Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-22 / 223. szám
1&É8. szeptember 23, Drniantmi napio Korszerűsítik az élelmiszerek és italait gyártásáról, fogalmazásáról szóló jogszabályt A Minisztertanács legutóbbi ülésén módosította az élelmiszerek és italok előállításáról, valamint forgalmazásáról szóló egyes jogszabályokat. Korábban például csak állami vállalat — s csak meghatározott szabvány szerint — készíthetett élelmiszert. Az új rendelkezés szerint élelmiszereket és italokat a mezőgazdasági és halászati termelő- szövetkezetek, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, termelőszövetkezeti társulások, kisipari termelőszövetkezetek, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok, hegyközségek és kisiparosok is állíthatnak elő. Az új jogszabály — a minőségellenőrzés elősegítése érdekében a termelőket arra kötelezi, hogy ne csak a gyártás időpontját, hanem az egyes gyártási tételek elkülönítésére alkalmas azonosítási jelet is tüntessék f<l a terméken. A szavatossági időre vonatkozó rendelkezésekhez ezentúl a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnökének egyetértése is szükséges. A minőségvédelemmel kapcsolatos kormányhatározatnak megfelelően módosultak a minőségellenőrzés előírásai is. A forgalombahozataltól eltiltott élelmiszer, ital megsemmisítésének, átdolgozásának előírásait, illetve a forgalmazás feltételeit egyszerűsítették: 5000 forint értékhatárig a járási (városi, kerületi), 5000 forint értékhatáron felül pedig a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága rendelheti el a megsemmisítést. Az új kormányrendelet egész sor előző intézkedést szüntet meg, s a hatályát veszti a szörpök, gyümölcslevek és üdítőitalok gyártásáról és forgalmazásáról szóló korábbi, 1958-as rendelet is. Országjárás Megkezdődött az iskolaév és ezzel együtt az országjárások ideje is. Pécs és Baranya közkedvelt kiránduló helyei rendkívül látogatottak, és így érthető, hogy a Turista szállók és a campingek faházai egész szeptemberre, sőt október elejére is teljesen megteltek. A legtöbb látogató — közel ezer — Pécsre jelentkezett. Szigetváron 534-en, Siklóson pedig 610-en vesznek igénybe éjjeli szállást. Budapestről, Pápáról, Debrecenből, Aszódról, úgyszólván az ország minden helységéből érkeznek diákok. Esztergomból az 1. István Gimnázium például 180 tanulóval, egyszerre öt osztály- lyal Indul el a Mecsek és környéke felfedezésére. — wér — — Pécs I. kér. Tanács Végre- bajtó Bizottsága értesíti az érdekelt lakosságot, hogy a meg5 ci munkásőrség szeptember 24-én és 25-én robbantási gyakorlatokat tart István-akna és a volt Békeakna területén. Az e térségben való tartózkodás életveszélyes. ATOMCSAPAS! RIADÓ!! Egy nyomozás története Hogy fogták el a védtelen nők támadóját? zsef alezredes, törzsparanc*- nok, át akar lépni a kihúzott kötélen. Egy gázálarcos azon. nal odasiet és visszaparancsolja. — Nagyon helyesen cselekedett — mondja- — A sugárveszélyes területről — mert most ott vagyunk — csak ellenőrzés után lehet kilépni. Látom, értik a munkájukat. A gyűjtőhelyre sugárfertőzött sérültet vinni nem szabad. A gyűjtőhely bejáratánál fémrúdra szerelt műszerrel „tapogatják végig” a sérültet és csak akkor vihetik tovább a hordágyon, ha a műszer mutatója nem leng ki. A gyűjtőhelyen — egy épület előtti napos részen — már vagy tíz ember fekszik, az egészségügyiek kötözik őket, a tört lábat sínbe rakják ... Tíz órakor a gyakorlat befejeződik. Helyreállították a megsérült villanyvezetékeket is — a termelés ismét megindul. „Hadi tennelésre” állnak át, 12—12 órás műszakra..* A gyár igazgatója megköszönte a részvevő alakulatoknak a szakszerű munkát, a „sérülteknek” is köszönetét mondott, akik „eljátszották” ezt a szerepet A gyakorlat sikeres volt Csak ,,gyakorlat” is maradjon ... Esti meditáció egy találkozásról Balaíonfenyresen újonnan épülő 1970 NYAKÁBA BEKÖLTÖZHETŐ üdülőtelepen társasüdülő lakrészek előjegyezhetők. Cím: Pécsi 2. számú ügyvédi Munkaközösség Pécs, Kossuth u. 22. szám. Telefon: 23-13 Ez még a jó időben történt. A nagy meggyfa alatt ültünk: a fiatal rokon, 6 és én. A családi irattartó a kertiasztalon duzzadt. Máig se tudom pontosan, hogy mi volt bent. Amit mégis megjegyeztem: a hosszú levélválaszok a minisztériumokból és az újságkivágások. Beidegzett mozdulattal írtam fel magamnak a nevét: dr. Somfai Andor, és zárójelbe berajzoltam egy óra számlapját Amíg beszélt, azt gondoltam: dolgozott, dolgozott, dolgozott, semmi több. Érettségi után a tanárja beajánlotta egy régi óráshoz. Négy éven át egyszerre volt joghallgató az egyetemen és tanuló az órásmesternél. Ledoktoráit, de a kérvényeit rendre elutasították. öt évig, mint napidíjas dolgozott. A tisztifőorvos — a nagyfokú mellkasi elváltozás miatt — nem adott neki alkalmassági bizonyítványt. Végül egy másik orvos segített. Alkalmasság? ... tűnődöm közben. 42 évig volt alkalmazásban, ebből 37 éven át egy munkahelyen. Fehér bajusza érzelmesen megrezzen. — Azt mondják, hogy többre is vihettem volna — babrálja az irattartót. Bólint. — Valóban, többre is vihettem volna. De a munkámban nem volt semmi hiba. Ha lett volna, nem tartanak ott 37 évig. A gyámügynél dolgoztam, de én most se választanék mást. — Az órákról beszéljen.' — biztatom. — ö, az órák! Egyszer görög óra alatt a vekker megszólalt a padomban ... nevetgél. —Egy jó órás az művész. En mondom. Ha egy lencse nagyságú kerékben egy fog kitörik, azt pótolni... De legszebbek a régi ingaórák, a negyedütös órák alabástrom oszlopokkal. De hát, nagy türelemjáték az óra. A feleségem gyakran szokta mondani: azon csodálkozik, hogy én nem vagyok ideges, ö már rég földhözvágta volna. Sokszor gondolkoztam, hogy honnan örököltem az óraszer etetet? Ezt nem tudom. Talán a nagyapámtól. Az szerette a zenét, fúrt, faragott. Órát is javított. Bár volt egy óra, amit szétszedett, de nem tudta ösz- szerakni. Rámnéz. Szürkés szemében kis búslakodás üldögél. — Bohém ember volt a nagyapám. En viszont nem vagyok bohém. Sajnos, elég sokat búslakodom. — Az ember bánat és öröm közt él. — Csak én borzasztó érzékeny vagyok. A felesége kihoz egy órát a házból. — Ez is olyan szépen muzsikál, de sose húzza fel — mondja korholóan a férjére ■pillantva. Az óra finom üveghangon beszélni kezd. Ezt a beszédet hallgatjuk. A házban mindenütt öreg, látszatra hasznavehetetlen órák vannak. Az éjjeliszekrényben öt vekker szorong a sötétben kiengedett ingókkal. A WC-ben is szokott lenni óra, s a fészerben is dolgozik egy hosszúláncú bakteróra. Azt mondja: — Ha megláttam valahol egy öreg vekkert, nem tudtam otthagyni. — De ez lejárt — mondom, az üvegbeszédű órára mutatva. — Ö, nem! Csak némelykor elakad, a csibész. — Belenyúl, nézegeti. A ráncok derűsen el-elmosolyodnak az arcán. — Legalább száz éve megy ez az óra. Gyerekkorában a gépekért rajongott. A sors kifürkészhetetlen iróniája, hogy a jogi pályán nem a látványos, si- kert-sikerre halmozó jogász útja várt rá, hanem a pályának az egyhangúbb, kimodom: szegényesebb oldala. Tiltakozik: — Nem, nem! Szívesen csináltam, ha ért is sok érdemtelen mellőzés a hivatalban. Annak ellenére, hogy én mindent megtettem. Látja, most nyugdíjban vagyok, de egy hétig nem tudok nyugton lenni. Legalább egyszer, de gyakran kétszer is kimegyek a kerületbe segíteni. Nem kapok én ezért pénzt! Ráadásul a fiatalok még azt is hiszik, hogy az ember ilyenkor csak „ánzágol", hogy így hiányzik a munka, meg úgy hiányzik. De azért szívesen fogadnak kint, és én örömmel megyek. Átvezet a kertbe. Nem is kert, csupán a természet tenyérnyi preparátuma. A kö- párkányon alma piroslik. ■ A föld levelei közt egy-egy augusztusi ibolya illatozik. A szőlőtőkék, mint duzzadókeblű hölgyek roskadoznak a fürtöktől. Paprika búvik a levelek alatt, paradicsom, zöldfélék, virágok. —- Ezt mind én ültettem — mondja nehezen titkolt diadallal, majd lehajlik fiatalosan, s egy szem földiepret mutat fel. A szeme csillog a fölfedezéstől. — A csiga honnan mászik ide, és kirágja! — Csiga? — Az. Megfigyeltem a gazembert, éjjel idemászik. — Egyet felboncoltam, és tele volt a gyomra eperrel. Acsorgunk a kertben, mely nem nagyobb egy családi h£z alapterületénél. Emberélet, emberboldogság, mondogatom magamban. Az egyik ilyen, a másik olyan. Az ember kijelöli magának a megmászandó csúcsokat, és egész életében, e csúcsok felé tör. S mint Sziszüphosz, görgeti maga előtt a súlyos sziklát felfelé. Egy idő után szépen lehúzódik egy szélvédett szögletbe, kitámasztja a követ, hogy vissza ne guruljon, hisz ez nagy csúfság volna, ha megtörténne. s homlokát töröl- getve nézelődni kezd. .4 távolság, amit megtelt — szerény. S amit meg kellene tenni még? Nincs már idő. s a kő nehéz. Ha a csúcsok felé tekint, elfogja a szorongás. Vigasztalása egy marad csupán: a csúcsra alig jutnak fel, s azok képmása a görög mondavilágban nem Sziszüphosz. CT) \ Csaknem naponta kopogtattak be a városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának ajtaján fiatal nők, akik az átélt izgalmak és félelem hatására ideges szavakkal mondták jegyzőkönyvbe vallomásukat I. Jánosné vallomásából: „ ... Tegnap a Petőfi moziban voltam az esti fél 9-es előadáson- Tizenegy óra tájban az előadás végeztével igyekeztem hazafelé. Bekanyarodtam a Tüzér utcába és amikor a Dózsa futballpálya melletti járdán mentem, észrevettem, hogy a másik oldalon lévő, fakerítéssel bekerített futballpálya irányából egy férfi közeledik felém. Meggyorsítottam lépteimet, de hiába, a férfi utolért. Megfogta- a váltamat és megállított. „Rendőrségi nyomozó vagyok, igazolja magát” — mondta, A zsebéből valami papírt is vett elő, elém tartotta, de a sötét miatt, meg gyorsan elkapta előlem, nem láthattam mi volt a papírra írva. „Miért igazoljam magam, nem tettem én semmi rosszat” — válaszoltam. Azt mondta, hogy csak ne okos- . kodjak, mert bekísér a rendőrőrsre. Míg így vitatkoztunk, megfogta a nyakamat, aztán le akart teperni. Most már tudtam, hogy nem nyomozóval állok szemben. Segítségért kiáltottam és ekkor a férfi ököllel az arcomba ütött. Én a sikoltozást nem hagytam abba, láttam, hogy egy autó közeledik- Ezt észrevette támadóm is, elszaladt.,.” F. Klára vallomásából: „Vőlegényemmel ültünk a Köztársaság tér egyik padján. Eiste tíz óra lehetett, amikor felkeltünk. A Tanárképző Főiskola kollégiumában laktam, arra felé mentünk. A Dózsa laktanyánál vőlegényem elbúcsúzott tőlem, én pedig elindultam a főiskola felé. Alig tettem néhány lépést, amikor egy férfi Jött felém az utca másik oldaláról. Megszólított, hogy álljak meg. „Nyomozó vagyok, láttam magukat a Köztársaság téren •.. Velem kell jönnie a rendőrségre” — mondta és valami igazolványt mutatott, a papíron volt fénykép, de mi volt rá írva azt nem tudom, nem adta oda. Nagyon megijedtem, bár tudtam, hogy nem követtem el semmi bűntettet, mégis elindultam vele, amint mondta a | rendőrőrsre. A Tüzér utcán végig mentünk, egészen az Alkony utcáig, ott Űjmecsek- alja felé kanyarodtunk. Amikor a fakerítéses futballpá- lyához értünk, akkor a férfi azt mondta, hogy rendőrség nélkül is megúszhatom az ügyet, ha kedves leszek hozzá. Levetette barna bőrkabátját és a fűre terítette. A nyakamnál elkapott, a földre te- pert.. .** Alig másfél hét alatt hat feljelentést tettek. A módszer mindenütt egyforma. Nyomozónak adja ki magát, aztán erőszakoskodik a nőkkel, A személyleírás valamennyi feljelentésben megegyezett; „Középmagas, 27—30 év körüli férfi, barna műbőr- | kabát van rajta, a fején pedig j sötétkék svájcisapka.’’ A történeteknek gyorsan híre terjedt, olyannyira, hogy például a Tanárképző Főiskola diákotthonában összehívták a lányokat és figyelmeztették őket: este nem tanácsos egyedül járkálniok. A rendőrség már az első feljelentés után megszervezte a környéken a figyelő szolgálatot. Az őrsök is megkapták a személy leírást, ami sajnos sok támpontot nem nyúj-, tott. Ugyanis az 1960-as évek elején mondhatni divat volt a műbőrkabát és a svájci sapka is. A nyomozók, rendőrök szinte megszállták esténként a területet, figyelték a barna műbőrkabátos férfia-! kát és, ha gyanúsan viselked- j tek, igazoltatták őket. A kapitányság folyosóján néha három-négy műbőrkabátos férfi is állt... Volt kisebb-na- gyobb „ügyük”, de a szembesítések alkalmával a sértettek nem ismerték fel bennük támadóikat. Az egyik este aztán a jól szervezett megfigyelés sikerre j i vezetett A Tüzér utca környékén egy magános nő sietett hazafelé. A fakerítéses' futballpálya irányából, a fü- | vés, bokros területről egy férfi lépett ki és megszólította a nőt- Már éppen dulakodni kezdtek, amikor két férfi futott hozzájuk és a támadót ártalmatlanná tették. A szembesítések alkalmával vala- j mennyi sértett felismerte tá- j madóját, aki akkor is barna műbőrkabátot és svájci sapkát viselt. M. Miklósnak hívták, 1 segédmunkás. A zsebéből elő-, került a rendőrnyomozói „igazolvány” is, fehér keménypapír, piros, fehér, zöld színű csíkozással és ráragasztva a fényképe. „Egy ismerősömtől elloptam a Hazafias Népfronttól egy rendezvényre kapott meghívóját, azt alakítottam át igazolvánnyá” — mondta. A bíróság 4 évi szabadságvesztésre ítélte. Utóiratként csak annyit: ha nem is gyakran, de néha előfordul, hogy arra illetéktelenek nyomozónak adják ki magukat és így akarnak különböző cselekményeket elkövetni. A rendőrség nyomozói minden esetben megfelelően igazolják magukat, sőt az állampolgároknak joguk is van az igazolványt kérni, mielőtt a felszólításoknak, vagy kérelmeknek eleget tennének. G. F. i Foto: Erb János Az egyik segélyhely a gyár udvarán a gyakorlat alatt A Pécsi Porcelángyárai tegnap reggel 8 órakor — a feltételezés szerint — atomcsapás érte. Az óvóhely egyik részében Bosnyák Jánosnak, a gyár igazgatójának vezetésévél a parancsnokság azonnal elfoglalta helyét. A falon a gyár térképe — előtte kisebb csoport gyors megbeszélést tart. Kattognak az írógépek — néhány soros intézkedéseket rögzítenek. A polgári védelemben részvevők — több mint 200 ember — zöldszínű gumioverált, gázálarcot és sí" sakot ölt. — A felderítőcsoport azonnal induljon! — hangzik a parancs. A csoport negyed óra múlva visszaérkezik, jelentik: az asztalosműhely környékén romok, sugárszennyeződés, 20 halott, 30 sérült. A gyár egyik műlielye ég! Megkezdődik a mentés. A romos, szennyezett területet' egy csoport kordonnal zárja le. A tűzoltókocsit pillanatok alatt a főcsaphoz tolják, rácsatolják a tömlőt és erős berregéssel beindul a motor- Hatalmas vízsugár lövell az égő épületrészre. Indulnak a műszaki mentők is. Egy csoport faoszlopokkal dúcolja alá a megrongált mennyezetet; Egy másik egység ásókkal, lapátokkal vot nul. A fehérköpenyes, gázál- i arcos egészségügyiek hord- - ágyakkal mennek a sérültekért. i Az egész területen vala• mennyi szakcsoport dolgozik. l — Beomlott az óvóhely ■ vészkijárata! — érkezik a je■ lentés. A műszakiak újabb csoport- j ja indul. Az óvóhely vészki- j j járatát gerendák, törmelékek j , I torlaszolják. A műszakiak | I láncot alkotva kézről kézre j [ adogatjva a gerendákat, tör- j j metélteket, megkezdik a vész- kijárat megtisztítását. Lassú, j j kimért mozdulatokkal dolgoz- } 1 nak. Gumiruhában, gázálarcban nem lehet kapkodva dol- j gozni, a „lassúság” — előírásMíg a műszakiak dolgoznak, addig a sérültek gyűjtő- j helyére vezető utat vízsugárral megtisztítják a szennyeződéstől. Már hozzák az első sérültet. A hordágyon egy nő fekszik, „Bal felső lábszárcsont i törés” — feliratú tábla van j a mellén. Amott egy bepólyázott fejű férfit támogatnak, aki vizes zsebkendőt szorít a ! szája elé ... Az óvóhely vészkijárata is szabad már. Két súlyosan sé- [ rültet hoznak fel a pincéből. A kordonnal elkerített területen mindenütt szakszerűen végzik munkájukat a külön-' böző csoportok. Horváth Jó-1
