Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-02 / 180. szám

1968. augusztus 2. Dunanmn nama 3 Sertésfelvásárlási rekord Többet vesznek át, mint bármikor korábban — Lökésszerű a kínálat Újabb kedvezmények a termelőknek Igaz-e, hogy bajok vannak a sertésfelvásárlással? Ezt a kérdést még júniusban és most is feltettük a Baranya megyei Állatforgalmi Válla­latnak. A válasz mindkét esetben az volt, hogy nincs, csak... Több kedvezmény Mielőtt ezt a „csak”-ot bon­colgatnánk, lássunk néhány számot! 1987-ben 98 500 hízót vásárolt fel a vállalat a me­gyében, az idén pedig 132 ezerre számít. Ez a mennyi­ség 33 százalékkal több a tavalyinál, s meghalad min­den rekordot, hiszen a leg­magasabb szám eddig 116 ezer hízó volt, még 1966-ban. Közismert, hogy nyugaton csökkent az érdeklődés a sertéshús iránt, s mi pedig ezzel egyidőben — egy ré­gebbi, még a sertéshúshiány időszakából származó — szer­ződésnek megfelelően disznó­húst importálunk külföldről. Felületesen nézve tehát úgy tűnhetnék, mintha túltelített lenne a hazai piac. Amint azonban Balogh János, az Al- latforgalmi Vállalat árufor­galmi főosztályvezetője közöl­te, erről szó sincs. Nem sza­bad elfelejteni ugyanis, hogy a sertéshúspiac csak a vá­rosokra és nagyközségekre korlátozódik, az apró falvak­ban semminemű árusítás nincs. Sok még az értékesí­tési tartalék, ezért a vállalat nemhogy lebeszélné, hanem to­vábbi termelésre ösztönzi a tsz-eket és háztáji gazdasá­gokat Több kedvezményt biz­tosít számukra, mint koráb­ban. Eddig például egy má­zsa takarmányt adtak min­den leszerződött hízó után, újabban viszont két mázsára emelték ezt a mennyiséget. A szeptemberben induló sül­dőnevelési szerződéskötések­nél sem 50 kiló, hanem egy mázsa takarmányt juttatnak malaconként. Azok a tsz-ek, állami gazdaságok pedig, amelyek 30—50 kilogrammos süldőket fogadnak el hizla­lásra, 3 mázsa takarmányra számíthatnak állatonként Ütemes szállítás Reméljük, ezek a tények mindenkit meggyőznek arról, hogy nincs nálunk baj a ser­tésprogrammal, a sertéste­nyésztés perspektívájával. — Annál több gondot okoz vi­szont a lökésszerű kínálat Dániában már rászoktatták a termelőket arra, hogy ne akkor adják le a hízóikat a felvásárló vállalatnak illetve vágóhídnak, amikor nekik tetszik, mert ebből problé­mák keletkeznek. Egyszer túl­telítettek a vágóhidak, más­kor pedig konganak az üres­ségtől. Nálunk még csak most kezd utat tömi, érvény­re jutni ez a szemlélet, ami nem is meglepő, hiszen ed­dig mindig kevés volt a hí­zó, mindig a vevő diktált az átvétel időpontját illetően. Júniusban még 5—6000 olyan hízó volt, amit a vállalat nem tudott időben átvenni. Hiába vásárolta fel ugyanis a „restanciát”, mire megtet­te, a baranyai tsz-ek ismét bejelentettek vagy 5—6 ezer pluszt Ma már 2—3 ezerre olvadt le ez a szám, ami körülbelül egy heti felvásár­lási mennyiségnek felel meg. Más szavakkal: körülbelül egy hetet kell várnia a tsz-nek, ha bejelentkezik. Ez pedig igazán nem sok. A vállalat vezetői szerint a jövőben sem lesz nagyobb zavar, ha a tsz-ek is úgy akarják, ha októberben és novemberben is ütemesen szállítják a sertést Ha vi­szont mindent decemberben akarnak átadni, akkor már most megállapítható, hogy megismétlődik az, amit jú­Járási szántóversenyek Augusztus 12-én megyei döntő Pogány ban Szerdán bonyolították le as I utolsó járási szántóversenyt ' Fogányban, az augusztus 12- én sorrakerülő megyei döntő színhelyén. A pécsi járás 25 traktorosa állt Pogány ban rajthoz és vetélkedett a to­vábbjutásért A szerdai ver­senyt újpetrei traktoros nyer­te meg, Gergely Ferenc sze­mélyében, aki 85 pontos össz­teljesítménnyel győzött Má­sodik Zsdrál János, pogányi versenyző 81 ponttal, harma­dik lett 80 ponttal Zádori Ist­ván, újpetrei traktoros, ne­gyedik Balázs Ferenc egerági, ötödik Császár Sándor, ugyan­csak újpetrei traktorvezető lett, aki ifjúsági kategóriában versenyzett, a így negyedik­ként ő jutott tovább. Az au­gusztus 12-i megyei döntőn a pécsi járást tehát három új­petrei és egy pogányi trakto­ros képviseli. niusban megírtunk. Ne felejt­sük el ugyanis, hogy a 132 ezer hízóból csak 60 ezret vásároltak fel az első fél­évben. A többség, 72 ezer még hátra vant Három mázsa korpa Fennáll a torlódás veszélye a szarvasmarháknál is. A vállalat vezetői szerint, ha úgy megy, mint a múlt év­ben, felvásárlási zavarokra számíthatunk október és de­cember között. Itt sem azért, mert sok a szarvasmarha, hiszen ezt még a külföld is keresi. Jellemző, hogy az el­ső félévi felvásárlás 70 szá­zaléka exportra ment. A vállalat a szarvasmarha­tenyésztést is ösztönözni kí­vánja, ezért újabb kedvez­ményt vezet be. Eszerint ha a tehéntartó gazda igazolja a tanácsnál, hogy üszője vagy tehene vemhes, akkor — a tanács papírja alapján — há­rom mázsa korpa vásárlására jogosult. Az új kedvezmény rövidesen életbe lép. Elkészültek az atomerőmű műszaki tervei A magyar—szovjet állam­közi egyezménynek megfe­lelően. a szovjet Villamos- energiaipari Tervező Iroda határidőre elkészítette és átadta a magyar Erőmű- beruházási Vállalatnak az első magyar atomerőmű műszaki tervdokumentáció­it. Mint ismeretes, az atom­erőmű Pakson épül fel 1973-re és 800 megawatt vil­lamosenergiát termel. A 12 kötetből álló doku­mentációsorozat az erőmű technológiai, építészeti és organizációs terveit tartal­mazza. E dokumentációk szövegét most magyarra fordítják, és a terveket be­építik a már készülő beru­házási javaslatba. A beru­házási javaslat a szoros ér­telemben vett atomerőmű tervein kívül a kapcsolódó létesítmények, tehát az út, vasüt, a víz-, gáz- és csa­tornavezetékek, továbbá egyéb kommunális beruhá­zások terveit is magában foglalja. A beruházási ja­vaslat az év végére készül el, s utána az illetékes szakmai fórumokon vitára bocsátják. Alapszabályt készítenek a fogyasztási szövetkezetek A Szövetkezetek Országos Tanácsa határozatot hozott arra, hogy az általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek 1968 decembe­réig készítsenek alapsza­bályt. A szövetkezeti moz­galom történetében első íz­ben nyílik lehetőség arra, hogy a fogyasztási szövet­kezetek a termelőszövetke­zetekhez hasonlóan önál­lóan szerkesszenek műkö­désüket szabályozó okmányt. Az alapszabály szerkesz­téséhez az OFT által kibo­csátott alapszabályminta tartamazza a legfontosabb elveket és gyakorlati mód­szereket. A minta a szövet­kezet munkájára érvényes törvényeken és egyéb jog­szabályokon, valamint a SZÖVOSZ és az OFT hatá­rozatain alapszik. Jelenleg még nincs olyan átfogó szövetkezeti törvény, amely szabályozná a szö­vetkezetek működését, szer­vezetükkel és célkitűzéseik­kel kapcsolatos kérdéseket. A fontos okmány elkészíté­sében a demokratizmus ad­ta lehetőséggel élve, aktívan résztvesznek a szövetkezeti tagok. Az OFT által jóvá­hagyott alapszabálymintát a tagok, a lakosság vélemé­nyét és javaslatát is figye­lembe véve kiegészítik, rész­letesebbé teszik. Ezt az ön­állóan készített és a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó alapszabályt hagyják majd jóvá a november—decem­beri rendkívüli küldöttgyű­lések. Pontosan és részletesen rögzíti majd az alapokmány a szövetkezet feladatait a kiskereskedelemben, ven­déglátóiparban, felvásárlás­ban, értékesítésben, az ipari és szolgáltató tevékenység­ben, sőt a társadalmi és kulturális munkában is. Mi­vel a szövetkezetek munká­jára egyre inkább a más szövetkezetekkel és szervek­kel való együttműködés jel­lemző, indokolt és szüksé­ges, hogy az alapszabály meghatározza a szövetkezet gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatait más fmsz-ekkel, a takarék, szak­és lakásszövetkezetekkel, va­lamint a tsz-ekkel és ktsz- ekkel. A szövetkezetek egy­mástól eltérő körülmények között tevékenykednek, s ez a különbözőség tükröződik majd az alapszabályokban is. A baranyai MÉSZÖV kép­viselői először a szövetke­zetek elnökeivel tanácskoz­ták meg, mit lehet és mit kell rögzíteni az alapsza­bályban. A szövetkezetek kibővített csoportértekezle­ten vitatják meg a dolgo­zókkal és majd a tagokkal a tennivalókat. Számos fontos kérdésben a szövetkezet legmagasabb fóruma, a küldöttgyűlés dönt a jövőben. Azért, hogy a választott szervek minél eredményesebben dolgozhas­sanak, önállóan dönt a kül­döttgyűlés abban is, milyen legyen a választott szervek felépítése, létszáma. Az új gazdaságirányítási rendszerben Baranyában a városokban is részt kaptak a fogyasztási szövetkezetek a lakosság ellátásában. Az új alapszabály lehetőséget ad arra, hogy egy közigaz­gatási területen több helyi szerv működhessen. Így például a mohácsi fogyasz­tási szövetkezet Üj-Mohá- cson is létre hoz majd in­téző bizottságot, ahol ez idáig ilyen nem működött. Felelősségteljes munka a szövetkezeti alapszabály kö­rültekintő megszövegezése. Mindemellett felemelő és nagyszerű érzés résztvenni ebben a munkában. Az új alapszabály kijelöli a fejlő­dés útját, lehetőségeit és módszereit. Kincset ér a szövetkezeti tagság két évtizedes tapasz­talata. Fogadják szeretettel és tisztelettel a fogyasztási szövetkezetek vezetői a tag­ság, a termelőszövetkezeti és tanácsi vezetők, nőtaná­csok, nők és KISZ-fiatalok ötleteit, javaslatait és hasz­nosítsák, ami belőle elfo­gadható! Lukács József MÉSZÖV főosztályvezető Új Tisza-híd épül 41®yőn A sikeres algyői szénhidro­génkutatások alaposan meg­növeltéit a forgalmat a kör­nyék úthálózatán, de különö­sen az algyői Tisza-hídon. Ezért vált szükségessé egy új közúti híd építése, amelynek tervein már javában dolgoz­nak is az Üt- és Vasúttervező Vállalat mérnökei. Az új híd teljes hossza 489 méter lesz. Ebben benne van a két feljáró is. Az új Tisza-hidat, amelynek építése körülbelül 50 millió, forintba kerül, előreláthatólag 1972-ben adják át a forgalom­nak. A szállás »™>lya» kíren­------------------ deltségféle. A So­mogy megyei Gyermek- és If­júságvédelmi Intézet létesítet­te tavaly. Nyaranként üzemel csak, akár a siófoki üdülők, vagy szállodák, s a hétvége­ken benépesül. A tapasztalat szerint a „csé­vézők” a hétvégi balatoni ki­rándulásokat kedvelik. Tehát az ifjúságvédelmi őrjáratok is a hét utolsó napjain tartják az átfogó ellenőrzéseket Rend­szerint a parkok és váróter­mek padjain találnak rá éhe­sen, fáradtan, piszkosan az if­jú csavargókra, akik azután az átmeneti szálláson alhat- ják ki magukat, lakhatnak jól és várhatják meg, hogy értük jöjjön apjuk vagy anyjuk. Szerencsések, akik két-há- rom napi csavargás után „buk­nak le”. Egy-két napig jól bírja a fiatal szervezet az éhe­zést De azután a korgó gyo­mor veszi át a parancsnoksá­got, a gátlások feloldódnak és az éhező, pénztelen ifjú csa­vargó lop vagy feltör egy élelmiszer bódét. Ez már rendőrségi ügy. Nem a Balatont kell szidni miatta. Az esetek többségé­ben nem a Balaton a csábító, | sőt sok esetben nem te a | vonzó, hanem a taszító erők a csavargás fő indítékai. Er­ről többet mondhatnak az át­meneti otthon lakói. A lakók. Akár a szállodai------------------ vendégkönyvben, ú gy sorakoznak itt is a nevek egymás alatt. Egy lap már az idei szezonban is betelt. A csúcsszezon most következik. A szállás vezet® az intézet gyermekfelügyelőnői. Ketten teljesítenek szolgálatot két hétig. Anyák, házinénik, fog­lárok, rendörök, szakácsnők egy személyben. S Jóskát még mindig emle­getik a vezetőnők. Nagyon udvarias, szolgálatkész gyerek volt — mondják. — Egy jó szóért mindent megtett. Jó­zsika éhezett a szeretetne. Májusban múlott tizenhat éves. Június közepén indult el Pécsről Budapestre, állító­lag a rokonaihoz. Addig csa­vargóit a fővárosban, amíg bele nem keveredett egy lo­pásügybe. Gyermekvédelmi intézetben helyezték el, majd később elengedték, hogy utaz­zon haza. De Jóska nem uta­zott. Tovább sétálgatott Pes­ten. (Jóska korábban te el-elcsa- vargott már hazulról. Szülei, CSOVEZŐK akik jólkereső emberek, egy alkalommal már vissza sem fogadták és állami gondozásba került. De az utóbbi hóna­pokban a szüleinél lakott és dolgozott is egy pécsi üzem­ben.) Egyik este az Emke alul­járóban összetalálkozott K. Györggyel, aki éppen a világ- gámenés gondolatával foglal­kozott Gyurka (tizenöt éves) ugyanis az Aeros cirkuszban vállait munkát aminek fejé­ben mindennap végignézhette az előadásukat. Rendszerint éjfél után keveredett haza Rá­kospalotára. Anyja és bátyja ezért eltiltotta a cirkusztól. Amikor az egyszerű szóbeli tilalom nem használt bátyja meg is pofozta. Ezért indult Gyurka világgá. Végülis Siófokra utaztak egy éjszakai vonat ütközőjén. Semmi másuk nem volt mint egy labdájuk. Azt Jóska vette el Pesten egy kutyától. Sió­fokból nem sokat láttak, mi­vel egy razzia kellős köze­pébe érkeztek. Másnap már a szálláson laktak. K. Györgyért azonnal le­utazott az édesanyja. Nem bántotta, még csak meg sem szidta Gyurit. Csak sírt. Most már örömében, hogy meglett a fiú. Jóskáért nem jöttek el a szülei. Apja azt üzente, nem kell neki a fiú, vegyék álla­mi gondozásba. A mohácsi strandolok. A. Antal tizenhat éves és társa E. Sándor tizenöt éves fiatalemberek vonattal érkez­tek Mohácsról Siófokra. Nem üres zsebbe] érkeztek. Antal­nak némi zsebpénze volt, Sán­dor pedig magával hozta a fi­zetését, amit a földmérők mellett, mint figuráns kere­sett. Különösebb célok nélkül ér­keztek Siófokra, mint mond­ták, csak a strandot akarták megnézni. Ezért Antal puritá­nul egyszerűen öltözött fel. Farmernadrágot, garbó Inget és mezítlábra húzott torna­cipőt viselt csupán. Mivelhogy volt pénzük, a Matróz étteremben vacsoráz­tak, utána megnézték a Pi­pacs bár vetőkőzőszámmal tarkított műsorát. A jól sike­rült esti program után a vasútállomásra ballagtak, ahol a szolgálatos rendőr igazoltat­ta őket és a szokott úton a gyermekvédelmi szállásra ke­rültek. A mohácsi fiúkért másnap már meg is érkezett a két apa. Sándort a gyors reflexe mentette csak meg egy hirte­len atyai pofontól. Az apák sem találtak magyarázatot fiaik csavargására. Rendezett családi környezetben élnek a gyerekek, mindenük megvan. Léhet, hogy egyszerűen csak kalandot kerestek? Az igazi cső v e z ö k a lányok. Ilona, Mária és Ka­talin. Ilona és Mária egy bu­dapesti gyermekvédelmi inté­zetből szöktek, Katalin hoz­zájuk csapódott. Határozott céllal érkeztek, fiúkkal sáto­roztak egy kempingben. Nya­ralásuk csak egy napig tar­tott. Valami lopásügy miatt végigigazoltatták a kemping lakóit, kiderült, hogy fiatal­korúak, a fiúk nem családtag­jaik és a rendőrség végetve- tett a csövezésnek. ök voltak egyébként a szál­lás legnyugtalanabb lakói. Egész nap aludtak, éjszaka a fiúkról beszélgettek, leszerel­ték a falról a hosszú deszka- fogast, azzal akarták kitörni az ajtót. Nyíltan megmondták, hogy megszöknek és újra ke­resnek sátoros fiúkat. Kél vál­las rendőr kisérte őket Buda­pestre. Mindhárman ismét in­tézetbe kerüllek. A lányok véleménye a csa­vargásról : Ilona: legközelebb több ci­garettát hozunk magunkkal... Mária: Úgyis megszökök új­ra. Lehet, hogy legközelebb a vőlegényemmel jövök. Katalin: Végre állami gon­dozásba vesznek. Már annyi­szor kértem, hogy vegyenek állami gondozásba, de a. ta­nácsnál rám se fütyültek. Utálom az apámat. Mindig ré­szeg és akkor iit-ver engem meg az anyámat is. Most vég­re nem kell visszamenni hoz­zá. Hét végére a gyermekfel­ügyelőnők kitakarítják a szál­lás két „vendégszobáját”. Fris­sen mosott ágyneműt húznak fel. Szombaton több kenyeret vesznek. Várják az újabb vendégeket. És sohasem vár­nak hiába... Kurucz Pál A Tegnsp délelőtt adták át az újmecsekaljai mentőállomás előtti új 1 szobrot. A müvet a Képzőművészeti Alap megbízásából ifj. Szabó I 1. István szobrászművész készítette. A szobor csecsemőjét lel tartő I anyát ábrázol | t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom