Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-24 / 224. szám

1968. szeptember 24. Dutiantmi namo 3 Országos Tízépítőipari napok Hétfőtől kezdve három hé­ten át váltják egymást a tudományos tanácskozások a fővárasbarr, Miskolcon, Szol­nokon és Pécsett a Magyar Hidrológiai Társaság és az Országos Vízügyi Hivatal Vízépítőipari Központja ál­tal rendezett Országos Víz­építőipari Napok keretében.' Ezeken a tanácskozásokon körülbelül ezer hazai és elő­reláthatólag jóval több mint félszáz külföldi szakember részvételével megtárgyalják a vízművek, a csatornák és a szennyvíztisztító telepek építéstechnológiájával, az örí- tözőművekkel, a vízkutatás­sal, az árvízvédelmi tölté­sek, földgátak, valamint a mélyfúrású kutak építésével kapcsolatos időszerű kér­déseket Biztató kukorica- kísérletek A baranyai tsz-ek már évek óta kísérleteznek kü­lönböző kukoricafajták ter­mesztésével a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya és más szervek szaktanácsai alapján. Az idén már 25 tsz folytat ilyen kísérleteket 34 fajtával mint­egy 700 holdnyi összterüle­ten. A' 34 kukoricafajtából 17 magyar, 14 jugoszláv, 3 pedig amerikai „nemzetisé­gű”. A tsz-ek 2—13 mázsa ve­gyes műtrágyát szórtak ki a kísérleti táblák, parcellák minden holdjára. Több járási bemutatót szerveztek már — a siklósi járásban szeptem­ber 6-án, a mohácsiban szep­tember 12-én volt, a pécsi járásban pedig a napokban lesz bemutató —, így úgy szólván minden kukorica­termesztésben érdekelt tsz- szakembemek módja nyílt a kísérleti táblák megtekinté­sére. Bár még nincs végleges eredmény az idei kísérletek eredményeiről, a sok tapasz­talat alapján már most is valószínűsíthető, hogy a ha­zai hibridek közül az MV 590-es, az MV 530-as, a ju- goszlávok közül pedig az eszéki fajták válnak be a legjobban. A magyarbólyi tsz-ben például az MV 590- es, 43, az MV 530-as 40, az OSSK 203-as 56, az ugyan­csak eszéki OSSK 212-es 56 mázsás termést ígér holdan­ként. A jugoszláv fajták te­hát többet fizetnek, a hazai­ak viszont ellenállóbbnak mutatkoznak a különböző betegségekkel szemben és — ami ugyancsak nem utol­só szempont — vetőmagjuk sokkal olcsóbb. Külföldi hozzátartozóktól rendszeres anyagi támoga­tást kaphatnak havi járadék­biztosítás formájában, a Magyarországon élő rokonok. A kedvező feltételekről kérjen felvilágosítást az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ fiókjaitóL Több száz gyermek vár még felvételre Megszűnnek-e az óvodagondok Pécsett? Jövőre ötven férőhelyes panelóvoda épül — Ezentúl a lakásokkal egyidőben adják majd át a kapcsolódó létesítményeket Évek óta visszatérő, s egyre súlyosbodó probléma Pécsett a gyermekek óvodai elhelye­zése. Szeptember első napjai­ban, több éves késéssel végre kaput nyitott Üjmecsekalján a „legújabb” száz férőhelyes óvoda (átadása már 1965-ben esedékes lett volna), s a szü­lők valósággal megostromol­ták. Érthetően, hiszen a vá­rakozás „türelmi évei” után — különösen a régebbi as­pirálók — joggal reményked­tek gyermekeik elhelyezésé­ben. Reményüket azonban alaposan megcsappantotta az időközben szintén lakáshoz jutott gyermekes családok újabb százainak hasonló igé­nye. Az újmecsekaljai óvodák összesen 500 gyermek befoga­dására alkalmasak, s ezzel szemben 919 a felvételre váró óvodáskorúak száma Üjme­csekalján, illetve a szigeti vá­ros új lakótelepein. Az egész városban — kivéve a szoros értelemben vett belvárost — hasonlóan vigasztalan a hely­zet Közel hatezer az óvodára jogosultak száma, szemben a 3100 körüli férőhellyel. A Városi Tanács művelő­désügyi osztálya minden le­hetőséget kiaknázott a prob­lémák megoldása vagy leg­alább is enyhítése érdekében, de sajnos kevés eredménnyel. Egyik intézkedésük az volt, hogy számolva az óvodákban minden évben előforduló le­morzsolódással, túljelentkező- ket is felvettek, a másik az, hogy a meszesi, kertvárosi és főleg az újmecsekaljai igény- jogosultak legjobban rászo­rultjainak gyermekei a belvá­rosi óvodákban kaptak he­lyet Természetesen mindez csak kis részben segít hozzá a régi keletű problémák megoldásá­hoz. Ami a férőhelygondok „ré­gi keltezését” illeti, sajnos, Gépbemutató A Vörös Csillag Traktorgyár, az AGROKER, AUTOKER és mások mezőgazdasági gépbe­mutatót rendeznek ma a duna- szekcsől Duna Gyöngye Tsz- ben. Elsősorban a magyar gyártmányú D4K—B, valamint az UE 28-as erőgépeket kíván­ják bemutatni, különböző munkagépekkel. A rendezvény­nyel arra akarnak választ ad­ni, hogyan lehet e gépeket a legésszerűbben felhasználni. Mindemellett bemutatnak né­hány új gépet is, közöttük a vissza kell nyúlnunk érte 1963-ig, amikor a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat át­adta ugyan a szerződésben le­kötött 1350 tanácsi rendelke­zésű lakást, de a hozzájuk kapcsolódó legszükségesebb létesítményekkel adós maradt. Az említett lakásszámhoz nyolctantermes iskolát, 75 óvodai férőhelyet, 40 férőhe­lyes bölcsődét és más kisebb- nagyobb jelentőségű létesít­ményt kellett volna a fenn­álló normatíva szerint a vá­rosnak a lakásokkal egyidő- ben átvennie, s ezek közül egyetlen egy sem valósult meg a lakásátadásokkal egyidőben. Az oka? Balaskó István, a Városi Tanács tervosztályá­nak főmérnöke szerint az épí­tők kapacitáshiányra, vala­mint kiemelt létesítményeik szorító határidejére hivatkoz­va nem is vállaltaik kötele­zettséget az említett létesít­mények esetleges későbbi át­adására sem. — Ez sajnos nem kevesebb, mint 23,7 millió forint értékű lemaradást jelentett, mégpe­dig pótolhatatlan lemaradást — mondotta a főmérnök. A problémák még tovább növekedtek a harmadik ötéves tervidőszak első három évé­ben, és jelenleg közel 29 mil­liós hátralékuk van. Ezért az összegért az idén már 24 tan­termet számláló új iskolákat, 40 férőhelyes bölcsődét, és a szeptemberben . átadott százas létszámú óvodán kívül még i egy 50 férőhelyes óvodát kel­lett volna átvenrriök, e léte­sítményeket azonban a már említett kivitelezési problé­mák miatt csak 1969—1970- ben adják át. ■p- Még az a vád sem érhet bennünket, hogy nem okul­tunk évről évre megismétlődő kudarcainkból, mert időköz­ben mindent elkövettünk, hogy az elmaradt létesítmények pótlására vállalkozókat talál­Dunaszekcsőn FRAK—B—l-es forgó kotró, és rakodógépet, mely úgyszólván mindenféle mezőgazdasági ra­kodásban — répa, kukorica, burgonya stb. — továbbá árokásásra egyaránt felhasznál­ható. Ugyancsak bemutatják az UE 50-es erőgépet, mely az UE 28-es változata 50 lóerő­ben. Szintén összkerékmeghaj- tásii gép. Ezt a gépet már ez év végén, az ugyancsak ha­zai gyártmányú FRAK—B—1-est pedig a jövő evben árusítják majd az AGROKER-nél. junk — mondotta a főmér­nök. — Sajnos minden válla­latnál a kapacitáshiányra való hivatkozás miatt- hiúsultak meg a tárgyalásaink. Arra a kérdésünkre, hogy a jövőt illetően jobbak-e a ki­látások a szülőknek és a ta­nácsi szerveknek egyaránt gondot okozó problémák meg­oldására, dr. Dányi Pál, a tervosztály vezetője adott vá­laszt: — A reform lehetővé tette számunkra is, hogy a lakás- építési valamint a hozzá kap­csolódó létesítmények terve­zésekor illetve beruházásakor csak irányszámként szerepel, jenek a régebben kötelező, te­hát megmásíthatatlan norma­tívák, és mi élünk is ezzel a lehetőséggel — mondotta. — Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben már a lakó­területenként pontosan fel­mért igények figyelembe vé­telével határozzuk meg, hogy hol s mennyire indokolt a kapcsolódó létesítmények, s elsősorban a bölcsődei, óvo­dai férőhelyek növelése illet­ve csökkentése. Természetesen hozzátette, hogy e tervek megvalósításá­ra csak hosszabb távon kerül­het sor, mert nagyon súlyos hátralékok vannak még más létesítmények terén is. Mindenesetre sokat lendít a dolgokon az is, hogy a jövő évben megkötendő kivitelezé­si szerződésben a Baranya megyei Építőipari Vállalat is kötelezettséget vállal arra, hogy a régebbi gyakorlattól eltérően, az elkészült lakások­kal egyidőben adja át majd a kapcsolódó létesítményeket, köztük az óvodákat, bölcsődé­ket. És még egy újság: a Ba­ranya megyei építők közre­működésével a Pécsi Tervező Vállalat új technológiájú pa­nelóvodákat, bölcsődéket ter­vezett, s úgy hírlik, hogy már a jövő évben sor kerül az el­ső 50 férőhelyes panelóvoda ősz előtti átadására. P. Gy. Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: időnként megnövekedő felhőzet, többfelé esővel. A mérsékelt, he­lyenként élénk délnyugati, nyu­gati szél fokozatosan északnyuga­tira fordul és megerősödik. A haj­nali órákban párásság, egy-kót helyen köd. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 7—12, legmagasabb nappali hőmérséklet 16—20 fok között. a mvmmő «lőtt NYÍLT TÁRGYALÁS A közélet demokratizmusa az egyik fontos társadalmi hajtóerő. Ez a demokratiz­mus gyakorlatilag jelen van mindenütt a legfontosabb kérdésekben, de nem min­dig van jelen az emberek, a beosztottak és a főnökök közt. Való igaz, hogy a közéleti bátorság a legma­gasabb társadalmi szinten a legnagyobb, és lefelé egy kicsit csökken. A Nyílt tár­gyalás egy csaknem minden napi helyzetet tárt a né­ző elé. Bajai Zoltán szemet- huny egy nyilvánvaló igaz­ságtalanság felett. Tisztáz­hatná sógorát, hallgatásával viszont közelebb segítheti magát a hőn várt lakás- kiutaláshoz. Egzisztenciáli­san magyarázható a maga­tartása, erkölcsileg azonban nem. Ä vád és a védelem kereszttüzében derült ki, hogy a kérdés mennyire szétágazó. A Pálfy József által bölcs nyugalommal vezetett nyílt vita már-már szenvedélyessé vált. Az ügye sen megszerkesztett tárgya­lás azonban alkalmat adott az igazságot makacsul vé­delmezőknek, és a józanul meghátrálni akaróknak, a szkeptikusoknak — akik azt mondják: igaz, az igazsá­gért mindig síkra kell száll­ni, legfeljebb nem mindig sikerül — hogy a feladott morális leckére a maguk módján adjanak választ, ahogy ez az életben is van. A Nyílt tárgyalás ifjúsági • műsor, de úgy gondolom: társadalmunk eléggé "~ta- los és fogékony a.ihöz, hogy a felnőtteknek is ta­nulságos, elgondolkoztató órául szolgáljon. ARANYSZOBA Az ökölvívás mostaná­ban divatba jött a magyar irodalomban. A férfiassá­got szimbolizáló sport — amelyről Jack London és Hemingway oly emberien, megrendítően s főként hoz­záértően tudott írni — ez­úttal Vészi Endre tv-játé- kában szolgáltatott drámai helyzetet. Hősünket — So­ros István kétszeres Európa- bajnokot — egy bal csapott- horogtól kiszámolják. Oly szerencsétlenül esik, hogy súlyos sérülése miatt man­kó, tolókocsi vár rál. A szakmai problémákról most ne meditáljunk. Az író sze­rint így történt, fogadjuk el. Annál is inkább, mivel Vé­szi drámája nem a ringben játszódik, hanem a toló­kocsiban. Hősünk ugyanis kimaradt a harmadik ele­miből, a felesége tanította meg, hogy kell rendesen aláírnia a nevét, szakmája nincs, stb. Soros István az „okos” Marika védőszárnyai alá kerül a szép villában, amit hősünk feltehetően összebokszolt a családnak. Tolókocsijában fel-felriad- nak a régi emlékek, a lel­két bizonytalanság és tehe­tetlenség fojtogatják, míg­nem egy hatástalanul kül- sőséges születésnapi buli után Soros István össze­töri az aranyszoba beren­dezését. Ki érti, miért? A stílusában eklektikus tv- játék végül is nem tudta fel­kavarni a néző lelkét. Leg­feljebb egy szép érzelmes jelenet van benne, s ez a bajnoknak a fiával való találkozása. A szerző egyéb­ként az ökölvívásban kevés — vagy egyoldalú — jártas­ságról tett bizonyságot. Az ökölvívók — s a régiek, akik közül nem egy ma professzor, művész, orvos, újságíró, stb. — bizonyára megrezzentek magukban e sportágnak ilyen jellemzé­sén: „ez annyi, mint vala­kinek jól a képébe csapni”, s méginkább megrezzentek, amikor látták, hogy a tv- játékban szereplő ökölví­vók mindegyike egy ötöd- rangú profiring tájáról, lotyók és huligánok közül keveredtek elő. Nodehát, ez a tv-játék nem a bokszolók- ról szólt, hanem egy bizo­nyos Soros Istvánról, akinek egykor bámulatos volt a reflexe. Tanulságnak min­denesetre megfelelt. IRÁNY MEXIKO A szombat esti „sport­téma” már kevesebb lelki problémát okozott. A szí­nész-szerző Viktor Gedeon pályája során nyilván jól megfigyelte a műfaj mixe- lésének fortélyait, megfi­gyelte pályatársait, és szi­gorúan ragaszkodva a mű­faj hagyományaihoz — megírta mulatságos film- vígjátékát. Zsurzs Éva szo­kott nyugalmával, a finom humor iránti érzékenységé­vel, a szituációk értékének biztos felmérésével rendez­te meg a tv-filmet, három kitűnő színészünk (id. Lata- bár Kálmán, Voith Ági, Bodrogi Gyula) pedig pom­pásan eljátszotta Az olim­pia jegyében készült mű­sor kedves fintorgással, ha nem is mindig kacagtató humorral, de mindvégig jó­kedvűen teremtett hangu­latot az év nagy sportese­ményéhez. Az egyébként bő­séges zenéről talán csak annyit: túl „hagyományos” volt. Mintha sportolóink e filmben még csak a helsinki olimpiára készülődtek volna. (T) ARCOK — KÖZELRŐL ARANYDIPLOMÁS MÉRNÖK A z asztalon négy gondo­^ san elrendezett irat­csomag: egy élet dokumen­tumai. Levelek, gratulációk, megbízások, vázlatok. Leg­felül egy könyvnagyságú vörös díszdoboz: ötven mun­kás év jutalma. S mellette a levél: Kedves Kollegánk, tisztelettel meghívunk az Arany-, Gyémánt- és Vas­okleveles Mérnökök Köré­nek tagjai sorába ... — Ez talán még a kitün­tetésnél is kellemesebb meglepetés volt — mondja Morvay Vilmos, majd ma- gyarázólag hozzáteszi: — nem az évek múlása fáj az embernek, hanem az, hogy szép lassan mindenki elfelejti... 1918. március 4-én vette át diplomáját a József Mű­egyetemen. A félíves perga­men megsárgult, megkopott az elmúlt félévszázad alatt, a gondosan rajzolt, gótikus betűk azonban mit sem vesz­tettek büszkeségükből. „Az út", a vasút-, a híd- és a vízépítés valamint a geodé­zia mérnöke.” — El se hiszi, mekkora érték volt akkoriban éz a diploma! Az öt szakterület egyikén csak elhelyezked­hetett az ember. Hetvennégy éves, de az emlékeket nem festették ró­zsaszínűre az évek. Mint mindig, most is a pontos­ságra törekszik. Az egye­tem nagyszerű alapot adott, az azonban, kiből mi lett, már nemcsak az ismeret- anyagon múlott. — A diplomaosztás után úgy álltunk a világba, mint az eltévedt gyerekek. Kivé­ve, akinek megfelelő össze­köttetése volt. Egy kisvárosi tanító fia örülhetett, ha a létra leg­alsó fokán helyet kapott. A Komáromi Kultúrmérnöki Hivatalban napidíjas mér­nökként alkalmazták, s ha ez az állapot nem is tartott 6oká, akkori fogadalma ma is érvényben van. Ha az ember igényes akar marad­ni önmagához, gyakran utá­na kell néznie, mit gondol­nak felőle a fiatalok. Harminchat évi szolgálat, s a félország bebarangolása után, mint a Pécsi Vízügyi Igazgatóság csoportvezető főmérnöke vonult nyuga­lomba. Azóta itt él Pécsett, a János utca egyik csendes, udvari lakásában. A szak­könyvek, valamikori ügyira­tok mindig a keze ügyében vannak. — Első nagy mérkőzésem az árral 1919-ben volt. A tavaszi olvadás soha nem látott erővel tört a Körö­sök vidékére, s a rám bí­zott 25 kilométeres folyó­szakaszon heteken át talpon volt minden ember. Rajzokat mutat: itt voltak a nyúlgátak, itt a rőzsepap- lan. De az igazi „mérnök avatás” mégsem ez volt. 1925 decemberében, a bé­kés-bihari jeges ár napjai­ban éreztem először, mek­kora felelősség tanult em­bernek lenni. A Sebes Körösön még 25 centiméteres jégpáncél volt, amikor Romániában meg­kezdődött az olvadás. Min­den hiába volt: december 23-án (ezt a dátumot sosem felejti el) délelőtt 10 óra­kor 112 méteres hosszban átszakadit a gát. A régi munkanapló mellett frissen írt jegyzetek. A tragédia elemzése, az okok precíz felsorolása. — A legnagyobb baj az volt, hogy nem biztosítot­ták állami szinten a magyar és román szervek egységes védekezését... Harminchárom éve tör­tént, a felelősség elől azon­ban most sem akar kitérni. Szűk volt a hullámtér, meg­bosszulta magát a féktelen erdöirtás. A hóié valósággal lezúdult a hegyekről. Az­tán nem volt elég védelmi anyag, s abnormális volt a gátak nyomvonala is ... — Képzelje el, az uraság nem engedte a folyószabá­lyozást az eredeti tervek szerint végrehajtani, s ezért egy könyököt iktattak be. Ma persze már elhinni is nehéz az ilyesmit... Megint a mánál vagyunk. A magyar árvédelém Euró­pa egyik legszervezettebb védelmi rendszere, s az ál­lam e vonatkozásban igazán minden dicséretet megérde­mel. Most már csak a bel­vízkárok elhárítására kelle­ne nagyobb gondot fordíta­ni. — ötven év alatt óriásit változott az időjárás. Most sokkal szélsőségesebb, mint valamikor volt. Hol hóna­pokig tartó aszályok van­nak. hol meg hónapos esők, s ez bizony lassan már me­zőgazdaságunk létkérdésévé teszi az öntözést. De ennek a totális belvízrendezés az előfeltétele. A könyvekkel, képekkel zsúfolt lakás minden szeg­lete nyugtalanságáról, örö­kös tépelődéseiről tanúsko­dik. A zongorán szétszórt jegyzetlapok, az íróasztalon széljegyzetekkel ellátott fo­lyóiratok. A napilapokat is úgy olvassa, mint a tanul­mányokat: fia valami meg­nyeri tetszését, gondosan aláhúzza, kivágja.. félre te­szi. Mindig mindennek a keze ügyében kell lennie. Az aranyoklevél is ott van. Beszélgetés közben többször is fellapozza, s bár látszik a szemén: valamit erről is mondani szeretne, más, fon­tosabb dolgok miatt, újra meg újra elhalasztja ... Békés Sándor I l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom