Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

1968. október 19.

9

DQnantQii nat>io

Az országgyűlés beíejezte munkáját

Dr. Dabrónaki Gyula előterjesztése

(Folytatás az 1. oldalról.)

A népi ellenőrzésről szóló törvény] avaslatot dr. Dabró- naki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke terjesztette az országgyűlés elé.

— Tizenegy évvel ezelőtt az 1957. évi 7. törvénnyel hívta életre az országgyűlés a népi ellenőrzést.

— Az országgyűlés a népi ellenőrzés intézményével sajátos szervet hozott létre. A feladatok jellegét, az állam- szervezetben betöltött helyét, felépítésének rendjét és hatáskörét tekintve e szervet az állami szervek vonásai jellemzik, ugyanakkor — a társadalmi erők szervezett részvétele folytán — egyre erőteljesebben kidomborodik társadalmi, népi jellege. Az eltelt csaknem 11 év alatt a népi ellenőrzésnek e kettős, állami és társadalmi jellege tovább erősödött.

— A törvényjavaslat a népi ellenőrzés rendszerének legfontosabb alapelveként tartja fenn azt a rendelkezést, hogy a vizsgálatokai» a dolgozók széles társadalmi támogatásával, népi ellenőrökkel végzi.

— Munkások, parasztok és értelmiségiek önként és szívesen vállaltak megbízatást a népi ellenőrzésben. Már „törzsgárda” is kialakult: csaknem hétezer azoknak a népi ellenőröknek a száma, akik kezdettől részt vesznek a munkánkban.

— A népi ellenőrzés megalakulása óta eltelt 11 év íűatt vizsgálataink a népgazdaság szinte valamennyi ágazatát érintették. Arra törekedtünk, hogy a tevékenységünk a kormány útmutatásának megfelelően a a társadalom előtt álló legfontosabb feladatok megoldását szolgál• ja, a fontosabb gazdasági kérdésekre koncentrálódjon. Folyamatosan vizsgáltuk az építőipar fejlesztésére hozott határozatok végrehajtását.

— A rohamosan növekvő ipari termelés fokozott igényeket támasztott a közlekedéssel szemben. Vizsgálataink során azokat a tartalékokat kerestük, amelyek kiaknázásával minimális anyagi ráfordítással is jelentősen segíteni lehet a szállítási gondokon. Vizsgáltuk a termelőszövetkezetek anyagi, műszaki ellátottságát és rámutattunk a géppark strukturális aránytalanságaiból, a járulékos és kapcsolódó beruházások megvalósításának elmaradásából származó problémákra.

x — A szociális, kulturális, egészségügyi ágazatokat vizsgálva olyan tapasztalatra jutottunk, hogy a támogatást, a szociális juttatásokat sok esetben nem a legrászorultabbak kapják. Felmérésünk szerint az utóbbi tíz évben a dolgozó anyák 60 százaléka egyszer sem vette igénybe a kedvezményes üdülést. Az ezekben a témákban végzett vizsgálataink tapasztalatai azt mutatják, hogy célszerű felülvizsgálni a béren kívüli juttatások körét.

— Minden vizsgálatunkban helyet kaptak a társadalmi tulajdon védelmét biztosító feladatok. E munkánkhoz sok és értékes segítséget kaptunk azoktól a dolgozóktól, akik közérdekű bejelentéseikkel gyakran hívták fel figyelmünket a beavatkozást igénylő esetekre.

— A lakosságtól a bizottságainkhoz évente csaknem tízezer bejelentés, panasz érkezik. Ezek a jelzések arról is információt nyújtanak, hogy a íakosság miként vélekedik egyes állami intézkedésekről, a közélet tisztaságáról, az állami szervek és a lakosság kapcsolatáról. A gazda felelősségérzetével írják meg észrevételeiket, javaslataikat, amelyeknek túlnyomó része a közös ügy féltéséből fakad. A lakosságtól érkezett közérdekű bejelentés hívta fel a népi ellenőrzés figyelmét például arra. hogy az illetékes szervek közömbössége miatt jelentős összegű állami bevételtől MMuk cl.

Ismeretes, hogy az utóbbi időben megnőtt az ingatlanok iránti kereslet, amit egyesek úgy használnak ki, hogy földjeiket parcellázzák és magas áron értékesítik. Az így szerzett, nemegyszer milliós jövedelem után azonban adót nem fizetnek. Pedig a 3/1961. PM számú rendelet szerint a mezőgazdasági ingatlanok parcellázása útján elért jövedelemtöbblet progresszív jövedelemadózás alá esik. Ez a rendelkezés azonban elsikkadt a bürokrácia útvesztőjében.

— A bejelentések és panaszok vizsgálata — a konkrét ügyeken túl — arra is választ ad, hogy az állami szervek hogyan intézik a dolgozók ügyeit. Evekkel ezelőtt még sok hibát találtunk, az utóbbi időben végzett vizsgálatok azonban már az államigazgatási munka erős javulásáról adnak számot.

— Összegezve az eddig elmondottakat: úgy gondolom,

hogy a népi ellenőrzés intézménye all évvel ezelőtt meghatározott alapelveknek megfelelően fejlődött és működött. A népi ellenőrzés a szocialista demokratizmus terméke, kiszélesíti annak lehetőségét, hogy a dolgozó tömegek az államigazgatás, a gazdálkodás fejlesztésében tevékenyen közreműködjenek, tapasztalatot szerezzenek.

A szocializmus építésében nem nélkülözhető a dolgozó nép közvetlen részvételén alapuló állami ellenőrző szerv, így annak életrehívása hazánkban szükségszerű volt. E gondolatok jegyében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a népi ellenőrzés eddigi működéséről adott beszámolómat és a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot az előterjesztett módosító javaslattal fogadja el.

Ezután dr. Bartha János, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának tagja, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a népi ellenőrzésről beterjesztett törvényjavaslatot a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megtárgyalta és azokkal a módosításokkal együtt, amelyeket írásban kézhez kaptak a képviselők, javasolja elfogadni.

A napirendhez hozzászólt Oi'osz Ferenc, Szabolcs-Szat- már megyei, Erdélyi Sándor- né Borsod megyei, dr. Mátay Pál Fejér megyei, dr. Lukács János Zala megyei képviselő. Varga Illés Szolnok megyei, dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, Molnár József Komárom megyei képviselő. A felszólalásokra dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke válaszolt, majd újabb szavazás következett, amelynek eredményeként az országgyűlés a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta.

Ezután napirend szerint következtek az interpellációk, melyekre az illetékes szak- miniszterek válaszoltak, majd ismét Kállai Gyula az országgyűlés elnöke emelkedett szólásra.

Tisztelt Országgyűlés!

Megköszönöm háromnapos fáradozásukat, alkotó közreműködésüket, hasznos javaslataikat, eredményes munkájukat. További jó munkát kívánva valamennyi képviselő társunknak, az ülésszakot berekeszteni.

A Peltérdi Halgazdaság tizenötö dikén kezdte meg a tavak lehalászását. Először az apróhalas tóból teleltetőkbe telepítik át a haliv adékot.

Európai hírű idegenforgalmi látványosság

A műemlékvédelem feladatai

Együttes vb-ülést tartott a Megyei és Városi Tanács — Rendezik a Püspökvár belső udvarát, kiszabadítják a Cella septichorát

Tegnap délelőtt együttes ülést tartott a Baranya megyei és a Pécs városi Tanács. A napirenden a műemlékvédelem helyzete és feladatai szerepeltek. A közös vb-ülé- sen Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb-elnöke elnökölt. Megjelent dr. Dercsényi Dezső, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatóhelyettese és dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója is.

Az együttes vb-ülés előterjesztését az Országos Műemléki Felügyelőség készítette el. Kiderül ebből, hogy Baranya megye hazánk egyik leggazdagabb műemléki területe, hazánk műemlékállományának 5,4 százaléka itt található, a védett épületek száma összesen 489. Az elmúlt két évtizedben megtörtént Pécs városképi és műemléki vizsgálata, valamint Szigetváré és Siklósé is. Felmérték a megye kastélyállományát. Két évvel ezelőtt Pécs történeti városmagját „műemléki jelentőségű területnek” nyilvánították, majd a szigetvári, siklósi és pécsváradi várat nyilvánították „műemléki környezetté”. Ebben az évben készült el Pécs műemléki jelentőségű területének részletes rendezési terve, s ezzel egyidőben megindult a belváros épületeinek helyreállítása is. Az elmúlt években a következő jelentős műemlékeket állították helyre: Kászim pasa dzsámija, Jakováli Hasszán pasa dzsámija, (amely hazánk legépebben maradt török műemléke), a Káptalan utca 2. számú ház, a Sallai utcai volt ferences kolostor, a Székesegyház, a Püspöki palota, a megyei könyvtár udvarán talált ókeresztény sírkamrák, és megkezdődött a középkori Belsővár helyreállítása is, amelynek első lépése a Barbakán kiszabadítása volt. A megye területén a siklósi, a szigetvári és a pécsváradi várak helyreálítása volt a legjelentősebb. A siklósi vár restaurálása jövőre fejeződik be és így kialakul egy műemlék együttes, amelyben múzeum, szálloda, turista-szálló és étterem biztosítja az idegenforgalmi központtá válást.

Mindezek a műemlékvédelmi munkák az Országos Műemléki Felügyelőség részéről 1955-től kezdve 19,4 millió forintos költséggel jártak. Ez 45 objektum helyreállítását tette lehetővé. Ugyanez alatt a 13 év alatt az OMF külső hitelből nyolc objektum helyreállítását végezte el összesen 23,6 millió forintos költséggel.

Mint már az előbbiekből kiderült, a helyreállítási munkáknál nemcsak műemléki, kultúr- és építészettörténeti, hanem idegenforgalmi és nép- gazdasági szempontok is érvényesültek. A helyreállított műemlékekbe idegenforgalmi létesítmények — szálloda, turistaszálló, étterem stb. —, kulturális intézetek — múzeum, kiállítási terem stb. — illetve közintézmények kerültek. A városrendezési szempontok pedig minden esetben elsőrendűen érvényesültek.

Az OMF előterjesztése megállapítja, hogy minden eddig végzett műemlékvédelmi tevékenységnél a legmesszebbmenő segítséget és támogatást kaptak a helyi vezető szervektől, mindenekelőtt a Megyei és a Városi Tanácstól.

A továbbiakban az előterjesztés összefoglalta a soron- következő műemlékvédelmi feladatokat. Pécsett első helyen a történeti városmag rekonstrukciója áll. A belvárost tömbrekonstrukció formájában kell rendezni, ami lehetőséget ad a városrendezési és műemléki követelmények összehangolására, biztosítja a tervszerűséget és a gazdaságosságot. Az első feladat a Sallai utca — Geister

Eta utca — Szent István tér, a Hunyadi út — Megye vutca — Megye köz, valamint a Sallai utca — Széchenyi tér — Jókai tér által határolt tömbök rekonstrukciója. A második legfontosabb feladat az eredeti középkori Belsővár teljes feltárása. A Káptalani levéltár, a Barbakán, a Székesegyház és a Püspöki palota restaurálása után tervbevették a Püspökvár belső udvarának belső rendezését, ott egy várostörténeti kiállítás és kőtár létesítését, a Püspökvár hármas falgyűrűjének kiszabadítását, valamint az ókeresztény temetőterület és a „Cella septichora” feltárását. Ha a földalatti romterület is hozzáférhetővé válik, az a felszínen lévő értékekkel együtt hazánk »egyik legjelentősebb műemléki együttese lesz, európai hírű idegenforgalmi látványosság.

Mindezen kívül felölelte az Országos Műemléki Felügyelőség beszámolója a város és a megye valamennyi helyre- állításra, megóvásra váró műemlékét. Éppen ezért javasolta Horváth Lajos, a Városi Tánács vb-elnöke, több hasznos hozzászólás után, hogy a vb ne az egyes megoldásra váró feladatokkal kapcsolatban foglaljon állást, hanem határozza el a műemlékvédelemnek állandóan napirenden tartását. A javaslat elfogadása után a két végrehajtó bizottság köszönetét fejezte ki az Országos Műemléki Felügyelőség gondos és alapos felméréséért, valamint eddig végzett munkájáért.

«•

üzemije helyezték a yisontai tápcsatornát

Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság és a Mátraaljai Szénbányák szakemberei jelenlétében pénteken megnyitották a yisontai tápcsatornát. A hat kilométer hosszú mesterséges patak — amely 24 millió forintos költséggel épült — a visontai Thorez külszíni féj- tésű szénbánya védelmét szolgálja: megvédi a Mátra déli lejtőiről lezúduló vizek kártételétől. A mesterséges patak mintegy 40 négyzetkilométernyi területről az újonnan épült Markazi tóba viszi a csapadékvizet. A Markazi víztározó, amely az ország legnagyobb mesterséges tava, 8 millió köbméter víz tárolására épült.

A * Országos MOcmTCkl Felügyelő sfg vezetőt, akik -kőt «aylR Pécsett tartózkodtak, a helyi vezetők ktsereteheo bejárták a varos, illetve a me gye műemlékeit.

Nem kapnak nevelőt a kis falvakba

Ilooyan váll be a pályázatos rendszer?

Megváltozott, egy nyári típuskérdés a pedagógusok között. Eddig, ha valaki iskolát akart változtatni, vagy éppen frissen kapta meg a diplomáját, többnyire ezt kérdezték tőle: ..Melyik iskolát jelölték ki számodra?” Az idei nyártól kezdve viszont így szól a kérdés: „Hová pályáztál?”

Nos, hová pályáztak a pécsi és baranyai pedagógusok most az úgynevezett pályázatos rendszer első évében. Erről tárgyalt a Pedagógus Szakszervezet Baranya megyei Bizottsága.

Először is: Pécsett 34, Baranyában pedig 148 helyre pályázhattak, mert ennyi állást hirdettek meg. Jött is pályázat bőven, a megyeije 250, Pécsre 283, vagyis majd tízszer annyi, mint ahány üres hely volt. Csakhogy a jelentkezők nem mindig oda kívánkoztak, ahol szükség volt rájuk. Különösen a kisközségeket kerülték. A mohácsi járásban meghirdetett 27 helyre például 25 kérelem érkezett, de ebből a 25- ből 18 Szederkénybe, mert oda könnyen lehet járni Pécsről. A fennmaradó hét kérelem négy falu között oszlott meg, s 22 helyre egyáltalán nem érkezett pályázat. így történt, hogy a megyében még mindig 74 képesítés nélküli pedagógus oktat, sőt egy állás máig úres.

A számok mögött mit mutat a pályázatos rendszer első éve? Általánosságban: az egyén számára szabadságot, de egyúttal versenytársakat is a jobb helyek utáni küzdelemben. Az iskolák számára a személykiválasztás nagyobb szabadságát, de emellett egy sor hátrányt is.

Egy nevelő egyszerre három helyre pályázhat, de ha többre pályázik, azt sem lehet ellenőrizni. Ebből számtalan felesleges írásbeli munka, az iskolák kezdeti reménykedése után jelentkező csalódása következhet ugyanis a pályázók nyilván a három helyből a legjobbat választják, s a másik kettőt utólag visszamondják. A sásdi járásban egy tanár szó nélkül otthagyta a már két napja elfoglalt helyét, mert a veszprémi járásban neki kedvezőbb állást kínáltak.

De van az oktatásügy számára olyan hátrány is, ami társadalmilag egészséges követelményeket vonhat maga után: a munkáltatók kény telenek lesznek az eldugott falvakban is kulturált élet- körülményeket, jó lakást, illetményföldet, étkezést biztosítani a pedagógusoknak, máskülönben sosem kapnak oda képzett nevelőt.

A szakszervezet tegnapi ülésén állást foglalt a pályázatos rendszerrel kapcsolatos többféle gondban. így szemben az államigazgatásban itt-ott felbukkanó kívánsággal — nem javasolja, hogy a pályázati lehetőségek számát háromról egyre csökkentsék. De támogatni kívánja a törekvést: ha valaki egyszer már elfogadott egy állást, akkor azt legalább egy évig köteles legyen betölteni. Ugyancsak egyetért azzal a kívánsággal, hogy ne kelljen olyan állást meghirdetni, melynek betöltése során például egyszerű cseréről van szó. Végül megállapították: több 15—20 éve becsülettel falun működött pedagógus is szeretne városba költözni, de családi és egyébb kötöttségei miatt ezt csak tanév elején teheti meg, évközben nem fagyhatja ott állását. így aí év közben megürült helyeken megelőzik őket a fiatal, családdal nem kötött nevelők Ezért javasolják azt is: a faluról városba jelentkezett idősebb ne velők pályázatai, elutasításuk után, év közben is érvényesek maradjanak, rangsorolják azokat. s évközi üresedés esetén a sorrake- rülőt hozzák be a városba.

É

t

t

I