Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-26 / 226. szám

IMS. szeptember 26. DunanTtui naoto 3 A tsz-ek iráktorparkja jórészt elöregedett Szakosították a gépjavítást Hat hónapra adnak javítási garanciát — Műszaki tanácsadás a gyengébb tsz-eknek ? Miután a Megyei Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat au­gusztus 1-vel kilépett az erő­gépjavítás négy megyére ki­terjedő kooperációjából, s is­mét megyén belül a saját ál­lomásain végzi ezt a szolgál­tatást, várhatóan már a kö­zeljövőben megjavul a ter­melőszövetkezetek kiszolgálá­sa. A vállalat szakosította a javítást, s nyolc állomásán tipizálva végzi a traktorok és traktor fődarabok, valamint szerkezeti egységek felújítá­sát Ki mit javít? Csupán a váratlan meghi­básodások elhárítását és a garanciális javítást nem sza­kosították, ezt a két tevékeny­séget minden állomás elvégzi saját körzetében. Minden egyéb tevékenységet szakosí­tottál! végeznek eL Cserkút javítja az RS—09- es traktorokat, és minden tí­pusú tehergépkocsit, valamint a tejházi, a hűtőházi gépeket Ezen kívül lakatosipari vas­szerkezeteket gyárt, új majo­rokat szerel fel, kisfeszültségű hálózatot épít és felújít, külső és belső vízvezetékszerelést vállal. Pécsvárad. végzi a DT —54-es traktorok főjavítását és szerkezeti egységeinek gyártását. Ezen kívül gépko­csi szervize van, különféle la­katosipari berendezéseket, bú­várszivattyúkat és gátterokat készít megrendelésre. Ez idő szerint Pécsváradon működik a megye egyetlen traktorbom- tó állomása, ahol árusítják; is az anyagot. A szovjet kombájnokat egész Baranya megye részére Szigetvár újítja fel. Az állo­más fontos profilja a villamos forgórészek javítása. Gyárt­mányai a tuskókiemelő, por­elszívó, fakérgező gépek, ma­lacetetők, iszapszivattyúk. Vajszló fő profilja a pótkocsi­javítás. Ezen kívül acélalkat­részek hőkezelését végzi, ita- tóvályukat és melegágy! kere­teket gyárt. A Zetor traktor­család valamennyi tagját Vil­lány javítja, s itt javítják a permetező-porozógépeket, ön­tözőberendezéseket. Az állo­más hozza forgalomba a fel­újított traktormotorokat Főbb gyártmányai mezőgazdasági gépalkatrészek, gumiipari cik­kek, traktor és munkagép ülé­sek és kárpitos munkák. Palotabozsok az UTOS és MTZ traktorokat javítja, is­tálló-technológiai berendezé­seket gyárt és karbantartja a kézi tűzoltóberendezéseket. Végül a mágocsi állomás ja­vítja a magyar traktorokat, a kis és nagy Dutrákat, emel­lett Dunántúl összes megyéjé­nek elvégzi a kompresszorok és légíék-egységek felújítását. Gyártmányai közül a legna­gyobb volument az épület- és istállóajtók, ablakok, képvise­lik, de megrendelésre előhán- tos ekéket, barázdabehúzót, dózer tolólapot, altalajlazítót, szalagfűrészt, juhetetőket is gyártanak. Fődarabok sorozatgyártása A Gépjavító Vállalat profil- kialakításában meghatározó szerepe van a termelőszövet­kezeti üzemek műszála felké­szültségének. A tsz-ek saját javító bázisa nagyon külön­böző ma még. A Duna és Ka- rasica menti Tsz-ek Szövetsé­ge a közelmúltban megvizs­gálta területén a tsz-ek saját gépjavító tevékenységét, s a műszaki felkészültséget te­kintve három kategóriába so­rolta a tag-tsz-eket. Az „A” kategóriába azok a tsz-ek tar­toznak, amelyek olyan szer­szám- és célgépekkel, olyan korszerű műhelyekkel rendel­keznek, hogy a szervizeket, meghibásodásokat, folyójaví­tásokat, felújított fődarabok és szerkezeti egységek össze­szerelését el tudják végezni. A ,3’’ kategóriába tartozó tsz-éknek __ 18 tsz tartozik i de — van ugyan megfelelő műhelyük, de szerszámozott­ságuk és szakember ellátott­ságuk még nem megfelelő, ezek még kisebb javításokat is igényelnek a gépjavító ál­lomásoktól. S végül a „C” kategóriába tartozó tsz-ek mégcsak megfelelő műhellyel sem rendelkeznek, s a napi karbantartástól a fődarabcse- rés főjavításokig teljes mér­tékben a gépjavító állomások­ra szorulnak. A közgazdászok megállapí­tották, hogy a ,3” kategóriá­ba tartozó tsz-ek mintegy 5, a ,,C’’ kategóriás tsz-ek pedig 10 éven belül jutnak el az „A” kategóriás tsz-ek felké­szültségi szintjére. Ez a jövő­re nézve mintegy irányt szab a Gépjavító Vállalat tevé­kenységének és cseredarabos rendszerű szerkezeti egysé­gek, a fődarabok nagy soro­zatban történő felújítására, gyártására hívja fel a figyel­mét Csökkentsék a traktorok árát A felmérést végző közgaz­dászoknak a tsz-ek elmondot­ták, hogy a traktorparkjuk jórésze elöregedett — 10—15 éves gépekkel is rendelkez­nek — s ezek ismételt felújí­tása sok költséggel jár, nem éri meg. A selejtezést meg­könnyítené és a javítási gon­dokon is enyhítene, ha az ál­laim csökkentené az erő. és munkagépek árát, a gépjaví­tásra eddig megkapott állami kedvezményről a tsz-ek egy­idejűleg szívesen lemondaná­nak. A vállalatot sok kritika ér­te a közelmúltban a hosszú átfutási idők, a nem megfe­lelő minőség miatt a tsz-ek részéről. A vállalat határo­zott intézkedést tett, hogy a panaszok megszűnjenek. Vál­lalták, hogy szeptember 15- től minden javításra behozott traktor hibafelvétel) jegyző­könyvének másodpéldányát megküldik a tsz-eknek, a ja­vítási garancia idejét 3 hó­napról 6 hónapra emelték fel, továbbá a jövőben minden gépátadás pontos idejét jelzik a tsz-szövetségnek, hogy szak­értőjét a helyszínre küldhes- se. Szó van arról is, hogy min­den állomáson mérnököt je­lölnek ki vagy technikust, aki havonta meglátogatja a gyen­gébb tsz-eket és felméri javí­tási szükségletüket. Ha a tsz igényli, műszaki tanácsokat is ad. Mindez nagyban előrevin­né a javítások ügyét, s a vál­lalat az eddiginél kevésbé volna kénytelen orientálódni az ipar felé. — Rné — Varrás helyett ragasztás Nemzetközi viszonylat­ban az utóbbi években kezdett elterjedni a kon­fekcióipari ragasztásos technológia, hazánkban négy évvel ezelőtt a Vö­rös Október Férfiruha­gyár vezette be, s első­nek nagyüzemi méretek­ben. Alkalmazását meg­kezdte a Május 1. Ruha­gyár és a Zalaegerszegi Ruhagyár is, de a széles­körű elterjesztés eddig — főként a ragasztó- anyag hiánya miatt — váratott magára. A Tex­tilipari Kutató Intézet és a Műanyagipari Kutató Intézet együttműködésé­vel kikísérletezett ragasz­tóanyag nagyüzemi gyár­tására a Nyergesújfalui Viscosagyár rendezkedett be, s ez évtől kezdve olyan kapacitással ren­delkezik, hogy a hazai igények kielégítésén túl exportra is tud adni ra­gasztót. Most már csak a ruhagyárakon múlik, hogy a termelékenyebb technológiát kiterjedten alkalmazzák. A ragasztásos techno­lógia korántsem jelenti azt, hogy a varrást most már kiküszöbölik, csak ott van jogosultsága, ahol több réteget kell össze­illeszteni. A Vörös Októ­ber Férfiruhagyár már hárommillió zakó gyártá­sánál alkalmazta az eljá­rást és egyetlen rekla­máció sem volt DSmörkapunál a régi Mecsek Gyöngye szálló helyén ól turista szállót épít a Baranya megyei Ta­nács Magas- és Mélyépítő Vállalat. A 12 szobás, 24 ágyas szállóban központi tütés lesz és a Jövő évi szezonra készül eL Félautomatizált tehenészet Gyulapusztan Kétműszakos sertéskombinát Központi fűtés a siklósi várban A siklósi várban a központi fű­tést szerelik. A vár pincéjében olajtüzelésű kazánok építésén dol­goznak. Fellegi Józsefet és Makári Jánost, a Baranya megyei Építőipari Vállalat anyagbe­szerzőit nem érte készületle­nül a gazdasági reform. Mind­kettőjük mögött évtizedes szakmai gyakorlat áll, kellő alapjuk van, hogy ítéletet mondjanak a változásokról. — Most mozgalmasabbá, sokoldalúbbá, felelősségtelje­sebbé vált az anyagbeszerzők munkája — mondotta Makári János. — Ma már nemcsak egyszerűen beszerezni kell a szükséges anyagot, a mi dol­gunk az is, hogy felkutassuk a legelőnyösebb beszerzési forrásokat, beleértve a szál­lítási költségeket is, hiszen a vállalati eredmény terhére megy, ha távolabbi helyről, magasabb költséggel oldjuk meg az anyag beszerzését — Természetesen ma sem mennek mindig simán -a dol­gok — vette át a szót Fellegi József. — Nekünk is van kon­kurenciánk, ha az más for­mában jelentkezik is, mint a gyártó vagy a kereskedelmi vállalatok egymás - közötti ri­valizálásában. Mi például ele­ve hátrányban állunk a fő­városi anyagbeszerzőkkel szemben, akik nem is mindig eredménytelenül lenyüzsgik előttünk a keresettebb építő­anyagokat Ügy védekezünk hát, ahogy tudunk, és ebben a legfőbb fegyverünk a kap­csolatok ápolása. E tekintetben pedig első­rendű szempont, hogy a kap­csolat túllépjen az „adok-ve- szek” hivatalos aktusán. — Nagy baj, ha az anyag- beszerző csak számlázó vagy kiutaló partnernek tekinti a készletező vállalat ügyintéző­jét, tehát más módszerekhez kell folyamodnunk — mon­dotta. — A figyelmesség, az udvariasság módszereihez. Kü­lönösen, ha női ügyintézővel van dolgunk. Ilyen esetben gondosan számon tartjuk a névnapokat. Ilyenkor egy cso­kor virág, vagy egy-egy do­boz rumos bonbon felér aá anyagigényléssel kapcsolatos legmegokoltabb érveléssel is. Természetesen az is előfor- ; dúl, hogy egyszer-egyszer ! „prózaibb” eszközökhöz kell folyamodniuk. Egyik ilyen és hosszabb idő óta bevált mód­szerük az, hogy nem mind­járt az ügyintézőt keresik fel, hanem előzőleg tájékozódó szemlét tartanak a telepveze­tőknél, raktárosoknál, amire rendszerint olyankor van szükség, ha maguk is tudják, hogy a keresett anyagból ke- I vés készlete van a partner­A Pécsi Állami Gazdaság még korábban megbízást adott a Baranya megyei Ta­nácsi Tervező Vállalatnak egy 416 férőhelyes félautomatizált tehenészeti telep tervének el­készítésére. A tervezéssel Krausz György mérnököt bízták meg, aki az AGROKER ajánlott tervét is felhasználja. Amint a tervező­mérnök elmondotta, drótke­rítéssel körülkerített, portás­fülkével ellátott gyárszerű te­lepről van szó, melynek két, egyenként 208 férőhelyes te­hénistálló lesz a szíve. Amit csak lehet, gépesítenek. Trak­toros vontatóval szállítják az istállókba a takarmányt; a fel- és lerakást darus mar­kológép intézi el. az istállók­ban lévő kaparólánc pedig a jászlakba juttatja az álla­tok táplálékát. A kifejt tej a magasban húzódó üveg, vagy műanyagcsövön távozik el a tejházba. Mecharrizálják a trágyaeltávolítást is. Ehhez tolólapáttal ellátott traktort használnak fel, mely az istál­lók elé tolja a hulladékot, vállalatnak. Persze szintén a jó kapcsolaton múlik, hogy a telepvezetőktől a raktárosok­tól a tényeknek megfelelő in­formációt kapjanak és ilyen formán felvértezve állnak az ügyintéző elé. — No6 ilyenkor fordulhat elő, hogy vitákra, sőt vesze­kedésre is sor kerül, de ehhez is érteni kell. Nem szabad túl­feszíteni a húrt, disztingválni kell, hogy személy szerint ki­vel, meddig, s mire juthatunk el a vitával, a veszekedéssel — mondotta Fellegi József. — S ha mégsem megy a do­log, vagyis a készletező vál­lalatnak valóban hiánya van az igényelt anyagból, ez eset­ben felkeressük magát a gyártó üzemet is, hogy leg­alább a kilátásokról tájéko­zódjunk. De más haszna is van az ilyen gyárlátogatásoknak. Pél­dául jó előre tudomást sze­rezhetnek a korszerűbb gyárt­mányok (új műanyagburkola­tok, betonelemek stb.) kibo­csátásának idejéről, s ennek birtokában előre is leköthetik vállalatuk számára az új épí­tőanyagokat Hivataluk az egész ország. Szinte állandóan úton van-1 nak. Gépkocsin, vonaton jár- j ják sorra a gyárakat, a ke- ! reskedelmi partnereket, s bi- j zony gyakran előfordul, hogy I hétközben csak egyszer pihe-1 nik ki magukat családjuk kö- I rében. Mégsem cserélnék fel mással a beosztásukat. ahonnan — ugyancsak gépi erővel — elszállítják. Ilyen és ehhez hasonló el­járásoknak köszönhető, hogy ezen a telepen csak 25—30 perc élőmunkára lesz szük­ség naponta egy tehén ellátá­sához, míg más tehenésze­tekben 45—50 perc az igény. A félautomatizált telepen egy gondozó nem 13, hanem 18— 20 tehenet fog — könnyű­szerrel ! — ellátni. Fekete-fehér öltözővel é* zuhanyozóval ellátott szociá­lis épület is lesz a telepen. Ennek és más kiadásoknak tulajdonítható, hogy a telep előreláthatólag 15—16 millió forintba kerül, míg hagyomá­nyos módszerekkel mintegy 12 millió forint is elég lett volna ennyi állat elhelyezésé­hez Amint azonban Nagy József, a Pécsi Állami Gaz­daság igazgatója megjegyezte, a korszerűség elsőrendű kö­vetelmény, hiszen ha nerp modernizálnának, maholnap nem kapnának gondozókat a telepekre. A telepen két. mű­szakot vezetnek be, s 7 órás műszakidőre számítanak táv­latokban. A telepet egyébként a Pé­csi Állami Gazdaság gyula­pusztai üzemegységében építik fel. A szociális traktus kivé­telével még ebben az évben elkészülnek a tervek, s jövőre felépítik a létesítmény zömét, mely 1970 tavaszán üzembe lép. Ugyancsak a Pécsi Állami Gazdaságból származik egy — az állattenyésztők körében kissé szenzációsnak ható — másik hír is. A gazdaság szentkuti üzemegységében mű­ködő 6.5 ezer férőhelyes ser­téskombinátban ugyanis hét­főtől kezdve áttérnek a kát műszakra. Legutóbbi ismere­teink szerint a pécsiek e vo­natkozásban is az elsők közé tartoznak az országban. Az intézkedés értelmében a je­lenlegi 12 órás egy műsza­kot két 8 órás műszakkal váltják fel. Amint Nagy Jó­zsef igazgató elmondotta, to­vábbra is csak 27 személy gondozza az állatokat, mint idáig. Még az sem mond­ható, hogy a két műszak drágább volna, mint a másik. Ugyanavval a munkaerővel, ugyanazokkal a költségekkel oldanak meg mindent, csupán a munkaszervezésen változ­tattak. Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig;: felhőátvonulások, inkább csak néhány helyen átfutó esővel. Mér­sékelt, időnként még erős észak* nyugati szél. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 5-—1^ legmagasabb nappali hőmérséklet 15—19 fok között. Pálinkás György időszerű I •• •• közös ajánlatunks SZÖLÖDARÄL0 SO TIP. 543,— FT SZÖLÖPRÉS 60 LITERES 1610,— FT ALU. PUTTONY 30 LITERES 214,— FT Ezer forint értékhatár felett a mezőgazdasági kisgépek OTP hitellevélre is megvásárolhatók: a MOHÁCSI, SIKLÓSI, KOMLÖI, PÉCSI vasboltokban és a MEZŐGAZDASÁGI VASBOLTBAN Pécsett, a Rákóczi u. 38. szám alatt. Ahol egy-egy virágcsokor felér a legmegokoltabb érveléssel Hivataluk as egéss orsság

Next

/
Oldalképek
Tartalom