeren tűnődik éppen 1 r most a tervezés, tehát meg- r oldják. Hanem a régi műve- i lethez összesen csak öt ember í kellett, ma kilenc. E szépséghibától eltekintve az üzem korszerű jellegét már a környezet is tanúsítja. A hatalmas csarnokban — amely világos, tágas, jól szellőző — a gépek megfelelő távolságban állnak, tehát a belső szállítás gyorsan megy. A cserzésre érkező bőröket fémkosarakba helyezik el, a kosarakat daru emeli a «hordók nyílása fölé és a kosarak alul önműködően megnyílnak. — Kár, hogy itt lent a földszinten nincs daru — mondja Iveszics Mihály cserzőmunkás. A hordók alatt is csempé- zett medencék vannak, a cserzett bőrök hordónyitás után lecsúsznak, de innét kézzel kell továbbítani az anyagot, rá a rakodólapokra. A bőrök nehezek, súlyuk változó. A rakodólapokat aztán emelővillás targoncák továbbítják. — Mennyi ideje dolgozik a gyárban? — Tíz éve. Kökényből járok be naponta. — Csak jobb itt, mint a régiben, nem? — Persze. Az ember biztonságérzete sokkal jobb, mint a másik épület alagirában. — Kereset? ! — Hát őszinte legyek? Ke' vesebb nem lett, de mégsem vagyok megelégedve. Igaz, 1 napi hét órát dolgozunk mi régóta, de ilyen bőrök mellett ... A nyugati bőrök — alacsony termetű szarvasmarhák bőre kisebb — könnyebben szállíthatók. De a hazai bőrök egyike-másika megvan 40 kilogramm is. Kilenctagú a brigád, naponta 30 tonna bőrt mozgatnak meg s ez akkor is nehéz munka, ha csak a kiszedést kell kézi erővel elvégezni. — Azért nem volt rossz a túloldalon sem — teszi hozzá kissé eltűnődve. Tíz évet húzott le a másik épületben, itt alig három hónapot, azt hiszem, ami a régihez köti, csupán csak megszokás. Munkatársa, Fekete László, fiatal, fekete fiú, csak három hónapot dolgozott a régiben. — Dunaújvárosban daru mellett dolgoztam, onnét kerültem Pécsre. Ha ez az új üzem nincs, kiléptem volna. — Miért? — Nemcsak azért, mert a régiben majd megszakadt az ember a cipekedéstől Hanem az a sötét műhely, ami ráadásul levegőtlen is volÚ... Az egész naptól elment á kedvem Itt minden más. Az élénk színek is számítanak. És az, hogy besüt a nap. Ezt akár szimbólumnak is veheti az ember. Rab Ferenc
