Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-18 / 219. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I Ara: 70 mi*» Dunámon napló xxv. évfolyam, 219. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968 szeptember is., szerda Szociológiai módszerek a pártmunkában D ivatból” avagy más okok folytán hódit tért mindinkább a párt- * ' munkában a szociológiai módszerek alkalmazása? Mert hogy tért hódít, ez kétségtelen. Mind gyakrab­ban vitatnak meg párt-végre­hajtó bizottsági és pártbizott­sági üléseken szociológiai igénnyel előkészített írásos anyagokat. ■ Mostanában például több megyében, városban vizsgál­ják a pártbizottságok: me­lyek az első, mérhető hatá­sai a gazdasági reformnak az egyes rétegeknél az ár­színvonal alakulása, a politi­kai hangulat tekintetében, s melyek a reformmal kapcso­latos főbb, gazdasági, terme­lési problémák. A tapaszta­lat szerint nem elégszenek meg az általános jellemzés­sel, tényekből, adatokból, sok száz, sőt több ezer dol­gozóval folytatott beszélge­tésekből vonják le a követ­keztetéseket. Ezzel már ki is mondtuk: feltétlenül helyeselhető tö­rekvésről van szó. Miért hát a bevezetőben megfogalma­zott, némi kétséget ébresztő megfogalmazás: „divatból” hódit-e tért a szociológia a pártmunkában? Azért, mert valóban divat ma sok terü­leten a kérdőívek segítségé­vel folytatott vizsgálódás, amelyet sokan már önma­gában is szociológiának tar­tanak, holott a szociológiai kutatásnak a kérdőív csak egyik módszere. Eleve óv­nunk kell tehát attól, hogy' a kérdőíves vizsgálódást túl­zásba vigyük a pártmunká­ban és attól is, hogy azt már önmagában is szocioló­giának tekintsük. Mindezzel nem elriasztani akarunk a szociológiai mód­szerek alkalmazásától a párt­munkában, hanem figyelmez­tetni: a szociológia tudo­mány, alkalmazása felké­szültséget, ■ hozzáértést kí­ván. Helyesebb tehát először magát a szociológiát tanul­mányozni, mint előkészület nélkül alkalmazni. A pártbi­zottságoknak módjukban áll megtalálni és bevonni a munkába olyan szakembere­ket, akik nemcsak a meg­vizsgálásra kijelölt probléma­körben jártasak, hanem ma­gában a szociológia tudomá­nyában is. Mert lehet, hogy egy mérnök kiválóan ismeri a maga szakterületét, de nem ért a szociológiához és megfordítva: valaki jó isme­rője a szociológia tudomá­nyának, • de nem ismeri a vizsgálandó szakterületet. A vizsgálatokat vezető, irányító személyek kiválasztása tehát igen nagy körültekintést kí­ván. Szólnunk kell egy másik problémáról is. A szocioló­giai jellegű vizsgálódásokat nem célnak, hanem eszköz­nek kell tekintenünk a párt­munkában. S erre azért is figyelmeztetnünk kell, mert nincs veszélyesebb dolog an­nál, minthogy valaki kérdé­seket gyárt az íróasztal mel­lett. azután íróasztal mellett feldolgozza, értékeli a vála­szokat s azt hiszi, az élet, a valóság bontakozott ki előt­te a maga teljességében, sok­színűségében. Először is: a pártmunkát sohasem pótol­hatják a kérdőívek, az írásos válaszok, mert az nem re­gisztráló, hanem élő, eleven, alakító erő. Másodszor: a pártmunkában — mégha szociológiai eszközökkel is — jórészt tudatbeli, politikai felfogásokat, nézeteket, válto­zásokat vizsgálunk s ezek megismeréséhez nem elégsé­ges az írásos válasz. Harmad- sorban: semmiféle kérdőív alapján végzett elemzés sem pótolja az élet, a valóság ismeretét. A szociológiai vizs­gálódás különben sem csu­pán adatok gyűjtését, elem­zését jelenti. Szociológiai igénnyel lehet vizsgálatot végezni élőszóban is, a dol­gozók véleményének meg­ismerésével. Az persze min­denképpen hasznos, ha már ezt megelőzően rendelkezé­sünkre állnak írásos anya­gok, akár felmérések is, hi­szen így szélesíteni tudjuk a megismerés körét, s job­ban tudjuk elérni a célt, ami a pártmunkának valójában a lényege, az értelme: hatni, alakítani a mindennapi mun­kában, az emberek felfogásá­ban a párt politikájának, céljainak megfelelően. Tegyünk különbséget — és a pártmunka és a szocioló­gia vonatkozásában ez az egyik legfőbb tanulság — módszer és módszer között akkor, amikor a tudatbeli változásokat, a politikai vé­leményeket, „légkört” akar­juk megismerni, s amikor termelési problémákról vagy az egyes rétegek anyagi, kul­turális feltételeiről kívánunk tájékozódni. Az előbbieknél nyilván kisebb mértékben és nagyobb körültekintéssel kell alkalmaznunk a szociológiai vizsgálódás módszereit, csu­pán segédeszköznek tekint­ve, kiegészítésül, arra, hogy ilymódon is ellenőrizzük azo­kat a tapasztalatokat, ame­lyeket az életből, az élettel szoros kapcsolatot tartva szereztünk. Az utóbbiaknál viszont kétségkívül tágabb lehetőség nyílik az adat­gyűjtés és elemzés módsze­rének alkalmazására. N emcsak hogy van létjo­gosultsága tehát a párt­munkában a szociológiá­nak, ellenkezőleg, mind szélesebb körben kell azt al­kalmaznunk. Nem azért, mintha most fedeztük volna fel, hanem azért mert most értek meg a feltételek az alkalmazására. Két okból is: a párt egész politikája — s a legjobb példa erre a gaz­daságirányítás új rendszere — a tudományos felismeré­seken, a gazdaság, a társa­dalom fejlődése törvényei­nek alapos ismeretén nyug­szik, ezekből indul ki, eze­ken alapszik. Tudományossá kell tehát tenni a pártmun­kát is, s ennek egyik esz- i köze — mint a valóság meg­ismerésének egyik fontos módszere — a szociológia. A másik ok: régen elmúltak azok az idők, amikor csu­pán az élet „napos oldala” érdekelt bennünket, amikor annál jobb volt egy jelen­tés. minél inkább megszépí­tette a tényeket. Ismerni akarjuk a valóságot, mert csak így tudjuk megváltoz­tatni azt céljainknak megfe­lelően. Lehetőség, igény és i szükségesség is tehát a szo­ciológia betörése a pártmurr- kába. S ha elkerüljük azo­kat a veszélyeket, amelye­ket a hozzá nem értés, a túlbuzgóság vagy éppen a szociológiával kapcsolatos il­lúziók kelthetnek, s amelye­ket a fentiekben igyekez­tünk vázolni — a szocioló­gia tudománya, módszerei­nek alkalmazása a párlmun- ka hatékony segítőjévé vál­hat. F. 3. a Szlovák KP elnöksége Pozsony: A Szlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának Elnöksége hétfőn ülést tartott a szlovákiai tár­sadalmi élet teljes konszoli­dációját célzó intézkedések tárgyában. Az ülésen dr. Gustav Husak, az SZLKP KB első titkára elnökölt. Az elnökség a tömegtájékozta­tásra vonatkozó további in­tézkedéseket fogadott el. Meg vitatták a közép-szlovákiai helyzetet, bizonyos intézke­déseket hoztak és személyi kérdésekről is tárgyaltak. Az elnökség megtárgyalta továbbá azt a javaslatot, hogy a szlovák politikai és állami szerveknek legyen nagyobb szerepük a külügy­minisztériumban és a külügy minisztérium külföldi hiva­talaiban megüresedő tiszt­ségek betöltésében. Husak beszéde Prága. Kedden Pozsonyban ülést tartott a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága. Ezen megjelent és beszédet mondott dr. Gustav Husak, a Szlovák KP KB első titká­ra. aki elemzést adott a je­lenlegi politikai helyzetről és az élet normalizálásának fo­lyamatáról. Hangsúlyozta, hogy ez a folyamat két sza­kaszra oszlik. Ebből a most zárult első rész a minden­napi élet normalizálását je­lentette, a moszkvai szerző­dés szellemében. A konszoli­dáció folyamatának jelenleg kezdődő második szakasza — mutatott rá — a politikai és a társadalmi életnek széles alapokon nyugvó konszolidá­lását jelenti, a január utáni irányelvek alapján. Husak ezután felhívta a figyelmet a január utáni fejlődés né­hány nem kívánatos tüneté­re, amelyeket mielőbb meg kell szüntetni. Ezzel össze­függésben szólt a sajtó, a rádió és a televízió feladatai­ról. Ezeknek elő kell segíte­niük a jelenlegi nehéz hely­zetben a párt és a kormány intézkedéseinek végrehajtá­sát. „Kitartunk a modern társadalomban elengedhetet­len demokratizálás mellett” — mondotta, majd hangot adott annak a meggyőződé­sének, hogy a konszolidáció folyamatának befejezése után a szocialista társadalom cél­jait illetően a reális tettek kerülnek előtérbe. Ceruik fogadta Leszecskót Prága. Oldrich Cernik csehszlovák miniszterelnök kedden Prá­gában fogadta Mihail Le­szecskót, a Szovjet Minisz­tertanács elnökhelyettesét, aki Csehszlovákiában tartóz­kodik. Mihail Leszecskót fogadta Frantisek Hamouz csehszlo­vák miniszterelnök-helyettes is. Titkos megbeszélések Brüsszelben A NATO vezetői aktivizálni kívánják a tömb tevékenységét Csapadékvíz-levezető csatornahálózatot építenek Pécsszaboleson. Foto: Szokolai Kiesinger kancellár, egy interjúban, amely kedden há­rom nyugat-németországi vi­déki lapban jelent meg, fél­reérthetetlenül az erőpolifi- ka mellett foglalt állást. A NATO — hangoztatta — a békepolitika feltétele. „A Ke­lettel csak akkor lehet po­litikát csinálni, ha katonai­lag ugyanolyan erősek va­gyunk. Ha gyengébbek va­gyunk, veszélyes helyzetbe kerülhetünk. Ez nemcsak ka­tonai dolgokra vonatkozik, hanem a NATO szellemére is” — mondotta. De Gaulle közelgő látogatásával kap­csolatban a kancellár nem titkolta borúlátását, „Fran­ciaország nem akarja ugyan a NATO-t meggyengíteni, de saját útját kívánja járni és függetlenségét megőrizni. Ez természetesen érezteti hatá­sát a NATO erejére” — ál­lapította meg. A TASZSZ londoni tudó-1 sítójának jelentése szerint az angol sajtóban egyre több hír lát napvilágot arról, hogy a NATO vezetői aktivizálni kí­vánják e katonai tömb tevé­kenységét. Ennek jeleként értékelik azokat a tengeré­szeti hadgyakorlatokat, ame­lyeket északon tartanak, s amelyeken kilenc ország, köztük az Egyesült Államok, Anglia, az NSZK, Kanada, Portugália vesz részt. i Az utóbbi napokban Brüsz- szelben csaknem szünet nél­kül folytatják titkos megbe­széléseiket a NATO vezető szervei. Jelentések szerint e tárgyalásokon lényegében ar­ról van szó, hogy összehív­ják novemberre a NATO ta­nács rendkívüli ülésszakát. A Sunday Times jelentése sze­rint a novemberi ülésszakon megvitatnák a NATO katonai erejének további növelését. Az Atlanti Tömb katonai készülődésének fokozására irányuló tervekben különle­ges szerepet szántak a Né­met Szövetségi Köztársaság­nak. A londoni sajtó kommen­tárjaiból ítélve a NATO ka­tonai tevékenységének akti­vizálására irányuló tervek célja az európai feszültség növelése. A tartalomból: Az USA fokozza légitámadását Komlóiaké a szó j Mohács ivóvize Hol növelik az orvosírnokok óraszámát? > ----------------------------------ár -——---------------- ■■ ­H ulladékból színeziist I A szerk. postájából Tanácskozott Komlószüret a Bólyi Állami Gazdaságban Megyénk legnagyobb kom­lótermelő gazdaságában már a későn érő fajtákat szüre­telik. A Bólyi Állami Gaz­daság bári kerületében — a komlós munkacsapat és a növénytermesztők, — össze­sen százhuszan szedik a sör­gyártás nélkülözhetetlen alap anyagát, a komlót. A tava­lyihoz hasonló az idei ter­més, kataszteri holdanként hét mázsa szárított komló termett.­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom