Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-19 / 220. szám

VilAg proletárjai, egyesüljetek! Ara: 70 fülé* Dunámon napio XXV. évfolyam, 220. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. szeptember 19., csütörtök OKTOBER: Pécs-baranyái múzeumi hónap Október a múzeumi kultúra hónapja Pécsett és Baranyá­ban, s egyúttal a Kerámiai Biennálé, a Pécs-Baranyai Já­tékfilm Szemle és a Zsolnay- gyár centenáriumi hónapja is. Ez az „együttfutás” egyálta­lán nem ártott a múzeumi hó­nap programjának, inkább új tartalom és új ismeretterjesz­tési formák keresésének irá­nyában alkotóan befolyásolta azt. Kiérződik a programból az 50 éves munkásmozgalmi évfordulók közelsége is: kiál­lítás és előadások idézik az 3 918—1919-es magyarországi forradalmi eseményeket, vagy azok előzményeit. A színes, érdekes nyitó-ren­dezvény színhelye Ibafa, me­lyet országos hírűvé avatott egykor Koboz István kaposvá­ri hírlapíró nótája a „papi fa­papáról”. Szeptember 29-én, a múzeumi „tárgyhónap” elő­estéjén, új pipagyűjteményt avatnak a híres pipatórium szomszédságában, az újjáva­rázsolt ibafai kultúrházban. Nem csupán a régi mesterek művészi kivitelű munkáit ál­lítják ki itt, hanem a fellen­dülő magyar pipagyártás leg­újabb termékeit is. Kiállítás-megnyitók egész sorozata következik ezután. Pécsett október 6-án nyílik a Eddig ismeretien pincére bukkantak a Nagy Lajis Gimnázium alatt A tanítás zavartalanul folyik Megkezdik a helyreállítási Homokra épült a Nagy La­jos Gimnázium északi főfala, — állapította meg a Városi Tanács művelődési, építési és közlekedési osztálya, a Mecse­ki Szénbányák kutatási osztá­lya, a Pécsi Tervező Vállalat és a Bányászati Aknamélyítő Vállalat valamint a Pécsi Viz­es Csatornaművek képviselői­ből álló szakbizottság a keddi helyszíni vizsgálata során. A tartópillérek teherbírásának mértékét a későbbi kutatások döntik majd el. A szakbizott­ság megbeszélte a helyreállí­tás módját és lehetőségét is. A Gimnázium megbízást adott a Pécsi Tervező Válla­latnak az épületet ért művi károsodásokat helyreállító munkák tervezői irányítására, l'roblémát okoz a szakembe­reknek a keletkezett mély üreg felett a szabadon lógó pillér tömb alábiztosítása és a kelet­kezett üreg betömésének mód­szere is. A Pécsi Tervező Vállalat részéről ismertették a tervezők kettős feladatát: egyrészt, a közvetlen károso­dás vizsgálata célszerű, más­részt, szükségesnek mutatko­zik az épület környékének talajmechanikai kutatása is. A Mecseki Szénbányák ku­tatási osztálya vállalta, hogy állandó műszeres figyelőszol­gálatot tart fenn. A vállalatok képviselői megállapodtak ab­ban, hogy a Bányászati Akna­mélyítő Vállalat — mint ki­vitelező — megkezdi a káro­sodás érte pincefolyosó alap- és pillér kutatásait. Ez a mun­ka kedden meg is indult. A kutató munka során tegnap egy újabb, eddig ismeretlen pincére bukkantak az építők. Feltételezhetően ez a pince folyosó összeköti a gimnázium pincerendszerét a szemben lé­vő műemléki épület pincéjé­Magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalások Szerdán Brnoban a nemzet­közi vásár alkalmából ott-tar- tózkodó dr. Bíró József ma­gyar külkereskedelmi minisz­ter és Vaclav Vales csehszlo­vák külkereskedelmi minisz­ter között tárgyalások kezdőd­tek. A megbeszélések témája: az ez évi magyar—csehszlovák árucsereforgalom lebonyolítá­sa, valamint a két ország kö­zötti kereskedelmi egyezmény «lókészítése. * vei. Ennek felderítésére ma reggel bizottság megy a hely­színre és műszaki bejárást vé­gez az eddig homályfedte pin­cében, illetve pincerendszer­ben. Ez az újabb felfedezés ismételten megnehezíti a szak­emberek dolgát, vagy esetle­gesen a helyreállítás eddig nem ismert lehetőségét nyit­ja meg a tervezők és a kivi­telezők előtt. A közlekedés zökkenőmen- tesebb lebonyolítására felme­rült a tanácsi szerveknél a gondolat, hogy a 30-as autó­busz útvonala ismételten érint se a Széchenyi teret. Az elő­zetes elgondolások szerint a 30-as busz a vasútállomás és a Széchenyi tér között az eredeti útvonalán közlekedne, majd a Hunyadi út, Káptalan utca, Szabadtéri színpad előtt le a Kórház térre és onnan ismét az eredeti útvonalán tovább a Kürt utcai végállo­másig. A 3Ó-as busz útvona­lán érintett szervek rövide­sen helyszíni vizsgálatot tar­tanak. A Nagy Lajos Gimnázium­ban a tanítás zavartalanul folyik. Kerámiai Biennálé a Tudo­mány és Technika Házában, de még ezt megelőzően — a hónap első napján — meg­nyitják Szigetváron a „Siena a középkorban” és a .,Rodin grafikája” című kiállítást. A Pécsi Porcelángyár 20 éves fejlődését szemléltető anyagot október 12-től tekintheti meg a közönség a gyár kultúrott- honában, majd 13-án a mo­hácsi Városi Tanácsháza elő­csarnokában nyílik művészi bemutató „Ma élő mohácsi fa­zekasok” mottóval. E napon nyitják meg a Pécsváradi Gimnáziumban azt a kiállítást is, mely a baranyai kerámia történetét mutatja be az ős­kortól az újkorig. Október 15-én, a pécsi Ja­nus Pannonius Múzeum Nép­rajzi Osztályának előterében, induló vándorkiállításokat mutatnak be, s a továbbiak­ban Mozsgó, Vajszló, Hosszú- hetény és Mágocs a „vándor­út” állomásai. Nem egyszerű kiállítást — csapatmúzeumot nyitnak 29-én a BM Karhatalom pécsi egy­ségénél, 27-én délelőtt pedig a sellyei Kiss Géza Ormánsági Múzeum udvarán felavatják a megye első skanzenbe-illő mú­zeumi objektumát, az ormán­sági talpasházat. A múzeumi hónap egyik legjelentősebb eseménye a Zsolnay-centenárium tisztele­tére rendezett háromnapos tu­dományos ülésszak, mely két szekcióban és mintegy 80 ha­zai, külföldi résztvevővel kez­di meg munkáját október 14- én Pécsett. Október 23-án Pécsváradon az eddigi honis­mereti szakkör ünnepélyes ke­retek közt a pécsváradi vár baráti körévé alakul át. A Ba­ranyai Skanzen Bizottság 27- én Sellyén tartja nyilvános alakuló ülését, míg a Pécs- Baranyai Múzeumbarátok Kö­rének közgyűlését október 18- án rendezik Pécsett, amikor a baranyai néprajzi gyűjtőpá­lyázat díjait is kiosztják. . Szellemi vetélkedők, klub­napok, tárlatvezetések „dúsít­ják” még az idei múzeumi hó­nap gazdag műsorát, s nem utolsó sorban a jól bevált előadások, melyeknek jórésze helytörténeti, s az 1918—19-es évek forradalmi eseményeinek Pécs-baranyai vonatkozásaival foglalkozik. A tartalomból: Izrael fenyegetőzik ▼ Törökországban ▼ Ötnapos munkahét az Ércbánya Vállalatnál? V Korlátlan lehetőségek T Tudnivalók bevonuló fiataloknak ▼ Kórsával a tengert ? Búcsúzó nevelők Virággal köszöntik az úttörők a búcsúzó pedagógusokat, 16—18 millió forintos haszon évente Napirenden: as «,ötletkereskedelem99 A Mecseki Szénbányáknál a bevált újítások széles körű eladását és vételét tervezik Az elmúlt esztendő első fél­évében 278 javaslatot nyújtot­tak be a pécsi és komlói bá­nyaüzemek újítói. Ebből 115- öt fogadtak el, s további 64-et javasoltak kísérletre. Az idei számok jóval kisebbek: 181 benyújtott és 76 elfoga­dott javaslat van mindössze az első félév mérlegének ser­penyőjében, a gazdasági ered­mények vonatkozásában azon­ban érdekes módon alig tör­tént változás. Míg 1967-ben 10 millió forint volt az utó­kalkulált gazdasági eredmény, idén 8,7 millió forint „pluszt” könyvelhetett el a vállalat. A változások tehát csak szám­szerűség tekintetében nevez­hetők negatívnak: a javasla­tok színvonala, a belőlük származó megtakarítás ugrás­szerűen nőtt. A vállalat illetékesei most az újítómozgalom továbbfej­lesztésének lehetőségeit kutat­ják. Az elmúlt években átla­gosan 16—18 millió forint megtakarítást eredményeztek a bevezetett újítások, s erről az összegről semmiképpen sem akarnak lemondani. In­tézkedések történtek az újító­körök megerősítése és to­vábbfejlesztése érdekében, s ugyanakkor az „ötletkereske­delem’’ kibővítéséről is hatá­rozat született. A jövőben az eddiginél . sokkal nagyobb számban vesznek át más vál­lalatoktól jól bevált, jelentős megtakarítást eredményező ötleteket, s ezzel párhuzamo­san — természetesen szintén megfelelő térítés ellenében —, mind nagyobb számban ad­nak át másutt is alkalmaz­ható újításokat. Szó van ar­ról is, hogy egyes újításokat (elsősorban gépeket, szerszá­mokat) a jövőben több pél­dányban legyártva értékesí­tenek. Ez is a szeptember egyik szokásos képe: pedagógusok búcsúznak. Generációkat fel­nevelt, munkában megörege­dett tanítók, óvónők, tanárok mennek nyugdíjba. Az évek óta kialakult szokás szerint idén is bensőséges, baráti ösz- szejövetelen búcsúztatták el őket, a megyeieket járáson­ként, Illetőleg járási jogú vá­rosonként, a pécsieket pedig tegnap délelőtt tizenegy óra­kor együttesen. Tíz pécsi nevelő megy most nyugdíjba, mégpedig Kontra Ádámné vezető óvónő, Várbl. ró Sándor és Borsodi Pál igazgatóhelyettesek, dr. Regös Istvánná, Czirfusz János és Bölbei Lajosné tanárok, Pálfy Ferencné, Temesi Róbertné, Perjés Lászlóné és dr. Stafa- nits Jánosné tanítónők. A tíz búcsúzó pedagógusnak Gábriel József, a Városi Tanács vb művelődésügyi osztályvezetője hivatali helyiségében elismerő oklevelet, ezer-ezer forint pénzjutalmat nyújtott át, a Pedagógus Szakszervezet Pécs Városi Bizottsága pedig egy- egy könyvvel ajándékozta meg őket, majd ebéden látta ven­dégül valamennyiüket. Középiskolai tanárok utaztak a Szovjetunióba Orosz szakos középiskolai tanárok 15 tagú csoportja utazott szerdán éjjel a Szov­jetunióba. A magyar—szovjet kulturális egyezmény ez évi munkaterve alapján — nyelv­tudásuk fejlesztése céljából — hathetes továbbképzésen vesz­nek részt Moszkvában. Kállai Gyula Debrecenben A Baranya megyei Építőipari Vállalat lakatosüzemében évente 120o tonna vasanyagot dolgoznak fel a vállalat építkezéseinek vasszerkezeteihez. Jelen pillanatban a legna­gyobb munkát az átadásra kerülő panel-házak lakatosszerk zetci, az erkélyek, lcpcsőhá- zák korlátái jelentik. Óriási munka a Iv-torony 54 tonnás zsaluállványának szerelése. Itt készül egyébként a Szigetvári Konzervgyár rekonstrukciójának összes lakatosmunkája is. A képen: darabolják a Icpcsökorlátok elemeit. Erb János felvétele Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Deb­recen országgyűlési képvise­lője, szerdán Debrecenbe lá­togatott. Délelőtt az Orvostudományi Egyetemen találkozott a város felsőoktatási intézményeinek párt-, állami és íömegszerve- zeti vezetőivel. Kállai Gyula az intézmények vezetőinek tájékoztatást adott az idősze­rű kül- és belpolitikai kérdé­sekről. A déli órákban látogatást tett az Agrártudományi Főis­kola épületében, ahol megte­kintette a debreceni agrár­képzés 100 éves jubileuma al­kalmából rendezett kiállítást. Ezt követően a villamosener­gia ipari dolgozók nemrég felavatott nagyerdei üdülőjét kereste fel. A délutáni városnézés so­rán Kállai Gyula a Szabad­ság telepre ment, ahol baráti beszélgetés alakult ki a telep pártszervezetének vezetői, a Népfront elnöksége tagjai és a tömegszervezeti vezetők részvételével a telep fejlődé­séről, problémáiról. A program befejező esemé­nyeként Kállai Gyula megte- kintétte az épülő debreceni konzervgyárat. t < i

Next

/
Oldalképek
Tartalom