Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-08-01 / 205. szám
W68, sgepterefeai % Dőntetlenl remélnek a pécsiek a Ferencváros ellen Nagy érdeklődés előzi meg a találkozói B*n* ICiröty-, trt rTC «teflj* syflatíeosott 2 hétköziben lejátszott Tatabányai Bányász mérkőzés Utáni nyújtotta a csapat, a ha aato/bg így Játszanánk, biztosan vissza tudná hódítani közönségünket* Telt ház a Verseny utcában Sgesi a Ferencvárosnak is megcsappant Budapesten az utóbbi időben a közönsége. Vidéken «Bonban még mindig igen sokan kíváncsiak a zöld-fehérek játékára, ezért nem alaptalan a Dózsa vezetők reménye, vasárnap a Dózsa—Ferencváros találkozón telt ház lesz a PVSK-pályán. Kovács Imrével, a Dózsa edzőjével és Lovig Károllyal, a szakosztály vezetőjével az Egyetértés mérkőzés után beszélgettünk a nagy érdeklődéssel várt találkozó esélyeiről, a pécsi csapat készülődéséről, az utóbbi időben kétségtelenül feljövőben lévő Ferencváros várható teljesítményérőL — Tavasszal Budapesten 4:l-re kikaptunk a Fraditól — kezdte Kovács Imre. — A három gólos győzelem azonban csak az utolsó percekben alakult ki, sokáig 1:1 volt az eredmény, és akkor jött Konrád öngólja és egy 11-es gól, ami elvette a fiúk küzdőkedvét.. A Ferencváros mostani Tatabányai Bányász elleni 4:1 arányú győzelme azt bizonyítja, egy-egy mérkőzésen már a legjobbját tudja nyújtani a volt bajnokcsapat. Kérdés, hogyan tudjuk majd mi vasárnap megállítani a zöld-fehérek rohamait, és hogyan engedik Játszani a fiúk Albertékat, Lovig Károly, a szakosztály vezetője szerint a Dózsa-játékosok akarásával, ambíciójával nem lesznek bajok. — Játékosaink a kitűnő erőből álló Ferencváros ellen szeretnék bizonyítani, hogy a legjobbak ellen is helyt tudnak állni és egy nemzetközileg elismert csapattal szemben sem vallanak szégyent. Abban Kovács Imre és Lovig Károly is megegyezett: igen sok múlik a pécsi közönségen. A Ferencvárost különvonattal több, mint ezer néző kíséri el, sokan jönnek gépkocsival, nem beszélve azokról a pécsi és a környékbeli zöld-fehér szurkolókról, akik teljesszámban ott lesznek a PVSK- pálya nézőterén. Ez három-négy ezer szurkolót jelent a vendég- csapatnak. — Azt kérjük szurkolóinktól — tolmácsolta Kovács Imre, a szakosztály vezetőinek kérését —* hogy az első perctől az utolsóig buzdítsák, lelkesítsék a fiúkat és akkor is ott álljanak a csapat mellett, ha nem sikerül valami a pályán. A felelőtlen bekiabálás, a játékosok szidalmazása csak megzavarja a fiúkat, nem beszélve arról, hogy kedvüket veszi. Az egész csapatra kell ügyelni Régi igazság: Pécsett a csapat játéka lelkesíti fel a közönséget, nem pedig fordítva. Így volt ez legutóbb a SZEAC elleni találkozón is, a Dózsa 3:0-ás vezetése után jött tűzbe a közönség és kezdte lelkesíteni a pécsi együttest. A Fradi ellen már az első percekben is szükség lesz a szurkolók buzdítására, ha jó eredményt akar elérni a Dózsa. A lila-fehérek pedig reménykednek: — Tudjuk, hogy a Ferencváros egész sereg klasszis játékossal rendelkezik — mondotta Kovács Imre. Nem elég Vargát és Albertet semlegesíteni. Az egész csapatra kell ügyelni. Nem csak erőnlétileg, de taktikailag is fel kell nőnünk ellenfelünkhöz, ha sikert akarunk kiharcolni. Ügy érzem, a csapat jelenlegi formája elegendő lesz ahhoz, hogy szoros mérkőzést vívjunk a pontszerzés reményében a zöld-fehérekkel. Egy év alatt kétségtelenül lényegesen megváltozott a Dózsa helyzete. Stabilabb, masszívabb lett a csapat. A játékosok erőnlétével nincsenek bajok, s ameny- nyiben játékfegyelem, taktika terén is jól vizsgáznak a pécsi lila-fehérek, kellemes meglepetést szerezhetnek szurkolóiknak. A pécsi csapat a hazai pályán még nem szenvedett vereséget. A lila-fehérek a Ferencváros elleni találkozón is megszeretnék őrizni szép sorozatukat. Véleményünk szerint nem alaptalan a Dózsa reménye: döntetlent kiharcolhat Pécsett a csapat a Ferencváros ellen, Hegyi István Ha döntők a teniszbajnokságon Szombaton egész nap nagyüzem I volt a Balokány-ligeti teniszpályá- ' kon. A Sopianae teniszbajnokság harmadik napján érdekes mérkőzéseket vívtak. A döntőbejutásért küzdöttek a teniszezők. A pécsi versenyzőknek a n. osztályú számokban jól ment a játék. Szombati eredmények. Férfi egyes, I. osztály: elődöntő: Baranyi—Tom- csányi 6:4, 6:2, Komáromi—Csok- nai 6:4, 6:2. Női egyes I. osztály, elődöntő: Borka—Jószai 6:1, 6:3, Szörényi—Dudái 6:0, 6:8, 6:4. Férfi egyes n. osztály, elődöntő: Káplán—Szentpéteri 6:3, 6:1, Baricz— Tarcsay 6:2, 6:2. Női egyes, n. osztály, elődöntő: Baricz—Molnár 6:4, 6:3, Glovicky—Tamásy találEgy győzelem — egy döntetlen kézilabdában Pécsi Bányász—Csepel 27:18 (16:12), Pécsújhegy. A Bányászcsapat közepes teljesítménnyel is biztosan szerezte meg a győzelmet. Legjobb dobók: Sudár 13, Árvái 6, Hortobágyi 3, illetve Sima 4, Horváth, Grisztel, Harkai (3—3). Bp. Vörös Meteor—Pécsi Dózsa 17:17 (12:10), Pécs, A Dózsa két perccel a befejezés előtt egy góllal vezetett. A legjobb dobók: Koch R. 6, Koch A. 4, Moór 3, illetve Mihálovits 8, Hang 4, Har- math 3. kozót az első játszmában l:l-es állásnál Tamásy sérülése miatt feladta. Férfi páros, elődöntő: Baranyi, Tomcsányi—Ciráki, György 6:2, 9:7, Komáromi, Prich- radni—Csoknai, Bérezés 9:7, 6:4. A győztesek mind az öt számban a döntőbe kerültek. A vegyespárosok mérkőzései még csak az elődöntőkig jutottak. A versenyt vasárnap fejezik be. PVSK—Nagykanizsa! Bányász 2:1 (0:0). Verseny utca. 600 néző, vezette: Aghi. PVSK: Ábrahám — Balogh. Szabó, Hámori, Mohácsi, Hollóvári (Balázs II.), Nagy, Vesz- sző. Balázs I., Pecze, Bándi. — Nagykanizsa: Hajdú — Ulrich, Bolla, Takács II., Hegedűs, Papp, Baranyai, Bokán, Meszes, Boda, Szigeti. A nagykanizsai csapat igen szervezetten és keményen védekezett, ezért a mérsékelten játszó pécsi csatárok sokáig alig jutottak lövéshez. A mérkőzés nagyrészben a két csapat kiegyenlített küzdelmét hozta. A vasutasok hiába támadtak többet, csak a végén, szerencsés körülmények között egy 11-esből tudták megszerezni a győzelmet. — Góllövők: Vessző, Pecze 11-esből, illetve Bokán. Jók: Szabó, Balázs II., Vessző, Balázs I., illetve Bolla, Bokán és Szigeti. Jbs Óo legnagyobb szabású pécsi sporteseménye dőlt Ismét a Mecsek Kapa viadalra készülődnek a kerékpárosok Pécsi remények, esélyek Szeptember 13. és 15. között ismét — immár kilencedik alkalommal — benépesülnek a baranyai országutak, olasz, lengyel, francia, német kerékpárosok szállnak nyeregbe, hogy sikeresen szerepeljenek a nemzetközileg kitűnően jegyzett Mecsek Kupa versenyein. S ilyenkor a sportág iránt érdeklődő, s annak pécsi múltját ismerő szurkoló emlékei közt felbukkannak a régi siker- nevek — a harmincas évekből Bódis, Dévai, Tombi, a negyvenes évekből Martin László, a felszabadulás után K é- méndi, Wittenberger, s végül az ötvenes évek sok sikert aratott „aranygárdája”, L őr i n c z József edző irányítása alatt Dévai János, Dévai András, Horváth Sándor, M aGyőzött a Pécsi Bányász Halasi fejessel továbbította a labdát az ellenfél kapuja elé I h ó Lajos, Hátia Andor* Kot m a Attila — bizonyítva, hogy Pécs város kerékpársportja mindig jelentős szerepet játszott* A Mecsek Kupa története 1959-ben kezdődött,- amikor a megyei szakszövetség és az Esti Pécsi Napló szervezésében jólsikerült országos háztömbkörüli versenyt rendezték a pécsi sétatéren. Akkor hangzott el a javaslat, hogy időről időre meg kellene rendezni a Mecsek Kupát. 1960-ban az OKISZ vándorserleget alapított. Az első évben a verseny még csak két napig tartott, rövidebb távokon, s külföldi résztvevői csak az osztrákok voltak. 1961-től azonban már háromnapos küzdelem folyik, négy versenyszakaszban, felölelve a sportág klasszikus számait: a 80 kilométeres, háromfős csapatversenyt, az egyenkénti hegyiversenyt, a 160 kilométeres mezőnyversenyt és a mecseki háztömbkörüli versenyt. Ez a négy szám klasszikus képzettségű versenyzőt kíván, s nem véletlen, hogy a Mecsek Kupa az évek folyamán komoly nemzetközi tekintélyt szerzett. Évente nyolc-tíz ország versenyzői jönnek el, hogy megküzd jenek a vándorserlegért, s a helyezésekért, és az erőviszonyokra mi sem jellemzőbb, minthogy a tavalyi egyéni győztes Peschel nyerte az idén a legnagyobb európai amatőrversenyt, a Békeversenyt. Az idén tizenkét ország csapata jelentette be részvételét: az olaszok, a franciák, a hollandok, a finnek, az NDK kerékpárosai, a nyugat-németek, osztrákok, csehek, románok, lengyelek, jugo- szlávok és a bolgárok. A mintegy száz főnyi mezőnyben természetesen ott lesznek a magyar kerékpárosok is — sajnos, a magyar olimpiai keret kivételével — és köztük természetesen a Pécsi Spartacus tehetséges versenyzői is. Edzőjüket — a hatvanas évek nagy pécsi kerékpáros sikereinek hősét, a nyolcszoros egyéni és tizenkétszeres magyar bajnokot, — a huszonnyolc éves Dévai Jánost kérdeztük az esélyekről. — A csapat tagjai: Rajnai György, Hirt János és az ifjúsági Mészáros János. A csapatversenyben nem konkurrálhatunk az esélyesekkel. Rajnai kivételével fiataljaink bármily tehetségesek is, versenytapasztalattal. A taJcttSS helyzetfelismeréseik egy ilyen versenyen sok rutint igényelnek. Ennek ellenére remélem, hogy m magyar csapatok közül csak az Újpesti Dózsa fog megelőzni bennünket. — És egyénileg? Rajnaitól kiugró eredményt várunk Pécsi Bányász—BVSC Irt (0:9). Pécsújhegy, 2000 néző, vezette: Kasza. Pécs: Lukács — Bárány, Tallósi. Györkő, Márton, Halasi, Bartal (Palkovics n., 71. perc), Selymes, Mérei, Opova, Bencsik. BVSC: Takács — Molnár (Fekete, 38. perc). Szepesi, Tordai, Kovács, Erdős, Szabó, B. Nagy, Nagy Gy., Vecsei, Kaszás. A mérkőzés folyamán a Bányász jóval többet támadott. Az első félidőben e támadásokat körültekintően szőtték, ezért a vendégcsapat meg tudta akadályozni a góllövési kísérleteket. Fordulás után lendületesebbek voltak a pécsiek és megéi> demelten jutottak vezetéshez. A gól után egyideig hevesen támadott a vasutas csapat is, de a Bányász-védelem jól állta azokat. A mérkőzés nem hozott a közepesnél jobb színvonalú küzdelmet, de végig változatos és érdekes volt. A többet támadó pécsi csapat rászolgált a győzelemre. Góllövő: Selymes. Jók: Tallósi, Márton, Halasi, illetve Szepesi, Fekete, Vecsei. ♦ Volán SC—PEAC 2:1 (1:0). Pécs, Postás-pálya. Pécsi Helyiipari—Szigetvári ZM- SE 3:2 (0:2), Pécsbányatelep. MAI SPORTMŰSOR Labdarúgás: NB I-es mérkőzés: Pécsi Dózsa—Ferencváros, PVSK- pálya, 16.00. NB I. tartalék mérkőzés: Pécsi Dózsa—Ferencváros, PVSK-pálya, 14.15. NB n-es mérkőzés: Máza-Szászvári Bányász- Kaposvári Kinizsi. Szászvár, 16.00. NB m-as mérkőzések: Mohácsi TSZTE—Dombóvári Spartacus, Mohács, 10.00, Honvéd Steinmetz SE—Bonyhád, BTC-pálya, 9.30. — Megyei mérkőzések: Pécsi Vasas- Siklós, Ifjúsági stadion, 10.00, Pécsi Porcelángyár—Pécsvárad, Porcelángyári pálya, 9.00, Pécsi Kinizsi-Szederkény, Kovácstelepi pálya, 9.30, Bóly—Véménd, Bóly, 16.00, Mágocs—Vajszló, Mágocs, 16.00, Vasas I. Bányász—Pécsi Kesztyűgyár, Vasas I. bányatelep, 16.00, Asztalitenisz: Dél-dunántúli férfi DC, egyéni és öregfiúk bajnokság, Vasas n. bányatelep, 8.30. Üszás: Bányásznapi verseny, Ba- lokányi-fürdő, 9.00. Teke: NB I-es mérkőzések: Pécsi BTC—Győri Lenszövő, nők, BTC-pálya, 8.30, Pécsi Szikra—Újpesti Dózsa, férfiak, Kokszmű-pá- lya, 10.00, NB n-es mérkőzés: Pécsi Építők—Bp. Beloiannisz, férfiak, Üjmecsekalja, Építők-pálya, 8.00. Kézilabda: NB I-es mérkőzések; Pécsi Bányász—Bp. Vörös Meteor, férfiak, Pécsújhegy, 10.00, Pécsi Dózsa—Csepel, férfiak, PVSK-pá- lya, 10.00. NB n-es mérkőzések: Komlói Bányász—Székesfehérvári MÁV Előre, férfiak, Komló, 9.00, Pécsi Tanárképző—Várpalotai Bányász, férfiak, Tanárképző Főiskola, 10.15. Megyei mérkőzések: Pécsi Kesztyűgyár—Nagyharsány, nők, Postás-pálya, 9.00, Pécsi Kesztyűgyár—Nagyharsány, férfiak, Postás-pálya, 10.00, Pécsi Ércbányász II—Bóly. férfiak, Üjmecsekalja, Ércbányász sporttelep. Pécsi Vörös Meteor n—Bóly, nők. PVSK-pálya, 9.00, Siklósi Kesztyűgyár-Vasas n. Bányász, férfiak, Siklós, 10.00, Pécsszabolcs—Pécsi Dózsa n. férfiak, Pécsszabolcs, 10.00. Mecseknádasd—Komlói Vörös Meteor, férfiak, Mecseknádasd, 10.00, Szigetvár—Vasas n. Bányász, nők. Szigetvár, 10.00, Komlói Bányász—Sellye, nők. Komló, 10.10. ökölvívás: Dunántúl n. o. felnőtt és ifjúsági egyéni bajnokság, PVSK-csamok, döntők, 10.00. Sportlövészet: Béke Kupa csb„ n. o. forduló, az MHSZ és Baja versenyzői között, Külvárosi pályaudvari lőtér, 8.00. Tenisz: Sopianae verseny, Balo- kányi pályák, döntők 8.00 és 14.00. — Mit szól mester a „szezonvégi kiárusításokhoz?” — Mit szóljak. Tüke. Én ts voltam a Centrumban és a feleségemtől kaptam egy zakót. — A Dózsa is kapott szer* dán a soroksári pályán, mégsem dicsekszik. De én nem zakóra, hanem bundára gondolok. — Azt nem láttam a Centrumban. Nyárvégi kiárusítást hirdettek. — A csuda vigye magáti hogy ilyen nehezen kapcsoll Én az őszvégi kiárusítást említettem. A foci szezonvégit1 Érti már? — Hogyne érteném. Ahogy olvastam a Csepel—Győr meccs tudósítását, mindjárt egy szép bunda jutott az eszembe. — Magának is? A csepeli finnyás szurkolók rettenetesen fütyültek. Nem tetszett nekik a bunda ósdi „fazonja’*. — Nem csodálom. Azt mond* ják, hogy tavaly ennél szeb* beket árultak Pécsett. Nem tu- dom, mikor szedik majd elő itt is a „pult alól?” — Semmikor, mester. Idén átszervezték a pécsi „termelést”. Itt most zakót gyártanák a tarjául, dunaújvárosi. meg szegedi látogatók igényeknek kielégítésére. A bundát gyártsa más, ha akarja. — Meg ha meri! Ráfizethet* nek a „termelők”. — Miért, „szabadáras” cikk a bunda. — Mondja, Tüke, nem is keresik a kuntsaftok a korábbi években közkedvelt pécsi bundát? — Dehogynem keresik. Jöttek már Dunaújvárosból, meg Szegedről is. De itt azt megmondták nekik, hogy tavaly az utolsót is kiárusították. Csak zakót gyártanák a jövőben. — Hű, de jó lenne egyet ma a Fradinak is eladni belőlük! — Jó bizony. De ehhez beszélje le a Móritz Sanyiékat a „mesterhármas” folytatásáról. — Tüke! A mesterhármasért dicséret jár a focistának. Aki háromszor egymásután gólt lő az ellenfél kapujába ... — Az jó mesterhármas mester. De a Sanyiék három meccsen egymásután tizenegyest csináltak. Az nem jó dolog. — Nem bizony. — Az sem jó, hogy a szabályok lehetőséget nyújtanak egyes csapatok részére, hogy nagyobb „zakó” helyett szű- kebbet húzzanak magukra. — Ha ezt megmagyarázná, kedves Tüke! — Megteszem. Legutóbb a lábodi csapatnak nem volt rendben az orvosi Igazolása. A hivatalos mérkőzés elmaradt, a két pontot az ellenfél simán megkapta. A Lábod kikapott, végeredményben 0:0 arányban. — Így rendelkeznek a szabályok. — Az igaz, mester. De mi van akkor, ha történetesen az egyik NB I-es csapat nem akarja, hogy a Megyeri úton Benéék vegyék le róluk a mértéket a , zakóhoz”, — Szorosra szervezőt a védelmüket. — Ott azután szervezhetik. Akkor is kaphatnak egy hatost. Igenám, de ezt is meg lehet úszni Ofr-aL — Hogy lehetne másként, Tüke? — Úgy lehetne kérem, hogy az intéző otthon „felejti” a csapat felének az igazolását. Akkor nincs bajnoki meccs, hanem csak 0:0! — Ami a 0:0-t illeti, oda be kéne zárni az ilyen rafinált intézőt! No, de fél csapat igazolását csak nem hagyja otthon! — Miért nem? A lábodiak az egész csapatnál megvárták az orvosi igazolások érvényének lejártát! — A szurkolók jártak rósz- szül, mert elmaradt a meccs! — Nézze, mester, volt már úgy is, hogy nem maradt el a meccs és mégis rosszul jártak a szurkolók. — Mikor volt ez, Tüke? — Az Alkotmány napi Bo- rovo elleni találkozón. Rossz volt nézni a csapatot. — Biztosan nem ,fűtötte* őket semmi a küzdelemre. — Ezért én kötelezően elő* imám, hogy ilyen esetekben a klubok írják rá a plakátokra: Ezt a meccset prémcsi nélkül játsszák az aranylábú gyerekek! — Maga kimondottan rosszindulatú, Tüke! — Látja, én ezt még a jő* tékvezetőkre sem merném mondani. — Nem is lehetne „globálisan”. Vannak príma bírók is! — Nem vitatom, de a Dózsának Győrben és Soroksá- rott is úgy hegedülték el a nótáját, hogy a vonó egyik végét a játékvezetők szorongatták. Hogy enném a zúzájukat! — Megfeküdné a gyomrát, Tüke! De mit lehetne tenni ezen a téren? — Mit lehetne? Bevezetni a játékvezetők cseréjét. — Ezt nehéz lenne, Tüke! — Ne higgye, mester. Mondjuk a szabály kimondaná, hogy a két csapatkapitány, vagy akár a szurkolók többsége kérhetné a cserét. — Helyes! De hogyan? — Egyszerű az egész. Ha a tévedések a két csapatot sújtják, akkor a két csapatkapitány játék közben mély meghajlással üdvözölné egymást. Erre felrobbantanák az előre elkészített petárdát és bemenne az egyik partjelző, esetleg később a másik is. — És ha elfogynak a partjelzők Tüke? — Akkor én mennék be bíráskodni. mesteri — Egyénileg Rajnaitól eredményt várunk. Tavaly a 1« kilométeres versenyben minimális különbséggel lett negyedik. Aa idei felkészülése jól sikerült. A* idén megnyerte a 200 kilo méteres magyar bajnokságot (amit utoljára a mai edző, Dévai János nyert a pécsiek közül, 1960-ban — a szerk.) és a Tiszántúli Körversenyt is megnyerte. Ha géptörés, bukás közbe nem jön, Rajnait az idei Mecsek Kupában az egyéni összetettben az első öt közé várjuk. — A Mecsek Kupa a topon* gyobb hazai kerékpáros ver* seny, amelynek nemzetközi értéke van. Mi az oka annáta hogy a magyar versenyzőid különösen a csapatversenyben nem szerepelnek valami nagy sikerrel? — Az olasz versenyzők magok mondják: ha három magyar kerékpáros Összefogna* itt olaszi vagy más csapat nem nyerhetne... Valóban, nem volna szabad, hogy külföldiek nyerjék a Mecsek Kupát, mert egyénileg legalább olyan képzettek, tehetségesek, mint azok, de a hazai kerékpárosok gyakran egymás ellen versenyeznek. A szakvezetésen is sok múlik. Ez az igazság. Ha a Mecsek Kupát komoly válogató versenynek tekintenék, mint ahogy joggal lehetne, ha ez rangosztó volna a magyar élvonalban, sokkal jobban hozzájárulhatna a sportág hazai fejlődéséhez. Nagy hazai erőfelmérés lehetne . j. — Pécs hosszú évek óta vidéki fellegvára a kerékpársportnak. Épp a Lőrincz József vezette „aranygárda” — amelynek ön is sikeres tagja volt — jogosít* ja fel a pécsi kerékpár sporttal szembeni igényeket. Milyen ez a pécsi kerékpársport pilla* natnyilag? — A kerékpár nem könnyű sportág. Fizikai erőt igénylő küzdősport, ugyanakkor nagy taktikai fegyelmet és önfeláldozást igénylő kollektívsport, és a mechanikai tényezőknek is nagy szerep jut. Ha egy versenyző nyer, az nagy siker, de ha „csak^ második, vagy harmadik, az még nem kudarc. Én 1955-től 1961-íg minden évben az első három között végeztem a magyar bajnokságon. Csak a hatodik évben tudtam nyerni. A sportág helyzete? összefügg azzal, amit elmondtam most. Sok gyerek jön hozzám, hogy szeretne kerékpározni. A felszabadulás előtt a kerékpárversenyzők a saját gépükkel dolgoztak. Nem kaptak az egyesülettől. Amikor mi serdülők, ifjúsági versenyzők voltunk, kaptunk gépet az egyesülettől, de egy-egy iskolai szünnapon 189 kilométeres kirándulásokat csináltunk, edzésen kívül. A sportágnak ez a sze- retete hiányzik a mai fiatalokból. Jelentkeznek, aztán egy-kettőre elmegy a kedvük. 1966-ban, amikor átvettem a Pécsi Spartacus edzéseit, elkezdtem 20 gyerekkel foglalkozni. Ebből a garnitúrából csak három maradt meg. 1967 végén 28 új gyerekkel keizdtem, ebből négyen maradtak. Hat-hét évre van szükség, mire versenyző lesz belőlük. Az utóbbi három év alatt az egyesülettől tíz elsőosztályú versenyző ment el. Köztük Keserű Budapestre, az öcsém, Dévai András egészségügyi okok miatt hagyta abba. A szakosztálynak pillanatnyilag 22 versenyzője van, a korátlag körülbelül L8 év. A szakosztály anyagi támogatása jó, minden oldalról jó, de az erkölcsi, a munkahelyi támogatás annál gyengébb. A sportkör a szövetkezeteké, de csak a Kesztyűs és a Villamos Ktsz-től kapunk lényeges munkahelyi támogatást. A szakosztály tagjainak kilencven százaléka idegen vállálatnál dolgozik . . . Ilyen körülmények között elég nehéz, de csináljuk. Dolgozunk, mert szeretjük a kerékpársportot!;.. Több segítséget!? Nem ünneprontásként hangzik: de a Mecsek Kupa versenyei után érdemes volna összeülni az illetékeseknek, mindenkinek, akit illet, s megbeszélni a teendőket egy sportág érdekében, amely éveken át oly sok szép sikert hozott Pécs sportjának. <T) A Pécs városi Sportiskola gyér* mektorna tanfolyamot indít az 1968/69. tané\rben. Jelentkezni lehet 10 éves korig a Jókai u. Alt. Iskolában hétfőn, szerdán, csütörtökön 18 órakor. Acsády Ignác u. általános iskola kedd, péntek, 18 órától. Jelentkezés szeptember 15-ig. A gyermektorna vezetője: Farkas György né torna vezető edző.
