Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-06 / 209. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I Ara: 70 fiit«» Dunántúli napló XXV. évfolyam, 209. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. szeptember 6., péntek Versenyezni — de kivel, s hogyan? Már az új gazdasági me­chanizmus első félévi tapasz­talatai után világosan látni, hogy a vállalatok üzleti érzé­ke kifinomodott, érzékenyebb lett. Jobban reagálnak a fo­gyasztói lehetőségekre, bát­rabban jelennek meg a pia­con, s jobban reagálnak — egymásra is. Az üzleti, piaci életnek ez az örvendetes fel- élénkülése önmagában véve helyes, hiszen a verseny meg­jelenését bizonyítja. Ezzel kapcsolatban azonban tisztázni kell egy lényeges kérdést. Éspedig azt, hogy miért folyik nálunk a gazda­sági intézmények, termelőüze­mek, kereskedelmi vállalatok közötti versengés? Vagyis: milyen ez a verseny? Szocia­lista szellemű versenyről van szó. Nem egymás piaci „el­tüntetéséről”, nem is a foly­tonos, kizárólagos és társadal­munkban értelmetlen egymás megelőzéséről, hanem elsősor­ban a piaci, fogyasztói „fehér foltok” okos, szervezett s fő­ként ügyes feltárásáról, és egymás megelőzéséről ugyan —, de a szocialista normák alapján. Egy vállalat termé­szetesen megelőzheti a mási­kat — hiszen ez egyik lénye­ges vonása a gazdasági me­chanizmusnak —, de nem mindegy, hogy milyen esz­közökkel, és milyen körülmé­nyek között előzi meg. Vagyis: hogyan értelmezzük a gazdasági mechanizmusban a versenyt? Időnként érdekes és elgon­dolkoztató párhuzamosságok­kal lehet találkozni. A bel­földi idegenforgalom lebonyo­lítására, közelebbről a turis­ták, országjárók utaztatására általában' eddig is rendelke­zésre álltak a megfelelő in­tézmények. Hogy ezek az in­tézmények hogyan (jól vagy rosszul) végezték eddig a dol­gukat, ez más kérdés, de az utaztatásokat végül is ők bo­nyolították le. Minden évben decemtter táján ezek a szer­vek, intézmények szokták be­jelenteni, hogy ennyi és eny- nyi embert utaztattak a Bala­tonra, a Mátrába és másho­vá. Mondjunk egy számot: egymillió utast. Most — nyil­ván az új mechanizmus által teremtett kedvező versengés gondolatától vezérelve — megjelent egy versenytárs. Ez önmagában véve nagyon jó mozzanat, de nem mindegy, hogy ez a versengés miért folyik? A „hagyományos” egy­millió utas megosztásáért, vagy az egymillió utason fe­lüli újabb százezrekért? Más példa. Az utóbbi időben bá­mulatosan elszaporodtak a tsz-borkóstolók, falatozók, ön- anagában véve ez is helyes. De ez a helyeslés azonnal kér­désessé válik, ha kiderül, hogy a termelőszövetkezet borozó­ja épp egy vendéglátóipari borozó, a tsz falatozója pedig egy .állami büfé szomszédsá­gában telepedett meg. A ver­senyre nagy szükség van, de ha egymást zavarják a ver­senytársak — akkor milyen verseny lesz az? Ha mind a két — vagy három — ver­senytárs ugyanazt a fogyasz­tót, vevőpartnert akarja meg­szerezni, akkor minek ez a verseny? Ki fog itt jól járni? A fogyasztói kör ugyanis messze van még a „telített­ségtől”, amikor a konkrét fo­gyasztóért kell síkraszállni, és jobb és jobb minőséggel, kö­rülményekkel, kedvezmények­kel kell megszerezni a vevőt. A fogyasztói kör jelenleg még messze van e telítettségtől. Sok a fogyasztói fehér folt. Ugyanakkor az új versenytárs fez egymillió, többé-kevésbé már meglévő utasból szeretné „kiszakítani” a maga gazda­ságos részét. Ez azonban még akkor is csak a dolgok egyik oldala, egy része, ha történe­tesen többet, jobbat s gyor­sabban nyújt, mint a kbnkur- rencia. Mert a szolgáltatási rendszerünk — például az utaztatásban, a szállításban is — hagy még kívánni valókat maga után. Csupán egy pél­dát — az abaligeti idegen- forgalom ugrásszerű megemel­kedésének első számú akadá­lya, hogy Pécsről csaknem primitív a közlekedés. Egy nemzetközivé kinevezett — s valóban szimpatikus — cam­ping s kirándulóhely jófor­mán csak az autó- és a mo­torkerékpár-tulajdonosok szá­mára megközelíthető. Mert azt a két, időben is logikát­lanul indított autóbuszjára­tot, amely maximum száz pé­csi kiránduló számára áll rendelkezésre — közlekedés­nek aligha lehet nevezni. A szállításról még csak annyit — hisz ez is verseny' kérdése —, hogy például Pé­csett nincs egyetlen állami vállalat, iroda stb. — még a boyszolgálat sem! — amely mondjuk egy mázsa súlyú lá­dát, vagy más csomagot egy belvárosi emeleti lakásból mondjuk egy újmecsekaljai emeleti lakásba elszállítana. Csak a kaputól kapuig. Ha valaki bármi okból — beteg­ség miatt, vagy egyszerűen nem akar maga cipekedni — a lakásába szeretné felszállít­tatni a tárgyat, kénytelen a. maszeknak a csillagászati összeget megfizetni. Mert a maszek felszállítja a lakásba. A tsz-borozó, falatozó szíve­sen telepszik a vendéglátóipa­ri egység közelébe, gondolván, hogy az állam csak kinyo­mozta magának, hogy hol esz- nek-isznak az emberek szíve­sen, és odaépíttette a ven­déglőt. S egy termelői bor­kimérés, egy jóízű falatozó ilyen helyeken tönkre nem mehet... Nem minden tsz-falatozó van ilyen helyen. Ez igaz De sok helyen — nagyobb közsé­gekben, külvárosokban, ven­déglátóipari szempontból ke­vésbé ellátott helyeken — nincsenek ilyen falatozók, bo­rozók. Pedig az emberek ott is szívesen ennének, innának, csak nincs hol... Ha egy szomjas táj vízellá­tását úgy akarjuk megjavíta­ni, hogy több vezetéken, de ugyanabból a kútból növeljük a vízhozamot, ez legfeljebb ideig-óráig javít a helyzeten, de nem jelent több vizet. Leg­feljebb a kút gyors kiapadá­sát. A példák még folytathatók, de nem általános, nem töme­ges jelenség a versenyszel­lemnek ez a konzervatív, ké­nyelmes felfogása. Az igaz­sághoz tartozik, hogy a válla­latok, termelőüzemek, mező- gazdasági egységek zöme egy egészséges, szocialista szelle­mű versenyben dolgozik, s igyekszik új és új piacot, te­rületet felfedezni, és új meg­oldásokat alkalmazni. Az új mechanizmus első félévi si­kere ettől elválaszthatatlan. A kérdés tehát, miszerint — ho­gyan értelmezzük az új gaz­dasági mechanizmusban a versenyt — világos. A helyes válasz is tömeges. Legfeljebb időnként egy-egy vállalat megfeledkezik a gazdasági mechanizmus vepsenyelvének kulcskérdéséről: hogy a vál­lalatnak, az üzemnek min­denekelőtt az önmaga lehető­ségeivel kell versenyezni. Ez az első verseny, amit meg kell vívni. S meg kell nyerni. Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A közleke­dés- és postaügyi miniszter előterjesztést tett a közleke­déspolitika fejlesztésének koncepciójáról és benyújtotta a vasútokról szóló törvény tervezetét. A kormány a ja­vaslatokat megvitatta, s meg­bízta a közlekedés- és posta­ügyi minisztert, hogy terjessze az országgyűlés elé. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a kül­kereskedelmi miniszter beszá­molóját az 1968. évi szocia­lista viszonylatú árucserefor­galmi megállapodások telje­sítésének menetéről. A Minisztertanács az ide­genforgalom fejlesztése céljá­ból határozatot hozott több közúti határátkelőhely kor­szerűsítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ötmillió forintos költséggel bővítik a szigetvári gimnáziu mot. A Baranya megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat öt tantermet, műhelyeket, szertá rakat és kazánházat épít. A gimnázium új szárnyát a jövő tanévre adják át. — Szokolai felv. — Magyar kormányküldöttség érkezett Koreába Csütörtökön magyar kor­mányküldöttség érkezett Phen- janba, hogy részt vegyen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából rende­zendő ünnepségsorozaton1. De­legációnk vezetője dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Tagjai Asztalos Lajos a ko­hó- és gépipari miniszter helyettese, a magyar—koreai műszaki-tudományos együtt­működési bizottság magyar tagozatának elnöke, valamint Kádas István hazánk phenjani rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki Koreában csatlakozott a küldöttséghez. Delegációnkat, amely Bul­gária és Románia küldöttsé­gével együtt érkezett Phen- janba, a fellobogózott repülő­téren Pák Szón Csői, a Ko­reai Munkapárt Politikai Bi­zottságának tagja, miniszter­elnök-helyettes és külügymi­niszter, Li Dzsu Jon, a Poli­tikai Bizottság tagja, minisz­terelnök-helyettes, ,Li Jong Ho, a Politikai Bizottság tagja, a KNDK Legfelső Népi Gyűlé­se Elnökségének elnöke, Csoj Jen Dzsin miniszterelnökhe­lyettes, Szók Szán, a párt politikai bizottságának póttag­Apró Antal Szófiába érkezett Apró Antal, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese csütörtö­kön este Szófiába érkezett a magyar—bolgár gazdasági és műszaki—tudományos együtt­működési kormányközi vegyes bizottság ülésszakára. Tano Colov, a Bolgár Miniszterta­nács elnökhelyettese, Roska István, hazánk szófiai nagy­követe fogadták a szófiai pá­lyaudvaron. Pénteken meg­kezdődnek a két küldöttség hivatalos tárgyalásai. A bol­gár küldöttség vezetője Tano Colov* ja, a Központi Bizottság tit­kára, közbiztonságügyi mirrisz tér, Kim Szán Dzsun, a párt Politikai Bizottságának póttag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Csöng Csang Csői, a Szakszervezeti Szövetség el­nöke, valamint más magas- rangú személyek üdvözölték. Jelen voltak a diplomáciai képviseletek vezetői is. Kül­döttségünket Szók Szán kí­sérte szálláshelyére. Szók Szán este vacsorát adott kormányküldöttségünk tiszteletére. Szakszervezeti küldöttségünk, amely Kiss Károlynak, a SZOT alelnökének a vezeté­sével már néhány napja Phen janban tartózkodik, csütörtö­kön a főváros egyik büszke­ségét, az úttörőpalotát tekin­tette meg. Ide látogatott KISZ-küldöttségünk Méhes Lajosnak, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának ve­zetésével. Delegációnkat csütörtökön fogadta O Gi Csőn, a Koreai Dolgozó Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának elnö­ke. Ifjúsági delegációnk este a fegyvermentes övezet köze­lében lévő Keszon városába, valamint a fegyverszüneti tárgyalások színhelyére Pan- mindzsonba utazott. Országos tanácskozás Pécsett a városi szemétszállításról Tegnap délben kétnapos országos ankét kezdő­dött az MTESZ pécsi szék­házában „Városokban a terv­szerű szemétszállítás megszer­vezésének problémái” címmel. Az ÉTÉ városfejlesztési szaka osztálya, a Pécs városi Ta­nács VB, a Pécs városi KÖ­JÁL és az ÉTÉ helyi szerve­zetének közös rendezésében megtartott ankét megnyitásán jelen volt dr. László Tivadar, az ÉVM főosztályvezetője, dr. Balogh Mihály, az Egészség- ügyi Minisztérium osztályve­zetője, az ország számos me­gyéjének és városának illeté­kes tanácsi vezetője, képvi­seltették magukat az egész­ségügyi és járványügyi szer­vek, valamint a városgazdál­kodási, köztisztasági és útkar­bantartó, kertészeti és park­építő vállalatok, szintén az egész ország területéről. Az ankétot dr. Borsos Jó­zsef egyetemi tanár, a Város­gazdálkodási Kor vezetőjének felkérésére dr. Németh La­jos, a Városi Tanács vb-el- nökhelyettese nyitotta meg, majd Fehér Gyula, az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője tartott elő­adást „A tervszerű szemét- szállítás megszervezésének kérdései” címmel. Délután az ankét résztvevői Harkányba és Siklósra láto­gattak, tanulmányozták a harkányi üdülőterület és Sik­lós köztisztasági, szemételhe­lyezési viszonyait, majd meg­tekintették a siklósi várat. Ma délelőtt 9 órai kezdettel a tanácskozás folytatja mun­káját, öt előadás hangzik el a nap folyamán, melyeket vita követ. Húsipari társulást szerveztek a baranyai tsz-ek A mecseki és a Dráva menti termelőszövetkezetek szövet­ségének kezdeményezésére hús ipari társulást szerveztek a baranyai termelőszövetkeze­tek- Céljuk a 25 ezer lakosú bányászváros, Komló ellátá­sának javítása. A hamarosan megalakuló társulás átveszi a régóta használaton kívüli városi vágóhidat, ahol évente 6000—7000 sertést dolgoznak majd fel. A tsz-szövetség az érdekelt közös gazdaságok ve­zetőiből létrehozta az intéző bizottságot és felhívást bo­csátott ki a vágóhídi „rész­vények” jegyzésére. Szeptem­berben a tsz-ek közgyűléseken döntik majd el, hogy csati a-’ koznak-e a társuláshoz és hány „részvényt” jegyeznek. Egy-egy „részvény” 15 ezef forintot és 100 sertést jelent A pénz a húsipari üzem be­ruházásához szükséges, a ser­tések előjegyzése pedig arra szolgál, hogy a vágóhidat egész éven át elláthassák hí­zóval. A tsz-ek a szerződéses kötelezettségük teljesítése után megmaradó hízott sertéseket bocsátják majd a húsipari tár­sulás rendelkezésére. Az üzem termékeit részben a tsz-áru- dák, részben — a baranyai MESZÖV-vel kötött megálla­podás alapján — a fogyasztá­si és értékesítő szövetkeze­tek boltjai hozzák forgalomba. Ez lesz az ország első terme­lőszövetkezeti-húsipari társu­lása. A komlói vágóhíd előre­láthatóan októberben kezdi meg működését. Diplomaosztás az esti egyetemen Tegnap délután 3 órakor dr. Tóth József, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottsága ok­tatási igazgatóságának vezető­je adta át az MSZMP főisko­lai oklevelét 24 végzett hall­gatónak. A hároméves mar- xizmus-leninizmus esti egye­tem elvégzése után kétéves szakosított tagozaton folytat­ták tanulmányaikat, majd utána egy-egy éves kiegészítő szakot végeztek, s három ál­lamvizsga, valamint hét évi tanulás után kapták kézhez az okleveleket. Három hall­gató, dr. Molnár István, dr- Deák Erzsébet és Groscli Béla kitüntetéses oklevelet kaptak. A diplomát nyert hallgatók a következők: Bakó Mátyás, Ba- latinácz Jeromos, Baranyay Sándor, Cseke Mihályné, Do­monkos Dezső, Dóra Ferenc, dr. Faludi László, Farkas Já­nos, Fekete Sándor, Hajdú Jó­zsef, Huszár István, Katona Pál, Kiss András, dr. Laczkó Béla, Mészáros Kálmán, ‘ Omacht János, Ott Miklós, Spruzina László, Tészás Sán­dor, Vakán Béla és Vargí László. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom